Hasznos júliusi foglalkozások az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában

 Július 21., valamint július 23-24.-én délelőtt a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában meseterápiás foglalkozás fog zajlani.

„Egy történet néha többet mond rólunk, mint gondolnánk.”

Szeretettel várják mindazokat, akik egy nyugodt, elmélyülést kínáló nyári programra vágynak. A foglalkozáson az egybegyűlt csapat egy népmese segítségével indulnak a közös gondolkodás útján önmagukról, élethelyzeteikről és belső erőforrásaikról.

Nincs szükség előzetes ismeretre – csak nyitottságra és kíváncsiságra. Az alkalmak önállóak, így bármelyiken részt lehet venni.

A foglalkozást Szántó Bíborka mentálhigiénés szakember, alkotó-fejlesztő Metamorphoses meseterápiás csoportvezető vezeti.

    Július 22.-én délelőtt pedig a kerámia kedvelő gyerekeket/fiatalokat (de felnőttek, szülők is társulhatnak) várják szeretettel, amikor is az agyagozás és a kerámia plakett festés örömeit fedezhetik fel!

A foglalkozást Ráduly Margit keramikus, képzőművész-tanár vezeti

Forrás: az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának Facebook-oldala

2026. júliusi ReMeK-e hírlevélből

Kutatói pályázat az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének feltárására

A Méhes György–Nagy Elek Alapítvány meghirdette a Határon Túli Magyar Kutató és Feldolgozó (HTMKF) pályázati programot, amely az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének feltárását támogatja állambiztonsági és levéltári források alapján. A program történészek, irodalomtörténészek, egyetemi hallgatók, doktoranduszok, oktatók, kutatók, valamint kutatócsoportok és intézményi műhelyek számára kínál egyéni vagy csoportos ösztöndíjakat, illetve projektalapú finanszírozást.

A kutatások középpontjában a második világháborút követő időszak társadalmi, kulturális és politikai változásai állnak, különös tekintettel az erdélyi magyar értelmiség helyzetére. A pályázat kiemelten ösztönzi a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági források feldolgozását, valamint olyan intézmények és szellemi műhelyek történetének vizsgálatát, mint az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Szépmíves Céh, a Korunk, az Erdélyi Fiatalok, a Termés, a Keleti Újság, a Világosság vagy az Utunk.

A pályázatok benyújtásának határideje 2026. július 15., az eredményhirdetés várható időpontja 2026. szeptember 15. A program célja, hogy új kutatások, tanulmányok, monográfiák és forráskiadványok révén árnyaltabb képet adjon a romániai magyar értelmiség kommunista korszakának történetéről.

A pályázati kiírás és egyéb dokumentumok az alapítvány oldalán érhetők el: https://palyazat.mehes-nagy.org/tenders/1

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Elindult-az-erdelyi-magyar-ertelmiseg-1944-es-1952-kozotti-idoszakanak-feltarasat-celzo-kutatoi-palyazati-program

 

Könyvtársalgó nyári olvasmányokkal

Kötetlenebb, nyáriasan laza hangulatban telt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvtársalgó beszélgetőklubjának legutóbbi összejövetele 2026. június 9-én. Az előzetesen kiválogatott, ajánlásra szánt, nyárhoz kötődő olvasmányok régi emlékeket idéztek fel. Jó volt közösen elkalandozni Mongóliába, majd Indiába, de az itthoni, mentaillatú nyári kertet is megidézték a résztvevők. A regények közül több is elnyerte olvasóink tetszését, így reméljük, hogy jó társak lesznek majd a nyári estéken otthon vagy az utazások, kiruccanások során.

A szervező könyvtárosok Esterházy Péter szavaival köszöntöttek két beszélgetőklubos olvasót a születésnapjuk alkalmával: „Az ünneptől főként azt várnánk, hogy legyen! Végre valami ne tőlünk függjön, ne a jókedvünknek, szerencsénknek, boldogságunknak legyen kiszolgáltatva, hanem legyen: mint a természet. Mint a napsütés. Mi meg ülnénk a kerti fehér karosszékekben, valaki talán még könnyen mellettünk, és arcunkat a fénybe tartjuk. Ez volna az ünnep – jön, amikor ideje van, harmónia és jóság nő a nyomában, és nemcsak jobbá változunk, de a másik jóságára is rálátunk.”

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid036SReur7X75KBX1XuaERVkYGAu6LaNcQZEiPPcpidrZh6BaG8oSeJFFEMcgRk4asDl

 

Csipike 60+ – tárlat az eredeti illusztrációkból

A SepsiBook és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum után könyvtárunkban is megtekinthető a kolozsvári Quadro Galéria anyagából összeállított CSIPIKE 60+ kiállítás.

Idén ünnepeljük a Csipike, a gonosz törpe című mesekönyv első kiadásának 60. évfordulóját. A kiállítás válogatást kínál Rusz Lívia eredeti illusztrációiból, amelyek Fodor Sándor meseregényének kiadásait gazdagítják. A tárlaton bemutatott rajzokon nyomon követhető, hogyan változtak a szereplők, az erdő, illetve Rusz Lívia művészi felfogása az idők során.

A kiállítás 2026. július 2-tól előreláthatóan egy hónapig látogatható könyvtárunk Gábor Áron-termében, kedden 10 és 18 óra között, illetve szerdától péntekig 10 és 15 óra között. Csoportok esetében előzetes bejelentkezés szükséges telefonon (0267 312 133).

Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid09czYnoQxuwsYMVVKTaj1DJqner6YMPXzyQZey4xACLybcP7Gc1rGdvE4mYL17VVjl

Fénykép: Borbé Levente

Júniusi olvasókörök

A könyvtár júniusi felnőtt olvasókörein Péterfy-Novák Éva Szauna-töredékek című novelláját olvasták a résztvevők. „Szerinted szeretni jobb, vagy szeretve lenni?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki írásával mély gondolatokat ébresztett a résztvevőkben az élet értelméről, a szeretet és a szerelem fontosságáról, az emberi lélek mélységeiről, valamint a férfiak és nők közötti bonyolult érzelmi kapcsolatokról. A beszélgetés során szó esett még a bizalomról, a biztonságról, a megcsalásról, a feltétel nélküli szeretetről, a szakmai önmegvalósításról és az érzelmi lángolásról is: vajon múltbeli döntéseink mennyire határozzák meg a jelenünket, és képesek vagyunk-e valóban továbblépni a csalódásokon és a megélt fájdalmakon?

Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid02LDJ8zB4UXCLJYCstNAr36HUfnAbC3NDk6VBdMkJmUxRtLxYpv65cBypCMHwqXDz1l

A Lázadó Muglik júniusi találkozóján, Tóth Krisztina Légörvényben című novelláját olvasva, a klubtagok két család életébe és sorsába nyerhettek bepillantást, akik egy repülőgépen utaznak. A légörvénybe kerülő gép rázkódása közben elveszítik uralmukat a sorsuk felett, ami felszínre hozza a valódi énjüket és elfojtott félelmeiket. A mű végkicsengése, hogy bár mindannyian ugyanabban a „gépben” ülünk, és ugyanazokat a viharokat éljük át, a gondjainkkal mégis mélységesen egyedül vagyunk.

Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid02e17Xiyo9kxUfwaxxEGWQNWRgrPv7q1e66sF8auzh7rUFBg7rQi6MS4vjmXzuenuVl

A Kájoni János Megyei Könyvtárban gyakornokként jelenlévő diákok biblioterápiás foglalkozáson vettek részt. Tóth Krisztina Ő még csak negyven című tárcanovellája több fontos társadalmi témát felelevenített: alkoholizmus, új kapcsolat az egyedülálló anya életében, súlyos betegségek, önismereti fejlődés, társadalmi kényszer, illetve társadalmi kirekesztettség. Van-e joga egy, gyermekeit egyedül nevelő anyának továbblépni, új kapcsolatot teremteni? A téma sok érzelmet hozott felszínre.

Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/122220558476339448?ref=embed_post

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár júniusi olvasóklubjának témája Milbacher Róbert Keserű víz című regénye volt, amely egy eltűnt szlavóniai telepes falu történetén keresztül az emlékezés, a családi múlt és az identitás kérdéseit járja körül. A több idősíkon és nézőpontból építkező, összetett regény nem bizonyult könnyű olvasmánynak, a résztvevők közül többen is úgy érezték, hogy elsőre nehezen engedi közel őket magához.

Éppen ezért különösen izgalmas beszélgetés kerekedett belőle: a közös értelmezés során fokozatosan feltárultak a mű rétegei, és a klub végére a regény sokakhoz jóval közelebb került, mint olvasás közben. Bár talán nem lett minden résztvevő kedvence, a beszélgetés ismét bebizonyította, hogy egy jó olvasóklub képes új megvilágításba helyezni egy nehezebben befogadható könyvet.

Forrás: Tóth Melinda, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

 

 Ötszáz éves a Székelyudvarhelyi Kódex - konferencia

Az idén ötszáz éves Székelyudvarhelyi-kódex előtt tisztelgett az a rendezvénysorozat, amelyet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium szervezett 2026. június 13-án. A magyar nyelvű kéziratos emlék 1526 körül keletkezett, és a magyar nyelvű művelődéstörténet egyik jelentős dokumentumának számít. Az évforduló alkalmából előadásokkal, a Dokumentációs Könyvtár látogatásával és ismeretterjesztő programokkal idézték fel a kódex történetét, jelentőségét és fennmaradásának körülményeit.

Forrás: https://www.gimi.ro/500-eves-a-szekelyudvarhelyi-kodex

„Árva” Bethlen Kata mecénási tevékenységéről mutattak be kötetet Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhelyen 2026. június 11-én bemutatták a Bethlen Kata öröksége. Teleki Józsefné egyházpártoló tevékenysége című kötetet, amely a Kovács Mária-Márta, T. Horváth Iringó és Tóth Levente által végzett kutatás eredményeit foglalja össze. A könyvet Róth András-Lajos nyugalmazott könyvtáros-történész ismertette.

A kiadvány „Árva” Bethlen Kata mecénási és egyházpártoló tevékenységét dolgozza fel, betekintést nyújtva a 18. századi Erdély vallási, társadalmi és családi kapcsolatrendszerébe. A szerzők a református egyházközségekben fennmaradt tárgyi örökség, az adományok helyszíni felmérése, valamint levéltári és bibliográfiai források alapján mutatják be Bethlen Kata támogatói tevékenységét. A kötet az Erdélyi Református Múzeumi Kiadványok sorozat második darabjaként jelent meg.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Arva-Bethlen-Kata-mecenasi-tevekenysegerol-mutatnak-be-kotetet-Szekelyudvarhelyen

Fotók: https://www.facebook.com/haaz.muzeum/posts/1636440848489526

Lovak a könyvtárban – olvasás és élménypedagógia Gyergyószentmiklóson

Több száz óvodás és kisiskolás vett részt 2026. június 10-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán című rendezvényén, amely a könyvek világát kapcsolta össze a közvetlen élményszerzéssel. A gyerekek az olvasóteremben lovakról szóló könyvekkel ismerkedhettek, az udvaron pedig három lovarda segítségével testközelből találkozhattak az állatokkal.

Vincze Csilla könyvtárigazgató szerint a program a könyvtár egyik legnépszerűbb eseménye, amelynek hatására évről évre megnő az érdeklődés a lovas témájú kötetek iránt, és sok gyermek később visszatér ezek kikölcsönzésére. A résztvevők a lovaglás és lótartás alapjaival, valamint a lovas felszerelések használatával ismerkedhettek meg, miközben a szervezők a természetközeliség és az állatokkal való kapcsolat fontosságára is felhívták a figyelmet.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/gyergyoszek/lovak-a-konyvtarban

Újító könyvtárosi tevékenységek a Márton Áron Főgimnáziumban

Minden egyes könyvtár sajátos jelleggel bír, és az adott lehetőségekhez mérten kísérli meg kialakítani legvonzóbb kulturális programjainak kínálatát. Az iskolai könyvtár sem kivétel ilyen téren. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, több mint negyed évszázados munkája során, megpróbált beiktatni jónéhány új tevékenységet, amelyekkel színesíteni akarta az addig ismert palettát. Néhány sikertelen módszer mellett volt olyan is, ami táptalajra lelt. Ilyenek a könyvtártörténeti órák, a csíki és gimnáziumi iskolatörténet, a rendkívüli magyar órák, az olvasásnépszerűsító órák és az irodalomterápia. Mindemellett az iskolamúzeum és a helyi Micsurin-kert látogatása színesíti a palettát. A Zöld Héten és az Iskola Másként héten hangsúlyt kap a kirándulás, ahol a diákok megismerkedhetnek a helyi kulturális jellegzetességekkel, a környék mondáival és legendáival. A könyvtáros emellett gyógynövényismereti órát is szokott tartani.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/06/konyvtarosi-munka-sokszinusege.html

Krasznahorkai László Marosvásárhelyen

„Ugyanazt az egy könyvet írom egész életemben” – állította Krasznahorkai László a telt ház előtt zajló marosvásárhelyi közönségtalálkozóján a helyi Kultúrpalotában, 2026. június 2-án.

A Szegő János szerkesztővel folytatott beszélgetésben az író a zene, az improvizáció és az alkotás kapcsolatáról, valamint saját alkotói módszereiről beszélt. Számára a fa megmunkálása, a zongorázás és az írás ugyanannak a tökéletességre törekvő alkotói folyamatnak a része.

Az író arról is beszélt, hogy miközben a nemzetközi elismerések sorra megtalálják, alkotóként továbbra is inkább a kudarcélmények és a folyamatos önkorrekció késztetik újabb művek megírására.

A beszélgetés során még szó esett a jellegzetes hosszú mondatairól, a kudarcok ösztönző szerepéről és az ismeretlen iránti kíváncsiságról is. Az estet felolvasás és hosszas dedikálás zárta, amelyen az író minden olvasójára személyes figyelmet szánt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/ugyanazt-az-egy-konyvet-irom-egesz-eletemben---krasznahorkai-laszlo-marosvasahelyen

Láng Gusztáv-emlékkonferencia

2026. június 12-én a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tartották meg a Láng Gusztáv-emlékkonferencia első állomását. A háromnapos megemlékezéssorozat nyitóeseményén egykori kollégák, tanítványok, pályatársak és családtagok idézték fel az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi oktató személyiségét, valamint tudományos örökségét.

Az előadások középpontjában Láng Gusztáv erdélyiség-felfogása, irodalomszemlélete és oktatói munkássága állt. Markó Béla arról beszélt, hogy Láng számára az irodalomértelmezés egyfajta szellemi párbeszéd volt, miközben folyamatosan azt kutatta, mit jelent erdélyi írónak és értelmiséginek lenni. Egyed Emese a kolozsvári egyetemi éveket és az Utunk folyóirat körüli irodalmi életben vállalt szerepét idézte fel, hangsúlyozva kivételes vitakészségét és közösségformáló erejét.

A megemlékezéssorozat Szatmárnémetiben, valamint Szombathelyen és Táplánszentkereszten folytatódott.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-sors-neha-veletlennek-alcazza-magat---beszamolo-a-lang-gusztav-emlekkonferencia-kolozsvari-allomasarol

 

Erdélyi Helikon 100 – tudományos konferencia

2026. június 24. és 25. között a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezte meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum az Erdélyi Helikon 100 című kétnapos emlékkonferenciát, amely az Erdélyi Helikon íróközösség megalakulásának centenáriuma alkalmából vizsgálta újra a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb műhelyének örökségét.

A gazdag program hat tematikus szekcióban járta körül a helikoni mozgalom irodalmi, intézménytörténeti és művelődéstörténeti jelentőségét. Az előadások többek között Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Karácsony Benő, Molter Károly és Tabéry Géza életművét, a transzilvanizmus eszméjét, az Erdélyi Helikon folyóirat és az Erdélyi Szépmíves Céh szerepét, valamint a korszak képzőművészeti, színházi és nemzetközi kapcsolatrendszerét vizsgálták. A konferenciát tárlatvezetés és kerekasztal-beszélgetés is gazdagította.

Forrás: https://pim.hu/esemenyek/erdelyi-helikon-100

Kosáry Domokos-díjat kapott Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója

2026. június 19-én a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) rendezett ünnepségen adták át a Kosáry Domokos-díjat Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának. Az elismerést a kora újkori könyv- és olvasmánytörténet, valamint a magyar művelődéstörténet kutatásában elért kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeiért, továbbá oktatói, szerkesztői és tudományszervezői munkásságáért kapta. Monok István a könyvtörténet és művelődéstörténet nemzetközileg is elismert kutatója, aki az akadémiai könyvtári rendszer fejlesztésében, a tudományos örökség digitalizálásában és a nyílt hozzáférésű tudomány támogatásában is meghatározó szerepet vállal. A Kosáry Domokosról elnevezett díj a tudós, könyvtárigazgató és akadémiai elnök szellemi örökségét ápoló egyik rangos magyar tudományos elismerés.

Forrás és a teljes cikk itt: https://mta.hu/mta_hirei/kosary-domokos-dijat-kapott-monok-istvan-az-mta-konyvtar-es-informacios-kozpont-foigazgatoja-115484

Antal Imre: A hársfa

Megjelent Antal Imre A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című regénye. A kötet a képzelet segítségével idézi meg a csíksomlyói Mária-kegyszobor feltételezett keletkezéstörténetét. A történet középpontjában egy hársfa áll, amelynek sorsa évszázadokon át fonódik össze a székely tájjal, a hagyományokkal és a hitvilággal. A regényben a történelmi háttér, a székely falusi élet, a tatárbetörések emléke, valamint misztikus és szerelmi szálak is helyet kapnak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/liget/konyvespolc/a-harsfabol-szuleto-napbaoltozott-asszony-regenybe-szott-tortenete

 

Erdélyi vonatkozások a Háromká új számában

2026. május 11-én jelent meg a Háromká könyvtárszakmai magazin idei második száma.

Az új lapszámban külön rovat foglalkozik az iskolai könyvtárakkal, interjú olvasható az Országos Széchényi Könyvtár új általános főigazgató-helyettesével, emellett a könyvtárbuszos szolgáltatások tapasztalatai és a könyvtári memóriatréningek lehetőségei is terítékre kerülnek.

Külön öröm, hogy ezúttal erdélyi vonatkozású írások is helyet kaptak benne. Az egyik a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 75 éves jubileumáról szól, amelynek apropóján Katona Zoltán áttekinti az intézmény történetét az 1951-es alapítástól napjainkig. A cikk bemutatja, hogyan vált a könyvtár a város meghatározó kulturális és közösségi terévé, miközben folyamatosan alkalmazkodott a változó olvasói igényekhez.

Különösen figyelemre méltó a Határtalanul rovatban megjelent írás, amely a kézdivásárhelyi Act for Children nappali központ és a könyvtár együttműködését mutatja be. A hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek számára szervezett foglalkozások középpontjában a mese, a történetmesélés és az olvasás megszerettetése áll, miközben a gyerekek rendszeres könyvtárlátogatásokon is részt vesznek. Vántsa Judit szerint a könyvtár biztonságos, befogadó térként segíthet abban, hogy ezek a fiatalok olyan kulturális élményekhez és közösségi tapasztalatokhoz jussanak, amelyekre a mindennapokban kevés lehetőségük van.

Forrás és a teljes lapszám itt: https://journals.oszk.hu/haromka/issue/view/2019/58

Perzsául is megjelent A fehér király

Perzsa nyelven is megjelent Dragomán György A fehér király című regénye. Fordítója, az elismert iráni újságíró és műfordító Abolfazl Allahdadi elmondta: rendkívül válogatós a könyvválasztásban, és olyan műveket keres, amelyek a mai iráni valóságban is érvényes üzenetet hordoznak. Szerinte Dragomán regénye egy elnyomó rendszer mindennapjait hitelesen ábrázolja, ezért különösen közel állhat az iráni olvasókhoz. A fordító arról is beszélt, hogy bár Iránban egyre nehezebb könyvhöz jutni, az irodalom továbbra is sokak számára jelent menedéket. „Nem tudunk meglenni könyvek nélkül. És szerintem ez egy hatalmas áldás” - hangsúlyozta Abolfazl Allahdadi.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/dragoman_gyorgy_a_feher_kiraly_perzsa_mti.html

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta

Júliusi évfordulók 2026

150 éve, 1876. július elsején hunyt el Mihail Alekszandrovics Bakunyin orosz író, publicista, filozófus, politikus és forradalmár.

140 éve, 1886. július elsején született Agyagfalvi Hegyi István székely-magyar költő, író és nótaszövegíró.

130 éve, 1896. július elsején hunyt el Harriet Elisabeth Beecher-Stowe amerikai író és abolicionista. Ismert műve: Tamás bátyja kunyhója.

125 éve, 1901. július elsején született Ignotus Pál magyar publicista, író és szerkesztő.

80 éve, 1946 július elsején hunyt el Liudas Gira litván költő, újságíró, lapszerkesztő és politikus.

45 éve, 1981. július elsején hunyt el Carlos de Oliveira portugál író és költő.

10 éve, 2016. július elsején hunyt el Yves Bonnefoy francia költő és művészettörténész.

5 éve, 2021. július elsején hunyt el Jung Károly vajdasági magyar költő, kritikus, műfordító és néprajzkutató.

460 esztendeje, július másodikán született Nostradamus (Michel de Nostradame) francia orvos, költő, csillagász és látnok.

190 éve, 1836. július másodikán született Cesare Arici olasz költő.

170 éve, 1856. július másodikán született Hollaki Zoltán székely-magyar író, fordító és utazó.

150 éve, 1876. július másodikán hunyt el Giuseppe Ferrari olasz író, filozófus, történész és politikus.

135 éve, 1891. július másodikán született Színi Lajos székely-magyar író, újságíró és szerkesztő.

65 éve, 1961. július másodikán hunyt el Ernest Hemingway amerikai író és újságíró. Ismertebb alkotásai: Az öreg halász és a tenger, Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, A Kilimandzsáró hava.

65 éve, 1961. július másodikán hunyt el  Louis-Ferdinand Céline francia író, esszéíró és orvos.

10 éve, július másodikán hunyt el Elie Wiesel erdélyi születésű amerikai író, politikus és egyetemi tanár.

10 éve, július másodikán hunyt el Robert Nye angol költő és író.

20 éve, 2006. július harmadikán hunyt el Bratka László magyar költő, műfordító és szerkesztő.

340 esztendeje, 1676. július negyedikén született José de Cañizares de Suares spanyol színdarabíró, író.

265 éve, 1761. július negyedikén hunyt el Samuel Richardson angol író, nyomdász, szerkesztő és kiadó.

90 éve, 1936. július negyedikén született Bartis Ferenc székely-magyar író, költő és tanulmányíró.

65 éve, 1961. július negyedikén hunyt el Antonyin Petrovics Lagyinszkij orosz költő, író és műfordító.

20 éve, 2006. július negyedikén hunyt el Bada Tibor magyar költő, festő és előadóművész.

135 éve, 1891. július ötödikén született Tin Ujević horvát költő, irodalomkritikus és politikus.

45 éve, 1981. július ötödikén hunyt el Finta Gerő erdélyi születésű magyar költő és műfordító.

125 éve 1901. július hatodikán született Stanisław Rembek lengyel író és elbeszélő.

60 éve, 1966. július hatodikán hunyt el Berda József magyar költő és író.

125 éve 1901. július hetedikén hunyt el Johanna Spyri svájci író és gyermekkönyvíró. Legismertebb regénye: Heidi.

80 éve, 1956. július hetedikén hunyt el Büchler Pál vajdasági születésű erdélyi magyar műfordító és filológus.

70 éve, 1956. július hetedikén hunyt el Gottfried Benn német költő, esszéíró, író és orvos.

10 éve, 2016. július hetedikén hunyt el Laura Mencinelli olasz író, esszéíró, fordító, germanista és középkorkutató.

405 esztendeje, 1621 július nyolcadikán született Jean de La Fontaine francia költő, állatmeseíró és színműíró.

135 éve, 1891. július nyolcadikán született Josef Hora cseh költő, író, irodalomkritikus és újságíró.

120 éve, 1906. július nyolcadikán született Látó Anna székely-magyar író, újságíró, szerkesztő és műfordító.

60 éve, 1966. július nyolcadikán hunyt el Giovanni Papini olasz újságíró, esszéíró, irodalomkritikus, költő és novellista.

10 éve, 2016. július nyolcadikán hunyt el Bárdos László magyar költő, író, műfordító és művészettörténész.

465 esztendeje, 1561. július kilencedikén hunyt el Sebald Heyden német vallási költő, himnuszíró, zenetudós, teológus és kántor.

330 esztendeje, 1696. július kilencedikén hunyt el Wacław Potocki lengyel költő és író.

120 éve, 1906. július kilencedikén született Bálint György magyar író, újságíró, kritikus és műfordító.

70 éve, 1956. július kilencedikén hunyt el Erdős Renée (Ehrental Regina) magyar költő, író és színműíró.

45 éve, 1981. július kilencedikén hunyt el Meyer Levin amerikai író, forgatókönyvíró, újságíró és filmrendező.

40 éve, 1986. július kilencedikén hunyt el Nellie Campobello mexikói író, koreográfus balett-táncos.

155 éve, 1871. július tizedikén született Marcel Proust francia író, esszéista és kritikus. Ismert műve: Az eltűnt idő nyomában regénytrilógia.

135 éve, 1891. július tizedikén született Salamon László erdélyi magyar költő és lapszerkesztő.

60 éve, 1966. július tizedikén hunyt el Gafar Guljan üzbég költő.

10 éve, 2016. július tizedikén hunyt el Apáti (Latyák) Miklós magyar költő, újságíró és kritikus.

170 éve, 1856. július tizenegyedikén született Josef Kajetán Tyl cseh író, költő, drámaíró és színész.

95 éve, 1931. július tizenegyedikén hunyt el Karl Halfdan Eduard Larsen dán író, drámaíró.

15 éve, 2011. július tizenegyedikén hunyt el Kántor Erzsébet erdélyi magyar műfordító.

195 éve, 1831. július tizenkettedikén hunyt el Julius von Boden német író, újságíró, fordító és politikus.

150 éve, 1876. július tizenkettedikén született Max Jakob francia író, költő, festő és grafikus.

150 éve, 1876. július tizenkettedikén született Ivan Kraskó szlovák költő, író és műfordító.

45 éve, 1981. július tizenkettedikén hunyt el Borisz Nyikolajevics Polevoj szovjet-orosz író, újságíró, fordító és politikus.

20 éve, 2006. július tizenkettedikén hunyt el Beney Zsuzsa magyar költő, író, esszéíró, irodalomtörténész és orvos.

650 éve, 1376. július tizenharmadikán született Li Csang-csi kínai költő.

200 éve, 1826. július tizenharmadikán született Gustav Freytag német író és drámaíró.

40 éve, 1986. július tizenharmadikán hunyt el Brion Gysin brit-amerikai festő, író, költő és performanszművész.

200 éve, 1826. július tizennegyedikén született Vasvári Pál magyar író, történész, filozófus és politikus.

110 éve, 1916. július tizennegyedikén született Natalia Ginzburg olasz író, esszéíró és műfordító.

100 éve, 1926. július tizennegyedikén született Bede Anna (Bede Opika) magyar költő, könyvtáros és műfordító.

80 éve, 1946. július tizennegyedikén született Bán Péter székely-magyar pedagógus, író és műfordító.

45 éve, 1981. július tizennegyedikén hunyt el Kormos Gyula erdélyi magyar író és publicista

10 éve, 2016. július tizennegyedikén hunyt el Eszterházy Péter magyar költő, író, műfordító és művészettörténész. . Ismert művei: Fancsikó és Pinta, Harmonia caelestis, Egy nő, Semmi művészet.

275 éve, 1751. július tizenötödikén született Gyarmati Sámuel magyar szakíró és nyelvész.

155 éve, 1871. július tizenötödikén született Ugo Ojetti olasz kritikus és író.

155 éve, 1871. július tizenötödikén hunyt el Ján Chalupka szlovák író és evangélikus lelkész.

150 éve, 1876. július tizenötödikén hunyt el Aleksander Fredro lengyel vígjátékíró, író és költő.

65 éve, 1961. július tizenötödikén hunyt el Bokay János magyar író és műfordító.

140 éve, 1886. július tizenhatodikán született Pierre Benoit francia író.

130 éve, 1896. július tizenhatodikán hunyt el Edmond Goncourt francia író, művészettörténész és irodalomkritikus.

1505 esztendeje, 521. július tizenhetedikén hunyt el Magnus Felix Ennodius római retorikus, költő, író.

205 éve, 1896. július tizenhetedikén hunyt el Richard Brinsley Sheridan ír drámaíró és politikus.

175 éve, 1851. július tizenhetedikén hunyt el Egressy Béni (Galambos Benjámin) magyar író, zeneszerző és színész.

115 éve, 1911. július tizenhetedikén hunyt el Viktor Platonovics Nyekraszov orosz író, újságíró és eszperantó költő.

270 éve, 1756. július tizennyolcadikán hunyt el Pieter Langendijk holland író, költő, színműíró és szövőmester.

215 éve, 1801. július tizennyolcadikán született William Makepeace Thackeray angol író és műfordító. Legismertebb művei: Hiúság vására, Henry Esmond története.

90 éve, 1936. július tizennyolcadikán hunyt el Maxim Gorkij orosz író és drámaíró Ismert művei: Éjjeli menedékhely, Barbárok, Az Armatonovok.

30 éve, 1996. július tizennyolcadikán hunyt el Subagio Sastrowardoyo indonéz költő, író, esszéíró és irodalomkritikus.

150 éve, 1876. július tizenkilencedikén született Balogh István székely-magyar drámaíró.

125 éve, 1901. július tizenkilencedikén született Jan ten Brink holland író, történész és teológus.

75 éve, 1951. július tizenkilencedikén hunyt el Makkai Sándor erdélyi magyar író. Népszerű műve az Ördögszekér történelmi regény.

70 éve, 1956. július tizenkilencedikén hunyt el Babay József magyar író, drámaíró és újságíró.

165 éve, 1861. július huszadikán született Arne Einar Christiansen dán író, újságíró és kritikus.

550 esztendeje, 1476. július huszonegyedikén született Jacopo Nardi olasz író, történetíró.

230 éve, 1796. július huszonegyedikén hunyt el Robert Burns skót költő, író, zenetanár és dalszerző.

210 éve, 1816. július huszonegyedikén hunyt el Gavril Romanovics Gyeraszim orosz költő, író és politikus.

155 éve, 1871. július huszonegyedikén született Guglielmo Ferrero olasz író és történész.

5 éve, 2021. július huszonegyedikén hunyt el Kántor Péter magyar költő és műfordító.

25 éve, 2001. július huszonkettedikén hunyt el Mészöly (Molnár) Miklos magyar író, meseíró, költő, drámaíró és esszéíró.

40 éve, 1986. július huszonkettedikén hunyt el Illés Endre magyar író, drámaíró, könyvkiadó, műfordító és kritikus.

50 éve, 1976. július huszonharmadikán hunyt el Paul Morand francia író, drámaíró, költő és politikus.

25 éve, 2001. július huszonharmadikán hunyt el Eudora Alice Welty amerikai író, novellista, irodalomkritikus és fényképész.

10 éve, 2016. július huszonharmadikán hunyt el Jean Ricardou francia író és teoretikus.

5 éve, 2021. július huszonharmadikán hunyt el Rentz Mátyás magyar író.

195 éve, 1831. július huszonnegyedikén született Szathmáry Károly magyar író, pedagógus és segédszerkesztő.

130 éve, 1896. július huszonnegyedikén hunyt el Józef Athanasius Rogosz lengyel író, újságíró és kiadó.

35 éve, 1991. július huszonnegyedikén hunyt el Isac Bashevis Singer amerikai író, forgatókönyvíró, újságíró, műfordító és eszperantista.

1295 esztendeje, 731. július huszonötödikén hunyt el Ótomo no Tabito japán költő, udvaronc és katona.

400 esztendeje, 1626. július huszonötödikén született Geeraerdt (Gerard) Brandt holland író, költő, biográfus és hajótörténész.

10 éve, 2016. július huszonötödikén hunyt el Oláh János magyar költő, író és szerkesztő.

10 éve, 2016. július huszonötödikén hunyt el Tim LaHaye amerikai író.

170 éve, 1856. július huszonhatodikán született George Bernard Shaw ír drámaíró, író és újságíró.

50 éve, 1976. július huszonhatodikán hunyt el Dominic Stanca román színész, költő, drámaíró és műfordító.

20 éve, 2006. július huszonhatodikán hunyt el Louise Bennett-Coverley jamaicai író, költő, színész, énekes és folklorista.

15 éve, 2011. július huszonhatodikán hunyt el Komacu Szajkó (Komatsu Sakyō) japán író, forgatókönyvíró és újságíró.

15 éve, 2011. július huszonhatodikán hunyt el Kristóf Ágota magyar-svájci író és színműíró.

10 éve, 2016. július huszonhatodikán hunyt el Hattinger-Klebasko Gábor ruszin-magyar költő, zenész és szerkesztő.

5 éve, 2021. július huszonhatodikán hunyt el André Tubeuf francia író, filozófus és zenekritikus.

185 éve, 1841. július huszonhetedikén hunyt el Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, elbeszélő és drámaíró.

10 éve, 2016. július huszonhetedikén hunyt el James Alan McPherson amerikai író, esszéíró és novellista.

925 esztendeje, 1101. július huszonnyolcadikán hunyt el Szu Shi (Szu Tung-po) kínai költő, író és kalligrafikus.

190 éve, 1836. július huszonnyolcadikán született Emmanouil Roidisz görög író. Ismert alkotása: Johanna a nőpápa.

125 éve, 1901. július huszonnyolcadikán hunyt el Paul Alexis francia író, drámaíró és újságíró.

60 éve, 1966. július huszonnyolcadikán hunyt el Jakov Kuldurkajev erza (mordvin) költő és író.

40 éve, 1986. július huszonnyolcadikán hunyt el Annemarie Selinko osztrák író.

20 éve, 2006. július huszonnyolcadikán hunyt el David Andrew Gemmell brit angol író.

10 éve, 2016. július huszonnyolcadikán hunyt el Mahasweta Devi bengáli nyelven író indiai szerző és aktivista.

5 éve, 2021. július huszonnyolcadikán hunyt el Roberto Calasso olasz író és könyvkiadó.

240 éve, 1786. július huszonkilencedikén hunyt el Giambattista Roberti olasz író és költő.

115 éve, 1911. július huszonkilencedikén született Eduard Claudius német író.

85 éve, 1941. július huszonkilencedikén született Cseke Gábor erdélyi magyar költő, író és újságíró.

20 éve, 2006. július huszonkilencedikén hunyt el Baráth Lajos magyar író és elbeszélő.

5 éve, 2021. július huszonkilencedikén hunyt el Simo Juhani Ojanen finn író, drámaíró és forgatókönyvíró.

515 esztendeje, 1511. július harmincadikán született Giorgio Vasari olasz író, festő és építész.

255 éve, 1771. július harmincadikán hunyt el Thomas Gray angol költő és tudós.

190 éve, 1836. július harmincadikán született Simén Domokos székely-magyar író, műfordító, egyetemi tanár és unitárius lelkész.

55 éve, 1971. július harmincadikán hunyt el Devecseri Gábor magyar költő, író és műfordító. Ő fordította magyar nyelvre az ókor klasszikusainak jelentős részét.

30 éve, 1996. július harmincadikán hunyt el Carlos Droguett chilei író és novellista.

90 éve, 1936. július harmincegyedikén született Sigmond István erdélyi magyar író, drámaíró és műfordító.

30 éve, 1996. július harmincegyedikén hunyt el Ricardo Molinari argentin költő.

25 éve, 2001. július harmincegyedikén hunyt el Vásárhelyi Miklós magyar író, újságíró és politikus.

25 éve, 2001. július harmincegyedikén hunyt el Poul William Andreson amerikai sci-fi író.

10 éve, 2016. július harmincegyedikén hunyt el Fazil Abdulovics Iszkander abház-orosz író, újságíró, költő és esszéíró.

Érdemes tudni

115 éve, 1911. július elsején született Opra Pál székely -magyar mezőgazdasági szakíró és egyetemi tanár.

10 éve, 2016. július elsején hunyt el Darnel Christian magyar filozófus, szerző és tréner.

10 éve, 2016. július elsején hunyt el Jánosi János erdélyi magyar esztéta és irodalomtörténész.

90 éve, 1936. július másodikán született Hofi Géza (Hoffmann) magyar humorista, előadóművész és színművész.

135 éve, 1891. július negyedikén hunyt el Haynald Lajos magyar bíbornok-érsek a csíksomlyói tanítóképző létrejöttének támogatója.

125 éve, 1901. július negyedikén született Halász Gábor magyar irodalomtörténész, kritikus és író.

165 éve, 1861. július ötödikén született Gözsy Árpád István erdélyi magyar gyógyszerész.

60 éve, 1966. július ötödikén hunyt el Hevesy György (Bischitz) Nobel-díjas magyar vegyész.

135 éve, 1891. július hatodikán született Gróf László erdélyi magyar színművész, rendező, dramaturg és műfordító.

85 éve, 1941 július. hetedikén született Péntek János magyar nyelvész és egyetemi tanár.

45 éve, 1981. július hetedikén hunyt el Gyergyai Albert magyar irodalomkritikus, műfordító és író.

20 éve, 2006. július hetedikén hunyt el Balló Áron erdélyi magyar újságíró és lapszerkesztő.

5 éve, 2021. július hetedikén hunyt el Fonód Zoltán felvidéki magyar irodalomtörténész, kritikus, publicista, szerkesztő és egyetemi tanár.

10 éve, 2016. július nyolcadikén hunyt el Szász Lőrinc székely-magyar nyelvész, szótáríró és szakíró.

90 éve, 1936. július tizenkettedikén született Gaál Mózes székely-magyar tanár, tankerületi főigazgató és ifjúsági író.

185 éve, 1841. július tizennegyedikén hunyt el Budai Ézsaiás magyar történész, író, hittudós és református lelkész.

105 éve, 1921. július tizenötödikén hunyt el Haraszti Gyula erdélyi származású magyar irodalomtörténész esztéta és egyetemi tanár.

115 éve, 1911. július tizenhatodikán született Cselényi Béla erdélyi magyar történész.

95 éve, 1931. július tizenhatodikán született Toró Tibor székely-magyar fizikus, szakíró és egyetemi tanár.

65 éve, 1961. július tizenhatodikán Roska Márton erdélyi örmény-magyar származású régész, szakíró és egyetemi tanár.

110 éve, 1916 július. tizenhetedikén született Nagy Jenő erdélyi magyar nyelvész és néprajzkutató.

245 éve, 1781. július tizennyolcadikán született Benke József székely-magyar színházigazgató, színész, drámafordító és tanító.

100 éve, 1926. július tizennyolcadikán Kemény János erdélyi magyar író, költő, színházigazgató és mecénás kezdeményezésére alakult meg Marosvécsen az Erdélyi Helikon.

85 éve, 1941. július tizennyolcadikán született Rácz Albert székely-magyar helytörténész, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1916. július tizenkilencedikén született Száva János Zoltán székely-magyar orvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

160 éve, 1866. július huszadikán született Ferenczy Géza székely-magyar jogász, lapalapító és lapszerkesztő, valamint politikus.

130 éve, 1896. július huszadikán született Bitay Árpád erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító és politikus.

90 éve, 1936. július huszonegyedikén született Kisgyörgy Zoltán székely-magyar geológus, geológiai- és helytörténeti szakíró.

155 éve, 1871. július huszonegyedikén született Bitán Szabó András székely-magyar klasszika-filológus és műfordító.

20 éve, 2006. július huszonegyedikén hunyt el Páll Árpád székely-magyar matematikus és csillagász.

570 esztendeje, 1456. július huszonkettedikén Hunyadi János vezetésével a magyar történelem egyik legnagyobb győzelme vált valóra Nándorfehérvárnál (Nándorfehérvári diadal).

20 éve, 2006. július huszonkettedikén hunyt el Siklós Olga erdélyi születésű magyar dramaturg, rendező és író.

425 esztendeje, 1601. július huszonharmadikán született Szalárdi János erdélyi magyar hivatalnok és történetíró.

235 éve, 1791. július huszonnegyedikén hunyt el Ignaz von Born erdélyi szász geológus, felvilágosult tudós, udvari tanácsos, és a világ első tudományos társaságának az alapítója.

70 éve, 1956. július huszonnyolcadikán hunyt el a csíksomlyói születésű Földes Zoltán székely-magyar költő, elbeszélő és tankönyvíró.

145 éve, 1881, július harmincegyedikén született Dobos Ferenc székely-magyar történész, tanár és költő.

180 éve, 1846. július harmincegyedikén született Lomnitzi Meltzl Hugó magyar erdélyi magyar bölcsész és irodalomtörténész.