Őszi felvételi könyvtáros alap- és mesteri képzésre Kolozsváron és Bukarestben
Államilag támogatott helyekre lehet még jelentkezni könyvtárosképzésben az őszi felvételi alkalmából: Kolozsváron a magyar tannyelvű, nappali tagozatos alapképzésben (a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem- és Filozófia Karán működő Könyvtár- és információtudomány szakon) 2 helyre jelentkezhetnek a könyvtáros, információmenedzser, kulturális programkoordinátor, antikvárius szakképesítés iránt érdeklődők. A felvételire motivációs levél benyújtása szükséges, a jelentkezők rangsorolása pedig az érettségi vizsga átlaga alapján történik. A két ingyenes hely mellett a Kar 12 költségtérítéses helyet is biztosít. Könyvtártudományi szakirányú mesteri képzést a BBTE csak román nyelven biztosít, az őszi felvételin a megmaradt 4 ingyenes és 45 fizetős helyre jelentkezhetnek az érdeklődők.
Szintén államilag támogatott helyeket biztosít a Bukaresti Tudományegyetem is a könyvtárosi és kapcsolódó szakmák iránt érdeklődőknek (itt a Könyvtár- és információtudomány szak az Egyetem Bölcsészkarán van). Az érdeklődők számára román nyelvű, nappali tagozatos alapképzésben 26 helyet hirdetnek meg (ebből 1 hely a roma származású, 2 pedig a vidéki környezetből érkezők számára van fenntartva). A felvételi kritériumot az érettségi vizsga, illetve a Román nyelv és irodalom érettségi tantárgy osztályzatának átlaga képezi.
Mesterképzésen is maradtak helyek az őszi felvételire, a Bukaresti Tudományegyetem Információmenedzsment a kortárs társadalomban mesteri programjára: 17 ingyenes és 23 fizetős helyre lehet felvételizni. A felvételi kritériumokat a motivációs levél és a jelölt önéletrajza, illetve a felvételi interjú képezi.
Forrás (Kolozsvár): http://kmti.hiphi.ubbcluj.ro/
http://hiphi.ubbcluj.ro/
Forrás (Bukarest): https://litere.ro/admitere/
Szünidős mesepercek a könyvtár árnyékában
Mesepercek a kertkönyvtárban címmel újabb vakációs tevékenység zajlott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, július-augusztusban, hetente keddtől péntekig. A meseolvasásnak és a különböző játékos foglalkozásoknak az intézmény árnyas kiskertje adott otthont, ahol kényelmes babzsákokon ülve indult nap mint nap kalandra az óvodásokból és kisiskolásokból álló csapat a könyvtárosok és önkéntesek felügyelete mellett.
A vakációs tevékenység keretében 10–12 óra között fogadták a gyerekeket a foglalkozásokra, és a 10:30 órától kezdődő meseolvasásra. A kezdeményezésről Szilágyi-Nagy Imola könyvtáros mesélt.
Nem új keletű a könyvtár azon törekvése, hogy bevonzza a gyerekeket és megszerettesse velük a könyvek világát. Tevékenységei által arra törekszik, hogy olyan könyveket adjon a gyerekek kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, ugyanakkor irodalmi értékkel is bírnak. Ennek az olvasóvá nevelésnek a részét képezi az évről évre megszervezett, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő vakációs foglalkozás, a Csodalámpa Olvasóklub és a Mesepercek a kertkönyvtárban kezdeményezés.
– Tíz órától várjuk a kicsiket. A kertben berendeztünk egy kis olvasósarkot, van egy szabadpolc, ahol lehet keresgélni könyveket, fel lehet lapozni, beleolvasni, ha megtetszik valamelyik, ki lehet kölcsönözni. A gyerekkönyvtárba is fel lehet menni, és válogatni. 10:30-től a könyvtárosok vagy az önkéntesek mesét olvasnak a gyerekeknek. Utána társasjátékozunk, festeni lehet, autózni az autós szőnyegen. Korosztály szerint kisebb csoportokat alakítunk ki, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő és szórakoztató foglalkozást, játékot. Óvodáskortól már fogadjuk a gyerekeket, igazából bárki jöhet, akinek van türelme meghallgatni a meséket, becsatlakozni a tevékenységekbe. Vannak olyan „látogatók”, akik a Csodalámpa Olvasóklub rendszeres résztvevői, akik magukkal hozták a barátaikat, a kisebbeket a szülők, nagyszülők kísérik el, vagy nagyobb testvéreikkel érkeznek. Vakációs tevékenységnek szántuk, segítségként, hogy legyen a szülőknek, nagyszülőknek 2 óra szabadidejük, amíg bevásárolnak – mesélte a könyvtáros.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
https://www.3szek.ro/load/
Könyvtári szakmai képzés
A Pro Libris Könyvtári Egyesület a Communitas Alapítvány támogatásával szakmai képzést szervezett a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban könyvtári statisztika témakörben, 2021. augusztus 25-26-án. A magyar nyelvű, gyakorlatorientált képzésen közkönyvtárak munkatársai vettek részt. A képzés oktatója, Bedő Melinda – 1997 óta a Romániai Közkönyvtárak Egyesülete (ANBPR) statisztikai szakbizottságának tagja, jelenleg elnöke – rövid elméleti összefoglaló és konkrét gyakorlatok során kitért a könyvtári statisztika felhasználására, érintve a legfontosabb vonatkozó adatvédelmi (GDPR) előírásokat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.
Jó hangulat, játék, móka és tanulás – angol nyelvtábor a könyvtárban
2021. augusztus 11. és 14. között játékos angol nyelvtábort szervezett a Pro Libris Könyvtári Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A részt vevő 5-6. osztályos diákok a négy nap alatt sok változatos játék és feladat révén bővíthették angol nyelvi ismereteiket, de szert tehettek helyismereti többlettudásra is. A tábort a Communitas Alapítvány anyagi támogatásával szervezték meg. Az oktatók, János Izolda és Karda Beáta könyvtárosok a szabadban, a városi parkban is szerveztek játékos tevékenységet.
’Célunk volt, hogy ne egy tanterem hangulatát teremtsük meg, hanem játékos módon tanulhassanak a gyerekek. Természetesen ezáltal szeretnénk felhívni a figyelmet a könyvtár sokszínűségére is, hogy nem csak könyvkölcsönzés folyik az intézményünkben. A tábor végül háromnyelvűre sikeredett, mivel magyar és román anyanyelvű gyerekek is egyaránt részt vettek, így reméljük, egymástól is sokat tudtak tanulni – mondta el a Hargita Népe napilapnak Karda Beáta könyvtáros, az esemény egyik szervezője. A nagy érdeklődés nyomán a Pro Libris Könyvtári Egyesület tervezi hasonló programok szervezését a Kájoni János Megyei Könyvtárban, illetve mindenképp szeretnék folytatni a járvány által visszafogott, Játékosan angolul elnevezésű programot.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/a-
A jövő könyvtára. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése – konferencia
A Könyv Éve elnevezésű programsorozat részeként szerveztek szakmai konferenciát A jövő könyvtára. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése címmel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban 2021. augusztus 26-án és 27-én. A konferencián a hazai magyar könyvtárosok mellett részt vettek magyarországi és kárpátaljai könyvtárak munkatársai. A kétnapos szakmai találkozó első napján a résztvevők magyarországi könyvtárak jó gyakorlataival ismerkedhettek a plenáris előadásokon, valamint Martin Lundsgaard-Leth (Dánia) előadása révén a dán könyvtárakban már megszokott önkéntességről hallhattak érdekes információkat. A továbbiakban a műhelymunkák során a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai mutatták be programjaikat. A kétnapos rendezvény a résztvevőknek alkalmat nyújtott inspiráló beszélgetésekre, kötetlen találkozásokra is. A rangos konferenciát Székelyudvarhely Megyei Jogú Város szervezési irodája, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a Bibliofil Alapítvány és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület közösen készítették elő. Anyagi támogatói: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
A konferencia folytatásaként idén is sor került a városi könyvtár szervezésében a Nyitott Könyvek Éjszakájára, amelyre változatos programokkal várták a nagyközönséget az intézménybe.
Forrás: https://www.facebook.com/
A Könyv Éve Székelyudvarhelyen – négy napon át a könyveké volt a főszerep
Az idei esztendőt A Könyv Évének nyilvánította Székelyudvarhely város polgármesteri hivatala. Számos program várta az érdeklődőket 2021. augusztus 25. és 28. között a programsorozat égisze alatt, a polgármesteri hivatal, a városi könyvtár és más kulturális intézmények közös szervezésében.
Az időjárás miatt a városi parkból a Művelődési Házba költöztették a négy napon át tartó könyvvásárt. Szőcs Endre, a városi könyvtár igazgatója elmondta, hogy ezzel nem csorbult a rendezvény, ahhoz képest, amit korábban terveztek. Az esemény célja az olvasás és az irodalom népszerűsítése volt, ezért a középpontban hazai és magyarországi szerzőkkel való beszélgetések, kiadók bemutatkozói és könyvbemutatók álltak. Ezen kívül a gyerekkuckóban folyamatos programok várták a kisebbeket, és esténként koncerteken, előadásokon pihenhettek meg a napközben elfogyasztott tömény irodalomtól megfáradtak. A teltházas nyitórendezvényen Tompa Andrea íróval Dimén Varga Tünde pszichológus beszélgetett.
Közel 25 pódiumbeszélgetés zajlott a négy nap alatt, írókkal, költőkkel, kiadók vezetőivel, folyóiratok szerkesztőivel.
Az eseménysorozat programja itt látható: https://uh.ro/betuleves-
Sajtóvisszhangok
https://eloszekelyfold.ro/
Nyitott Könyvek Éjszakája a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A könyvvásárral egybeesett idén a Városi Könyvtár által szervezett Nyitott Könyvek Éjszakája rendezvény. „Kellemes meglepetés volt, hogy a 19 órai kapunyitáskor legalább 70-80 személy várakozott, hogy bejuthasson” – mesélte Szőcs Endre, az intézmény igazgatója. Minden foglalkozás, program telt házzal zajlott, és szintén a könyvtári rendezvény különlegességét, sikerét bizonyítja, hogy „a gyerekeket éjfélhez közeledve is nehezen tudták meggyőzni szüleik, hogy hazainduljanak” – tette hozzá Szőcs Endre.
Tizenöt éves a Tortoma Könyvkiadó - Az erdővidéki kultúra vigyázója
Idén tizenöt éves a baróti Tortoma Könyvkiadó, amely másfél évtized alatt jelentős helyet vívott ki magának az erdélyi könyvpiacon, és bizonyította szükségességét. Alapítója, tulajdonosa, vezetője, Demeter László történész, az Erdővidék Múzeumának irányítója – akivel az évforduló alkalmából beszélgettek – vallja: fenn lehet maradni a mai világban is, amikor egyébként sokan temetik a könyvet, de meg kell találni az egyensúlyt a piac igénye és a megjelentetni kívánt könyvek között.
Demeter elmondta, a könyv szeretetéből adódóan, az egyetem elvégzése után Kolozsvárról Barótra hazakerülve, arra az elhatározásra jutott, hogy létrehoz egy könyvkiadót. Ez 2006 tavaszán történt, és azóta foglalkozik könyvkiadással. Veretes névben gondolkodott, így esett a választása a Tortomára, a Barót fölötti magaslatra, amelyről belátható egész Erdővidék. Ferenczi István régész szerint a Tortoma jelentése őrhegy, vigyázóhely. Demeter László elhatározta, kiadója az erdővidéki kultúra vigyázója lesz. Annyi híres személyiség származott Erdővidékről, hogy szellemiségüket tovább lehet vinni a könyvkiadóval, tartja. Az évek során megtörtént a nyitás, témákban Budapestig, Pozsonyig is eljutottak.
Demeter úgy véli, fegyvertény mostanában a könyvkiadás, nem fog felívelni, mégis van jövője. A piac igényeihez is igazodva meg kell találni az egészséges egyensúlyt a mit érdemes és mit „kell” kiadni között – fogalmaz. És bízik abban, hogy a harmincadik évfordulót is meg fogják ünnepelni.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
A Teleki Téka rendezvényei a marosvásárhelyi Forgatagon
Az eddigi években megszokott gyakorlatot követve, az egész családot várta 2021-ben is a Tékaforgatag, programkínálatában szerepelt séta a marosvásárhelyi Teleki Téka rejtett tereiben, gyerekfoglalkozások a Vár sétányon a Téka-sátorban, könyvbemutatók a könyvtár udvarán.
A kertből induló különleges, vezetett séta során a Teleki Téka épületének és lakóinak történetével lehetett megismerkedni, belépni a máskor nem látogatható terekbe, megcsodálni a falfestményekkel díszített, felújítás alatt álló egykori dísztermet és természetesen az intézmény szívében elhelyezkedő múzeumkönyvtárat is.
Forrás és teljes cikk itt: https://forgatag.ro/hirek/a-
Könyvvásár a marosvásárhelyi Forgatagon
A Forgatag egyik elmaradhatatlan programpontja a könyvvásár, amelyet 2013-tól, vagyis a kezdetektől a Teleki Téka szervez. A vásár tőszomszédságában, a Vár sétányon felállított Tékasátorban a könyvtár közösségi programjaiból nyújtottak ízelítőt: működött a nyitott könyvespolc, ahonnan bárki hazavihette a számára ígéretesnek tűnő olvasnivalót, ugyanakkor azokból a gyermekprogramokból is lehetett válogatni, amelyeket a téka évről évre a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervez meg. Egyebek mellett óriáspuzzle-t – a könyvtár nagytermében látható Teleki Sámuel-portrét és a Jasonius atlaszt – rakhattak ki a kis és nagyobb forgatagozók.
A könyvvásáron tíz kiadó és könyvkereskedő vett részt, a marosvásárhelyiek mellett Sepsiszentgyörgyről, Udvarhely mellől és Barótról érkeztek a várba ,,könyves emberek”. Az idei forgatagos tapasztalatokról szombaton délelőtt ifj. Király Istvánt, a Mentor Könyvek Kiadó vezetőjét kérdeztük, aki mindenekelőtt a gyenge forgalomról számolt be: „Még a hely árát sem termeltük ki, és ez nem először van így ezen a rendezvényen. Évek óta ’szajkózzuk’ a szervezőknek, hogy nem a zsíros, füstös ételek, a lángos és a csórékolbász, azaz a miccs mellett van a könyvek helye. A tékásokkal volt egyedül szerencsénk, ők minden tőlük telhetőt megtettek az ittlétünk kényelméért és azért, hogy megóvják a szellemi terméknek számító árukínálatunkat. Erőn felül próbálják folyamatosan biztosítani azokat a feltételeket és kellékeket, amelyekről a szervezők megfeledkeztek” – összegezett ifj. Király István.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Könyvbemutató Kommandón - Szabó Mária, a szülőföld hűséges krónikása
Rendkívüli, közel hatszáz oldalas, alapos helytörténeti munkát mutattak be a háromszéki Kommandón 2021. augusztus 24-én: a helybeli Szabó Mária három évtized alatt gyűjtötte össze Kommandó – bővített monográfia című kötetének anyagát.
Szabó Mária elmondta, könyve idén májusban jelent meg, illetve köszönetét tolmácsolta a kötet mentorának, a gelencei származású gyergyószentmiklósi Márton László gépészmérnöknek, műszaki szakírónak, illetve a kiadványt gondozó, szintén gyergyószentmiklósi Bajna György írónak, újságírónak. Megjegyezte azt is, hogy könyvének kéziratát 2017-ben, a kommandói iskolatűz után zárta le, majd felolvasta Márton László méltató gondolatait. „Egy ilyen komplex tudományos művet, amely magában foglalja a tájleírástól a száz év történelmén át a néprajz, a vallási élet, de kiváltképpen az erdőhöz kapcsolódó faipar születését, kiteljesedését, nagyiparrá válását, majd megszűnését, csak hatalmas és sokoldalú dokumentálódással lehet összehozni. És ami a legfontosabb: csak olyan szerző által, akit íráskészségén túl a témával kapcsolatos személyes élményei is vezérelnek, egy kívülálló képtelen erre.” Szabó Mária büszkén vállalja a krónikás szerepkörét, teszi hozzá, megjegyezve, hogy bár tudományos szakirodalomról van szó, a könyv olvasmányos stílusával és témájával pár oldal után magával ragadja az olvasót. E monográfia ugyanakkor óriási rendszerezett adatgyűjtemény, amelyre jellemző az egyediségek kiemelése, ilyen például az 1258 méter hosszú, 327,27 méter szintkülönbségű Sikló, „az a szállítóeszköz, amely talán a legjellemzőbb alkotása volt a kommandói szakembereknek”.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik elérhetővé
A 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóitól válnak elérhetővé történeti forrásanyagok az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárából az új generációs digitális tartalomszolgáltatás részeként.
Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyaga olvasható a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.
A Babits-fond létrejötte kizárólag feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva tudatosan gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, sőt, talán éppen ebből a célból megtanult fényképezni, és több ezer felvételt készített életükről, barátaikról, ami sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.
Ezzel párhuzamosan elindul a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, ami a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes feldolgozására és a közkincskörbe tartozó kb. 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik.
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/
Bemutatkozott a Magyar Kultúra folyóirat
A Magyar Kultúra folyóirat eddig megjelent két lapszámát mutatták be Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő-helyettes jelenlétében a Református Kollégium udvarán, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Petőfi Kulturális Ügynökség égisze alatt megjelenő folyóirat szerkesztőivel Száva Enikő beszélgetett, akik egymást kiegészítve elmondták: a magazin olyan irodalmi és művészeti folyóirat kíván lenni, amely egyben ismeretterjesztő jelleggel is bír, emberarcúság jellemzi kortárs alkotó emberek bemutatásán keresztül, ezzel ugyanakkor értékteremtésre is törekszenek – könyvformátumú, albumminőségű kivitelezéssel. Mint elmondták, nem hírmagazinként képzelik el a folyóiratot, hanem olyan, időtálló, értékeket képviselő kiadványként, amely felkerül a könyvespolcokra, és amelyet ha évek múltán leemelnek onnan és lapozgatnak az olvasók, akkor is üzen majd számukra.
Kór- és kortörténeti dokumentum a lap – jegyezte meg Döme Barbara, aki szerint a lapszámokban található számos interjú és riport által, az emberközeli témabemutatásokon keresztül mindenki magáénak érezheti azt. Ez felvállalt céljuk is, minél szélesebb körökhöz eljuttatni a Magyar Kultúrát.
Forrás: https://magyarnapok.ro/2021/
Megjelent a Székelyföld augusztusi száma
A Székelyföld folyóirat 2021/8-as számában verssel jelentkezik Biró József, Borsodi L. László, Bozsik Péter, Pethő Lorand, Szálinger Balázs, Vári Csaba és Wirth Imre. Prózát publikál Szakács Réka, Izsák Anikó-Borbála, Miklóssi Szabó István és Szilágyi Nagy Ildikó. Eliza Macadan és Horia Dulvac román költők verseit Balázs F. Attila fordította magyarra.
A Literata Hungarica rovatban Az Eminescu-ügy című írás olvasható Bertóti Johanna fordításában, ebben Nicolae Manolescu, Mircea Cărtărescu és Cezar Paul-Bădescu rántja le a leplet a mitizált Eminescuról.
A Nobile Officium című rovatban Oláh-Gál Elvira a „literati” Lészaiakat mutatja be, interjút készítve Lészai Ferencz repülőtervező mérnökkel. Az Ujjlenyomatban Gazda József, Mindenben bűnös című írásában, szekusdossziéjának tanulságait dolgozza fel.
A Kelet népe című rovatban Obrusánszky Borbála A frászkarika és az Umaj-barlangok címmel közöl tanulmányt, az ázsiai népszokások székely/magyar párhuzamait vizsgálva. Az Aranyág című rovatban Tánczos Vilmos Boldog magyar gyászünnepek című írásában azt vizsgálja, hogyan ünnepelnek (és gyászolnak) Európa különböző népei.
A Forgószínpadban S. Kiss Krisztina beszélgetése olvasható Ruszuly Ervin színész-koreográfussal. A Műteremtésben Ladó Ágota értekezik Nagy Imre nőtémájú műveiről.
Kritikát Borsodi L. László közöl Szakács Réka A testidomár című kötetéről, valamint Simó Márton Szálinger Balázs Al-dunai álom című könyvéről.
A lapszámot Nagy Imre munkái illusztrálják.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
A kollégiumi könyvtárak közül a Bethlen Gábor nevét viselő nagyenyedi középiskola régi könyvtára az egyedüli Erdélyben, amelyet az egyházaknak sikerült visszaszerezniük a román államtól. A történelem viharait átélt dél-erdélyi intézmény napjainkban mintegy hatvanezer értékes kötettel rendelkezik.
A többszáz éves könyvállományok az 1948 és 1950 közötti államosítással első körben a helyi néptanácsok, majd a megyei könyvtárak hatáskörébe kerültek. Egyedül a Kolozsvári Református Kollégium értékes könyveit vette át a Román Akadémia könyvtára. Az 1989-es rendszerváltás után mind a királyhágómelléki, mind az erdélyi egyházkerület az elkobzott ingatlanok visszaigénylése mellett visszakövetelte értékes középiskolai könyvtárait is. A sok évnyi jogi hercehurca, a romániai bírósági eljárások azonban csak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium régi könyvtárának visszaigénylése esetében jártak sikerrel. A 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán a nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár úgy kerülhetett vissza jogos tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár vezetősége partnernek bizonyult a restitúcióban.
A nagyenyedi könyvtárban tett látogatásomon Gordán Edina könyvtáros vezet végig a korabeli szekrények és könyvespolcok között. Könyvet kedvelő ember számára különleges élmény többszáz éves kiadványokba belelapozni. Vendéglátóm az olvasóterem asztalára teszi az 1474-ből származó legrégebbi kiadványukat. A két híres skolasztikus filozófus, Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus (Skóciai Duns János) könyvét az 1970-es években restaurálták erdélyi szakemberek. Eme ritkaság mellett természetesen sok más érdekesség is akad a kutatók számára a mintegy 60 ezer kötetet, kéziratot, oklevelet és egyéb értékes dokumentumokat tartalmazó könyvtárban. A dokumentációs könyvtárat kutatók számára tartják fenn, a kollégium saját könyvtárral rendelkezik a diákok és a tanárok számára.
Életről és irodalomról – beszélgetés Ferenczes István költővel, íróval
Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, de főleg az életről, az életen át magunkkal hurcolt traumákról, a jelentős, más irányba terelő élményekről, múltidézésről volt szó azon a beszélgetésen a Kolozsvári Magyar Napok keretében, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.
Az irodalmi munkássága kezdetéről Ferenczes István azt is elmesélte, hogy 1967 jelentett ebben fordulópontot. Akkor döbbent rá „végzetes kisebbségi sorsunkra”, amikor azt látta, hogy január 24-én felmásznak a Mátyás-szoborra. Ekkor döntötte el, hogy író, újságíró lesz, ezáltal hátha tehet valamit, ami hasznos lehet, hasznára válhat azoknak, „akikből vétetett”. A rendszerváltás után „forradalmárkodott”, próbálkozott politikával, de hamar úgy érezte, hogy nem ez a megfelelő út számára, maradt az irodalomnál. Szó esett a Székelyföld folyóirat megalapításáról is, amely szerinte akkor már nagyon szükséges volt, ám kezdete, főleg a névválasztás miatt „nem volt ellenszéltől mentes”. Alapítottak kiadót is Hargita néven, majd megszületett a Székely Könyvtár, amelyben száz kötet jelent meg, székelyföldi alkotók művei. Elmondása szerint „ha székely kenyér, székely bicska és szalonna kerül a székely asztalára, oda nem ártana bizony a könyv se”. Ma úgy érzi, végzetes hiba volt, hogy nem tudta visszautasítani a közfeladatokat, mivel az alkotás, az írás mindennél fontosabb számára, és ez kellett volna, hogy legyen az élete fő szervezőeleme.
Rohamosan fogyatkozó községi könyvtárak Romániában
Az Országos Statisztikai Hivatal kimutatásai alapján mintegy 800 községi könyvtárat számoltak fel Romániában az elmúlt tíz évben. A rendszerváltást követő évben még 2620 ilyen könyvtár szerepelt a nyilvántartásokban, számuk változatlan maradt 2000-ig (ekkor 2618-at jegyeztek), és még 2010-ben is 2354 szerepelt a statisztikai kimutatásokban. 2010 és 2020 között azonban 781 községi könyvtárat számoltak fel (évi átlagban mintegy 80-at), ez a jelenség az ország valamennyi regióját érintette, noha eltérő mértékben: Erdélyben majdnem 300, Olténiában 100, Moldva-Bukovina térségében pedig 80.
Értékesek vagyunk
2021. augusztus 12-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa részt vett a székelyudvarhelyi baptista imaház keretében működő Hargita táborban, a Barnabás Alapítvány támogatásával. A tábor Lisztes Piroska zenepedagógus, Mezei Ödön lelkipásztor és felesége, Mezei Virág szervezésében, a székelyudvarhelyi, kiskorú sérült gyermekeknek és szüleiknek szánt KiSérŐ önsegítő csoport tagjainak részvételével volt megtartva a Szentegyháza melletti Barnabás-házban. A meghívottnak a sérült gyermekekkel zajló munkáját Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segítette.
Max Lucado Értékes vagy című meséje került bemutatásra. Rövid ismertető után Borbé Levente a főhős bőrébe bújva láttatta a történetet, Pancsinelloként mesélte el azt. Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket érdekelte az előadott kis kaland. A végén a közönség tagjainak egy része fényképet készített „Pancsinellóval”, majd az általa szedett gyógynövények kerültek terítékre, hatásukról és helyes használatukról szóló információkat osztottak meg egymással.
Forrás és teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.
Helikoni Napok Marosvécsen
Folytatva hosszú ideje meghonosított hagyományát, a Helikon - Kemény János Alapítvány idén is megrendezte a Helikoni Napok néven népszerűvé vált marosvécsi rendezvénysorozatát. Az események 2021. augusztus 27-28-án zajlottak a Kemény-kastélyban. A rendezvény nyitányában a jelenlévőket az alapítvány elnöke, H. Szabó Gyula köszöntötte, majd a Kuncz Aladár halálának 90. évfordulóján című konferencia idézte fel az író életművét, méltatta annak jelentőségét. Filep Tamás Gusztáv, Juhász Andrea és Sashegyi Gábor voltak az előadók. Ezt követően Gyallay Domokos Erdély komája címmel megjelent kötete Gaal György ajánlásával került közönség elé.
Augusztus 28-án délelőtt a kastély parkjában folytatódott a megemlékezés. H. Szabó Gyula, Ördög Ferenc és Pataki Levente ünnepi beszédei után Boka László értekezett Kuncz Aladár életművéről. A koszorúzást követően emlékkiállítást nyitott meg az író, irodalomtörténész. Az Erdélyi Helikon két évtizede elnevezésű tárlat a LIMAR6 Kultúraszervező Kft. kiállítása. 11:30 órakor emlékműsor tisztelgett a 130 éve született költő, Olosz Lajos életműve előtt. Dokumentumfilmet is vetítettek le róla. A rendezvényt a helikoni írók leszármazottainak 13 órakor kezdődő beszélgetése zárta.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: remekehirlevel@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése