Alkotói pályázat középiskolásoknak: a Pilinszky-emlékévhez kapcsolódó fotókat, videókat és portrékat várnak

 A Pilinszky-emlékévhez kapcsolódóan alkotói pályázatot hirdet a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola anyaországi és határon túli középiskolás (9-13. évfolyamon tanuló) diákok számára.

„A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola számos programot és kezdeményezést valósít meg, amellyel célja, hogy minden korosztály számára lehetővé tegye, hogy megismerkedjen, vagy újra ismerkedjen Pilinszky lenyűgöző életművével” – olvasható a pályázat kiírójának hétfői közleményében. A középiskolás diákok fotó, film, plakát és portré kategóriában pályázhatnak. 

Tovább a cikkhez: https://kronikaonline.ro/kultura/alkotoi-palyazat-kozepiskolasoknak-a-pilinszky-emlekevhez-kapcsolodo-fotokat-videokat-es-portrekat-varnak

Búcsú a gyerekkortól

Nádas Péter kisregénye, A Biblia, igen érdekes olvasmány. Magyarországon játszódik az ötvenes években, ahol már a kommunizmus eszméje átjárta a mindennapokat. Egy tizenkétéves gyerkőc áll a cselekmény központjában, aki egyes szám első személyben meséli el az akkori nyarát. A budapesti svábhegyi kertesvillák egyik lakója. Szülei tisztviselők. Elég gyakran vannak elfoglalva, ezért kevés idejük jut kisfiúk neveltetésére. A legényke sajnos nem éppen a gyerekek mintaképe. Unatkozását eléggé rémes dolgokkal csillapítja. Mint például a kutya elverése. A közelükben lakó kislány játszótársával sem bánik valami elegánsan... Ez mind a szeretethiányával magyarázható. Szegényke vajon kitől kaphatja meg, ha nem foglalkoznak véle? Magányosságát valamelyest orvosolja Szidike, a parasztcselédlány, aki a házhoz jelentkezik munkára. A gyerek kiváncsiskodása Szidike iránt egyre nagyobb. Ezért félszegségében, nehogy nevetség tárgya legyen, még ellenséges is véle szemben. Az egész a suhancos szerelmi fellángolásból fakad. Viszont mikor lopással gyanúsítják meg Szidikét, akkor a fiú csak összezavarodva, lapítva figyeli szüleinek a számára különösnek tűnő viselkedését.

A parasztcselédlány a megvádolása után hazamegy, és nem tér vissza hozzuk. A gyerek, az anyukájával együtt autóba ülve utánamennek.

A tanyasi élet nyomora erős benyomást tesz a gyerekre. Ezúttal kétségbe vonja szüleinek életmódját, s mintha egyre távolabb érezné magát tőlük. Az házban megtalálták Szidikét, és saját Bibliájukat is. A fiú védelmére kél a cselédlánynak, hogy ő adta neki ajándékba. Ezzel a tettével a már gyerekkornak is búcsút inthetett, mert már értette azt, hogy valami nincs rendjén.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

ReMeK-e-hírlevél 2021/9. számából

Őszi felvételi könyvtáros alap- és mesteri képzésre Kolozsváron és Bukarestben

Államilag támogatott helyekre lehet még jelentkezni könyvtárosképzésben az őszi felvételi alkalmából: Kolozsváron a magyar tannyelvű, nappali tagozatos alapképzésben (a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem- és Filozófia Karán működő Könyvtár- és információtudomány szakon) 2 helyre jelentkezhetnek a könyvtáros, információmenedzser, kulturális programkoordinátor, antikvárius szakképesítés iránt érdeklődők. A felvételire motivációs levél benyújtása szükséges, a jelentkezők rangsorolása pedig az érettségi vizsga átlaga alapján történik. A két ingyenes hely mellett a Kar 12 költségtérítéses helyet is biztosít. Könyvtártudományi szakirányú mesteri képzést a BBTE csak román nyelven biztosít, az őszi felvételin a megmaradt 4 ingyenes és 45 fizetős helyre jelentkezhetnek az érdeklődők.

Szintén államilag támogatott helyeket biztosít a Bukaresti Tudományegyetem is a könyvtárosi és kapcsolódó szakmák iránt érdeklődőknek (itt a Könyvtár- és információtudomány szak az Egyetem Bölcsészkarán van). Az érdeklődők számára román nyelvű, nappali tagozatos alapképzésben 26 helyet hirdetnek meg (ebből 1 hely a roma származású, 2 pedig a vidéki környezetből érkezők számára van fenntartva). A felvételi kritériumot az érettségi vizsga, illetve a Román nyelv és irodalom érettségi tantárgy osztályzatának átlaga képezi.

Mesterképzésen is maradtak helyek az őszi felvételire, a Bukaresti Tudományegyetem Információmenedzsment a kortárs társadalomban mesteri programjára: 17 ingyenes és 23 fizetős helyre lehet felvételizni. A felvételi kritériumokat a motivációs levél és a jelölt önéletrajza, illetve a felvételi interjú képezi.

Forrás (Kolozsvár): http://kmti.hiphi.ubbcluj.ro/felveteli/alapkepzes_nappali#topbar

http://hiphi.ubbcluj.ro/Public/File/admitere_licenta_2021/Locuri_admitere_2021_licenta_toamna.pdf

Forrás (Bukarest): https://litere.ro/admitere/licenta/ ; https://litere.ro/admitere/masterat/

Szünidős mesepercek a könyvtár árnyékában

Mesepercek a kertkönyvtárban címmel újabb vakációs tevékenység zajlott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, július-augusztusban, hetente keddtől péntekig. A meseolvasásnak és a különböző játékos foglalkozásoknak az intézmény árnyas kiskertje adott otthont, ahol kényelmes babzsákokon ülve indult nap mint nap kalandra az óvodásokból és kisiskolásokból álló csapat a könyvtárosok és önkéntesek felügyelete mellett.

A vakációs tevékenység keretében 10–12 óra között fogadták a gyerekeket a foglalkozásokra, és a 10:30 órától kezdődő meseolvasásra. A kezdeményezésről Szilágyi-Nagy Imola könyvtáros mesélt.

Nem új keletű a könyvtár azon törekvése, hogy bevonzza a gyerekeket és megszerettesse velük a könyvek világát. Tevékenységei által arra törekszik, hogy olyan könyveket adjon a gyerekek kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, ugyanakkor irodalmi értékkel is bírnak. Ennek az olvasóvá nevelésnek a részét képezi az évről évre megszervezett, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő vakációs foglalkozás, a Csodalámpa Olvasóklub és a Mesepercek a kertkönyvtárban kezdeményezés.

– Tíz órától várjuk a kicsiket. A kertben berendeztünk egy kis olvasósarkot, van egy szabadpolc, ahol lehet keresgélni könyveket, fel lehet lapozni, beleolvasni, ha megtetszik valamelyik, ki lehet kölcsönözni. A gyerekkönyvtárba is fel lehet menni, és válogatni. 10:30-től a könyvtárosok vagy az önkéntesek mesét olvasnak a gyerekeknek. Utána társasjátékozunk, festeni lehet, autózni az autós szőnyegen. Korosztály szerint kisebb csoportokat alakítunk ki, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő és szórakoztató foglalkozást, játékot. Óvodáskortól már fogadjuk a gyerekeket, igazából bárki jöhet, akinek van türelme meghallgatni a meséket, becsatlakozni a tevékenységekbe. Vannak olyan „látogatók”, akik a Csodalámpa Olvasóklub rendszeres résztvevői, akik magukkal hozták a barátaikat, a kisebbeket a szülők, nagyszülők kísérik el, vagy nagyobb testvéreikkel érkeznek. Vakációs tevékenységnek szántuk, segítségként, hogy legyen a szülőknek, nagyszülőknek 2 óra szabadidejük, amíg bevásárolnak – mesélte a könyvtáros.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/mesepercek-a-kertkonyvtarban/

https://www.3szek.ro/load/cikk/143303/szunidos-mesepercek-a-konyvtar-

Könyvtári szakmai képzés

A Pro Libris Könyvtári Egyesület a Communitas Alapítvány támogatásával szakmai képzést szervezett a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban könyvtári statisztika témakörben, 2021. augusztus 25-26-án. A magyar nyelvű, gyakorlatorientált képzésen közkönyvtárak munkatársai vettek részt. A képzés oktatója, Bedő Melinda – 1997 óta a Romániai Közkönyvtárak Egyesülete (ANBPR) statisztikai szakbizottságának tagja, jelenleg elnöke – rövid elméleti összefoglaló és konkrét gyakorlatok során kitért a könyvtári statisztika felhasználására, érintve a legfontosabb vonatkozó adatvédelmi (GDPR) előírásokat.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/979/konyvtari-szakmai-kepzes-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban

Jó hangulat, játék, móka és tanulás – angol nyelvtábor a könyvtárban

2021. augusztus 11. és 14. között játékos angol nyelvtábort szervezett a Pro Libris Könyvtári Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A részt vevő 5-6. osztályos diákok a négy nap alatt sok változatos játék és feladat révén bővíthették angol nyelvi ismereteiket, de szert tehettek helyismereti többlettudásra is. A tábort a Communitas Alapítvány anyagi támogatásával szervezték meg. Az oktatók, János Izolda és Karda Beáta könyvtárosok a szabadban, a városi parkban is szerveztek játékos tevékenységet.

’Célunk volt, hogy ne egy tanterem hangulatát teremtsük meg, hanem játékos módon tanulhassanak a gyerekek. Természetesen ezáltal szeretnénk felhívni a figyelmet a könyvtár sokszínűségére is, hogy nem csak könyvkölcsönzés folyik az intézményünkben. A tábor végül háromnyelvűre sikeredett, mivel magyar és román anyanyelvű gyerekek is egyaránt részt vettek, így reméljük, egymástól is sokat tudtak tanulni – mondta el a Hargita Népe napilapnak Karda Beáta könyvtáros, az esemény egyik szervezője. A nagy érdeklődés nyomán a Pro Libris Könyvtári Egyesület tervezi hasonló programok szervezését a Kájoni János Megyei Könyvtárban, illetve mindenképp szeretnék folytatni a járvány által visszafogott, Játékosan angolul elnevezésű programot.

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/a-konyvtar-sokszinuseget-tukroznek/

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/975/jo-hangulat-jatek-moka-es-tanulas--veget-ert-az-angol-nyelvtabor

 

A jövő könyvtára. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése – konferencia

A Könyv Éve elnevezésű programsorozat részeként szerveztek szakmai konferenciát A jövő könyvtára. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése címmel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban 2021. augusztus 26-án és 27-én. A konferencián a hazai magyar könyvtárosok mellett részt vettek magyarországi és kárpátaljai könyvtárak munkatársai. A kétnapos szakmai találkozó első napján a résztvevők magyarországi könyvtárak jó gyakorlataival ismerkedhettek a plenáris előadásokon, valamint Martin Lundsgaard-Leth (Dánia) előadása révén a dán könyvtárakban már megszokott önkéntességről hallhattak érdekes információkat. A továbbiakban a műhelymunkák során a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai mutatták be programjaikat. A kétnapos rendezvény a résztvevőknek alkalmat nyújtott inspiráló beszélgetésekre, kötetlen találkozásokra is. A rangos konferenciát Székelyudvarhely Megyei Jogú Város szervezési irodája, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a Bibliofil Alapítvány és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület közösen készítették elő. Anyagi támogatói: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.

A konferencia folytatásaként idén is sor került a városi könyvtár szervezésében a Nyitott Könyvek Éjszakájára, amelyre változatos programokkal várták a nagyközönséget az intézménybe.

Forrás: https://www.facebook.com/events/562290821473095/

Forrás: https://www.facebook.com/events/sz%C3%A9kelyudvarhelyi-v%C3%A1rosi-k%C3%B6nyvt%C3%A1r/nyitott-k%C3%B6nyvek-%C3%A9jszak%C3%A1ja/611093443602814/

A Könyv Éve Székelyudvarhelyen – négy napon át a könyveké volt a főszerep

Az idei esztendőt A Könyv Évének nyilvánította Székelyudvarhely város polgármesteri hivatala. Számos program várta az érdeklődőket 2021. augusztus 25. és 28. között a programsorozat égisze alatt, a polgármesteri hivatal, a városi könyvtár és más kulturális intézmények közös szervezésében.

Az időjárás miatt a városi parkból a Művelődési Házba költöztették a négy napon át tartó könyvvásárt. Szőcs Endre, a városi könyvtár igazgatója elmondta, hogy ezzel nem csorbult a rendezvény, ahhoz képest, amit korábban terveztek. Az esemény célja az olvasás és az irodalom népszerűsítése volt, ezért a középpontban hazai és magyarországi szerzőkkel való beszélgetések, kiadók bemutatkozói és könyvbemutatók álltak. Ezen kívül a gyerekkuckóban folyamatos programok várták a kisebbeket, és esténként koncerteken, előadásokon pihenhettek meg a napközben elfogyasztott tömény irodalomtól megfáradtak. A teltházas nyitórendezvényen Tompa Andrea íróval Dimén Varga Tünde pszichológus beszélgetett.

Közel 25 pódiumbeszélgetés zajlott a négy nap alatt, írókkal, költőkkel, kiadók vezetőivel, folyóiratok szerkesztőivel.

Az eseménysorozat programja itt látható: https://uh.ro/betuleves-kifott-vegre-a-konyvvasar-programja/

Sajtóvisszhangok

https://hargitanepe.ro/negy-napon-at-a-konyveke-a-kiadoke-es-az-olvasoke-a-foszerep-szekelyudvarhelyen/

https://eloszekelyfold.ro/2021/08/28/feszes-izgalmas-sokoldalu-masodik-nap/

https://hargitanepe.ro/a-konyv-eve-szekelyudvarhelyen-szombat-izgalmak-boven-mutatkoztak-a-harmadik-napon-is/

 

Nyitott Könyvek Éjszakája a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban

A könyvvásárral egybeesett idén a Városi Könyvtár által szervezett Nyitott Könyvek Éjszakája rendezvény. „Kellemes meglepetés volt, hogy a 19 órai kapunyitáskor legalább 70-80 személy várakozott, hogy bejuthasson” – mesélte Szőcs Endre, az intézmény igazgatója. Minden foglalkozás, program telt házzal zajlott, és szintén a könyvtári rendezvény különlegességét, sikerét bizonyítja, hogy „a gyerekeket éjfélhez közeledve is nehezen tudták meggyőzni szüleik, hogy hazainduljanak” – tette hozzá Szőcs Endre.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/csaladias-hangulatban-zajlott-a-kivalo-szerzok-es-kiadvanyok-rendezvenye

 

Tizenöt éves a Tortoma Könyvkiadó - Az erdővidéki kultúra vigyázója

Idén tizenöt éves a baróti Tortoma Könyvkiadó, amely másfél évtized alatt jelentős helyet vívott ki magának az erdélyi könyvpiacon, és bizonyította szükségességét. Alapítója, tulajdonosa, vezetője, Demeter László történész, az Erdővidék Múzeumának irányítója – akivel az évforduló alkalmából beszélgettek – vallja: fenn lehet maradni a mai világban is, amikor egyébként sokan temetik a könyvet, de meg kell találni az egyensúlyt a piac igénye és a megjelentetni kívánt könyvek között.

Demeter elmondta, a könyv szeretetéből adódóan, az egyetem elvégzése után Kolozsvárról Barótra hazakerülve, arra az elhatározásra jutott, hogy létrehoz egy könyvkiadót. Ez 2006 tavaszán történt, és azóta foglalkozik könyvkiadással. Veretes névben gondolkodott, így esett a választása a Tortomára, a Barót fölötti magaslatra, amelyről belátható egész Erdővidék. Ferenczi István régész szerint a Tortoma jelentése őrhegy, vigyázóhely. Demeter László elhatározta, kiadója az erdővidéki kultúra vigyázója lesz. Annyi híres személyiség származott Erdővidékről, hogy szellemiségüket tovább lehet vinni a könyvkiadóval, tartja. Az évek során megtörtént a nyitás, témákban Budapestig, Pozsonyig is eljutottak.

Demeter úgy véli, fegyvertény mostanában a könyvkiadás, nem fog felívelni, mégis van jövője. A piac igényeihez is igazodva meg kell találni az egészséges egyensúlyt a mit érdemes és mit „kell” kiadni között – fogalmaz. És bízik abban, hogy a harmincadik évfordulót is meg fogják ünnepelni.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/143812/az-erdovideki-kultura-vigyazoja-tizenot-

 

A Teleki Téka rendezvényei a marosvásárhelyi Forgatagon

Az eddigi években megszokott gyakorlatot követve, az egész családot várta 2021-ben is a Tékaforgatag, programkínálatában szerepelt séta a marosvásárhelyi Teleki Téka rejtett tereiben, gyerekfoglalkozások a Vár sétányon a Téka-sátorban, könyvbemutatók a könyvtár udvarán.

A kertből induló különleges, vezetett séta során a Teleki Téka épületének és lakóinak történetével lehetett megismerkedni, belépni a máskor nem látogatható terekbe, megcsodálni a falfestményekkel díszített, felújítás alatt álló egykori dísztermet és természetesen az intézmény szívében elhelyezkedő múzeumkönyvtárat is.

Forrás és teljes cikk itt: https://forgatag.ro/hirek/a-teka-is-porog-csutortoktol/

 

Könyvvásár a marosvásárhelyi Forgatagon

A Forgatag egyik elmaradhatatlan programpontja a könyvvásár, amelyet 2013-tól, vagyis a kezdetektől a Teleki Téka szervez. A vásár tőszomszédságában, a Vár sétányon felállított Tékasátorban a könyvtár közösségi programjaiból nyújtottak ízelítőt: működött a nyitott könyvespolc, ahonnan bárki hazavihette a számára ígéretesnek tűnő olvasnivalót, ugyanakkor azokból a gyermekprogramokból is lehetett válogatni, amelyeket a téka évről évre a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervez meg. Egyebek mellett óriáspuzzle-t – a könyvtár nagytermében látható Teleki Sámuel-portrét és a Jasonius atlaszt – rakhattak ki a kis és nagyobb forgatagozók.

A könyvvásáron tíz kiadó és könyvkereskedő vett részt, a marosvásárhelyiek mellett Sepsiszentgyörgyről, Udvarhely mellől és Barótról érkeztek a várba ,,könyves emberek”. Az idei forgatagos tapasztalatokról szombaton délelőtt ifj. Király Istvánt, a Mentor Könyvek Kiadó vezetőjét kérdeztük, aki mindenekelőtt a gyenge forgalomról számolt be: „Még a hely árát sem termeltük ki, és ez nem először van így ezen a rendezvényen. Évek óta ’szajkózzuk’ a szervezőknek, hogy nem a zsíros, füstös ételek, a lángos és a csórékolbász, azaz a miccs mellett van a könyvek helye. A tékásokkal volt egyedül szerencsénk, ők minden tőlük telhetőt megtettek az ittlétünk kényelméért és azért, hogy megóvják a szellemi terméknek számító árukínálatunkat. Erőn felül próbálják folyamatosan biztosítani azokat a feltételeket és kellékeket, amelyekről a szervezők megfeledkeztek” – összegezett ifj. Király István.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/forgatag-szinek-hangok-hangulatok

 

Könyvbemutató Kommandón - Szabó Mária, a szülőföld hűséges krónikása

Rendkívüli, közel hatszáz oldalas, alapos helytörténeti munkát mutattak be a háromszéki Kommandón 2021. augusztus 24-én: a helybeli Szabó Mária három évtized alatt gyűjtötte össze Kommandó – bővített monográfia című kötetének anyagát.

Szabó Mária elmondta, könyve idén májusban jelent meg, illetve köszönetét tolmácsolta a kötet mentorának, a gelencei származású gyergyószentmiklósi Márton László gépészmérnöknek, műszaki szakírónak, illetve a kiadványt gondozó, szintén gyergyószentmiklósi Bajna György írónak, újságírónak. Megjegyezte azt is, hogy könyvének kéziratát 2017-ben, a kommandói iskolatűz után zárta le, majd felolvasta Márton László méltató gondolatait. „Egy ilyen komplex tudományos művet, amely magában foglalja a tájleírástól a száz év történelmén át a néprajz, a vallási élet, de kiváltképpen az erdőhöz kapcsolódó faipar születését, kiteljesedését, nagyiparrá válását, majd megszűnését, csak hatalmas és sokoldalú dokumentálódással lehet összehozni. És ami a legfontosabb: csak olyan szerző által, akit íráskészségén túl a témával kapcsolatos személyes élményei is vezérelnek, egy kívülálló képtelen erre.” Szabó Mária büszkén vállalja a krónikás szerepkörét, teszi hozzá, megjegyezve, hogy bár tudományos szakirodalomról van szó, a könyv olvasmányos stílusával és témájával pár oldal után magával ragadja az olvasót. E monográfia ugyanakkor óriási rendszerezett adatgyűjtemény, amelyre jellemző az egyediségek kiemelése, ilyen például az 1258 méter hosszú, 327,27 méter szintkülönbségű Sikló, „az a szállítóeszköz, amely talán a legjellemzőbb alkotása volt a kommandói szakembereknek”.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/143846/szabo-maria-a-szulofold-huseges-kronikasa-ko

Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik elérhetővé

A 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóitól válnak elérhetővé történeti forrásanyagok az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárából az új generációs digitális tartalomszolgáltatás részeként.

Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyaga olvasható a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.

A Babits-fond létrejötte kizárólag feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva tudatosan gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, sőt, talán éppen ebből a célból megtanult fényképezni, és több ezer felvételt készített életükről, barátaikról, ami sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.

Ezzel párhuzamosan elindul a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, ami a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes feldolgozására és a közkincskörbe tartozó kb. 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik.

Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/paratlan-irodalomtorteneti-hagyatek-valik-elerhetove

Bemutatkozott a Magyar Kultúra folyóirat

A Magyar Kultúra folyóirat eddig megjelent két lapszámát mutatták be Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő-helyettes jelenlétében a Református Kollégium udvarán, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Petőfi Kulturális Ügynökség égisze alatt megjelenő folyóirat szerkesztőivel Száva Enikő beszélgetett, akik egymást kiegészítve elmondták: a magazin olyan irodalmi és művészeti folyóirat kíván lenni, amely egyben ismeretterjesztő jelleggel is bír, emberarcúság jellemzi kortárs alkotó emberek bemutatásán keresztül, ezzel ugyanakkor értékteremtésre is törekszenek – könyvformátumú, albumminőségű kivitelezéssel. Mint elmondták, nem hírmagazinként képzelik el a folyóiratot, hanem olyan, időtálló, értékeket képviselő kiadványként, amely felkerül a könyvespolcokra, és amelyet ha évek múltán leemelnek onnan és lapozgatnak az olvasók, akkor is üzen majd számukra.

Kór- és kortörténeti dokumentum a lap – jegyezte meg Döme Barbara, aki szerint a lapszámokban található számos interjú és riport által, az emberközeli témabemutatásokon keresztül mindenki magáénak érezheti azt. Ez felvállalt céljuk is, minél szélesebb körökhöz eljuttatni a Magyar Kultúrát.

Forrás: https://magyarnapok.ro/2021/bemutatkozott-a-magyar-kultura-folyoirat/

 

Megjelent a Székelyföld augusztusi száma

A Székelyföld folyóirat 2021/8-as számában verssel jelentkezik Biró József, Borsodi L. László, Bozsik Péter, Pethő Lorand, Szálinger Balázs, Vári Csaba és Wirth Imre. Prózát publikál Szakács Réka, Izsák Anikó-Borbála, Miklóssi Szabó István és Szilágyi Nagy Ildikó. Eliza Macadan és Horia Dulvac román költők verseit Balázs F. Attila fordította magyarra.

A Literata Hungarica rovatban Az Eminescu-ügy című írás olvasható Bertóti Johanna fordításában, ebben Nicolae Manolescu, Mircea Cărtărescu és Cezar Paul-Bădescu rántja le a leplet a mitizált Eminescuról.

A Nobile Officium című rovatban Oláh-Gál Elvira a „literati” Lészaiakat mutatja be, interjút készítve Lészai Ferencz repülőtervező mérnökkel. Az Ujjlenyomatban Gazda József, Mindenben bűnös című írásában, szekusdossziéjának tanulságait dolgozza fel.

A Kelet népe című rovatban Obrusánszky Borbála A frászkarika és az Umaj-barlangok címmel közöl tanulmányt, az ázsiai népszokások székely/magyar párhuzamait vizsgálva. Az Aranyág című rovatban Tánczos Vilmos Boldog magyar gyászünnepek című írásában azt vizsgálja, hogyan ünnepelnek (és gyászolnak) Európa különböző népei.

A Forgószínpadban S. Kiss Krisztina beszélgetése olvasható Ruszuly Ervin színész-koreográfussal. A Műteremtésben Ladó Ágota értekezik Nagy Imre nőtémájú műveiről.

Kritikát Borsodi L. László közöl Szakács Réka A testidomár című kötetéről, valamint Simó Márton Szálinger Balázs Al-dunai álom című könyvéről.

A lapszámot Nagy Imre munkái illusztrálják.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/megjelent-a-szekelyfoeld-augusztusi-szama

Bethlen Gábor hazakerült könyvei Nagyenyeden

A kollégiumi könyvtárak közül a Bethlen Gábor nevét viselő nagyenyedi középiskola régi könyvtára az egyedüli Erdélyben, amelyet az egyházaknak sikerült visszaszerezniük a román államtól. A történelem viharait átélt dél-erdélyi intézmény napjainkban mintegy hatvanezer értékes kötettel rendelkezik.

A többszáz éves könyvállományok az 1948 és 1950 közötti államosítással első körben a helyi néptanácsok, majd a megyei könyvtárak hatáskörébe kerültek. Egyedül a Kolozsvári Református Kollégium értékes könyveit vette át a Román Akadémia könyvtára. Az 1989-es rendszerváltás után mind a királyhágómelléki, mind az erdélyi egyházkerület az elkobzott ingatlanok visszaigénylése mellett visszakövetelte értékes középiskolai könyvtárait is. A sok évnyi jogi hercehurca, a romániai bírósági eljárások azonban csak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium régi könyvtárának visszaigénylése esetében jártak sikerrel. A 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán a nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár úgy kerülhetett vissza jogos tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár vezetősége partnernek bizonyult a restitúcióban.

A nagyenyedi könyvtárban tett látogatásomon Gordán Edina könyvtáros vezet végig a korabeli szekrények és könyvespolcok között. Könyvet kedvelő ember számára különleges élmény többszáz éves kiadványokba belelapozni. Vendéglátóm az olvasóterem asztalára teszi az 1474-ből származó legrégebbi kiadványukat. A két híres skolasztikus filozófus, Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus (Skóciai Duns János) könyvét az 1970-es években restaurálták erdélyi szakemberek. Eme ritkaság mellett természetesen sok más érdekesség is akad a kutatók számára a mintegy 60 ezer kötetet, kéziratot, oklevelet és egyéb értékes dokumentumokat tartalmazó könyvtárban. A dokumentációs könyvtárat kutatók számára tartják fenn, a kollégium saját könyvtárral rendelkezik a diákok és a tanárok számára.

Forrás: https://erdelyinaplo.ro/extra/bethlen-gabor-hazakerult-konyvei-nagyenyeden-n-s-reformatus-egyhaz-csak-a-nagyenyedi-kollegiumi-konyvtarat-szerezte-vissza

 

Életről és irodalomról – beszélgetés Ferenczes István költővel, íróval

Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, de főleg az életről, az életen át magunkkal hurcolt traumákról, a jelentős, más irányba terelő élményekről, múltidézésről volt szó azon a beszélgetésen a Kolozsvári Magyar Napok keretében, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.

Az irodalmi munkássága kezdetéről Ferenczes István azt is elmesélte, hogy 1967 jelentett ebben fordulópontot. Akkor döbbent rá „végzetes kisebbségi sorsunkra”, amikor azt látta, hogy január 24-én felmásznak a Mátyás-szoborra. Ekkor döntötte el, hogy író, újságíró lesz, ezáltal hátha tehet valamit, ami hasznos lehet, hasznára válhat azoknak, „akikből vétetett”. A rendszerváltás után „forradalmárkodott”, próbálkozott politikával, de hamar úgy érezte, hogy nem ez a megfelelő út számára, maradt az irodalomnál. Szó esett a Székelyföld folyóirat megalapításáról is, amely szerinte akkor már nagyon szükséges volt, ám kezdete, főleg a névválasztás miatt „nem volt ellenszéltől mentes”. Alapítottak kiadót is Hargita néven, majd megszületett a Székely Könyvtár, amelyben száz kötet jelent meg, székelyföldi alkotók művei. Elmondása szerint „ha székely kenyér, székely bicska és szalonna kerül a székely asztalára, oda nem ártana bizony a könyv se”. Ma úgy érzi, végzetes hiba volt, hogy nem tudta visszautasítani a közfeladatokat, mivel az alkotás, az írás mindennél fontosabb számára, és ez kellett volna, hogy legyen az élete fő szervezőeleme.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/eletrol-es-irodalomrol-ferenczes-istvan-koltovel-iroval-papp-attila-zsolt-beszelgetett-a-kmn-kereteben

 

Rohamosan fogyatkozó községi könyvtárak Romániában

Az Országos Statisztikai Hivatal kimutatásai alapján mintegy 800 községi könyvtárat számoltak fel Romániában az elmúlt tíz évben. A rendszerváltást követő évben még 2620 ilyen könyvtár szerepelt a nyilvántartásokban, számuk változatlan maradt 2000-ig (ekkor 2618-at jegyeztek), és még 2010-ben is 2354 szerepelt a statisztikai kimutatásokban. 2010 és 2020 között azonban 781 községi könyvtárat számoltak fel (évi átlagban mintegy 80-at), ez a jelenség az ország valamennyi regióját érintette, noha eltérő mértékben: Erdélyben majdnem 300, Olténiában 100, Moldva-Bukovina térségében pedig 80.

Forrás: https://newsweek.ro/educatie/800-biblioteci-inchise-in-ultimii-zece-ani-in-satele-romaniei-300-numai-in-ardeal-100-in-oltenia

 

Értékesek vagyunk

2021. augusztus 12-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa részt vett a székelyudvarhelyi baptista imaház keretében működő Hargita táborban, a Barnabás Alapítvány támogatásával. A tábor Lisztes Piroska zenepedagógus, Mezei Ödön lelkipásztor és felesége, Mezei Virág szervezésében, a székelyudvarhelyi, kiskorú sérült gyermekeknek és szüleiknek szánt KiSérŐ önsegítő csoport tagjainak részvételével volt megtartva a Szentegyháza melletti Barnabás-házban. A meghívottnak a sérült gyermekekkel zajló munkáját Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segítette.

Max Lucado Értékes vagy című meséje került bemutatásra. Rövid ismertető után Borbé Levente a főhős bőrébe bújva láttatta a történetet, Pancsinelloként mesélte el azt. Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket érdekelte az előadott kis kaland. A végén a közönség tagjainak egy része fényképet készített „Pancsinellóval”, majd az általa szedett gyógynövények kerültek terítékre, hatásukról és helyes használatukról szóló információkat osztottak meg egymással.

Forrás és teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/08/ertekesek-vagyunk.html

 

Helikoni Napok Marosvécsen

Folytatva hosszú ideje meghonosított hagyományát, a Helikon - Kemény János Alapítvány idén is megrendezte a Helikoni Napok néven népszerűvé vált marosvécsi rendezvénysorozatát. Az események 2021. augusztus 27-28-án zajlottak a Kemény-kastélyban. A rendezvény nyitányában a jelenlévőket az alapítvány elnöke, H. Szabó Gyula köszöntötte, majd a Kuncz Aladár halálának 90. évfordulóján című konferencia idézte fel az író életművét, méltatta annak jelentőségét. Filep Tamás Gusztáv, Juhász Andrea és Sashegyi Gábor voltak az előadók. Ezt követően Gyallay Domokos Erdély komája címmel megjelent kötete Gaal György ajánlásával került közönség elé.

Augusztus 28-án délelőtt a kastély parkjában folytatódott a megemlékezés. H. Szabó Gyula, Ördög Ferenc és Pataki Levente ünnepi beszédei után Boka László értekezett Kuncz Aladár életművéről. A koszorúzást követően emlékkiállítást nyitott meg az író, irodalomtörténész. Az Erdélyi Helikon két évtizede elnevezésű tárlat a LIMAR6 Kultúraszervező Kft. kiállítása. 11:30 órakor emlékműsor tisztelgett a 130 éve született költő, Olosz Lajos életműve előtt. Dokumentumfilmet is vetítettek le róla. A rendezvényt a helikoni írók leszármazottainak 13 órakor kezdődő beszélgetése zárta.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/helikoni-napok-marosvecsen

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: remekehirlevel@gmail.com

 

Szeptemberi évfordulók 2021

220 éve, 1801. szeptember elsején hunyt el Robert Bage angol író, novellista és papírgyáros.

115 éve, 1906. szeptember elsején hunyt el Giuseppe Giacosa olasz drámaíró és librettista.

15 éve, 2006. szeptember elsején hunyt el Faludy György magyar költő, műfordító és író.

115 éve, 1906. szeptember harmadikán hunyt el Cletto Arrighi olasz író, újságíró és politikus.

25 éve, 1996. szeptember harmadikán hunyt el Og Mandino amerikai író.

20 éve, 2001. szeptember harmadikán hunyt el Tóth Eszter magyar költőnő, író és műfordító.

5 éve, 2016. szeptember harmadikán hunyt el Maria Isabel Marrino portugál írónő.

425 esztendeje, szeptember negyedikén született Constantijn Huygens holland költő, zeneszerző, tudós és diplomata.

120 éve, 1901. szeptember negyedikén született Paul Osborne amerikai író és drámaíró.

5 éve, 2016. szeptember negyedikén hunyt el Novella Matvejeva orosz költőnő, író, irodalomtörténész és énekes.

125 éve, 1896. szeptember ötödikén született Heimito von Doderer osztrák író, költő és esszéista.

45 éve, 1976. szeptember hatodikán hunyt el Laco Novomeský (Ladisláv) szlovák költő, szerkesztő, újságíró, publicista és politikus.

190 éve, 1831. szeptember hetedikén született Victorien Sardou francia drámaíró. Legismertebb műve a Tosca. A mű Puccinit is megihlette.

155 éve, 1866. szeptember hetedikén született Tristan Bernard francia író és humorista.

140 éve, 1801. szeptember hetedikén született Guido Da Verona olasz költő és író.

115 éve, 1906. szeptember hetedikén született Balogh Edgár felvidéki születésű erdélyi magyar író, publicista, főszerkesztő és egyetemi tanár.

40 éve, 1981. szeptember hetedikén hunyt el Christy Brown ír író és festő.

365 esztendeje, 1656. szeptember nyolcadikán hunyt el Joseph Hall angol egyházi és szatirikus író, költő.

180 éve, 1831. szeptember nyolcadikán született Wilhelm Raabe német író, elbeszélő és költő.

70 éve, 1951. szeptember nyolcadikán született Markó Béla erdélyi magyar költő, szerkesztő és politikus.

155 éve, 1866. szeptember kilencedikén hunyt el Czuczor Gergely (István) magyar bencés szerzetes, költő és nyelvtudós.

200 éve, 1821. szeptember tizedikén született Jules Champfleury francia realista író és kritikus.

200 éve, 1821. szeptember tizedikén hunyt el Franciszek Zabłocki lengyel író, színdarabíró és műfordító.

1 éve, 2020. szeptember tizedikén hunyt el Szőcs István erdélyi magyar író, újságíró, kritikus, műfordító és művelődéstörténész.

160 éve, 1861. szeptember tizenegyedikén született Juhani Aho (Brofeldt), a finn irodalom kiemelkedő alakja.

140 éve, 1881. szeptember tizenegyedikén született Dutka Ákos magyar költő és újságíró.

140 éve, 1881. szeptember tizenegyedikén hunyt el Júlio Dinis (Gomes Coelho) portugál író, költő, dramaturg és orvos.

250 éve, 1761. szeptember tizenegyedikén született José Agostinho de Macedo portugál költő.

60 éve, 1961. szeptember tizenegyedikén hunyt el Szántó György erdélyi magyar író. Ismertebb művei: Bábel tornya, Mata Hari, Stradivari, Fekete-éveim, Esze Tamás.

35 éve, 1986. szeptember tizenegyedikén hunyt el Noel Streatfield angol sci-fi író és gyermekönyvíró.

25 éve, 1996. szeptember tizenegyedikén hunyt el Fehér Klára magyar írónő, gyerekkönyvíró és újságíró. Ismertebb művei: Oxygénia, Hova álljanak a belgák?, Bezzeg az én időmben.

185 éve, 1836. szeptember tizenkettedikén hunyt el Christian Dietrich Grabbe német drámaíró.

125 éve, 1896. szeptember tizenkettedikén született Elsa Triolett (E. Jurjevna Kogan) orosz-francia írónő.

100 éve 1921. szeptember tizenkettedikén született Stanisław Lem lengyel író, sci-fi író. Ismertebb művei: Solaris, Kiberiáda novellás kötete.

100 éve, 1921. szeptember tizenkettedikén született Indrusz indonéz író, novellista, drámaíró és kritikus.

65 éve, 1956. szeptember tizenkettedikén hunyt el Hans Carossa német író, költő és orvos.

40 éve, 1981. szeptember tizenkettedikén hunyt el Eugenio Montale olasz költő, író és műfordító.

700 esztendeje 1321. szeptember tizenharmadikán hunyt el Dante Alighieri firenzei olasz költő és filozófus, a világirodalom egyik nagy alakja. Legismertebb műve az Isteni Színjáték.

145 éve, 1876. szeptember tizenharmadikán született Sherwood Anderson amerikai író és elbeszélő.

140 éve, 1871. szeptember tizenharmadikán hunyt el Ibráhim Sinászi (Ibrahim Şinasi) török költő, író, újságíró és műfordító.

170 éve, 1851. szeptember tizennegyedikén hunyt el James Fenimore Cooper amerikai író. Ismert művei: Bőrharisnya, Vadölő, Az utolsó mohikán, Nyomkereső, A préri.

105 éve, 1916. szeptember tizennegyedikén hunyt el José Echegaray baszk származású spanyol drámaíró és politikus.

35 éve, 1986. szeptember tizennegyedikén hunyt el Galambos Lajos magyar író, drámaíró, forgatókönyvíró és dramaturg.

85 éve, 1936. szeptember tizenötödikén hunyt el Otto Stoessl osztrák prózaíró és kritikus.

95 éve, 1926. szeptember tizenhatodikán született Simon István magyar költő, műfordító és esszéíró.

5 éve, 2016. szeptember tizenhatodikán hunyt el Edward Albee amerikai drámaíró és színházi rendező.

250 éve, 1771. szeptember tizenhetedikén hunyt el Tobias George Smolett skót író, történész és műfordító.

210 éve, 1811. szeptember tizenhetedikén született August Theodor Blanche svéd író, újságíró és politikus.

140 éve, 1881. szeptember tizenhetedikén született George Bacovia (George Andone Vasiliu), a román szimbolista költészet nagyja.

1 éve, 2020. szeptember tizenhetedikén hunyt el Winston Francis Groom amerikai író és történész. Ismert regénye a Forrest Gump.

1 éve, 2020. szeptember tizenhetedikén hunyt el Terry Goodkind amerikai író.

425 esztendeje, 1596. szeptember tizennyolcadikán született James Shirley angol író és költő.

300 éve, 1721. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Matthew Prior angol költő és diplomata.

160 éve, 1861. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Antoni Gorecki lengyel író, költő és ifjúsági író.

5 éve, 2016. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Ri Hocshol dél-korea író.

1155 esztendeje, 866. szeptember tizenkilencedikén született Bölcs Leó bizánci krónikás és Bizánc Császára (886-912).

110 éve, 1911. szeptember tizenkilencedikén született Sir William Gerald Golding angol író és költő. Legismertebb műve: A Legyek ura.

1 éve, 2020. szeptember tizenkilencedikén hunyt el Bihari György magyar műfordító.

200 éve, 1821. szeptember huszadikán született Luigi Mercantini olasz költő, politikus és tanár.

120 éve, 1901. szeptember huszadikán született Bácski György vajdasági születésű romániai magyar író, újságíró és műfordító.

35 éve, 1986. szeptember huszadikán hunyt el Ladányi Mihály magyar költő és műfordító.

2040 esztendeje, kr. e. 19. szeptember huszonegyedikén hunyt el Publius Vergilius Maro római költő. Legismertebb műve az Aeneis című eposza.

155 éve, 1866. szeptember huszonegyedikén született Herbert George Wells angol író. Ismertebb alkotásai: Az időgép, A láthatatlan ember, A világok harca.

115 éve, 1906. szeptember huszonegyedikén született Szabó Béla felvidéki magyar író és költő.

195 éve, 1826. szeptember huszonkettedikén hunyt el Johann Peter Hebel német költő évangélikus teológus és író.

160 éve, 1861. szeptember huszonkettedikén született Sebők Zsigmond magyar író.

120 éve, 1901. szeptember huszonkettedikén született Csuka Zoltán vajdasági magyar író, költő, szerkesztő és műfordító.

100 éve, 1921. szeptember huszonkettedikén született Ivan Vazov bolgár költő és író.

780 esztendeje, 12411. szeptember huszonharmadikán hunyt el Snorri Sturluson izlandi író és költő.

485 esztendeje, 1536. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Johannes Secundus (Jan Everaerts) holland származású újlatin költő.

30 éve, 1991. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Dr. Seuss (Theodor Seuss Geisel) amerikai író, forgatókönyvíró és karikaturista.

5 éve, 2016. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Sass Ervin magyar költő, újságíró és színikritikus.

395 esztendeje, 1626. szeptember huszonötödikén született Théophile de Viau francia költő és drámaíró.

65 éve, 1956. szeptember huszonötödikén hunyt el Reményi József felvidéki születésű amerikai magyar író és irodalomtörténész.

35 éve, 1986. szepteber huszonötödikén hunyt el Daniel Sueiro spanyol író és újságíró.

5 éve, 2016. szeptember huszonötödikén hunyt el Pálinkás György magyar költő, író, szerkesztő és kiadó alapító.

1 éve, 2020. szeptember huszonötödikén hunyt el Körtvélyessy Klára felvidéki magyar műfordítónő és szerkesztő.

5 éve, 2016. szeptember huszonötödikén hunyt el Nahed Hattar (Hatr) jordániai író és politikai aktivista.

195 éve, 1826. szeptember huszonhatodikán született Ljubomir Nenadovic szerb író, költő és műfordító.

455 esztendeje, 1566. szeptember huszonhetedikén hunyt el Marco Girolamo Vida latinul író olasz költő.

200 éve, 1821. szeptember huszonhetedikén született Henri-Frédéric Amiel svájci költő és kritikus.

40 éve, 1981. szeptember huszonhetedikén hunyt el Kovács Dénes székely-magyar mese- és ifjúsági író.

130 éve, 1891. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Herman Melville amerikai elbeszélő, regényíró, esszéíró és költő. Legismertebb műve: Moby-Dick.

50 éve, 1966. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el André Breton francia költő, író, forgatókönyvíró, esztéta és politikus.

5 éve, 2016. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Gloria Naylor amerikai írónő.

155 éve, 1866. szeptember huszonkilencedikén született Hermann Löns német író, költő és újságíró.

185 éve, 1836. szeptember harmincadikán született Vicente Wenceslao Querol spanyol-katalán költő és műfordító.

160 éve, 1861. szeptember harmincadikán született Szabolcska Mihály magyar költő.

35 éve, szeptember harmincadikán hunyt el Storm Jameson angol írónő és újságíró.

15 éve, 2006. szeptember harmincadikán hunyt el Sütő András erdélyi magyar próza- és drámaíró. Ismertebb művei: Anyám könnyű álmot ígér, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Évek- Hazajáró lelkek, A szuzai menyegző Advent a Hargitán.

1 éve, 2020. szeptember harmincadikán hunyt el Pia Juul dán költőnő, író és műfordító.

1 éve, 2020. szeptember harmincadikán hunyt el Emyr Humphreys walesi költő, író és novellista.

*

1170 esztendeje, 846. szeptemberében (?) hunyt el Po Csü Ji kínai költő, könyvtáros, hivatalnok és tartományi kormányzó.

Érdemes tudni

25 éve, 1996. szeptember elsején hunyt el Bakos Ferenc magyar nyelvész és egyetemi tanár.

335 esztendeje, 1686. szeptember másodikán szabadult fel Buda a 150 éves török uralom alól.

105 éve, 1916. szeptember másodikán született Jakó Zsigmond erdélyi magyar történész, levéltáros és paleográfus.

300 esztendeje, 1721. szeptember ötödikén hunyt el Mártonffy György erdélyi székely-magyar katolikus püspök, erdélyi egyházközségek felújítója és egyházi szakíró.

45 éve, 1976. szeptember hatodikán született Albrecht Dezső erdélyi születésű magyar politikus, újságíró, publicista, a Hitel című folyóirat szerkesztője (1936-1944), valamint az Erdélyi Szemle című lap kiadója és szerkesztője (1950-1955).

140 éve, 188. szeptember nyolcadikán született Szopos Sándor székelyföldi születésű magyar könyvillusztrátor, festőművész és portréfestő.

1 éve, 2020. szeptember nyolcadikán hunyt el Győrfi Dénes erdélyi magyar könyvtáros és helytörténész.

125 éve, 1896. szeptember kilencedikén született Kozma István székely-magyar altábornagy, mártír, az erdélyi határőrség szervezője.

80 éve, 1941. szeptember kilencedikén született Péter Sándor székely-magyar tankönyvszerkesztő, lapszerkesztő, kiadó és pedagógus.

80 éve, 1941. szeptember kilencedikén született Ferenczy Lajos Tibor székely-magyar újságíró, és számos erdélyi folyóirat külső munkatársa.

10 éve, 2011. szeptember kilencedikén hunyt el Legeza Ilona magyar könyvtárosnő és irodalmár.

5 éve, 2016. szeptember kilencedikén hunyt el Pap Ferenc erdélyi magyar történész és műfordító.

1 éve, 2020. szeptember kilencedikén hunyt el Hernádi Miklós magyar múvészeti író, műfordító és szociológus.

305 esztendeje, 1716. szeptember tizedikén hunyt el Pápai Páriz Ferenc erdélyi magyar orvos, író, szótáríró és tanító.

85 éve, 1936. szeptember tizedikén született Molnár Kálmán székely-magyar néprajzi író.

5 éve, 2016. szeptember tizedikén hunyt el Tóth Károly felvidéki magyar irodalomkritikus, tudományszervező, szekesztő és politikus.

45 éve, 1976. szeptember tizenegyedikén született Adorján Jenő erdélyi magyar újságíró és szerkesztő.

165 éve, 1856. szeptember tizenkettedikén született Riedl Frigyes felvidéki születésű magyar irodalomtudós és irodalomtörténész.

70 éve, 1951. szeptember tizenkettedikén született Pálffy Ákos székely-magyar tanár, halbiológus, gombász és gyógynövényszakértő.

5 éve, 2016. szeptember tizenkettedikén hunyt el Muzsnay Csaba erdélyi magyar vegyész és vegyészeti szakíró.

105 éve, 1916. szeptember tizenharmadikán született Benedek Géza székely-magyar orvos és orvosi szakíró. Fő tárgyköre a székelyföldi borvizek gyógyhatása.

50 éve, 1971. szeptember tizenötödikén hunyt el Konsza Samu székely-magyar nyelvész, néprajzkutató és pedagógus.

145 éve, 1876. szeptember tizenhatodikán hunyt el Mikó Imre erdélyi székely-magyar politikus, államférfi és történész.

175 éve, 1846. szeptember tizenhetedikén született Böhm Károly felvidéki származású magyar filozófus.

115 éve, 1906. szeptember huszadikán született Kiss-Eperjessy Anna erdélyi magyar vegyész és biokémiai szakíró.

25 éve, 1996. szeptember huszadikán hunyt el Erdős Pál magyar matematikus.

25 éve, 1996. szeptember huszadikán hunyt el Keresztes-Dénes székely-magyar gyógypedagógus-pszichológus, az Erdélyi figyelő szerkesztője.

5 éve, 2016. szeptember huszadikán hunyt el Pap Zoltán székely-magyar orvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

230 éve, 1791. szeptember huszonegyedikén született Gróf Széchenyi István magyar politikus, író, közgazdász és a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.

135 éve, 1886. szeptember huszonegyedikén született Léstyán József székely-magyar művészettörténész, vallástanár és római katolikus pap.

45 éve, 1976. szeptember huszonegyedikén hunyt el Vámszer Géza erdélyi magyar néprajzi író és művészettörténész. Ismert munkái: Székely táncok, Kalotaszegi magyar népviselet, Csíkvármegye településtörténete.

200 éve, 1891. szeptember huszonkettedikén született Várhelyi Gyula székely-magyar történész és közíró.

25 éve, 1996. szeptember huszonkettedikén hunyt el László Kálmán székely-magyar mikológus (gombatan) és természettudományi szakíró.

220 éve, 1801. szeptember huszonharmadikán hunyt el Pray György történetíró, irodalomtörténész, a pesti Egyetemi Könyvtár vezetője.

90 éve, 1931. szeptember huszonharmadikán született Uray Zoltán erdélyi magyar biológus, radiológus és vívó.

80 éve, 1941. szeptember huszonnegyedikén született Zágoni Elemér székely–magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró és a gyógyszer-szabadalmak szerzője. Kutatási területe: a fekete ribiszke gyógyhatásai.

35 éve, 1986. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Lakó Elemér erdélyi magyar nyelvész és művelődéstörténész.

35 éve, 1986. szeptember huszonötödikén hunyt el Debreczeni László erdélyi magyar művelődéstörténész, művészettörténész, műkritikus, grafikus és építész.

80 éve, 1941. szeptember huszonhetedikén született Szekernyés János erdélyi magyar helytörténész, műkritikus, irodalom- és művelődéstörténész, újságíró és szerkesztő.

10 éve, 2011. szeptember huszonhetedikén hunyt el Makovecz Imre magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője.

415 esztendeje, 1606. szeptember huszonkilencedikén született Damokos Kázmér Mihály székely-magyar Ferenc-rendi szerzetes, püspök. Tatárbetörés után újjáépítette a csíksomlyói templomot és kolostort, valamint nekikezdett az iskola építésének is.

25 éve, 1996. szeptember huszonhatodikán hunyt el Horváth Antal csángó-magyar származású katolikus pap,, a moldvai csángók történetének felgöngyölítője.