Így tanítom az információkeresést – pályázat könyvtárostanároknak

2015 októberére, az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjára készülődve a Könyvtárostanárok Egyesülete pályázatot hirdet könyvtárostanítók és könyvtárostanárok számára.

A pályázat célja

Az iskolai könyvtárak, a könyvtár-pedagógiai munka fejlesztésének elősegítése, a jó gyakorlatok, a kollégák tapasztalatainak bemutatása. Olyan foglalkozásterveket várunk, melyek általános vagy középiskolában valósíthatók meg.

A pályázók köre

• Magyarországi és határon túli nevelési-oktatási intézmények könyvtárostanítói, könyvtárostanárai.
• Magyarországi és határon túli felsőoktatási intézmények könyvtárostanár-képzésében résztvevő hallgatók.
• Az egyéni és csoportos pályaművek megkülönböztetés nélkül kerülnek elbírálásra.
• Egy pályázó több pályaművet is benyújthat.

Tovább a pályázathoz: 

http://www.ktep.hu/keresestanpalyazat

Elhunyt Lászlóffy Csaba

2015. április 14-én hosszú, de türelemmel viselt betegség után 76 évében elhunyt Lászlóffy Csaba, a tordai születésű erdélyi magyar  költő, író, drámaíró és műfordító.

"Lászlóffy Csaba életműve a végtelen nyitottságra, a lenyűgöző enciklopédikus műveltségre, a szuverén és termékeny műfajteremtő szenvedélyre, az üdítően mindenre figyelő szemléleti és artisztikus tágasságra is kivételes példa volt és marad. Lírai, prózai, drámai, esszéisztikus, publicisztikai írásainak rengetege a folytonos megújulás és felfrissülés lendületével született."

Az idézet  Bertha Zoltán április 17-i búcsúztatójából van kiemelve.

Megjelent a Helikon erdélyi irodalmi folyóirat hasábjain - XXV.évfolyam 2015. 8. (670) szám. - április 25.

Az író honlapja: http://www.laszloffycsaba.eoldal.hu/

Könyvtári napok a Kájoni János Megyei Könyvtárban

PROGRAMOK MINDEN KOROSZTÁLYNAK:

A minőségi kultúrafogyasztás ösztönzése mellett a programok célja a könyvtár nyitott kulturális terébe bevonzani különböző érdeklődésű és életkorú csoportokat. A felnőttek és gyerekek egyaránt tartalmas programok közül válogathatnak, sor kerül irodalmi találkozókra, könyvbemutatókra, képzőművészeti kiállításra és számos, különböző korosztályoknak ajánlott könyvtári foglalkozásra.

Hagyományosan a MEGBOCSÁTÁS HETE is ez az időszak, április 27-30. között a könytár elengedi a késedelmi díjat a 2014. január 1-e után kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatásával megkésett olvasóknak.

2015. április 24-én, pénteken szakmai-módszertani napot szervez az intézmény, ezen a napon a könyvtári közönségszolgálat szünetet tart.

 Április 20., hétfő, 17 óra
OLVASÓKÖR – Kulisszatitkok nagyjainkról

Április 22., szerda, 18 óra

A GYÁRFÁS JENŐ AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE II. csoportos kiállításának megnyitója

Április 23., csütörtök, 18 óra

KÉPEK ARC NÉLKÜL

– könyvbemutató, találkozó Jože Hradil szlovén íróval, műfordítóval,

beszélgetőtárs Tapodi Zsuzsa irodalomkutató, egyetemi docens

Április 24 ., péntek

KÖNYVTÁRI SZAKMAI NAP (közönségszolgálati szünet)

Április 29., szerda, 18 óra

VENDÉGÜNK FÁBIÁN JANKA budapesti író

– közönségtalálkozó a népszerű Emma-sorozat szerzőjével, beszélgetőtárs Oláh Gál Elvira újságíró

Április 30., csütörtök, 18 óra

KORTÁRS KÖLTŐK ÉNEKELT VERSEI

Németh Viktor budapesti zeneszerző-előadóművész verses-zenés műsora,

N. Horváth Péter költő Kentaurként című posztumusz kötetének bemutatója

      GYERMEKPROGRAMOK

Április 20. , április 27., hétfő, 11 óra

KEREKÍTŐ: Mondókás móka – baba-mama foglalkozás (0-3 éveseknek)

Április 21., kedd, 11 óra, április 30. csütörtök, 10 óra

A BÁTOR KISKACSÁK – a Fakalinka bábtársulat előadása

Április 22., szerda, 10 óra

MESETARISZNYA – gyermekkönyvtári foglakozás kisiskolásoknak

Április 28, kedd, április 29., szerda, délelőtt

LATIN ÖRÖKSÉGÜNK – művelődéstörténeti könyvtári foglalkozások

(nyolcadik osztályos diákoknak)

Gyerekprogramjainkra a nagyobb csoportok előzetes jelentkezését várjuk a következő telefonszámon:

Török Edit: 075-3073489

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Link: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/240/konyvtari-napok-2015--a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-programsorozata

Kódexlap készítő pályázat általános iskolások részére

Képes Kezdőbetű

avagy

Kezdd Te! Betűd?

 

Az Országos Széchényi Könyvtár - Magyar Nemzeti Könyvtár kódexlap készítő pályázatot hirdet általános iskolás diákok részére, melynek célja egy új, gyerekek által rajzolt kódex összeállítása „Üzenet Mátyás királynak” címmel.

 

A sikeres pályázáshoz szükséged lesz:

-         egy rövid történetre, melyet kézzel írsz,

-         kompozícióba rendezel,

-         ötletesen megrajzolsz és iniciáléval díszítesz.

-         a témát szabadon választhatod, akár saját életedből is.

A pályázat bármilyen technikával készülhet.

 

Beküldési cím: Országos Széchényi Könyvtár, 1827 Budapest, Budavári Palota F épület

Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

Beküldési határidő: 2015. május 10.

 A borítékon tüntesd fel: „Képes Kezdőbetű - Kezdd Te! Betűd?” pályázat

 

A pályamű 2 db A/4-es méretű lapra készüljön el, s mellette külön lapon fel kell tüntetni a neved, korod, iskolád, és a történeted címét, valamint egy e-mailes (tanárod vagy szüleid) elérhetőségét.

 

A beérkező pályamunkákat két korcsoportban – külön az alsó és külön a felső tagozatosok estében – értékeljük. Lehetőséget adunk együttműködésre is azonos korcsoportba tartozó diáktársatokkal: akár párban, akár csapatban dolgozhattok (max. 4 fő).

Az értékelésnél a pályaművet értékeljük, az alkotók számától függetlenül.

A pályázat célja, hogy a gyerekek kutatómunkájuk során megfigyeljék a Corvinákat és azok díszítését. Ezen műfaj keretein belül, de különböző technikákkal (rajz, tus, tempera, montázs, fotómontázs, stb.) készítsék el saját, rövid, pár soros történetüket Mátyás királlyal kapcsolatosan.

A pályázat elbírálásánál figyelembe vesszük a történet ötletes képi megjelenítését, rajzos megoldásait. A legjobb pályaművekből a Múzeumok Éjszakáján, 2015. június 20-án kiállítást rendezünk és játszódélutánt szervezünk, erről minden pályázót e-mailben értesítünk.

 

Az Országos Széchényi Könyvtár digitális corvinái elérhetőek ezen a honlapon:

www.corvina.oszk.hu/corvinas-html/corvinas.htm

ahol a sárga pöttyre kattintva végignézheted az egész kódexet, a kék pöttyre kattintva egy kis leírást olvashatsz.

További információkért fordulj Andrási Erika múzeumpedagógushoz az andrasi.erika@oszk.hu email címen.

 

Kelt Budapest, 2015. április 15.

 

 

Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója sk.

Kelemen Katalin Monoki István - díjas

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idén ünnepli fennállásának 130. évfordulóját, szombaton, 2015. április 11-én került sor az egyesület ünnepi közgyűlésére és az EMKE-díjak átadására Kolozsváron. Könyvtárunk munkatársa, Kelemen Katalin vehette át idén az EMKE Monoki István-díját.

 Szombaton délelőtt 10 órától került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésére, a „130 éves az EMKE" jelige jegyében, délután 14 órától pedig az EMKE díjkiosztó ünnepségére. Az EMKE-díjakat évente az erdélyi magyar kulturális és közélet olyan képviselői kapják, akik munkájukkal hozzájárulnak a közösség szellemi értékeinek megőrzéséhez, továbbadásához és gyarapításához.

Tizenkét díjat adtak át idén, elismerésként az erdélyi magyar közművelődési élet különböző területein végzett tevékenységért. EMKE-díjak – 2015 az EMKE honlapján.

Az esemény első mozzanataként elhangzott, az EMKE a látszatát is el szeretné kerülni annak, hogy egyik díjat fontosabbnak tartja a másiknál, ezért ábécésorrendben nyújtották át az ünnepelteknek. Felmerült, hogy pénzt is mellékeljenek a díjakhoz, anyagi okokból azonban erre nem volt módja az egyesületnek, így vállalkozók, mecénások támogatását várják. A nemrég elhunyt Kötő József kritikusról is elneveznek egy díjat, ezt háromévente tervezik kiosztani olyan politikusoknak, akik segítették az erdélyi magyar közművelődést – hangzott el az eseményen.

Kelemen Katalin a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményeinek és adatbázisainak építéséért, a székelyföldi kulturális tartalmak feltárásához, közzétételéhez való hozzájárulásáért, a helyismereti kutatómunkát segítő tevékenységéért, valamint a könyvtári közművelődési tevékenység szolgálatában kifejtett munkájáért vehette át a Monoki István-díjat.

(A Monoki István-díjról és a korábbi díjazottakról a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján olvashatunk).

A díjazottról Kopacz Katalin, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke mondott laudációt, méltatásában olyan embernek nevezte, "aki úgy érez, gondolkodik, cselekszik, hogy mindennek, mindenkinek a javára legyen, aki mindig azt keresi, hogy másokat szolgáljon."

Forrás és az esemény képeinek megtekintése: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/238/emke-dijak--2015-a-monoki-istvan-dijat-kelemen-katalin-vehette-at

 

SZÉKELYFÖLD KINCSEI rendezvény a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban

    

A „Tudj többet, légy jobb!” - iskola másként hét program keretén belül 2015 április 9-én került sor a gimnázium könyvtárának dokumentációs és információs részlegén az iskolai diákjainak szánt SZÉKELYFÖLD KINCSEI interaktív rendezvényre. A résztvevők zöme a IX. évfolyamból került ki, de voltak XI. osztályosok is.

    A RENDEZVÉNY CÉLJA Székelyföld mint szülőföld tudatos megismerése a helybéli diákok számára.  

    Az érdeklődők köszöntése után elsőként jómagam tartottam egy rövid bevezetőt Székelyföldről általában. A bevezetőt a székelyek eredetének boncolgatásával folytattam, amelyet a végleges letelepedés, valamint a székely székek  kialakulásának története követett. Majd felsoroltam néhány rendkívüli képességű székely embert, akik munkásságukkal, helytállásukkal szolgálták a magyarságot és az egyetemes kultúrát. A történeti beszámolómat Székelyföld 100 esztendős változásainak visszatekintésével zártam.
    Antal Beáta tanárnő folytatta az előadást Székelyföld domborzatának, vízrajzának, éghajlatának és élővilágának bemutatásával. A tanárnő külön kiemelte a vidéken áthaladó vulkanikus hegygerincek jelentőségét, a környék természeti kincseinek fontosságát, mint a borvíz, a só és végül, de nem utolsósorban a még létező természetes erdőségek szépségét, fontosságát. Többek között kitért a ritka növény- és állatfajok, valamint a természetvédelmi övezetek ismertetésére is.

    A természetföldrajzi bemutató után sor került a vidék turisztikai bemutatására. Az egyik ilyen megemlítendő biciklis kiránduló útvonal a nemrégiben kialakított Borvízút. A természetföldrajzi adottságok mellett felhívtuk a diákok figyelmét a népi mesterségek kifogyhatatlan tárházára, a népi építészet, a vártemplomok, kastélyok, kúriák és udvarházak egyedi jellegére, a szellemi népi kultúra gyöngyszemeire, mint a mondák-legendák, balladák, népdalok, népmesék stb. Végül nyomatékosítottuk a résztvevőkben a helyi jellegű gasztronómia kiváló portékáinak kincsestárát.

    A bemutatót rövid filmek, képek követték, amelyeket albumok, szakkönyvek és térképek használatával hoztunk közelebb az érdeklődőkhöz. A kommunikáció hatékony módszerével igyekeztünk megtudni a diákok hozzáállását eme téma iránt. A diákok a rendezvény alatt aktívan részt vettek a beszélgetésekben, és véleményük pozitív kicsengése saját kultúrájuk iránt arra engedett következtetni, hogy van, amire építeni a jövőt.

    Az előadást Székelyföld térképének ajándékozásával, kürtöskalács és más helyi jellegű sütemények, valamint csobotfalvi borvíz kóstolásával zártuk.  Ezúttal is megtapasztalhatták a diákok az itthoni ízeket és a székely vendégszeretetet.

*

    E rövidke két óra arra volt jó, hogy felkeltse Székelyföld iránt a kíváncsiságot a jövő nemzedékben, a helyi, igen gazdag természetföldrajzi, népi és más kulturális értékek iránt, amelynek megbecsülése által kis hazánkat szebbé jobbá, lakhatóbbá lehet tenni. 

    A program anyagát Antal Beáta földrajz szakos tanárnővel állítottuk össze. A rendezvény gördülékeny lefolyásában segítséget nyújtott Balázs-Bécsi Enikő adminisztrátor.

Borbé Levente,
könyvtáros

Részvétnyilvánítás

Tegnap, 2015. április tizedikén, türelmesen viselt betegség után elhunyt kedves kollégánk, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző volt könyvtárosa, Kovács Erzsike. 

A Hargita megyei iskolai könyvtárosok őszinte részvétüket fejezik ki a gyászoló családnak és hozzátartozóinak!

 

Erzsikétől, hétfőn 13-án 15,00 órakor lehet végső búcsút venni a székelyudvarhelyi katolikus temetőben.

Nyugodjék békében!

ReMeK-e-hírlevél 2015/04. számából

Könyvtárosok Dolgozószobája elnevezéssel facebook-csoport alakult

 "A Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársai létrehozták a Könyvtárosok Dolgozószobája csoportot a facebookon (https://www.facebook.com/groups/638792582893875/), amely a KSZK virtuális olvasótermeként kíván tájékoztatni a könyvtárunkban és a Könyvtári Intézetben zajló munkákról. A könyvtári szakmai információk és érdekességek mellett interaktív felületet is szeretnénk kínálni szolgáltatásainkhoz. Azért választottuk a csoport formát, mert ezzel is hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem egyoldalú kommunikációra törekszünk, hanem számítunk a kollégák aktív részvételére! Nagy érdeklődéssel várjuk a külhoni magyar könyvtárak képviselőinek megjelenését és híradásait is! Szeretettel várunk mindenkit a Könyvtárosok Dolgozószobájában!"

Forrás: IFLA -HUN Kollár Mária könyvtáros, bibliográfiaszerkesztő, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtár

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatai

A BGA pályázataira két síkon lehet pályázni: központi és regionális síkon. A központi pályázatokat Magyarországra kell küldeni, 600 000 Ft – 3 000 000 Ft közötti összegekre lehet támogatást kérni, míg a regionális pályázatokat Kolozsvárra kell benyújtani, ebben az esetben 100 000 Ft – 600 000 Ft közötti összegekre kérhető támogatás. Mindkét pályázat esetében a következő témakörökben lehet pályázatot benyújtani:

- A magyar közösség céljait szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programok

- A magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás

- Civil szervezetek, illetve egyház, belső egyházi jogi személyek által fenntartott oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények működésének, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztések és ingatlan-beruházások.

Benyújtási határidő: 2015. április 10., 14.00 óra (közép-európai idő szerint).

A pályázatokkal kapcsolatos űrlapok a következő linken letölthetők: http://bgazrt.hu/tamogatasok/palyazatok

Forrás: http://bgazrt.hu/tamogatasok/

Hargita Megye Tanácsának pályázatai

Hargita Megye Tanácsa közzétette honlapján pályázati felhívásait. A pályáztató vissza nem térítendő támogatást nyújt a megyében bejegyzett civil szervezetek számára a 350/2005-ös törvény alapján. A következő kultúrával kapcsolatos szakterületeken belül lehet támogatást igényelni:

- Hargita megyei kulturális programok, projektek ésrendezvények támogatására

- Román közösségek kulturális programjainak, projektjeinek és rendezvényeinek támogatására

- Ifjúsági tevékenységeket támogató program szervezésére

- Családoknak szóló tevékenységek támogatási program szervezésére

- Népviseletek támogatási programja

- Turisztikai programok támogatására.

A pályázatok leadási határideje: 2015. április 9., 10 óra. A pályázatokról bővebben itt: http://www.hargitamegye.ro/hargita-megye-tanacsa/programok/aktiv-palyazatok.html

A Román Kulturális Alap pályázatai

A Román Kulturális Alap (Administraţia Fondului Cultural Naţional) minden évben vissza nem térítendő támogatást nyújt közintézmények, civil szervezetek és magánjogi személyek számára, akik kulturális tevékenységeket folytatnak. Olyan tematikus programokat támogatnak, mint múzeumi, színházi, tánc- és zene-programok, illetve nemzeti kulturális örökséggel, szellemi örökséggel és kulturális neveléssel kapcsolatos tevékenységek. Leadási határidő: 2015. április 7., 17 óra.

Bővebb információk ezen a linken érhetők el: http://www.afcn.ro/finantari/proiecte-culturale.html

Az utolsó olvasóért Társulás vers-és prózaíró pályázatot hirdet

Az utolsó olvasóért Társulás vers- és prózaíró pályázatot hirdet magánszemélyek részére. Forma és sítílusbeli megkötés nincs. Előnyben részesítik a pályáztatók a hagyományos értékeket, értékrendet képviselő, igényes magyar nyelven írt írásokat. Mindkét kategóriában az első helyezettek 100 eurós pénzjutalomban részesülnek. Határidő: 2015. július 5.

A pályázat részletei itt érhetők el: http://www.utolsoolvasoert.eoldal.hu/cikkek/aktualis-palyazatok/

Forrás: https://palyazatmenedzser.hu/2015/03/05/proza-es-vers-palyazat/

Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség sikerrel pályázott a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájának megszervezésére. A találkozó 2015. május 31. – június 1. között kerül megrendezésre Csongrádon. Továbbra is fontosnak tartják a szervezők, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a a magyarországi egyedi és közös pályázatok lehetőségeivel.

Ebben az évben folytatják azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak változásait a szakmai szervezetek egy-egy képviselőjének előadásában ismerjék meg. Ezért olyan témákat várnak, amelyek képet adnak az adott ország magyar kisebbségének könyvtárügyéről. A részletes program összeállításához a szervezők arra kérik  a kollégákat, hogy az előadók nevét és az előadás címét április 3-ig küldjék el.

A konferenciára kérik az előzetes jelentkezést. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 főt tudnak fogadni.

A konferenciával kapcsolatban az illesp@csongrad.hu és konyvtarkonferencia@csongrad.hu címeken vagy a 00-36-63-483-764, 00-36-20-457-6477 telefonszámokon kérhető felvilágosítás.

Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnöke, rmke levelezőlista

Idén is Könyvcsata Csíkszeredában

Második alkalommal csatlakozik a Kájoni János Megyei Könyvtár a ‘Bătălia cărţilor’ (Könyvcsata) elnevezésű országos olvasóversenyhez. Rövid életű könyvkiállítással és kötetlen beszélgetéssel indították 2015. március 10-én a Könyvcsatát Csíkszeredában. A pedagógusok között új arcokat is üdvözölhettek, a harcra kész fiatalok viszont a tavalyi részvevők közül kerültek ki, egyelőre. A tavalyi könyvcsata országos döntőjére is sor került, 2015. március 20-án Kolozsváron, ahol Hargita megyét Pustian Valeria, a csíkszeredai Joannes Kájoni Középiskola tanulója képviselte.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/226/iden-is-konyvcsata-csikszeredaban

Kerekítő – mondókás móka: baba-mama foglalkozások a könyvtárban

2015. március 2-tól indult a Kerekítő – baba-mama foglalkozás. A kisgyermekeknek tartott vidám mondókás, játékos foglalkozások vezetője Borota Karola pszichológus, logopédus, aki minden hétfőn 11–11,30 óra között várja a babákat és mamákat a könyvtár előadótermébe. A Kerekítő a kisgyermekek jó kedvre kerekítéséről szól. A Kerekítő mondókás könyvek népi mondókái, ölbeli játékai nyomán cirókázás, lógázás, hintáztatás, lovagoltatás lesz, élő hangszerjátékkal, népdalokkal színesítve.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/222/kerekito-mondokas-moka--baba-mama-foglalkozas

Források Zágon egyház-és művelődéstörténetéhez – könyvbemutató

Balog László és Málnási Levente Források Zágon egyház- és művelődéstörténetéhez című kétkötetes munkáját mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. március 13-án. A köteteket Nagy Benedek történész méltatta, majd a szerzők beszéltek a nagy volumenű munkáról, illetve a kötetek tartalmáról. Érdekes beszélgetés bontakozott ki a helytörténetírás kapcsán, a helyi források feltárásának és közzétételének fontosságáról. A szerzők, Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Egyetemi Könyvtárának igazgatója, és Málnási Levente tanár elsődleges célja az volt, hogy forrásokat gyűjtsenek, gondozzanak és tegyenek közzé, amelyek minden bizonnyal haszonnal szolgálnak majd történészek, néprajzkutatók, művelődéskutatók számára. Másodlagos célkitűzésüknek tekinthető, hogy a kötetbe került gazdag kézirattár révén hozzák közelebb Zágon község utolsó évszázadának hétköznapjait.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/227/balog-laszlo-es-malnasi-levente-forrasok-zagon-egyhaz-es-muvelodestortenetehez-cimu-munkajat-mutattak-be

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei

Mesepszichológia - Kádár Annamária előadása és könyvbemutatója

2015. március 13-án 19 órától a Városi Könyvtár és a Belső Iránytű közös szervezésében dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus tartott lebilincselő, tartalmas, humoros történetekkel megtűzdelt előadást, könyvbemutatót a nagy számú közönségnek Gyergyószentmiklóson, a Szent István plébánia épületében. A Mesepszichológia című könyvek szerzője meggyőzte a hallgatóságot, hogy mesét olvasni igenis érdemes, életkortól függetlenül. Élhetünk úgy mint a mesehősök, de nemcsak a főhőssel lehet azonosulni, hanem minden egyes állomásnál felfedezhetjük önmagunkat. A mesehős útnak indulása nem más, mint a saját komfortzónánkból való kimozdulás. A hamuba sült pogácsa nem egyéb, mint saját erőforrásaink. A sárkányok pedig, amelyekkel útközben meg kell küzdeni, a félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amelyekkel viaskodunk. Kádár Annamária egyik legfontosabb üzenete, hogy töltsünk minél több minőségi időt gyermekeinkkel ebben a folyamatos rohanásban, ettől épül igazán a szülő–gyermek kapcsolat, és erre az egyik jó megoldás lehet az együtt vagy egymásnak olvasás.

Könyvtáros – a vágyott munkák között

Közzétette kutatását egy magasan jegyzett brit tudományos intézet. Tizenötezer embert kérdeztek meg arról, hogy milyen munkakörben dolgozna legszívesebben. Úgy vélték, a nagy jövedelemmel biztató állások kerülnek majd a lista élére. Nem ez lett a végeredmény. A megkérdezettek hatvan (60%) százaléka író szeretne lenni, ötvennégy (54) százaléka pedig könyvtáros. Tovább kutakodva a számok között kiderül: a megkérdezettek között a nők 64 százaléka szeretne megélni a könyvtárosi munkakörből, a férfiaknak csak 44 százaléka. Tehát valahogy az erősebbik nemnél az a helyzet, hogy ugyan szeretne könyvek között dolgozni, de úgy értékeli, hogy nem tudna megélni ebből a hivatásból.

További részletek a felmérésről és kommentárok itt: www.konyvkonnektor.hu

Forrás: KATALIST, rmke-levelezőlista, Róth András Lajos

Könyvtártúrán járt az Erdélyi Napló

Az Erdélyi Napló könyvtártúrán járt, a Kultúrtér című rovatban Nánó Csaba írása olvasható az erdélyi könyvtárakról. Azt próbálta feltérképezni a riportban, milyen ma az olvasási kedv Erdélyben, és milyen az erdélyi könyvtárak ellátottsága és használata. A cikkből szemlézünk:

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Gimnázium nemrég felújított könyvtárában Feischmidt Ildikó könyvtáros kalauzolta az újságírót. A könyvtár állománya 70 százalékban olyan kiadvány, amelynek tartalma mára elavult, a frissítést magánadományokból, hagyatékokból, csekély állami pénzből és az iskolát támogató Pro János Zsigmond Szövetség révén végzik. Leglelkesebb könyvtárlátogatók az 1–4. osztályosok. Hasonló a helyzetkép a Brassai Sámuel Líceum könyvtárában is.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány saját tulajdonú kolozsvári székházában mintegy 60 ezer kötetes, egyetemi oktatást is kiszolgáló könyvtár működik, olvasóinak zöme Kolozsváron tanuló magyar egyetemi hallgató és középiskolás diák. Egyik beszerzési forrásuk a Márai-program. Miklós Erika könyvtáros arról számolt be, hogy az olvasók száma évről-évre csökken, noha ennek elsősorban nem a könyvtári állomány az oka.

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár jelenlegi szervezeti formájában 1974 óta működik. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató tájékoztatta az Erdélyi Naplót:

A közkönyvtárak egy ideje nemcsak könyves intézményekként működnek, hanem egyéb szerteágazó feladatokat is végeznek az olvasásra nevelés és a kulturális rendezvények során. A könyvtárba beiratkozottak száma mintegy nyolcezer főre tehető, azaz Sepsiszentgyörgy lakosságának közel 16 százaléka aktív könyvtárhasználó. A könyvtár állományának több mint fele magyar nyelvű. Folyamatosan zajlik felmérés arról, hogy mire van szüksége a könyvtárnak. Évente mintegy nyolc-tíz alkalommal vásárolnak, van amikor kiadóktól, máskor a könyváruházaktól. Évente 75 ezerre tehető a könyvtári egyéni igénylések száma. A statisztikák szerint az 5–8 osztályos diákok rendszeres könyvtárlátogatók, illetve az idősebb korosztály.

Kolozsváron a megyei könyvtár modern, többemeletes épületben található. Kolozs megye 700 ezer lakosának 15 százaléka magyar, ennek ellenére a magyar könyvek a világirodalom címszó alá vannak besorolva. Floarea Elena Mosoiu, a könyvtár aligazgatója pontos számokkal szolgál:

16 487 magyar könyvcím áll az olvasók rendelkezésére, az összállomány 8 százaléka. Ugyanakkor a 30 ezer rendszeres könyvtárlátogató 6,5 százaléka magyar anyanyelvű, ami nagyon kevés a megye magyar lakosságához képest.

Kolozsvár legjelentősebb könyvtára a közismert nevén egyetemi könyvtár. Magalakulása pillanatában, 1872-ben a kolozsvári tudományegyetem könyvtára több mint 11 ezer kötetet számlált, ehhez kapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 ezer kötetből álló könyvtára, amelyet az intézmény rendelkezésére bocsátott. Jelenleg a négymillió körüli összállomány a tudományok valamennyi területét felöleli, a gyűjtemény tematikájában és információhordozók tekintetében is enciklopedikusnak tekinthető.

Mintegy 50 ezer beiratkozott olvasónk van – ismertette ifj. Győrfi Dénes könyvtáros. Hogy a könyvtári állományban hány magyar nyelvű kiadvány található, arról nincs külön adat, 1918-ig gyakorlatilag csak magyar nyelvű kiadványok voltak az egyetemi könyvtárban, köztük ma is megtalálhatók 16–17. századi dokumentumok. Van a könyvtárnak kölcsönző részlege is, sok diák és nyugdíjas is jár a könyvtárba napi- vagy hetilapokat olvasni.

Forrás: Erdélyi Napló. 2015. március 6.

Az első székely rajzfilm bemutatója

2015. március 26-án mutatták be az első székely rajzfilmet Székelyudvarhelyen. A Likas kő című animáció teljes egészében helyi készítésű. "Rajzfilmbemutató lesz, egy olyan rajzfilmbemutató, amely ott készült Székelyudvarhelyen, székelyudvarhelyi színészekkel, székelyudvarhelyi rendezővel, székelyföldi zenésszel, székelyföldi animátorral. Gyakorlatilag mindenki helyi. Egy helyi produktum, egy 3D animációs rajfilmről van szó" - mondta a Kolozsvári Rádiónak Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a Likaskő című rajzfilm elkészítésének ötletgazdája.

"A rajzfilm elkészítésével nagyon fontos lépést tettünk mondáink, legendáink népszerűsítése felé, ami azért lényeges, mert ezek nemcsak a helyieknek szólnak, hanem bárkinek a világon. Ha belegondolunk, több országban már rég feldolgozták saját történeteiket, melyek helyszínei turistalátványosságokká, zarándokhelyekké váltak. Saját legendáink felfuttatása pedig csak rajtunk múlik."

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9206

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/elkeszult-a-korondi-likasko-mondajat-feldolgozo-rajzfilm

6 érdekesség a 60 éves Magvetőről

60 éve, 1955. március 10-én jelentette meg első könyvét a Magvető. Íme hat érdekesség a kiadóról az évfordulóra kiadott sajtóközleményük alapján:

1. Első kiadott könyvük Hatvany Lajos Petőfi márciusa című történelmi regénye volt. Ezt a kötetet azóta 8616 másik kiadvány követte, amelyekből hat évtized alatt több mint 100 millió példány fogyott.

2. A leghűségesebb magvetős szerző Esterházy Péter, aki pályája kezdete, 1976 óta publikál a kiadónál. Áprilisban jelenik meg a 36. magvetős kötete, Az évek iszkolása című interjúkötet. Azok közül, akik már az első években is a Magvető színeiben publikáltak, Juhász Ferenc még ma is alkot.

3. A kiadó első kötetein egy bizonyos Pilinszky János is korrektorként dolgozott.

4. A Magvető 1966-ban már évi kétmillió példány fölött adott ki könyveket. Fennállásuk legjobb éve 1981 volt, amikor 5,4 millió magvetős könyvet adtak el. Ma körülbelül 6,4 millió példány a teljes magyar szépirodalmi könyvtermés.

5. Az Aegon Művészeti Díj kilencéves történetében hét alkalommal tudott magvetős szerző nyerni. Idén az Aegon-shortlist tíz könyvéből nyolcat a Magvető adott ki.

6.Legfiatalabb aktív szerzőjük a 22 éves Kemény Lili, legidősebb a 85 éves Kertész Imre.

Forrás: http://konyves.blog.hu/2015/03/10/6_erdekesseg_a_60_eves_magvetorol

Elhunyt Gereben Ágnes történész

Hatvannyolc éves korában 2015. március 17-én elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, történész, műfordító és egyetemi tanár. A külpolitikai elemzőt, akinek Barangolások öt kontinensen címmel rendszeres műsora volt az M1-en, a közmédia saját halottjának tekinti. Gereben Ágnes a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatója volt, később Leningrádban, majd az ELTE orosz szakán is tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegédje, majd 1976 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense. 1983-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot. 1985 óta az ELTE bölcsészettudományi karának művelődéstörténeti tanszékén tanított,  1999-ben habilitált – írja róla az MTVA közleménye. A rendszerváltáskor a BBC világszolgálatának munkatársa volt.

Kutatási területei a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete voltak. Művei közül: Antiszemitizmus a Szovjetunióban, Művészet és hatalom, Egyház az ateista államban, Beszélgetések a Gulágról.

Forrás: http://index.hu/kultur/2015/03/17/elhunyt_gereben_agnes_tortenesz/

http://hvg.hu/itthon/20150317_Meghalt_Gereben_Agnes

http://erdely.ma/kultura.php?id=183263&cim=elhunyt_gereben_agnes_tortenesz

Magyarország Babérkoszorúja díj Ferenczes Istvánnak

A Pesti Vigadóban adta át 2015. március 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az úgynevezett művészeti középdíjakat: a Kiváló Művész-, az Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint különböző szakmai elismeréseket. Idén a kitüntetettek között három erdélyi van: Ferenczes István József Attila-díjas költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője, Gálfalvi György szerkesztő esszéíró és Elekes Botond.

A magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat alapítója, valamint Tamás Menyhért József Attila-díjas költő, az MMA rendes tagja, és Zalán Tibor, József Attila-díjas költő.

Korábban olyan írók, költők nyerték el a díjat, mint Bodor Ádám, Kovács András Ferenc, Szőcs Géza, Balla Zsófia, tavaly pedig Orbán János Dénes.

József Attila-díjjal tüntették ki a marosvásárhelyi Gálfalvi György szerkesztőt, esszéírót, a szintén marosvásárhelyi születésű Elekes Botond pedig Bánffy Miklós-díjban részesült a a kulturális nemzetpolitika kidolgozásáért.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/magyarorszag-baberkoszoruja-dij-ferenczes-istvannak

http://www.3szek.ro/load/cikk/78834/erdelyieket_is_dijaztak_magyar_allami_kituntetesek

Kossuth-díjat kapott Szőcs Géza

A Kossuth-díjakat Áder János magyar köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában 2015. március 15-én az Országház kupolatermében.

Szőcs Géza József Attila- és Babérkoszorú díjas költő, író 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett 1978-ban, 1979-80-ban Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981-82-ben az Ellenpontok című szamizdat kiadványt szerkesztette, a Szekuritáté többször is letartóztatta. 1986-ban Svájcba távozott, 1989-ben rábízták a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését. A kilencvenes évek elején az RMDSZ-ben politizált, a szövetség alelnöke is volt, de 1999-ben kilépett az alakulatból. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. Elnöke, 2002-2004-ben kiadója és főszerkesztője volt A Dunánál című folyóiratnak. 2010-2012-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (majd Emberi Erőforrások Minisztériuma) kultúráért felelős államtitkára volt. 2011-ben a Magyar Pen Club elnökévé választották. 2013-tól a 2015. évi Milánói Világkiállítás kormánybiztosa.

Rajta kívül Kossuth-díjat kapott: Albert Gábor író, esszéista, szerkesztő; Bachman Gábor építész, dizájner; Bács Ferenc színművész; Bede-Fazekas Csaba operaénekes; Gyémánt László festőművész; Hűvösvölgyi Ildikó színművész; Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató; Mezey Katalin költő, műfordító, szerkesztő; Oszvald Marika színművész; Ökrös Oszkár cimbalomművész; Sapszon Ferenc karnagy; Tolcsvay Béla énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró; megosztott Kossuth-díjban részesültek a Hot Jazz Band együttes tagjai.

Forrás: http://www.foter.ro/cikk/20150315_kossuth_dijat_kapott_szocs_geza

Péterfy Gergely Aegon-díjas

2015-ben a jubileumi Aegon-díjat, illetve a vele járó hárommillió forintot Kitömött barbár című regényéért Péterfy Gergely nyerte el. A zsűri elnöke 2015. március 24-én jelentette be a nyertest. Az idén tizedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el.

A Kitömött barbár egy különös barátság története. 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel és megismerje férje és egy különös idegen történetét.

Péterfy tíz évig írta a regényt, szereplőivel szinte együtt élt: házának sziklakertjébe néhány méretes kődarabot vitt Kazinczy egykori széphalmi birtokának istállófalából, bécsi levéltárakban komoly kutatásokat végzett a regénye hátteréül szolgáló történelmi korszakról. A Kitömött barbár szinte papírforma-győzelem, a regényt megjelenése után hamarosan az ‘év könyveként’ emlegette a kritika.

Péterfy Gergely Márai- és Mészöly Miklós-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. 1966-ban született Budapesten. Testvére Péterfy Bori színésznő. Az ELTE latin–ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2005-től adjunktus a filozófiatörténeti tanszéken. 1998–2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. ’91 óta publikál novellákat, eddig négy regénye jelent meg.

Az Aegon Művészeti Díj ünnepélyes gálaestje 2015. április 8-án este lesz a Katona József Színházban. A szerzőt Szegedy-Maszák Mihály laudálja.

Forrás: http://www.litera.hu/hirek/aegon-dij-2015

http://konyves.blog.hu/2015/03/24/peterfy_gergely_kapta_az_aegont_a_kitomott_barbarert

A könyvtárak dicsérete

A közkönyvtár az egyetlen olyan intézmény, amelynek létezése és működése ténylegesen sikeresnek mondható. A szerző (Joe Queenan) véleménye szerint az összes többi intézménnyel kapcsolatban gyakran csapnak magasra az indulatok. A könyvtárat viszont mindenki szereti és magáénak vallja. Úgy látja, hogy nincs egy olyan ember sem, aki bármikor is megkérdőjelezné a könyvtár létjogosultságát (talán a könyvtárost érhetik megjegyzések, de magát az intézményt nem).

A közösség teljesen magától értetődőnek veszi a könyvtár létezését. A társadalom nem sokat foglalkozik magával az intézménnyel, bár abban biztosak lehetünk, hogy egyetlen társadalmi forma sem lehet meg a létezése nélkül.

Mi mindenre jó egy könyvtár?

- segít a tanulásban, támogatja az iskolarendszert

- egyfajta gyermekmegőrző, ahol a kicsik rendszeresen összegyűlnek, foglalkozásokon vesznek részt

- a nyugdíjasok és a munkanélküliek számára biztos pont, ahol nemcsak információt, hanem barátokat is találnak.

Maga a könyvtár igazán demokratikus egység, közösség és szabadság a mottója. Az információt ingyenesen biztosítja.

A közkönyvtárak nem ítélkeznek, nem csak egy álláspontot képviselnek. Jó és rossz könyvet / zenét / filmet egyaránt kínálnak, nem állítják pellengérre a másságot.

A könyvtárban elfeledhető a magányosság érzése, a közösség ereje a meghatározó. (NM)

Forrás: KIT hírlevél, 2015. március 4.

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Húsvéti üdvözlet

Fényképezte: Borbé Levente

Áprilisi évfordulók 2015

400 esztendeje, 1615. április elsején született Istvánffy Miklós magyar politikus, költő és történetíró.

140 éve, 1875. április elsején született Richard Horatio Edgar Wallace angol író, újságíró és színműíró.

100 éve, 1915. április elsején született Cseres Tibor (Portik) székely-magyar származású író, újságíró.

210 éve, 1805. április másodikán született Hans Christian Andersen a nagy dán mesemondó költő, író és drámaíró. Legemlékezetesebb alkotásai: A kis gyufaárus lány, A Hókirálynő, A rendíthetetlen ólomkatona, A rút kiskacsa, A kis hableány, A császár ruhája, Pöttöm Panna,A fülemüle, A fenyőfa.

290 éve, 1725.  április másodikán született Giovanni Giacomo Casanova de Seingalt velencei olasz író, kalandor.

375 esztendeje, 1640. április másodikán hunyt el Paul Fleming német költő és orvos.

175 éve, 1840. április másodikán született Émile Zola francia naturalista író, újságíró és művészi kritikus. Ismert munkái: Párizs gyomra, A patkányfogó, Nana, A tisztes úriház.

70 éve, 1945. április harmadikán hunyt el Ritoók Emma partiumi magyar költő, író, esztéta és műfordító.

230 éve, 1785. április negyedikén született Bettina Brentano von Arnim német  írónő, publicista, zeneszerző és képzőművész.

10 éve, 2005. április negyedikén hunyt el Kacsir Mária erdélyi magyar származású író, újságíró, szerkesztő, kritikus és műfordító.

250 éve, 1765. április ötödikén hunyt el Edward Young angol költő és drámaíró.

10 éve, 2005. április hatodikán hunyt el Saul Bellow orosz-zsidó származású amerikai író

140 éve, 1875. április hetedikén hunyt el Georg Herwegh német költő.

245 éve, 1770. április hetedikén született William Wordsworth az angol romantika kiemelkedő költője.

50 éve, 1965. április hetedikén született Fekete Vince székely-magyar  költő szerkesztő és műfordító.

30 éve, 1985. április hetedikén hunyt el Kerényi Grácia magyar költő, esszéíró, magyar-lengyel műfordító.

75 éve, 1940. április nyolcadikán hunyt el Porzsolt Kálmán erdélyi születésű magyar író újságíró és színműíró.

60 éve, 1955. április nyolcadikán hunyt el Enrica von Handel-Mazzetti osztrák írónő, költő és drámaíró.

160 éve, 1855. április kilencedikén született Reviczky Gyula magyar költő és író.

440 esztendeje, 1575. április tizedikén hunyt el Anna Bijns német költőnő, író, tanító és apáca.

110 éve, 1905. április tizenegyedikén született József Attila magyar költő, prózaíró és műfordító, költészetünk kiemelkedő alakja. Feledhetetlen költeményei: Kedves Jocó, Bolyongok, Egyszerű ez, Tiszta szívvel, Mikor az utcán átment a kedves, Dúdoló, Tedd a kezed, Betlehemi királyok, Holt vidék, Mama, Külvárosi éj, Óda, Eszmélet, Altató, Kész a leltár, Nagyon fáj, Ars poetica, (Karóval jöttél...).

115 éve, 1900. április tizenegyedikén született Márai Sándor (Grosschmid Sándor Károly Henrik) szász származású magyar író, költő és újságíró. Ismert művei: Egy polgár vallomásai, Füves könyv, A gyertyák csonkig égnek.

45 éve, 1970. április tizenegyedikén hunyt el Gallay Pap Domokos székely-magyar író, újságíró és szerkesztő.

1950 esztendeje, 65. április tizenkettedikén hunyt el Lucius Annaeus Seneca római filozófus, drámaíró, költő és államférfi.

45 éve, 1970. április tizenkettedikén hunyt el Marconnay Tibor magyar költő, újságíró és műfordító.

320 esztendeje, 1695. április tizenharmadikán hunyt el Jean de La Fontaine francia író és költő. Néhány a népszerű állatmeséiből: A tücsök és a hangya, A holló és a róka, A teknős és a nyúl, A farkas és a bárány.

75 éve, 1940. április tizenharmadikán született Jean-Marie Gustave Le Clézio francia író és műfordító.

670 esztendeje, 1345. április tizennegyedikén hunyt el Richard de Bury angol filológus, író, bibliofil.

85 éve, 1910. április tizennegyedikén hunyt el Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz-szovjet költő és drámaíró.

65 éve, 1950. április tizennegyedikén született Eszterházy Péter zsidó származású magyar író és publicista.

120 éve, 1895. április tizenötödikén született Corrado Alvaro olasz író, újságíró és költő.

80 éve, 1935. április tizenhatodikán hunyt el Panait Istrati (Gherasim) görög származású román író és publicista, aki francia nyelven is alkotott. 

185 éve, 1830. április tizenhatodikán hunyt el Katona József magyar drámaíró. Kiemelkedő alkotása a Bánk Bán.

50 éve, 1965. április tizenhatodikán hunyt el Walter Gyula erdélyi magyar költő, szerkesztő és író.

45 éve, 1970. április tizenhatodikán hunyt el Váci Mihály magyar költő , író és műfordító.

45 éve, 1970. április tizenhatodikán hunyt el Veres Péter magyar író, költő és politikus.

70 éve, 1945. április tizenhetedikén született Ion Pillat román költő, esszéíró és publicista.

100 éve, 1915. április tizenkilencedikén hunyt el Lovik Károly magyar író, újságíró és neves lószakértő.

195 éve. 1820. április huszadikán született Pálffy Albert magyar író, lapszerkesztő, ügyvéd és politikus.

 45 éve, 1970 április huszadikán hunyt el Paul Celan (Antschel) bukovinai születésű zsidó német költő, műfordító és irodalomkritikus.
 
105 éve, 1910. április huszonegyedikén hunyt el Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) ifjúsági amerikai író. Népszerű művei: Egy jenki Arthur király udvarában, Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és Királyfi, Tom Sawyer kalandjai, Jeanne D'Arc.

100 éve, 1915. április huszonharmadikán született Christine Busta (Dimt) osztrák költő, könyvtáros és pedagógus.

170 éve, 1845. április huszonnegyedikén született Karl Friedrich Georg Spitteler svájci német költő és újságíró.

80 éve, 1935. április huszonnegyedikén született Lendvay Éva (Szemlér) erdélyi magyar költő, kritikus és műfordító.

420 esztendeje, 1595. április huszonötödikén hunyt el Torquato Tasso olasz költő, író és drámaíró.

35 éve, 1980, április huszonötödikén hunyt el Jean-Paul Satre francia drámaíró, író és filozófus. Legismertebb műve: Az undor.

105 éve, 1910. április huszonhatodikán hunyt el Bjørnstjerne Bjørnson norvég író, költő és újságíró.

45 éve, 1970. április huszonhatodikán hunyt el John Knittel svájci író és színműíró.

50 éve, 1965. április huszonnyolcadikán hunyt el Ferdinand Bordewijk holland író.

170 éve, 1845. április huszonkilencedikén született Émile Bergerat francia költő, drámaíró és esszéista.

130 éve, 1885. április huszonkilencedikén született Egon Erwin Kisch németül és csehül író cseh publicista.

1950 esztendeje, 65. április harmincadikán hunyt el Marcus Annaeus Lucanus hispániai származású római költő.

30 éve, 1985. április harmincadikán hunyt el Török Sándor erdélyi magyar író, műfordító, újságíró, forgatókönyvíró és antropozófus.

ÉRDEMES TUDNI

125 éve, 1890. április harmadikán született György Lajos székely-magyar irodalomtörténész, bibliográfus és szerkesztő.

110 éve, 1905. április harmadikán született, és 25 éve. 1990. április negyedikén hunyt el Vermes Miklós magyar fizikus, pedagógus , tankönyvíró és kísérletező.

525 esztendeje, 1940. április hatodikán hunyt el Hunyadi Mátyás magyar király, a Bibliotecha Corviniana alapítója.

90 éve, 1925. április hatodikán született Danielisz Endre erdélyi magyar irodalomtörténész, pedagógiai író és iskolapszichológus.

135 éve, 1880. április hetedikén született Felvinczi Takács Sándor székely-örmény származású magyar művészettörténész és egyetemi tanár.

280 éve, 1765. április nyolcadikán hunyt el II. Rákóczi Ferenc a Rákóczi-szabadságharc vezére, Erdély fejedelme 1657-1658 között.

155 éve, 1860. április nyolcadikán hunyt el Széchenyi István magyar író, politikus, közlekedési miniszter, mérnök és közgazdász. Fontosabb munkái: A hitel, Világ, Stádium.

105 éve, 1910. április kilencedikén hunyt el az erdélyi magyar származású Hóry Etelka erdélyi kalotaszegi magyar író, újságíró, néprajzi gyűjtő és szakíró.

110 éve, 1905. április tizedikén született Jancsó Elemér erdélyi magyar irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.

325 esztendeje, 1870. április tizenötödikén hunyt el Apafi Mihály erdélyi magyar fejedelem.

100 éve, 1915. április tizenhatodikán hunyt el Juhász István erdélyi magyar történész, szerkesztő és szakíró.

60 éve, 1955. április tizenhatodikán született Pozsony Ferenc székely-magyar néprajzkutató, szakíró.

90 éve, 1925. április tizennyolcadikén hunyt el Apponyi Albert magyar irodalomtörténész, diplomata, műgyűjtő, bibliofil és bibliográfus.

125 éve, 1890. április tizenkilencedikén hunyt el Orbán Balázs székely-magyar író, néprajzi gyűjtő, fényképész, geográfus és történész. Legismertebb műve: A Székelyföld leírása.

95 éve, 1920, április tizenkilencedikén született Szabó György erdélyi magyar irodalomtörténész, klasszika-filológus és műfordító.

70 éve, 1945. április huszonegyedikén hunyt el Csengery János erdélyi magyar származású filológus, műfordító és tanulmányíró.

190 éve, 1825. április huszonharmadikán született Kiss Ferenc székely-magyar katonai szakíró, szabadságharcos és egyetemi tanár.

140 éve, 1870. április harmincadikán született Léhár Ferenc magyar zeneszerző és karmester.

100 éve, 1915. április huszonkilencedikén született Papp Géza magyar zenetörténész.

40 éve, 1955 április harmincadikán hunyt el Domanovszky Sándor erdélyi magyar származású történész, szakíró és egyetemi tanár.