Bensőséges Szávai est

2014. április 28-án a Hargita Megyei Kájoni János Megyei könyvtár vendége volt a székelyföldi születésű Szávai Géza.

            Szávai Gézát Kelemen Katalin könyvtáros köszöntötte a csíki közönség előtt. A köszöntést követően összefoglalva beszélt az író életútjáról, valamint beszámolt írói munkásságáról is.

            Szávai Géza átvéve a szót Kelemen Katalintól bensőséges, őszinte beszélgetésbe kezdett. Mesélt az 1988 előtti időszakról, amikor Csíkdánfalván és Gyergyószentmiklóson tanított, a szocialista rendszer közösségromboló tevékenységéről, a magánjavak elkobzásáról és ennek a rendszernek kiszolgálóiról és kiszolgáltatott elviselőiről.

Budapesten 1994-ben alapította meg a Pont Kiadót. Célja volt a kortárs irodalom felkarolása. A könyveket több nyelven is kiadják.

            A könybemutatón Kivégezzük nagyapádat című első művéről, annak keletkezéséről tett vallomásában fiatalkori keserű tapasztalatairól számolt be. A regényt 1977-ben írta, de a mű váratott magára, hiszen az akkori politika nem nézte jó szemmel, és hazai berkekben sem talált táptalajra. Először 1982-ben látott napvilágot Progéria című kötetben. A kisregény újból átdolgozva, helyenként megtoldva kerül az olvasók elé. A kötet hivatalosan a 2014-es Ünnepi Könyvhétre jelenik meg.

            A regény kendőzetlenül mutatja be hajdani világában történő szomorú és néha kegyetlen élményeket, amelynek ő maga is részese volt. Néhány részlet felolvasása után az érdeklődő közönség elé tárt, őszinteséggel átitatott történet egy olyan világot hozott elő a múltból, amelynek kesernyés íze most is érződik, s amelynek sebei a mai napig nem gyógyultak be. A jelenlévők többsége részlegesen, vagy sehogy sem érte meg azt az időszakot, de mindenki lelkébe beleivódott, hiszen az elődök megélték, és így vagy úgy, de továbbadták az utókornak.

            Az est vége dedikálással, közvetlen beszélgetéssel zárult.  

           

           

Borbé Levente

BESZÁMOLÓ a „2014 – ÉV KÖNYVTÁRA” VERSENYRŐL

2014. április 2.-án, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában zajlott le a „2014- Az év könyvtára” („Biblioteca Anului – 2014”) elnevezésű verseny díjkiosztó ünnepsége.

            „Az év könyvtára - 2014” elnevezésű verseny 2013. december 6-án vette kezdetét. A kétfordulós verseny az 5-8. és 9-12. osztályban járó diákok számára indult, melynek először megyei szakaszán mérettettek meg azon kisfilmek, amelyeket a diákcsapatok beküldtek. A verseny oktatási, kulturális-művészeti jellegénél fogva arra próbált rávilágítani, hogy mennyire lényeges, kulcsfontosságú szerepe van az iskolai könyvtárnak egy adott oktatási intézményben. A 6-7 fős diákcsapatok azt kellett tehát az alig 3 perces kisfilmükben kifejtsék, hogy miért fontos számukra az iskolai könyvtár, miben különbözik az ők könyvtáruk másokétól, hogyan segíti őket a könyvtár abban, hogy ők aztán jól informált, felelős, aktív felnőttekké váljanak az életben, társadalomban, ahol élnek, hogyan segíti őket az olvasás saját értelmi-, szakmai- , személyiségfejlődésükben stb.

            A versenyt a jászvásári „Spiru Haret” Pedagógusok Háza kezdeményezte, amelyhez partnerként és megyei szervezőként a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára is társult. A kisfilmek – ahogyan a verseny szabályzata előírta –, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Facebook oldalán lettek közzétéve, majd az első 5 legtöbb szavazatot kapott film került zsűrizésre, s ezekből került ki aztán az első három legjobb. Az országos szakaszra mindkét kategória első helyezettje jutott tovább. 

            A Hargita megyei „Az év könyvtára - 2014” első helyezését 5-8.-as kategóriában a maroshévízi „Sf. Ilie” Általános Iskola diákjai kapták, a líceumi kategóriában pedig a csíkszeredai „Nagy István” Művészeti Líceum „007-es Művészek” csapatja bizonyult a legjobbnak.

            Végezetül a verseny koordinátoraként elmondhatom, hogy a diákok nagy élvezettel, örömmel dolgoztak a filmeken, s bár tanáraik, könyvtárosaik segítségével jött létre a 3 perces kisfilm, mindenki egyénileg, saját véleményével, tudásával járult hozzá a film létrejöttéhez. A gyerekek, fialatok tele voltak ötletekkel, élményekkel, s ami a legfontosabb megértették, elmélyítették a verseny célkitűzéseit, fontosságát, ezt továbbítva környezetüknek, iskolatársaiknak, barátaiknak.

Márdirosz Ajka-Klára

Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára

PORTRÉK – METSZŐK - METSZETEK

Igen jó indítása volt a Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett Könyvtári Napoknak. A programsorozat első rendezvénye, aminek hetén a Könyv és a szerzői jogok világnapját ünneplik, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Portrék, Metszők, Metszetek kiállítása volt, amelyre 2014. április 22-én délután ötkor került sor.

A rendezvényt Kopacz Katalin, a könyvtár igazgatója nyitotta meg, hangsúlyozva Róth András Lajos történész, könyvtár őr komoly munkásságát, továbbá méltatta a kiállítás anyagát.

Róth András Lajos az általa rendezett kiállításról elmondta, hogy az anyagot teljes egészében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának gyűjteményéből merítette. Az érdeklődők elé tárta a sokszorosítási eljárások csinját-bínját. Ezt követően beszélt a kiállítás anyagáról.

A kiállítás régi korok nagy mestereinek grafikai műveit, és a nyomtatott képek technikai eljárásait mutatja be (fa – és rézmetszetek, kőnyomatok és rézkarcok). A többféle típusú portrémetszetek ízelítőt adnak a múlt nagyszerű találékonyságáról, amellyel látványosabbá téve a témát, ékesítették a könyveket. A tárlaton látható kinagyított metszetek vagy annak részletei hűen tükrözik az eredeti anyagot. A miniatűrből felnagyított alkotások kiváló kézügyességről árulkodnak. Az alkotások mellett lévő táblák  információval szolgálnak a metszetek készítőiről valamint a portrékon ábrázolt személyekről. Az egész  kiállítás  a könyvillusztráláson és a portrémetszéses technikán túl egy időutazásba csalogatja el a látogatókat. A portrék magukban hordozzák a kor szellemét, amiből jól kivehető az akkori viselet, díszítési eljárások, építészeti stílusok, az emberek felfogásának nyomata. A kiállítás anyagát néhány eredeti kiadvány koronázta meg.

A kiállítást április 23-tól meg lehet tekinteni a könyvtár előadótermében.

Borbé Levente

könyvtáros

Monoki díj 2014

A 2014-es Monoki István díjat Demeter Lajosnak, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár dolgozójának ítélték oda könyvtári és helytörténeti téren végzett munkájáért.

A 2014-es Monoki díjas jelöltek:

Demeter Lajos könyvtáros, helytörténész, a háromszéki Bod Péter Megyei Könyvtártól

Kelemen Katalin könyvtáros, a Hargita megyei Kájoni János megyei könyvtár dokumentációs részlegéről.

Borbé Levente iskolai könyvtáros, a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumból

Az idén szavazatra volt bocsájta a Kájoni János Megyei Könyvtár egész munkaközössége is.

Link a díjátadásról: 

http://bcucluj.ro/rmke/index.php?option=com_content&view=article&id=120:2014-04-12-21-28-55&catid=35:monokidij&Itemid=76 

Könyvtárlátógatók a „Tudj többet! Légy jobb” héten

Csütörtökön, 2014. április 10-én András Éva tanító néni negyedik osztályával a csíkszeredai József Attila Általános Iskolából látogatott el hozzánk. A találkozó célja a helyi értékeink megismerése volt. Az egyik kincs, amiről érdemes beszélni felcseperedő nemzedéknek, a csíki oktatás kimagasló intézményének és könyvtárának története. Mindezen értékeknek egyik örököse a mai Márton Áron Gimnázium. Ennek szellemében folyt a közel három és fél órás program.

Miután Balázs-Bécsi Enikő kolléganőmmel üdvözöltük a hozzánk érkezett vendégeket, áttértem Csík vármegye hajdani kulturális életének bemutatására, amelyben a központi szerepet a ferences szerzetesek játszották. Csíksomlyó a csíkiak kulturális fellegvára volt évszázadokon át. A gyerekek ízelítőt kaptak a ferences könyvtár, majd az iskolai könyvtár kialakulásáról, a Kájoni János alapította nyomdáról, és az ezekből maradt örökségről.

Az iskolai könyvtár történetét és mai helyzetét egy rövid könyvtörténet előzte meg, amiről már tudomásuk volt András Éva tanító néninek köszönhetően. Az iskolai könyvtár történetét az alapítástól mostanáig taglaltam. Kitértem a könyv értékének, az olvasásnak a személyiségfejlődésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére.

A megmaradt örökségből egy kis bemutatót tartottunk kolléganőmmel. A kedves vendégek örömmel tekintették meg a kincsnek számító köteteket.

A rövid szünetet a könyvtár teljes megtekintése követte, utána a diákok egy-egy rajz erejéig megörökítették kedvenc könyvtári helyiségüket, könyvüket, vagy éppen ami lenyűgözte őket. Több ügyes rajz született.

A rajzokat követően kérdőíveket osztottunk ki. A kérdőívben a könyvtárral, a könyvekkel és az olvasással kapcsolatos kérdések voltak feltéve. Arra a kérdésre, hogy szeretnek-e olvasni majdnem az összesen igennel válaszoltak. A kedvenc könyv zöme meséskönyv, meseregény, vagy ifjúsági regény volt megjelölve. Ketten választottak tudományos ismeretterjesztő műveket. Hogy van-e otthon saját- vagy családi könyvtáruk kétharmada igennel válaszolt. Az osztály egynegyede látogatja gyakran az iskolai könyvtárukat, fele ritkán és a másik negyed egyszer sem. Arra, hogy mi tetszett a könyvtárból szinte minden helyisége fel volt tüntetve. Elsősorban a sok érdekes könyv volt megemlítve, majd a folyóiratokat és a számítógépeket tartó galéria.

A kérdőív kitöltése után az osztály megtekintette a gimnázium kápolnáját és tornatermét.

Végezetül a kis meglepetésünk után meghívtuk őket egy szerény eszem-iszomra.

Borbé Levente könyvtáros