2013. január 30., szerda

Magyar Kultúra Napja a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban


2013. január 22-én a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban a Magyar Kultúra Napjára emlékeztünk, hiszen 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ez az évforduló lehetőség arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, szellemi értékeinknek.
A délelőtt folyamán iskolánk IX-XII osztályos szavalói (Fodor Lóránt, Kakucsi Zsuzsánna, Hatos Lehel, Kacsó Tímea, Kinde Tímea, Ciocan Ágnes, Soó- Lőrinczi Lilla, Tóth Emőke, Jakabfi Norbert) évfordulós írók, költők alkotásait adták elő, illetve olvasták fel az iskolarádión keresztül.


Hatos Melinda, könyvtáros

2013. január 29., kedd

ÜNNEP EGYÜTT – Magyar Kultúra Napja


Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára idén, január 23.-án, a madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola tanulóival, tanáraival együtt ünnepelte a Magyar Kultúra Napját.


            E jeles nap alkalmából elsőként a diákok zenés, irodalmi összeállítását hallgathattuk meg, amely díszesebbé, szebbé tette a megemlékezést, s amely által még inkább elmélyültté válhattunk, ráhangolódhattunk az ünnepre. A gyerekek műsora után Márdirosz Ajka könyvtáros tartott rövid beszédet a kultúra fontosságáról, kihangsúlyozva, hogy ez utóbbi nemcsak időszakos kell legyen, hanem mindennapi életünk része, pl. a könyvek révén is, amit nap mint nap kézbe veszünk és olvasunk. Felhívta a gyerekek figyelmét az olvasás jelentőségére, annak kulturális vetületére. A programot könyvbemutató és beszélgetés követte: Balázs Lajos, a Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából című könyvéről tartott előadást. Mind a falubeli résztvevők, mind a pedagógusok, mind pedig a gyerekek nagy érdeklődéssel fogadták az R.M.P.SZ. 2012-ben Apáczai díjjal kitüntetett szerzőt. Bár azt gondolnánk, hogy a téma nehézkes a gyermeki gondolatvilág számára, mégis azt tapasztalhattuk, hogy a gyerekek nagy figyelemmel követték a pedagógus írót, aki a tanulók nyelvén próbálta elmagyarázni a rituális szimbólumok mibenlétét: hogy hol jelennek meg, és miért lényegesek székely-magyar kultúránkban a szimbólumok, és egyáltalán miért szimbólum számunkra a fenyő, a székelykapu, a gyertya stb. 

            Az ünnepi programot a Magyar Himnusz közös eléneklése zárta, amely elengedhetetlen része volt ennek a napnak.
 Márdirosz Ajka

2013. január 22., kedd

Könyvbemutató a székelykeresztúri Orbán Balázs gimnáziumban


A csíszeredai Pedagógusok Háza és a gimnázium könyvtára közreműködésével valósult meg Balázs Lajos: Rituális szimbólumok című könyvének bemutatása, 2012. december 12-én. Ez a találkozó tulajdonképpen a Tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve program keretén belül jött létre. Éppen ezért kaptak meghívást iskolánk aktív nyugdíjasai is.

Az Apáczai díjjal kitüntetett Balázs Lajos néprajzkutató könyve egy válogatás a Csíkszentdomokoson végzett négy évtizedes néprajzi kutatómunka során megjelent tanulmányokból.

A bemutató végére, diákok és felnőttek egyaránt, szimbólumokat ismerhettek meg a székely- magyar jelképkultúra világából, mint például a lármafa, a gyertya, a lakodalmi perec vagy a fenyő, és megtudhatták azt, hogy miért volt olyan nagy szerepük ezeknek a székely emberek életében.

Hatos Melinda


 

2013. január 21., hétfő

A Szentírás tisztelete



    A hajdan írt, lejegyzett szent könyvek több évezrede ránk maradtak agyagtábla, tekercsek, pergamen stb. formájában, biztosítva a több évszázados lelki üdvözülést az utókor emberének. A szent könyvek mondanivalói az évezredek és évszázadok során egy fikarcnyit sem halványultak, inkább egyre időszerűbbé váltak. Hiába az útmutató csillogásuk, a sötét alagútból kivezető fénysugaruk, mert már a huszadik században, a szó szoros értelmében is befűtöttek nekik. Azóta tiszteletük fokozatosan csökkent, és ez mostan is tart. Manapság csak egy vékony réteg birtokolja eme kincsek felbecsülhetetlen értékét, lelki támaszt nyújtva nekik, pedig szabad forgatni, senki sem tiltja meg. Igen, sajnos így van. Így van a mi Szentírásunkkal is. A kommunizmus időszakában a szinte minden házban-lakásban őrzött Biblia mentsvárként szolgált az emberi léleknek. Valahogy azt hinné az ember, hogy eme szigorú és embertelen időszak után az emberek visszatérnek hitük kereséséhez, a szellemi táplálék egyik legfőbb forrásához, de nem. Míg a kommunizmus időszakában „eltűrt olvasmánynak” számított, 1990 után, visszanyerve teljes szabadságát, az emberek egy része hátat fordított neki. Ha már az az érzésük, hogy minden lényeges emberi és szent dologgal tisztában vannak, miért is ne… Éppen ezért könnyen felszínre került a tiszta forrást beszennyező mocsadék áradat, s elöntötte, részben kiforgatta, mindent, ami szent, nem mintha ezzel meg tudta volna kérdőjelezni a Szentírás igazi mivoltát. Természetesen nagyon sokan inkább az új, a kéjelgő, a hamar megható, mindent kiélő és elhasználó utat választva hátat fordítottak ennek a kincsnek. Így van mikor csak vakon követik a mézesmadzagos, de alávaló média diktálta életformát. Még azt is lehet mondani, nem hibásak, hiszen nem biztos, hogy értik is. A gond viszont ott van, amikor a felnőttek, vagyis a szülők végig mímelik vallásukat, és sem magukra, sem családjukra nem ügyelnek. Előtör belőlük az anyagiasság és a kapzsiság. Régi mese és lerágott csont, de igaz. És ennek a tettnek legtöbb esetben a gyerek issza meg a levét.     
            Ha az ember ateistának tartja magát, és nem hisz a Fennvalóban, akkor is tisztelnie kellene mások nézetét, mert nem az a jó, amit egy ember szeret, vagy a többség által elfogadott, hanem az, ami mindenkinek beválik és senki sem szenved tőle. Természetesen nehéz dolog az egyeztetés és a ráfigyelés, pedig igazán érdemes lenne megpróbálni. Sajnos a mai egyeztetések és ráfigyelések egyre gyakrabban egymás kihasználásában fulladnak ki.
            Ilyenkor mit lehet tenni? Nemcsak az értékvédőnek, lelki atyának, papnak, olvasómesternek, könyvtisztelőnek stb. kell másnak lenni, hanem szinte egyszerre mindennek. Ez pedig kemény dió, főleg egy ilyen rohantató központú világban. A titok: meg kell állni. Megpróbálni láttatni a szentírások ragyogását, tisztaságát és az el nem apadó, üdvözítő lelki táplálékát.
* * *

            Öt esztendeje szerzett gimnáziumunknak a vallástanárnő 16 Szentírást, amelyből már csak 14 van meg. Az a 14 is az évek során több ízben megrongálódott. Ez a kis hír még csak a lehangolás kezdete. A hittan órára „hurcolt” könyvekbe belefirkáltak, övön aluli szövegekkel tarkították az oldalakat, a kötetek tábláit úgyszintén. Ha felmérőt írtak és szükségük volt egy részletre belőle, kitépték azt a lapot. Legjobb esetben a szabad életet élt lapokat visszahelyezték oda, ahonnan üggyel-bajjal kihasították. Azonban a köteteken több esetben látszott a megmagyarázhatatlan rongálás. Mivel a kötetek nemcsak ragasztottak, hanem fűzöttek is, igencsak kemény erőfeszítésbe került kitépni belőle valamit, letépni a tábláját, vagy kettéhasítani. Az esetek többségében „félmunkát” végzett az illető tanuló, de volt, aki „sikerre vitte”. Annak ellenére, hogy évente számtalanszor meg volt ragasztva, sőt egy-kettő újraköttetve, a vandalizmust nem lehetett megállítani. Ugye, az órára kiadott könyveknek nincs gazdája. Aki elviszi, az nem lehet hibás, és senki se tudja, hogy éppen kinél volt a megrongált kötet, sőt azt állítják, hogy úgy vitték el. Persze, úgy jött ki a nyomdából… Amúgy sem szabad folyton gyanúsítgatni valakit, mert lelki sérülést szenved. Nos, az eredményről mindenki meggyőződhet saját szemével.
            Íme a legutóbbi ragasztás előtti állapotot bemutató képek:








Nem egy egyedi esetről van szó! Ó, dehogy. A tapasztalat sem ezt mutatja. Ezt legjobban a könyvtárosok tudják. Szinte mindenhol ez folyik, csak nem mindenhol van Szentírás, és főleg eme kötetek órára való cipelése. A könyvek becsűje pedig ugyanolyan gyorsan süllyed alá, ahogy csak a szépet és a jót próbálják előtérbe helyezni ezzel kapcsolatosan, és nemcsak ebben a közegben, hanem az élet minden terén. Ha már a Szentírással is ezt teszik, akkor már semmin sem kell csodálkozni.

Borbé Levente
Iskolai könyvtáros, Csíkszereda




2013. január 18., péntek

Könyvadomány határon túlra

A Kölcsey Ferenc Alapítvány pályázatot hirdet hazai könyvtárak (közművelődési, iskolai, felsőoktatási, egyházi, egyesületi) számára, hogy könyvadománnyal támogathassák határon túli magyar testvérintézményüket, illetve testvérszervezetüket. A "Testvérkönyvtár" program keretében pályázni lehet évente. A pályázatok beadási lejárata május 31 és szeptember 30. Bővebben: http://kolcseyalapitvany.fw.hu/

Az iskolai könyvtárak eddig is szépen szerepeltek ebben a pályázatban. További együttműködésre fel!
Sok sikert!
Dömsödy Andrea
KTE

2013. január 16., szerda

Könyvkiállítás, könyvbemutató MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából

   A Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmából az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza könyvtára és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége könyvtára könyvkiállítást szervez január 14-25. között. A kiállítás megtekinthető az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza földszinti aulájában.

E jeles nap megünneplése alkalmából január 23.-án könyvtárunk könyvbemutatót, író-olvasó találkozót is tart Madéfalván, a Zöld Péter Általános Iskola dísztermében.
Balázs Lajos: Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából című könyvről beszélgetünk a szerzővel.

Gyertek el hozzánk, ünnepeljük együtt a Magyar Kultúra Napját!

Üdvözlettel,
Márdirosz Ajka

2013. január 7., hétfő

Januári évfordulók 2013



190 éve, 1823. január elsején született Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár és nemzeti hős. Ismert művei: A helység kalapácsa, János vitéz, Bolond Istók, Az apostol, Anyám tyúkja, A Tisza, A puszta télen, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet…, Nemzeti dal stb.

75 éve, 1938. január elsején született Deák Ferenc vajdasági író, drámaíró és költő.

70 éve, 1943. január elsején hunyt el Rejtő Jenő (Reich) zsidó származású magyar író. Népszerű regényei: Csontbrigád, A láthatatlan légió, Az előretolt helyőrség, Az elveszett cirkáló, Piszkos Fred, a kapitány, Az ellopott futár stb.

90 éve, 1943. január harmadikán hunyt el Jaroslav Hašek cseh író és humorista. Legismertebb műve: Švejk a derék katona.

90 éve, 1923. január harmadikán született Bárdos B. Artúr erdélyi magyar származású költő, novellista és újságíró.

70 éve született 1943. január negyedikén született Mandics György bánáti magyar költő, író, újságíró, szerkesztő és esszéíró.

50 éve, 1963. január negyedikén hunyt el Rab Gusztáv magyar író, újságíró.

120 éve született 1893. január ötödikén születettVincas Mykolaitis-Putinas litván költő, prózaíró.

645 esztendeje, 1368. január hatodikán hunyt el  Ibn Jamín (Amir Mahmud ibn Amir Jaminu'd-din Tugra-i) perzsa költő.

105 éve, 1908. január nyolcadikán született Was Albert erdélyi-amerikai magyar író és költő. Népszerű regényei: Adjátok vissza a hegyeimet!, Tizenhárom almafa, A funtineli boszorkány, Kard és kasza.

200 éve született 1813. január kilencedikén született Kuthy Lajos magyar regény- és drámaíró.

180 éve, 1833. január kilencedikén született Abonyi Lajos (Márton Ferenc) magyar író.

105 éve, 1908. január kilencedikén született Simone de Beauvoir francia írónő és filozófus.

90 éve, 1923. január kilencedikén született   Katherine Mansfield Beauchamp Murry Új-zélandi írónő, novellista.


35 éve, 1978. január kilencedikén hunyt el Szemlér Ferenc erdélyi magyar költő, író, műfordító és kritikus.

810 esztendeje, 1203. január tizedikén született Abu Sáma arab történetíró.

110 éve, 1903. január tizenegyedikén született Dékány András magyar író, újságíró és kritikus.

85 éve, 1928. január tizenegyedikén hunyt el Thomas Hardy angol író és költő. Főbb művei: A weydoni asszonyvásár, Egy tiszta nő, Lidércfény.

385 esztendeje, 1628. január tizenkettedikén született Charles Perrault francia klaszicista író, költő és meseíró.

135 éve, 1878. január tizenkettedikén született Molnár Ferenc (Neumann Ferenc) német-zsidó származású magyar író és újságíró.  Legismertebb regénye: A Pál utcai fiúk.

115 éve, 1898. január tizennegyedikén hunyt el Lewis Caroll (Charles Lutwidge Dodgson) angol író, költő, matematikus és fényképész, az Alice Csodaországban szerzője.

70 éve, 1943. január tizenötödikén hunyt el Erich Kinight angol-amerikai regényíró és novellista. Népszerű műve: Lassie visszatér.

90 éve, 1923. január tizenhatodikán született Dános Miklós erdélyi magyar író és újságíró.

165 éve, 1848. január tizennyolcadikán született Ioan Slavici román író, mesemondó és újságíró. Ismertebb művei: Az erdei lány, Anyja Lánya.

140 éve, 1873. január tizennyolcadikán hunyt el Edward George Lytton Bulwer angol költő, író, drámaíró, esszéista és novellista.

50 éve, 1963. január tizennyolcadikán hunyt el Tomcsa Sándor székelyföldi magyar író, karikatúrista, újságíró, elbeszélő és színműíró.

135 éve, 1878. január tizenkilencedikén hunyt el Szigligeti Ede (Szathmáry József) magyar drámaíró és színpadi rendező. Népszerű műve a Liliomfi.

120 éve, 1893. január huszadikán született Gyergyai Albert magyar író, irodalomtörténész és műfordító.

60 éve, 1953. január huszadikán hunyt el Gábor Andor magyar író, költő és humorista.

240 éve, 1773. január huszonegyedikén hunyt el Alexis Piron francia költő és drámaíró.

190 éve, 1823. január huszonegyedikén született Madách Imre, a magyar drámaírás kiemelkedő egyénisége, aki költészettel is foglakozott. Híres művei: Az ember tragédiája és Mózes.

70 éve, 1943. január huszonegyedikén hunyt el Bálint György magyar író, újságíró és kritikus.

225 éve, 1788. január huszonkettedikén született George Gordon Byron, az angol romantikus költészet egyik legismertebb alakja.  

85 éve, 1928. január huszonkettedikén született Panek Zoltán erdélyi magyar író és költő.

20 éve, 1993. január huszonkettedikén hunyt el Abe Kóbó japán író. Minálunk is népszerű műve: A homok asszonya.

230 éve, 1783. január huszonharmadikán született Stendhal (Marie-Henri Beyle) francia realista író és esztéta. Főbb művei: Vörös és Fekete, A pármai kolostor.

35 éve, 1978. január huszonharmadikán hunyt el Derzsi Sándor erdélyi magyar költő, újságíró és műfordító.

250 éve, 1763. január huszonnegyedikén született Édes Gergely magyar költő, író.

160 éve, 1853. január huszonnyolcadikán született José Julián Martí Pérez kubai költő és író.

85 éve, 1928. január huszonnyolcadikán hunyt el Vicento Blasco-Ibáñez spanyol regényíró, újságíró és politikus.

50 éve, 1963. január huszonkilencedikén hunyt el Robert Lee Frost amerikai-angol költő.
       
35 éve, 1978. január harmincadikán hunyt el Nagy László magyar költő és műfordító.

90 éve, 1923. január harmincegyedikén született Norman Mailer amerikai író, újságíró, költő és politikus.

80 éve, 1933. január harmincegyedikén hunyt el John Galsworthy angol író és drámaíró. Ismert műve: A Forsyte Saga.


Érdemes Tudni

85 éve, 1928. január elsején született Könczei Ádám erdélyi magyar folklorista, szerkesztő és pedagógus.

30 éve, 1983. január ötödikén hunyt el Nagy István erdélyi székely-magyar karmester, hegedűművész és zenetanár.

40 éve, 1973. január tizedikén hunyt el Földes László erdélyi magyar irodalomkritikus és szerkesztő.

520 esztendeje, 1493. január tizedikén született; és 445 esztendeje 1568. január tizenötödikén hunyt el Oláh Miklós (latinul Nicolaus Olahus) román származású magyar humanista és történész.

80 éve, 1933. január tizennegyedikén született Rockenbauer Pál magyar természetjáró, földrajztudós, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője.

105 éve, 1908. január tizenötödikén született Teller Ede zsidó származású magyar-amerikai atomfizikus, a hidrogénbomba feltalálója.

200 éve, 1813. január tizennyolcadikán született Bodó Sebestyén székely-magyar ferencrendi szerzetes, nyelvész, költő és műfordító.  Verseit latin nyelven írta.

115 éve, 1898. január huszonkettedikén született és 45 éve, 1968. január ötödikén hunyt el Bodó Imre székely-magyar tüzér alezredes, lovaglótanár, mesteredző és szakíró.

555 esztendeje, 1458. január huszonnegyedikén választották királlyá Hunyadi Mátyást.

30 éve, 1983. január huszonnegyedikén hunyt el George Cukor magyar-zsidó amerikai filmrendező.

135 éve, 1878. január huszonötödikén hunyt el Palló Imre székely-magyar operaénekes, a Magyar Állami Operaház igazgatója.

60 éve, 1953. január huszonkilencedikén hunyt el Fülöp Árpád székely-magyar származású kárpátaljai író és költő.   




2013. január 3., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél 2013/1. számából

Digitalizálták Bolyai János kéziratait
Bolyai János tudományos kéziratainak digitalizált változatát adta át az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete (EMT MS) a híres matematikusról elnevezett könyvtárrészlegnek.
A több mint egy évtizedig tartó munkán egy tízfős, Csegzi Magdolna által irányított csapat dolgozott. A több mint 12 ezer oldalt tartalmazó hagyaték feldolgozása és adathordozóra való átültetése 2012. december 15-re, Bolyai János 210. születésnapjára készült el. 'Lehet, hogy nem is fogjuk fel, mekkora pillanat ez, amikor a világ egyik legnagyobb matematikusának a munkásságát egy ilyen kis adathordozón átvesszük. Tény, hogy mától bárki számára elérhető Bolyai János műve, aki a Teleki Téka honlapján regisztrál' – köszönte meg Lázok Klára könyvtárvezető, miután átvette Csegzi Magdolnától a parányi szerkezetet. Ezen van többek között az 1831-ben megjelent leghíresebb Bolyai-mű, az Appendix, amellyel a mértan Kopernikuszának tartott erdélyi tudós megalkotta a 20. század fizikai elméletei számára nélkülözhetetlen alapot jelentő nemeuklideszi geometriát.
A digitalizálás tizenegy évig tartó folyamata során a technika fejlődése is nyomon követhető. Előbb CD-re, majd DVD-re, végül pedig egy kis USB-adathordozóra mentették a feldolgozott adatokat. 'Minket is meglep, hogy egy ekkora matematikus ilyen nagy kiterjedésű munkássága egy ilyen kis adathordozón elfér. De, ha ezt még ő is látná…' – mondta viccesen Csegzi Sándor, az EMT MS elnöke, aki a Teleki Téka volt vezetőjével, Spielmann Mihállyal voltak az adatfeldolgozás ötletgazdái.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/bolyai-digitalizalva

Hozzáférhető a Néprajzi Múzeum képes online adatbázisa
Szenzációs magyar és jelentős nemzetközi eredmény a Néprajzi Múzeum mintegy 100 000 műtárgyat bemutató képes online adatbázisa, amely mostantól hozzáférhető a nagyközönség számára.
A látványos és könnyen kezelhető, mai felhasználói igényeknek megfelelő felületen a Néprajzi Múzeum 60 000 műtárgyat és 38 000 fényképet, nyomatot és rajzot tesz közzé képpel ellátott adatbázisrekord formájában. A páratlan néprajzi forrásanyag lehetőséget teremt a szakmai és a laikus érdeklődők számára a virtuális kutatásra, keresésre, böngészésre és szörfözésre a 18–20. századi hagyományos paraszti kultúrát, az európai és az Európán kívüli népek legnagyobb tárgy- és dokumentumállományát képviselő magyarországi múzeumi gyűjteményben.
Az adatbázis felülete magyar és angol nyelvű, az általános eligazodást keresési segédletek, egyszerű és összetett keresési lehetőség, valamint a Nagyító című tematikus válogatás segíti.
Az online adatbázis specialitása, hogy itt egy kattintással összekapcsolhatók a műtárgyak és a különböző képi ábrázolások, megjeleníthető bármilyen szempontú szűrés, és lehetőség van az online párbeszédre, kommentelésre is. A fejlesztés a Néprajzi Múzeumban közel 10 éve folyó, a magyarországi muzeológiában egyedülálló műtárgy-digitalizálási tevékenység eredményességét tükrözi.
Forrás: http://katalist-to-feed.blogspot.hu/2012/12/katalist-legnagyobb-hazai-online.html, via KIT-hírlevél, 2012. december 19. (47. szám).

A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A december 19-i, szerdai nap rendezvényeit karácsonyváró koncert zárta, amely valóban megszépítette az ünnepet a jelenlévő közönség számára. Kájoni János Cantionale Catholicum című énekgyűjteményéből Györfi Erzsébet gyönyörű énekhangján szólaltak meg a karácsonyi énekek, Elekes Emőke lantművész kíséretével, Molnár Anna közreműködésével.
Babák székely népviseletben - kiállítás és beszélgetés Tankóné Péter Mária-Teréziával
December 20-án délután Tankóné Péter Mária-Terézia csíkmadarasi nyugalmazott tanítónő székely népviseletbe öltöztetett babáinak kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, az új könyvtárépület alagsorában kialakított multifunkcionális térben. Tankóné Péter Mária-Terézia személyesen mutatta be a megnyitóra össszegyűlt érdeklődőknek a mintegy 30 kiállított baba öltözékét, amelyeket saját kezűleg varrt, régi fényképek alapján, eredeti, a faluban összegyűjtögetett szőttes anyagokból. Csíkmadarasról megjelent három néprajzi tárgyú könyvéről, a madarasi hétköznapi életről, népviseletről, szokásokról Tankóné Péter Máriával Oláh Gál Elvira újságíró, a Bukaresti Rádió Magyar Adásának, valamint a Magyar Rádiónak a munkatársa beszélgetett egy csésze tea mellett.
Bemutatkozott a könyvtárban a 'Székely Konyha'
A Kájoni János Megyei Könyvtár ünnepi rendezvénysorozata a Székely Konyha című havilap bemutatkozásával zárult december 20-án este. A Hargita Népe kiadó lapcsaládjához tartozó gasztronómai magazint a szerkesztők mutatták be népes közönség előtt. A lap születéséről Isán István Csongor, a Hargita Népe igazgató-főszerkesztője beszélt a hallgatóságnak.
Jánossy Alíz, a Székely Konyha felelős szerkesztője a lap rovatait ismertette, elmondta, hogy igyekeznek sokféle igénynek megfelelni, nyitottak a változásra, az újra, de fontos céljuk a székely gasztronómia hagyományainak bemutatása is. Az est végén a vendégeket székelyföldi karácsonyi fogásokkal kínálták a szervezők. A jelenlevők megkóstolhatták a hagyományos kászoni töltött káposztát is, illetve a Székely Konyha munkatársai által készített finom hagyományos karácsonyi süteményeket, házi készítésű szaloncukrot.
A Kájoni János Megyei Könyvtár új székhelyének felavatásáról és ünnepi rendezvényeiről számos beszámoló olvasható a nyomtatott és internetes médiában.
Források:
http://www.facebook.com/pages/Kájoni-János-Megyei-Könyvtár-Biblioteca-Judeţeană-Kájoni-János
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/nyilik-a-megyei-konyvtar
http://www.hargitamegye.ro/index.php?pg=news_3_1909
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=70079
http://erdely.ma/kultura.php?id=132657

Irodalmi paródiáról szóló kötet bemutatója a székelyudvarhelyi könyvtárban
Zólya Andrea Csilla Irodalmi paródia és parodisztikus beszédmódok az erdélyi magyar irodalomban című tanulmánykötetét 2012. december 28-án délután a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag-termében mutatták be. A könyv a kolozsvári Komp-Press Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvet bemutatták és a szerzővel beszélgettek: Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője, illetve Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató. Közreműködött: Szűcs-Olcsváry Gellért színművész.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=6859
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/a-humor-jegyeben


Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
 

2013. január 1., kedd

Évfordulók 2013

Magyar vonatkozású irodalmi évfordulók 2013


95 éve hunyt el Abonyi Árpád (nagyabonyi Csiba Árpád) író, kolozsvári, később budapesti újságíró

70 éve született Adamis Anna dalszövegíró, költő

115 éve hunyt el Arany László költő és népmesegyűjtő

130 éve született Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész és műfordító

155 éve hunyt el Bajza József költő, színigazgató és kritikus

5 éve hunyt el Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg

140 éve született Bánffy Miklós erdélyi származású író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező és politikus

100 éve született Bözödi György (Jakab György) magyar író, költő, műfordító, szociográfus és történész

150 éve született Bródy Sándor író, drámaíró és publicista

145 éve született Cholnoky Viktor író, újságíró és műfordító

75 éve született Csire Gabriella romániai magyar író, gyermekíró

240 éve született Csokonai Vitéz Mihály költő, a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője

75 éve hunyt el Dsida Jenő erdélyi magyar költő

195 éve hunyt el Dugonics András piarista szerzetes, regény - és színműíró, egyetemi tanár

200 éve született Eötvös József író és politikus

185 éve hunyt el Fazekas Mihály író, költő

125 éve született Füst Milán író, költő, drámaíró és esztéta

60 éve hunyt el Gábor Andor regényíró, költő, humorista, publicista és dalszövegíró

160 éve hunyt el Garay János költő, író és újságíró

150 éve született Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró és újságíró

80 éve született Gergely Ágnes költő, prózaíró, esszéista és műfordító

120 éve született Gyergyai Albert irodalomtörténész, egyetemi tanár, író és műfordító

45 éve hunyt el Hamvas Béla író, filozófus, esztéta és könyvtáros

150 éve született Herczeg Ferenc író, színműíró és újságíró

20 éve hunyt el Horváth Imre erdélyi költő és szerkesztő

35 éve hunyt el Ignotus Pál publicista, író és szerkesztő

30 éve hunyt el Illyés Gyula költő, író, drámaíró, műfordító és lapszerkesztő

80 éve született Iszlai Zoltán költő, író, műkritikus és könyvtáros

10 éve hunyt el Janikovszky Éva író, költő, szerkesztő, gyermek- és ifjúsági könyvek alkotója

100 éve született Jékely Zoltán erdélyi író, költő és műfordító

85 éve született Juhász Ferenc költő és szerkesztő

130 éve született Juhász Gyula költő

150 éve született Justh Zsigmond író

95 éve hunyt el Kaffka Margit írónő, költőnő, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója

125 éve született Karácsony Benő erdélyi magyar író

75 éve hunyt el Karinthy Frigyes író, költő és műfordító

10 éve hunyt el Károlyi Amy költő és műfordító

90 éve született Claire Kenneth (Kölcsey Kende Klára), írónő

5 éve hunyt el Kercsó Attila erdélyi székely orvos, költő

70 éve született Király László erdélyi író, költő

55 éve hunyt el Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológus, vadász és természettudományi író

30 éve hunyt el Arthur Koestler (Kösztler Artur) zsidó származású regényíró, újságíró, társadalomfilozófus

130 éve született Kós Károly erdélyi építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár és politikus

175 éve hunyt el Kölcsey Ferenc költő, politikus és nyelvújító

135 éve született és 80 éve hunyt el Krúdy Gyula író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere

190 született Madách Imre drámaíró, költő, író, ügyvéd és politikus

65 éve hunyt el Markovits Rodion író, újságíró

35 éve hunyt el Mécs László premontrei szerzetes, költő és lapszerkesztő

135 éve született Molnár Ferenc német-zsidó származású író, újságíró

90 éve született Nagy Erzsébet román származású magyar-román erdélyi költő és műfordító

130 éve született Nagy Lajos író, novellista és publicista

35 éve hunyt el Nagy László költő, műfordító, illusztrátor

60 éve hunyt el Nyirő József erdélyi székely író, katolikus pap, újságíró és politikus

30 éve hunyt el Palotai Boris író és költő

80 éve született Páskándi Géza erdélyi író, költő, drámaíró

190 éve született Petőfi Sándor költő, forradalmár és nemzeti hős

90 éve hunyt el Rákosi Viktor író, újságíró, humorista, országgyűlési képviselő és sportvezető

70 éve hunyt el Rejtő Jenő (P. Howard) zsidó származású író

65 éve született Schäffer Erzsébet újságíró, író és publicista

50 éve hunyt el Sík Sándor piarista tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető

120 éve született Szántó György író

55 éve hunyt el Székely János (írói álnév: John Pen) magyar amerikai író, forgatókönyvíró

35 éve hunyt el Szemlér Ferenc költő, író, műfordító és kritikus

185 éve született és 145 éve hunyt el Szendrey Júlia költő és író

60 éve hunyt el Szép Ernő költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző és elbeszélő

105 éve született Szepes Mária színész, forgatókönyvíró, író, költő

135 éve hunyt el Szigligeti Ede drámaíró, színpadi rendező, akadémikus

75 éve született Szilágyi Domokos erdélyi költő, író, irodalomtörténész, műfordító

75 éve született Szilágyi István erdélyi regényíró és novellista

60 éve született Szőcs Géza erdélyi származású költő és politikus

15 éve hunyt el Szúnyogh Sándor szlovéniai magyar újságíró, költő, televíziós szerkesztő

75 éve született Tandori Dezső költő, író, műfordító és esszéista

130 éve született Tompa László erdélyi székely költő és műfordító

145 éve hunyt el Tompa Mihály költő, református lelkész

85 éve Tóth Árpád költő, író és műfordító

195 éve hunyt el Újfalvy Krisztina erdélyi költőnő, az első női jegyző

105 éve született és 15 éve hunyt el Wass Albert erdélyi-amerikai író és költő

100 éve született Weöres Sándor költő, író, műfordító és irodalomtudós

175 éve született Zilahy Károly erdélyi származású hírlapíró és kritikus





 Összeállította:
Borbé Levente

 

Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...