Iskolai könyvtárosok továbbképzője a XXI. Bolyai Nyári Akadémián

2013 július 15-20. között volt megrendezve az iskolai könyvtárosok számára is a továbbképző a Bolyai Nyári Akadémia keretén belül. Helyszín: a csíkszeredai Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár előadóterme. A továbbképző szervezője Márdirosz Ajka, a Hargita megyei Apáczai Csere János pedagógusok házától. A két foglalkozásvezető, Nyírő Gizella és Vass Marianna Magyaroszágról érkezett hozzánk.

Az idei mottó a „A tanulás tanulása” volt. Összesen 20-an iratkoztak be Erdély különböző pontjairól, sőt egy személy a szerbiai Vajdaságból érkezett hozzánk.

A kölcsönös megismerésen eredményes tapasztalatcsere folyt, ahol a résztvevők az előadókkal közösen megbeszélték a könyvtári munka sikereit, kudarcait. Megvitatták a könyvtárak arculattervezését és az ebben rejlő szervezőképességek kiaknázásának elengedhetetlen szerepét, valamint az olvasás és információgyűjtés fontosságát.

Magáról a tanításról és a tanulás lehetőségeiről iskolai könyvtárakban igen hasznos információkat gyűjthetett a hallgató. Az előadók-foglalkozásvezetők minden egyes előkészített programjukba bevonták a továbbképző résztvevőit. A közös műhelymunka meghozta a gyümölcsét.  Összeforrottabbá vált a közösség és szinte egyként fejtették ki elképzeléseiket-gondolataikat az iskolai könyvtár szerepéről a gyakorlatba ültetett pedagógiai programokban.

A továbbképzőn hangsúlyt kapott továbbá az egyfolytában változó és átalakuló könyvtárak megerősödése, amelynek egyik mozgatórugója a biblioterápiás módszerekben rejlik. Ide kapcsolódik az olvasásfejlesztés, az olvasás tanítása, a tanulás tanítása, de nem elhanyagolható a könyvtári projektek-pályázatok összeállítása sem.

A mai könyvtárak a hagyományosokkal szemben lehetőségek tárháza kell hogy legyen. Esélyegyenlőséget kell hogy bíztosítsanak a könyvtár használóknak, hogy kaput tudjanak nyitni az olvasás rejtelmei felé. Természetesen nem azt jelenti, hogy a szükséges információhoz jutást elégítse ki, hanem egyfajta kellemet, szórakozást, életérzést is adjon át, amely tapasztalat révén a személy egyéniségét megerősíti. Ha ez sikerrel jár, akkor az olvasást kedvelő személy, bármilyen formája is legyen annak, továbbadja másoknak, s ebben rejlik az igazi siker.

Köszönet Nyírő Gizellának és Vass Mariannának a tartalmas előadásokért, a csoportvezetésért, és végül de nem utolsósorban a lelkesítő szavakért. Köszönet illeti Márdirosz Ajkát is, hogy az idén sikerült a Bolyai Nyári Akadémia keretén belül egy könyvtárosi csoportot indítania.

Végül közlöm a résztvevők névsorát:

Bakó Edit – Márton Ferenc Általános Iskola – Csíkpálfalva (Hargita Megye)

Bede Erika – Gödri Ferenc Általános Iskola – Sepsiszentgyörgy (Háromszék)

Bódi Katalin – Áprily Lajos Főgimnázium – Brassó (Brassó Megye)

Borbé Levente – Márton Áron Gimnázium – Csíkszereda (Hargita Megye)

Both Izabella Virág – Gál Sándor Általános Iskola – Csíkszentgyörgy (Hargita Megye)

Dunkler Réka-Kinga – Bethlen Gábor Általános Iskola – Székelyudvarhely (Hargita Megye – Udvarhely)

Egyed Daniela – Nagy István Művészeti Líceum – Csíkszereda (Hargita Megye)

Fekete Erzsébet – Zeyk Domokos Technológiai Líceum – Székelykeresztúr (Hargita Megye – Udvarhely)

Gábor Tünde-Anikó – Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum – Gyímesfelsőlok (Hargita Megye – Csík)

Hatos Melinda – Orbán Balázs Gimnázium – Székelykeresztúr (Hargita Megye– Udvarhely )

Kristó Zita – József Attila Általános Iskola – Csíkszereda (Hargita Megye)

Marossy Enikő-Ilka – Bányai János Technológiai Líceum – Székelyudvarhely (Hargita Megye – Udvarhely)

Máté Sándor – Zöld Péter Általános Iskola – Madéfalva (Hargita Megye – Csík)

Máthé Melinda – Nagy István Általános Iskola – Csíkmindszent (Hargita Megye)

Molnár Gyula – Kós Károly Szakközépiskola – Csíkszereda (Hargita Megye)

Nagy Aranka – Tívai Nagy Imre Líceum – Csíkszentmárton (Hargita Megye)

Rajsli Tünde – Közgazgatási-kereskedelmi Iskola – Óbecse (Vajdaság - Szerbia)

Székely Géza – Szilágybagosi 1. Számú Általános Iskola – Szilágybagos(Szilágy Megye)

Szilágyi Izolda – Magyarkapusi Általános Iskola – Magyarkapus (Kolozs Megye)

Török Júlia – Puskás Tivadar Szakközépiskola – Sepsiszentgyörgy(Háromszék)

Mint kiderült, a továbbképző során kész élmény volt hallani a sok újdonságot, és azt megosztani egymással. Így a résztvevők tanultak az előadásokból, és a jövőre nézve a lehetőségeikhez mérten ki is fogják aknázni a továbbképző alatt megszerzett tapasztalataikat.

Borbé Levente

ReMeK-e-hírlevél 2013/7. számából

Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója
A Világtalálkozó két napja (2013. május 28–29.) alatt elhangzott előadások, hozzászólások, kerekasztal-megbeszélések és a tervezethez érkezett csaknem ötven hozzászólás alapján elkészültek a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozójának ajánlásai a 2014–2020-as tervidőszakra készülő könyvtári fejlesztési stratégiához. Az ajánlások végleges változatát a Könyvtári Intézet juttatja el a minisztérium Könyvtári Osztályára.
A Világtalálkozón elhangzott előadások prezentációi,az eseményen készült videó-felvételek (Program menüpont) és fotók (Galéria menüpont) már elérhetők a rendezvény honlapján.
Forrás: http://ki.oszk.hu/content/magyar-konyvtarosok-vii-vilagtalalkozoja

Megújult a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapja
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2012 decemberében nyitotta meg kapuit új székhelyén. Az intézmény folyamatosan aktuális tartalmakkal frissülő honlapjának arculata is megújult. Hargita Megye Tanácsa támogatásával készült el, és 2013 júniusában vált elérhetővé. Az új könyvtári honlapot magyar, román és angol nyelvű használói felülettel tervezték, jelenleg a magyar és román nyelvű változat érhető el. Az angol nyelvű használói felület még fejlesztés alatt áll.
Magyar felülete az alábbi webcímen érhető el: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu
A román nyelvű felület elérhetősége: http://biblioteca.judetulharghita.ro/ro
A honlap nyitóoldalán a friss intézményi híreket találjuk, a soron következő könyvtári eseményekről, rendezvényekről tájékozódhatunk. Képes beszámolók adnak ízelítőt a könyvtárban zajló változatos, különböző csoportokat, korosztályokat vonzó programokról, beszámolók olvashatók a már lezajlott rendezvényekről. (http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/106/aktualis)
A honlap használói a Könyvtárunkról menüt megnyitva tájékozódhatnak a megyei könyvtár részlegeiről, szolgáltatásairól, a könyvtárhasználat feltételeiről. Hargita megye közkönyvtárai cím alatt az egyes könyvtárakra vonatkozó fontosabb információk, a könyvtárosok számára módszertani segédletek is elérhetők.
Az Elektronikus könyvtár menüre kattintva, az online katalógusban a Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményei mellett más székelyföldi könyvtárak – többek között a kézdivásárhelyi és gyergyószentmiklósi könyvtár –, illetve Hargita megyei községi és városi könyvtárak online katalógusában is kereshetnek a távoli felhasználók: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/129/online-katalogus
Ugyanitt a Digitalizált dokumentumok cím alatt a folyamatosan gyarapodó digitális könyvtári gyűjtemény érhető el. Ezek elsősorban regionális vonatkozású helytörténeti dokumentumok, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) és az Elektronikus Periodika Adatbázisban (EPA) válnak elérhetővé: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/130/digitalizalt-dokumentumok
A könyvtár- és helytörténet iránt érdeklődők a csíkszeredai könyvtárak történetéről és a könyvtár névadójáról, Kájoni Jánosról is találnak adatokat, Hargita megyei személyiségekhez kapcsolódó kerek évfordulókról tájékozódhatnak a helytörténeti évfordulók naptárából. A Kiadványok cím alatt megtalálják a honlapon a könyvtár helytörténeti vonatkozású kiadványait is. A ReMeK-e hírlevél archivált számai is elérhetők a könyvtár honlapjáról, ugyancsak az EPA adatbázisából. (http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/135/remek-e-hirlevel)
A honlap nyitóoldalról elérhető a könyvtár blogja (http://kjmkhr.blogspot.ro/), Facebook-oldala, valamint Hargita Megye Tanácsának hírei és Hargita megyei kulturális intézmények honlapjai is.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

Az ördög megint Csíkban – Molnár Vilmos új prózakötetét mutatták be
Molnár Vilmos Márai-díjas csíkszeredai író Az ördög megint Csíkban című, új novelláskötete a kolozsvári 3. Ünnepi Könyvhéten mutatkozott be idén június elején. A Bookart Kiadónál megjelent könyvet 2013. június 12-én délután nagy érdeklődés közepette mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A kellemes, szórakoztató estén Albert Katalin és Szabó Zsolt zenéje teremtette meg az alaphangulatot. A szerzővel Fekete Vince és Lövétei Lázár László – a Székelyföld munkatársai – beszélgettek. Molnár a kötetben megjelent írásaiból olvasott fel néhányat. Sajátos humor, nyelvi játékosság jellemzi szövegeit, amelyek gondolkodásra ingerelnek, a képzelet által teremtett helyzetekkel is szeret játszani, az élet apró furcsaságaira figyel az író.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/36/az-ordog-megint-csikban--molnar-vilmos-uj-konyvet-mutattak-be-a-konyvtarban

Könyvbemutató Puskás Tivadarról, a telefonközpont feltalálójáról
Puskás Tivadarról, a telefonközpont feltalálójáról szóló könyvet mutattak be 2013. június 13-án a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Puskás Tivadar, a nagy magyar feltaláló című kötet három szerző - Puskás Attila, Csáky Ernő (Sepsiszentgyörgy) és Dr. Rajnai Zoltán (Budapest) - kutatómunkájának köszönhetően 2012-ben jelent meg.
A bemutatóról a Székelyhon portálon: www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyv-a-telefonkozpont-feltalalojarol
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/37/puskas-tivadar-a-nagy-magyar-feltalalo-cimu-kotetet-mutattak-be-konyvtarunkban

"A szabadság terhe" – könyvbemutató a székelyudvarhelyi könyvtárban
Székelyudvarhelyen is bemutatták László Márton és Novák Csaba Zoltán A szabadság terhe – Marosvásárhely, 1990. március 16–21. című kötetét. A Városi Könyvtárban tartott rendezvényen Novák Csaba Zoltán is részt vett. A szerzőpáros könyve a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában jelent meg, a kötet számos új forrást feldolgozva, ok-okozati összefüggések feltárása révén ismerteti és elemzi az 1989. decemberi rendszerváltástól márciusig zajló történéseket. A közönségtalálkozón jelen lévő szerzőt Pál János faggatta a szerkesztői és kutatói munkáról.
Teljes írás itt: http://szekelyhon.ro/muvelodes/szakmai-de-magyar-tortenet

Szőcs Endre: legyen élő ház a könyvtár
Szőcs Endrével, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár új vezetőjével beszélgetett az Udvarhelyi Híradó szerkesztője:
"Valószínű, csodákat nem fogok művelni. Nem is akarok. Akkor volnék elégedett, ha látnám, hogy az udvarhelyi köztudatban a könyvtár egy élő ház lenne, ahová bárki, bármikor szívesen betér".
Teljes interjú itt: http://uh.ro/kultura/alter/13808-szocs-endre-legyen-elo-haz-a-konyvtar


Szerkesztők:

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin, Borbé Levente
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Júliusi évfordulók 2013

90 esztendeje, 1923. július elsején hunyt el Konsztandínosz Theotókisz görög realista regényíró és novellista.

   

235 éve, 1778. július másodikán hunyt el Jean-Jacques Rousseau svájci származású francia filozófus, író és zeneszerző. Fontosabb művei: Emil avagy a nevelésről, A társadalmi szerződés, Új Heloise.

75 éve, 1938. július másodikán született Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, műfordító és irodalomtörténész.

330 esztendeje, 1683. július harmadikán született Edward Young „preromantikus” angol költő.

130 éve, 1883. július harmadikán született Franz Kafka csehországi német zsidó író. Kiemelt munkái: Az átváltozás, Az éhezőművész, A per, A kastély, Amerika.

50 éve, 1963. július negyedikén hunyt el Adolf Meschendörfer író, az erdélyi német-szász irodalom egyik képviselője.

200 éve, 1813. július ötödikén született Antonio Garda Gutiérrez spanyol költő és drámaíró.

480 esztendeje, július hatodikán hunyt el Ludovico Ariosto olasz költő és író.

135 éve, 1878. július hatodikán született Eino Leino, a finn költészet meghatározó alakja. Foglalkozott regényírással és műfordítással. Ő fordította finn nyelvre Dante Isteni Színjátékát.

120 éve, 1893. július hatodikán hunyt el Guy de Maupassant francia író, meseíró és színműíró. Ismertebb művei: Egy asszony élete, Yvette, A szépfiú, Céltalan szépség, Ékszerek, Gömböc.

535 esztendeje, 1478. július nyolcadikán született Giangiorgio Trissino olasz tudós, költő és vígjátékíró.

130 éve, 1883. július tizedikén született Victor Paul Hugo Raudsepp észt író, színműíró.

290 éve, 1723. július tizenegyedikén született Jean-François Marmontel francia író és történész.

480 esztendeje. 1533. július tizenkettedikén született Antonio Possevino olasz jezsuita pap, író és politikus.

180 éve, 1833. július tizennegyedikén hunyt el Simai Kristóf felvidéki magyar piarista szerzetes, író és szótáríró.

70 éve, 1943. július tizenhatodikán hunyt el Eugen Lovivinescu román irodalomkritikus, író és kultúrszociológus.

125 éve, 1888. július tizenhetedikén született Füst Milán (Fürst) zsidó származású magyar író, költő, drámaíró és esztéta.  Ismert regénye: A feleségem története.

30 éve, 1983. július tizenhetedikén hunyt el Dudás Kálmán magyar költő és műfordító.

25 éve, 1988. július tizennyolcadikán hunyt el Szentkuthy Miklós (Pfisterer) magyar író, esszéíró és műfordító.

1000 esztendeje, 1013. július tizennyolcadikán született Hermann von Reichenau latinul író német szerzetes, történetíró, költő, zeneszerző, matematikus és csillagász.

120 éve, 1893. július tizenkilencedikén született Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz költő és drámaíró, a futurizmus avantgárd művészeti irányzat egyik alapítója.

100 éve, 1913. július tizenkilencedikén született Erdő László magyar író.

120 éve, 1893. július tizenkilencedikén született Hans Fallada (Rudolf Wilhelm Friedrich Ditzen) német író és újságíró. Ismert művei: Mi lesz veled emberke?, Halálodra magad maradsz.

410 esztendeje, 1603. július huszonkettedikén hunyt el Łukasz Górnicki lengyel humanista író, költő.

150 éve, 1863. július huszonharmadikán született Bródy Sándor magyar író, drámaíró és publicista.

 

450 esztendeje, 1563. július huszonnegyedikén hunyt el Giambattista Gelli olasz író, színműíró.

390 esztendeje. 1623. július huszonnegyedikén hunyt el Tulszidász indiai költő, énekes, szent ember, a Rámájána szerzője.

210 éve, 1802. július huszonnegyedikén született id. Alexandre Dumas francia író. Népszerű művei: A három testőr, Monte Cristo grófja, A királyné nyakéke, Emma Lyona, A fekete tulipán, A régens lánya stb.

185 éve, 1828. július huszonnegyedikén született Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz író és filozófus.

330 esztendeje, 1683. július huszonötödikén született Pieter Langendijk holland költő, színműíró és damasztszövő mester.

100 éve, 1913. július huszonhatodikán hunyt Pietari Päivärinta el finn író, elbeszélő.

470 esztendeje, 1543. július huszonhetedikén hunyt el Agnolo Firenzuola olasz író és költő.

160 éve, 1853. július huszonhetedikén született Bedőházy János erdélyi magyar író, tanár.

160 éve, 1853. július huszonhetedikén született Giosue Carducci olasz költő és klasszika-filológus.

140 éve, 1873. július huszonnyolcadikán született Bakonyi Károly elbeszélő és színműíró.

220 éve, 1793. július huszonkilencedikén született Ján Kollár cseh nyelven író szlovák származású költő, esztéta és népdalgyűjtő.

120 éve, 1893. július huszonkilencedikén született Bartalis János erdélyi magyar költő.

145 éve, 1868. július harmincadikán hunyt el Tompa Mihály magyar költő.

Érdemes Tudni

120 éve, 1893. július másodikán nyitotta meg kapuját Marosvásárhelyen a Székelyföldi Iparmúzeum.

110 éve, 1903. július negyedikén született Szervátiusz Jenő erdélyi magyar asztalosmester és szobrászművész.

160 éve, 1853. július ötödikén született Csontváry Kosztka Tivadar, a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja.

45 éve. 1968. Július tizedikén hunyt el Rózsa József székely-magyar ifjúsági író és szerkesztő.

20 éve. 1993. július tizenkettedikén hunyt el Erőss László székely-magyar kántortanító és helytörténész.

130 éve, 1883. július tizenhatodikán született Paál Elek székely-magyar pedagógiai író, közíró.

10 éve, 2003. július tizennyolcadikán hunyt el Jakab Lajos székely-magyar operaénekes.

25 éve, 1988. július huszonharmadikán hunyt el Gálffi Mózes erdélyi magyar nyelvész.

55 éve, 1958.  Július huszonnegyedikén hunyt el Lukács István Manszvét OFM hitszónok, Erdély népmisszionáriusa.

335 esztendeje, 1678. Július huszonötödikén született Lukács Mihály székely-magyar plébános, a csíksomlyói kollégium alapítója.

120 éve, 1893. Július huszonötödikén született Zsögödi Nagy Imre festőművész.

110 éve, 1903. július huszonötödikén született Jancsó Béla erdélyi magyar közíró, kritikus ős orvosi szakíró.

170 élve, 1843. Július huszonhatodikán született Csíky Dénes ügyvéd és botanikus, a gyergyószentmiklósi Csíky-kert létrehozója.

50 éve, 1963. július huszonkilencedikén hunyt el Kelemen Lajos erdélyi magyar levéltáros és történész.