Húsvéti üdvözlet

 

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!

Erdélyi magyar iskolai könyvtárosok    

Lackfi János: 

Hiszékenység

Azt hitték róla, rabbi,
pedig sosem járt rabbiképzőbe.
Azt hitték, írástudó,
pedig csak egyszer írt,
akkor is a homokba.
Azt hitték, tényleg mester,
pedig egy ideje
leállt az ácsmunkával,
emberekből ácsolt inkább
égig érő tornyokat.
Azt hitték, lelkipásztor,
ami egy létező szakma,
pedig ő valódi pásztor volt,
juhai ismerik nevét és szagát,
és ő is ismeri nevüket és szagukat.
Azt hitték, falánk és borissza ember,
pedig aligha bírták volna
negyven napig étlen-szomjan,
kísértések közepette.
Azt hitték, ő Keresztelő János,
pedig csak rokonok voltak.
Azt hitték róla, Illés jött el újra,
pedig csak halála után támadt fel.
Azt hitték, megbolondult,
pedig csak azt szerette volna,
hogy mindannyian testvérei legyünk.
Azt hitték, királlyá koronáztatja magát,

de beérte a bántalmazásból
fejébe nyomott töviskoronával,
igaz, azóta is él és uralkodik örökké.
Azt hitték, szabadító lesz,
de csalódtak benne,
mikor nem Izraelt váltotta meg
a Római Birodalomtól,
hanem „csak” az egész emberiséget
minden bűntől, testestül-lelkestül.
Azt hitték, felforgató,
lázadásra bujtogat Róma ellen
meg a méltóságos Főpapi Tanács ellen,
pedig a saját mocskunk elleni
pártütésre biztatott,
és felforgatott minden
kényelmes számítgatást,
amellyel az Isten-kapcsolat
energiaminimumára törekedtünk.
Azt hitték, el kell fogni,
mert fura hitre téríti
a hiszékeny zsidókat,
pedig nem több, nem kevesebb,
két és félmilliárd embert fertőzött meg,
tereken és korokon keresztül.
Azt hitték, majd kivégzik, és nyugi lesz,
ezzel beteljesítették
legnagyobb, legfájdalmasabb tervét,
és ő maga élte elénk a feltámadást. 

A fényképeket készítette: Borbé Levente

Forrás: https://kepmas.hu/hu/lackfi-janos-hiszekenyseg-joejtpuszi-jezus-tortenete-kortars-vers

 

2026-os áprilisi ReMeK-e hírlevélből

Elindult a Széchényi Ferenc Könyvprogram

2026 márciusában elindult az év egyik legfontosabb könyvtári projektje, a Széchényi Ferenc Könyvprogram, amelynek keretében az Országos Széchényi Könyvtár és a Libri-Bookline együttműködésének köszönhetően a következő hónapokban 349 mű 80 ezer példánya jut el a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtáraiba, 320 millió forint értékben.

A kezdeményezés célja, hogy a magyarországi és határontúli magyar könyvtárak naprakész, jó állapotú és a nagyközönség által kedvelt kiadványokkal gazdagíthassák állományukat, térítésmentesen.

A felajánlott könyvállomány sokszínű, a magyar szerzők – Arany János, Márai Sándor, Faludy György, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Hajnóczy Péter és Térey János – művei mellett a világirodalom jelentős alkotói, többek között Robert Merle, Kurt Vonnegut, José Saramago, Mario Vargas Llosa és Margaret Atwood kötetei is megtalálhatók a kínálatban, akárcsak egyházi szerzők, például Ferenc pápa és Böjte Csaba művei, és kiemelkedően gazdag a gyermek- és ifjúsági könyvek választéka.

Forrás és a teljes cikk itt: https://friss.ro/szechenyi-ferenc-konyvprogram-varjak-a-konyvtarak-iskolai-konyvtarak-jelentkezeset

 

DráMÁzat VI

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház közös, nyílt, egyfordulós drámapályázatot hirdet három kategóriában. A pályázatoknak 2026. június 3-án 15 óráig kell megérkezniük a dramazat@szinhaz.ro e-mail címre. A pályázat jeligés. Az alkotáson és annak címén kívül kizárólag a pályázó egyénileg választott jeligéjét, illetve a pályázat megnevezését tartalmazhatja az e-mail. A pályázó nevét és jeligéjét tartalmazó zárt borítékot postán a Tomcsa Sándor Színház címére kell eljuttatni.

Forrás: https://helikon.ro/bejegyzesek/dramazat-vi

 

RMKE-képzés állománykezelés és közösségépítés témakörben

2026. március 2. és 9. között a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete rövid, gyakorlatorientált képzést tartott szórványban élő, községi és kisvárosi könyvtárakban, könyvtári gyűjteményt kezelő intézményben dolgozó magyar kollégák számára. A képzés elsősorban állománykezelés, rendezvényszervezés és közösségépítés tematikával foglalkozott, vezetői Szabó Károly és Gálovits Rózsa, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai voltak.

A képzésre Nagyenyeden, Szatmáron, Kolozsváron és Szalontán került sor, a projekt megvalósítása a Communitas Alapítvány pályázati támogatása révén volt lehetséges.

Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684

 

Közel 30 ezer olvasó, egy közös élmény

Lackfi János műveiből olvasott fel közel harmincezer résztvevő a Kájoni János Megyei Könytár által szervezett XVIII. nemzetközi felolvasómaratonon: az esemény 2026. március 10-én reggeltől estig, nyolc ország több településén zajlott magyarul és idegen nyelveken, illetve megzenésítve is hangzottak el részletek a szerző műveiből.

A hazai olvasók mellett az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Belgiumból, Olaszországból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Magyarországról is jelentkeztek résztvevők. Hargita megyéből mintegy 15 ezren vettek részt a kulturális rendezvényen: többnyire iskoláscsoportok jelentkeztek, de civil egyesületek és állami intézmények munkaközösségei is csatlakoztak a felolvasáshoz.

A megyei könyvtár előadótermében megrendezett megnyitón többek között Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának és a Hargita Népe szerkesztőségének munkatársai, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának tanárai és diákjai, a Care2Travel egyesület önkéntesei olvastak fel. Lackfi János életéről és műveiről dr. Tapodi Zsuzsa-Mónika irodalomtörténész, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományi Intézetének professzora beszélt, az előadóteremben pedig az esemény témájához kapcsolódó könyvekből és fényképekből készült tematikus kiállítás.

Lackfi János műveit megzenésítve is hallhatták a jelenlévők Majla Gézának, a Gál Sándor Általános Iskola pedagógusának és Elekes Zoltánnak, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének előadásában.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1453/kozel-30-ezer-olvaso-egy-kozos-elmeny-lackfi-janos-a-xviii.-nemzetkozi-felolvasomaratonon

https://www.facebook.com/reel/1414907253264961

Városi séták – interaktív helytörténeti foglalkozás

2026. március 19-én ismét különleges időutazásra hívtuk a kíváncsi fiatalokat a Kájoni János Megyei Könyvtárba. A Városi séták interaktív helytörténeti foglalkozáson a Petőfi Sándor Általános Iskola lelkes elsősei vettek részt – igazi kis felfedezőcsapat gyűlt össze!

Játékos feladatokon keresztül ismerkedtek meg a város titkaival: régi történetek, izgalmas legendák és híres személyek nyomába eredtek. Olyan helyszíneket fedeztek fel, amelyek mellett talán nap, mint nap elsétálnak, azok mégis rengeteg érdekességet rejtenek.

A kalandhoz térkép is járt, a csapatok együtt kutattak, gondolkodtak, és sok-sok „aha!”-pillanat közepette rakták össze a múlt darabkáit – nem kevés nevetéssel fűszerezve.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1455/varosi-setak-interaktiv-helytorteneti-foglalkozas

Aki megvette a könyvet a könyvtárnak, az kölcsönözhette ki elsőként

Olvasói adományoknak köszönhetően bővült a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár állománya, miután a tavaly év végi megszorítások miatt nem tudott új olvasmányokat beszerezni az intézmény. Gyűjteményük számos magyar és román nyelvű kiadvánnyal gazdagodott.

Új gyermekkönyvek és regények kerültek fel a megyei tanács fenntartásában működő könyvtár polcaira az idei év elején. A kiadványok beszerzéséhez az olvasóközönség segítségét kérték, ugyanis az önkormányzat biztosította volna ugyan a szükséges anyagiakat, a kormány megszorító intézkedései miatt a könyvtár 2025 utolsó negyedévében nem költhetett állománybővítésre.

A gyűjtést még tavaly decemberben hirdette meg a könyvtár a Facebookon. Húsz magyar és húsz román könyvcímet tettek közzé a kiadványok árával együtt, és az olvasók ezekről a listákról választhatták ki azokat, amelyek számukra szimpatikusak. Az intézmény kérése az volt, hogy a választott könyv árát utalják át a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület bankszámlájára, ezzel segítve az állománybővítést. Cserébe az intézmény felajánlotta, hogy az új kiadvány első kölcsönzője az a személy lehessen, aki elősegítette annak megvásárlását. A kezdeményezés várakozáson felüli sikert hozott: alig két hét alatt minden könyv gazdára talált, és az év elejére a polcokra is kerülhettek.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/aki-megvette-a-konyvet-a-konyvtarnak-az-kolcsonozhette-ki-elsokent

Idén is lesz Könyvkelengye

Összesen hétszáz gyermeknek ajándékoz könyvet idén Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A Bod Péter Megyei Könyvtárral 2010-ben indított Könyvkelengye programban – amelyben 2019 óta a könyvtártámogató egyesület is részt vesz – eddig közel hétezer csomagot osztottak ki azzal a céllal, hogy már zsenge korban megszerettessék az olvasást.

Ebben az évben 600 első osztályos kisdiák kap korához illő meséskönyvet, és 100 újszülött családját várják egy külön számukra készült összeállítással, amely klasszikus mondókákat, verseket, meséket tartalmazó kötetből, ötleteket és javaslatokat felsorakoztató könyvkalauzból és a baba, valamint az egyik szülő nevére kiállított könyvtári belépőből áll.

A könyvtár igazgatója, Szonda Szabolcs a Könyvkelengye programról elmondta: a sepsiszentgyörgyi újszülöttek (3 év alatti kisgyermekek) ajándékát a könyvtár gyermekrészlegén, illetve a Sport utcai fiókkönyvtárban vehetik át a szülők, az elsősöknek találkozást szerveznek a szerzővel – az utóbbi két évben a Sepsi Book könyvvásár és irodalmi fesztivál keretében került erre sor –, és akkor adják át a számukra kiválasztott, igényes könyveket. Zömük magyar nyelvű, de román és vegyes csomagokat is készítenek a kétnyelvű családoknak.

A könyvtár honlapján elérhető tájékoztatás szerint a Könyvkelengye programban 2026. január végéig 1991 kisgyermek kapott színvonalas olvasnivalót, a nagyobbak közül pedig 2025. május végéig összesen 6903, mert voltak olyan évek is, amikor a végzős diákoknak is jutott könyvajándék. Az olvasásra ösztönző programot a februári tanácsülésen öt évvel (2031-ig) hosszabbították meg.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179463/iden-is-lesz-konyvkelengye

 

Regionális és határontúli könyvtárszakmai konferencia Székelyudvarhelyen

2026. március 20-án folytatódott a Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások című könyvtárszakmai konferencia a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Február 6-i, kecskeméti előzményét követően a találkozó célja továbbra is a Kárpát-medence könyvtárai közös munkájának megerősítése, valamint az olvasást népszerűsítő tevékenységek ismertetése volt – természetesen figyelembe véve a digitális lehetőségeket is.

A plenáris előadásokat és a workshopokat egyaránt a kecskeméti Katona József Könyvtár alkalmazottjai tartották. A workshopok gyakorlati hasznossága valóban segítette szakmailag a konferenciára jelentkező könyvtárosokat. Mindig lehet újat találni, csipegetni az ötletek kimeríthetetlen tárházában.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/03/regionalis-es-hataron-tuli_26.html

 

Digitalizált ősnyomtatványok, restaurált erdélyi fejedelmi portrék a Batthyaneum gyűjteményében

Digitalizálták a Batthyaneum ősnyomtatványainak felét, közölte a muzeális értékű gyulafehérvári téka. Azt is tudatták, hogy elkezdődött a Batthyaneum gyűjteményében található fejedelmi portrék restaurálása. Ezeket a látogatók a fejedelmi palotában fogják tudni megcsodálni a munkálatok végeztével.

A nagy értékű tárgyak szkennelését 2025 szeptemberétől 2026 januárjáig végezték. Az intézmény képviselői azt vallják, hogy a kultúra nemcsak fontos, hanem alapvető minden nemzet, közösség és ember számára, és ez talán csak akkor érint meg igazán, amikor elvesztése kockázatával szembesülünk, írják a közösségi médiában, ahol a digitalizált ősnyomtatványok, kódexek legszebbjeinek fényképét is közzétették.

A Batthyaneum több tekintetben is kiemelkedő érték: itt őrzik a jelenlegi Románia területén található középkori latin kódexek 80 százalékát. A könyvtár 60 ezer kötete közül 927 kézirat és kódex, 565 ősnyomtatvány. Csak a régi bibliagyűjteménye hatszáz kötetes.

Forrás: https://romkat.ro/2026/03/11/digitalizalt-osnyomtatvanyok-restauralt-erdelyi-fejedelmi-portrek-a-batthyaneum-gyujtemenyeben/

 

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az új beszélgetéssorozat egyrészt a közönség figyelmébe akar ajánlani frissen megjelent könyveket, azok értékelő elemzésével, részletes bemutatásával párbeszédet, akár vitát folytatva a művekről, másrészt közvetlen visszajelzést akar adni a szépirodalmi szerzőknek munkáikról, megteremtve a recepció nyilvános tereit, amelyek eddig hiányoztak, harmadrészt pedig, különböző értelmezői közösségek tagjait kérve fel a közreműködésre, a kritikai eszmecsere fórumát is meg kívánja teremteni.

Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első alkalmát 2026. március 26-án tartották meg a kolozsvári Bulgakov kávéházban – számolt be róla az írószervezet. Vermesser Levente Odakint és idebent című, a Bookart kiadónál megjelent kötetéről beszélgetett Antal Balázs, Borsodi L. László, Codău Annamária, Demeter Zsuzsa és Lapis József.

Forrás: https://kronika.ro/kultura/kritikusok-emberkozelben-n-uj-beszelgetessorozatot-indit-az-erdelyi-magyar-irok-ligaja

 

Rendkívüli irodalomóra Lackfi János verseivel

2026. március 23-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosának, Borbé Leventének lehetősége nyílt egy rendkívüli magyaróra megtartására, amelyet Tankó Józseffel, a IX. D osztályfőnökével együttműködve sikerült megvalósítani. A Lackfi János költeményei közül kiválasztottt alkotásokat a könyvtáros a diákok szemléletéhez próbálta igazítani, idézve a kamaszkor nyugtalan és néha nehezen érthető hangulatát. Szó esett a különbözőségekről, a problémák tornyosulásáról, a gátlásokról, az indulatokról és természetesen az elfogadásról, valamint a hasonlóságokról is. Az óra első felében a fiatalok ízelítőt kaptak a sokféle közösség működésének elengedhetetlen szabályairól, majd szó esett az iskolán és az osztályon belüli kapcsolódásokról, a haveri, baráti vagy társas kapcsolatok megnyilvánulásairól.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/03/rendkivuli-irodalomora-lackfi-janos.html

 

Felolvasómaraton Baróton

Sikeres felolvasómaratont tartottak 2026. március 10-én a baróti Gyulai Livíusz Városi Könyvtár Pál Antal olvasótermében.

Tanáraik irányítása mellett a Demeter Zoltán könyvtáros által szervezett felolvasómaratonba több osztály diákjai is bekapcsolódtak, mi több, a könyvtáros elmondása szerint a délutáni órákra magánszemélyek, családok is jelezték részvételi szándékukat. Olyan diákok is voltak, akik az iskolában, osztálytermükben olvastak fel.

A könyvtárban 11 órakor kezdődött felolvasómaratont Demeter Zoltán nyitotta meg, elmondva, hogy a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár főszervezésében létrejövő felolvasást 18. alkalommal tartják, ő újdonsült könyvtárosként viszont először szervezhette meg. Ezután Lackfi Jánosról ejtett néhány szót, megjegyezve: első alkalom az is, hogy egy kortárs költőről vagy íróról szól a felolvasómaraton.

A felolvasó diákokat Benedek-Huszár János polgármester is köszöntötte, útravalóul hátrahagyva nekik, hogy szeressék az irodalmat, hiszen az irodalom az életben olyan, mint a fűszer az ételben: az étel fűszer nélkül ehetetlen, az élet irodalom nélkül ugyancsak ízetlen, élhetetlen.

Mindezt a diákok által felolvasott, sokszor humoros, jókedvre derítő Lackfi János-versek is alátámasztották. A baróti felolvasómaratonról Csiszér Éva Enikő, Velencei Piroska, Derzsi Zsuzsa és Csog Orsolya pedagógusok diákjai, de minden további résztvevő is új irodalmi élményekkel, ismeretekkel térhetett haza.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179569/felolvasomaraton-baroton

 

Amikor a könyvek és a mondatok segítenek élni

2026. március 25-én élőben beszélgetett Imre Eszter író, fordítóval, a Teleki Téka levéltáros könyvtárosával a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának hullámhosszán az Összhang szerkesztő-műsorvezetője, Nagy-Bodó Tibor. A könyv szerepének elengedhetetlen fontosságáról folyt a társalgás. Hiszen van, amikor az ember nem találja a megfelelő szavakat arra, ami benne történik. Ilyenkor segíthet egy könyv, egy vers vagy akár néhány, saját kézzel leírt mondat. Az írás és az olvasás nemcsak gondolatainkat formálja, hanem sokszor a lelkünket is megérinti: segít megérteni önmagunkat, feldolgozni élményeinket, és kimondani azt, amit talán másként nem tudnánk. De vajon a szavaknak valóban gyógyító ereje van? Kérdés az is, hogy miként hat ránk az olvasás, és mi történik bennünk, amikor írni kezdünk – akár naplót, levelet vagy történetet? Az Összhangban többek között arról beszélgettek, hogy milyen formában válhat az írás és az olvasás a belső rendteremtés, az önismeret és talán a gyógyulás egyik útjává.

Forrás: https://www.marosvasarhelyiradio.ro/ajanlok/amikor-a-konyvek-es-a-mondatok-segitenek-elni/

 

Bemutatták Tóth László időbe zárt történeteit

2026. március 3-án mintegy harminc érdeklődő jelenlétében mutatták be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében Tóth László újságíró nemrég megjelent, Időbe zárt történetek című prózakötetét, a szerző hatodik könyvét. A szerzővel az irodalmi est házigazdája, Bakk Miklós politológus, a kiadvány lektora beszélgetett.

Bevezetőként Bakk Miklós arról szólt, hogy a szerző felkérésére lektorálta a kötetet, és nem utasíthatta vissza, hiszen Tóth László volt az, aki 2023-ban a Tortoma Könyvkiadó Sorsformálók sorozatában egy interjúkötetet jelentetett meg a vele folytatott beszélgetésekből. Azt is elárulta, hogy életpályájuk között is van párhuzamosság, hiszen mindketten műszaki végzettségűek, akik később belekóstoltak az írásba és a politikába.

Tóth László a kötet novelláinak, karcolatainak születéséről beszélt. Elmondta: amikor Sárosi Csaba grafikusművész elkezdte készíteni az általa pálcikaembereknek nevezett installációit, meghívta a műtermébe. Akkor a pálcikaemberek még halomban voltak, és megfogalmazódott benne a gondolat, hogy ezekkel lehetne kezdeni valamit, hiszen a figurák történeteket, emlékeket, sejtéseket és látomásokat idéznek fel. Amikor Sárosi Csaba tavaly kiállította az Incze László Céhtörténeti Múzeum termében a pálcikaembereket, akkor döntötte el, hogy kiválaszt közülük tizenhetet, és ír egy-egy hozzájuk kötődő történetet. A tizenhét írás különféle műfajok határmezsgyéjén mozog: van, amelyik novellaként formálódott, más inkább karcolat, tárcaszerű miniesszé vagy filozofikus parabola, egy-kettő közülük igaz történeten alapul – tudtuk meg a szerzőtől, aki arról is mesélt, hogy igyekezett rövid történeteket írni, mivel manapság az emberek nem szeretnek hosszú írásokat olvasni.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179464/bemutattak-toth-laszlo-idobe-zart-torteneteit

 

Beszélgetés Boros Emesével, a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltárosával

„– A Szent Mihály-plébánia levéltárosaként dolgozol. Mit jelent számodra, hogy fiatalon ilyen nagy felelősségű anyagot bíznak rá?

– Mondhatom, hogy érzem a ‘felelősség’ szó súlyát. Ugyanakkor nagy örömmel és bizalommal tölt el, hogy megbíztak bennem, és ez számomra egyfajta motivációt is jelent arra, hogy minél jobban végezzem a munkámat – hiszen innen lehet fejlődni. Az, hogy ilyen fiatalon kaptam ezt a lehetőséget, számomra üzenetet is hordoz: mindenkinek valahol el kell kezdenie, és minden út egy első lépéssel indul. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy rögtön a szakmában dolgozhatok. Nem utolsó sorban hálás vagyok azért is, hogy ilyen környezetbe és ilyen csapatba kerülhettem; úgy érzem, ennél jobb munkahelyi kezdetet nem is kívánhattam volna.

– Hogyan mutatnád be laikusoknak ezt a levéltárat? Mekkora fontossága van Erdély-szinten?

– Ez a levéltár Erdély és Kolozsvár egyik kiemelkedő intézménye, hiszen a város évszázadok óta Erdély kulturális és vallási központja. Olyan iratokat lehet itt találni, amelyek a város és a régió vallásos életéről, a hívek szokásairól, nagyobb egyházi eseményekről, valamint a legfontosabb egyházi intézmények működéséről tudósítanak, mesélnek. Emellett a levéltár a főesperesi kerületek központi szerepét is betölti, és oklevelek, könyvtári anyagok révén az erdélyi egyházi levéltárak között is különleges helyet foglal el.

Ezért nem csak kutatóknak ajánlott: bárki érdeklődhet itt egyháztörténeti, várostörténeti vagy családtörténeti témák iránt, de a levéltár anyaga számos más történelmi kérdés vizsgálatára is lehetőséget ad.”

Forrás és a teljes interjú itt: https://romkat.ro/2026/03/01/a-mult-szolgalataban-a-jovoert/

 

Az év gyerekkönyve díjban részesült László Noémi

Az 1953-ban, Zürichben alapított Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY – International Board on Books for Young People) a legnagyobb nemzetközi gyerekkönyves szervezet, amelynek több mint 80 tagországban vannak nemzeti szekciói. Az IBBY legfőbb célja, hogy világszerte minél több gyerekhez juttassa el a minőségi gyerekirodalmat.

A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY – Hungarian Board on Books for Young People) az IBBY magyar nemzeti tagozata, amely szakmai munkájával és az általa kiadott Év Gyerekkönyve Díjjal a magyar gyerekkönyveket és gyerekkönyvszakmát képviseli Magyarországon és a nemzetközi porondon.

A HUBBY 2026-ban is kiosztotta az Év Gyerekkönyve Díjakat, mégpedig korosztályonként. Az Ifjúsági (12+) korosztály díját László Noémi, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője kapta, A mi iskolánk (illusztrálta Hatházi Rebeka, Gutenberg Kiadó, 2025) című kötetéért.

Forrás: https://irokligaja.ro/laszlo-noemi-az-ev-gyerekkonyve-dijban-reszesult/

 

 Az Év Könyve – az EME Kiadó 2025-ös tudományos seregszemléje

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége 2026-ban is bizottságot kért fel Az Év Könyve kitüntető cím odaítélésére. Egyed Emese, Kovács Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm vállalkozott az EME Kiadója 2025. évi termésének számbavételére.

A bizottság végül három kiadványnak ítélte oda a jelzett elismerést.

* Az Erdélyi Történelmi Adatok sorozat régen várt újabb kötete a Jakó Zsigmond Kutatóintézet munkatársa, Fejér Tamás munkája eredményeképpen jelent meg Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. II. 1605–1608. II/1. Bocskai István királyi könyve 1605–1606; II/2. Rákóczi Zsigmond királyi könyve 1607–1608. címmel. A két fejedelem korában egy-egy királyi könyvet vezettek a fejedelmi kancellárián, ezek anyagát tartalmazza a kiadvány magyar nyelvű kivonatok formájában, részletes hely- és névmutatóval ellátva.

* Sófalvi András: Homoródszentmárton templomvára. Esettanulmány az erdélyi templomerődítések történetéhez. The Church-Fortress of Mărtiniș. Case Study on the History of Church Fortifications in Transylvania. A templomvár építéstörténete, hadászati alkotóelemei és multifunkcionális épületei többrétű régészeti kutatás, valamint geofizikai és dendrokronológiai vizsgálatok során váltak rekonstruálhatóvá. A föld alól kiásott anyagi kultúra apró reliktumai a középkori plébániatemplom körül létesült közösségi, hadászati-értékmegőrző épületegyüttes használatába nyújtanak árnyalt betekintést. Külön hangsúlyt érdemel a méltatáskor a gazdagon illusztrált kötet kétnyelvűsége, a magyarral párhuzamosan futó angol szöveg széles körben hozzáférhetővé teszi a szerző megállapításait.

* Bartha Katalin Ágnes Történeti játékstílus és gyakorlat. Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói című kötete az Akadémiai Kiadóval közösen jelent meg. A hat és fél évtizedes aktív színészi pálya mikrodimenzióinak vizsgálata a korabeli színházművészet és színészeti professzió lényegi összetevőinek és társadalmi szerepének, ezen belül is Prielle színpadi és színpadon kívüli alakjának, színpadi játéknyelvének megvilágítását nyújtja. A monográfia érdeme a hatalmas forrásanyag felkutatása, összefüggésbe helyezése, a komplex vizsgálati szempontok, a szerepkatalógus összeállítása, a fellépések modellálása, a színház társadalmi szerepének az egyéni életút révén való példázása. A kiadvány fajsúlyos szakmai argumentumait képezik az eredeti kutatásokon alapuló képek, táblázatok, térképek, mutatók is.

Forrás: https://www.eme.ro/hir/2025-os-ev-konyve-dijat-kapott-bartha-katalin-agnes-torteneti-jatekstilus-es-gyakorlat-prielle

 

Meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító

Hetvenkilenc éves korában, 2026. március 29-én meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán diplomázott. 1972-től 2018-ig az ELTE angol tanszékén tanított, 1997 és 2003 között tanszékvezető is volt. 2006-ban habilitált az ELTE bölcsészkarán, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.

Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan volt.

Költőként 35 éves korában, 1982-ben debütált a régi Mozgó Világban. Első kötete, a Komolyabb versek 1984-ben jelent meg. Korszakos jelentőségű a műfordítói munkássága és azon belül is Shakespeare-fordításai. 2007-ben kezdett neki a Dante-féle Isteni színjáték újrafordításának, a grandiózus munkát, amely a negyedik teljes magyar nyelvű fordítás, 2015-ben fejezte be. Emellett esszé- és novelláskötetek is fűződnek a nevéhez. A melegekről, a melegségről szóló írásokat szóló tartalmaz a 2015-ben megjelent, A vastagbőrű mimóza című kötet, és ugyanezt a témát járják körül a 2020-as A szakállas Neptun novellái is. A 2023-ban megjelent Hordtam az irhámat közel három évtized írásait és naplóbejegyzéseit tartalmazza.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/karakter/kultura/2026/03/30/meghalt-nadasdy-adam

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

Áprilisi évfordulók 2026

145 éve, 1881. április elsején született Octavian Goga erdélyi román költő, drámaíró és politikus.

115 éve, 1911. április elsején született Goda Gábor magyar novellista, regényíró és publicista.

105 éve, 1921. április elsején született André Stil francia író, költő és politikus.

90 éve, 1936. április másodikán született Csukás István magyar ifjúsági író és költő.

60 éve, 1966. április másodikán hunyt el Szpirosz Melasz görög drámaíró, elbeszélő, újságíró és kritikus.

5 éve, 2021. április másodikán hunyt el Arthur Lee Kopit amerikai drámaíró, fordító, író és színész.

120 éve, 1906. április harmadikán született Szemlér Ferenc székely-magyar költő, író, műfordító és kritikus.

75 éve, 1951. április harmadikán hunyt el Henrik Visnapuu észt költő és drámaíró.

35 éve, 1991. április harmadikán hunyt el Graham Greene angol író, drámaíró és kritikus. Ismert művei: Isztambuli vonat, Titkos megbízatás, A csendes amerikai, Szerepjátszók, Monsignor Quijote.

10 éve, 2016. április harmadikán hunyt el Lars Gustafsson svéd költő, író és filozófus. Ismert műve: Egy méhész halála.

5 éve, 2021. április harmadikán hunyt el Vajda Gyula székelyföldi születésű erdélyi magyar mezőgazdász, sinológus, történész és lapszerkesztő.

380 esztendeje, 1646. április negyedikén született Antoine Galland francia író, műfordító, régész és antropológus.

365 esztendeje, 1661. április negyedikén született Onicura japán költő.

180 éve, 1846. április negyedikén született Lautréamont uruguayi származású francia költő.

80 éve, 1946. április negyedikén született Spiró György magyar író, költő, műfordító és irodalomtörténész.

595 esztendeje, 1431. április ötödikén hunyt el Váli Sáh (Ni'matalláh Valí vagy Shah Nematollah Vali) perzsa költő és misztikus.

40 éve, 1986. április ötödikén hunyt el Manly Wade Wellman amerikai sci-fi író.

10 éve, 2016. április ötödikén hunyt el E. M. Nathanson amerikai író és színész. Népszerű műve: A piszkos tizenkettő.

355 esztendeje, 1671. április hatodikán született Jean-Baptiste Rousseau francia költő és drámaíró.

225 éve, 1801. április hatodikán hunyt el Földi János magyar költő, nyelvész, orvos és természettudós.

120 éve, 1906. április hatodikán hunyt el Alexander L. Kielland norvég író, dramaturg és esszéíró.

40 éve, 1986. április hatodikán született Hönig Sándor székelyföldi származású magyar író.

15 éve, 2011. április hatodikán hunyt el Kántor Zsuzsa magyar ifjúsági író, író és meseíró.

595 esztendeje, 1431. április nyolcadikán született François Villon francia költő és dalszövegíró.

480 esztendeje, 1541. április nyolcadikán hunyt el Fernando de Rojas spanyol drámaíró.

90 éve, 1876. április nyolcadikán hunyt el Bruno Seabra brazil költő, író és drámaíró.

75 éve, 1951. április nyolcadikán hunyt el Marcel Prévost francia író és elbeszélő.

35 éve, 1986. április nyolcadikán hunyt el Csengey Dénes magyar író, esszéíró és politikus.

400 esztendeje, 1626. április kilencedikén hunyt el Francis Bacon angol író, filozófus és államférfi.

255 éve, 1771. április kilencedikén született Emanuel Schikaneder osztrák drámaíró, költő, rendező énekes és színházigazgató.

205 éve, 1821. április kilencedikén született Charles Baudelaire francia költő, művészeti esszéíró-kritikus.

40 éve, 1986. április kilencedikén hunyt el Pul'kin Vaszilij (Pul'kin Vasilii) finn-vepsze író, drámaró és pedagógus.

15 éve, április tizedikén hunyt el Bába Krisztina magyar írónő, műfordító és színháztörténész.

210 éve, 1811. április tizedikén született Claude Tillier francia író, publicista és tanító.

165 éve, 1861. április kilencedikén hunyt el Vachott Sándor magyar költő, irodalmár.

110 éve, 1916. április kilencedikén született Hegyi Endre magyar költő, műfordító és nyelvész.

220 éve, 1806. április tizenegyedikén született Anastasius Grün német költő és politikus.

225 éve, 1801. április tizenegyedikén hunyt el Antoine de Rivarol francia író, fordító és irodalmár.

100 éve, 1926. április tizenegyedikén született Lakatos Menyhért cigány származású magyar író, költő és mesemondó.

75 éve, 1951. április tizenegyedikén hunyt el Zsögön Zoltán székely-magyar költő, író, pedagógus.

160 éve, 1866. április tizenkettedikén hunyt el Mikael Nalbandjan örmény költő, író, filozófus és politikus.

75 éve, 1951. április tizenkettedikén hunyt el Henry de Vere Stacpoole angol író és hajóorvos.

65 éve, 1961. április tizenkettedikén hunyt el Sarkadi Imre magyar író, újságíró, szerkesztő és drámaíró.

30 éve, 1991. április tizenkettedikén hunyt el Goda (Grünfeld) Gábor magyar író, műfordító és színházigazgató.

10 éve, 2016. április tizenkettedikén hunyt el Arnold Wesker angol drámaíró, költő és író.

120 éve, 1906. április tizenharmadikán született Samuel Beckett ír költő, író és drámaíró. Ismert alkotásai: Godot-ra várva, Játszma vége, Meglehetősen jó nőkről álmodom.

110 éve, 1916. április tizenharmadikán hunyt el Eötvös Károly magyar író, publicista és politikus.

60 éve, 1966. április tizenharmadikán hunyt el Georges Duhamel francia költő, író, esszéíró és orvos.

55 éve, 1971. április tizenharmadikán hunyt el Juhan Smuul észt író és földrajzi felfedező.

30 éve, 1996. április tizenharmadikán hunyt el Vjekoslav Kaleb horvát író és akadémikus.

20 éve, 2006. április tizenharmadikán hunyt el Muriel Spark skót író, költő, drámaíró és forgatókönyvíró.

5 éve, 2021. április tizenharmadikán hunyt el Bernard Noël francia író és költő.

140 éve, 1886. április tizennegyedikén született Tóth Árpád magyar költő, műfordító és író.

125 éve, 1901. április tizennegyedikén született Ferenczy György erdélyi magyar író és újságíró.

15 éve, 2011. április tizennegyedikén hunyt el Brana Crnčević szerb író és újságíró.

190 éve, 1836. április tizenötödikén hunyt el Dukai Takách Judit magyar költő.

155 éve, 1871. április tizenhatodikán született John Millington Synge ír író, drámaíró, költő és folklórgyűjtő.

80 éve, 1946. április huszonegyedikén született Forró Miklós erdélyi magyar író, közíró, költő és újságíró.

130 éve, 1896. április tizenhatodikán született Tristan Tzara francia-román művész, költő és esszéíró.

105 éve, 1921. április tizenhatodikán született Sir Peter Alexander Ustinov orosz származású angol színész, író, rendező.

330 esztendeje, 1696. április tizenhetedikén hunyt el Madame de Sévigne francia író.

65 éve, 1961. április tizenhetedikén hunyt el Bokor Imre partiumi születésű magyar színműíró, író, újságíró és irodalomtörténész.

30 éve, 1996. április tizenhetedikén hunyt el Piet Hein dánt író, költő, matematikus és feltaláló.

145 éve, 1881. április tizennyolcadikán hunyt el Disraeli Beaconsfield angol író, politikus és miniszterelnök.

125 éve, 1901. április tizennyolcadikán született Németh László magyar író, esszéista és drámaíró. Ismertebb művei: Gyász, Bűn, Iszony, Égető Eszter, Széchenyi, A két Bolyai, A kísérletező ember.

110 éve, 1916. április tizennyolcadikán született Tűz Tamás (Makkó Lajos) magyar költő, író és katolikus pap.

35 éve, 1986. április tizennyolcadikán hunyt el Gabriel Celaya spanyol költő, esszéíró és író.

135 éve, 1891. április tizenkilencedikén született Riccardo Bacchelli olasz író és drámaíró.

25 éve, 2001. április tizenkilencedikén hunyt el Pierre Versins francia író, esszéista és szci-fi író.

200 éve, 1826. április huszadikán született Dinah Maria Mulock angol író.

195 éve, 1831. április huszadikán hunyt el August Heinrich Julius Lafontaine német író és novellista.

115 éve, 1911. április huszadikán született Gábor Áron németországi magyar író és újságíró.

85 éve, 1941. április huszadikán született Moyses Márton szász származású székely-magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja.

55 éve, 1971. április huszadikán hunyt el Ucsida Hjakken (Hyakken Uchida) japán író, esszéíró haiku költő.

40 éve, 1986. április huszadikán hunyt el Jean-Jacques Gautier francia író, újságíró és színikritikus.

30 éve, 1996. április huszadikán hunyt el Christopher Robin Milne angol író és könyvkereskedő.

20 éve, 2006. április huszadikán hunyt el Bella István magyar költő és műfordító.

15 éve, 2011. április huszadikán hunyt el Sztáray Zoltán magyar író, újságíró, szerkesztő és közgazdász.

250 éve, 1771. április huszonegyedikén született Louis Lemercier francia költő, író és dramaturg.

210 éve, 1816. április huszonegyedikén született Charlotte Brontë angol író. Népszerű regénye: Jane Eyre

130 éve, 1896. április huszonegyedikén született Henri de Montherlant francia író, esszéista és drámaíró.

260 éve, 1766. április huszonkettedikén született Anne Louise Germaine de Staël-Holstein francia író.

125 éve, 1901. április huszonkettedikén született Thury Zsuzsa magyar író és műfordító.

110 éve, 1916. április huszonkettedikén hunyt el Malonyai Dezső író, újságíró, művészettörténész és néprajzkutató.

70 éve, 1956. március huszonkettedikén hunyt el Berend Miklósné (Kilényi Júlia Adél Sarolta) magyar író, műfordító és költő.

40 éve, 1986. április huszonkettedikén hunyt el Mircea Eliade román író, filozófus és vallástörténész.

20 éve, 1996. április huszonkettedikén hunyt el Silvio Alberto Tip Marugg holland-antillai holland és papiamento nyelven alkotó költő, író és nyelvész.

15 éve, 2011. április huszonkettedikén hunyt el Csicsery-Rónay István magyar író, könyvkiadó, könyvtáros és politikus.

410 esztendeje, 1616. április huszonharmadikán hunyt el Miguel de Cervantes Saavedra spanyol író, drámaíró és költő. Legismertebb műve: Az elmés nemes don Quijote de la Mancha.

410 esztendeje, 1616. április huszonharmadikán hunyt el (Juliánus-naptár szerint) William Shakespeare angol drámaíró és költő. Ismert művei: Rómeó és Júlia, Macbeth, Hamlet, Lear Király, Othello, Szentivánéji álom, A vihar, Téli rege, III Richárd stb.

155 éve, 1871. április huszonharmadikán hunyt el Émile Deschamps francia romantikus költő és műfordító.

130 éve, 1896. április huszonharmadikán született Zalka Máté (Frankl) magyar író.

105 éve, 1921. április huszonharmadikán hunyt el Farkas Pál magyar író, szociológus, ügyvéd és politikus.

100 éve, 1926. április huszonharmadikán született Janikovszky Éva (Kucsecs) magyar író, költő és szerkesztő.

45 éve, 1981. április huszonharmadikán hunyt el Zelk Zoltán, az erdélyi magyar költő és író.

45 éve, 1981. április huszonharmadikán hunyt el Joseph Pla i Casadevall katalán író és újságíró.

295 éve, 1731. április huszonnegyedikén hunyt el Daniel Defoe (Daniel Foe) angol író és újságíró. Legismertebb műve a Robinson Crusoe.

180 éve, 1846. április huszonnegyedikén született Marcus Andrew Hislop Clarke ausztrál író és könyvtáros.

115 éve, 1911. április huszonnegyedikén született Eugen Jebeleanu román költő, publicista, fordító és jogász. A magyar költészet romániai népszerűsítője.

30 éve, 1981. április huszonnegyedikén hunyt el Frank Riley amerikai sci-fi író.

460 esztendeje, 1566. április huszonötödikén hunyt el Louise Labé francia költőnő.

405 esztendeje, 1621. április huszonötödikén született Roger Boyle angol drámaíró, író, költő és államférfi.

15 éve, 2011. április huszonötödikén hunyt el Gonzalo Rojas chilei költő, irodalmár és egyetemi tanár.

15 éve, 2011. április huszonötödikén hunyt el Ira Cohen amerikai költő, fotóművész és filmrendező.

10 éve, 2016. április huszonötödikén hunyt el Martin Gray (Mieczysław Grajewski) francia-amerikai író.

1905 esztendeje, 121. április huszonhatodikán született Marcus Aurelius római császár, író és filozófus.

315 esztendeje, 1711. április huszonhatodikán született David Hume skót filozófus, esszéíró, történész és közgazdász.

185 éve, 1841. április huszonhatodikán született Julius Zeyer cseh író, költő és drámaíró.

180 éve, 1846. április huszonhatodikán született Giovanni Faldella olasz író, újságíró és politikus.

35 éve, 1991. április huszonhatodikán hunyt el Alfred Bertram Guthrie amerikai író, drámaíró és történész.

25 éve, 2001. április huszonhatodikán hunyt el Guy Butler dél-afrikai költő és író.

150 éve, 1876. április huszonhetedikén született Claude Farrère francia író.

115 éve, 1911. április huszonhetedikén született Kovács György erdélyi magyar író, közíró és politikus.

110 éve, 1916. április huszonhetedikén született P. Papp Asztrik székely-magyar egyházi költő, szerkesztő és politikai fogoly.

295 éve, 1731. április huszonnyolcadikán hunyt el Jan Stanislław Jabłonowski lengyel író és politikus.

180 éve, 1846. április huszonnyolcadikán hunyt el Josef Jaroslav Langer cseh költő, író és lapszerkesztő.

145 éve, 1881. április huszonnyolcadikán hunyt el Ján Botto szlovák költő. Többek között Petőfi Sándor verseit fordította szlovák nyelvre.

5 éve, 2021. április huszonnyolcadikán hunyt el Jason Matthews amerikai kémregényszerző.

325 esztendeje, 1701. április huszonkilencedikén született Christian Ludwig Liscow német szatirikus író.

125 éve, 1901. április huszonkilencedikén hunyt el Frédéric Bataille francia költő, pedagógus és mikológus.

545 esztendeje, 1481. április harmincadikán hunyt el Icsijo Kanejosi (Ichijō Kaneyoshi) japán költő, régens és tudós.

355 esztendeje, 1671. április harmincadikán hunyt el Fran Kristo Frankopan (Frangepán Ferenc Kristóf) horvát költő, műfordító és főnemes.

175 éve, 1851. április harmincadikán született Indriði Einarsson izlandi író.

45 éve, 1981. április harmincadikán hunyt el Peter Huchel német költő és újságíró.

40 éve, 1986. április harmincadikán hunyt el Grandpierre Lajos magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

30 éve, 1996. április harmincadikán hunyt el Keresztury Dezső magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus és műfordító.

15 éve, 2011. április harmincadikán hunyt el Ernesto Sabato argentin író, novellista, festő és fizikus.

10 éve, 2016. április harmincadikán hunyt el Helen Bailey amerikai író.

Érdemes tudni

35 éve, 1991. április elsején szűnt meg a Varsói Szerződés szervezete, amelynek Románia és Magyarország is tagja volt.

125 éve, 1901. április másodikán hunyt el Saissy Amadé francia származású magyar újságíró, nyelvtanár és műfordító.

85 éve, 1941. április harmadikán hunyt el gróf Teleki Pál magyar földrajztudós, politikus és miniszterelnök.

5 éve, 2021. április harmadikán hunyt el Fodor István vajdasági magyar régész, régészeti szakíró, történész és múzeumigazgató.

50 éve, 1976. április negyedikén hunyt el Márton Gyula erdélyi magyar nyelvész, nyelvjáráskutató és tanár.

35 éve, április negyedikén hunyt el Szent-Iványi Tamás székely-magyar származású állatorvos, mikrobiológus, tankönyvíró és egyetemi tanár.

100 éve, 1926. április ötödikén született Adorján János erdélyi magyar szerkesztő, szakíró, műfordító, néprajzkutató és helytörténész.

50 éve, 1976. április ötödikén hunyt el Sebestyén Géza magyar könyvtáros, bibliográfus és egyetemi oktató.

25 éve, 2001. április ötödikén hunyt el Papp Ferenc magyar nyelvész, szlavista és egyetemi oktató.

60 éve, 1966. április hatodikán született Varga Erzsébet székely-magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró és pedagógus.

145 éve, 1881. április hetedikén született Nyárády Erazmus Gyula székely-magyar természettudós, botanikus és szakíró.

10 éve, 2016. április hetedikén hunyt el Bárczay László magyar sakkozó, a Magyar Sakkélet szerkesztője, sakkfilozófus és költő.

90 éve, 1936. április nyolcadikán született Gazda József székely-magyar művészeti író, szociográfus, tankönyvíró és tanár.

90 éve, 1936. április nyolcadikán hunyt el Bárány Róbert a magyar származású osztrák orvos és egyetemi tanár.

125 éve, 1901. április kilencedikén hunyt el Halász Ignác magyar nyelvész, irodalomtörténész és egyetemi tanár. Magyar népmesék feldolgozásával is foglalkozott.

20 éve, 2006. április kilencedikén hunyt el Kardalus János székely-magyar néprajzi író, etnográfus és pedagógus.

15 éve, 2011. április kilencedikén hunyt el Pávai Gyula erdélyi magyar pedagógus, közíró és szerkesztő.

135 éve, 1891. április tizenegyedikén hunyt el Tőzsér László székely-magyar egyháztörténeti író, romai katolikus pap és pedagógus.

135 éve, 1891. április tizenkettedikén született Ferenczy Gyula erdélyi magyar zeneszerző és színművész.

5 éve, 2021. április tizenkettedikén hunyt el Zsehránszky István erdélyi magyar újságíró és lapszerkesztő.

145 éve, 1881. április tizenharmadikán született Papp Viktor erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus és szerkesztő.

40 éve, 1986. április tizenharmadikán hunyt el Őrösi Pál Zoltán székelyföldi születésű magyar biológus, entomológus, méhész, a mezőgazdasági tudományok doktora.

10 éve, 2016. április tizenharmadikán hunyt el Balázs Márton székely-magyar matematikus, matematikai szakíró-, tankönyvfordító és egyetemi tanár.

140 éve, 1886. április tizennegyedikén hunyt el Móricz Gyula erdélyi magyar szakíró, a Székelyföld szerkesztője.

125 éve, 1901. április tizennegyedikén hunyt el Horger Antal Albert bánáti származású magyar nyelvész és egyetemi tanár.

85 éve, 1941. április tizenegyedikén született Pálfi Géza székely-magyar plébános, vértanú, a kommunista diktatúra áldozata.

105 éve, 1921. április tizenötödikén született Ferenczi István erdélyi magyar történész és régész.

5 éve, 2021. április tizenötödikén hunyt el Lengyel Anna magyar dramaturg és műfordító.

60 éve, 1966. április tizenhatodikán hunyt el Jancsó Miklós erdélyi születésű biokémikus, farmakológus, hisztonkémikus és fiziológus.

10 éve, 2016. április tizenhatodikán hunyt el Killár Kovács Katalin erdélyi magyar színésznő, színészpedagógus, egyetemi professzor és költő.

225 éve, 1801. április tizenhetedikén született Fogarasi János magyar nyelvész, néprajzkutató, zeneszerző és jogász.

80 éve, 1946. április tizenhetedikén született Fazakas Tibor erdélyi magyar grafikus.

245 éve, 1781. április tizenkilencedikén született Kiss Mihály székely-magyar unitárius lelkész, kertész, gyümölcstermesztő és méhész. Orvostudományokkal is foglalkozott.

60 éve, 1966. április tizenkilencedikén hunyt el id. Kántor Lajos erdélyi magyar pedagógus, filológus, kritikus és tankönyvíró.

5 éve, 2021. április tizenkilencedikén hunyt el Kassai Gábor székelyföldi születésű erdélyi magyar matematikus, matematikai szakíró és egyetemi tanár.

15 éve, 2011. április tizenkilencedikén hunyt el Győrfi Sándor erdélyi magyar biológus és biológiai szakíró.

165 éve, 1861. április huszadikán született Nyiredi Géza székely- magyar kémikus és pedagógus.

10 éve, 2016. április huszadikán hunyt el Petkes József erdélyi magyar néprajzkutató, újságíró és festőművész.

25 éve, 1991. április huszonegyedikén hunyt el Lükő Gábor magyar néprajzkutató és szociálpszichológus.

5 éve, 2021. április huszonegyedikén hunyt el Kemény Kari Erzsébet magyar műfordító.

270 éve, április 1756. huszonkettedikén hunyt el Cserei Mihály székely-magyar emlékíró / történetíró.

95 éve, április huszonkettedikén született Várterész István székely-magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti és helytörténeti szakíró.

5 éve, 2021. április huszonkettedikén hunyt el Tamáska Péter felvidéki magyar történész, szociológus és tanár.

65 éve, 1961. április huszonharmadikán hunyt el Csokán Pál magyar pedagógus, történész, régész, könyvgyújtó, író és iskolaigazgató.

10 éve, 2016. április huszonnegyedikén hunyt el Bedő György magyar könyvkiadó.

20 éve, 2006. április huszonhatodikán hunyt el Szíj Rezső magyar művelődéstörténész, irodalomtörténész, művészeti író és könyvkiadó.

65 éve, 1961. április huszonhetedikén hunyt el Koch Nándor erdélyi születésű magyar geográfus, geológus, újságíró és válogatott labdarúgó.

60 éve, április huszonnyolcadikán hunyt el a csíki születésű Antal Áron székely-magyar író, történész és tanár.

5 éve, 2021. április huszonnyolcadikán hunyt el Bajusz István erdélyi magyar régész és egyetemi oktató.

30 éve, 1991. április harmincadikán hunyt el Oláh Tibor magyar kritikus, irodalomtörténész és műfordító.