A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosának lehetősége nyílt egy rendkívüli magyar óra megtartására. Ezúttal Tankó József a IX.D osztályfőnökével együttműködve sikerült megvalósítani. A nap március 23-ra esett.
A művek a Lackfi János költeményeiből voltak kiválasztva. Az alkotásokat a könyvtáros a diákok szemléletéhez próbálta igazítani, idézve a kamaszkor nyugtalan és néha nehezen érthető hangulatát. Szó esett a különbözőségekről, a problémák tornyosulásáról, a gátlásokról, az indulatokról és természetesen az elfogadásról, valamint a hasonlóságokról is.
Az óra első felében a fiatalok ízelítőt kaptak a sokféle közösség működésének elengedhetetlen szabályairól. Majd szó esett az iskolán, és az osztályon belüli kapcsolódásokról, mint a haveri, barátsági, vagy társas kapcsolatok megnyilvánulásairól. Ezután szép sorjába következtek a Jobb adni, az Osztálytárs és a Beszólások című Lackfi költemények.
A Jobb adni vers ironikus stílusa tükrözi azt a hangulatot, amelyek gyakran a hirtelen haragot kiváltó ösztönökből születnek. A felolvasás után szóba kerültek az emberi érzések irányíthatatlan változatai. Például, ha dühében meghozza a számára is rossz döntést, és föltétlen nem úgy gondolja, akkor a későbbiekben nem lesz valami büszke rá. A kettősségek sok érzelmi hullámot tudnak kavarni. Mindezeket az érzéseket legtöbb esetben a kommunikációs félreértések irányítják.
Viszont vannak helyzetek, hogy az ember sajátmaga védelmében, félelemből, vagy ebben az esetben, kitűnni vágyásból rászáll az osztálytársára, s rendesen kielemzi többi diáktársával. Az áldozatnak, ha igaz, ha nem, nincs esélye még a védekezésre sem. A diákok szerint is az Osztálytárs című vers valami hasonlót sugall, amikor meggondolatlanul ítélkezünk azok felett, akik egy kis segítségre, megértésre, barátságra vágynak. A lényeg mégis az, hogy nehéz kideríteni, ki kicsoda, és milyen, mert mindenki a saját megélt élményei, tapasztalatai és felfogása szerint látja a világot. Sőt megeshet az is, hogy a kamasz könnyen mond valamilyen véleményt akármiről, akárkiről. A kamaszlét ellentmondásainak belső konfliktusaira a gyógyír aligha ismerős, viszont időközönként egy beszélgetés a jövőre nézve a felnőtt korosztállyal nyugtatóbb és bizakodóbb képet tud adni.
A fentiek tekintetében a fiatalokat gyakran elfogja az igazságérzet, a lázadozás. Ennek tükrében többször meggondolatlanul cselekednek, amelyeket csak idővel értékelnek át. Lázadozni a rendszer ellen, a szabályok betartásával szemben, és egyáltalán minden ellen, ami nem tetszik, számukra szinte természetes. A Beszólások vers kendőzetlenül világit rá ezekre az ellenszegülésekre, ellenvéleményekre. A folytonos dac inkább a határok feszegetésének módját próbálja uralni. A valami más nem mindig megnyugtató. Fontos lenne nekik is tudni, hogy érdemes a közösség érdekében megfontolni az újonnan elképzelt „szemléletváltást”, ami nem biztos, hogy egyáltalán jobbnak, hasznosabbnak bizonyul az eddigi elfogadott elveknél.
Lackfi prózaköteteiből néhány
A fiatalok egy békésebb, nyugodtabb környezetben szeretnének élni, akár az idősebb embertársaik. Erre a problémára igyekeztek választ keresni a könyvtárossal. Nyilván, amennyire lehetséges, hiszen kilépni a megszokott mókuskerékből néha félelmetes feladat.
Borbé Levente,
könyvtáros
