Markó Béla könyvbemutatója Sepsiszentgyörgyön
A költészet az a teljesen felesleges kifejezésmód, amire nagyon nagy szükségünk van – fogalmazott Markó Béla költő A szeretet pokla című kötetének bemutatóján 2026. szeptember 24-én este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. S hogy miért van oly nagy szükségünk erre a teljesen fölösleges kifejezésmódra, az alighanem mindenki számára világossá vált, aki részt vett az eseményen, illetve beleolvasott a kötetbe.
A szeretet pokla című verseskötet idén jelent meg a csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában, 75 szonettet tartalmaz a szeptember 8-án 75 esztendőt töltött szerző elmúlt években született alkotásai közül. Az évforduló, a 75. születésnap közelsége pedig rá is nyomta a bélyegét az eseményre: a megyeszékhelyi Plugor Sándor Művészeti Líceum Time for Flute fuvolatriója – Fábián Leila, Ivanitzki Krisztina, Tóth-Kovács Iringó, valamint irányító tanáruk, Császár Katalin – fellépése nemcsak ünnepélyessé tette a könyvbemutatót, de a szerző köszöntésére is alkalmat teremtett – Markó Béla meg is jegyezte: sokféle minőségében járt már Sepsiszentgyörgyön, de 75 évesen még nem. Szonda Szabolcs házigazda könyvtárigazgató felvezetése után – amelyből az is kiderült, hogy a bemutatót már a SepsiBookra tervezték, ám el kellett napolni, ezért most pótolják – a szerzőt Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész kérdezte, személyes vallomások révén is méltatva a kötetben megjelent verseket.
Markó Béla saját bevallása szerint azért szereti a szonettet, mert igazi kihívást jelent a nagyon kötött versformában is megtalálni a szabadságot. Kicsit életminta számára, hiszen az ember is bizonyos kötöttségekkel, adott világba születik bele, amit szeretne megváltoztatni a maga igényei szerint, részben sikerül bizonyos mértékig, de a fő kérdés mégis az: tud-e ebben a feltételrendszerben szabad lenni? Hangsúlyozta ugyanakkor: bár kedvelt műfaja a szonett – főként az utóbbi időben –, nem ez az egyetlen preferált költői kifejezésmód, amellyel él, hiszen sok szabadverset írt pályája során.
Az est zárásaként Hajdu Áron, a Bookart Kiadó igazgatója felhívta a megjelentek figyelmét Csapody Miklós frissen megjelent Markó Béla-életmű-monográfiájára, Szonda Szabolcs pedig a 44 szerző műveit tartalmazó, A Költő koszorúja című antológiából olvasta fel azt a versét, amely lényegében Markó Béla köteteinek címéből „állt össze” – így is köszöntve a 75 éves költőt.
Fotók és ízelítő a kötetből itt: https://www.kmkt.ro/hu/marko-
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Könyvtársalgó: őszi olvasmányok és a műfordítás dicsérete
„Az ősz az az évszak, amikor a világ kicsit megnyugszik, és számba veszi, eleddig mit ért el. Változást hoz, de megnyugtatóan lassú átmenettel, nem kapkodó pánikban.” (Sarah Ivens)
Az iskolakezdési zsongáshoz illő hangulatban kezdődött a Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvtársalgó beszélgetőklubja 2026. szeptember 8-án. Kellemes sulis emlékeket idézett fel az őszi téma, majd a nyári kötelező olvasmányokról beszélgettek a résztvevők.
A könyvtárosok Krúdy Gyula Szeptember című írását hozták erre a találkozásra, amely megnyugtatóan hatott, elcsendesedésre késztetett, majd zárásként Karl Ove Knausgård Évszakok című sorozatából, az Ősz című kötetből került elő egy rövidebb szöveg.
Az előre kiválogatott, ajánlásra szánt, őszhöz kötődő olvasmányok közül több is elnyerte a nyugdíjas résztvevők tetszését, így remélhetőleg jó társak lesznek majd a borongósabb estéken.
Forrás: https://www.facebook.com/
Rendhagyó módon ünnepelték a résztvevők a fordítás nemzetközi napját 2026. szeptember 29-én, a könyvtár legutóbbi Könyvtársalgó beszélgetőklubja alkalmával. Az intézmény vezetője, Szonda Szabolcs, illetve a felnőtt kölcsönző részleg munkatársa, Szőcs Imre is fordít irodalmi alkotásokat, a bemutatópolcon fel is lehetett lapozni fordításaikat. A nyugdíjas olvasóknak lehetőségük volt betekintést nyerni egy műfordító munkásságába, hiszen ez alkalommal Szőcs Imre is csatlakozott a beszélgetéshez, és igyekezett megválaszolni a neki intézett, igazán jó kérdéseket.
A műfordító is éppúgy alkotója egy irodalmi műnek, mint annak szerzője – állapították meg a beszélgetés során –, hiszen nagy odafigyelést igényel, hogy a fordítás visszaadja az eredeti mű hangulatát, érthetőek legyenek a nyelvi játékok, szófordulatok. Emellett a klasszikus irodalmi művek, többek között Nádasdy Ádám Bánk bán-újrafordítása kapcsán is megosztották egymással a véleményüket a jelenlévők, illetve arra is keresték a választ, hogy miként érinti a mesterséges intelligencia a fordítók munkáját és az irodalmi fordítást.
Forrás: https://www.facebook.com/
A mese utat talál a szívekhez
Súlyos és halmozott fogyatékkal élő diákok is bekapcsolódtak a Bod Péter Megyei Könyvtár programjába, ahol egy igazán különleges mesefoglalkozás részesei lehettek a sepsiszentgyörgyi Speciális Általános Iskolában.
Nagy-Bákai Réka, a könyvtár gyermekrészlegének munkatársa szeretettel és nyitottsággal fordult a tanulók felé. Nem ijedt meg a kihívástól, hiszen tudta: a kommunikációs nehézség nem akadálya annak, hogy a mese eljusson a szívekig. És eljutott. A mese közben megszülető mélységes csend mindennél szebben bizonyította, hogy a történet utat talált hozzájuk. Figyeltek, befogadták, megélték – kinyíltak a szívek.
Forrás: https://www.facebook.com/
Kányádi Sándor nevét veszi fel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Történelmi pillanathoz érkezett Székelyudvarhely kulturális élete: a városi könyvtár fennállásának 75. évében – önkormányzati javaslatra – felveszi Kányádi Sándor nevét.
A 2026. október 2-re tervezett névadó ünnepség egyszerre tisztelgés a költő előtt, aki verseivel generációkat tanított a szülőföld, az anyanyelv és az összetartozás szeretetére, valamint közös vállalás arra, hogy továbbra is őrizzük mindazt az értéket, amelyet Kányádi Sándor hagyott ránk.
Forrás: https://www.facebook.com/
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár történetéről
Tudtad, hogy Kézdivásárhely első könyvtára 1842 karácsonyán született meg? Egy több mint 180 éves történet a tudásról, a kultúráról és az összefogásról.
Forrás és a kisfilm itt: https://www.facebook.com/reel/
Erdővidék-lexikon készül
Erdővidék-lexikon összeállítását és kiadását tervezi Demeter László, a baróti Tortoma Kiadó vezetője. Ennek érdekében az együttgondolkodás jegyében tartottak tanácskozást lehetséges közreműködőkkel Erdővidék Múzeumának kertjében 2026. szeptember 3-án.
Demeter László köszöntötte a közel húsz megjelent leendő munkatársat, és elmondta, félszáz közreműködőre számít. A kezdeményező hangsúlyozta, Erdővidék kistérség, ám ha kulturális, történelmi, néprajzi, természeti és szellemi örökségét tekintjük, korántsem kicsi. Olyan rendkívüli értékek birtokosa, amelyek nemcsak Erdővidék, hanem az egész magyar kultúra számára jelentősek. Ezeknek az értékeknek a feltárása, összegyűjtése, rendszerezése és bemutatása közös feladat, talán még ennél is több: kötelesség, hogy mindazt, amit elődeinktől örököltünk, megőrizzük és az utánunk jövők számára is hozzáférhetővé tegyük – mondotta. Olyan tudástárat szeretnének létrehozni, amely szócikkekben mutatja be Erdővidék jeles személyiségeit, településeinek és közösségeinek történetét, népszokásait és hagyományait, természeti kincseit, műemlékeit, legendáit, valamint mindazt, ami e vidéknek értéke és öröksége. Olyan társakat keresnek, akik egy-egy szakterület ismerőiként szócikkek szerzőiként, szerkesztőkként, illetve a szerkesztőbizottság tagjaiként tudnak bekapcsolódni a munkába.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Erősítés az RMKE online felületeinek kezelésében
Kádár Melinda székelyudvarhelyi újságíró, kommunikációs szakember a Székelyföldi Stúdió szerkesztőjeként az elmúlt időszakban több riportot és ismeretterjesztő filmet is készített könyvtári, helytörténeti témában, főként a székelyudvarhelyi könyvtár életéről és programjairól, így van némi rálátása a könyvtárakat érintő kihívásokra, a könyvtárosok törekvéseire és az olvasói elvárásokra.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete érdekében elsősorban az RMKE honlapján megjelenő tartalmak gondozásával foglalkozik majd, és igyekszik elérni az adatbázisok bővítését. Célja, hogy a honlap élőbbé és naprakészebbé váljon, de emellett szeretné az Egyesületet és a magyar könyvtárosok mindennapi, értékes munkáját a szélesebb nyilvánosság számára is láthatóbbá tenni.
Forrás: Szőcs Endre, RMKE-elnök
Az olvasás világnapján elindult a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasójátéka
Szeptember 8. az olvasás nemzetközi napja, idén erre a dátumra időzítették a szervezők a vetélkedő meghirdetését. A 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében 13. alkalommal szervezték meg az olvasásnépszerűsítést és a kortárs írókkal való személyes találkozást lehetővé tévő olvasójátékot. Ezen háromfős csapatok vesznek részt négy kategóriában (4., 5–6., 7–8. és 9–12. osztályosok), akik elolvassák a korosztályuk számára kijelölt könyvet, majd játékos feladatokat kell megoldaniuk közösen.
Dr. Garda Dezső könyvbemutatója
2026. szeptember 23-án mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár emeleti termében dr. Garda Dezső Gyergyói országgyűlési képviselők a dualizmus korában című könyvét. Az 1867-es kiegyezést követően létrejött Magyarországon a parlamentáris jogállam. A székelyföldi képviselők megválasztását és tevékenységét ismerti könyvében a szerző, azokból az évekből, amikor Gyergyószentmiklós 7000, Csíkszereda csupán másfélezer lakossal rendelkezett.
Mese és kézműveskedés
2026. szeptember 21-én és 22-én a Fogarassy Mihály Általános Iskolához tartozó Csodavilág Napköziotthon egy középcsoportja és két nagycsoportja vett részt mesés, kézműves foglalkozáson a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A könyvtárosok a gyerekekkel az őszről beszélgettek, majd papírból sünit készítettek, és diafilmen megnézték A nagyhatalmú sündisznócska című mesét.
Forrás: https://www.facebook.com/
Versek és „lélekkártyák”
2026. szeptember 23-án és 25-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa meghívást kapott az iskola pszichológusától, Szász-Heron Amália-Kingától, hogy tartson biblioterápiás foglalkozást két társadalomtudomány-osztályban. A bevezető körben a tinédzserek világáról esett szó. Ezt a kiválasztott költemény felolvasása követte, majd „lélekkártyákat” osztott szét a témával kapcsolatosan, amelyekre a diákok reflektáltak. A tanulságos kaland lényege az együttműködésre törekvés volt. Ahogy szokták mondani: egységben az erő. És mindehhez jól jön a szeretet. Mindezt pedig közös munkával könnyebb elérni, s folyton dolgozni kell rajta. Így a problémák sem lesznek annyira lelki énünk uralkodói.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.
XI. Holnemvolt Mesefesztivál
Az idén is a Népmese Napja táján sorra került esemény központi gyűjtőlapján minden esemény és helyszín egy helyen megtalálható.
A fesztivál teljes időszaka: 2026. szeptember 30. – október 7. A háromnyelvű (magyar, román, angol) nagyrendezvény programpontjai idén a következő helyszíneken és megyékben zajlanak: Kovászna, Hargita, Maros, Brassó, Kolozs, Szatmár, Bihar, Arad, Temes megyék, valamint Bukarest és Tatabánya.
Forrás és a részletek itt: https://facebook.com/events/
Búcsú Deé Nagy Anikótól
A marosvásárhelyi Teleki Téka munkaközössége megható nekrológban köszönt el a jeles kultúrembertől, szaktekintélytől, korábbi munkatársuktól:
Megrendülten búcsúzunk Deé Nagy Anikó művelődéstörténésztől, egykori osztályvezetőnktől, a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány első elnökétől, aki életének 87. évében 2026. szeptember 7-én az Úr örök könyvtárába költözött.
1965-től dolgozott a Teleki Tékában, melyhez szinte hozzánőtt az évtizedek folyamán, de a lelkiismeretesen ellátott könyvtárosi és bibliográfusi napi feladatok rutinjában sem szűnt meg sosem rácsodálkozni az itt őrzött kincsekre. Szinte az első pillanattól rátalált arra a témára, melyet három évtizednyi lankadatlan kutatómunkával sikerült kibontania a Teleki Sámuelről szóló doktori dolgozat, majd nagymonográfia megírásával. Szorgos munkálkodása gyümölcseként számos további cikk, tanulmány és kötet született az erdélyi könyv- és művelődéstörténet területéről. Dolgozatai – csakúgy, mint előadásai – míves fogalmazásban tették közérthetővé a gondos tudományos munka eredményeit.
1984-től, a legnehezebb időben vette át az ügyintézés terheit, klasszikus értelemben vett főnökként azonban csak akkor viselkedett, ha a Tékával, a Tudással ellenséges világi hatalmakkal kellett megküzdenie; munkatársai számára a velük, értük küzdő bajtárs volt. Mint jó vezetőhöz illik, kutatásra, publikálásra ösztönözte és támogatta ez irányú tevékenységükben kollégáit. Ő vezette át az intézményt a rendszerváltás utáni világba, és felvállalta annak új kihívásait. Amikor 1999-ben nyugdíjazták, kutatói és szervezői lendülete teljében volt, energiáját továbbra is a vállalt feladat érdekében használta: a Teleki Téka Alapítvány első kuratóriumi elnökeként megszervezte a könyvtár alapításának 200. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozatot és konferenciát, kapcsolatokat épített, támogatásokat szerzett. Mindenkori segítőkészsége, határozottsága, hatalmas tudása lenyűgözött bennünket, akkori pályakezdőket is, akik már csak jelképesen dolgoztunk az ő védőszárnyai alatt. Magyarországra költözése után is szívügye maradt a Téka. Nem mellékesen tovább kutatott és írt mindaddig, amíg egészségi állapota megengedte.
Anikó talán azért is volt képes oly mértékben ráhangolódni Teleki Sámuel életművére, gondolataira, mert ugyanúgy az alázat, hit és szorgalom jegyében töltötte egész életét, akár a könyvtáralapító kancellár, akinek szellemét ő közvetítette a leghitelesebben: a kötelesség, önfegyelem, állandó munkálkodás, a köz és szeretteink szolgálatának példáját.
Alázat és türelem kísérte élete utolsó, nehéz időszakát is, míg szeretett férjét hosszú betegségében ápolta, majd özvegységét és saját testi gyengülését kellett elszenvednie, mindig hitben, mindig méltósággal.
Nevezhetjük hát méltán saját szavaival, az általa megidézett gróf Wesselényi Katához hasonlóan „hitben élő református nagyasszonynak”. Nagyasszonya volt a szónak, a tudománynak, nemzedékének s a rá figyelő kicsi emberi közösségnek, amelyből vétetett.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Két évtizede távozott Sütő András
Húsz éve, 2006. szeptember 30-án hunyt el Sütő András író, a romániai magyar kulturális és politikai élet egyik legmeghatározóbb, szimbolikus alakja. Az erdélyi kisebbségi sors és az anyanyelv megőrzésének elkötelezett szószólója nemcsak irodalmi és drámaírói munkásságával, hanem bátor politikai kiállásával is beírta magát a nemzet emlékezetébe. Életműve a megmaradás, a hatalommal való szembenézés és a békés, egymást tisztelő együttélés örök érvényű mementója.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/
Középre zárva: Nádas Péter posztumusz verseskötete
Tavaly októberben beszélte meg Simon Márton, az Okapi könyvkiadó alapítója Nádas Péterrel, hogy közreadják az író költeményeit. 2026. október 10-én jelenik meg a Középre zárva című könyv, Nádas első verseskötete.
A 2024-ben alapított Okapi Press szépirodalmi könyvkiadó gondozásában kerülhetett az olvasók kezébe többek között Tandori Dezső Egyetlen című kéziratos notesze is, amely különleges értéket jelent a szerző rajongói számára. A járt kiadói utat a járatlanért elhagyó Simon Márton Facebook-bejegyzésben jelentette be az augusztus 26-án elhunyt Nádas Péter első verseskötetének megszületését:
„Nádas Péterrel jó egy éve beszéltük meg, hogy kiadjuk a verseskötetét az Okapi Pressnél, és én titokban végig arra készültem, micsoda válogatott szemtelenségekkel fogom köszönteni a könyvbemutatóján a pályakezdő, elsőkötetes költőt.
Ehelyett van az, ami van. Könyvbemutató is lesz persze, mert azért hamarosan érkezik ez a páratlanul szép, fontos könyv, tele vérbeli Nádas-szövegekkel, újakkal, régiekkel, versekkel (költeményekkel, ahogy ő nevezte őket) fényről, szabadságról, vörösiszapról és földigilisztákról. (…) Nem tudok mást mit mondani. Ennyire boldog és szomorú egyszerre még soha az életben nem voltam. (…)”
Forrás: https://kultura.hu/kozepre-
Az öt legszebb magyar könyvtár, amelyet egyszer mindenkinek látnia kell
Vannak könyvtárak, ahová az ember egy konkrét könyvért érkezik, és vannak, ahol már az ajtóban elfelejti, mit is keresett. Freskókkal borított mennyezetek, évszázados faburkolatok, monumentális galériák és felbecsülhetetlen értékű könyvritkaságok várják azokat, akik felkeresik Magyarország legszebb könyvtárait. Mutatjuk is, melyek a legszebbek, amelyeket mindenképpen érdemes meglátogatni!
1. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár: ezer év tudása egyetlen teremben
2. ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár: palotába illő olvasóterem Budapest szívében
3. Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára: egy terem, amely szó szerint a fejünk fölé nő
4. Helikon Könyvtár: a Festetics család érintetlenül megmaradt könyvbirodalma
5. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: amikor egy főúri palotából lesz olvasóterem
Forrás, fotók és a teljes cikk itt: https://www.evamagazin.hu/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
