A 33. Szent György Napok Gyermekvárosa keretében, a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban felállított jurtában 2026. május 3-án 12 és 15 óra között a Bod Péter Megyei Könyvtár könyvtárosai meseolvasással és kézműves tevékenységekkel szórakoztatták és gondolkodtatták el a programukban részt vevőket.
A több asztalnál zajló tevékenységek mindig egy-egy meséhez kötődtek. A tevékenységvezető könyvtárosok mesét olvastak, többek között Simona Epure és Szőcs Margit könyveiből, akik az idei, 5. SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál meghívottai voltak, így őket különösen meg akarták ismertetni a közönséggel. A tevékenységek között volt papíregér- és sünikészítés, madárka-varrás, illetve önismereti kifestőzés.
A két nyelven zajló foglalkozások mellett lehetőség volt beiratkozni a könyvtárba, illetve könyveket lapozgatni, olvasgatni.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid02a9KzSBsifMfXrD47E7bsWUxBG35u2ESppKeJhg2jVGJw9ZTMcYjmvpTPJwvXAwaJl
Izgalmas témák a Könyvtársalgóban
Kéthetente szervezett találkozókkal folytatódik a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugdíjasoknak meghirdetett, idén február elején indult beszélgetőklub-sorozata, a Könyvtársalgó.
2026. május 12-én könyvvásárokról, író-olvasó találkozókról, irodalmi fesztiválokról beszélgettek a résztvevők, akik ezt követően közösen hangolódtak az akkor már küszöbön álló helyi könyves ünnepre, az 5. SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra. Az esemény színes programját olvasgatva mindenki talált benne olyan csemegét, amely felkeltette az érdeklődését.
Május 26-án keleties hangulatban telt a beszélgetőklub, ugyanis Japán kultúráját próbálták közösen felfedezni, gondolatban bebarangolni a jelenlévők. Egyikük nemrég járt ott, ezért örömmel hallgatták az élménybeszámolóját, miközben a többiek ügyesen kiegészítették saját tudásukkal, jó kérdésekkel, újabb és újabb témát érintve. Hangulatfokozóként szolgált mindezek mellé az onnan hozott rizstea ízlelgetése.
Forrás és fotók itt:
https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid023NwinoG62pNTMyUT7WnyP8DMg32MnGjRBToAZTa9uHCjupA1j3Kn1gZJAuRqQw9dl
https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid02a8fz8yM56KJAaVvmvpsmU7YuJrzBer7RqipvC7hQCuSzsAcyZVNmagPrt5jMWqkEl
Májusi biblioterápiás foglalkozások
Az életről, a fejlődésről, a jövő kihívásairól és lehetőségeiről volt szó a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban a Lázadó Muglik ifjúsági olvasókör idén májusi találkozóján. Kurt Vonnegut Tomorrow and Tomorrow and Tomorrow (Holnap, holnap, holnap) című novelláját olvasva a résztvevők elgondolkodtak azon, hogy mi történne, ha az emberek soha többé nem halnának meg? Tényleg boldoggá tenne minket egy szer, ami örök életet ígér? És ha egyszer már létezik, tudnánk nemet mondani rá? A sztori rávilágít arra, hogyan változhat meg egy család élete, amikor a szeretet helyét fokozatosan átveszi a félelem és az önérdek. Egy olyan társadalom, ahol túl kevés az erőforrás, eltűnik a személyes tér, az igazi ételek luxuscikkek, az emberek egyre közönyösebbé válnak egymás iránt. Olyannyira, hogy végül már a börtön tűnik az egyetlen helynek, ahol valódi szabadság létezik.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0i7iperqwwJLCaA8PFNAZbW9ox1ExA8sVTpYyodyvWyS39JWHz7W2gYKpJNjybkxLl
A felnőtt olvasókör májusi találkozóján Tóth Krisztina Légörvényben című novelláját olvasva a következő témákról beszélgettek a jelenlévők: utazás repülőgéppel, előítéletek, félelmek, betegségek, súlyosan beteg gyerek, gondoskodás, empátia, közömbösség, frusztrációk, kiszolgáltatottság, kilátástalanság, gyerekkori traumák, családi kötelékek, elfojtott bűntudat és a jövőtől való szorongás. A jelzett novellában egy repülőút során bepillantást nyerhetünk két család életébe és sorsába. A beteg kislány helyzete empátiát vált ki a könnyen ítélkező, külsőségekre adó fiatal lányból. Kiderül számunkra, hogy az előítéletek mögött érzékeny, gyerekkori traumákat hordozó lány rejtőzik. A novella végkicsengése az, hogy bár mindannyian ugyanazon a „gépen” ülünk, és ugyanazokat a viharokat éljük át, mégis mélységesen egyedül vagyunk a saját gondjainkkal.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid034ib6T2Vyo7ChjA2ktpQo7hSeNXB7ShPhtnZAZE5NFes1EbMsytnp76XpH3epYkBol
A Léleksimogató csoport májusi találkozójának résztvevői szintén Kurt Vonnegut Tomorrow and Tomorrow and Tomorrow (Holnap, holnap, holnap) című szatirikus novelláját olvasták. A bevezető kérdésre – „Milyen lesz az életünk 2158-ban?” – számos érdekes válasz született, a téma sok izgalmas gondolatot indított el. A jelenlévők beszélgettek a technológia, az orvostudomány, az űrkutatás fejlődéséről, lehetséges új erőforrásokról, valamint az emberiség jövőjéről: hogyan élünk majd, milyenek lesznek az emberi kapcsolataink, hogyan dolgozunk, hogyan alkalmazkodunk a változásokhoz és milyen kihívásokkal kell szembenéznünk? Habár a világ 2158-ra biztosan gyökeresen megváltozik, bizonyos emberi igények valószínűleg ugyanazok maradnak: biztonságra, szeretetre, közösségre, természetközeli és értelmes életre vágyunk majd akkor is.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0ZpDbMBLRUE6eUXY9Qds9XX4Vn6uFrvnjQTKMk4wnJVkxiYVsqmdYzNYDv2BBgkPZl
Könyvtári csapat a könyvvásáron
Mesék, nevetés, csillogó gyermekszemek: még mindig ezek az élmények visszhangzanak bennünk az idei csíkszeredai könyvvásár után. A Szöcskedomb néhány napra valódi mesevilággá változott, ahol papírszínházi történetek, játékos foglalkozások és bábelőadások repítették a gyermekeket a képzelet határtalan birodalmába.
Plüm-Plüm és a sárkány együtt tanított bennünket bátorságra, barátságra és arra, hogy a mesékben mindig ott lapul egy kis varázslat.
Hálás szívvel köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott, együtt mesélt, nevetett és álmodott ezeken a különleges napokon. Az érdeklődés, a sok mosoly és a gyermeki kíváncsiság tette igazán felejthetetlenné ezt az élményt. A Kájoni János Megyei Könyvtár csapata szeretettel köszöni a közös pillanatokat, és már alig várja a következő találkozást!
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1469/mesek-nevetes-csillogo-gyermekszemek
A reformkor könyveiről a Teleki Tékában
„... a haza fényre derül!” – A reformkor könyvei címmel nyílt kiállítás 2026. május 21-én a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban. A tárlat a magyar reformkort ismerteti, felvillantva azokat a nagyobb témaköröket a gazdaságpolitikától a nyelvújításig és a tudományos élet megszervezéséig, amelyek a reformkor két évtizedében a nemzeti polgárosodás jelszava alatt meghatározták a közélet formálóinak törekvéseit a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben. A kiállítás kurátora László Lóránt.
Forrás: https://www.facebook.com/events/967141889632863
Közel 12 ezer látogatóval zárult az ötödik SepsiBook
A jövő olvasógenerációjára való odafigyelés, a kisközösségek ereje és a könyv iránti szeretet idén is emlékezetessé tette Sepsiszentgyörgyön a SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált. A négy nap alatt több mint 11 600-an látogattak ki a Sepsi Arénába, hogy részt vegyenek a könyv ünnepén.
„A rendezvény végéhez érve elmondhatjuk: a SepsiBook ötödik kiadása minden várakozásunkat felülmúlta. Nem titok, hogy az általános gazdasági helyzet és a mindennapok bizonytalanságai – a tervezés fázisában – minket, szervezőket is aggasztottak. Azonban ismét bebizonyosodott, hogy az a világ, amelyet itt, a Sepsi Arénában létrehozunk, egyfajta szellemi és lelki menedékké vált látogatóink számára. A SepsiBook olyan rendezvény, ahol az irodalom és a kultúra egyszerre foglalkoztatja az elmét és erősíti a lelket. Szerteágazó programunkat zömében sikerült szorosan összekapcsolnunk az olvasással, a könyvekkel és az írott kultúrával, közönségünk pedig válaszolt erre a hívásra: értő, kíváncsi, figyelő jelenléttel töltve meg a teret” – fogalmazott Szonda Szabolcs programigazgató, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója.
A SepsiBook idén is megőrizte és megerősítette azokat a kereteket, amelyek a rendezvény sajátos hangulatát adják. „Ebben az évben is kiemelt figyelmet szenteltünk a gyermek- és ifjúsági irodalomnak, a családokat megszólító programoknak. A könyvtári és olvasásnépszerűsítő munkánk tapasztalataiból tudjuk, hogy a specifikus témák és a szakmaibb beszélgetések is vonzóak, az ezek köré alakult kisközösségeket idén hangsúlyosabban szólítottuk meg, és az Arénában végül számottevő, kíváncsi nagyközönséggé adódtak össze. Kiadói visszajelzések szerint látogatóink a magasabb könyvárak ellenére is vásároltak, így a standoknál sem volt ok panaszra” – hangsúlyozta.
„Idén közel 150 meghívott és 115 programpont várta a közönséget, 13 workshop, 10 kiállítás, 5 koncert is színesítette a kínálatot, míg a könyvvásáron 56 kiadó gazdag választékából válogathattak az érdeklődők. Az első két napon szervezetten érkeztek a gyermekcsoportok, amelynek köszönhetően több mint 2500 gyerek vett részt a SepsiBookon csak ebben az időszakban. Mint mindig, idén is nagy sikere volt az ingyen fogyasztható almának, amelyből négy nap alatt 1150 kg fogyott el. Örülünk, hogy a helyi vállalkozók is fontosnak tartják a rendezvényt, jelen vannak és támogatnak bennünket” – emelte ki Gombos Zoltán fesztiválkoordinátor.
A szervezők munkáját ebben az évben közel 70 fős önkéntes csapat segítette, akik között nemcsak diákok, hanem a könyves kultúra iránt érdeklődő felnőttek is voltak. A SepsiBook idén is túllépett a hagyományos könyves rendezvények keretein: minden eleme azt szolgálta, hogy az olvasás élménye és a közösségi találkozások emlékezetessé váljanak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/hirek/a-konyv-unnepe-sepsiszentgyorgyon-kozel-12-ezer-latogatoval-zarult-a-5-sepsibook
Az esemény programja itt érhető el: https://sepsibook.ro/program/
A SepsiBook blogja itt böngészhető: https://sepsibook.ro/bookblog/
Sajtóvisszhangok, kisvideók, beszámolók és értékelések itt: https://www.kmkt.ro/hu/sajtoszemle-2026.html
Irodalomterápiás könyvbemutató és workshop a SepsiBookon
2026. május 15-én a SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon a Magyországról érkező dr. Béres Judit irodalomterapeuta, egyetemi oktató és szakíró Terápiás írás című kötetét mutatta be. A könyv tartalmazza a terápiás írás elméleti és gyakorlati módszertanát, mindehhez segítőanyagként pedig a szerző személyes élménybeszámolóit. A szerző a kötetet dr. Birta-Székely Noémi irodalomterapeuta és egyetemi docens társaságában mutatta be. Az igen tartalmas beszélgetés az érdeklődőket elkalauzolta a terápiás írás csodálatos, gyógyító hatású univerzumába, a beszélgetőtársak közti összhang megkönnyítette a közönség számára a szóbanforgó módszer megértését. A könyvbemutató dedikálással ért véget, amit nyomban a terápiás írás gyakorlati megtapasztalása követett. Az érdeklődőknek igen tartalmas élményben volt részük.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/05/konyvbemutato-es-workshop-sepsibookon.html
Könyvzsákocskák újrahasznosítható anyagokból
Többhónapos projekt ért véget a Szentegyházi Városi Könyvtárban: 50 könyvzsákocska készült el a szentegyházai Gábor Áron Szakközépiskola textilszakos diákjainak jóvoltából. Az újrahasznosított anyagokból készült, kölcsönözhető zsákocskák a könyvek védelmét szolgálják, meghosszabbítva azok élettartamát. A diáklányok kreativitásuknak teret adva szabták-varrták a könyvköntösöket, illetve vasalták rájuk a könyvtár logóját ábrázoló matricákat. Igényesen összeállított, szép darabok születtek munkájuk során. Nemcsak egy iskolai feladatot hajtottak végre, hanem részesei voltak egy hasznos célt szolgáló könyvtári projekt kivitelezésének.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0cxvfM1NGnuCiP5F3jiMX9g3d8yK3nSu2KfHzTeyKKMMf7DeMU22NjEFEzM3T2Hzrl&id=100081886002398
Erdélyi olvasóival találkozik a Nobel-díjas Krasznahorkai László író
Erdélyi olvasóival találkozik Krasznahorkai László, aki 2026. június 2-án Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón. A Nobel-díjas író az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében látogat Erdélybe, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirattal partnerségben szervezett szerzői est 18 órakor kezdődik a Kultúrpalota nagytermében, és dedikálással zárul.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/eloszor-talalkozik-erdelyi-olvasoival-a-nobel-dijas-krasznahorkai-laszlo
Viszontagságos életútról, hadifogságról szóló világháborús naplót mutattak be
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatták be 2026. április 30-án a Dr. Fejér Sándor második világháborús levelezéséből készült kötetet.
Az eseményen jelen volt a kötet szerkesztője, Incze Fejér Anikó, és a helyszínen lehetőség volt a könyv megvásárlására is. A kötetbemutató házigazdája Vargha Mihály múzeumigazgató volt. A könyv a T3 Kiadó gondozásában, Sepsiszentgyörgyön jelent meg 2026-ban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronika.ro/kultura/viszontagsagos-eletutrol-hadifogsagrol-szolo-vilaghaborus-naplot-mutatnak-be
Naponta meglelni a változatosság varázsát
Miként változott a könyvtárosi szerep, lehet-e pályaívet tervezni, és miért izgalmas, ha könyvvásárt szervez az ember? Például SepsiBookot, amelynek idei kiadásában újdonságként képregény-műhely is lesz.
Mint minden jóravaló szakmai kategóriának, a könyvtárosoknak is kijár egy világnap. Ennek ürügyén hangzott el beszélgetés a Kolozsvári Rádió Tetőterasz című műsorával Hollanda Andreával, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár olvasószolgálatának vezetőjével.
Forrás és az interjú itt: https://www.kolozsvariradio.ro/2026/04/21/naponta-meglelni-a-valtozatossag-varazsat/
Közelképben: Illyés Claudia könyvtáros
„… véletlenül talált rá a hivatására, arra, hogy könyvtáros legyen. De nem olyan könyvtáros lett, mint azt sokan gondolnánk. Ő mondta egyszer, hogy aki csokigyárban dolgozik, nem csokit eszik egész nap, így a könyvtárban sem egész nap olvas az ember. És ő tényleg nem azt teszi, mert folyton új ötletei vannak, melyeket meg is valósít. Az évek során folyamatosan foglalkozásokat tartott a gyerekeknek, nagyikat tanított internetet használni, ma meg kirándulni viszi őket. Kórházba, idősotthonba és még a börtönbe is elvitte a könyveket, a rabokhoz, hisz nekik is jár, s mindemellett még egy kis farmot is vezet.”
Az Erdélyi Magyar Televízió AZ ember című podcastjében Csatlos Tünde beszélgetőtársa volt Illyés Claudia könyvtáros.
Forrás és az interjú itt: https://youtu.be/6EbcmP1SKIk
Erdélyi könyvkiadás: lapról lapra nehezebb
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőit kérdezték.
A mostani válságos gazdasági helyzet egyértelműen befolyásolja a kiadókat, főként az, hogy tavaly augusztus 1-jétől a könyvek esetében 5 százalékról 11 százalékra emelkedett az általános forgalmi adó – tért azonnal a lényegre Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetője.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/erdelyi-konyvkiadas-laprol-lapra-nehezebb
Elhunyt Ungvári László Zsolt sepsiszentgyörgyi költő
2026. május 30-án, 47 éves korában elhunyt Ungvári László Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagja. 1979-ben született Sepsiszentgyörgyön. Három verseskötetet hagyott maga után: A költő nesztelen ecsetje (2007), A megkésett Orpheusz szerelmes éneke (2009) és a Napéjegyenlőség (2013). Versei, kritikái, esszéi erdélyi és magyarországi folyóiratok hasábjain jelentek meg. Saját versében írta: „elindulok a láthatatlan jövendő felé versbe öltözötten.” Most ezt az utat tette meg végleg – azt a jövendőt, amelynek közeledtét talán maga is érezte, hiszen költészetét mindvégig áthatotta az idő múlásának velőkig ható tapasztalata, a „palackozott múlt”, a „csontokban lakó idő” – áll az E-MIL nekrológjában.
Forrás: https://irokligaja.ro/elhunyt-ungvari-laszlo-zsolt-kolto-az-e-mil-tagja/
Tizenöt éve hunyt el Cs. Gyimesi Éva
A tizenöt éve, 2011. május 23-án elhunyt Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténészre, nyelvészre, publicistára és egyetemi tanárra emlékezett a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára. A jeles kultúrember életéről, munkásságáról szóló kiállítást a gimnázium dokumentációs és információs központja melletti nagy asztalon lehetett megtekinteni, valamint a könyvtár kölcsönzői részén. Az érdeklődő diákoknak és pedagógusoknak Borbé Levente könyvtáros beszélt Cs. Gyimesi Éva életéről és munkásságáról, valamint az általa írt, a könyvtárban lévő kötetekről.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/05/15-eve-hunyt-el-cs-gyimesi-eva.html
Hatvan éve hunyt el Tamási Áron
Hatvan éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia, valamint a Szűzmáriás királyfi, a Jégtörő Mátyás és a Hazai tükör című regények, illetve az Énekes madár, a Tündöklő Jeromos és a Csalóka szivárvány című színművek szerzője.
Tamás János néven a székelyföldi Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án, szegény, sokgyermekes földművescsaládban. Kisgyerekként a bal tenyere súlyosan megsebesült, és mint mezei munkára alkalmatlan kezdhette meg iskoláit Székelyudvarhelyen. 1917-ben hadiérettségit tett, és a gimnáziummal párhuzamosan a tiszti iskolát is elvégezte. Az első világháború alatt, 1918-ban részt vett a piavei csatában, helytállásáért vitézségi érmet és néhány nap szabadságot kapott, amelynek letelte után már nem tért vissza a frontra. 1918 novemberében a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, de amikor románul kezdtek oktatni, átjelentkezett a kereskedelmi akadémiára, ahol 1922-ben szerzett diplomát. Nevét is ekkoriban változtatta meg Tamás Jánosról Tamási Áronra. Diplomájának megszerzése után bankoknál dolgozott Kolozsváron, majd Brassóban, ekkor indult írói pályafutása is: 1922-ben a Szász Tamás, a pogány című novellájával megnyerte a Keleti Újság novellapályázatát.
1923-ban a jobb megélhetés reményében (vagy csak kalandvágyból) az Egyesült Államokba utazott, és előbb New Yorkban, majd rövid ideig a Chicago melletti Garyben és végül a nyugat-virginiai Welchben élt, eleinte alkalmi munkákból, majd banktisztviselőként dolgozott. Kínzó honvágyát írással enyhítette, hazaküldött novelláiból állt össze Lélekindulás (1925) című kötete. A székely népballadák, népi mókák világát idéző könyvre felfigyelt a közönség és a kritika is. 1926-ban hazatért Kolozsvárra, Az Ujság munkatársa lett, kapcsolatba került az Erdélyi Helikon és a Korunk körével is. 1928-ban jelent meg első regénye, a Szűzmáriás királyfi, amelyet még javarészt Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be.
1932-ben publikálta legnépszerűbb regényét, az Ábel a rengetegben-t, amely később az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetekkel trilógiává állt össze. A Hegedűs Géza által „fenyőillatú remekműnek” aposztrofált regény zárómondata mára szállóigévé vált: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Későbbi műveit, a Jégtörő Mátyás című regényt, majd színműveit (Énekes madár, Tündöklő Jeromos, Csalóka szivárvány) is erős költőiség, a népmesék varázslata jellemezte.
Többször is kitüntették a Baumgarten-díjjal (1929, 1930, 1933, 1943), valamint 1940-ben átvehette a Corvin-koszorút is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/60-eve-hunyt-el-tamasi-aron/
Üdvözlet Orbaiszékről: Beke Ernő legújabb képeslap-albuma
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola szervezésében mutatták be a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontban Beke Ernő Üdvözlet Orbaiszékről című albumát, amely több mint hatszáz régi képeslap segítségével idézi meg Kovászna és Orbaiszék múltját. A kötetről Ferencz Éva, az egyesület elnöke beszélgetett a szerzővel, valamint a könyvet gondozó ARTprinter Kiadó vezetőjével, Kopacz Attilával.
A kötet fejezetei városrészek és témák szerint mutatják be Kovászna és Orbaiszék múltját: külön részt kapott a vasút környéke, a főtér, a strandok, a kereskedők és üzletek, a templomok, iskolák, valamint a Kovászna-patak és a Sikló is. A könyvben Kommandó, Gelence, Zabola, Zágon, Papolc és más orbaiszéki települések régi képeslapjai is helyet kaptak.
Kopacz Attila a bemutató végén részleteket olvasott fel Látó Anna Honvágyam hiteles története című regényéből, amely Kommandó 19. századvégi világát idézi meg, valamint Orbán Balázs Gelencéről írt soraiból is. Mint hangsúlyozta, a könyv célja nem csupán a dokumentálás volt, hanem az is, hogy a régi képeslapok mögött megbúvó történetek, hangulatok és emberi sorsok is megelevenedjenek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/180957/beke-erno-legujabb-kepeslapalbuma-udvozlet-orbaiszekrol
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
