2016. május 23., hétfő

Ingyenes tankönyvek a XI-XII osztályosok számára is

A 2016-2017. tanévben ingyenes tankönyvekre van kilátás a XI-XII. osztályosok számára is - írja a Tanügyminisztérium honlapján.


    A tankönyvválasztékot először leküldik a tanfelügyelőségeknek, azok továbbítják az iskolákhoz. 

A tankönyvek rendelése három szakaszban fog lezajlani:

    1. május 20-ig (ami már megesett) a kiadók elküldik az általuk ajánlott tankönyveket a bukaresti Országos Értékelési és Vizsgáztató Központnak, amelyből összeállítják a választható tankönyvek katalógusát.

    2. május 31-ig az érdekelt kiadók, amelyeket kiválasztottak, elküldik tankönyveiket az összes érdekelt iskolai intézménynek, ahol található líceumi oktatás. A könyvcsomagok mellé egy hivatalos Katalógus is tartozik, amelyből szakok szerint csoportosítva választhatnak a középiskolai tanárok.

    3. május 16 és június 10 között az iskolák tanárai a rendelkezésükre álló tankönyvek szelekciója után bejelölve a kiküldött katalógusban azokat, megkérik rendelésüket az elkövetkezendő tanévre. Eme teljesített kérés után a Tanügyminisztériumi szerződés alapján a megrendelt könyveket megrendelik a kiadóktól, majd kiosszák az iskolák között.



    Megjegyezendő, hogy a felkínált lehetőségekhez mérten van olyan tantárgy, ahol „egy közül” lehet választani. Nem beszélve arról, hogy ezek a könyvek még mindig nincsenek lefordítva az országban élő más nemzetek fiainak nyelvére. Itt kiemelném a magyart, mert ebből lenne a legnagyobb igény.    
   

Forrás: http://www.edu.ro/index.php/pressrel/24366

Borbé Levente,
könyvtáros

2016. május 12., csütörtök

Kiállítás Márton Áron katolikus püspök és népnevelő tiszteletére


 


A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár 2016. május tizedikén egy átfogó kiállítást szervezett Márton Áron Erdély Nevelő Püspöke címmel. Az expozíció püspökünk születésének 120. évfordulója alkalmából délután öt órai kezdettel tárta ki „kapuját” az érdeklődők előtt, ezzel is kapcsolódva a Márton Áron- emlékévhez, amelyet a magyar nemzetpolitikai államtitkárság hirdetett meg. Anyagát tekintve Márton Áron nevelői munkájára fókuszált. Végigkövethetők pedagógiai töltetű tevékenységének legfőbb állomásai 1930-as utáni éveitől kezdve a második világháború végéig. Abban az időszakban, amikor e téren a nemzetközi helyzet sem volt igazán kedvező. 


 
A kiállítást Kelemen Katalin, a könyvtár dokumentációs részlegének munkatársa nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta Márton Áron igazi népnevelői szerepét. A kiállítás anyagát taglalva elmondta, hogy minden egyes kiállított fotó mellé tartalmas szöveg párosul a püspök kiváló gondolataiból, amelyet többségében a György Lajos nyelvésszel közösen szerkesztett Erdélyi Iskola folyóirat vezércikkeiben jelentetett meg. A fotókon kívül számos dokumentum is helyet kapott, amelyek egyértelművé teszik munkásságának eredményességét. Márton Áron akkori gondolatai időtlenek. Az ifjúság istápolója volt, mert elsősorban, akármilyen helyzetben, tőlük függ a haza, és népének jövője. Ő volt a kisebbségi lét hamisítatlan bátorító nevelője. Munkásságát az erdélyi közélet is nagyra értékelte. Vencel József tevékenységét következetesnek, céltudatosnak és irányadónak tartotta. Az Erdélyi Iskola folyóirat létének megtartó szerepéhez azóta sem fér kétség. A katolikus indíttatású lap ablakot nyitva a világra befogadott minden olyan eszmét, vallási felekezet és hovatartozás nélkül, ami szorgalmazta az ifjúság töretlen tanulását és fejlődését.



A kiállítás lényegre törő szemléltetése után a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium diákjai Farkas Ibolya magyar nyelv és irodalomszakos tanárnő irányításával olvastak fel részleteket püspökünk kiváló gondolataiból. A felolvasott sorok összeállítása szintén Kelemen Katalin munkáját dicséri. Márton Áron általános nevelői gondolatain keresztül ez érdeklődő egy utazást tehetett püspökünk lényegre törő pedagógiai univerzumában, nyomatékosítva nemzetünk megmaradásának alapvető kérdéseit, a történelmünk, saját környezetünk és önmagunk nélkülözhetetlen ismeretét, nem zárva ki az Erdély népei közötti összhang megteremtését sem. Az előadást Ferenczes István Csíkszentdomokos balladái című költeményéből kiragadott részlettel zárták. 




A kiállított anyag a könyvtár gyűjteményei közül való. A tárlat június közepéig még megtekinthető lesz. 


Borbé Levente,
könyvtáros


2016. május 9., hétfő

A meseszeres Tivai Nagy Imre Szakközépiskola


2016. május ötödikén a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola alsó tagozatának diákjai szerét ejtették a mesemondásnak és a népmesék ápolásának. A szervezésben benne volt az iskola igazgatósága, a tanítók, Nagy Aranka könyvtáros és az intézményben dolgozók nagy része.  A szervezők közül érdemes kiemelni  Péter Ildikó és Cseke Margit tanítónőket, valamint Pál Zoltán aligazgatót, aki felvállalták e program összeállítását és kivitelezését.


    A házigazdák a vendégeknek először a Baka János nevét viselő könyvtár központot mutatták be. Az épület hajdan a járásbíróság fogdájaként fungált. Mostanra egy hiteles kulturális központtá nőtte ki magát. A három szintes épület nem csupán könyvtárként működik. Egy multifunkcionális terem is helyet kapott benne. Ebben a teremben Baka János kántortanítónak, kiváló népnevelőnek, a gyerekzene tanítás egyik úttörőjének, és pedagógia szakírónak emlékszobácska van kialakítva. A régi iskolaépületben pedig a vendégek  az oktatási központ ereklyéit tekintették meg.


    A meseszer délelőtt tíz órakor vette kezdetét az iskola melletti Sportközpont előadótermében. Elsőként Pál Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket. Örömét fejezte ki amiatt, hogy eme rendezvény létrejöhetett.  Pál Zoltán után, a rendezvény egyik szervezője, Cseke Margit mondta el köszöntőbeszédét, hogy miért is vették szerét ennek az eseménynek, kiemelve a népmese szerepét a gyerekek fejlődésében. 


    A meseszerről az általános tájékoztatót jómagam mondtam el, megnevezve az Egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyerekkönyvtárát, ahonnan ez a mozgalom, mint egy csörgedező kis patak útjára indult. Felvázoltam a meseszeresek legfőbb szabályait, meg a stafétaátadás alapvető lényegét. Ezt követően a meseszer kis történetét elevenítettem fel, amely időszak a mesés 7 (hetes) esztendőt foglalja magában, kitérve azokra az állomásokra ahol a közösségmegtartó ereje sokkal jelentőségteljesebb, mint a tömbben élő székely és magyar vidékeken. Gondolok itt a Beszterce megyei magyar falvakra. A gondolatsort a népmesék csodavilágának szépségével zártam. Hangsúlyt fektettem a hős személyiségfejlődésének fontosabb momentumaira, az útkeresésre, a segítőkészségre, s ami a magyar népmesék többségénél elengedhetetlen, a becsületre, a találékonyságra a megpróbáltatások hosszú útján. A népmese maga felkészít az életre, megadja azt a bátorságot, amellyel az egyén fel tudja vállalni önmagát és helytáll, s ezáltal közösségteremtő és összekovácsoló szerepe lesz.
    A beszédem után mesemondás következett, Bene Natália és Bálint Boglárka a második A-ból. A mesemondásban jeleskedő két kislány hagyományos székely gúnyába volt felöltözve.


    A mesemondást a  meseszer-társasjáték követte, amelyben részt vett a volt meseszeres csapat, a dánfalvi, a két új csapat, a kászonújfalvi és delnei általános iskoláktól, valamint a gazdák csapata Csíkszentmártonról. Mindegyik csoportban öt gyerek volt. A játékot megelőzve hat népmesét kellett minden egyes csapat megtanuljon. Ezekből voltak feltéve agyafúrt kérdések, megtévesztő állítások, titkos mesés gondolatok meg tréfás megjegyzések. A társasjátékot egy három tagból álló zsűri értékelte ki. Mindegyik csapat jelesre vizsgázott. Látszott mennyire beleélik magukat, hogy mennyire tetszik nekik. Így hát megszületett a stafétaátadás ünnepélyes pillanata díjkiosztással egybekötve. A gyerekek az oklevelek mellett értékes könyvjutalommal gazdagodtak, amelyhez az általam ajándékozott könyvtárosi könyvjelzők párosultak.
    A meseszeres vetélkedőt népmese alakokba beöltözött bemutató követte a szabadtéri sportpályán, ahol lovagok vívtak a sárkánnyal a királykisasszony kezéért, majd jöhetett a  kiérdemelt ebéd, a bográcsban készült pityókás tokány.



    A rendezvény záróakkordja a Csíkszeredai Boszorkák csoportjának bábszínházi előadása volt. Egy népmesét adtak elő. A gyerekek örömére Kacor Király története elevenedett meg előttük. A vidám történet méltó bezárása volt az egész napi rendezvénynek. Jól mulatott rajtuk a közönség apraja-nagyja. 



    Mint meghívott előadó igencsak jól éreztem magam, akárcsak a máshonnan érkező többi vendég. Örvendetes, hogy ily figyelmet szentelnek eleink közkincsének, s annak továbbadására bátorítják a kis lurkókat. Fontos is ez, mert a holnap mindig a jelentől indul útjára. Köszönet érte.

A programról a Székelyhonon: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/szentmartoni-meses-esemenyek

Borbé Levente,
könyvtáros


2016. május 4., szerda

Kiállítás a Teleki Tékában - Teleki Domokos, egy ifjú magyar nemes utazásai címmel

Május 6-án, pénteken délután 18 órakor nyílik a Teleki Téka legújabb időszakos kiállítása Teleki Domokos, egy ifjú magyar nemes utazásai címmel. A tárlat a könyvtáralapító Teleki Sámuel legidősebb fiának életútját és műveit mutatja be.

 Kurátor: Petelei Klára


 Linkek: 





2016. május 3., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2016/5. számából

Letölthető Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve
Orbán Balázsnak ősi székely család sarjaként a sors és a történelem szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején, 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát.
Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának.
A „Székelyföld leírása” az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost ismertet, a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről sem.
Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb tudományok, mint például a néprajz, a földrajz, a művészettörténet vagy a nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják forgatni.

Mérföldkő a Mikes Kelemen Programban
A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az OSZK és a Nemzeti Levéltár közös sajtótájékoztatón számolt be 2016. április 18-án a Mikes Kelemen Program eddigi eredményeiről.
2016 márciusáig 186 köbméternyi könyvtári és levéltári dokumentum gyűlt össze az amerikai és ausztráliai gyűjtőpontokon, ami közel 200 ezer tételt jelent. Az anyag túlnyomó része már megérkezett Magyarországra, ahol megkezdték feldolgozását. A mintegy 200 adományozó magánszemély és külhoni magyar szervezet a könyveken és periodika-számokon túl aprónyomtatványokat, fotókat és hanganyagokat is küldött.
A dokumentumokból elsősorban a nemzeti könyvtár hungarika-gyűjteményét egészítik ki, majd az adomány túlnyomó többségét magyarországi és határontúli közgyűjtemények számára ajánlják fel.
Az igényelhető dokumentumok listáit mostantól nagyjából heti rendszerességgel teszik közzé a honlapon, a könyvek 2016 április 19-től igényelhetők.
További információk az alábbi linkeken:
A Mikes Kelemen Program: http://www.oszk.hu/mikes-program
Segítség (GYIK) a dokumentumok igényléséhez: http://www.oszk.hu/mikes-program/gyik

Népi játékok, játékos könyvbemutató
A Kájoni János Megyei Könyvtárban rendhagyó, interaktív és játékos könyvbemutatóra került sor 2016. április 6-án. A Népi játékok című, Sepsiszentgyörgyön 2015-ben megjelent kötet szerzői voltak a könyvtár vendégei, Benkő Éva óvoda-pedagógus, játszóház-vezető és Prezsmer Boglárka dramaturg, drámapedagógus. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös kiadványa az Oktatási segédlet sorozat harmadik köteteként jelent meg, amelyhez CD- és DVD-melléklet társul, és egyedi azáltal, hogy kizárólag erdélyi népi játékokat mutatnak be a szerzők, valamint ezek pedagógiáját, aktualitását és hagyományait. Az igényes, szép kiadványt fotók illusztrálják, köztük számos archív felvétel. A szerzők röviden ismertették a kiadvány tartalmát, majd ízelítőt is adtak a népi játékokból. A felnőttek és a jelenlevő gyerekek megtapasztalhatták ismét a közös játék örömét. A bemutatón elhangzott, hogy nagy felelősség hárul a pedagógusokra ezen a területen is, míg a régebbi generációk még belenőttek, egymástól tanulták ezeket a játékokat, ma a pedagógusok feladata, hogy a felnövő generációkkal is megismertessék a már feledésbe menő népi játékokat. A játék személyiségfejlesztő szerepéről is szó esett.

Albert Ildikó: Szókratész védőbeszéde - könyvbemutató
A Könyvtári Napok eseményeinek sorában, 2016. április 26-án Albert Ildikó csíkszeredai író és klinikai pszichológus legújabb kötetét, a Szókratész védőbeszédét mutatták be a könyvtárban, mintegy száz érdeklődő jelenlétében. A felvidéki AB ART könyvkiadó gondozásában látott napvilágot a kötet, amely a szerzőnek a Facebookon megjelent rövid írásait tartalmazza. A kötetről a kiadó, Balázs F. Attila beszélgetett a szerzővel. Balázs Éva színművész nagyszerű felolvasásában hallhatták a jelenlevők a kötet néhány írását. A könyvbemutatót az érdekes beszélgetés mellett László Kata és Cseh Izabella ihletett zongora- és oboa-játéka tette igazán hangulatossá. A könyvet alkotó szövegek rövid bölcsességek, külön-külön, önmagukban is önálló egységek, amelyek végül egységes képpé állnak össze, és egy személyes életfilozófia, saját világnézet bontakozik ki belőlük.

Tizenkét értékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár
Arról döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság, hogy 12 új értékkel fogják bővíteni a már meglévőket. A bizottság tavaly novemberben alakult az erdélyi épített, kulturális, természeti és egyéb értékek védelme érdekében. A tizenkét új érték között található a mikházi ferences templom és kolostor, a Nyárádmente népi építészete, a havadtői régi temető különleges síremlékeivel, a medgyesi ferences templom és kolostor. A nagybányai művésztelepet és festőiskolát, a szatmárnémeti Pannónia szállót, valamint a püspöki palotát és gyűjteményét, az ákosi református templomot ugyancsak az erdélyi értékek közé sorolták.
A természeti környezet kategóriában a Szászsebeshez közeli Vörös szakadék és a Néra völgye az Ördög tavával számít erdélyi értéknek. Farkas Péter és Szabédi László életműve is az értéktár részévé vált. További 24 érték a megyei, területi vagy helyi értéktárakba került be.

Példát mutat, mércét állít
A 90 éves Kallós Zoltán néprajzkutatót köszöntötték Kolozsváron 2016. április 23-án, a Magyar Operában szervezett ünnepi gálán, amelyen részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Az est könyvbemutatóval kezdődött: Csinta Samu közíró élete nagy élményének tartotta, hogy megírhatta A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című könyvet. Elmondta, maga is a könyv írása során csodálkozott rá Kallós életművére és arra a megbecsülésre, amely a néprajzkutatót övezi. Hozzátette, Kallós életútját sokan feldolgozták már, ő arra törekedett, hogy érdekes történetekkel tarkított olvasmányt adjon az olvasó kezébe.
Andrásfalvi Bertalan néprajzkutató, volt kulturális miniszter Kallós Zoltánnak azt a mondását idézte, hogy addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelünk. Hozzátette, az tud szépen táncolni, énekelni, aki a szeretetét mutatja ezzel ki. Szerinte Kallós Zoltán azért gyűjtötte a magyar népdalkincset, hogy ki lehessen mutatni általa a szeretetet.
Rövid megszólalásában Kallós Zoltán is a mezőségi szórványban élő gyermekekkel való foglalkozás fontosságáról beszélt. Megemlítette, a magyar identitás felélesztésén, ápolásán túl a válaszúti szórványkollégium minőséget nyújt, ezért sokszor magyar felmenőkkel nem rendelkező szülők is oda szeretnék beíratni a gyermekeiket. Ezt a lehetőséget azonban csak a magyaroknak és a magyar származásúaknak adják meg.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíját adták át Kallós Zoltánnak, aki a magyar, a román és a cigány népzene és népi hagyományok egyik legjelentősebb gyűjtője. Nagy szakmai alázattal és kíváncsisággal végzett munkájáért a rendszerváltozás utáni időszakban több rangos elismerést kapott.
A szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ennek ajánlotta teljes vagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak zömét. Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc- és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról, Japántól Brazíliáig érkeznek résztvevők. Kallós Zoltán válaszúti birtokán szórványkollégiumot is létesített. A kollégiumban több mint száz olyan mezőségi gyermeknek biztosítanak szállást és ellátást, akiknek a településén már nem működik magyar iskola, ezért Válaszúton tanulnak.

A fordítók csodája a külföldi ismertség
A Balassi Intézet műfordító-képzésének tizedik évfordulója alkalmából kétnapos rendezvényen beszélgettek a műfordítás kulisszatitkairól, nehézségeiről, eredményeiről, 2016. április 6-7-én.
Nem is gondolnánk – hangzott el a beszélgetésen –, milyen sokan ismerik külföldön a magyar irodalmat. A Pál utcai fiúk univerzális története például kötelező olvasmánnyá tette a könyvet Lengyelországban, nem csoda hát, ha 1913-as első megjelenése óta 25 kiadást élt meg. Márai Sándort sokkal később, 2000-ben vették elő az országban, azóta azonban hatalmas tömeg követi figyelemmel az író megjelent fordításait. A fordítóknak köszönhetően ismerik egyre többen Európában Bodor Ádám vagy éppen Spiró György munkáit. Utóbbinak Az Ikszek című kötete a 18. századi Lengyelországban játszódik, mivel azonban egy kritikus történész Lengyelország elleni támadásként értelmezte azt, az 1980-as években visszavonták a könyv kiadását, holott a fordítás addigra megszületett. Csak két évvel ezelőtt vették újra elő a regényt, és kerülhetett a lengyel könyvespolcokra a történet. Ismert azonban az országban Kertész Imre munkája is, de a lengyel piacon ma már Röhrig Gézával is találkozhatunk.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2016. május 1., vasárnap

Májusi évfordulók 2016

115 éve, 1901. május elsején született Szerb Antal zsidó származású magyar író, irodalomtörténész. Fontosabb művei: Az angol irodalom kistükre, Magyar irodalomtörténet, A világirodalom története, Pendragon Legenda, Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca, Gondolatok a könyvtárban.

85 éve, 1931. május elsején született Jánky Béla erdélyi székely-magyar költő.

120 éve, 1896. május másodikán született Gottfried Benn német költő, esszéista és orvos.

115 éve, 1901. május másodikán született Willi Bredel német író. Ismertebb regénye: Rokonok és ismerősök trilógiája.

410 esztendeje, 1606. május harmadikán született Lorenzo Lippi olasz költő, író és festő.

225 éve, 1791. május harmadikán született Henryk Dembinski 1848-as szabadsághős lengyel és emlékiratíró.

220 éve, 1796. május ötödikén született William Epps Cormack kanadai-skót író, feltaláló és mezőgazdász.

170 éve, 1846. május ötödikén született Henryk Sienkiewicz lengyel író, újságíró és novelista. Ismert alkotásai: Tűzzel-vassal, Özönvíz, Quo vadis, Kereszteslovagok.

80 éve, 1936. május ötödikén született Lázár Ervin magyar író, elbeszélő és meseíró. Népszerű művei: A kisfiú és az oroszlánok, A fehér tigris, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai stb.

60 éve, 1956. május ötödikén hunyt el Nyiszli Miklós erdélyi magyar orvos és író. Ismert műve: Orvos voltam Auschwitzban.

40 éve, 1976. május ötödikén hunyt el Richard Hughes walesi származású angol író és költő, a világ első hangjátékának írója.

230 éve, 1786. május hatodikán született Ludwig Börne zsidó származású német író, lapkiadó, újságíró.

145 éve, 1871. május hatodikán született Christian Morgenstern német költő, az abszurd egyik elindítója.

80 éve, 1936. május hatodikán született Gyárfás Endre  magyar író, költő és tanár.

55 éve, 1961. május hatodikán hunyt el Lucian Blaga román költő, író, újságíró és filozófus.

590 esztendeje. 1426. május hetedikén született Giovanni Pontano (Ioannes Iovianus) olasz író és humanista.

240 éve, 1776. május hetedikén született Berzsenyi Dániel magyar költő, író.

155 esztendeje, 1861. május hetedikén született Rabindranath Tagore indiai költő, író. Ő írta és komponálta India himnuszát.

100 éve. 1916. május hetedikén született Földes Péter magyar író és esszéista.

155 éve, 1861. május nyolcadikán hunyt el Teleki László magyar író és politikus.

90 éve, 1926. május nyolcadikán született Mitja Mejak szlóvén író, esszéista, irodalomkritikus és szerkesztő.

10 éve, 2006. május nyolcadikán hunyt el Somlyó György magyar író, költő és műfordító.

50 éve, 1966. május kilencedikén hunyt el Gara László magyar író, műfordító és publicista.

495 esztendeje, 1521. május tizedikén hunyt el Sebastian Brant német szatírikus író és humanista.  

320 esztendeje, 1696. május tizedikén hunyt el Jean de La Bruyère francia író, esszéíró és moralista.

140 éve, 1876. május tizedikén született Ivan Cankar a szlovén irodalom kiemelkedő alakja, aki otthonosan mozgott úgy a próza, mint a dráma és a líra műfajaiban egyaránt.

100 éve, 1916. május tizenegyedikén született Camilo José Cela y Trulock spanyol író, újságíró, esszéista és szerkesztő.

220 éve, 1796. május tizenkettedikén hunyt el Johann Peter Uz német költő.

95 éve, 1921. május tizenkettedikén született Emilia de Pardo Bazán spanyol írónő, újságíró, esszéista, irodalomkritikus, költő, drámaíró, fordító és szerkesztő.

100 éve, 1916. május tizenharmadikán hunyt el Sólem Áléchem orosz-zsidó jiddis nyelven alkotó író.

115 éve, 1901. május tizennegyedikén született Rab Gusztáv író.

100 éve, 1916. május tizennegyedikén született Méhes György (Nagy Elek) székely-magyar író, újságíró, színműíró és színikritikus.

130 éve, 1886. május tizenötödikén hunyt el Emily Dickinson amerikai költőnő.

125 éve, 1891. május tizenötödikén született Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz író, drámaíró, orvos és színházi rendezőasszisztens. Legismertebb művei:  Fehér gárda, Kutyaszív, A Mester és Margarita.

105 éve, 1911. május tizenötödikén született a német származású Max Frisch svájci író.

270 éve, 1746. május tizenhatodikán hunyt el Mosè Vita Luzzatto olaszországi héber költő, rabbi, kabalista és filozófus.

110 éve, 1906. május tizenhatodikán született Libero Bigiaretti olasz költő, író és fordító.

70 éve, 1946. május tizenhatodikán született Molnár H. Lajos erdélyi magyar író, közíró, szerkesztő, dramaturg és riporter.

185 éve, 1831. május tizenhetedikén hunyt el Köteles Sámuel magyar filozófus, író.

260 éve, 1756. május tizennyolcadikán született Fessler Ignác Aurél magyar származású osztrák író, pedagógus és evangelikus püspök.

120 éve, 1896. május tizenkilencedikén  született Várkonyi Nándor magyar író, szerkesztő, könyvtáros és kultúrtörténész.

80 éve, 1936. május huszadikán született Orbán Ottó magyar költő, esszéíró és műfordító.

110 éve, 1906. május huszonkettedikén született Gádor Béla (Guttman) magyar író, újságíró, humorista és forgatókönyvíró.

145 éve, 1871. május huszonharmadikán született Garabet Ibrăileanu örmény származású román író, fordító, esszéíró és kritikus. Ismert regénye: Adela

140 éve, 1876. május huszonharmadikán hunyt el Jankó Král’ a szlovák forradalmi költészet atyja.

110 éve, 1906. május huszonharmadikán hunyt el Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró, író, színházi rendező és költő. Főbb alkotásai: Brand, Peer Gynt, Babaház (Nóra), A vadkacsa, Solness építőmester.

80 éve, 1936. május huszonharmadikán hunyt el Henri de Régnier francia író és költő.

270 éve, 1746. május huszonnegyedikén született Claus Frimann norvég költő, író és evangélikus lelkész.

165 éve, 1851. május huszonnegyedikén született Bartók Lajos költő, drámaíró és szerkesztő.

110 éve, 1906. május huszonnegyedikén hunyt el Tábori Róbert magyar író és újságíró.

85 éve, 1931. május huszonnegyedikén született Christian Maurer erdélyi szász származású német költő.

335 esztendeje, 1681. május huszonötödikén hunyt el Pedro Calderón de la Barca spanyol drámaíró.

40 éve, 1976. május huszonötödikén hunyt el Supka Géza magyar író, újságíró, művészettörténész, szerkesztő és régész.

50 éve, május huszonhatodikán hunyt el Tamási Áron (Tamás János) székely-magyar író. Ismertebb művei: Ördögváltozás Csíkban, Erdélyi csillagok, Ábel trilógia, Énekes madár, Jégtörő Mátyás, Rendes feltámadás, Bölcső és bagoly stb.

40 éve, 1976. május huszonhatodikán hunyt el Martin Heidegger német filozófus, író.

145 éve, 1871. május huszonhetedikén született Heinrich Mann német író, költő, esszéíró és forgatókönyvíró.

35 éve, 1981. május huszonhetedikén hunyt el Pilinszky János francia-német és lengyel származású magyar költő, író és műfordító.

100 éve, 1916. május huszonnyolcadikán hunyt el  Ivan Jakovics Franko ukrán költő, író, műfordító, publicista, társadalomtudos és politikus.

150 éve, 1866. május huszonkilencedikén született Akon Akopyan örmény népi költő.

230 éve, 1786. május harmincadikán született Fáy András magyar, politikus és nemzetgazda.

65 éve, 1951. május harmincegyedikén hunyt el Hermann Broch osztrák író, költő és filozófus.


Érdemes tudni

440 esztendeje, 1756. május elsején Báthory Istvánt, Erdély fejedelmét lengyel királlyá koronázták.

50 éve, 1966. május elsején hunyt el Kovács Jenő székely-magyar lapszerkesztő, rádióműsor szerkesztő, és újságíró.

80 éve, 1936. május másodikán született Péterfy László székely-magyar származású festő és szobrászművész. 

25 éve, 1906. május másodikán hunyt el Pálfy Ferenc székely-magyar mezőgazdasági szakíró és tanár.

250 éve, 1766. május hetedikén született Budai Ézsaiás magyar bölcsészet- és hittudós, író, történész, pedagógus és református püspök.

100 éve, 1916. május hetedikén született Somodi Albert székely-magyar tankönyvszerző és néprajzi gyűjtő.

95 éve, 1921. május nyolcadikán alakult meg a Román Kommunista Párt, amelyben a románokon kívül a két világháború közötti Nagy Romániában más nemzetiségek (magyarok, zsidók, oroszok, ukránok stb.) is képviseltették magukat.

25 éve, 1991. május nyolcadikán hunyt el Molnár Jakab székely-magyar származású közíró és szerkesztő.

75 éve, 1941. május kilencedikén született Mátyás Árpád székely-magyar újságíró és riporter.

435 esztendeje, 1581. május tizenkettedikén írta alá Báthory István fejedelem és lengyel király a kolozsvári egyetem alapítólevelét.

55 éve, 1961. május tizenharmadikán hunyt el Nagy György székely-magyar erdőmérnök, erdészeti szakíró és iskolai igazgató.

45 éve, 1971. május tizenharmadikán hunyt el Bányai János székely-magyar geológus, muzeológus, és a Székelység című folyóirat alapítója, valamint szerkesztője.

80 éve, 1936. május tizennegyedikén hunyt el Csutak Vilmos székely-magyar történész, helytörténész.

120 éve, 1896. május tizenhatodikán hunyt el Turóczy Mózes székely-magyar rézműves- és ágyúöntő mester.

185 éve, 1831. május tizenhetedikén született Köteles Sámuel erdélyi magyar filozófus, államtudós és egyetemi oktató.

170 éve, 1846. május tizennyolcadikán született Tankó János erdélyi magyar tanár és szakíró.

145 éve, 1871. május huszadikán született Tóth György a székely-magyar származású Tóth György jogász és jogi szakíró.

30 éve, 1986. május huszadikán hunyt el Bene József székely-magyar grafikus, könyvművész és festő.

70 éve, 1946. május huszonegyedikén született Balogh László székely-magyar író, újságíró és könyvtáros.

115 éve, 1901. május huszonkettedikén született Puskás Vilmos székely-magyar tanár, pedagógia szakíró, cserkészvezető, szociálpolitikus és társadalmi szervező.

230 éve, 1786. május huszonharmadikán hunyt el Benyovszki Móricz magyar kalandor, utazó és emlékiratíró, a „Malgasok Királya”.

445 esztendeje (1571), május huszonötödikén választották erdélyi fejedelemnek Báthory Istvánt.

90 éve, 1926. május harmincegyedikén született Kemény János magyar származású amerikai matematikus, a BASIC programozási nyelv egyik megalkotója.


25 éve, 1991. május harmincegyedikén hunyt el Becze Antal székely-magyar tanár, tanfelügyelő, szakíró, a Hargita Megye Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke.


Kelemen Katalin könyvtárosi munkássága

  A 2000-es esztendők Hargita Megyei Könyvtárának lelkes csapatát gimnáziumi iskolai könyvtároskodásom kezdetén megismertem. Az idő telik, s...