2020. október 27., kedd

Amit az ősz adott nekem

Tanév elején nagy fába vágtam a fejszémet. Úgy terveztem meg egy biblioterápiai foglalkozást (14-18 éveseknek), hogy igyekeztem belekalkulálni az esetleges akadályokat. Akadályok akadtak bőven, mégis lenyűgöző eredmény született.


Témaként ezúttal az ŐSZt választottam. Szerettem volna olyan írásokról hallani a „foglalkozás” során, amelyek segítenek megnyugtatni, jó kedvet teremteni, vagy elgondolkoztatni a diákokat ebben a mindennapi zavaros helyzetben. Hiszen elgondolkozni saját világunkról mindenképpen célravezetőbb, mintha az események foglyai lennénk.

A megoldás is bonyolultra sikerült, mivel a diákokat csak tankönyvezésekkor lehetett elcsípni, néha pedig a folyóson. Beavattam ebbe a „foglalkozásba” a gyermekeimet és még az ismerős gyerekeket is (itt már kisebb korosztályúakat is), akik egyébként szerették ezt a „játékot”. Hiszen nem volt benne számonkérés, és mások előtt sem kellett föltétlen véleményt nyilvánítaniuk (mert legfeljebb egy várakozó hallhatta). A kikötés csak annyi volt, hogy magyar szerzőtől válasszanak művet.

Többségében a költészetet célozták meg, de részleteket is soroltak fel néhány prózai műből. Voltak akik a megzenésített költeményeket említettek meg, amelyekre a világháló segítségével találtak rá. A zene, a költészet és a látvány összhangja segítségével értek el békés, nyugtató, vagy elgondolkoztató hatást.

Úgy vettem észre, hogy a rövid beszélgetések igencsak pozitívan hatottak rájuk. Voltak, akiket a művek kellemesen befolyásoltak, másokat meg arra késztettek, hogy leássanak az élet kérdéseinek titokzatos bugyraiba. Az utóbbi nem éppen egy kellemes választás, mégis megerősítette őket lelkiekben. Hiszen a választott költemények nagy része magukba foglalják az emberi természetet és a mulandóságot is.

 


Amit ajánlóként hozzátettem, az az volt, hogy olvassanak még több művet erről a gyönyörű évszakról, s főleg látogassák meg az anyatermészetet, aki a befogadó békés pillanatokért még csak a jelenlétüket se kéri számon, de mégis jó ott lenni benne.


Amit hiányként könyvelek el, az nem más, mint a közös beszélgetések, az együttlétek, ahol foglalkozásról foglalkozásra megnyílnak a csoporttagok.



Költők, írók munkái, akik többször szóba jöttek: Ady Endre, Arany János, Áprily Lajos, Csokonai Vitéz Mihály, Dsida Jenő, Heltai Jenő, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Lászlóffy Aladár, Márai Sándor, Móra Ferenc, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szemlér Ferenc, Szilágyi Domokos, Weöres Sándor, Zelk Zoltán.



Leggyakrabban választott költemények:

Ady Endre – Párizsban járt az ősz

Áprily Lajos – Ajánlás, Ősz

Dsida Jenő – Ősz a sétatéren

Hervay Gizella – Ősz

Kányádi Sándor – Felemás őszi ének, Jön az ősz, Valami készül, Vén juh az ősz

Lackfi János – Őszi színek, Szösz-Szonett

Móra Ferenc – Cinege cipője, Kertem alján

Nemes Nagy – Ágnes - Hull a bodza, Október

Petőfi Sándor – Itt van az ősz, itt van újra..., Szeptember végén, Ősz elején

Radnóti Miklós - Október

Szabó Lőrinc – Ősz, Őszi éjszaka

Szilágyi Domokos – Ősz

Weöres Sándor – Galagonya, Szüret után,

Zelk Zoltán – Október, Őszi dal, Varjúnóta

 

A fényképeket Zsögöd környékén készítettem


Borbé Levente

könyvtáros

 

2020. október 19., hétfő

Online iskolai könyvtári barangolás

 Felénk 2020. márciusától fordult a hagyományos rendezvények sorsa. Sok esetben helyet változtatva felkerültek a világhálóra. Ez is jobb megoldás, mintha nem történne semmi. Habár akármit nem érdemes megrendezni, mert bizonyos esetben eltűnik az emberi kapcsolatok igazi varázsa.

Október 16-17. között a Csutak Vilmos Pedagógusok Háza módszertanos könyvtárosának köszönhetően Az iskolai könyvtárosok online tevékenysége címen képzést tartottam. A képzésnek egyértelmű kiváltó oka volt. Ebben a vírusos állapotban, mikor a könyvtáros munkája is egyre jobban korlátozódik, akkor figyelni kell az esetleges lehetőségekre. Ilyenkor kerül előtérbe az online foglalkozás. Ennek módszertanát igyekeztem összerakni az online képzés során.

Rövid bemutatkozás után lazításként saját Internetes élményeimet beszéltem el az 1990-es esztendők végétől napjainkig. Ezt követte az internet történetének rövid bemutatása, kiemelvén a keresők jelentőségét. Itt hangsúlyt fektettem az online könyvtárosi tevékenység elindulására, rendeltetéseinek változásaira, szerepére az oktatásban. Ezt követően vágtunk bele könyvtáros és pedagógus társaimmal együtt az online iskolai könyvtárosi tevékenység eljárásainak világába, ahol a kulcsszavak igencsak előkelő helyet foglalnak el. A tervezéssel kezdtük, majd az anyaggyűjtésen és szelektáláson keresztül eljutottunk az didaktikai online csomag átadásáig. Ebben a csomagban benne lehet az iskolai könyvtárból származó anyag is (természetesen lefényképezve/beszkennelve stb.), de nagy segítséget nyújtanak a közkönyvtárak, egyetemi könyvtárak honlapjainak kínálatai, más hasznos könyvtári oldalak. Egyik jó példa erre, még a gyerekek számára is, a világhálón megtalálható könyvbemutatók és beszámolók, amelyeket a tanórákon úgy a pedagógus, mint a diák felhasználhat.

Beszéltem a diákok és a tanárok online kereső tevékenységének megkönnyítése érdekében vállalt útmutatási lehetőségekről is. Vagyis segíteni őket abban, hogy otthonosabban mozogjanak a keresésben.

A folyamatot az anyaggyűjtéstől egészen az online tananyagba illő csomag összeállításáig a könyvtáros kollégák a szinkronképzés után végezték el. A gyakorlati bemutatót másnap tartották meg. Eme közös bemutató komoly ötletbörzévé alakult át, ahol a keresési fortélyok igencsak jó segítséget nyújtottak minden résztvevő számára. Például, hogy milyen korosztálynak lehet ajánlani azt a témát, milyen lehetőségek nyílnak a téma kiszélesítésére, fel lehet-e használni más tantárgyaknál stb. Végül pedig az anyagot kinek, kiknek, hová és hogyan töltsük fel, küldjük el.

Ezután közös beszélgetést folytattunk a közösségi oldalak szerepéről, mint a facebook, instagram, tic-toc stb. A résztvevők virtuális sétát tettek a youtuberek háza táján is. Ugyanakkor felhívtam a figyelmüket az elektronikus újságok, blogok és honlapok fontosságára is, amelyeknek tanításra szánt, vagy tanítást elősegítő anyagát egymásnak (iskolai könyvtárosoknak) a körlevelező segítségével át lehet küldeni. Némely honlapot, blogot, internetes újságot meg is tekintettünk.

Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a diákok és tanárok online kisegítésének része az online könyv,- és folyóirat ajánlók, meghirdetett pályázatok, online versenyek, valamint a tanulást és nevelést elősegítő kvízjátékok és más tanulási-nevelési anyagok ismertetése.

Végezetül az online kapcsolattartást emeltem ki, nemcsak a diákokkal és tanárokkal, hanem a könyvtárosokkal is. Hiszen az ötletek megosztása révén a könyvtárosok egymást segítve, gördülékenyebbé teszik saját munkájukat, s ezáltal eredményesebb lesz az iskolai tevékenységük is.

Visszajelzésként a résztvevők a tanultakat egy összegző online könyvtárpedagógiai teszt kitöltésével pecsételték meg.

* * *

A továbbképző szervezői voltak: Barabás Andrea igazgató, aki a technikai részben is besegített, Babos László programszervező, Turoczki János informatikus, és nem utolsó sorban László Emese könyvtáros módszertanos. Mindannyian a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Házától.

A munkám technikai részét Kovács Zsuzsa csíkszeredai fizika-informatika tanár segítette, valamint a fiatalok online térben való érdeklődésében a gyermekeim és a Márton Áron Főgimnázium diákjai igazítottak el.



A résztvevő könyvtárosok, valamint tanítók-tanárok névsora, akik könyvtári munkát is végeznek:

  • Albert Melinda és Farmos Éva könyvtárosok Barótról,

  • Pálkó Erika könyvtáros Gelencéről,

  • Balogh Zsuzsánna, Becher Ibolya Terézia, Beleuță Zita-Mária, Dezső Ildikó és Vikol Márta könyvtárosok, valamint Dezső Beáta-Katalin tanár Kézdivásárhelyről,

  • Varga Emese könyvtáros Kovásznáról,

  • László Gabriella és Simon Orsolya tanítók Nagyajtáról,

  • Szőcs Éva-Zsuzsánna tanító Ozsdoláról,

  • Forreiter Csilla-Éva, Jakab Anna-Mária-Zsófia, Kiss Réka, László Emese, Mákszem Olga és Török Julianna könyvtárosok, valamint Kiss Károly tanár és könyvtáros Sepsiszentgyörgyről,

  • Gábor Anna-Mária könyvtáros Zaboláról.

     

    Fényképek: Kovács Zsuzsa és Forreiter Csilla

Borbé Levente

foglalkozásvezető,

a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa


2020. október 9., péntek

IRODALMI NOBEL DÍJ 2020

Magyar származású költőnő kapja az irodalmi Nobel-díjat 2020-ban

 


Október 8-án, csütörtökön jelentették be az idei díjazott, a magyar nagyszülőktől származó Louise Glück nevét. 

Az amerikai költőnő, a 77 éves Louise Glück kapja az irodalmi Nobel-díjat 2020-ban – jelentette be Matts Malm, a Svéd Akadémia állandó titkára csütörtök délután. 
 
Az indoklás szerint Louise Glück a díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést.
 

2020. október 2., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2020/10. számából

 Megjelent az ALMPUB projekt eredményeit összefoglaló tanulmánykötet
A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok hagyományosan részei a nyilvános szférának, hiszen hozzáférést kínálnak a kultúrához és a tudáshoz, tájékozódási lehetőséget nyújtanak a lakosság számára állampolgári ügyekben és közösségi terekként is funkcionálnak a helyi közösségekben. A digitalizálás és a globalizáció új kihívásokat támasztott a fenntartható nyilvános szférával szemben. Vajon a közgyűjteményi szféra, a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak képesek-e felelni ezekre a kihívásokra? Erre a kérdésre kereste a választ az elmúlt évek legjelentősebb nemzetközi együttműködésben megvalósított kutatása, az ALMPUB projekt, amelyben a budapesti Könyvtári Intézet is részt vett. A projekt eredményeit bemutató könyv a kiadó Current Topics in Library and Information Practice sorozatának legújabb kötete, amelyben a könyvtár- és információtudományban megjelenő új megközelítéseket mutatják be. A Libraries, Archives and Museums as Democratic Spaces in the Digital Age című kötet a könyvtárakat mint a nyilvános szféra intézményeit bemutató elméleti tanulmányokat, nemzetközi összehasonlító kutatásokat és az együttműködő országok könyvtárügyéből vett esettanulmányokat tartalmaz.
Forrás és további információ a Könyvtári Intézet honlapján: https://ki.oszk.hu/node/9714

Bújócskaverseny – André Ferenc könyvének bemutatója és slam poetry a könyvtárban
Főleg fiatalok népesítették be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermét 2020. szeptember 18-án. André Ferenc csíkszeredai születésű költő, slammer Bújócskaverseny című verses meseregényének bemutatóján a szerző beszélgetőtársa Péter Blanka slammer volt. Rövid szünet után slam poetry est következett, a meghívott vendégek, André Ferenc, Demeter Ferenc és Péter Blanka saját írásaikból olvastak fel. A kolozsvári Koinónia kiadó jelentette meg André Ferenc könyvét a BOLD kreatív ügynökséggel társulva, a szerző beszélt arról, hogy miként születtek a szövegek és kerültek fel folyamatosan az internetre, majd hogyan lett mindebből illusztrált mesekönyv.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/893/bujocskaverseny--andre-ferenc-konyvenek-bemutatoja-es-slam-poetry-est-a-konyvtarban


Szöveg – kép – szöveg: Gerőcs Péter író szerzői estje
2020. szeptember 16-án, többhónapos kényszerszünet után kerülhetett sor az első olyan rendezvényre a Kájoni János Megyei Könyvtárban, amely nem online térben zajlott. A Szöveg – kép – szöveg címmel szervezett irodalmi találkozó meghívott vendége Gerőcs Péter budapesti író volt, akivel Murányi Sándor Olivér beszélgetett. Az író beszélt regényeiről is, amelyek a Kalligram kiadásában jelentek meg. Legújabb regénye, az Árvaképek 2019-ben megkapta a Békés Pál-díjat. A regény főhőse sikeres portréfotós, az ő történetén keresztül olyan kérdéseket is boncolgat, hogy 'vajon mit rögzíthet egy kép a tudatunkból, és mi lesz az életünkkel, ha elveszítjük a talán soha nem is létezett uralmat a saját emlékezetünk felett'.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/890/szoveg--kep--szoveg--gerocs-peter-iro-volt-konyvtarunk-vendege

Online olvasójáték a Népmese napjára
Negyedik osztályos sepsiszentgyörgyi diákoknak hirdetett online olvasójátékot a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület, a Népmese napjának megünneplésére.
A 2020. szeptember 30. és november 30. között zajló, három írásos fordulóból és egy kreatív döntőből álló vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Benevezni 2020. október 14-ig lehet, az első feladatlap megoldásainak beküldésével.
A feladatok és a vetélkedővel kapcsolatos, részletes tudnivalók a könyvtár honlapján, a www.kmkt.ro címen érhetők el.
Forrás: http://kmkt.ro/online-olvasojatek-indul-a-nepmese-napjan
 

Előadás 20. századi székely asszonysorsokról a csíkszentmártoni könyvtárban
A csíkszentmártoni Baka János Könyvtárban Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros néprajzi jellegű gyűjtését mutatta be vetítéssel kísért előadásában 2020. szeptember 25-én. Az előadást a Tivai Nagy Imre Társaság szervezte. Sándor Edit a 20. századi csíkszentdomokosi családok életének mindennapjait tárta fel az asszonyok szempontjából, a gyűjtést 2013-ban kezdte, azóta is folyamatban van a kutatás. Csíkszentdomokosi idős asszonyokat kérdezett arról, hogy milyen volt az életük régen. Az előadás végén a hallgatóság közül többen megosztották emlékeiket nagyszüleikről, dédnagyszüleikről.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hu/asszonysorsok-a-20-szazadi-szekely-falvakban-1601278325327

 

Sándor Edit a 2016-os gyimesközéploki könyvtárosi Vándorgyűlésen


Nem maradt el az idei Csíkszeredai Könyvvásár
2020. szeptember 24-én nyitották meg a négynapos Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában. A rendezvényre tizenkilenc romániai kiadó érkezett kiadványaival. A megnyitón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, ugyanakkor Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője is beszédet mondott. Az elmúlt esztendőkben szokás szerint tavasszal zajlott a rangos esemény, idén azonban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották – még az is felmerült, hogy elmarad. Ezúttal a Csíkszeredai Könyvvásár az erdélyi könyv ünnepe lehet – fogalmazott a főszervező polgármesteri hivatal nevében Ráduly Róbert polgármester.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11592
https://szekelyhon.ro/aktualis/megnyitottak-a-csikszeredai-konyvvasart

Meseíró pályázatot hirdetett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Az évtizedes hagyományokhoz hűen idén is megünnepelte a Népmese Napját a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Ezúttal azonban, a járványügyi helyzet miatt, nem a hagyományos formában, vagyis felolvasással és egyéb programokkal, hanem pályázattal. Vincze Csilla, az intézmény igazgatója elmondta, hogy arra kérték a tanulókat, írják meg, majd rajzolják le saját meséjüket, és ezt a kettőt együtt küldjék el a könyvtárnak.
'A legsikeresebb meséket, amelyeket a legjobb illusztrációk kísérik, kiadványban fogjuk megjelentetni. Ezt fogják megkapni jutalmul a legügyesebbek' – ismertette a felhívás kapcsán az intézményvezető.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/meseiro-palyazatot-hirdettek-a-magyar-nepmese-napja-alkalmabol

Nagy Mózesről Esztelneken
Esztelneken bemutatták 2020. szeptember 21-én a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent, a helyi iskola létezésének 340. évfordulója alkalmából összeállított, Nagy Mózes címet viselő kötetet.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-esztelneken/

Meghalt Szőcs István író, kritikus
Életének 93. évében, 2020. szeptember 10-én elhunyt Szőcs István író, kritikus, műfordító, művelődéstörténész, a kolozsvári Helikon folyóirat főmunkatársa, a Magyar Írószövetség, a Romániai Írók Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja.
1928. augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan szakán végzett 1951-ben. 1951-től az Ifjúsági Könyvkiadó, 1958-tól az Utunk, 1968-69-től nyugdíjazásáig az Előre szerkesztője. A kilencvenes évek közepétől a Helikon főmunkatársa. Több mint 2000 közleménye jelent meg elsősorban erdélyi folyóiratokban, napilapokban.
Fontosabb kötetei: Kritikus holdölte (regény, 1965); Rovarcsapda (bűnügyi regény, 1969); Üvegfedő (regény, 1971); Délibáb (polemikus pamflet, 1973); Más is ember (illemtan, 1975); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, 1979); Antiszumir álláspontok kritikája (1984); Félrejáró ingák (tanulmányok, cikkek, 2004.); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, bővített kiadás 2004); Délibábos ég alatt (Tanulmányok történelmi és nyelvtörténeti hiedelmekről, 2013).
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-szocs-istvan/

Elhunyt Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa
Életének 72. évében, 2020. szeptember 8-án elhunyt Győrfi Dénes, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa, aki 1977 és 2013 között gondoskodott a gyűjtemény megőrzéséről. A könyvtár állományának jó ismerőjeként számos helytörténeti kiadvánnyal gyarapította a szakirodalmat. Rendszeresen jelentek meg Nagyenyeddel és a Bethlen Gábor Kollégiummal kapcsolatos írásai az erdélyi magyar sajtóban. 2008-ban az EMKE Monoki István-díját vehette át könyvtárosi-kutatói munkásságáért. Sebestyén Spielmann Mihály akkori laudációját idézve: Győrfi Dénes 'visszaépíthette mindannyiunk tudatába az enyedi könyvtárat, méltó helyére kerül az értékek őrzője és ápolója, az intézmény. Publikációi, könyvei, közleményei újdonságokat, felfedezéseket, értékítéleteket, adatokat szállítottak az iskoláról, az Enyedhez köthető személyiségekről, a könyvtár ritkaságairól, a könyvtárnak az erdélyi művelődésben elfoglalt helyéről.'
Forrás: Gordán Edina, Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, https://www.facebook.com/BethlenGaborDokumentaciosKonyvtar/posts/3234866796591928
http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=559

Elérhető a Helikon az Arcanum-adatbázisban
520 605 oldallal bővült az Arcanum Digitális Tudománytár, az új anyagok között megtalálható a kolozsvári Helikon teljes digitalizált anyaga is 1990-től egészen 2019-ig (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/HelikonKolozsvar/). Az anyag megtekintése előfizetést igényel az Arcanum szolgáltatásaira, hozzáférhető azonban többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából.
Forrás: https://www.helikon.ro/elerheto-a-helikon-az-arcanum-adatbazisban/

Így lett a magyar TikTok sztárja egy középkorú könyvtáros
Bő két éve indult a kínai hátterű videomegosztó közösségi hálózat, a TikTok, amelyre annak rendje és módja szerint azonnal lecsaptak a digitális újdonságokra fogékony felhasználók, azaz főként természetesen a Z-generáció tagjai. A platform azóta rendkívül népszerűvé vált, óvatos statisztikák szerint is már több mint 800 millió aktív felhasználója van, az okostelefonokra telepíthető változatot pedig már több mint kétmilliárd alkalommal töltötték le az Apple és a Google szervereiről. (...)
Az egyik legkülönlegesebb tartalmakat posztoló TikTok-felhasználó Varga András, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főkönyvtárosára és tudományos kutatója, aki a néhány másodperces videókkal többet tesz az irodalom és általában a könyvek népszerűsítéséért, mint három nemzeti alaptanterv együttvéve. Ez persze afféle újságírói túlzás, de hol máshol találkozhatnának az internetező fiatalok például az első magyar nyelven – 1689-ben Kolozsváron – nyomtatott szakácskönyv egyetlen még létező példányával, vagy olyan 500 éves (!) magyar kártyával, amelynek lapjait egy könyv borítójából ‘operálták ki’ ügyes kezű restaurátorok.
'Valamilyen szenzációra kell helyezni a dolgot, hogy egy-egy könyv hány millió forintot ér, melyik a legrégebbi, a legnagyobb, tehát valami különlegességet kell találni bennük – osztotta meg a titkot 'Andris bácsi', ahogy rajongói közül sokan nevezik. Varga András nagyon örül a váratlan népszerűségnek, de tisztában van vele, hogy mennyire gyorsan és kiszámíthatatlanul alakul az online világ.
Forrás: https://nlc.hu/szabadido/20200902/tiktok-varga-andras-szte-konyvtar-konyv-video-zene/

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente

2020. október 1., csütörtök

Októberi évfordulók 2020

  535 esztendeje, 1485. október elsejénén született Jan Dantyszek lengyel humanista költő és diplomata.


185 éve, 1835. október elsején született Júlio Cézar Machado portugál író.


115 éve, 1905. október másodikán hunyt el José-Maria de Heredia kubai származású francia költő.


5 éve, 2015. október másodikán hunyt el Brian Friel ír drámaíró és novellista.


860 esztendeje, 1160. október harmadikán hunyt el Ibn Quzmán arab költő.


300 esztendeje, 1720. október harmadikán született Johann Peter Uz német költő.


125 éve, 1895. október harmadikán született Szergej Alexandrovics Jeszenyin orosz költő és író.


125 éve, 1895. október harmadikán született Giovanni Comisso olasz író, esszéíró és költő.


95 éve, 1925. október harmadikán született Gore Vidal amerikai író, politikus és színész.


450 esztendeje, 1570. október negyedikén született Pázmány Péter magyar író, műfordító és filozófus.


270 éve, 1750. október negyedikén született Franciszek Borgiasz Dyonizy Kniaźnin lengyel költő, drámaíró és műfordító.


95 éve, 1925. október ötödikén született José Donoso Yáñez chilei író és novellista.

225 éve, 1795. október hatodikán hunyt el Szentjóbi Szabó László magyar költő és író.


85 éve, 1935. október hatodikán született Tőzsér Árpád felvidéki magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész és műfordító.


60 éve, 1960. október hatodikán hunyt el Nikolaj Liliev (Nikolai Liliew) bolgár költő és dramaturg.


40 éve, 1980. október hatodikán hunyt el Joszif Nonesvili grúz költő és lapszerkesztő.


25 éve, 1995. október hatodikán hunyt el Mándy Iván magyar író és forgatókönyvíró.


5 éve, 2015. október hatodikán hunyt el Gönc Árpád magyar író, színműíró, műfordító és államférfi.


5 éve, 2015. október hatodikán hunyt el Arnóthy Krisztina (Christine Arnothy) lengyel osztrák származású magyar-francia, írónő, újságíró és kritikus.


1 éve, 2019. október hatodikán hunyt el Ciaran Gerard Carson északír költő és író.


210 éve, 1810. október hetedikén született Nagy Ignác magyar író, újságíró, lapszerkesztő és zenekrtikus.


110 éve, 1910. október hetedikén született Tabi (Taub) László zsidó származású magyar író, újságíró, szerkesztő és humorista.


95 éve, 1925. október hetedikén született Margarita Joszivovna Aliger szovjet-orosz költőnő, fordító és újságíró.


145 éve, 1875. október nyolcadikán született Tormai Cécile német származású magyar írónő, műfordító és közéleti szereplő.


75 éve, 1945. október nyolcadikán hunyt el Felix Salten (Siegmund Salzmann) magyarországi születésű, zsidó származású osztrák író és kritikus. Népszerű alkotása a Bambi regénye.


50 éve, 1970. október nyolcadikán hunyt el Jean Giono francia provanszál író. Legismertebb műve: Az ember aki fákat ültetett.


170 éve, 1850. október kilencedikén született Samuel Bodický szlovák író és novellista.


95 éve, 1925. október kilencedikén hunyt el Dékány Kálmán magyar író és újságíró.


125 éve, 1895. október tizedikén született Lin Jü-tang (Lin Yutang) kínai író és esszéista.


90 éve, 1930. október tizedikén született Harold Pinter lengyel-zsidó származású angol drámaíró, költő, forgatókönyvíró, színész, rendező és polgárjogi aktivista.


30 éve, 1990. október tizedikén hunyt el Ottlik Géza magyar író és műfordító. Legismertebb műve: Iskola a határon.


195 éve, 1825. október tizenegyedikén született Conrad Ferdinand Meyer svájci német ajkú író és költő.


135 éve, 1885. október tizenegyedikén született François Mauriac francia író, költő és esszéíró.


145 éve, 1875. október tizenkettedikén született Aleister Crowley (Edward Alexander) angol író, költő, hegymászó és jogi.


20 éve, 2000. október tizenkettedikén hunyt el Sükösd Mihály magyar író, irodalomtörténész, kritikus és újságíró.


415 esztendeje, 1605. október tizenharmadikán hunyt el Théodore de Bèze svájci teológus, író és fordító.


115 éve, 1905. október tizenharmadikán született Debreczeni József (Brunner) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, szerkesztő és műfordító.


100 éve, 1920. október tizenharmadikán született Claes Daniel Gill norvég költő, író és szinész.


15 éve, 2005. október tizenharmadikán hunyt el Eörsi István (Schleiffer Ede) zsidó származású magyar író, költő, műfordító és publicista.


30 éve, 1990. október tizenharmadikán hunyt el Bakucz József magyar költő és műfordító.


5 éve, 2015. október tizenharmadikán hunyt el Adonyi Nagy Mária partiumi magyar költő, újságíró és műfordító.


350 esztendeje, 1670. október tizennegyedikén született Girolamo Gigli olasz író és drámaíró.


350 esztendeje, 1670. október tizennegyedikén született Paul Scarron francia költő, író és drámaíró.


100 éve, 1920. október tizennegyedikén született Sombori Sándor (Salamon) erdélyi magyar író, drámaíró, műfordító és irodalomtörténész. Ismert regénye: Gábor Áron.


2090 esztendeje, Krisztus előtt hetvenben, október tizenötödikén született Publius Vergilius Maro, a római költészet egyik kiemelkedő alakja. Ismert alkotása az Aeneis című eposz.


2075 esztendeje, Krisztus előtt ötvenötben, október tizenötödikén hunyt el Titus Lucretius Carus római költő és filozófus.


115 éve, 1905. október tizenötödikén hunyt el Szász Károly erdélyi származású magyar drámaíró, költő, műfordító, esztéta és református püspök.


5 éve, 2015. október tizenotödikén hunyt el Nemeskürty István magyar író, irodalomtörténész és filmtörténész.


295 éve, 1725. október tizenhatodikán született Gvadányi József magyar író és költő.


150 éve, 1870. október tizenhatodikán született Helge Rode dán író, kritikus és újságíró.


260 éve, 1760. október tizenhetedikén született Claude-Henri de Saint-Simon francia filozófus és író.


145 éve, 1875. október tizenhetedikén született Alfred Polgar (Pollak) zsidó származású osztrák író, újságíró és kritikus.


145 éve, 1875. október tizenhetedikén született Alekszej Pavlovics Csapigin szovjet-orosz író és költő.


105 éve, 1915. október tizenhetedikén született Arthur Asher Miller lengyel-szidó származású amerikai drámaíró és esszéista. Fontosabb művei: Az ügynök halála, Salemi boszorkányok, Pillantás a hídról.


280 éve, 1740. október tizennyolcadikán született Dugonics András író, piarista szerzetes, az első magyar regény írója. Első regénye: Etelke (a).


235 éve, 1785. október tizennyolcadikán született Thomas Love Peacock angol író, költő és esszéista.


65 éve, 1955. október tizennyolcadikán hunyt el José Ortega y Gasset spanyol író és filozófus.


5 éve, 2015. október tizennyolcadikán hunyt el Gamál el-Gítáni (Ğamāl al- Ġīṭānī) egyiptomi író, novellista, lapalapító és lapszerkesztő.


275 éve, 1745. október tizenkilencedikén hunyt el Jonathan Swift ír szatirikus író. Legismertebb műve a Gulliver utazásai.


300 esztendeje, 1720. október tizenkilencedikén született John Woolman amerikai író, újságíró és kereskedő.


545 esztendeje, 1475. október huszadikán született Giovanni Rucellai olasz humanista költő és drámaíró.


120 éve, 1900. október huszadikán hunyt el albán Naim Frashëri albán költő, író, műfordító, újságíró, történész és politikus.


1 éve, 2019. október huszadikán hunyt el Tóth-Máthé Miklós magyar író és színművész.


260 éve, 1760. október huszonegyedikén született Juray Fándly (Fándly György) szlovák író és katolikus pap.


230 éve, 1790. október huszonegyedikén született Alphonse de Lamartine francia költő, író, drámaíró és politikus.


175 éve, 1845. október huszonegyedikén hunyt el Nikolosz Baratasvili grúz költő.


90 éve, 1930. október huszonegyedikén született Gárdos Miklós magyar író és újságíró.


30 éve, 1990. október huszonegyedikén hunyt el Kovács György székely-magyar író, közíró és politikus.


20 éve, 2000. október huszonegyedikén hunyt el Boncz Géza máramarosi születésű magyar író és humorista.


10 éve, 2010. október huszonegyedikén hunyt el Szilágyi György magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató és pedagógus.


1 éve, 2019. október huszonegyedikén hunyt el Aila Meriluoto finn írónő, költő és műfordító.


150 éve, 1870. október huszonkettedikén született Ivan Alekszejevics Bunyin orosz író és költő.


25 éve, 1995. október huszonkettedikén hunyt el Kingsley Amis angol író, költő és irodalomkritikus.


1 éve, 2019. október huszonkettedikén hunyt el Ole Henrik Laub dán író, novellista, festő és karikaturista.


215 éve, 1805. október huszonharmadikán született Adalbert Stifter osztrák író, költő, festő és pedagógus.


10 éve, 2010. október huszonharmadikán hunyt el Benyhe János magyar műfordító, irodalomtörténész, lapszerkesztő, publicista és diplomata.


85 éve, 1935. október huszonnegyedikén hunyt el Jindřich Šimon Baar cseh író és katolikus pap.


10 éve, 2010. október huszonnegyedikén hunyt el Szőke József felvidéki magyar író, szerkesztő, bibliográfus, művelődésszervező és közéleti személyiség.


1 éve, 2019. október huszonnegyedikén hunyt el Michael Blumlein amerikai író és orvos.


840 esztendeje, 1180. október huszonötödikén hunyt el John of Salisbury angol író, teológus és filozófus. Fő műve a Policraticus (magyarul: Az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok nyomdokairól).


620 esztendeje, 1400. október huszonötödikén hunyt el Geoffrey Chaucer az első angol nyelven alkotó költő és író. Legismertebb műve a Canterbury mesék.


225 éve, 1795. október huszonötödikén született John Pendleton Kennedy amerikai író és politikus.


10 éve, 2010. október huszonötödikén hunyt el Vesna Parun horvát költőnő és műfordító.


130 éve, 1890. október huszonhatodikán hunyt el Carlo Collodi olasz író, újságíró és humorista. Ismert műve a Pinokkió kalandjai.


80 éve, 1940. október huszonhatodikán hunyt el Pásztor Árpád kárpátaljai születésű magyar újságíró, riporter, író, költő.


180 éve, 1840. október huszonhetedikén született Vittorio Imbriani olasz író, költő, kritikus, publicista, irodalomtörténész és forradalmár.


70 éve, 1950. október huszonhetedikén született Kiss András bánáti magyar költő, biológus, ornitológus és természettudományi író.


525 esztendeje, 1495. október huszonnyolcadikán született Luigi Alamanni firenzei olasz költő és államférfi.


140 éve, 1880. október huszonnyolcadikán született Hatvany Lajos író, kritikus és irodalomtörténész.


90 éve, 1930. október huszonnyolcadikán született Dobos László felvidéki (Szlovákia) magyar író, szerkesztő, műkritikus és politikus.


75 éve, 1945. október huszonnyolcadikán született Zágoni Attila székely-magyar író és újságíró.


10 éve, 2010. október huszonnyolcadikán hunyt el Balla László a felvidéki születésű kárpátaljai magyar költő, író, múfordító és újságíró.


225 éve, 1795. október huszonkilencedikén született John Keats angol romantikus költő és író.


140 éve, 1880. október huszonkilencedikén született Otto Flake német író, drámaíró, kritikus és műfordító.


105 éve, 1915. október huszonkilencedikén szóletett Benedekffi Samu székely-magyar költő és lelkész.


35 éve, 1985. október huszonkilencedikén hunyt el Fendrik Ferenc magyar író, színműíró és publicista.


1150 esztendeje, 870. október harmincadikán hunyt el Gottschalk szász krónikás és költő.


135 éve, 1885. október harmincadikán született Ezra Pound amerikai költő, kritikus, műfordító és szerkesztő.


110 éve, 1910. október harmincadikán hunyt Miguel Hernández spanyol költő és drámaíró.


10 éve, 2010. október harmincadikán született Harry Mulisch osztrák-zsidó származású holland író, színműíró, költő és esszéíró.


1 éve, 2019. október harmincadikán hunyt el Bernard Slade Newbound kanadai drámaíró, író és forgatókönyvíró.


545 esztendeje, 1475. október harmincegyedikén született Jan Dantyszek lengyel-latin költő, utazó és diplomata.


400 esztendeje, 1620. október harmincegyedikén született John Evelyn angol író, naplóíró és kertész.


155 éve, 1835. október harmincegyedikén született Feleki (Füchsl) Sándor zsidó származású magyar író, költő, műfordító és orvos.


90 éve, 1930. október harmincegyedikén hunyt el Szabolcska Mihály magyar költő, református lelkész.


50 éve, 1970. október harmincegyedikén hunyt el Szabó Pál magyar író és újságíró.



ÉRDEMES TUDNI


1 éve, 2019. október másodikán hunyt el Kubát János vajdasági magyar újságíró, lapszerkesztő


135 éve, 1885. október negyedikén született Gaál Sándor erdélyi magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója.


195 éve, 1825. október ötödikén született Xántus János magyar-amerikai természettudós, utazó és néprajzkutató .


65 éve, 1955. október ötödikén hunyt el Tevan Andor magyar nyomdász, könyvkiadó és nyomdászati író.


15 éve, 2005. október ötödikén hunyt el Visky Ferenc erdélyi magyar református lelkipásztor, teológiai és evangéliumi író.


95 éve, 1925. október kilencedikén született Kerekes Médárd erdélyi magyar biokémikus, biokémiai szakíró.


1 éve, 2019. október kilencedikén hunyt el Vekerdy Tamás magyar pszihológus és újságíró, író és műfordító.


175 éve, 1845. október tizenkettedikén született Glósz Miksa magyar könyvtáros, író, tankönyvíró, a csíksomlyói gimnázium volt görög és latin nyelvű tanára.


100 éve, 1920. október tizenkettedikén született Nagy Péter magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.


85 éve, 1935. október tizenkettedikén született Katona Ádám erdélyi magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, közíró és politikus. Az ő szerkesztésében jelent meg a kétnyelvű (magyar-román) Hargita megye természetes gyógytényezői gyűjteményes munka.


5 éve, 2015. október tizenharmadikán hunyt el Kádár Gyula székely-magyar helytörténész és lapszerkesztő.


55 éve, 1965. október tizenötödikén hunyt el Kristóf György székely-magyar irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.


140 éve, 1880. október tizenhatodikán született Paál Árpád erdélyi magyar újságíró és politikus.


115 éve, 1905. október tizenkilencedikén hunyt el Bartha Miklós székely-magyar politikus, publicista, lapszerkesztő, író és jogász.


30 éve, 1985. október huszonkettedikén alakult meg a Magyar Bibliofil Társaság.


230 éve, 1790. október huszonnegyedikén hunyt el Teleki József, Erdély főkormányzója, magyar nyelvész, történész és jogász a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és az Akadémiai Könyvtár megalapítója.


130 éve, 1890. október huszonötödikén hunyt el Benkő Kálmán (Benő István Kálmán) székely-magyar színész, író és színműíró. Több mint ötven darabot írt. Darabjai témáinak egy része az 1848-as forradalmi eseményekre támaszkodik.


10 éve, 2010. október tizenhetedikén hunyt el Toró Tibor székely származású magyar fizikus és egyetemi tanár.


95 éve, 1925. október huszonhatodikán született Jakab Kálmán erdélyi magyar belgyógyász orvos és orvosi szakíró.


60 éve, 1960. október huszonkilencedikén hunyt el Csiby Andor székely-magyar helytörténész, közíró, újságíró, szerkesztő és jogász. Gyergyó történelmének kutatója, több gyergyói település monográfiájának szerzője.


15 éve, 2005. október huszonkilencedikén hunyt el Berde Zoltán székely-magyar származású irodalomtörténész, kritikus és irodalomtanár.


50 éve, 1970. október harmincadikán hunyt el Herepei János erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató és régész.


20 éve, 2000. október harmincadikán hunyt el Ercsey Gyula erdélyi magyar kémia tanár, emlékíró, a szovjet munkatáborok fogja.


5 éve, 2015. október harmincadikán hunyt el Várhelyi Csaba székelyföldi születésű magyar kémikus, kémiai szakíró és egyetemi tanár.


80 éve, 1940. október harmincegyedikén hunyt el Urmánczy Nándor örmény származású székely-magyar jogász, politikus és író. Több írása is megjelent: novellák, politikai jellegű írások. 1940-ben a bécsi döntés után visszatért szülőfalujába (most város), Maroshévízre.


135 éve, 1885. október harmincegyedikén hunyt el báró Apor Károly székely-magyar jogász, író, közíró és amatőr fényképész.

 

 


Kelemen Katalin könyvtárosi munkássága

  A 2000-es esztendők Hargita Megyei Könyvtárának lelkes csapatát gimnáziumi iskolai könyvtároskodásom kezdetén megismertem. Az idő telik, s...