Elindult a Széchényi Ferenc Könyvprogram
2026 márciusában elindult az év egyik legfontosabb könyvtári projektje, a Széchényi Ferenc Könyvprogram, amelynek keretében az Országos Széchényi Könyvtár és a Libri-Bookline együttműködésének köszönhetően a következő hónapokban 349 mű 80 ezer példánya jut el a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtáraiba, 320 millió forint értékben.
A kezdeményezés célja, hogy a magyarországi és határontúli magyar könyvtárak naprakész, jó állapotú és a nagyközönség által kedvelt kiadványokkal gazdagíthassák állományukat, térítésmentesen.
A felajánlott könyvállomány sokszínű, a magyar szerzők – Arany János, Márai Sándor, Faludy György, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Hajnóczy Péter és Térey János – művei mellett a világirodalom jelentős alkotói, többek között Robert Merle, Kurt Vonnegut, José Saramago, Mario Vargas Llosa és Margaret Atwood kötetei is megtalálhatók a kínálatban, akárcsak egyházi szerzők, például Ferenc pápa és Böjte Csaba művei, és kiemelkedően gazdag a gyermek- és ifjúsági könyvek választéka.
Forrás és a teljes cikk itt: https://friss.ro/szechenyi-ferenc-konyvprogram-varjak-a-konyvtarak-iskolai-konyvtarak-jelentkezeset
DráMÁzat VI
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház közös, nyílt, egyfordulós drámapályázatot hirdet három kategóriában. A pályázatoknak 2026. június 3-án 15 óráig kell megérkezniük a dramazat@szinhaz.ro e-mail címre. A pályázat jeligés. Az alkotáson és annak címén kívül kizárólag a pályázó egyénileg választott jeligéjét, illetve a pályázat megnevezését tartalmazhatja az e-mail. A pályázó nevét és jeligéjét tartalmazó zárt borítékot postán a Tomcsa Sándor Színház címére kell eljuttatni.
Forrás: https://helikon.ro/bejegyzesek/dramazat-vi
RMKE-képzés állománykezelés és közösségépítés témakörben
2026. március 2. és 9. között a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete rövid, gyakorlatorientált képzést tartott szórványban élő, községi és kisvárosi könyvtárakban, könyvtári gyűjteményt kezelő intézményben dolgozó magyar kollégák számára. A képzés elsősorban állománykezelés, rendezvényszervezés és közösségépítés tematikával foglalkozott, vezetői Szabó Károly és Gálovits Rózsa, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai voltak.
A képzésre Nagyenyeden, Szatmáron, Kolozsváron és Szalontán került sor, a projekt megvalósítása a Communitas Alapítvány pályázati támogatása révén volt lehetséges.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684
Közel 30 ezer olvasó, egy közös élmény
Lackfi János műveiből olvasott fel közel harmincezer résztvevő a Kájoni János Megyei Könytár által szervezett XVIII. nemzetközi felolvasómaratonon: az esemény 2026. március 10-én reggeltől estig, nyolc ország több településén zajlott magyarul és idegen nyelveken, illetve megzenésítve is hangzottak el részletek a szerző műveiből.
A hazai olvasók mellett az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Belgiumból, Olaszországból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Magyarországról is jelentkeztek résztvevők. Hargita megyéből mintegy 15 ezren vettek részt a kulturális rendezvényen: többnyire iskoláscsoportok jelentkeztek, de civil egyesületek és állami intézmények munkaközösségei is csatlakoztak a felolvasáshoz.
A megyei könyvtár előadótermében megrendezett megnyitón többek között Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának és a Hargita Népe szerkesztőségének munkatársai, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának tanárai és diákjai, a Care2Travel egyesület önkéntesei olvastak fel. Lackfi János életéről és műveiről dr. Tapodi Zsuzsa-Mónika irodalomtörténész, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományi Intézetének professzora beszélt, az előadóteremben pedig az esemény témájához kapcsolódó könyvekből és fényképekből készült tematikus kiállítás.
Lackfi János műveit megzenésítve is hallhatták a jelenlévők Majla Gézának, a Gál Sándor Általános Iskola pedagógusának és Elekes Zoltánnak, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének előadásában.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1453/kozel-30-ezer-olvaso-egy-kozos-elmeny-lackfi-janos-a-xviii.-nemzetkozi-felolvasomaratonon
https://www.facebook.com/reel/1414907253264961
Városi séták – interaktív helytörténeti foglalkozás
2026. március 19-én ismét különleges időutazásra hívtuk a kíváncsi fiatalokat a Kájoni János Megyei Könyvtárba. A Városi séták interaktív helytörténeti foglalkozáson a Petőfi Sándor Általános Iskola lelkes elsősei vettek részt – igazi kis felfedezőcsapat gyűlt össze!
Játékos feladatokon keresztül ismerkedtek meg a város titkaival: régi történetek, izgalmas legendák és híres személyek nyomába eredtek. Olyan helyszíneket fedeztek fel, amelyek mellett talán nap, mint nap elsétálnak, azok mégis rengeteg érdekességet rejtenek.
A kalandhoz térkép is járt, a csapatok együtt kutattak, gondolkodtak, és sok-sok „aha!”-pillanat közepette rakták össze a múlt darabkáit – nem kevés nevetéssel fűszerezve.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1455/varosi-setak-interaktiv-helytorteneti-foglalkozas
Aki megvette a könyvet a könyvtárnak, az kölcsönözhette ki elsőként
Olvasói adományoknak köszönhetően bővült a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár állománya, miután a tavaly év végi megszorítások miatt nem tudott új olvasmányokat beszerezni az intézmény. Gyűjteményük számos magyar és román nyelvű kiadvánnyal gazdagodott.
Új gyermekkönyvek és regények kerültek fel a megyei tanács fenntartásában működő könyvtár polcaira az idei év elején. A kiadványok beszerzéséhez az olvasóközönség segítségét kérték, ugyanis az önkormányzat biztosította volna ugyan a szükséges anyagiakat, a kormány megszorító intézkedései miatt a könyvtár 2025 utolsó negyedévében nem költhetett állománybővítésre.
A gyűjtést még tavaly decemberben hirdette meg a könyvtár a Facebookon. Húsz magyar és húsz román könyvcímet tettek közzé a kiadványok árával együtt, és az olvasók ezekről a listákról választhatták ki azokat, amelyek számukra szimpatikusak. Az intézmény kérése az volt, hogy a választott könyv árát utalják át a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület bankszámlájára, ezzel segítve az állománybővítést. Cserébe az intézmény felajánlotta, hogy az új kiadvány első kölcsönzője az a személy lehessen, aki elősegítette annak megvásárlását. A kezdeményezés várakozáson felüli sikert hozott: alig két hét alatt minden könyv gazdára talált, és az év elejére a polcokra is kerülhettek.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/aki-megvette-a-konyvet-a-konyvtarnak-az-kolcsonozhette-ki-elsokent
Idén is lesz Könyvkelengye
Összesen hétszáz gyermeknek ajándékoz könyvet idén Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A Bod Péter Megyei Könyvtárral 2010-ben indított Könyvkelengye programban – amelyben 2019 óta a könyvtártámogató egyesület is részt vesz – eddig közel hétezer csomagot osztottak ki azzal a céllal, hogy már zsenge korban megszerettessék az olvasást.
Ebben az évben 600 első osztályos kisdiák kap korához illő meséskönyvet, és 100 újszülött családját várják egy külön számukra készült összeállítással, amely klasszikus mondókákat, verseket, meséket tartalmazó kötetből, ötleteket és javaslatokat felsorakoztató könyvkalauzból és a baba, valamint az egyik szülő nevére kiállított könyvtári belépőből áll.
A könyvtár igazgatója, Szonda Szabolcs a Könyvkelengye programról elmondta: a sepsiszentgyörgyi újszülöttek (3 év alatti kisgyermekek) ajándékát a könyvtár gyermekrészlegén, illetve a Sport utcai fiókkönyvtárban vehetik át a szülők, az elsősöknek találkozást szerveznek a szerzővel – az utóbbi két évben a Sepsi Book könyvvásár és irodalmi fesztivál keretében került erre sor –, és akkor adják át a számukra kiválasztott, igényes könyveket. Zömük magyar nyelvű, de román és vegyes csomagokat is készítenek a kétnyelvű családoknak.
A könyvtár honlapján elérhető tájékoztatás szerint a Könyvkelengye programban 2026. január végéig 1991 kisgyermek kapott színvonalas olvasnivalót, a nagyobbak közül pedig 2025. május végéig összesen 6903, mert voltak olyan évek is, amikor a végzős diákoknak is jutott könyvajándék. Az olvasásra ösztönző programot a februári tanácsülésen öt évvel (2031-ig) hosszabbították meg.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179463/iden-is-lesz-konyvkelengye
Regionális és határontúli könyvtárszakmai konferencia Székelyudvarhelyen
2026. március 20-án folytatódott a Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások című könyvtárszakmai konferencia a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Február 6-i, kecskeméti előzményét követően a találkozó célja továbbra is a Kárpát-medence könyvtárai közös munkájának megerősítése, valamint az olvasást népszerűsítő tevékenységek ismertetése volt – természetesen figyelembe véve a digitális lehetőségeket is.
A plenáris előadásokat és a workshopokat egyaránt a kecskeméti Katona József Könyvtár alkalmazottjai tartották. A workshopok gyakorlati hasznossága valóban segítette szakmailag a konferenciára jelentkező könyvtárosokat. Mindig lehet újat találni, csipegetni az ötletek kimeríthetetlen tárházában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/03/regionalis-es-hataron-tuli_26.html
Digitalizált ősnyomtatványok, restaurált erdélyi fejedelmi portrék a Batthyaneum gyűjteményében
Digitalizálták a Batthyaneum ősnyomtatványainak felét, közölte a muzeális értékű gyulafehérvári téka. Azt is tudatták, hogy elkezdődött a Batthyaneum gyűjteményében található fejedelmi portrék restaurálása. Ezeket a látogatók a fejedelmi palotában fogják tudni megcsodálni a munkálatok végeztével.
A nagy értékű tárgyak szkennelését 2025 szeptemberétől 2026 januárjáig végezték. Az intézmény képviselői azt vallják, hogy a kultúra nemcsak fontos, hanem alapvető minden nemzet, közösség és ember számára, és ez talán csak akkor érint meg igazán, amikor elvesztése kockázatával szembesülünk, írják a közösségi médiában, ahol a digitalizált ősnyomtatványok, kódexek legszebbjeinek fényképét is közzétették.
A Batthyaneum több tekintetben is kiemelkedő érték: itt őrzik a jelenlegi Románia területén található középkori latin kódexek 80 százalékát. A könyvtár 60 ezer kötete közül 927 kézirat és kódex, 565 ősnyomtatvány. Csak a régi bibliagyűjteménye hatszáz kötetes.
Forrás: https://romkat.ro/2026/03/11/digitalizalt-osnyomtatvanyok-restauralt-erdelyi-fejedelmi-portrek-a-batthyaneum-gyujtemenyeben/
Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Az új beszélgetéssorozat egyrészt a közönség figyelmébe akar ajánlani frissen megjelent könyveket, azok értékelő elemzésével, részletes bemutatásával párbeszédet, akár vitát folytatva a művekről, másrészt közvetlen visszajelzést akar adni a szépirodalmi szerzőknek munkáikról, megteremtve a recepció nyilvános tereit, amelyek eddig hiányoztak, harmadrészt pedig, különböző értelmezői közösségek tagjait kérve fel a közreműködésre, a kritikai eszmecsere fórumát is meg kívánja teremteni.
Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első alkalmát 2026. március 26-án tartották meg a kolozsvári Bulgakov kávéházban – számolt be róla az írószervezet. Vermesser Levente Odakint és idebent című, a Bookart kiadónál megjelent kötetéről beszélgetett Antal Balázs, Borsodi L. László, Codău Annamária, Demeter Zsuzsa és Lapis József.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/kritikusok-emberkozelben-n-uj-beszelgetessorozatot-indit-az-erdelyi-magyar-irok-ligaja
Rendkívüli irodalomóra Lackfi János verseivel
2026. március 23-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosának, Borbé Leventének lehetősége nyílt egy rendkívüli magyaróra megtartására, amelyet Tankó Józseffel, a IX. D osztályfőnökével együttműködve sikerült megvalósítani. A Lackfi János költeményei közül kiválasztottt alkotásokat a könyvtáros a diákok szemléletéhez próbálta igazítani, idézve a kamaszkor nyugtalan és néha nehezen érthető hangulatát. Szó esett a különbözőségekről, a problémák tornyosulásáról, a gátlásokról, az indulatokról és természetesen az elfogadásról, valamint a hasonlóságokról is. Az óra első felében a fiatalok ízelítőt kaptak a sokféle közösség működésének elengedhetetlen szabályairól, majd szó esett az iskolán és az osztályon belüli kapcsolódásokról, a haveri, baráti vagy társas kapcsolatok megnyilvánulásairól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/03/rendkivuli-irodalomora-lackfi-janos.html
Felolvasómaraton Baróton
Sikeres felolvasómaratont tartottak 2026. március 10-én a baróti Gyulai Livíusz Városi Könyvtár Pál Antal olvasótermében.
Tanáraik irányítása mellett a Demeter Zoltán könyvtáros által szervezett felolvasómaratonba több osztály diákjai is bekapcsolódtak, mi több, a könyvtáros elmondása szerint a délutáni órákra magánszemélyek, családok is jelezték részvételi szándékukat. Olyan diákok is voltak, akik az iskolában, osztálytermükben olvastak fel.
A könyvtárban 11 órakor kezdődött felolvasómaratont Demeter Zoltán nyitotta meg, elmondva, hogy a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár főszervezésében létrejövő felolvasást 18. alkalommal tartják, ő újdonsült könyvtárosként viszont először szervezhette meg. Ezután Lackfi Jánosról ejtett néhány szót, megjegyezve: első alkalom az is, hogy egy kortárs költőről vagy íróról szól a felolvasómaraton.
A felolvasó diákokat Benedek-Huszár János polgármester is köszöntötte, útravalóul hátrahagyva nekik, hogy szeressék az irodalmat, hiszen az irodalom az életben olyan, mint a fűszer az ételben: az étel fűszer nélkül ehetetlen, az élet irodalom nélkül ugyancsak ízetlen, élhetetlen.
Mindezt a diákok által felolvasott, sokszor humoros, jókedvre derítő Lackfi János-versek is alátámasztották. A baróti felolvasómaratonról Csiszér Éva Enikő, Velencei Piroska, Derzsi Zsuzsa és Csog Orsolya pedagógusok diákjai, de minden további résztvevő is új irodalmi élményekkel, ismeretekkel térhetett haza.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179569/felolvasomaraton-baroton
Amikor a könyvek és a mondatok segítenek élni
2026. március 25-én élőben beszélgetett Imre Eszter író, fordítóval, a Teleki Téka levéltáros könyvtárosával a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának hullámhosszán az Összhang szerkesztő-műsorvezetője, Nagy-Bodó Tibor. A könyv szerepének elengedhetetlen fontosságáról folyt a társalgás. Hiszen van, amikor az ember nem találja a megfelelő szavakat arra, ami benne történik. Ilyenkor segíthet egy könyv, egy vers vagy akár néhány, saját kézzel leírt mondat. Az írás és az olvasás nemcsak gondolatainkat formálja, hanem sokszor a lelkünket is megérinti: segít megérteni önmagunkat, feldolgozni élményeinket, és kimondani azt, amit talán másként nem tudnánk. De vajon a szavaknak valóban gyógyító ereje van? Kérdés az is, hogy miként hat ránk az olvasás, és mi történik bennünk, amikor írni kezdünk – akár naplót, levelet vagy történetet? Az Összhangban többek között arról beszélgettek, hogy milyen formában válhat az írás és az olvasás a belső rendteremtés, az önismeret és talán a gyógyulás egyik útjává.
Forrás: https://www.marosvasarhelyiradio.ro/ajanlok/amikor-a-konyvek-es-a-mondatok-segitenek-elni/
Bemutatták Tóth László időbe zárt történeteit
2026. március 3-án mintegy harminc érdeklődő jelenlétében mutatták be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében Tóth László újságíró nemrég megjelent, Időbe zárt történetek című prózakötetét, a szerző hatodik könyvét. A szerzővel az irodalmi est házigazdája, Bakk Miklós politológus, a kiadvány lektora beszélgetett.
Bevezetőként Bakk Miklós arról szólt, hogy a szerző felkérésére lektorálta a kötetet, és nem utasíthatta vissza, hiszen Tóth László volt az, aki 2023-ban a Tortoma Könyvkiadó Sorsformálók sorozatában egy interjúkötetet jelentetett meg a vele folytatott beszélgetésekből. Azt is elárulta, hogy életpályájuk között is van párhuzamosság, hiszen mindketten műszaki végzettségűek, akik később belekóstoltak az írásba és a politikába.
Tóth László a kötet novelláinak, karcolatainak születéséről beszélt. Elmondta: amikor Sárosi Csaba grafikusművész elkezdte készíteni az általa pálcikaembereknek nevezett installációit, meghívta a műtermébe. Akkor a pálcikaemberek még halomban voltak, és megfogalmazódott benne a gondolat, hogy ezekkel lehetne kezdeni valamit, hiszen a figurák történeteket, emlékeket, sejtéseket és látomásokat idéznek fel. Amikor Sárosi Csaba tavaly kiállította az Incze László Céhtörténeti Múzeum termében a pálcikaembereket, akkor döntötte el, hogy kiválaszt közülük tizenhetet, és ír egy-egy hozzájuk kötődő történetet. A tizenhét írás különféle műfajok határmezsgyéjén mozog: van, amelyik novellaként formálódott, más inkább karcolat, tárcaszerű miniesszé vagy filozofikus parabola, egy-kettő közülük igaz történeten alapul – tudtuk meg a szerzőtől, aki arról is mesélt, hogy igyekezett rövid történeteket írni, mivel manapság az emberek nem szeretnek hosszú írásokat olvasni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179464/bemutattak-toth-laszlo-idobe-zart-torteneteit
Beszélgetés Boros Emesével, a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltárosával
„– A Szent Mihály-plébánia levéltárosaként dolgozol. Mit jelent számodra, hogy fiatalon ilyen nagy felelősségű anyagot bíznak rá?
– Mondhatom, hogy érzem a ‘felelősség’ szó súlyát. Ugyanakkor nagy örömmel és bizalommal tölt el, hogy megbíztak bennem, és ez számomra egyfajta motivációt is jelent arra, hogy minél jobban végezzem a munkámat – hiszen innen lehet fejlődni. Az, hogy ilyen fiatalon kaptam ezt a lehetőséget, számomra üzenetet is hordoz: mindenkinek valahol el kell kezdenie, és minden út egy első lépéssel indul. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy rögtön a szakmában dolgozhatok. Nem utolsó sorban hálás vagyok azért is, hogy ilyen környezetbe és ilyen csapatba kerülhettem; úgy érzem, ennél jobb munkahelyi kezdetet nem is kívánhattam volna.
– Hogyan mutatnád be laikusoknak ezt a levéltárat? Mekkora fontossága van Erdély-szinten?
– Ez a levéltár Erdély és Kolozsvár egyik kiemelkedő intézménye, hiszen a város évszázadok óta Erdély kulturális és vallási központja. Olyan iratokat lehet itt találni, amelyek a város és a régió vallásos életéről, a hívek szokásairól, nagyobb egyházi eseményekről, valamint a legfontosabb egyházi intézmények működéséről tudósítanak, mesélnek. Emellett a levéltár a főesperesi kerületek központi szerepét is betölti, és oklevelek, könyvtári anyagok révén az erdélyi egyházi levéltárak között is különleges helyet foglal el.
Ezért nem csak kutatóknak ajánlott: bárki érdeklődhet itt egyháztörténeti, várostörténeti vagy családtörténeti témák iránt, de a levéltár anyaga számos más történelmi kérdés vizsgálatára is lehetőséget ad.”
Forrás és a teljes interjú itt: https://romkat.ro/2026/03/01/a-mult-szolgalataban-a-jovoert/
Az év gyerekkönyve díjban részesült László Noémi
Az 1953-ban, Zürichben alapított Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY – International Board on Books for Young People) a legnagyobb nemzetközi gyerekkönyves szervezet, amelynek több mint 80 tagországban vannak nemzeti szekciói. Az IBBY legfőbb célja, hogy világszerte minél több gyerekhez juttassa el a minőségi gyerekirodalmat.
A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY – Hungarian Board on Books for Young People) az IBBY magyar nemzeti tagozata, amely szakmai munkájával és az általa kiadott Év Gyerekkönyve Díjjal a magyar gyerekkönyveket és gyerekkönyvszakmát képviseli Magyarországon és a nemzetközi porondon.
A HUBBY 2026-ban is kiosztotta az Év Gyerekkönyve Díjakat, mégpedig korosztályonként. Az Ifjúsági (12+) korosztály díját László Noémi, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője kapta, A mi iskolánk (illusztrálta Hatházi Rebeka, Gutenberg Kiadó, 2025) című kötetéért.
Forrás: https://irokligaja.ro/laszlo-noemi-az-ev-gyerekkonyve-dijban-reszesult/
Az Év Könyve – az EME Kiadó 2025-ös tudományos seregszemléje
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége 2026-ban is bizottságot kért fel Az Év Könyve kitüntető cím odaítélésére. Egyed Emese, Kovács Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm vállalkozott az EME Kiadója 2025. évi termésének számbavételére.
A bizottság végül három kiadványnak ítélte oda a jelzett elismerést.
* Az Erdélyi Történelmi Adatok sorozat régen várt újabb kötete a Jakó Zsigmond Kutatóintézet munkatársa, Fejér Tamás munkája eredményeképpen jelent meg Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. II. 1605–1608. II/1. Bocskai István királyi könyve 1605–1606; II/2. Rákóczi Zsigmond királyi könyve 1607–1608. címmel. A két fejedelem korában egy-egy királyi könyvet vezettek a fejedelmi kancellárián, ezek anyagát tartalmazza a kiadvány magyar nyelvű kivonatok formájában, részletes hely- és névmutatóval ellátva.
* Sófalvi András: Homoródszentmárton templomvára. Esettanulmány az erdélyi templomerődítések történetéhez. The Church-Fortress of Mărtiniș. Case Study on the History of Church Fortifications in Transylvania. A templomvár építéstörténete, hadászati alkotóelemei és multifunkcionális épületei többrétű régészeti kutatás, valamint geofizikai és dendrokronológiai vizsgálatok során váltak rekonstruálhatóvá. A föld alól kiásott anyagi kultúra apró reliktumai a középkori plébániatemplom körül létesült közösségi, hadászati-értékmegőrző épületegyüttes használatába nyújtanak árnyalt betekintést. Külön hangsúlyt érdemel a méltatáskor a gazdagon illusztrált kötet kétnyelvűsége, a magyarral párhuzamosan futó angol szöveg széles körben hozzáférhetővé teszi a szerző megállapításait.
* Bartha Katalin Ágnes Történeti játékstílus és gyakorlat. Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói című kötete az Akadémiai Kiadóval közösen jelent meg. A hat és fél évtizedes aktív színészi pálya mikrodimenzióinak vizsgálata a korabeli színházművészet és színészeti professzió lényegi összetevőinek és társadalmi szerepének, ezen belül is Prielle színpadi és színpadon kívüli alakjának, színpadi játéknyelvének megvilágítását nyújtja. A monográfia érdeme a hatalmas forrásanyag felkutatása, összefüggésbe helyezése, a komplex vizsgálati szempontok, a szerepkatalógus összeállítása, a fellépések modellálása, a színház társadalmi szerepének az egyéni életút révén való példázása. A kiadvány fajsúlyos szakmai argumentumait képezik az eredeti kutatásokon alapuló képek, táblázatok, térképek, mutatók is.
Forrás: https://www.eme.ro/hir/2025-os-ev-konyve-dijat-kapott-bartha-katalin-agnes-torteneti-jatekstilus-es-gyakorlat-prielle
Meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító
Hetvenkilenc éves korában, 2026. március 29-én meghalt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán diplomázott. 1972-től 2018-ig az ELTE angol tanszékén tanított, 1997 és 2003 között tanszékvezető is volt. 2006-ban habilitált az ELTE bölcsészkarán, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.
Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan volt.
Költőként 35 éves korában, 1982-ben debütált a régi Mozgó Világban. Első kötete, a Komolyabb versek 1984-ben jelent meg. Korszakos jelentőségű a műfordítói munkássága és azon belül is Shakespeare-fordításai. 2007-ben kezdett neki a Dante-féle Isteni színjáték újrafordításának, a grandiózus munkát, amely a negyedik teljes magyar nyelvű fordítás, 2015-ben fejezte be. Emellett esszé- és novelláskötetek is fűződnek a nevéhez. A melegekről, a melegségről szóló írásokat szóló tartalmaz a 2015-ben megjelent, A vastagbőrű mimóza című kötet, és ugyanezt a témát járják körül a 2020-as A szakállas Neptun novellái is. A 2023-ban megjelent Hordtam az irhámat közel három évtized írásait és naplóbejegyzéseit tartalmazza.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/karakter/kultura/2026/03/30/meghalt-nadasdy-adam
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
