Kányádi Sándor Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár névadási ünnepsége

 

Október másodikán Székelyudvarhelyen lélekemelő ünnepségre került sor. A városi könyvtár felvette Kányádi Sándor költő, író és műfordító nevét. Ez a magasztos pillanat egybeesett a városi könyvtár 75. évfordulójával.

Az idő is kedvezett az esemény szebbé tételének varázsához. A névadó ünnepség egyben Székelyudvarhely kulturális életének fontos mozzanata volt, hiszen Kányádi Sándor költő élete egybefonódik Udvarhelyszékkel.

Nagygalambfalván született, ott járta ki az elemi iskolát, majd Székelyudvarhelyen folytatta tanulmányait. Ezért is több szállal kötődik a városhoz.

A névadó ünnepség a könyvtár előtti kis téren zajlott. Az elöljárók mellett képviseltette magát Kányádi Sándor húga, Róza néni is. A névadó ünnepségen számos gondolat elhangzott Székelyudvarhely kulturális múltjáról, ennek kapcsán a jelenéről, s ezen belül a könyvtár nélkülözhetetlen szerepéről.

Könyvtáros részről Koreny Ágnes, a budapesti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója beszélt a könyvtárközi kapcsolatok hasznáról, és további együttműködési lehetőségekről biztosította Szőcs Endre igazgatót. Szőcs Endre, a Kányádi Sándor Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik felkarolták a névadás ügyét. A könyvtár igazgatója emlékéremmel lepte meg az ünnepségen lévő felszólalókat és az egybegyűlt könyvtárosokat.

 Számos Kányádi Sándor-vers és megzenésített költemény meghitté tette az ünnepség hangulatát. A diákok szavalata által megelevenedő versek közelebb hozták a költőt a nagyérdeműhöz. Néhány remekbe sikerült filmkocka erejéig maga Kányádi Sándor jókívánságaival búcsúzott tőlünk.

Az ünnepség a névadó tábla kivilágításával fejeződött be.

Személyes élményként hozzátenném, valóban magával ragadott az ünnep hangulata. Megtisztelőnek éreztem, hogy részt vehettem ezen az ünnepségen.

Fényképezte: Szabó Károly és Borbé Levente

Borbé Levente,

könyvtáros

2026. októberi ReMeK-e hírlevélből

Markó Béla könyvbemutatója Sepsiszentgyörgyön

A költészet az a teljesen felesleges kifejezésmód, amire nagyon nagy szükségünk van – fogalmazott Markó Béla költő A szeretet pokla című kötetének bemutatóján 2026. szeptember 24-én este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. S hogy miért van oly nagy szükségünk erre a teljesen fölösleges kifejezésmódra, az alighanem mindenki számára világossá vált, aki részt vett az eseményen, illetve beleolvasott a kötetbe.

A szeretet pokla című verseskötet idén jelent meg a csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában, 75 szonettet tartalmaz a szeptember 8-án 75 esztendőt töltött szerző elmúlt években született alkotásai közül. Az évforduló, a 75. születésnap közelsége pedig rá is nyomta a bélyegét az eseményre: a megyeszékhelyi Plugor Sándor Művészeti Líceum Time for Flute fuvolatriója – Fábián Leila, Ivanitzki Krisztina, Tóth-Kovács Iringó, valamint irányító tanáruk, Császár Katalin – fellépése nemcsak ünnepélyessé tette a könyvbemutatót, de a szerző köszöntésére is alkalmat teremtett – Markó Béla meg is jegyezte: sokféle minőségében járt már Sepsiszentgyörgyön, de 75 évesen még nem. Szonda Szabolcs házigazda könyvtárigazgató felvezetése után – amelyből az is kiderült, hogy a bemutatót már a SepsiBookra tervezték, ám el kellett napolni, ezért most pótolják – a szerzőt Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész kérdezte, személyes vallomások révén is méltatva a kötetben megjelent verseket.

Markó Béla saját bevallása szerint azért szereti a szonettet, mert igazi kihívást jelent a nagyon kötött versformában is megtalálni a szabadságot. Kicsit életminta számára, hiszen az ember is bizonyos kötöttségekkel, adott világba születik bele, amit szeretne megváltoztatni a maga igényei szerint, részben sikerül bizonyos mértékig, de a fő kérdés mégis az: tud-e ebben a feltételrendszerben szabad lenni? Hangsúlyozta ugyanakkor: bár kedvelt műfaja a szonett – főként az utóbbi időben –, nem ez az egyetlen preferált költői kifejezésmód, amellyel él, hiszen sok szabadverset írt pályája során.

Az est zárásaként Hajdu Áron, a Bookart Kiadó igazgatója felhívta a megjelentek figyelmét Csapody Miklós frissen megjelent Markó Béla-életmű-monográfiájára, Szonda Szabolcs pedig a 44 szerző műveit tartalmazó, A Költő koszorúja című antológiából olvasta fel azt a versét, amely lényegében Markó Béla köteteinek címéből „állt össze” – így is köszöntve a 75 éves költőt.

Fotók és ízelítő a kötetből itt: https://www.kmkt.ro/hu/marko-bela:-a-szeretet-pokla-konyvbemutato.html

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/183295/marko-bela-konyvbemutatoja-sepsiszentgyorgyon

Könyvtársalgó: őszi olvasmányok és a műfordítás dicsérete

„Az ősz az az évszak, amikor a világ kicsit megnyugszik, és számba veszi, eleddig mit ért el. Változást hoz, de megnyugtatóan lassú átmenettel, nem kapkodó pánikban.” (Sarah Ivens)

Az iskolakezdési zsongáshoz illő hangulatban kezdődött a Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvtársalgó beszélgetőklubja 2026. szeptember 8-án. Kellemes sulis emlékeket idézett fel az őszi téma, majd a nyári kötelező olvasmányokról beszélgettek a résztvevők.

A könyvtárosok Krúdy Gyula Szeptember című írását hozták erre a találkozásra, amely megnyugtatóan hatott, elcsendesedésre késztetett, majd zárásként Karl Ove Knausgård Évszakok című sorozatából, az Ősz című kötetből került elő egy rövidebb szöveg.

Az előre kiválogatott, ajánlásra szánt, őszhöz kötődő olvasmányok közül több is elnyerte a nyugdíjas résztvevők tetszését, így remélhetőleg jó társak lesznek majd a borongósabb estéken.

Forrás: https://www.facebook.com/share/p/1E1KxeQJn8/

Rendhagyó módon ünnepelték a résztvevők a fordítás nemzetközi napját 2026. szeptember 29-én, a könyvtár legutóbbi Könyvtársalgó beszélgetőklubja alkalmával. Az intézmény vezetője, Szonda Szabolcs, illetve a felnőtt kölcsönző részleg munkatársa, Szőcs Imre is fordít irodalmi alkotásokat, a bemutatópolcon fel is lehetett lapozni fordításaikat. A nyugdíjas olvasóknak lehetőségük volt betekintést nyerni egy műfordító munkásságába, hiszen ez alkalommal Szőcs Imre is csatlakozott a beszélgetéshez, és igyekezett megválaszolni a neki intézett, igazán jó kérdéseket.

A műfordító is éppúgy alkotója egy irodalmi műnek, mint annak szerzője – állapították meg a beszélgetés során –, hiszen nagy odafigyelést igényel, hogy a fordítás visszaadja az eredeti mű hangulatát, érthetőek legyenek a nyelvi játékok, szófordulatok. Emellett a klasszikus irodalmi művek, többek között Nádasdy Ádám Bánk bán-újrafordítása kapcsán is megosztották egymással a véleményüket a jelenlévők, illetve arra is keresték a választ, hogy miként érinti a mesterséges intelligencia a fordítók munkáját és az irodalmi fordítást.

Forrás: https://www.facebook.com/share/p/1E1KxeQJn8/

A mese utat talál a szívekhez

Súlyos és halmozott fogyatékkal élő diákok is bekapcsolódtak a Bod Péter Megyei Könyvtár programjába, ahol egy igazán különleges mesefoglalkozás részesei lehettek a sepsiszentgyörgyi Speciális Általános Iskolában.

Nagy-Bákai Réka, a könyvtár gyermekrészlegének munkatársa szeretettel és nyitottsággal fordult a tanulók felé. Nem ijedt meg a kihívástól, hiszen tudta: a kommunikációs nehézség nem akadálya annak, hogy a mese eljusson a szívekig. És eljutott. A mese közben megszülető mélységes csend mindennél szebben bizonyította, hogy a történet utat talált hozzájuk. Figyeltek, befogadták, megélték – kinyíltak a szívek.

Forrás: https://www.facebook.com/share/p/18X25y91Tp/

 

Kányádi Sándor nevét veszi fel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

Történelmi pillanathoz érkezett Székelyudvarhely kulturális élete: a városi könyvtár fennállásának 75. évében – önkormányzati javaslatra – felveszi Kányádi Sándor nevét.

A 2026. október 2-re tervezett névadó ünnepség egyszerre tisztelgés a költő előtt, aki verseivel generációkat tanított a szülőföld, az anyanyelv és az összetartozás szeretetére, valamint közös vállalás arra, hogy továbbra is őrizzük mindazt az értéket, amelyet Kányádi Sándor hagyott ránk.

Forrás: https://www.facebook.com/events/1109361662043108/

 

A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár történetéről

Tudtad, hogy Kézdivásárhely első könyvtára 1842 karácsonyán született meg? Egy több mint 180 éves történet a tudásról, a kultúráról és az összefogásról.

Forrás és a kisfilm itt: https://www.facebook.com/reel/1345196684128430

 

Erdővidék-lexikon készül

Erdővidék-lexikon összeállítását és kiadását tervezi Demeter László, a baróti Tortoma Kiadó vezetője. Ennek érdekében az együttgondolkodás jegyében tartottak tanácskozást lehetséges közreműködőkkel Erdővidék Múzeumának kertjében 2026. szeptember 3-án.

Demeter László köszöntötte a közel húsz megjelent leendő munkatársat, és elmondta, félszáz közreműködőre számít. A kezdeményező hangsúlyozta, Erdővidék kistérség, ám ha kulturális, történelmi, néprajzi, természeti és szellemi örökségét tekintjük, korántsem kicsi. Olyan rendkívüli értékek birtokosa, amelyek nemcsak Erdővidék, hanem az egész magyar kultúra számára jelentősek. Ezeknek az értékeknek a feltárása, összegyűjtése, rendszerezése és bemutatása közös feladat, talán még ennél is több: kötelesség, hogy mindazt, amit elődeinktől örököltünk, megőrizzük és az utánunk jövők számára is hozzáférhetővé tegyük – mondotta. Olyan tudástárat szeretnének létrehozni, amely szócikkekben mutatja be Erdővidék jeles személyiségeit, településeinek és közösségeinek történetét, népszokásait és hagyományait, természeti kincseit, műemlékeit, legendáit, valamint mindazt, ami e vidéknek értéke és öröksége. Olyan társakat keresnek, akik egy-egy szakterület ismerőiként szócikkek szerzőiként, szerkesztőkként, illetve a szerkesztőbizottság tagjaiként tudnak bekapcsolódni a munkába.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/182889/erdovidek-lexikon-keszul

 

Erősítés az RMKE online felületeinek kezelésében

Kádár Melinda székelyudvarhelyi újságíró, kommunikációs szakember a Székelyföldi Stúdió szerkesztőjeként az elmúlt időszakban több riportot és ismeretterjesztő filmet is készített könyvtári, helytörténeti témában, főként a székelyudvarhelyi könyvtár életéről és programjairól, így van némi rálátása a könyvtárakat érintő kihívásokra, a könyvtárosok törekvéseire és az olvasói elvárásokra.

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete érdekében elsősorban az RMKE honlapján megjelenő tartalmak gondozásával foglalkozik majd, és igyekszik elérni az adatbázisok bővítését. Célja, hogy a honlap élőbbé és naprakészebbé váljon, de emellett szeretné az Egyesületet és a magyar könyvtárosok mindennapi, értékes munkáját a szélesebb nyilvánosság számára is láthatóbbá tenni.

Forrás: Szőcs Endre, RMKE-elnök

 

 Az olvasás világnapján elindult a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasójátéka

Szeptember 8. az olvasás nemzetközi napja, idén erre a dátumra időzítették a szervezők a vetélkedő meghirdetését. A 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében 13. alkalommal szervezték meg az olvasásnépszerűsítést és a kortárs írókkal való személyes találkozást lehetővé tévő olvasójátékot. Ezen háromfős csapatok vesznek részt négy kategóriában (4., 5–6., 7–8. és 9–12. osztályosok), akik elolvassák a korosztályuk számára kijelölt könyvet, majd játékos feladatokat kell megoldaniuk közösen.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/az-olvasas-vilagnapjan-elindult-a-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasar-olvasojateka

Dr. Garda Dezső könyvbemutatója

2026. szeptember 23-án mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár emeleti termében dr. Garda Dezső Gyergyói országgyűlési képviselők a dualizmus korában című könyvét. Az 1867-es kiegyezést követően létrejött Magyarországon a parlamentáris jogállam. A székelyföldi képviselők megválasztását és tevékenységét ismerti könyvében a szerző, azokból az évekből, amikor Gyergyószentmiklós 7000, Csíkszereda csupán másfélezer lakossal rendelkezett.

Mese és kézműveskedés

2026. szeptember 21-én és 22-én a Fogarassy Mihály Általános Iskolához tartozó Csodavilág Napköziotthon egy középcsoportja és két nagycsoportja vett részt mesés, kézműves foglalkozáson a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A könyvtárosok a gyerekekkel az őszről beszélgettek, majd papírból sünit készítettek, és diafilmen megnézték A nagyhatalmú sündisznócska című mesét.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/

 

Versek és „lélekkártyák”

2026. szeptember 23-án és 25-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa meghívást kapott az iskola pszichológusától, Szász-Heron Amália-Kingától, hogy tartson biblioterápiás foglalkozást két társadalomtudomány-osztályban. A bevezető körben a tinédzserek világáról esett szó. Ezt a kiválasztott költemény felolvasása követte, majd „lélekkártyákat” osztott szét a témával kapcsolatosan, amelyekre a diákok reflektáltak. A tanulságos kaland lényege az együttműködésre törekvés volt. Ahogy szokták mondani: egységben az erő. És mindehhez jól jön a szeretet. Mindezt pedig közös munkával könnyebb elérni, s folyton dolgozni kell rajta. Így a problémák sem lesznek annyira lelki énünk uralkodói.

Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/09/lelki-gondolatok-koltemenyek.html

 

XI. Holnemvolt Mesefesztivál

Az idén is a Népmese Napja táján sorra került esemény központi gyűjtőlapján minden esemény és helyszín egy helyen megtalálható.

A fesztivál teljes időszaka: 2026. szeptember 30. – október 7. A háromnyelvű (magyar, román, angol) nagyrendezvény programpontjai idén a következő helyszíneken és megyékben zajlanak: Kovászna, Hargita, Maros, Brassó, Kolozs, Szatmár, Bihar, Arad, Temes megyék, valamint Bukarest és Tatabánya.

Forrás és a részletek itt: https://facebook.com/events/1450190076924416

 Búcsú Deé Nagy Anikótól

A marosvásárhelyi Teleki Téka munkaközössége megható nekrológban köszönt el a jeles kultúrembertől, szaktekintélytől, korábbi munkatársuktól:

Megrendülten búcsúzunk Deé Nagy Anikó művelődéstörténésztől, egykori osztályvezetőnktől, a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány első elnökétől, aki életének 87. évében 2026. szeptember 7-én az Úr örök könyvtárába költözött.

1965-től dolgozott a Teleki Tékában, melyhez szinte hozzánőtt az évtizedek folyamán, de a lelkiismeretesen ellátott könyvtárosi és bibliográfusi napi feladatok rutinjában sem szűnt meg sosem rácsodálkozni az itt őrzött kincsekre. Szinte az első pillanattól rátalált arra a témára, melyet három évtizednyi lankadatlan kutatómunkával sikerült kibontania a Teleki Sámuelről szóló doktori dolgozat, majd nagymonográfia megírásával. Szorgos munkálkodása gyümölcseként számos további cikk, tanulmány és kötet született az erdélyi könyv- és művelődéstörténet területéről. Dolgozatai – csakúgy, mint előadásai – míves fogalmazásban tették közérthetővé a gondos tudományos munka eredményeit.

1984-től, a legnehezebb időben vette át az ügyintézés terheit, klasszikus értelemben vett főnökként azonban csak akkor viselkedett, ha a Tékával, a Tudással ellenséges világi hatalmakkal kellett megküzdenie; munkatársai számára a velük, értük küzdő bajtárs volt. Mint jó vezetőhöz illik, kutatásra, publikálásra ösztönözte és támogatta ez irányú tevékenységükben kollégáit. Ő vezette át az intézményt a rendszerváltás utáni világba, és felvállalta annak új kihívásait. Amikor 1999-ben nyugdíjazták, kutatói és szervezői lendülete teljében volt, energiáját továbbra is a vállalt feladat érdekében használta: a Teleki Téka Alapítvány első kuratóriumi elnökeként megszervezte a könyvtár alapításának 200. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozatot és konferenciát, kapcsolatokat épített, támogatásokat szerzett. Mindenkori segítőkészsége, határozottsága, hatalmas tudása lenyűgözött bennünket, akkori pályakezdőket is, akik már csak jelképesen dolgoztunk az ő védőszárnyai alatt. Magyarországra költözése után is szívügye maradt a Téka. Nem mellékesen tovább kutatott és írt mindaddig, amíg egészségi állapota megengedte.

Anikó talán azért is volt képes oly mértékben ráhangolódni Teleki Sámuel életművére, gondolataira, mert ugyanúgy az alázat, hit és szorgalom jegyében töltötte egész életét, akár a könyvtáralapító kancellár, akinek szellemét ő közvetítette a leghitelesebben: a kötelesség, önfegyelem, állandó munkálkodás, a köz és szeretteink szolgálatának példáját.

Alázat és türelem kísérte élete utolsó, nehéz időszakát is, míg szeretett férjét hosszú betegségében ápolta, majd özvegységét és saját testi gyengülését kellett elszenvednie, mindig hitben, mindig méltósággal.

Nevezhetjük hát méltán saját szavaival, az általa megidézett gróf Wesselényi Katához hasonlóan „hitben élő református nagyasszonynak”. Nagyasszonya volt a szónak, a tudománynak, nemzedékének s a rá figyelő kicsi emberi közösségnek, amelyből vétetett.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/bucsu-dee-nagy-anikotol

 

Két évtizede távozott Sütő András

Húsz éve, 2006. szeptember 30-án hunyt el Sütő András író, a romániai magyar kulturális és politikai élet egyik legmeghatározóbb, szimbolikus alakja. Az erdélyi kisebbségi sors és az anyanyelv megőrzésének elkötelezett szószólója nemcsak irodalmi és drámaírói munkásságával, hanem bátor politikai kiállásával is beírta magát a nemzet emlékezetébe. Életműve a megmaradás, a hatalommal való szembenézés és a békés, egymást tisztelő együttélés örök érvényű mementója.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Husz-eve-huny-el-az-erdelyi-kisebbsegi-sors-es-az-anyanyelv-megorzesenek-elkotelezett-szoszoloja

 

 Középre zárva: Nádas Péter posztumusz verseskötete

Tavaly októberben beszélte meg Simon Márton, az Okapi könyvkiadó alapítója Nádas Péterrel, hogy közreadják az író költeményeit. 2026. október 10-én jelenik meg a Középre zárva című könyv, Nádas első verseskötete.

A 2024-ben alapított Okapi Press szépirodalmi könyvkiadó gondozásában kerülhetett az olvasók kezébe többek között Tandori Dezső Egyetlen című kéziratos notesze is, amely különleges értéket jelent a szerző rajongói számára. A járt kiadói utat a járatlanért elhagyó Simon Márton Facebook-bejegyzésben jelentette be az augusztus 26-án elhunyt Nádas Péter első verseskötetének megszületését:

„Nádas Péterrel jó egy éve beszéltük meg, hogy kiadjuk a verseskötetét az Okapi Pressnél, és én titokban végig arra készültem, micsoda válogatott szemtelenségekkel fogom köszönteni a könyvbemutatóján a pályakezdő, elsőkötetes költőt.

Ehelyett van az, ami van. Könyvbemutató is lesz persze, mert azért hamarosan érkezik ez a páratlanul szép, fontos könyv, tele vérbeli Nádas-szövegekkel, újakkal, régiekkel, versekkel (költeményekkel, ahogy ő nevezte őket) fényről, szabadságról, vörösiszapról és földigilisztákról. (…) Nem tudok mást mit mondani. Ennyire boldog és szomorú egyszerre még soha az életben nem voltam. (…)”

Forrás: https://kultura.hu/kozepre-zarva-simon-marton-gondozasaba-jelenik-meg-nadas-peter-elso-verseskotete/

 

 Az öt legszebb magyar könyvtár, amelyet egyszer mindenkinek látnia kell

Vannak könyvtárak, ahová az ember egy konkrét könyvért érkezik, és vannak, ahol már az ajtóban elfelejti, mit is keresett. Freskókkal borított mennyezetek, évszázados faburkolatok, monumentális galériák és felbecsülhetetlen értékű könyvritkaságok várják azokat, akik felkeresik Magyarország legszebb könyvtárait. Mutatjuk is, melyek a legszebbek, amelyeket mindenképpen érdemes meglátogatni!

1. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár: ezer év tudása egyetlen teremben

2. ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár: palotába illő olvasóterem Budapest szívében

3. Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára: egy terem, amely szó szerint a fejünk fölé nő

4. Helikon Könyvtár: a Festetics család érintetlenül megmaradt könyvbirodalma

5. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: amikor egy főúri palotából lesz olvasóterem

Forrás, fotók és a teljes cikk itt: https://www.evamagazin.hu/utazo/legszebb-magyar-konyvtarak

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

 

Októberi évfordulók 2026

     235 éve, 1791. október elsején született Szergej Tyimofejevics Akszakov (Sergei Timofeevich Aksakov) orosz író.

100 éve, 1926 október elsején hunyt el Karin Ek svéd költő és művészettörténész.

30 éve, 1996. október elsején hunyt el Dános Miklós magyar író és újságíró.

265 éve, 1761. október másodikán hunyt el Mikes Kelemen székely-magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja és kamarása. Ismert műve: Törökországi levelek.

170 éve, 1856. október másodikán született Csengery János magyar klasszika-filológus, műfordító és tanár.

170 éve, 1856. október másodikán született Révai Károly erdélyi magyar költő, író és fordító.

60 éve, 1966. október másodikán hunyt el Lesznai Anna felvidéki származású magyar költő, író, grafikus és iparművész.

50 éve, 1976. október másodikán hunyt el Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

35 éve, 1991. október másodikán hunyt el Maria Aurèlia Capmany katalán írónő, drámaíró és esszéista.

125 éve, 1901. október harmadikán született František Halas cseh költő esszéíró és fordító.

120 éve, 1906. október harmadikán született Harald Krasser erdélyi német ajkú szász író, irodalomtörténész, műfordító és kiadó.

800 esztendeje, 1226. október negyedikén hunyt el Assisi Szent Ferenc, a Ferenc Rend megalapítója, egyházi író.

595 esztendeje, 1431 (1432?). október negyedikén született François Villon (François de Montcorbier) a francia reneszánsz költészet kiváló mestere.

210 éve, 1816. október negyedikén született Eugène Pottier francia költő, író és politikus.

145 éve, 1881. október negyedikén született Andre Salmon francia író, költő és műkritikus.

20 éve, 2006. október negyedikén hunyt el Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, újságíró és műfordító.

420 esztendeje, 1606. október ötödikén hunyt el Philippe Desportes francia barokk költő.

200 éve, 1826. október hatodikán született Benedekt Gröndel izlandi költő, író és illusztrátor.

135 éve, 1891. október hatodikán született Hendrik Adamson észt költő, az eszperantó nyelv és irodalom egyik terjesztője-képviselője.

75 éve, 1951. október hatodikán született Adonyi Nagy Mária partiumi magyar költő, újságíró és műfordító.

405 esztendeje, 1621. október hetedikén hunyt el Antoine de Montchreiten francia költő, drámaíró és közgazdász.

230 éve, 1796. október hetedikén hunyt el Thomas Reid skót filozófus, könyvtáros, író, és matematikus.

25 éve, 2001. október hetedikén hunyt el Mongo Beti kameruni író és polemikus.

150 éve, 1876. október nyolcadikán született Nádudvari Tormay Cécile magyar író és műfordító.

90 éve, 1936. október nyolcadikán hunyt el Prémcsand (Dhanpatráj Srirásztav) indiai urdu és hindi nyelven munkálkodó író, novellista, szerkesztő, újságíró.

765 esztendeje, 1261. október kilencedikén született Dom Dinis portugál király-költő.

230 éve, 1796. október kilencedikén született Lukáts István székely -magyar költő és református lelkész.

150 éve, 1876. július október kilencedikén született született Színi Gyula magyar író, drámaíró és műfordító.

120 éve, 1906. október kilencedikén született Léopold Sédar Senghor francia nyelven alkotó szenegáli költő, író, filozófus és politikus.

105 éve, 1921. október kilencedikén született Tadeusz Różewich lengyel költő, író és drámaíró.

55 éve, 1971. október kilencedikén hunyt el Nagy Kálmán székely-magyar nyelvész műfordító. Legfőbb fordítása a Kalevala.

235 éve, 1791. október tizedikén hunyt Christian Friedrich Daniel Schubart német költő.

90 éve, 1936. október tizedikén született Václav Havel cseh drámaíró, író és politikus.

40 éve, 1986. október tizedikén hunyt el Antonio Di Benedetto argentin író, novellista és újságíró.

410 esztendeje, 1616. október tizenegyedikén született Andreas Grypius német költő és drámaíró.

125 éve, 1901. október tizenegyedikén született Józsa János erdélyi magyar író, tanulmányíró és műfordító.

115 éve, 1911. október tizenegyedikén született Korda István erdélyi magyar író, költő, szerkesztő és műfordító. Ismertebb művei: A Nagy út, A láthatatlan fonal.

110 éve, 1916. október tizenegyedikén született Julian Kawalec lengyel író, újságíró és költő.

20 éve, 2006. október tizenegyedikén hunyt el Dáné Tibor erdélyi magyar író, műfordító és szerkesztő.

15 éve, 2011. október tizenegyedikén hunyt el Molnár Géza magyar író, újságíró és szerkesztő.

15 éve, 2011. október tizenegyedikén hunyt el Mészöly Dezső erdélyi magyar író, költő, műfordító, dramaturg és egyetemi tanár.

10 éve, 2016. október tizenegyedikén hunyt el Lars Huldén finn író és műfordító.

125 éve, 1896. október tizenkettedikén született Eugenio Montale olasz költő és műfordító.

40 éve, 1986. október tizenkettedikén hunyt el Jūlijs Vanags lett író és műfordító.

810 esztendeje, 1216. október tizenharmadikán hunyt el Kamo No Csómej (Chōmei) japán költő és esszéista.

155 éve, 1871. október tizenharmadikán született Janis Poruks lett író, költő és filozófus.

125 éve, 1901. október tizenharmadikán hunyt el Jan Lambrecht Domien Sleeckx flamand író, újságíró, nyelvész és színdarabíró.

145 éve, 1881. október tizenharmadikán született Csathó Kálmán magyar író, drámaíró és színházi rendező.

65 éve, 1961. október tizenharmadikán hunyt el Maya Deren ukrán-amerikai költő, író, filmrendező, táncos és színész.

55 éve, 1971. október tizenharmadikán hunyt el Kemény János erdélyi magyar író, költő, színházigazgató és mecénás. A Helikon írói társaság alapítója.

20 éve, 2006. október tizenharmadikán hunyt el Hatvany Dániel magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

15 éve, 2011. október tizenharmadikán hunyt el Kiszely Gábor magyar író, történész és állambiztonsági szakértő.

10 éve, 2016. október tizenharmadikán hunyt el Dario Fo olasz drámaíró, rendező, díszlet- és jelmeztervező.

490 esztendeje, 1536. október tizennegyedikén hunyt el Garcilaso de la Vega spanyol költő, író és történész.

45 éve, 1981. október tizennegyedikén hunyt el Sőni Pál erdélyi magyar író, kritikus.

15 éve, 2011. október tizennegyedikén hunyt el Gunilla von Post svéd arisztokrata író.

10 éve, 2016. október tizennegyedikén hunyt el Thom Jones amerikai író és novellista.

335 esztendeje, 1686. október tizenötödikén született Allan Ramsay skót népi költő, író, színjátékíró, meseíró és könyvkereskedő.

205 éve, 1821. október tizenötödikén született Moritz Hartmann osztrák költő, író és politikus.

170 éve, 1856. október tizenötödikén született Karl Ewald dán író, színműíró és költő.

45 éve, 1981. október tizenötödikén hunyt el Čestmír Jeřábek cseh író, drámaíró, irodalomkritikus és szerkesztő.

45 éve, 1981. október tizenötödikén hunyt el Rafael Dieste galíciai nyelvű spanyol író, költő, drámaíró és filozófus.

125 éve, 1901. október tizenhatodikán hunyt el Bercsényi Béla magyar író, szerkesztő, költő és színész.

120 éve, 1906. október tizenhatodikán született Dino Buzatti olasz író, újságíró, festő és költő. Ismert regénye: A tatárpuszta.

40 éve, 1981. október tizenhatodikán hunyt el Várnai Zseni magyar költő, író és drámaíró.

10 éve, 2016. október tizenhatodikán hunyt el Lucia Perillo amerikai költő és esszéíró.

430 esztendeje, 1586 október tizenhetedikén hunyt el Sir Philip Sidney angol költő, udvaronc és katona.

310 esztendeje, 1716. október tizenhetedikén hunyt el Bethlen Miklós erdélyi magyar emlékíró és államférfi.

155 éve, 1871. október tizenhetedikén született Maila Talvio (Winter) finn író és műfordító.

125 éve, 1901. október tizenhetedikén hunyt el Michał Bałucki lengyel író, vígjátékíró és újságíró.

75 éve, 1951. október tizenhetedikén hunyt el Bernhard Kellermann német svájci író, újságíró és költő.

45 éve, 1981. október tizenhetedikén hunyt el Albert Cohen francia nyelvű svájci író, újságíró és diplomata.

5 éve, 2021. október tizenhetedikén hunyt el Anders Bodelsen dán író és novellista.

515 esztendeje, 1511. október tizennyolcadikán hunyt el Philippe de Commines francia krónikás, történész és politikus.

190 éve, 1836. október tizennyolcadikán született Peter Auzinger német költő.

150 éve, 1876. október tizennyolcadikán született Milán Rakič szerb költő.

15 éve, 2011. október tizennyolcadikán hunyt el Andrea Zanzotto olasz költő.

15 éve, 2011. október tizennyolcadikán hunyt el Norman Corwin amerikai drámaíró, forgatókönyvíró, esszéista, újságíró, dramaturg és rádiós producer.

335 esztendeje, 1691. október tizenkilencedikén hunyt el Isaac de Benserade francia költő.

285 éve, 1741. október tizenkilencedikén született Pierre Cholderlos de Laclos francia író. Legismertebb műve mifelénk a Veszedelmes viszonyok.

110 éve, 1916. október tizenkilencedikén született Vészi Endre magyar író, költő és színműíró.

65 éve, 1961. október tizenkilencedikén hunyt el Mihail Sadoveanu román író. Ismert művei: Jött egy malom a Szereten, Ancuţa fogadója, A balta, Nyestfiak.

230 éve, 1796. október huszadikán hunyt el Dayka Gábor kárpátaljai magyar költő, pap és tanár.

140 éve, 1876. október huszadikán született Edward Philips Oppenheim angol író, novellista.

95 éve, 1931. október huszadikán született Antti Kalevi Hyry finn író, novellista és rádiójátékok szerzője.

45 éve, 1981. október huszadikán hunyt el Mary Chase amerikai gyermekkönyvíró, drámaíró és újságíró.

365 esztendeje, 1661. október huszonegyedikén hunyt el Álvaro Cubillo de Aragón spanyol drámaíró, író.

180 éve, 1846. október huszonegyedikén született Edmondo de Amicis olasz író, újságíró, haditudósító, költő és politikus. Legismertebb regénye: A gyermekszív.

95 éve, 1931. október huszonegyedikén hunyt el Arhur Schnitzler osztrák író, drámaíró.

10 éve, 2016. október huszonkettedikén hunyt el Sheri S. Tepper amerikai író.

155 éve, 1871. október huszonharmadikán született Gjergj Fishta albán író és műfordító az egységes albán ábécé létrehozója.

80 éve, 1946. október huszonharmadikán hunyt el Ernest Thompson Seton skót származású kanadai író, természetbúvár és festőművész.

60 éve, 1966. október huszonharmadikán hunyt el Pakocs Károly erdélyi magyar költő, elbeszélő és római katolikus pap.

10 éve, 2011. október huszonharmadikán hunyt el Deák Ferenc vajdasági magyar költő, író és forgatókönyvíró.

10 éve, 2016. október huszonharmadikán hunyt el Tom Hayden amerikai író és politikus.

5 éve, 2021. október huszonharmadikán hunyt el Sirkka Annikki Turkka finn költő és író.

230 éve, 1796. október huszonnegyedikén született August von Platen (Hallermunde) német költő, drámaíró és katona.

125 éve, 1901. október huszonnegyedikén született Balázs Ferenc erdélyi magyar író, költő.

105 éve, 1921. október huszonnegyedikén született Lev Vlagyimirovici Ginzburg szovjet orosz író, műfordító és kritikus.

85 éve, 1941. október huszonnegyedikén hunyt el Reményik Sándor erdélyi magyar költő.

100 éve, 1926. október huszonötödikén hunyt el Bakonyi Károly magyar író, novellista és tárcaíró.

50 éve, 1976. október huszonötödikén hunyt el Raymond Queneau francia író, költő, drámaíró, esszéista és matematikus.

200 éve, 1826. október huszonhatodikán született Mocsáry Lajos közíró, politikus és országgyűlési képviselő.

85 éve, 1941. október huszonhatodikán született Arkagyij Petrovics Gajdar orosz ifjúsági író.

150 éve, 1871. október huszonhatodikán született Trilussza (Carlo Alberto Salustri) olasz és romanesco nyelvjárásban alkotó olasz költő, író.

695 esztendeje, 1331. október huszonhetedikén hunyt el Abúl Fidá történetíró. Többek között írt a dunai magyarokról is.

110 éve, 1916. október huszonhetedikén született Kazimier Brandys lengyel író és esszéista.

30 éve, 1996. október huszonhetedikén hunyt el Charlotte Jay ausztrál író.

250 éve, 1776. október huszonnyolcadikán született Giovanni Giraud olasz drámaíró és író.

125 éve, 1901. október huszonnyolcadikán hunyt el Munkácsy Kálmán újságíró és szerkesztő.

100 éve, 1926. október huszonnyolcadikán hunyt el Werner Gyula magyar író és politikus.

40 éve, 1986. október huszonnyolcadikán hunyt el John Braine angol író és novellista.

15 éve, 2011. október huszonnyolcadikán hunyt el Jiří Gruša cseh költő, író, műfordító, diplomata és politikus.

5 éve, 2021. október huszonnyolcadikán hunyt el Zelei Miklós magyar költő, író és újságíró.

245 éve, 1781. október huszonkilencedikén született José Somoza spanyol író.

105 éve, 1921. október huszonkilencedikén született Kovács János partiumi magyar író, újságíró, irodalomkritikus és szerkesztő.

85 éve, 1941. október huszonkilencedikén hunyt el Alekszandr Nyikolajevics Afinogenov szovjet-orosz drámaíró.

80 éve, 1946. október huszonkilencedikén hunyt el Kéky Lajos magyar irodalom- és színháztörténész, esztéta.

275 éve, 1751. október harmincadikán született Richard Brinsley Sheridan ír drámaíró és politikus.

320 esztendeje, 1706. október harmincadikán született Samuel Mather amerikai író és politikus.

155 éve, 1871. október harmincadikán született Paul Valéry francia költő és esszéíró.

70 éve, 1956. október harmincadikán hunyt el Pío Baroja baszk származású spanyol író, színműíró, költő és orvos.

205 éve, 1821. október harmincegyedikén született Karel Havlíček Borovský cseh író, újságíró, lapszerkesztő és politikus.

140 éve, 1881. október harmincegyedikén született Eugen Lovinescu román író, kritikus és irodalomtörténész.

*

435 esztendeje, 1576 októberében született John Marston angol szatíra- és drámaíró.

Érdemes tudni

100 éve, 1926. október elsején született Bese (Ligeti) Lajos magyar orientalista, nyelvész és könyvtáros.

115 éve, 1911. október másodikán született Baróti Dezső erdélyi származású magyar irodalomtörténész.

85 éve, október másodikán született Kincses Előd erdélyi magyar politikus, jogász, jogi szakíró és közíró.

35 éve, 1991. október másodikán hunyt el Tóth Tibor magyar antropológus, régész, a keleti magyarok felfedezője.

10 éve, 2016. október másodikán hunyt el Vofkori György székelyföldi magyar hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, tanár.

210 éve, 1816. október harmadikán született dr. Hajnald Lajos, a csíksomlyói tanítóképző alapítója. Kalocsai bíboros érsek és erdélyi katolikus püspök volt. Botanikával is foglakozott.

5 éve, 2021. október harmadikán hunyt el Tóth József partiumi magyar református lelkész, egyházi író és országgyűlési képviselő.

275 éve, 1751. október negyedikén született ifj. Daniel István székely-magyar hadnagy és műfordító.

30 éve, 1996. október negyedikén hunyt el Székely Károly székely-magyar kutató orvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

40 éve, 1986. október ötödikén hunyt el Kozma Géza erdélyi magyar zeneszerző, karmester, csellóművész és zenepedagógus.

5 éve, 2021. október hatodikán hunyt el Monostori Imre magyar könyvtáros, pedagógus, irodalomtörténész és kritikus.

145 éve, 1881. október nyolcadikán született Bodurián János csíkszépvízi székely-örmény pap, író és szerkesztő.

145 éve, 1881 október tizedikén született Kittenberger Kálmán magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és természettudományi szakíró.

80 éve, 1946. október tizedikén született Bardocz Barna székely-magyar szobrász és ötvösművész.

135 éve, 1891. október tizenegyedikén született Herepei János erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató és régész.

125 éve, 1901. október tizenegyedikén született Bálint József székely-magyar néptáncos és etnográfus.

15 éve, 2011. október tizenegyedikén hunyt el Gerő Győző magyar régész és turkológus.

10 éve, 2016. október tizenkettedikén hunyt el Gerold László vajdasági magyar színikritikus irodalom- és színháztörténész, esszéíró és szerkesztő.

350 esztendeje, 1676 október tizenharmadikán született II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.

125 éve, 1901. október tizenharmadikán hunyt el Gyulai Ferenc székely-magyar gépészmérnök, kutató, szakíró és egyetemi tanár.

10 éve, 2016. október tizenharmadikán hunyt el Kovács Piroska székely-magyar néprajzi gyűjtő tanár, a „székelykapuk őrzője”.

85 éve, 1941. október tizennegyedikén született Kurkó Irén székely-magyar újságírónő, helytörténész és szerkesztő.

15 éve, 2011. október tizennegyedikén hunyt el Káldy-Nagy Gyula magyar turkológus, szakíró és egyetemi tanár.

105 éve, 1926. október tizenötödikén hunyt el Daróczy János székely-magyar történetíró és fordító.

85 éve, 1936. október tizenkilencedikén született Bálint Mózes székely-magyar könyvszerkesztő, fényképész és közíró.

145 éve, 1881. október huszadikán hunyt el Antal Áron székely-magyar történész, író és tanár.

215 éve, 1811. október huszonkettedikén született Liszt Ferenc magyar zeneszerző és zongoraművész.

40 éve, 1986. október huszonkettedikén hunyt el Szent-Györgyi Albert magyar orvos és biokémikus, a C-vitamin felfedezője.

135 éve, 1891. október huszonharmadikán született Palló Imre székely-magyar operaénekes, és a Magyar Állami Operaház igazgatója (1957-1959).

70 éve, 1956. október huszonharmadikán tört ki az 1956-os forradalom, amelynek hatása kiterjedt az egész Kárpát-medencére.

570 esztendeje, 1456. október huszonharmadikán hunyt el Kapisztráni Szent János a nándorfehérvári diadal egyik hőse, Magyarország védőszentje.

95 éve, 1931. október huszonegyedikén hunyt el Szlávik Ferenc erdélyi magyar irodalomtörténész, nyelvész, a csíksomlyói főgimnázium tanára.

45 éve, 1981. október huszonnegyedikén hunyt el Lőrinczi László székely-magyar unitárius lelkész egyházi író és mezőgazdasági szakíró.

25 éve, 2001. október huszonnegyedikén hunyt el Wurm István Adolf magyar származású ausztrál nyelvész.

5 éve, 2021. október huszonötödikén hunyt el Bartók Katalin erdélyi magyar biológus, biológiai szakíró és egyetemi docens.

270 éve, 1756. október huszonhatodikán hunyt el Potyó Bonaventura István székely-magyar ferences szerzetes, iskoladráma-író.

100 éve, 1926. október huszonhatodikán született Lázár Éva székely-magyar rádiós szerkesztő, a marosvásárhelyi rádió bemondója, szerkesztő riportere és a gyermekműsor vezetője.

95 éve, 1931. október huszonhatodikán született Balázs Imre székely-magyar festő, grafikus és műkritikus.

20 éve, 2006. október huszonhatodikán hunyt el Pastenier Éva felvidéki születésű magyar könyvtáros.

145 éve, 1881. október huszonnyolcadikán született Ferenczy Gábor székely-magyar tankönyvíró és tanító.

35 éve, 1991. október huszonkilencedikén hunyt el Kristóf Sarolta erdélyi magyar pedagógus, tankönyvíró és műfordító.

20 éve, 2011. október huszonkilencedikén hunyt el Szabó Bokor Márta székely-magyar kerámia- és textilművész.

30 éve, 1996. október harmincadikán hunyt el id. Kosz Szilveszter székely-magyar táncmester, néptáncgyűjtő és koreográfus.

15 éve, 211. október harmincadikán hunyt el Murvai Olga erdélyi magyar nyelvész, szótáríró és egyetemi tanár.