Az iskolai könyvtárak sokoldalúak, sokféleképpen támogatják az
iskola tanulóit, pedagógusait. Tudjuk és hisszük, hogy hatékony,
életközeli és gyerekbarát iskola nincsen jó könyvtár nélkül. Arra
törekszünk, hogy könyvtári szolgáltatásainkkal és könyvtár-pedagógiai
módszereinkkel hozzájárulhassunk a gyerekek és fiatalok neveléséhez,
oktatásához és kulturális szórakozásához. Fontosnak tartjuk, hogy az
iskolai könyvtárakban rejlő lehetőségek minél szélesebb körben ismertek
legyenek, hasznosuljanak, szerves részét képezzék az intézmények oktató
és nevelő munkájának.
Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja keretében arra törekszünk,
hogy széles körben hívjuk fel a figyelmet sikereinkre, lehetőségeinkre,
problémáinkra. Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezete (IASL)
minden évben egy szlogenben emeli ki az iskolai könyvtárak egy fontos
jellemzőjét. Így 2012-ben világszerte következő állításra helyezzük a
hangsúlyt:
Szeretettel értesítünk benneteket, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a Bridge
Language Study House Egyesület Benedek Elek születésnapja alkalmából (amely
egyben a magyar népmese napja is)
Csodalámpa népmesemondó
versenyt szervez kolozsvári 1-4. és 5-8. osztályos tanulók számára.
A versenybe egy, a magyar mesekincsből szabadon választott népmesével lehet benevezni. A mese származási helyéhez kötődő népviselet használata nem kötelező, de szép lenne!
A díjazottakat értékes könyvnyeremények várják; a programot gyermektáncház zárja! Korcsoportonként 20 tanulót varunk, bővebb információ a regisztráció után várható.
Időpont: 2012.
szeptember 29., szombat
Helyszín: IKE Klub, Kolozsvár, Avram Iancu/Bocskai tér 15.
Beiratkozási határidő:
2012. szeptember 25., kedd
Jelentkezni lehet
személyesen: Bridge Language Study House, Kolozsva,r
Dorobantilor/Honvéd sugárút 67. szám,vagy e-mailben: projects@blsh.ro vagy telefonon keresztül: 0771131618, munkaidőben: 9-17 óra között.
Az idén több iskolai könyvtárat felszámoltak megyénk területén. Az igazi ok
ismeretlen, habár magyarázat arra, hogy miért nem kell működjék, az volt.
Lehet könyvtárosi mivoltomból ered, de kevésbé értem meg eme eseteket, hiszen
az iskolai könyvtár maga az intézmény szíve (legalább is annak kellene lennie).
Egyszerűen felfoghatatlan, hogyan is lehet mellőzni a könyvtárat, pláné, hogyha
azelőtt megvolt. Vajon az ilyen iskoláknál mi lesz a következő lépés? Mit
fognak felszámolni? Egy könyvtárosi
posztot visszakapni már igazi művészet. Miért kell megszüntetni azt, ami
hasznos és jól működne, ha engednék? Azt hiszem ezek a kérdések egyben válaszok
is.
Dióhéjban ismertetem a
könyvtárosi poszt eléréséhez elegendő kötetek és személyek létszámát:
1
normához 600 diák vagy 700 diák és tanuló szükségeltetik 80000 kötettel.
Fél-normánál ennek fele
vidéken,
ahol a létszám nem éri el a 300-at, ott az iskola kettős szerepet is
betölthet. Lehet iskolai és közkönyvtár egyben egy normával. Így a község
lakói feliratkozhatnak a könyvtárba
líceumokban
lehet egynormás könyvtáros függetlenül a könyvek és az olvasók számától
Ezt láttam fontosnak ismertetni, mert itt szoktak
lenni a bajok. Az ehhez kapcsolódó törvényt meg lehet találni a www.edu.ro –n., pontosabban:
IFLA útmutató az e-források beszerzéséhez és kezeléséhez
Az
IFLA gyarapítási és állományfejlesztési szekciója hasznos útmutatót
jelentetett meg az elektronikus források állományfejlesztéséhez.
Az elsősorban az egyetemi és tudományos könyvtáraknak szóló dokumentum
célja, hogy segítséget nyújtson az e-források világos és áttekinthető
állományépítési politikájának, beszerzési és kezelési eljárásainak
kialakításához. A 32 oldalas útmutató a jelenlegi legjobb gyakorlatok
alapján ad szempontokat, ellenőrző listákat a döntésekhez. Forrás és teljes írás itt: http://ki.oszk.hu/konyvtar/2012/08/ifla-utmutato-e-forrasokhoz/
Olvasónapló-pályázat
A
vakáció végéig még lehet jelentkezni a Marosvásárhelyi Rádió
Olvasónapló-pályázatára, amely általános iskolásoknak és középiskolás
diákoknak szól. Jelentkezni lehet legalább egy gépelt oldalas (2500
leütés) vagy ennek a terjedelemnek megfelelő, kézzel írt
olvasmányélmény-beszámolóval. Hetente értékes, válogatott
olvasnivalóval (ajándék könyvcsomaggal) jutalmazzák azokat a
beküldőket, akik egy, tetszés szerint választott szépirodalmi (mese,
próza, regény, vers) szövegről szubjektív, de érvekkel jól
alátámasztott véleményszöveget írnak. Előnyt élveznek azok a beküldők,
akik kortárs szerző műveivel foglalkoznak. A pályázatokat a zacc@marosvasarhelyiradio.ro címre várják vagy a Marosvásárhelyi Rádió postacímére (540445 Marosvásárhely,1918 December 1 sugárút 109). Forrás: http://manna.ro/gumino/torodj-a-gyerekkel:-adj-a-kezebe-konyvet!-2012-07-31.html#.UBlBq1Db5IV.facebook
Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen
Hatodik alkalommal szervezte meg a Székelyudvarhelyi Városi
Könyvtár a Nyitott könyvek éjszakáját. 2012. augusztus 2-án napközben
zárva maradt az intézmény, csak 19 órakor nyitott ki, és hajnali négy
óráig várta az érdeklődőket.
Az első programpont a rendezvénykínálatból Juhos-Kiss János, Budapesten
élő erdélyi tanár, költő, szépíró és újságíró Hol vannak a Kárpátok? és
Életre, halálra című könyveinek bemutatója volt, Dénes László
szerkesztő, lapigazgató beszélgetett a szerzővel. Az említett köteteket
a helyszínen féláron lehetett megvásárolni, az így befolyt összeggel az
anyagiakban szűkölködő könyvtárat támogatták a könyvvásárlók.
A program a továbbiakban is változatos volt: megbocsájtás éjszakája,
általános műveltségi kvízek, gyermekeknek szóló foglalkozások,
könyv-építészet, filmvetítések és egyéb meglepetések is várták a
látogatókat.
Már idén fogadhatja a használókat a Kájoni János Megyei Könyvtár
Új, korszerű épületbe költözött a csíkszeredai Kájoni János Megyei
Könyvtár. Az intézmény vezetője, Kopacz Katalin a Hargita Népe napilap
munkatársának arról számolt be, hogy a tervezettnél jobban haladnak a
beköltözéssel.
’2012. június 25-én kezdtük el a beköltözést, rengeteg külső segítséget
kaptunk, a könyvtár dolgozóin kívül a Sapientia egyetem diákjai,
valamint önkéntes pedagógusok is vállalták, hogy részt vesznek a
könyvek polcra helyezésében és a leltározási munkában. A munkamenet
felgyorsult tempójának köszönhető az is, hogy talán már októberben
megnyithatjuk a könyvtárat.’ – tájékoztatta Kopacz Katalin
könyvtárigazgató a Hargita Népét.
Az intézmény az új épületben szintenként más-más elkülönült funkciójú
szolgáltatásokkal várja az olvasókat. A felhasználók érdeklődése a
költözés ideje alatt is megmaradt, a vezetőség naponta szembesül azzal
a ténnyel, hogy az olvasók nyomon követik az intézmény életében
tapasztalható pozitív átalakulást.
’Jólesik, hogy sokan érdeklődnek és várják a megnyitás napját, éppen
ezért minél hamarabb át szeretnénk adni az olvasóknak az új épületet’ –
fogalmazott a könyvtárvezető.
Forrás és teljes cikk itt:Hargita Népe, 2012 augusztus 10.
Olvasás – fontos a családi minta
A felnőtteken
múlik, hogy a gyerekek mennyire akarnak vagy tudnak olvasni. Ha a szülő
is olvas, továbbá mindennap mesél a gyereknek, és az iskola se ront
sokat a dolgon, akkor a gyerek megszereti a könyveket.
Vekerdy Tamás neves gyermekpszichológus szerint a meseolvasás mellett
nagyon fontos e téren is a családi minta. Ha a szülők újságon és
magazinon kívül könyveket is lapozgatnak, akkor a gyerek – 1–1,5 éves
korára – szintén hasra fekszik és lapozgat, leporellóval, ahogy látta a
szüleitől...
Azt kell elérnie az iskolának, hogy megszerettesse az olvasást, s ez
által „élvező olvasóvá” váljon a gyerek, akinek nem probléma maga az
olvasás technikája. Ne kelljen töprengenie, hogy milyen betűt lát (még
ha jó megfejtést ad is). Aki tud olvasni, az nem tudja, hogy milyen
betűt olvasott el...
A tavaly már beszámoltam arról, hogy megyénkben
sokan sikeresen levizsgáztak a Brassói Transilvania Egyetem keretén belül
könyvtár és információtudomány szakon. Az idén hárman bővítették ezt a
palettát, akik a Babeş-Bolyai egyetemen tették le vizsgájukat a
nyáron. Igazi megpróbáltatás volt számukra is, hiszen helyt kellett állniuk a
munkában, a családban és természetesen a tanulásban.
Érdemes megemlíteni nevüket. A három sikeres felsőfokú
végzettséggel rendelkező:
Deák Enikő a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceumtól,
Györfi Margit a székelyudvarhelyi Kós Károly Iskolaközponttól,
Pál Erzsébet a lövétei Székely Mózes Általános Iskolától.
370 esztendeje,
1642. elsején született Bethlen Miklós erdélyi magyar
emlékíró.
160 éve, 1852. szeptember
másodikán született Paul Bourget francia író, a
modern pszichológiai regény úttörője.
130 éve, 1882. szeptember
negyedikén született Leonhard Frank német író,
elbeszélő.
70 éve, 1942. szeptember
negyedikén hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró és szerkesztő, a
magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Főbb művei: Judith és Eszter, A hét krajcár, Tragédia, Az Isten háta mögött,
Szegény emberek, Légy jó mindhalálig, Tündérkert, Úri muri, Barbárok, Rokonok,
Egyszer jóllakni, A boldog ember, Árvácska stb.
100 éve, 1912. szeptember
ötödikén született Kálnoky László magyar költő
és műfordító.
35 éve, 1977. szeptember
hatodikán hunyt el Hajnal Anna magyar költőnő és
műfordító.
110 éve, 1902
(augusztus 25?). szeptember hetedikén született Camil
Baltazar(Leopold Goldstein)zsidó
származásúromán
költő.
100 éve, 1912.
szeptember kilencedikén hunyt el Odisszeasz Elitisz
(Odisszeasz Alepudelisz)
görög költő, festő és grafikus.
130 éve, 1882. szeptember
tizedikén hunyt el Gellért Oszkár(GoldmannOszkár)
zsidó származású magyar költő, újságíró és szerkesztő.
85 éve, 1927. szeptember
tizenegyedikén hunyt el Franz Storch erdélyi németajkú
sváb író.
130 éve, 1882. szeptember
tizenkettedikén született Ion Agârbiceanu
erdélyi román költő.
450 esztendeje, 1562.
szeptember tizenharmadikán hunyt el Matteo Bandello
olasz író, novellista.
420 esztendeje, 1592.
szeptember tizenharmadikán hunyt el Michel de Montaigne (Michel Eyquem de Montaigne) francia esszéíró
és filozófus.
160 éve, 1852. szeptember
tizenharmadikán született Petelei István erdélyi
magyar író, elbeszélő.
340 esztendeje,
1672. szeptember tizenhatodikán hunyt el Anne Bradstreet
amerikai-angol költőnő.
85 éve, 1927. szeptember
tizennyolcadikán hunyt el Tokutomi Roka japán
író, novellista.
90 éve, 1922. szeptember
tizenkilencedikén született Majtényi Erik
erdélyi magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.
115 éve, 1897.
szeptember huszadikán született Tamási Áron székely-magyar író. Főbb művei: Ördögváltozás Csíkban, Rendes feltámadás,
Ábel trilógia, Énekes madár, Jégtörő Mátyás, Tündöklő Jeromos stb.
100 éve, 1912. szeptember
huszadikán született Szabó Lajos erdélyi magyar drámaíró,
színészpedagógus.
180 éve, 1832. szeptember
huszonegyedikén hunyt el Walter Scott skót író, költő, az angol romantika
maghatározó alakja. Ismert művei: Ivanhoe,
Rob Roy, A fekete törpe.
40 éve, 1972. szeptember
huszonegyedikén hunyt el Henry de Montherlant
francia író. Ismert műve: A lányok.
50 éve, 1962. szeptember
huszonkettedikén hunyt el a zsidó származású Emmanuil
G. Kazakevics szovjet-orosz író, költő.
30 éve, 1982. szeptember
huszonharmadikán hunyt el Dobozy Imre magyar író
és újságíró.
200 éve, 1812. szeptember
huszonharmadikán hunyt el Rájnis József magyar
költő és műfordító.
485 esztendeje,
1527. szeptember huszonhatodikán hunyt el Šišmundo (Šiško) Menčetić Vlahović a hajdani Raguza Köztársági
horvát költő.
240 éve, 1772. szeptember
huszonhetedikén született Kisfaludy Sándor
magyar költő.
110 éve, 1902.
szeptember huszonkilencedikén hunyt el Émile Zola francia író, a naturalizmus atyja.
Jelentősebb művei: Párizs gyomra, A
patkányfogó, Nana, Tisztes úriház, A hölgyek öröme, Germinál, A pénz.
30 éve, 1927.
szeptember harmincadikán született Bajor Andor erdélyi magyar író, költő és
humorista.
Érdemes Tudni
40 éve, 1972. szeptember hatodikán hunyt élGál Árpádszékely-magyar zeneszerző.
15 éve, 1997. szeptember hatodikán hunyt el Erőss
Imre Jánosszékely-magyar
képzőművész, restaurátor.
35 éve, 1977. szeptember nyolcadikán hunyt el Kovács
Dénes erdélyi magyar muzeológus, néprajzos.
210 éve, 1802. szeptember tizenkilencedikén született Kossuth Lajos államférfi, a magyar szabadságharc
szellemi vezére.
325 esztendeje, szeptember kilencedikén hunyt el Görög
István székely-magyar ferences pap, iskolaépítő, Moldva apostoli helynöke.
25 éve, 1987. szeptember tizenegyedikén hunyt el Rácz
Albert erdélyi magyar helytörténész, újságíró.
285 éve, 1727. szeptember huszonegyedikén született Zöld Péter székely-magyar történetíró, katolikus
pap.
195 éve, 1817. szeptember huszonegyedikén született Gál Sándor székely-magyar szabadságharcos, az 1848-as
forradalom honvédtábornoka.
260 éve, 1752. szeptember huszonkettedikén hunyt el Apor Péter székely-magyar báró, történetíró,
királybíró.
115 éve, 1897. szeptember huszonharmadikán született Kozán Imre székely magyar mezőgazdasági szakíró.
95 éve, 1917. szeptember huszonhetedikén született Mikecs László magyar történész, néprajzkutató és
nyelvész.
140 éve, 1872. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Déryné Széppataki Róza (Schenbach Rozália) színésznő, opera-énekesnő, írónő.
130 éve, 1882. szeptember huszonkilencedikén született Ravasz László erdélyi magyar származású egyházi író.
135 éve, 1877. szeptember harmincadikán születet Kelemen Lajos erdélyi székely-magyar levéltáros, történész.