Képzés a szórványban dolgozó könyvtárosoknak
A Communitas Alapítvány jóvoltából rövid, de annál gyakorlatiasabb képzés válik lehetővé szórványban élő, ottani könyvtárakban dolgozó, magyarajkú kollégák számára.
Ennek témája elsősorban az állománykezelés, a rendezvényszervezés és közösségépítés. Szabó Károly és Gálovits Rózsa, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai tartják, helyszínenként egy-egy délelőtt, 9 és 14 óra között.
A pályázat értelmében a következő településeken lesznek képzések: Nagyenyed – március 2.; Szatmárnémeti – március 5.; Kolozsvár – március 9.; Nagyszalonta – március 10.
Bárki bármelyik képzésre jelentkezhet, függetlenül attól, hogy tagja-e a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) vagy sem. A jelentkezési űrlap itt érhető el: https://forms.gle/CowgCdbRwq897UhD8
Forrás: Szőcs Endre RMKE-elnök
Benedek Elek könyvtárbővítési pályázat – 2026
Előző pályázata sikerére való tekintettel a baróti Tortoma Kiadó újabb felhívást tesz közzé egyetemi, iskolai, városi és községi könyvtárak, valamint civil szervezetek, egyházközségek részére, könyvtáruk bővítésére, könyvállományuk gyarapítására. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket az erdelyikonyv1@gmail.com e-mail-címen várják.
Forrás és a részletes kiírás itt: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0375vgQrBDmijwyFGD3egF326nZagASPDo11L1qxG5wm2DYhC1gRKnNx8th54Pw6rol&id=100057655321530
Folytatódik az Aranyfonál: a megszólítás kihívásaival
Új szakaszához érkezett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban zajló, előkészítő osztályosoknak szóló Aranyfonál program, amelynek célja a könyvtárba járás és az olvasás népszerűsítése a kisdiákok körében. Idén immár negyedik alkalommal szervezték meg a programot, amelynek jelenlegi szakasza januártól májusig tart, és minden fiatal érdeklődőt szeretettel várnak a könyvtár munkatársai. A kezdeményezésről Szilágyi-Nagy Imola könyvtáros számolt be.
A négy éve zajló Aranyfonál program korábban két részből állt: egyrészt a nulladikosoknak szóló, olvasást népszerűsítő programból, amely Kolumbán Melinda kezdeményezésére és vezetésével valósult meg, másrészt egy családi olvasójátékból, amelyet Hollanda Andrea és Nagy-Bákai Réka vezetett, de az tavaly véget ért.
A diákoknak szóló program Sepsiszentgyörgy Önkormányzata és a Communitas Alapítvány támogatásával működik. A könyvtár munkatársai eljuttatnak egy szórólapot minden előkészítő osztályos diákhoz, amellyel ingyen beiratkozhatnak a könyvtárba. A szórólap egyik oldala az olvasásról, a másik a kölcsönzésről szól. Az olvasás oldalon 21 vagy annál is több karika van – mert állítólag ennyiszer kell megismételni egy tevékenységet ahhoz, hogy szokássá váljék –, amelyeket a diákok bejelölhetnek azokon a napokon, amikor felolvasnak nekik a szüleik vagy nagyobb testvéreik. A kölcsönzés oldalon két időszakban gyűjthettek-gyűjthetnek könyvtári pecséteket a kisdiákok: aki mostantól május 31-ig legalább négyszer kölcsönöz, sorsoláson vesz részt, és könyvjutalomban részesülhet. A decemberben zárult első szakasz sorsolásán nyolcvan gyerek nyert könyvet. A lapnak ugyanezen az oldalán könyvajánló is van: több értékes kötetet javasolnak ennek a korosztálynak, ezek közül bármelyik kölcsönözhető, akárcsak más könyvek is. Szeretettel várják őket és szüleiket a könyvtár gyerekrészlegén vagy a Sport utcában működő fiókkönyvtárban.
Szilágyi-Nagy Imola, a program koordinátora elmondta: ősszel a város 11 iskolájában 26 osztályban 575 magyar és román tanuló kezdte el a nulladik osztályt, és mindegyiküket szeretnék elérni az Aranyfonállal. Hozzátette: egyre nehezebb megszólítani a szülőket a gyermekek által is…
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178873/folytatodik-az-aranyfonal-a-konyvtarban
A könyves találkozások közösségformáló ereje
A Bod Péter Megyei Könyvtár ma egyszerre menedék, nevelőműhely és közösségi laboratórium Sepsiszentgyörgyön. Olyan hely, ahol az olvasásra próbálnak kiskortól kezdve reflexet kiépíteni, és ahol a digitális túlterheltségre tudatosan kínálnak analóg ellenszert.
„Az a jó, amikor az életet az irodalommal, a könyvekkel jól egybe lehet fűzni” – fogalmazza meg Szonda Szabolcs, a könyvtár igazgatója. Ez is a mozgatórugója a közösségi eseményekre, klubokra oly’ sok energiát szánó megyei könyvtár programjának. A könyvtár munkatársai abban hisznek, hogy amit gyermekkorban sikerül elültetni, az később, akár évtizedek múlva is visszatérhet – a könyvhöz való viszony, a közös olvasmányélmények, a könyvtárhoz kötődő jó tapasztalatok nem felejtődnek el. „Hogyha egy időre el is maradnak az emberek a könyvtárból, a legtöbb esetben pár év vagy akár néhány évtized múlva visszatalálnak. Lehet, hogy kismamaként meséskönyvekért vagy akár még később, a nyugdíjas évek szabadidejében térnek be újra” – mondja Hollanda Andrea, a könyvtár munkatársa.
Fókuszban a gyermekek
A gyermekekkel foglalkozó programrendszer a születéstől indul: 2010 óta működik a Könyvkelengye, egy olyan program, amelyben az újszülöttek családjai könyvcsomagot és egy tájékoztató füzetet kapnak arról, hogyan lehet hároméves korig közel vinni a gyereket a könyvhöz mint tárgyhoz és a ritmikus, mondókás szövegélményekhez. Ebből építkezve folytatódnak a korosztály-specifikus kezdeményezések, amelyek az óvodáskortól a tinédzserévekig terjednek.
A könyvtár egyik legsikeresebb programja a mozgókönyvtár. A könyvtár munkatársai városszéli iskolákba járnak kéthetente egy doboznyi olvasnivalóval. Minden gyermek választ egy könyvet, a tanítónő pedig vállalja, hogy naponta negyedórát biztosít a csoportos olvasásra.
A közelebbi iskolákból az osztályok járnak be kéthetente kölcsönözni a könyvtár épületébe, mesehallgatással és játékokkal egybekötött könyvtárlátogatásokra. A gyerekkönyvtári foglalkozásoknak ma már neve is van: Meseladik. Hollanda Andrea szerint a program erőssége, hogy az élményen van a hangsúly: „nem szoktuk számonkérni, hogy kinek milyen olvasottsága van, vagy mennyire tud helyesen írni, itt nincsenek rossz válaszok”.
Vakációban a Kertkönyvtár válik találkozóhellyé. Ilyenkor a könyvtár udvarán, a nagy fenyőfa alatt tartanak kétórás, laza foglalkozásokat meseolvasással, játékkal, kézműveskedéssel, társasozással. Ehhez kapcsolódik a Csodalámpa névre keresztelt minitábor, amelyet három korosztályra bontanak, reggeltől kora délutánig tart, és minden alkalommal egy közösen felolvasott könyv köré épül.
Egy másik családos program a „Hol folt, hol nem folt” – varrással egybekötött anya-lánya vagy anya-fia délután, újrahasznosított anyagokból készített tárgyakkal. „Általában megbeszéljük a könyveket az elején, amelyek vagy a környezettudatosságról szólnak, vagy valamilyen ünnepet járnak körül” – magyarázza Hollanda Andrea.
A legnagyobb kihívás a tizennégy év fölötti korosztály elérése. A könyvtár tapasztalata, hogy ebben a korosztályban a társadalmi különbségek, a családi háttér és a folyamatos vizsganyomás miatt sokkal nehezebb megszólítani a fiatalokat. A kamaszok számára a könyvtári csoportok egyfajta menedéket jelenthetnének. Egy olyan helyet, ahová tartozhatnak anélkül, hogy bárki számonkérné tőlük a teljesítményt. „Igyekszünk minden lenni, ami nem az iskola” – hangsúlyozza. A foglalkozásokon fantáziajátékokat játszanak, nem osztályoznak, nem az olvasottságot mérik, hanem azt próbálják erősíteni, hogy a gyerek megtapasztalja: az olvasás menedék, információs forrás, önismereti út.
A Bod Péter Megyei Könyvtár munkájának mélyebb rétegét talán az a mondat írja le legpontosabban, amelyet Szonda Szabolcs az olvasásról mond: „Ameddig a kíváncsiságot elő lehet hívni meg fenntartani, addig nincs semmi veszve.” Szerinte veszélyesek az olyan általánosítások, amelyek egész generációkra mondják ki, hogy nem olvasnak, mert ezzel a könyvtárak is saját küldetésüket gyengítik. „Mindebben talán van egy kulcspillanat, hogy mikor szólítjuk meg mi – a szülő és az iskola – a gyermeket az olvasás szempontjából, és milyen az első könyvélménye”.
A folyamatos online jelenlét kapcsán sokakban felmerülhet a félelem, hogy mi lesz az olvasással s a többi klasszikus, képernyőmentes kikapcsolódási formával. Az igazgató szerint azonban előbb-utóbb bekövetkezik majd egy fordulópont a digitális fogyasztásban, amikor a képernyő csömört okoz, és az emberek keresni kezdik azokat a tevékenységeket, amik jobban igénybe veszik az agyat. „Mint könyvtár, mi azt tudjuk felmutatni, hogy olyan dolgokat is nyújtunk, amik kiegyensúlyozzák ezt a vizuális agyi fáradtságot” – fogalmazza meg, utalva arra, hogy az agynak változatos ingerekre van szüksége a monotonitás ellen. Ezt egészíti ki azzal, hogy az olvasás több, mint puszta információszerzés: „Lélektáplálék, amit mi kínálunk, hiszen az olvasás foglalkoztatja az agyat, a lelket és a képzeletet.”
A könyvtár közösségi küldetésének talán egyik legnagyobb vállalása a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. Az idén május 14–17. között megrendezésre kerülő eseményre már most aktívan készülnek a szervezők. Ez a rendezvény kétségkívül illeszkedik a könyvtár által képviselt szellemiséghez, miszerint a közösségi élmények és a könyves találkozások azok, amik igazán képesek megszilárdítani az emberekben az olvasás szeretetét.
Évértékelő adatok
A Bod Péter Megyei Könyvtár állománya 2025 végén 267 713 nyomtatott és elektronikus dokumentumot számlált (könyvek, újságok, folyóiratok), amelyek közül 3731 a tavalyi év során került be a katalógusba. Az intézmény beiratkozott olvasóinak száma 8382, közülük a tavalyi év során 3650-en voltak aktív olvasók (azaz legalább egyszer igénybe vették a könyvtár szolgáltatásait), ők összesen 82 533 egyéni könyvtári tranzakciót bonyolítottak le, 2025-ben 689 új olvasó iratkozott be. Az intézmény irodalmi-kulturális rendezvényeinek és olvasásösztönző programjainak a tavalyi év során összesen mintegy 15 ezer résztvevője volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/179273/a-konyves-talalkozasok-kozossegformalo-ereje-bod-peter-megyei-konyvtar
Új szerepben a könyvtárak: digitális- és tudásközponttá alakul Hargita megye könyvtárhálózata
Több mint 3,5 millió lejes beruházással indul el az a fejlesztés, amely a megye könyvtárait összekapcsolva digitális kompetenciafejlesztési központokká alakítja azokat. A cél 2500 ember bevonása mellett 38 intézmény hálózatba szervezése és a digitális tudás megerősítése a vidéki közösségekben is. A „Harghita biblio digital Hub” projekt célja ugyanakkor, hogy csökkentse a vidéki és városi térségek közötti digitális különbségeket, miközben modern eszközökkel és felújított terekkel várja a közösséget.
A Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium (MEDAT) által, a Románia Digitalizálásáért Felelős Hatóság (ADR) közreműködésével az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) finanszírozott projekt révén 34 közigazgatási egység és 4 könyvtár alakul át digitális kompetenciafejlesztési központtá. A részleteket 2026. február 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón ismertették.
Péli Levente, Hargita Megye Tanácsa műszaki igazgatóságának részéről mutatta be a nyertes pályázat részleteit. Elmondta, nagy hangsúlyt kapnak a vidéki könyvtárak és a digitális eszközökkel, valamint programokkal összekapcsolják azokat a többi könyvtárral, így a lakosság is hozzáférhet a megye más könyvtárainak erőforrásához.
Gyulai Arthur, a megyei könyvtár menedzsere hangsúlyozta a program mérföldkő-jellegét. Mint mondta, az elmúlt évtized legjelentősebb fejlesztése indul el a könyvtár szempontjából.
Bedő Melinda, a megyei könyvtár osztályvezetője többek között rávilágított arra, hogy ugyan Hargita Megye Tanácsa pályázatai közül ez egy kisebb projektnek számít, a könyvtárak számára hatalmas fejlesztést jelent. Hozzáfűzte, nem jellemzők az országban az ehhez hasonló pályázati kiírások, ahol rendszerszintű finanszírozást rendszerfejlesztésre lehet felhasználni.
–A könyvtárak ma már nem csupán az olvasás terei, hanem a közösség valódi tanulási és innovációs központjai. Ezzel a projekttel hozzájárulunk a vidéki és városi térségek közötti különbségek csökkentéséhez, Hargita megye digitális jövőjébe fektetve. Az egyenlő hozzáférés biztosításával olyan alapvető készségeket fejlesztünk, amelyek a mindennapi életben is nélkülözhetetlenek – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A projekt teljes értéke meghaladja a 3,5 millió lejt, amelyből a PNRR keretéből biztosított vissza nem térítendő támogatás több mint 2,7 millió lej. A megvalósítás várhatóan az idei év júniusában zárul.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1447/uj-szerepben-a-konyvtarak-digitalis-es-tudaskozpontta-alakul-hargita-megye-konyvtarhalozata
Jókai 200 éve – „Világmagyarázó” projektverseny
2026. február 18-án tíz csapat részvételével tartották meg a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Nagy Béla Információs és Dokumentációs Központjában a Jókai Mór – 200 éve Világmagyarázó című projektversenyt az Iskola másként hét, illetve a Bod Péter Napok keretében. A három- vagy négyfős csapatok két tanintézetből érkeztek, hét a tanítóképzőből és három a Nagy Mózes középiskolából. A versenyen összesen harmincnyolc 9–11. osztályos tanuló vett részt. Egyúttal Jókaira is emlékeztek születésének 201. évfordulóján, és zárták az emlékévet a csoportos irodalmi vetélkedőn.
A kiválasztott mű Jókai Mór A cigánybáró című, 1885-ben megjelent alkotása volt, amely révén a részt vevő tanulók nemcsak egy regény cselekményét idézték meg, hanem egy egész kor eszmeiségét és szellemi gazdagságát is. A vetélkedő így a képzelet, a tudás és a nemzeti kultúra ünnepévé emelkedett. A szélesebb olvasóközönség előtt kevésbé ismert kisregény a politikai viszályok között hánykolódó hős próbatételeiről, a varázslatokra áhítozó ember ábrándjainak leleplezéséről, a manipuláció tévútjáról, a kitartás értékéről és jutalmáról szól.
A zsűrizést Csüdör-Áda Katalin, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa, a Jókai-olvasókörök koordinátora, a verseny ötletgazdája, Lung László Zsolt színművész, a Vigadó Művelődési Központ és az Udvartér Színház igazgatója és Keresztes-Biró Emese, a tanítóképző könyvtárosa végezte.
A versenyen a budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium huszonhárom diákja is jelen volt, Nádas Anna, a vizuális kultúra ottani tanára ez alkalomból Jókai is láthatta Budakeszin címmel tartott előadást. A díjazottak a támogatóknak köszönhetően okleveleket, könyveket, színház- és mozijegyeket kaptak ajándékba.
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző beszámolója a vetélkedőről és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/jokai-200-eve-vilagmagyarazo-projektverseny.html
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/179282/jokai-vetelkedo-a-tanitokepzoben
Közéleti személyiségek ösztönzik olvasásra a diákokat Hargita megyében
Hargita megyében több közéleti személyiség ösztönözte olvasásra a diákokat a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által az olvasás nemzeti napja, február 15-e alkalmából szervezett rendezvény keretében.
Az immár ötödik alkalommal megszervezett Kihívás olvasásra – a román nyelv és irodalom órája… másképp című oktatási programot 2026. február 12-én szervezték meg, általános- és középiskolás diákoknak szólt, román és magyar tagozaton egyaránt, és az előző évekhez hasonlóan online formában zajlott.
A programot Manuela Nicoleta Stîngă, a román nyelv és irodalom szakfelügyelője kezdeményezte és koordinálja. „Az ötödik kiadásához érkezett program az olvasást, az interkulturalitást és a multikulturalitást, valamint az íráskészséget is fejleszti, csúcspontját pedig a meghívottaknak címzett levelek megírása jelenti. A legjobbnak ítélt leveleket oktatási és szabadidős tevékenységekkel jutalmazták. A kezdeményezés része a Hargita Megyei Tanfelügyelőség azon folyamatos törekvéseinek, amelyek célja az olvasási készségek fejlesztése, valamint a román nyelv és irodalom órák vonzóbbá és relevánsabbá tétele a megye román és magyar tannyelvű iskoláiban” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Manuela Nicoleta Stîngă.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kelemen-Hunor-is-olvasasra-osztonzi-a-diakokat-az-Olvasas-Nemzeti-Napjan
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokról Gyergyószentmiklóson
2026. február 12-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár emeleti termében dr. Mátyás László segítségével idézhették fel az érdeklődők a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokat. A világon mindössze 15 millióra becsült magyarságból, aminek jelenleg kétharmada él Magyarországon, számtalan rendkívül tehetséges személyiség emelkedett ki. Ez alkalommal a tudomány és az irodalom területéről azoknak a Nobel-díjasoknak az életét ismerhették meg, akik Magyarországon éltek, és a díjazott munkásságuk is oda köthető, akik Magyarországon születtek, viszont emigrációban lettek sikeresek, illetve nem Magyarországon születtek, de legalább az egyik szülő magyar származású volt esetükben.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
Pozsony Ferenc új könyve: A székely népi kultúra és reprezentációja
Pozsony Ferenc akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár olyan néprajzkutató, aki nemcsak szűkebb pátriája népi kultúrájával foglalkozik, hanem igazi erdélyiként odafigyel a velünk egy térségben élő románság, az elfogyó szászok népi kultúrájára is, legújabb könyvében pedig szűkebb és tágabb szülőföldjére, Székelyföldre irányítja a figyelmet – mondta köszöntőjében Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója 2026. február 6-án a múzeum Bartók Béla-termében, a Székely népi kultúra és reprezentációja tanulmánykötet sepsiszentgyörgyi bemutatóján.
A könyvet a Kriza János Néprajzi Társaság adta ki Kolozsváron 2025 végén az etnográfiai disszertációk sorozatban. Ezeknek az adatoknak az ismertetésével kezdte a kötet bemutatását Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, aki fejezetenként szólt a könyv tartalmáról, előrebocsátva, hogy a szerző az előszóban világosan kijelöli azt a kettős horizontot, amelyben a könyv megszületett: a terepmunkára épülő kutatás és az egyetemi oktatás.
A népballada-kutatás, a székely társadalom kutatása, a népi kultúra térbeli tagolódásának kutatástörténete, a tárgyi és ünnepi kultúra, a székely kapuk, a kopjafák története, a festett bútor, a festékes gyapjúszőnyeg, a kürtőskalács, a pityókás házikenyér, a havasi juhászat és az utolsó fejezetben a székelyföldi múzeumok gyűjteményezési és kiállítási gyakorlata képezik a kötet főbb témáit. Utóbbihoz kapcsolódva Kinda István hangsúlyozta: Pozsony Ferenc kötetének témája és gondolatisága több nagy kérdéskörben is párhuzamba állítható a Székely Nemzeti Múzeumban jelenleg is látható Székelyek – Örökölt vonások című kiállítással, mert szerinte a kiadvány és a tárlat valójában ugyanarra a kérdésre keres választ: hogyan válik egy hagyományokba kapaszkodó sokrétegű társadalmi valóság kulturális örökséggé?
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178909/a-szekely-nepi-kultura-es-reprezentacioja-pozsony-ferenc-uj-konyve
Különleges könyvkaland két iskolai könyvtár között
2026 februárjában a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtára és a gödöllői Damjanich János Általános Iskola könyvtára közösen valami igazán izgalmas dologba vágtak bele. A program neve: "Utazik a kedvenc könyvem!". Mindez mégsem egy hétköznapi könyvcsere!
Hogyan működik? Egy diák vagy osztály kiválasztja a kedvenc könyvét, aztán kreatív csomagot készít hozzá – rajzokkal, levéllel arról, miért szeretik annyira azt az olvasmányt, és kérdésekkel bővítve mindezt a másik iskola diákjainak számára. A könyvcsomagok Gödöllő és Székelyudvarhely között utaznak, összekapcsolva a gyerekeket az olvasás szeretetén keresztül.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/02/kulonleges-konyvkaland-ket-iskolai.html
Megyei mesemondó verseny Nyárádmagyaróson
Egyszer volt, hol nem volt, a Bekecs-tetőn innen s a Kati-hegyen túl, volt egyszer 2026. február 21-én Nyárádmagyaróson a "Nagyapó mesefája" megyei mesemondó verseny, amelynek helyszíne a helybeli kultúrotthon volt. Összesen 22 gyermek vett részt az eseményen, akik tanítóikkal, családjaikkal együtt érkeztek a régi idők hangulatát megidéző fonóba. A gyerekeket zeneszóval fogadták, hegedűn Kacsó Károly játszott, majd a padlásról előkerült régi ládát próbálták együtt kinyitni, amelyben egy hatalmas mesekönyvet találtak. A könyv üres volt, a nap folyamán a gyerekek töltötték meg magyar népmeséikkel. Mindez alatt Ilonka történetével gazdagodott mindenki, hiszen a lenszáltól a népviseletig mindenféle munkafolyamatot megismertek, amely régebb szükséges volt ahhoz, hogy ruhát tudjanak szőni az asszonyok. A gyerekek az általuk kihúzott szóval versenyeztek, amelyek a történet alatt hangzottak el, kialakítva a mesék sorrendjét. A rengeteg népmese közben egy-egy rövid szünetben éneket tanultak, megmozdultak, láthatták a hagyományos cséptáncot (Ozsváth Tünde hagyományőrző néptáncostól), majd az ebéddel egybekötve a gyerekeknek lehetőségük volt ezt a táncot kipróbálni, emellett szőni is megtanulhattak a szövőszéken (Klinger Kinga) és egy jó hangulatú táncházban is részt vehettek (György Anita és Györfi Balázs, a Bekecs Néptáncszínház táncosai).
A nap végére megtelt Nyárádmagyarós meséskönyve, amelyet a zsűri értékelése követett.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/3388697921372527/
Méltóképpen emlékeztek Barabás Miklósra Kézdimárkosfalván
2026. február 22-én Kézdimárkosfalván közös megemlékezést tartottak Barabás Miklós festő- és grafikusművész születésének 216. évfordulója alkalmából. A rendezvényt Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezte azzal a céllal, hogy felidézzék a magyar biedermeier festészet egyik legjelentősebb alakjának életútját és művészeti örökségét. (…) Jánó Mihály művészettörténész tartott előadást, és bemutatta a Képhistóriák című kötetét. A kiadvány kisesszéken keresztül elemzi Barabás Miklós és Gyárfás Jenő festményeit, új megvilágításba helyezve az alkotásokat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Meltokeppen-emlekeztek-Barabas-Miklosra-Kezdimarkosfalvan
Szakmai konferencia Kecskeméten
2026. február 6-án tartották meg a Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások című szakmai konferenciát a kecskeméti Katona József Könyvtárban. A találkozó lényege a Kárpát-medence könyvtárainak együttműködése, közösségépítése, valamint az olvasásnépszerűsítés és a digitális lehetőségek kiaknázása volt. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetések, valamint a workshopok rávilágítottak a könyvtárak fejlesztésének és folytonos megújulásainak biztató és ígéretes szerepére. Az sem volt kérdés, hogy mennyire meghatározó jelentőséggel bírnak a folytonos változások időszakában ezek az átalakulási folyamatok. Természetesen mindezek mellett hangsúlyt fektettek a határon átívelő szakmai kapcsolatok fontosságára is.
Az értékes szakmai bemutatókon, beszélgetéseken túlmenően helyet kapott a rendezvényen az emberi lélek is. Az ismerkedés varázsa, a szünetekben való beszélgetések, az új barátságok szövődése (nemcsak a szakma jegyében) rávilágított arra, hogy az ilyen jellegű együttléteket valóban érdemes folytatni.
Forrás, fotók és a teljes beszámoló itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/02/kecskemeti-szakmai-konferencia.html
Róth András Lajos: El kell teljen egy emberöltő, hogy egy korszakról objektíven lehessen beszélni
Megannyi helytörténeti írás és tanulmány, egy barátságos és jó kedélyű tekintet a tudományos könyvtárból és tizenöt év katedra mögött töltött idő a kommunizmus árnyékában – ezzel találkozunk, mikor visszapörgetjük az időt Róth András Lajos történésszel beszélgetve.
Forrás és a beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/roth-andras-lajos-el-kell-teljen-egy-emberolto-hogy-egy-korszakrol-objektiven-lehessen-beszelni
Bodor Ádám: Az Erdély-mítosz igazi érzelmektől mentes, olcsó anyaországi termék
Bodor Ádám 2026. február 22-én volt 90 éves. A szamosújvári börtöntől Budapest belvárosáig, Székelyföldtől Berlinig vezet ez a beszélgetés a jeles íróval, aki kilencvenévesen sem lett békülékenyebb. Beszél az erdélyi giccs hamisságáról, a politikai önámításról, az írói szerep gyanússágáról, és arról is, miért nem ír akkor, amikor íróként ezt várnák tőle. A börtönélménytől a Sinistra körzetig sok minden szóba került, de talán a legfontosabb: hogyan engedi el a saját műveit, és miért nem tekinti az írást hivatásnak.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/transtelex/2026/02/21/bodor-adam-interju-90
Egyed Daniela: még mindig sok gyermek szeret olvasni...
Mitől lesz egy iskolai könyvtár közösségi tér, ahová nemcsak kölcsönözni, hanem festeni, házi feladatot készíteni, vagy csak egy kicsit megpihenni is szívesen betérnek a diákok és tanárok? Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola könyvtárosa nemcsak tudja a titkot, hanem gyakorlatba is ültette – ehhez azonban, ahogyan ő mondja, „ki kellett lépnie az ajtón”.
Forrás és a beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/egyed-daniela-meg-mindig-sok-gyermek-szeret-olvasni
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
