„Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak – tizennegyedszer
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén tizennegyedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára négy kategóriában:
1. Román-magyar fordítás
2. Magyar-román fordítás
3. Angol-magyar fordítás
4. Magyar-angol fordítás
A jelentkezőknek a fenti linkekre feltöltött szövegeket kell románra és/vagy angolra, illetve magyarra fordítania – a választott kategória függvényében. Egy versenyző több kategóriában is jelentkezhet, a döntőn azonban csak egy kategóriában vehet részt. Ha több kategóriában is továbbjut egy jelentkező, akkor jeleznie kell a szervezőknek, hogy melyik kategóriában szeretne megméretkezni a döntőn.
A fordítások beküldési határideje: 2023. február 12. Eredményhirdetés a kar honlapján: 2023. február 27.
Forrás és részletek itt: https://csik.sapientia.ro/hu/hirek/xiv-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak
Személyes élménnyé tenni a könyvet
„Jó év lett 2022. A lett pedig örömhír” – fogalmazott évértékelőjében Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A háromszéki kultúra egyik fontos bástyájaként számontartott intézmény vezetője szerint mindig év végén derül ki ugyanis, hogy az, amiért az év során dolgoztak, beigazolódik-e.
„A könyvtárhasználat és -látogatottság terén úgy tűnik, hogy amit érzékeltünk év közben, az valós. A statisztikák is azt igazolják, hogy a könyvtárhasználatot illetően vissza tudtunk térni a járvány előtti időkhöz, és ezért hálásak vagyunk a közönségünknek, mert nélkülük ez nem történik meg” – húzta alá Szonda. „Számomra az is lényeges, hogy következetesek tudtunk maradni a profilunkhoz: azt kínáljuk, amihez értünk. A visszatéréshez, a növekvő adatokhoz nem kellett új, tőlünk idegen dolgokat elvállalnunk, csupán jó olvasmányt kellett kínálnunk, érdemi dokumentálódási lehetőséget kellett teremtenünk, és rendezvényeinkkel a könyvet, az írott kultúrát emberközelbe hoznunk. Ezeken a területeken viszont gazdagabb anyagot tudtunk kínálni, mint előző évben” – értékelt. (...)
Tavaly nem csak a könyvtár folyosóin és részlegein volt nyüzsgés: az intézmény mind a város, mind pedig a szélesebb régió kultúraszervezéséből kivette a részét. „Mindig azt reméljük, hogy amit csinálunk, az mind visszahat jótékonyan a könyvtárhasználatra. Jelenleg 8200 körüli beiratkozott olvasónál tartunk, az éves kölcsönzési tranzakciók száma pedig, az olvasóteremhasználatot is beleértve, elérte a járvány előtti 73 ezres küszöböt. Csak tavaly 1151 új olvasót regisztráltunk, ami duplája annak, amennyi 2021-ben volt. Ezek a számok jelzik, hogy nem hiábavaló a reményünk, a munkánk, a rendezvényeink is tulajdonképpen olvasásra ösztönöznek” – értékelt Szonda Szabolcs.
(...) Az olvasóvá nevelés az elsődleges szempont. Ezenkívül körülbelül 30, saját szervezésű irodalmi-kulturális rendezvény, zöme író-olvasó találkozó, könyvbemutató, irodalmi vagy a kultúra más területével érintkező témájú előadás, zenés-irodalmi produkció szerepel a tavalyi tevékenységi listán, és az intézmény becslése szerint 10–12 000-es létszámú közönséghez jutottak el. Mindez úgy, hogy nőtt azon programjaik száma is, amelyeket a gyerekeknek, diákoknak szerveztek. A Mozgókönyvtárral óvodákat, iskolákat látogattak meg, a Mesekerék Vándorkönyvtárral pedig az olvasásösztönző programokat juttatták el községi könyvtárakba. Számos meseolvasó-játékot vittek végig a tavaly is, kezdve a népmese napjához kötődőkkel a gimnazistáknak szervezett Könyvkalandig, az Aranyfonálig, amely családoknak szóló, a közös olvasásra, könyvtárlátogatásra ösztönző játék. Meg kell említeni a Csodalámpa olvasóklubot és a Kertkönyvtár nyári, szünidős tevékenységeit, az újszülötteket és családjaikat köszöntő Könyvkelengyét, illetve az újonnan bevezetett, Hol folt, hol nem folt elnevezésű foglalkozást, amely az olvasást kézműves, varrogató tevékenységgel kapcsolja össze. A fentiek tükrében a 2023-as év tartalommal való feltöltése sem okozhat nehézséget, hiszen mindazt, ami bevált és jól működött, idén is folytatni kívánják, a könyvtári szolgáltatások tartalombővítésétől a rendezvényekig – szögezte le az igazgató. A SepsiBook szervezésének már nekifogtak, ezt idén május 25. és 28. között tartják, és a Petőfi-emlékév eseményeinek sorát is gyarapítani kívánják. Szándékuk, hogy – a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel partnerségben – a költő életművét új megközelítésben bemutató utazótárlatot, a Petőfi-buszt is elhozzák Háromszékre.
„Tavaly pihentettük a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közösen szervezett nyári olvasó- és kézművestáborunkat és az azt megelőző diákvetélkedőt, idén viszont ezzel is a Petőfi-emlékévhez kapcsolódunk. A vetélkedő témája Petőfi, az ismeretlen ismerős lesz, és a nagy költőnk alakját és életművét hozza diákközelbe” – osztotta meg lapunkkal a könyvtárigazgató. Végezetül egy dicséretet is megfogalmazott munkatársai irányába: „Aminek örvendek, az a lelkesedésük, találékonyságuk, és ez lehet a járvány, a két év elszigeteltség hozadéka is, amikor az adott helyzetben fel kellett találnunk önmagunkat. Ez a lendület átszármazott a tavalyi év munkájába is, minden elismerésem ezért a kollégáimnak. Új programokkal, ötletekkel jelentkeznek, és végig is viszik, ehhez viszont szükséges, hogy azt érezzék, meg tud valósulni az, amit elképzelnek” – zárta a beszélgetést az igazgató.
Forrás és a teljes interjú itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/szemelyes-elmennye-tenni-a-konyvet-n-ez-a-
Romulus Bucur szerzői estje
A Román Kultúra Napja alkalmából közönségtalálkozóra került sor Romulus Bucur költővel, esszéíróval a könyvtár Olvasótermében, 2023. január 13-án.
A rendezvény sajtóvisszhangjából: „Van, akinek még jelentenek valamit az olyan fogalmak, mint szerelem, barátság, tisztesség. Van, akinek a többnyelvűség természetes állapot. Van, aki Bogdán László emléke előtt verssel tiszteleg.
Romulus Bucur a 80-as generáció különleges egyénisége, versei közvetlenek, a valóság költészetét műveli – mutatta be a meghívottat Adrian Lăcătuș irodalomkritikus. A 80-as generációból az emelte ki, hogy – megváltoztatva az addigi játékszabályokat – mindig aktuális mondanivalót közölt verseiben, nem csatlakozott egyetlen csoportosuláshoz sem, és az idővel megváltozó társadalmi, politikai körülmények ellenére is töretlenül folytatta pályáját.
Romulus Bucur a maga során életéről beszélt, a többkultúrájú aradi gyerekkorról, a nagyszülőknél eltöltött évekről, amikor – apja tiltása ellenére – megtanult magyarul, és a folyamatos olvasási vágyáról, mely aztán szenvedéllyé vált, így hát magától értetődő volt számára, hogy író lesz. A bukaresti filológiai egyetemen olyan évfolyamtársai voltak, mint Florin Iaru, Ion Stratan, Alexandru Mușina, és ismét csak természetes – bár ő úgy fogalmazott, szerencséje volt –, hogy életét a továbbiakban a költészet határozza meg. A vers egy folyamat, aminek nincsenek sem időbeli, sem térbeli, sem nyelvi határai, fogalmazta meg költői hitvallását, s mindezt bizonyítandó, verseiből olvasott fel – magyarul is, majd, mintegy a hely szelleméhez igazodva, végezetül a Bogdán Lászlóhoz írott versét is.”
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.5915108538527264&type=3
Forrás: https://www.kmkt.ro/seara-literara-cu-romulus-bucur
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/155408/a-kulonutas-kolto
Díjazták a SepsiBookot
Második díjjal tüntette ki a könyvtár által kezdeményezett és társszervezett, 2022. májusában megvalósult nagyrendezvényt, a SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált az Observatorul de Covasna – CovasnaMedia napilap az első alkalommal megszervezett Szuperlatívuszok Gáláján, Kovászna megye legjobb rendezvénye kategóriában, az olvasók szavazati alapján.
Forrás: https://www.facebook.com/sepsibook/posts/158317866955133
Tompa Andrea Sepsiszentgyörgyön
Székelyföldre látogatott Tompa Andrea író január végén. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett körútján Sepsiszentgyörgyön 2023. január 26-án találkozott olvasóival, a könyvtár zsúfolásig telt Gábor Áron-termében. Az eseményen Pieldner Judit irodalomtörténész volt a meghívott beszélgetőtársa.
A beszélgetés során elsőként sepsiszentgyörgyi kötődéséről mesélt a szerző. Tompa Andrea nagyapja, Tompa Miklós Szentgyörgyön volt orvos a háború alatt, de sajnos keveset tud róla, csak a közelmúltban kezdte el kutatni családjának ezt az ágát. Bevallása szerint keveset utazott gyermekkorában, akkor látogatott először a városba, amikor olimpiászosként megismerkedett székelyföldi fiatalokkal, és eljött hozzájuk. Diákkora után színházi nézőként tért vissza ide, jó kapcsolatot ápol Bocsárdi Lászlóval, végül pedig íróként is többször járt már a városban. Mint mondta, megdöbbentő számára, hogy milyen eleven szellemi élet zajlik itt, milyen nagy érdeklődést mutat könyvei iránt az itteni olvasóközönség.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/155696/hazarol-es-irasrol-tompa-andreaval
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.552500973577019
Száz alakba… – lemez és könyvbemutató Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára
A magyar kultúra napja alkalmából ünnepi eseménynek adott otthont 2023. január 25-én a Kájoni János Megyei Könyvtár. Olyan sokan érkeztek az ünnepségre, hogy szűknek bizonyult az előadóterem. Sinha Róbert nemzetközi hírű gitárművész és Prohászka Rád Boróka irodalomtörténész a Petőfi-bicentenárium alkalmából készült, Száz alakba... című könyvét és a Vámszer Géza Művészeti Népiskolában szervezett, Átjárók című tehetséggondozó program résztvevőivel közösen készített lemezt mutatták be a zenés-irodalmi esten. Prohászka Rád Boróka és Sinha Róbert ezzel a kötettel és hozzá kapcsolódó lemezzel Petőfi életének, személyiségének, műveinek kevésbé ismert oldalait is megmutatják. A Száz alakba... című könyvről Tódor Erika egyetemi oktató beszélgetett az alkotókkal. A beszélgetés során kiemelte: ‘A lemezen hallható dalokból egyértelműen kiderül, hogy Petőfi versei kiválóan illenek a mai kortárs zenei stílusokhoz.’ Az előadáson elhangzott megzenésített versek mindenike bizonyította, hogy Petőfi kortalan, a versszövegek úgy hatnak a mai modern zenével együtt, mintha kortárs irodalmi alkotások lennének. A jelenlevők számára igazi zenei-irodalmi csemegét jelentett az előadás. Az ünnepséget a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Vámszer Géza Művészeti Népiskola közösen szervezte, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1143/szaz-alakba...--lemez-es-konyvbemutato-petofi-sandor-szuletesenek-200.-evfordulojara
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szekelyfoldon-is-szamos-esemenyt-szerveznek-a-petofi-bicentenarium-alkalmabol
Kolozsi Zoltán Koló novelláskötetének bemutatója a könyvtárban
Kolozsi Zoltán Koló gyermek-és ifjúkora Csíkszeredához kötődik. Mozgalmas gyermekkorának történéseit sok humorral örökíti meg novellákat és verseket tartalmazó első kötetében, Zoltán kapitány címmel. A szerzővel a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2023. január 19-én találkozhattak csíkszeredai olvasói. Kolozsi Zoltán vetített képekkel kísérve beszélt a kötetről és olvasott fel részleteket a jelenlévő közönségnek.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1142/zoltan-kapitany--kolozsi-zoltan-kolo-mutatkozott-be-novellaskotetevel
Örményországról készült útikönyvét mutatta be Dájbukát Borbély László
Dájbukát Borbély László szamosújvári örmény családból származik. 2009 óta él ősei hazájában, Örményországban. Örmény nyelvből és irodalomból szerzett mesteri fokozatot Jerevánban, a középkori örmény irodalmat tanulmányozta. Jelenleg a hírneves jereváni Matenadaran – az ókori és középkori örmény kéziratok tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó intézet – kutatójaként dolgozik, ugyanakkor idegenvezetéssel is foglalkozik, valamint örmény irodalmat is fordít. Az általa összeállított, Örményországot bemutató útikönyv 2022-ben jelent meg magyar nyelven a jereváni Armav könyvkiadónál. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége szervezésében, 2023. január 11-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében számos érdeklődő jelenlétében mutatta be a kötetet a szerző. Könyvét főként az Örményország iránt érdeklődő magyar turistáknak szánta, röviden, mégis átfogóan igyekszik bemutatni lapjain az ország viszontagságos történelmét, gazdag kulturális örökségét, látványosságait, számos színes fotó kíséretében.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1138/ormenyorszagrol-keszult-utikonyvet-mutatta-be-dajbukat-borbely-laszlo
Jó évet zárt a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott évértékelő beszélgetésből.
„Olvasás szempontjából jó évet zártunk, a könyvtárnak 2655 beiratkozott olvasója van, melyből tavaly 1714 volt aktív, ez a szám 0,6%-kal több, mint 2021-ben. 14.427 személy használta a könyvtár szolgáltatásait, ez 12,8%-al több, mint 2021-ben” – jegyezte meg Vántsa Judit, hozzátéve, 22 090 könyvtári dokumentumot kölcsönöztek az olvasók, ami 3,1%-kal kevesebb, mint előző évben. „Ez annak tudható be, hogy az olvasótermi könyveket, amelyeket a pandémia idején kikölcsönöztünk, most már csak olvasóteremben használhatták az olvasók” – világított rá az okokra.
Az olvasói szokásokról beszélgetve kiderült, a legolvasottabb szerzők listáján Berg Judit tört az élre, őt második helyen a 2021-es év „győztese”, Borsa Brown követi. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Bartos Erika áll, az ötös listát Leiner Laura és Liane Schneider egészíti ki.
A legolvasottabb könyvek listáján az előző évekhez hasonlóan több ifjúsági regény és házi olvasmány található. Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regényét Maléna kertje (Molnár Krisztina Rita) és a Tüskevár (Fekete István) követi, de A két Lotti (Erich Kastner), El fogsz tűnni (Wéber Anikó), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) és A kőszívű ember fiai (Jókai Mór) is a legkölcsönzöttebb kötetek között szerepeltek.
2021-hez képest a legnagyobb pozitív változást az jelentette, hogy ismét tarthattak rendezvényeket. „52 rendezvényünkön 1043 személy vett részt tavaly. A teljesség igénye nélkül megemlíteném az olvasóklubot, az olvasásmaratont, a vakációs olvasásmotiváló foglalkozásokat, a papírszínházat, de könyvbemutatót, könyvtárbemutató órát és fotókört is tartottunk” – sorolta. Hozzátette, bár a könyvtárnak nem feladata a rendezvényszervezés, főként az olvasók bevonzásáért szerveznek olvasásmotiváló eseményeket.
Idéntől az iskolai foglalkozásokba felolvasáskor biblioterápiás elemeket is belecsempésznének. „Már negyedik éve, hogy felnőtteknek havonta egy alkalommal biblioterápiás olvasókört tartunk, és egy másodikat is szeretnénk indítani” – mondta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/jo-evet-zart-a-baro-
Ki mondta, hogy a könyvtárban csak olvasni lehet? – beszélgetés Szőcs Endrével
A 2023-as év Székelyudvarhelyen a Játék éve, ahogy azt a város- és intézményvezetők egy korábbi sajtótájékoztatón bejelentették. A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban is készülnek az idei tematikus évre. Az Udvarhelyi Híradó újságírója Szőcs Endre könyvtárigazgatóval beszélgetett a tematikus év programjairól és a 2022-es év összegzéséről:
"A játék évéhez csatlakozva a városi könyvtár egy hatalmas, 5,70 x 1,57 méteres, 33 600 darabos puzzle kirakására hívja a városlakókat – mondja Szőcs Endre könyvtárigazgató, aki a már megérkezett kirakós képét is megmutatta ízelítőként: egy sűrű dzsungel, a benne lakó összes állattal, beleértve a dzsungel királyát. Nem lesz egyszerű kirakni, éppen ezért szeretnék, ha minél több embert meg tudnának mozgatni az eseménnyel, amely a tervek szerint egy teljes nyári hétvégén, péntektől vasárnapig fog zajlani, éjszakába nyúlóan."
"Az intézménynek külön társasjáték-terme is van, ahol Rubik-kockák, scrabble, kártyajátékok, römi és egészen új társasjátékok is sorakoznak a polcon, a tervek szerint ezek állományát gyarapítanák a legeslegújabb játékokkal. Egy römi- vagy scrabble-bajnokság is tervben van.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is lesz könyvünnep, könyvvásár, és a Nyitott könyvek éjszakája sem marad el. Az sem kell bánkódjon, aki még nem látta a tavaly, a zene évében megnyílt hangszerkiállítást, év végéig még bepótolhatja."
A könyvtárigazgató elmondta, az eddigi évekhez képest tavaly jutott a legtöbb pénz új könyvek vásárlására, 80 800 lej értékben vásárolt könyveket az intézmény, amely összesen 1488 példány könyvet, folyóiratot, újságot jelent.
"– Elsősorban olyan könyveket próbálunk meg beszerezni, amelyek helytörténeti szempontból fontosak. Ezek a példányok nem kölcsönözhetők, hanem helyben olvashatók. Másrészt minden egyes kiskönyvtárnak, mint amilyenek mi vagyunk, az az egyik legfontosabb célja, hogy az olvasók igényeit kielégítse." – magyarázta az igazgató. Az olvasók adományából sem volt hiány a tavaly, összesen 660 kötetet ajándékoztak a könyvtárnak.
"A könyvtár aktív olvasóinak száma (akik évente legalább egyszer megfordulnak az intézményben – szerk. megj.) továbbra is kevesebb, mint a koronavírus-járvány előtt volt, mégis visszatérésről beszélhetünk – mondja az igazgató. 2013-ban 340-360 személy iratkozott be, amely 2019-ben már évi 1694-re nőtt. A koronavírus-járvány miatt 2021-ben ez a szám visszaesett 751-re, de a tavaly nőni látszott, 1200, 1300 körüli az újonnan beiratkozottak száma."
"Azon kívül, hogy lehet kölcsönözni, programok is működnek a könyvtárban, amelyek ingyen vannak, de kötve vannak a beiratkozáshoz, olvasójegy kell hozzájuk. Van itt planetárium, fizikai kísérletek, VR-szemüveg, földrengés-szimulátor, 3D-s mozi, játék a könyvekkel foglalkozás, fényírda, napmegfigyelés és csillagvizsgálás, hangszerkiállítás, társasjátékozás, papírszínház, arcfestés, quilling (papírcsík-technika), filmvetítés, nintendo, szabadulószobák, karkötő-készítés, diafilmvetítés, kalligráfia."
Egyébként a tavaly volt a valaha legnagyobb a programokra látogatók száma, összesen 5284-en voltak, akik nem kölcsönözni jöttek, hanem könyvtárt látogatni, különböző tevékenységeken vettek részt – mondta az igazgató.
Forrás és a teljes cikk itt: https://uh.ro/ki-mondta-hogy-a-konyvtarban-csak-olvasni-lehet/
A Kultúra Hete Marosvásárhelyen
Egyhetes programsorozattal ünnepelte – ötödik alkalommal – a Studium–Prospero Alapítvány a román és a magyar kultúra napját Marosvásárhelyen. A január 15-től január 22-ig tartó egyhetes időszak A Kultúra Hete néven vált ismertté, amely alatt számos változatos program közül választhattak az érdeklődők. Az elmúlt években már hagyománnyá vált rendezvénysorozatban az idén is helyet kapott a képzőművészet, a film, a színház, a zene, az irodalom, a tánc, a történelem, a népi kultúra, a gasztronómia, ezúttal is voltak tudományos ismeretterjesztő előadások és gyermekprogramok. A különböző események keretében megjelent a román, az örmény és a magyar kultúra is, amelyek együtt szerves részét képezik annak az erdélyiségnek, ami számunkra a mindennapokat jelenti.
A Kultúra Hete főszervezője a Studium–Prospero Alapítvány volt, programkoordinátora pedig Nagy Zsolt. Társszervezők, partnerek többek között a Maros Megyei Könyvtár, a Teleki–Bolyai Könyvtár, a Teleki Téka Alapítvány voltak.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-kultura-hete-marosvasarhelyen
Egyhetes kulturális programsorozat Székelyudvarhelyen
Egy héten át lehetett hangolódni a magyar kultúra napjára Székelyudvarhelyen: a szervező intézmények több helyszínen változatos kulturális programokkal várták az udvarhelyieket.
A programsorozat könyvtári rendezvényei a következők voltak:
Január 16-án rendhagyó irodalomórát tartott Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra Magazin főszerkesztője, majd az Orbán Balázs nyomdokán dokumentációs fotótábor műveiből nyílt szabadtéri kiállítás a Haáz Rezső Múzeumnál.
Január 20-án három párhuzamos programot kínáltak a szervezők: a városi könyvtárban Az ember tragédiája című filmet vetítették, a művelődési ház oszlopos termében a gyerekek munkáit felvonultató, Ügyeskezű cimborák című kiállítást nyitotta meg Elekes Gyula tűzzománc-művész, illetve az UNESCO Bolyai-emlékév nyitányához illeszkedően Oláh-Gál Róbert A Bolyaiak és Székelyudvarhely címmel tartott ismeretterjesztő előadást, majd Sándor József nyugalmazott egyetemi docens és Oláh-Gál Róbert egyetemi adjunktus a városi képtárban mutatta be a Szemelvények a Bolyaiak matematikai kézirataiból című könyvet.
A magyar kultúra napján, január 22-én az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének kiállítása várta a látogatókat a művelődési ház előtéri kiállítóterében, majd 19 órakor kezdődött a gálaest, amelynek keretében átadták az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/egyhetes-kulturalis-programsorozat-szekelyudvarhelyen
Kihirdették a Hófehér varázs szépirodalmi pályázat győzteseit Székelykeresztúron
A 2022-es év végén már második alkalommal hirdette meg a Hófehér varázs elnevezésű irodalmi pályázatát a Székelykeresztúri Városi Könyvtár és a polgármesteri hivatal. Az első verseny két évvel ezelőtt zajlott, majd egy év kihagyás után a szervezők ismét nagy reményeket fűztek a feltörekvő, illetve bemutatkozni vágyó szerzőkhöz. A pályázatot öt kategóriában írták ki – az előkészítő osztályos tanulóktól a szakmabeli vagy műkedvelő felnőttekig mindenkinek lehetősége volt megmutatni tehetségét. Az első alkalomhoz képest összevonták a prózai és a lírai művek elbírálását. A versenyre jelentkezők száma sajnos ezúttal nem döntött rekordot, mondta Lőrinczi Edit könyvtáros. Közel annyian jelentkeztek, mint első alkalommal, bár megjegyezte, hogy a fiatalokat egyre nehezebb kreatív írásra ösztönözni. Kimondottan jót tett a versenynek az, hogy nemcsak Keresztúrról, hanem a környező településekről is küldhettek írásokat az érdeklődők. Jelentkeztek többek között Székelyudvarhelyről, Kőrispatakról és Csíkszentkirályról is. A hatvanhat beküldött művet háromtagú zsűri bírálta el – Illyés Izabella tanárnő, Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus és Szombatfalvi Klára tanárnő. Kategóriák szerint első díjat nyert Bölöni Orsolya, Szász Sarolt, Fülöp Orsolya Jácinta, Kecskés Emőke és Derzsi Pál. Minden díjazott értékes könyvjutalomban részesült.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/2023-01-10-teli-tortenetek
Februárban startol a Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program
A „Fényeddel világítsd városod!” mottót választotta Temesvár, amely 2023. január 1-től Veszprém és a görögországi Elefszína mellett viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A fény különleges jelentéssel bír a „szikrák városában”, ott, ahol Európában elsőként vezették be az izzólámpás, elektromos közvilágítást, és ahol 1989-ben kipattanhatott a kommunista diktatúra elleni forradalom mindent beragyogó szikrája.
Átlagosan heti harminc, azaz napi négy eseményre számíthatnak a látogatók, a kiemelt programok és a kapcsolódó kulturális események helyszínei pedig több városrészre is kiterjednek majd.
2023 több mint egy tucat, a barokktól a rockig terjedő zenei műfajban szervezett fesztivált tartogat a nyári hétvégékre, és több mint 15 tematikus fesztivál is lesz. A program a kulturális események széles spektrumát vonultatja fel a brüsszeli Singing Moellenbeek gyermekkórus előadásától a manchesteri Chameleon Company tánctársulatéig. A város olyan neves formációkat fog vendégül látni, mint a Rimini Protokoll színházi társulat, a kölni WDR Sinfonieorchester vagy a Belfast Ensemble zeneművészeti társulás. Több mint 2500 romániai és külföldi művész érkezik, köztük két irodalmi Nobel-díjas: Orhan Pamuk és Olga Tokarczuk.
Az utóbbi ötven év legnagyobb Brâncuşi-kiállítását is idén nyitják meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/februarban-startol-a-temesvar-2023-europa-
Erdővidékiek határon innen és túl
Az erdélyi magyarok többsége bizonyára gyakran eljátszott már a sajátos, a kisebbségi létből fakadó gondolattal: menni vagy maradni? E kérdés számunkra egyidős Trianonnal. Miközben a velünk élő többség főleg a rendszerváltás óta indult el a szélrózsa minden irányába, mi már százhárom éve úton vagyunk.
Tókos Levente alapos munkát végzett Erdővidéki arcélek című könyvében (Tortoma Kiadó, Barót, 2022): 52 erdővidékivel beszélgetett arról, ki miért választotta a távozást és a maradást. Sok év múltán, most mit gondol erről? Hogyan alakult az élete? Miképpen tekint onnan vagy innen a szülőföldre? A szerző olyan személyiségeket kérdezett tehát, akik életük egy adott pontján már mindannyian megválaszolták a „menni vagy maradni?” kérdést, és e szerint is cselekedtek. Mindannyian meghoztak egy fontos és felelősségteljes döntést, ennek minden következményével. Az interjúkból érdekes életutak bontakoznak ki előttünk, hiszen egy emberi élet alakulása mindig izgalmas regény, bárhol is ketyegjen az óra: Amerikában, Budapesten vagy Baróton.
Tókos Levente beszélgetései a magyar lélek aktuális rezdüléseit tapogatják le, így aztán a saját életünket, kihívásainkat, gondolatainkat is viszontlátjuk bennük. Ezért több ez a mű, mint erdővidéki arcélek gyűjteménye, mert a huszonegyedik század magyarja önmagára ismerhet olvasás közben. És eközben, a szív tájékán meghallja a szülőföld hívó szavát, amely a legnagyobb távolságból is kitartóan szól hozzá. Szelíd kitartással emlékezteti rá, hogy ő az alap, amire épült az élete. És bárhová is vetette őt a sors, ment vagy maradt, legbelül mindvégig megmaradt annak, ami mindig is volt: erdővidéki, erdélyi magyarnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/erdovidekiek-hataron-innen-es-
Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj: hárman kapják meg
Visky András író, drámaíró, Oláh Gyárfás szobrászművész, divattervező és Imre Éva színésznő kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat – közölte az elismerést létrehozó RMDSZ. A legrangosabb erdélyi magyar díjakat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten adják át, idén 11. alkalommal.
Az irodalom kategóriában kitüntetett Visky András író, drámaíró, dramaturg, költő elsősorban új regénye, a Kitelepítés okán kapja a díjat. „Nem tudok olyan kortárs erdélyi regényről, amely az utóbbi néhány évben egyszerre ennyi olvasót szólított volna meg ilyen rövid idő alatt” – méltatta Mărcuțiu-Rácz Dóra. Hozzátette, Visky András új regénye úgy beszél az erdélyi történelem legborúsabb eseményeiről, hogy „nem hagy minket magunkra a sötéttel”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/155564/harman-kapjak-meg-erdelyi-magyar-kortars-
Meghalt Tamás Gáspár Miklós
2023. január 15-én, hosszú betegség után meghalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró. 74 évet élt.
Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltozás előtti demokratikus ellenzék meghatározó alakja, majd az első szabadon választott országgyűlés szabaddemokrata képviselője volt. Később fokozatosan eltávolodott a pártpolitikától, és kutatóként, közíróként tette le markánsan névjegyét.
Erdélyben született 1948. november 28-án, Kolozsváron diplomázott filozófiából 1972-ben, Magyarországra 1978-ban települt át. Fiatal értelmiségiként a román és a magyar kommunista belbiztonságiakkal egyaránt meggyűlt a baja. Ahogy gyakran mondogatta: Romániában még amiatt üldözték, amit nem volt hajlandó megtenni, Magyarországon pedig már azért, amit csinált. Előbbivel a hatalommal szembeni amorf engedetlenségére, utóbbival a nagyon is konkrét (és persze illegális) ellenzéki szervezkedésekre utalt. De valójában mindkettővel ugyanarra: a szellemi függetlenség kérlelhetetlen őrzésére.
Ez a jellemvonása a demokratikus átmenet után is meghatározta életét, egyik hatalmi pólus vagy kurzus sem tekintette sajátjának sosem – igaz, mindegyik olvasta.
Tamás Gáspár Miklós javíthatatlan humanista volt, akit nem is kellett megjavítani. Nem romlott el sosem.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/belfold/2023/01/15/tamas-gaspar-miklos-tgm-meghalt-
Interjú Tánczos Vilmos néprajzkutatóval
Az ELTE néprajzi blog Láncreakció címmel indított interjúsorozatában olvasható Tánczos Vilmossal, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatójával készült nagyinterjú.
Tánczos Vilmos többek között mesél arról, hogy melyik „ravasz és okos franciával” ülne le egy mély, szakmai beszélgetésre, miért nincs külön „szabadideje” és „munkaideje” és hogy miért érzi magát mindenhol otthon Európában.
"Engem mindig, már érettségi előtt is a magyar nyelv és kultúra egésze vonzott, és a magyar népi kultúrát is ebben a tágabb keretben helyeztem el. Ez azóta sem változott meg: a népi jelenségek tágabb eszme- és kultúrtörténeti kerete ma is jobban érdekel, mint ezeknek a jelenségeknek a társadalmi vonatkozásai. Érettségi után, 1978-ban ezért mentem magyar nyelv és irodalom szakra, és bizonyos értelemben bölcsész maradtam ma is. Néprajz szak akkor nálunk, Erdélyben nem is volt az egyetemen, de elképzelhető, hogy ha lett volna, akkor sem ezt választottam volna, hanem a magyar vagy történelem szakot. A magyar kultúra egészén belül a népiség iránti hangsúlyos érdeklődés a kolozsvári egyetemi évek alatt kristályosodott ki bennem, de még a szakdolgozatomat sem néprajzi témából írtam, hanem az emlékiratíró Bethlen Miklósból, mert akkor éppen az az eszme- és vallástörténeti háttér érdekelt, amelyben a 17. századi nagy erdélyi emlékirat-irodalom megszületett. De azért közben rendszeresen jártam terepre vallásos folklórt gyűjteni: Gyimesbe, Moldvába, a Mezőségre és persze a csíki szülőföldemre."
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://elteneprajz.blog/2023/01/14/lancreakcio-tanczos-vilmos/
Ugyanitt interjú Keszeg Vilmossal (https://elteneprajz.blog/2023/01/22/lancreakcio-keszeg-vilmos/) és Gazda Klárával (https://elteneprajz.blog/2023/01/29/lancreakcio-gazda-klara/).
 |
| Tánczos Vilmos kötetei |
„A hagyaték talált meg engem” – Demeter Zsuzsa irodalomtörténész Bálint Tibor látható és láthatatlan írásairól
Mintha az álom és a valóság küszöbén egyensúlyozó groteszk, torz lelkű lumpenek találkozóhelyén egyszer csak megállt volna az idő, és én, akár egy panoptikumban, körbejárnám a kövér vendéglőst, a szélfogó fülű pikolót, a karján pincsit hordozó utcalányt, Kolozsvár külvárosát – ilyen volt újraolvasni a Zokogó majom című regényt. A díszlet ma dizájnosabb, de a kisemberek ma is csak átvonulnak az életen, és ma is csak ritkán akadnak Kálmánkák, akik képesek kilépni saját sorsukból. Demeter Zsuzsa Bálint Tiborról írt esszé- és tanulmánykötete meggyőz arról, hogy nemcsak a „borítók közé zárt életműbe", hanem a szerző „láthatatlan” írásaiba is érdemes beleolvasni.
Bálint Tibor születésének 90. és halálának 20. évfordulója számvetésre késztette a kolozsvári író emlékét, munkásságát gondozó irodalomtörténészeket. A Helikon folyóirat, a Bálint Tibor Baráti Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Bukaresti Egyetem több tematikus beszélgetést, tudományos tanácskozást szervezett, és született egy, az író életútját bemutató tárlat is. Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon folyóirat szerkesztője négy éve kutatja az író hagyatékát. Ennek a munkának az eredményeképpen született meg az értelmező írásokat, esszéket tartalmazó kötet, amely közelebb hozza az olvasókhoz a világ abszurditására érzékeny Bálint Tibort.
Forrás és a szerzővel készült interjú itt: https://kultura.hu/a-hagyatek-talalt-meg-engem-demeter-zsuzsa-
„A Székelyföld nem egzotikum, hanem egy jellegzetes magyar régió” – interjú Zsidó Ferenc íróval, a Székelyföld főszerkesztőjével
Zsidó Ferenc jelenleg az egyik fontos erdélyi irodalmi-kulturális folyóirat, a csíkszeredai Székelyföld főszerkesztője – korábban napilapok, hetilapok munkatársa is volt –, de emellett visz egy fél katedrát irodalomtanárként a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában. A Laska Lajos című rövidprózakötet és a Huszonnégy című regény szerzője úgy látja, a székely embert is rengeteg inger éri a globalizálódó világban, sokat változik, csak a kívülálló számára tűnik úgy, hogy a Székelyföldön megállt az idő. De beszélgettünk vele kiégésről, a gazdasági válság hatásairól, és még a dobolásról is, aminek van egy fontos közös vonása az irodalommal…
"-Gyakori példa, és a te életedre is jellemző, hogy az író ember, ha polgári foglalkozást kell választania (mert kell), akkor az újságírást választja, hiszen ez mégiscsak az írással kapcsolatos. Mennyire lehet szerinted ezt a két igen kimerítő szakmát összeegyeztetni egymással és ráadásul a magánélettel is?
-Igen, adja magát ez a modell, nem is tudom, mennyire egészséges. Az is lehet, hogy sokkal jobban esik az írás nyolc óra kőműveskedés vagy vízvezeték-szerelés után, mint egyik fajta írásból átülni a másikba. Lehet, hogy jó lesz kipróbálni, akár az alkotásban is új dimenziót jelenthet. Összeegyeztetni egyébként nehéz, elég sok kapkodó, „szétesett” embert lehet látni ebben a műfajban. Én a napi újságírástól (Krónika) a heti újságírás felé (Polgári Élet), majd a havi folyóirat-szerkesztés (Székelyföld) felé vettem az irányt, így sikerült valamennyire lelassulnom. De még így is azon kapom magam, hogy túlpörgök. Például, ahogy megkaptam e kérdéseket tőled, nyomban nekiszöktem a megválaszolásuknak (a fizikai távolság miatt az interjú írásban készült – a szerk.). Aztán mondok magamnak: hát bolond vagyok én?"
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/a-szekelyfold-nem-egzotikum-hanem-egy-jellegzetes-magyar-regio-interju-zsido-ferenc-iroval/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
