Költöznek a megyei könyvtár Mikó vári részlegei

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Mikó várában található részlegei elköltöznek az impozáns épületből – olvasható a Hargita Népe 2011/28-as számában. A költözés oka: a vár felújítása.

 

A közelmúltban még három részleg állt az olvasóközönség és a használók rendelkezésére az épületben. A három részleg közül a dokumentációs részlegnek már elkezdődött a költöztetése. Folyamatban van a könyvkötészeti, a történelem-művészettörténeti, valamint a gyerekirodalmi részleg kiköltöztetése is.  Június tizenötödikéig teljesen át kell költözniük új helyükre. A gyerekirodalmi részleget fogják utoljára költöztetni, hiszen még belefér a nagy szünidő előtti könyvkölcsönzés is. A részlegek a városháza földszintjén kapnak helyet. A nem publikus könyvkötészeti részleg sorsa még nem dőlt el.

 

 

A részlegek költözésének időpontját és újranyitását az érdeklődők számára, a dokumentációs részleg esetében is, a Hargita Népe napilap fogja közölni.

 B.L

Könyvtárak jövőképének alakulása

Amióta van igény az információk tárolására, azóta létezik könyvtár is. A könyvtár az évszázadok során többszöri metamorfózison esett át. Ezek az átalakulások számottevően változtattak a könyvtár milyenségén-minőségén, de eredeti fogalmán, azon amit mindenki számára jelent, nem sokat. A könyvtár mindig megmaradt adattároló, információgyűjtő és információnyújtó központnak. Az más lapra tartozik, hogy koronként miként fogalmazták meg az előbb felsorolt fogalmakat. Jó példa erre, hogy az információtár fogalmát nem lehet gyökereiből kiszedni.

            A mindenki által ismeretes múltbéli könyvtárkorszakok: agyagtáblás, papiruszos, pergamenes és papirosra írt könyvek és más dokumentumok, amelyek a könyvtár részét képezték, igazi forradalomnak számítottak saját korukban. A könyvtár szerepének változása és a könyvtárak számának növekedése azonban a nyomda feltalálása után teljesen más világot mutatott ebben a csodás információtárolásra alkalmas intézményben. Az új korszak igazán hatalmas és visszavonhatatlanul érdekes kihívások elé állította a könyvtárat, amely addig nem ismert mértékben növekedett, és addig nem létező közösséget hozott létre. Sok helyen a könyvtárak között közös megegyezéssel, a kapcsolatfenntartás érdekében kialakult az együttműködés. A könyvtárközi kapcsolatok láncszerű sorozata a jobb átláthatóság érdekében magával hozta a dokumentumok nemzetközi osztályozó rendszerének kialakítását és annak folyamatos kiegészítését-javítását.

A sikeresnek mondható és örökérvényűnek látszó Gutenberg galaxis majdnem teljes egészében kisajátította az azelőtti könyvtárak világát, leszámítva a meglévő dokumentumok kezelését, tárolását és felhasználási lehetőségét. Egészen a közelmúltban megjelenő számítógépekig töretlenül fejlődött és burjánzott a dokumentumok sokaságát, a nyomtatott anyagot birtokló könyvtár. Napjainkban mindez a fejlődés főleg a világháló megjelenésével megtorpanni látszik.

Igen, elmondhatjuk, hogy minket, mint könyvtárosokat inkább az újonnan kialakult könyvtár helyzete érdekel, mivel teljes mértékben benne vagyunk a jelenlegi változásokban. Ahogy mostanság szokás mondani: "a jövő már elkezdődött". Igazából volt egy kis vékony, leheletnyi átmeneti korszak a számítógépek bejövetele előtt, amit érdemes megemlíteni, amikor még az audio-vizuális eszközök csodaműszerei szerre kopogtatattak be a könyvtárba és egy idő után teljesen otthonosan érezték magukat. A számítógép megjelenésével sem tűntek el egyértelműen ezek az eszközök, sőt egy időben nagy szerepet játszottak az intézményen belül, amíg a bakelit lemezek, magnó szalagok, videofelvételek anyagai nem kerültek átdolgozásra. Manapság már elég egy cd, dvd másolat ezek megoldására. Egy szó, mint száz, túl nagy ablak nyílt a világra, s mindehhez hozzájárult a világháló megjelenése, ahol az ember manapság már szinte mindenre választ kap, ami őt érdekli. A világháló megjelenése magával hozta az elektronikus könyvtárak kialakulását is, hiszen szükségszerűen megnőtt az igény a művek digitalizálására, és az igényes munkák tárolására.

Manapság egyre több elektronikus könyvtár jön létre és a meglévők folytonosan gyarapszanak. A hagyományos könyvekből feldolgozott anyagok folyamatosan kerülnek fel a világhálóra. A rohamosan növekvő digitalizálás már jelenleg megingatta a mostani, átalakulóban lévő könyvtárképet. A könyvtár szükségszerű átalakulásának sürgetői a már feltalált korszerű elektronikus eszközök használatát tűzték ki célul.  Ezen eszközök forgalmazását és elterjedését a civil életben már megvalósította az üzlet. Sokan főleg a hordozható eszközöket, mint például a laptopot, a mobiltelefont és az elektronikus könyvolvasókat már otthonosan használják, nem beszélve arról, hogy ezek összekötése a világhálóval megkönnyíti mindennapi tevékenységüket.

Sok minden leegyszerűsödött. A világhálón való keresés hamar "kielégítő" információhoz juttatja az érdeklődőt, attól eltekintve, hogy a hagyományos megfogható dokumentumok jóval megbízhatóbbak, mert sokkal kevesebb bennük a hibás közlés. Az elektronikus könyvtárakban való búvárkodás is egészségesebb, mint máshol a világhálón való keresgélés. Tehát úgy néz ki bármennyire is átalakul a könyvtár, mindig szükség lesz irányítóra, vagyis könyvtárosra, aki szelektálja és rendszerezi a felgyülemlett ismeretanyagot.

Az olvasás azért nem egy szemkímélő esettevékenység, ha a számítógép képernyőjére gondolunk, erre találták fel az elektronikus könyvet, amely rendelkezik szemkímélő tulajdonsággal is. Az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban már elterjedőben van ez az új csoda. Már buszon, vonaton, metrón egyformán látni lehet e-könyv olvasókat. Ez azt is jelenti, hogy többen vásárolják, sőt egyes könyvtárakban már kölcsönzik is.  A könyvtárakban található e-könyvek kölcsönzési ideje beprogramált irányítással önmagától lejár, így késedelmi díjra sincs szükség, vagyis a letölthető anyag a könyvtárolókban csak az előre megszabott időintervallumon belül marad olvasható.

Az e-könyv tároló, dokumentumhordozó és leolvasó szerepe az utóbbi néhány esztendőben megnőtt. A világ jelenleg legnagyobb világhálós könyváruházában, az Amazonnál már több e-könyvet adnak el, mint nyomtatottat, és ez az arány folytonosan nő az e-könyvek javára. Az Amerikai Egyesült Államokban már túlélésért küszködnek a hagyományos könyvesboltok, aminek a szele már megcsapta Nyugat-Európát is. Az e-könyvek köteteinek megvétele rövid időszakra elérhető hozzáférést biztosít azok számára, akik csak el akarják olvasni a kiválasztott művet, így potom áron hozzájutnak a keresett olvasmányhoz, nem beszélve arról, hogy van könyv, amit ingyen kínálnak a megvásárolt hordozó mellé. Az e-könyvek javára szolgál az a tény is, hogy nagy részük olcsóbban megvehető, mint a hagyományos formában árusított kötet. Ha ez még nem mindig számít előnynek, akkor a tárolás szempontjából e találmány teljesen annak mutatkozik. Természetesen az elektronikus könyvek is fejlesztésre szorulnak még, de egyelőre ez a jövőkép áll előttünk. Eme kihívások tükrében a könyvtárnak pedig mindenképpen igazodnia kell az újonnan kialakult helyzethez. A diákok és a kutatók információigényének szükségletei a legkorszerűbb felkészültséget követelik meg. A mindig friss és naprakész anyag ezáltal válik igazán használhatóvá, így sikerül a könyvtár vonzáskörében tartani a könyvtárhasználók igényeit.

A jövő könyvtárából nem hiányozhat a hagyományos dokumentum sem, de inkább csak azok maradnak fenn, amelyeknek értéke nem elenyésző, vagy fontosnak fogják tartani valamilyen okból kifolyólag. A könyvtártér valóságos információmezővé alakul majd át, ahol a legkorszerűbb technikai eszközök diktálják a főszerepet, és könyvtárosok segítségével sikerül biztosítani az elérhetőséget a célirányos keresés felé.

A könyvtárosok további szerepe a régi anyagok feldolgozására és szakozására valamint ezek hozzáférhetővé tevése felé is fókuszálódik a nagyközönség számára. A terv: a meglévő összes dokumentumok összegyűjtése egy nagy elektronikus digitális könyvtárban. Erre már vannak elképzelések, úgyhogy a jövő valóban, ha nem is itt van de egy karnyújtásnyira tőlünk.

Az iskolai könyvtár mindenféleképpen valamit meg fog őrizni a jelenlegi állapotából, hiszen nagyobbrészt tananyaghoz kötődő ismeretek tárolását és beszerzését követi, de természetesen még itt is nyitva kell tartani az ablakot a világ felé, ahol úgy a tanárok, mint a diákok többlet- és naprakész-információkkal egészíthetik majd ki az elsajátítandó anyagrészt. Természetesen szükség lesz továbbra is olvasóteremre, ahol a csend elengedhetetlen, de ugyanakkor létre kell hozni azt a nyüzsgő teret is, ahol az emberek egymás között zökkenőmentesen tudnak kommunikálni, információt cserélni-felvenni és továbbadni.

A jelenlegi és az elképzelt jövőbeni könyvtárképünk függvényében megállapíthatjuk, hogy a hagyományos dokumentumok egyre kisebb szerepet fognak játszani életünkben, majdnem teljes egészében a digitalizált információtár és annak irányítása felé mutat minden jel.

Hivatkozások

1. Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben - KIT hírlevél, 2011. február 23., 8 szám
2. A jövő könyvtára - http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=6247
3. ReMek-e-hírlevél 2001/3 száma
4. A túlélésért küzdenek a könyvesboltok - http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310129&ctag=articlelist&iid=1 

Borbé Levente

Kiadványszerkesztő tanfolyam Csíkszeredában

2011. március 9-12, valamint március 16-19 között, két egymást követő héten, szerdától szombatig kiadványszerkesztő tanfolyamra került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótermében. A szakmai képzés a romániai magyar könyvtárosok számára volt megszervezve a Szülőföld Alap támogatásával és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) szervezésével. A tanfolyam oktatói a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének szakemberei voltak Nagy László és Rigó Tamás személyében.

            A tanfolyam eme két részében a könyvtárosok megismerkedhettek a kiadványok előkészítésének és elkészítésének fontosabb mozzanataival és az előkészített anyag nyomdai kivitelezésének fortélyaival. Lépésről lépésre haladva a tanfolyam oktatói figyelemfelkeltő szemléltetéssel nyújtottak világos képet e munka varázsának részletes teendőiről az érdeklődők számára.  Először a kéziratok és azok feldolgozásának rejtelmeibe kaptak betekintést, majd azok elektronikus feldolgozásának lehetőségeiről tájékoztattak. Az elektronikus feldolgozásnál kiemelt szerepet kapott a képek, grafikák feldolgozása és az MS Office programcsomag egy részének (Word, Excel) bemutatása. Ezeken belül nyomatékosítva volt a korrektúrázás technikája. A későbbiekben a Publisher kiadványszerkesztői programmal ismerkedhettek meg a résztvevők. Ők a kiadványszerkesztés általános jellemzőinek felelevenítése után fel tudták ismerni a Publisher program nyújtotta kiadványszerkesztés alapvető tulajdonságait és képesek voltak egy kiadványt megszerkeszteni a tanfolyamon szerzett gyakorlati úton való kivitelezésre és az előkészített kiadvány elektronikus formában történő publikálására. Végül a tanfolyam résztvevői megismerkedhettek a kiadványok elkészítéséhez szükséges nyomdai tevékenységek használatával.

            A tanfolyam gyakorlatokra épülő oktatása egyre világosabbá és kifejezővé tette mindazt, amivel foglalkoznia kell egy kiadványszerkesztőnek.

Köszönet a támogatóknak, a szervezőknek és természetesen az oktatóknak, akik a tanfolyam résztvevői számára közelebb hozták eme mesterség varázslatának kulcselemeit.

Végezetül érdemes elolvasni Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatójának a tanfolyamról szóló rövid tudósítását:

1.  szöveg előkészítés a kiadványszerkesztéshez (gépelés, szkennelés, OCR, PDF szövegek feldolgozása)

2. képek  előkészítés a kiadványszerkesztéshez (digitális fényképek, szkennelt képek használata, módosítása)

3. kiadványszerksztéshez szükséges fontok használata (TTF, OTF fontok telepítese, kódkészletek, ASCII, ANSI, Unicode)

4. FTP site-ok használata a kiadványszerkesztésben

5. kiadványkészítés alapelemei: lapjellemzők, oldaljellemzők (használatuk MS Wordben, MS Publisherben)

6. kiadványkészítés alapelemei: karakterjellemzők, bekezdésjellemzők (használatuk MS Wordben, MS Publisherben)

7. kiadványkészítés elemei: stílusok, mesteroldalak használata (MS Wordben, MS Publisherben csak a mesteroldal)

8. kiadványkészítés különleges elemei: képek, illusztrációk használata (MS Wordben, MS Publisherben)

9. kiadványkészítés különleges elemei: táblázatok, diagramok használata (MS Wordben, MS Publisherben)

           10. kész kiadvány feldolgozása (nyomtatás, levilágítás jellemző értékei, PDF készítés)

            A tanfolyam résztvevői:

- André Katalin Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Barabás Zója Székelyudvarhelyről - iskolai könyvtártól

- Borbé Levente Csíkszeredából - iskolai könyvtártól

- Botorok Ildikó Székelyudvarhelyről - iskolai könyvtártól

- Jakab Anna Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Kelemen Katalin Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Kiss Szende Emőke Brassóból - közkönyvtártól

- Nagy György Erika Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Péter Antal Csíkszeredából - iskolai könyvtártól

- Tamás Ildikó Kolozsvárról - egyetemi könyvtártól

Borbé Levente

Meseszer két csíkszeredai iskolában

Újból Csíkszeredába érkezett a Meseszer. Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskola könyvtárosa és a József Attila Általános Iskola helyettesítő könyvtárosa az említett intézmények vezetőinek és kollégáinak segítségével szerét ejtette március hetedikén és nyolcadikán az említett iskolákban a mesemondásnak.

Nagy örömömre szolgált, hogy mindkét esetben ott lehettem e nagyszerű rendezvényen.
Az öröm valóban nagy, hiszen a staféta ezúttal eljutott Gyergyó vidékére és Szentegyházára. Mindkét rendezvényen a mesék csodálatos világa tárult elénk kedves gyerekek mesemondása révén. Az előadást nemcsak a székely ruhák díszítették, hanem, ahogy Székelyföldön szokás, egy kis többlettel is kipótolták. A Művészetiben kalákát mutattak be, ahol fő szerepet a kukoricabontás, rongyvágás és fonás játszott, amelyet az előadás meghívottjai, a fonóasszonyok adtak elő. A József Attila iskolában pedig a Csicsergők énekkara gyerek- és népdalokkal színesítette a palettát.

Kristó Zita, a József Attila iskola nemrég gyereknevelésről visszatért könyvtárosa ugyanolyan lelkesedéssel fogadta a Meseszert, és részt vállalt a műsor lebonyolításában.

E két rendezvényről többet: http://szh.ro/magazin/a-mese-legyen-eletunk-fuszere

Borbé Levente

Meseszer útja Székelyföldön.

Az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára által kezdeményezett Meseszer játék stafétáját még tavaly télen a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak adta át. Ezzel útnak eredt a Meseszer Székelyföldön is.  A staféta 2010 februárjában Kézdivásárhelynek és Árkosnak volt továbbadva. Hogy, hogy nem, de egy szép napon a staféta visszakerült Sepsiszentgyörgyre a Székely Mikó Kollégiumba. A két szálon továbbgördülő Meseszer ezúttal Hargita Megyét is elérte, mivel a stafétát a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium vette át a Székely Mikó Kollégiumtól.

Természetesen a Meseszer tovább burjánzott Háromszéken (Kovászna megyében), de a szerteágazás megkezdődött Hargita Megyében is. Azóta már eljutott a Gyimesekbe, Székelyudvarhelyre, Székelykeresztúrra, Parajdra, visszajött Csíkszeredába, onnan tovább fog lépni Szentegyházára és Gyergyóremetére. A parajdiaknak köszönhetően Hargita megye határát átlépte a Meseszer és Nagyernyébe (Marosvásárhely mellett), ott fog ideig-óráig tanyát verni. Így lassan egész Székelyföldet átfogja az igaz, szép magyar népmesemondás csodája.

            A hírekből tudjuk mindannyian, hogy megérte, nem lenne rossz több ehhez fogható kezdeményezés se, de ez már a jövő zenéje.

            Természetesen a térkép, amelyet mellékelek a hegyen patakocskaként továbbfolyó-csordogáló eseményhez nem teljes, mert sok helyen már bekopogtatott a Meseszer, de egyelőre csak ennyi helyről érkezett a hír hozzám.

A térkép méretét rákattintva meglehet növelni

Továbbra is e nemes gondolat vezéreljen mesemondókat, s eredményezzen még több Meseszert szerte Székelyföldön és egész Erdélyben.

Borbé Levente

ReMek-e-hírlevél 2011/3 számából

Digitális hírek az Országos Széchényi Könyvtárból

Referensz-link feloldó funkcióval bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár. A könyvek egy részére ezentúl már nem csak a MEK/azonosítón alapuló URL- vagy URN-címeken lehet hivatkozni, hanem a nemzetközileg használt ISBN-azonosítóval is, az alábbi séma alapján: MEK-ID/isbn/ISBN szám (például: http://mek.oszk.hu/isbn/9631515222, http://mek.oszk.hu/isbn/9637258175).
A szolgáltatás egyik alkalmazásaként a Wikipédia már be is építette a funkciót ISBN-keresőjébe. Így, ahol a Wikipédiába hivatkozásként egy könyvet ISBN számmal adnak meg, arra automatikusan link kerül, ez elvisz az ISBN-keresőbe, amely már a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában is keres.
A MEK Egyesület az MTA Irodalomtudományi Intézettel együttműködve pályázat keretében vállalta Mikes Kelemen összes műveinek digitalizálását és szolgáltatását. Az egyesület külső munkatársa digitalizálta a hat kötetnyi, közel 7000 oldalt, majd az kétrétegű PDF formátumban felkerült a MEK-be. A szkennelt anyagot az Intézet korrektúrázta, amelyből egy irodalomtudományi elemző adatbázis készül.
Az OSZK NKA-pályázat keretében, a kiadó Erdélyi Múzeum Egyesülettel együttműködve, digitalizálta Szabó T. Attila Erdélyi magyar szótörténeti tár című kiadványának 12 kötetét.
Forrás: OSZK Blog, 2011. február 23., http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/02/22/mekhirek_februar
KIT hírlevél, 2011. február 23., 8. szám
 

Családi történelem
A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány Családi történelem címmel pályázatot hirdet. Olyan családi események, életutak bemutatását várják, amelyek mögött érdekes és fontos, 1970 előtti történelmi események különleges részleteit is megismerhetjük.
A történet bármelyik országban játszódhat. Idős emberek elmondásaiból származó régi különleges történeteket szeretnének összegyűjteni. A történelmi részeket illetően tárgyilagos leírásokat várnak, kérik az egyéni minősítések, politikai véleménynyilvánítások kerülését.
A munka készülhet riport formájában, de leíró vagy bemutató formában is. Ha lehetőség lesz rá, az összegyűlt anyagokat nyomtatott formában is szeretnék megjelentetni.
Az írásokat a www.htmik.hu oldal ’Családi történelem’ rovatába várják. A témához kapcsolódóan régi fényképeket is várnak.
Beküldési határidő: 2011. március 31. Eredményhirdetés: 2011. április. A legjobb pályamunkákat beküldők jutalomban részesülnek.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=85588

Száz éve született Lakatos Demeter csángó költő
Lakatos Demeter, az első híres csángó költő 1974-ben bekövetkezett haláláig volt lakatos és sofőr, hogy világot lásson, volt vajgyári főgépész, de a szabófalvi színtársulat vezetője és szerzője is. Versei értékes nyelvdokumentumok. A száz éve született Lakatos Demeter az iskolában nem tanulhatott, így hát küzdött a betűk nélküli magyar lelkével, ahogy egyik méltatója írja a jubileumi alkalomra megjelent Csángó tükör különszámában.
Első, propagandista versei románul jelentek meg, ám amikor egy Reményik Sándor-verssel találkozott, akkor eldöntötte, hogy ő magyar és magyarul szeretne írni. Az emlékére alakult Lakatos Demeter Egyesület közel húsz éves, és az évforduló alkalmából olyan rendezvénysorozatot terveznek, amelynek révén a csángó falvakban megismertethetik Lakatos Demetert a magyarul tanuló diákokkal.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=86242 

Felmérés az olvasási tendenciákról a székelyudvarhelyi könyvtárban
Túlnyomó többségben nők veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, a fiatalok interneten kívánják felkeresni, az alkalmazottak barátságosak, szolgáltatások szempontjából pedig a régió legjobbjai közt van - ez derült ki a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban frissen összegzett felmérésből.
Könyvtárlátogatási és könyvtárhasználati szokásokra, valamint az intézményről kialakított képre volt kíváncsi a székelyudvarhelyi intézmény, ezért tavaly augusztusban a Nyitott könyvek éjszakáján egy internetes kérdőívet indított útjára. A biblioudv.ro honlapon 2010. december végéig lehetett kitölteni a tizenhét pontot tartalmazó kérdőívet, a beküldött válaszokat 2011 januárjában összegezték. Szabó Károly igazgató szerint a kutatás eredménye arányaiban megegyezik egy másik, nemrég végzett papíralapú felmérés eredményeivel, és az éves statisztikából is ezek igazolódtak vissza. A könyvtárlátogatók zömét még mindig a nők teszik ki, az olvasók átlagosan havonta egyszer keresik fel a könyvtárat, főként könyvkölcsönzés céljából, a legkelendőbb olvasmányok a klasszikus és modern irodalom, valamint a szakkönyvek.
„A legfontosabb, hogy a látogatók elégedettek a könyvtár nyújtotta szolgáltatásokkal, a felmérésből az derül ki, hogy intézményünket otthonosnak, könnyen elérhetőnek látják” – sorolta Szabó Károly. Az igazgató elégedetten vette tudomásul, hogy a visszajelzések szerint a könyvtár alkalmazottai segítőkészek és mosolygósak. A felmérés eredménye azonban a hiányosságokra is fényt derít, ismerte el Szabó. Lévén, hogy ez egy internetes felmérés volt, tehát az internetfelhasználók töltötték ki a kérdőíveket, leginkább az online katalógust hiányolták a szolgáltatások közül. S bár az intézmény technikai felszereltsége jónak számít a régióban, a kutatásból az derül ki, hogy főként az online szolgáltatásokat hiányolják az internetező fiatalok. Ennek létrehozását egyelőre pénzügyi nehézségek akadályozzák, de a közeljövőben mindenképp sor kerül erre is, ígérte az igazgató. Az intézményvezető azt is elmondta, hogy továbbra is hangsúlyt fektetnek a könyvtár arculatára és az állomány fejlesztésére.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/nobarat_udvarhelyi_konyvtar_2011_02_08.html http://erdely.ma/kultura.php?id=85189

Hubbes Éva kapja a Monoki-díjat 2011-ben
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetősége Hubbes Éva nyugalmazott  könyvtárosnak ítélte az EMKE 2011-es Monoki-díját.
Hubbes Éva a Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár könyvtárosaként végzett tevékenységéért,
a történeti szakkönyvtár helyreállításáért, a könyvtári és helytörténeti tudományos kutatás terén végzett több évtizedes kiváló munkásságáért, a kutatómunka önzetlen támogatásáért részesül az elismerésben.
Hubbes Éva laudációját Róth András Lajos, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője fogja mondani. Néhány részletet idézünk ebből: „A könyvtár rendezési és működési elveinek tisztázása és meghatározása után, a használható leltárkönyvek, a haszonnal forgatható történeti katalógus - időt, fáradtságot, nagy szakértelmet és odaadást igénylő - helyreállítása mellett szerepének és szorgalmi feladatnak tartotta az egyre inkább megnövekedő érdeklődést kielégítendő (saját) adatbázis létrehozását, mely munkájának mai napig is élvezői vagyunk. Ezen kutatómunka során születhettek meg olyan tanulmányok, amelyek az udvarhelyi időszaki sajtótermékek teljes listáját, elérhetőségét, a református kollégium történetét, tanárai és a helyi értelmiség munkásságára vonatkozó ismereteket tartalmazták. Hogy ez milyen minőségű munkát jelentett, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon Székelyudvarhelyre vonatkozó szócikkeinek zöme az Ő tollából származik. Vagyis úgy gyűjtött, épített adattárat a számítógép korabeli hiányában is, hogy példaértékű lehet napjaink számára, és azt is értésünkre adja, hogy az ilyen munkához nem annyira digitális infrastruktúrára, mintsem inkább (követendő) helytállásra, szorgalomra, elkötelezettségre, emberi kitartásra van szükség. Az egykori - a szó legszorosabb értelmében vett – nagyon kézműves módon, levélbeli kapcsolatokon keresztül szervezett és lebonyolított tudományos munka születésébe, fenntartásának lehetőségeibe csak az tud beletekinteni, aki veszi a fáradságot és beleolvas Hubbes Éva több kötetre és több tucat korabeli tudósra, kutatóra, érdeklődőre kiterjedő levelezésébe. Ezekből a személyére jellemző alaposság, pontosság, a tudományos igény, a határidők betartása, a megszólítottak tisztelete, a segítőkészség szűrhető le. Munkássága ezáltal nemcsak szűkebb pátriája, hanem az egyetemes magyar kultúra részévé is válhatott, akárcsak az Országos Széchényi Könyvtárral történő együttműködése során a kollégiumi könyvtárban felhalmozott és évszázadokon megőrzött, a második világháború után megmaradt régi magyar könyveknek a Régi Magyarországi Nyomtatványok köteteibe besorolt, gyakran unikumnak bizonyuló tételei is.
Egy interjújában Hubbes Éva a kutatómunka lehetőségeiről faggatva fejti ki a módszere lényegét: ’... a napi munka adta lehetőség kihasználása az adatgyűjtésre, az állandó cédulázás’ - akár az íróasztal fiókjának is. Viszont ez tette lehetővé, hogy oly művelődéstörténeti tanulmányok, kiadványok születhessenek, melyek saját nemzeti kultúránk történelmi fontosságára irányítják, irányították a tudós szakemberek figyelmét. A tudományos munka mellett, nem kerülte el a figyelmét az állandó és következetes ismeretterjesztés sem, számtalan hely- és művelődéstörténeti közleményt jelentetve meg.”
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök, RMKE-levelezőlista
Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Mozgókönyvtár valahol Kolumbiában…

„Ha nincs busz, megteszi a szamár is”

           

            A kollégáim által több ízben átküldött link egy érdekes világba kalauzolt el. Ott, ahol a mozgókönyvtár szamárháton is tud működni. Jó, hogy van az is. Számomra egy valóságos csoda. Minden elismerésem Luis Soriano tanítómesternek. Ritka kinccsel lepi meg a környék gyerekeit, akiknek nemcsak könyvet visz, hanem felolvas, és egyben tanít is. Mindez részletesen le van jegyezve a következő linkcímeken:

 http://wangfolyo.blogspot.com/2008/10/mozgokonyvtar.html . 

http://kithirlevel.hu/index.php?kh=mozgokonyvtar_kolumbiaban_--_hangsuly_a_szolgaltatason_nem_az_allomanyon

Érdemes megtekinteni.

* * *

            E képsorok egyúttal felidézték a gyerekkoromat, amikor az erdőszéli tanya világában szüleim gondoskodtak otthoni könyvtárunkról. A család könyvtára ott a havasok lábánál több esztendő elteltével lassan 250 példányszám fölé emelkedett. Többségüket édesanyám cipelte ki hátizsákjában egyéb más szükséges dolog mellett, jól elkülönítve. A különbség annyi, hogy a megvásárolt könyveink nálunk maradtak házi könyvtárunkban. Néha érkeztek könyvtári könyvek is a paletta színesítése végett. Öt gyereknek kellett is minden napra egy kis szellemi táplálék. Az ötös gyereklétszám pedig nyáron akár tízre is duzzadt rokonok, ismerősök látogatása során. Természetesen tettünk arról, hogy ne maradjon ki a történetek többféle változatban való tálalása sem.

Eredményesnek bizonyult a petróleumlámpa melletti meseolvasás, amelynek bűvöletében megelevenedtek az éppen szóban forgó történetek szereplői. Jobbrészt édesanyám, majd bátyáim olvastak fel meséket. Később én is csatlakoztam a gárdához. Azért szerettük azokat a rokonokat is, akik felügyelve ránk különböző történetekkel, mesékkel, mondákkal, ritka érdekes hírekkel és természetesen felolvasással szórakoztattak szüleink távollétében.

            Bizonyára nemcsak minálunk, hanem máshol is történtek ehhez fogható események. Lám-lám nem is olyan távoli tőlünk ez a kolumbiai világ…

Borbé Levente

Márciusi évfordulók 2011

30 éve, 1981. március másodikán hunyt el Anna Sakse lett írónő. Ismertebb műve a Bán Péter által fordított Mesék a virágokról című meséskönyve.

80 éve, 1931. március ötödikén hunyt el Jakab Ödön költő, író, drámaíró és irodalomtörténész.

70 éve, 1941. március nyolcadikán hunyt el Sherwood Anderson amerikai író.

120 éve, 1891. március nyolcadikán született Gaál Gábor szerkesztő, irodalomkritikus, irodalomtörténész és közíró.

50 éve, 1961. március nyolcadikán hunyt el Gala Galaction aromán származású román író, novellista és bibliafordító. Ismertebb novellái: Călifar malma, A mi partunktól Kladováig, Gloria Constantini, Sasok között.

40 éve, 1971. március kilencedikén hunyt el Jankovich Ferenc író, költő és műfordító.

50 éve, 1961. március kilencedikén hunyt el Cezar Petrescu író, novellista, újságíró. Legismertebb műve  a Fram, a jegesmedve című ifjúsági regénye.

540 esztendeje, 1471. március tizenkettedikén hunyt el Thomas Malory angol író.

120 éve, 1891. március tizenharmadikán hunyt el Théodore Banville francia költő.

210 éve, 1801. március tizennegyedikén hunyt el Ignacy Krasicki lengyel költő, regényíró és műfordító.

150 éve, 1861. március tizennegyedikén hunyt el Szemere Pál magyar költő, író.

100 éve, 1911. március tizenötödikén született Donászy Magda író, költő, a magyar gyerekirodalom egyik ismert alakja.

270 éve, 1741. március tizenhetedikén hunyt el Jean-Baptiste Rousseau francia költő.

290 éve, 1721. március tizenkilencedikén született Tobias George Smolett skót származású angol író.

85 éve, 1926. március huszadikán született Csengeri Dezső kárpátaljai magyar író.

130 éve, 1881. március huszonharmadikán született Roger Martin du Gard francia regényíró.

120 éve, 1891. március huszonnegyedikén született John Knittel svájci író.

210 éve, 1801. március huszonötödikén hunyt el Novalis költő és író, a német romantikus irodalom nagy alakja.

35 éve, 1976. március huszonhatodikán hunyt el Li-Yun-Tang kínai író.

40 éve, 1971. március huszonhetedikén hunyt el Hollós Korvin Lajos író, költő és lapszerkesztő.

100 éve, 1911. március huszonhetedikén született Mikó Imre író

120 éve, 1891. március huszonhetedikén született Zilahy Lajos író és publicista.

70 éve, 1941. március huszonnyolcadikán hunyt el Virginia Woolf angol írónő. Legismertebb művei:  Orlando, Mrs. Dalloway, Hullámok, Flush.

160 éve, 1851. március huszonnyolcadikán hunyt el Döbrentei Gábor költő, író.

110 éve, 1901. március huszonkilencedikén született Uuno Kailas finn költő, a XX. század egyik nagy formaművésze.

130 éve, 1881. március harmincadikán született Balogh Endre erdélyi magyar író.

120 éve. 1891. március harmincegyedikén született Ion Pillat esszéíró, költő.

380 esztendeje, 1631. március harmincegyedikén hunyt el az angol metafizikus költészet kiváló alakja, John Donne.

Érdemes tudni

880 esztendeje, 1131. március elsején hunyt el II. István Árpádházi uralkodó.

130 éve, 1881. március elsején alapították meg Budapesten a Magyar Távirati Irodát.

375 esztendeje, 1636. március huszonegyedikén hunyt el Mikó Ferenc emlékiratíró, Csík, Gyergyó és Kászonszék főkapitánya, a Csíkszeredai Mikó vár építtetője.

330 esztendeje, 1676. március huszonhetedikén született II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelme, a Rákóczi Szabadságharc vezetője.

170 éve, 1841. március harmincadikán született Holló József Kázmér Ferenc-rendi szerzetes, költő.

75 éve, 1936. márciusában jelenik meg először a Szép Szó irodalmi, irodalomkritikai és társadalomtudományi folyóirat, amelynek felelős szerkesztői Ignotus Pál és József Attila voltak.