Versantológiák Mirk Lászlótól

 

Mirk László tanári pályája mellett aktívan részt vállalt a kulturális rendezvényekben. Emellett újságíróként is megállta helyét és néprajzi gyűjtéssel is foglalkozott. Nyugdíjasként is folytatja munkáját, több tanulmánya és cikke jelent meg az évek során a hazai sajtóban.

Tevékenységének gyümölcse a 2015. március 26-án sorra kerülő két versgyűjtemény is, amelynek eseményét Kelemen Katalin, a Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár dokumentációs osztályának munkatársa vezette be. Rövid összefoglalójában kifejtette Mirk László tevékenységének hatékonyságát. 

Ezt követően H. Szabó Gyula bevezetőjében a Kriterion könyvkiadó aktuális köteteinek ismertetésére került sor. Az ajánlott könyvkiadó kötetei többnyire az erdélyi magyarságunk történéseivel, s azok sorskérdéseivel foglalkoznak. Végül, de nem utolsó sorban beszélt a 101, 111, és 123 vers antológiákról, amelyben fő szerepet kaptak a Mirk László által válogatott, valamint szerkesztett kötetek, a 101 vers és ének Csíksomlyóról, és a 123 vers a családról. 

 

A tanár úr szavalatai megszépítették a két versantológia ismertetését. A kiválasztott költeményekkel közelebb hozta a kötetek varázsának a lényegét. Mindkét versgyűjtemény egy külön világot képvisel, amelyben érződik a tudatos, nem kis munkát igénylő, körültekintő válogatás. 

 

A 101 vers és ének Csíksomlyóról gyűjteményt Léstyán Csaba grafikái, míg a 123 vers a családról szólót a kolozsvári Báthory István Elmélet Líceum diákjainak munkái teszik még emberközelibbé.

A könyvbemutató dedikálással zárult, ahol helyben meg lehetett vásárolni a két említett kötetet, valamint a Kriterion könyvkiadó könyveinek utóbbi kiadványait.

Borbé Levente  

könyvtáros 

Márton Áron vetélkedő

Márton Áron, a XX. század püspöke

címmel Kárpát-medencei vetélkedőt hirdet a

csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Lakiteleki Népfőiskola,

a Székelyföld Alapítvány és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa.

A játékos versenyre Kárpát-medencei középiskolásokból álló háromtagú csapatokat várunk.

A vetélkedő feladatait 2015. március 22-től havonta (három részletben) jelentetjük meg a www.martonaronmuzeum.ro honlapon.

A válaszokat postán vagy e-mailen (pdf formátumban) kell beküldeni a megjelentetésüket követı 30 napon belül a következő elérhetőségek valamelyikére:

Postacím:
Márton Áron Múzeum
537275 Csíkszentdomokos (Sandominic)
Alszeg 1762
Románia

Elektronikus cím:
martonaronmuzeum@martonaronmuzeum.ro

A három írásbeli forduló alapján a legjobb eredményt elérő csapatokat meghívjuk a 2015. szeptember 24–25-én megrendezésre kerülő középdöntıre és döntőre, a Lakiteleki Népfőiskolára (http://www.lakitelek.hu/nepfoiskola/).

A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes díjakat kapnak. A győztesek jutalmul részt vehetnek egy Márton Áron életútjának helyszíneit végigkövetı erdélyi zarándoklaton.

Jelentkezni az első forduló megoldásának beküldésével lehet, nevezési díj nincs.

Szeretettel várjuk egyházi és világi iskolák, egyházközségek, hittancsoportok, baráti társaságok csapatait! Egy-egy intézményből, közösségből tetszőleges számú csapat indulhat a versenyen. A borítékra, kérjük, írjátok rá a játék címét és a csapatotok nevét! A megoldott feladatlapon szerepeljen mind a játékosok, mind pedig a csapat neve.

További felvilágosítás kérhetı a +40741484716 telefonszámon, elektronikus levélcímünkön vagy a Márton Áron Múzeum facebook oldalán.

A vetélkedő része egy programsorozatnak, amely Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának jobb megismertetését tűzte célul a Kárpát-medencében. A program további részét képező alkotói pályázatról és konferenciáról honlapunkon lehet tájékozódni: www.martonaronmuzeum.ro

A programsorozat védnöke Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke.

Bod Péter romániai magyar iskolai könyvtárbővítési pályázat, 2015

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Bod Péter romániai magyar iskolai könyvtárbővítési pályázat, 2015
A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki romániai magyar iskolai könyvtárak bővítésére,
könyv- és szótárállományuk gyarapítására 50%-os kedvezményes áron

A pályázat célja
A romániai magyar oktatási intézmények könyvtárainak ellátása a magyar nyelv új, korszerű szótáraival. Egy felmérés eredménye azt mutatja, hogy a romániai magyar iskolai könyvtárak túlnyomó részében sajnálatos módon csak több évtizedes, elavult magyar szótárak találhatók. Ezek a régi, korszerűtlen szótárak nem tükrözik szókincsében gyorsan változó nyelvünk mai állapotát, alkalmatlanok a nyelvi kompetencia hatékony fejlesztésére és az identitás őrzésére. A TINTA Könyvkiadó, mint a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója, átérezve felelősségét pályázatot ír ki, hogy a romániai magyar közoktatásban is széles körben elérhetőek legyenek a magyar nyelv mai állapotát leíró új szótárak. A TINTA Könyvkiadó szótárai közül többet a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága Kiváló Magyar Szótár díjjal tüntetett ki.

A pályázható könyvek, szótárak listája:
1. Értelmező szótár+ (2 kötet); 2. Magyar szókincstár; 3. Magyar közmondások nagyszótára; 4. Régi szavak szótára; 5. Magyar ellentétszótár; 6. Magyarító szótár; 7. Etimológiai szótár; 8. Idegenszó-tár; 9. Állatnevek enciklopédiája; 10. Családnevek enciklopédiája; 11. Növénynevek enciklopédiája; 12. Rövidítések enciklopédiája; 13. Etimológiák, szóelemzések a Czuczor-Fogarasi-szótárból; 14. Nyelvi játékaink nagykönyve; 15. Anthologia hungarica; 16. 4 nyelvi készségfejlesztő munkafüzet

A pályázat kiírójának, a TINTA Könyvkiadónak kötelezettségvállalása
A TINTA Könyvkiadó kötelezettséget vállal, hogy a pályázó intézmények által pályázott könyvek árának felét 60.000 Lej-ig támogatásként átvállalja.

A pályázat érvényességi köre
A pályázaton részt vehet minden romániai alsó-, közép- és felsőfokú tanintézet vagy az intézet alapítványa, ill. fenntartója.

A pályázati kedvezmény alsó és felső határa
Egy oktatási intézmény 300 és 4000 Lej közötti támogatást igényelhet. A pályázat csak abban az esetben érvényes, ha a megpályázott könyvek pályázati ára eléri a 300 Lejt.

A pályázat időtartama
A Bod Péter romániai magyar iskolai könyvtárbővítési pályázatra 2015. április 1-től 2015. május 8-ig folyamatosan nyújtható be pályázat. A pályázat kiírója a határidőn túl beérkező pályázatokat nem fogadja el.

A pályázat lebonyolítása
A pályázaton induló oktatási intézmény a pályázat kiírásában szereplő könyvek közül az arra rendszeresített pályázati adatlapon megpályázza a beszerezni kívánt kiadványokat. A kitöltött pályázati adatlapot (postán, faxon vagy e-mailben) eljuttatja a TINTA Könyvkiadóba. A pályázat kiírója folyamatosan, de legkésőbb 2015. május 20-ig elküldi a megrendelt szótárakat az oktatási intézménynek, elhelyezve a csomagban a kézpénzfizetési számlát. A pályázat kiírója postázási és csomagolási költséget nem számol fel.

    Budapest, 2015. március 16.

Kiss Gábor igazgató-főszerkesztő,

az MTA Szótári Munkabizottságának tagja

Link:  www.tintakiado.hu/palyazat

A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA 2015 - FELHÍVÁS SZAVALÓVERSENYRE

Az Agora Alapítvány a KÖLTÉSZET NAPJA alkalmából SZAVALÓVERSENYT hirdet.

 A verseny időpontja: 2015. április 11. (szombat), 12 óra.

A verseny helyszíne: Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, Stadion utca 1/bis szám.

2015-ben több jelentős magyar költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán.

A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehet nevezni, az alábbi magyar költők műveiből:
Baka István, Csokonai Vitéz Mihály, Faludy György, Fodor Ákos, József Attila, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Márai Sándor, Mécs László, Páskándi Géza, Reményik Sándor, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Vörösmarty Mihály.

A vetélkedőt három kategóriában hirdetjük meg:
Nevezési kategóriák, korcsoportok:
I. – 5-8 osztályos diákok
II. – 9-12 osztályos diákok (középiskolások)
III. – 19 év fölöttiek

Minden kategóriában az első három helyezett értékes jutalomban részesül.

Jelentkezési határidő: 2015. április 4.

Hogyan lehet jelentkezni?
Írj egy levelet a koltoknapja@gmail.com e-mail címre.
A tárgynál tüntesd fel: "Jelentkezés - szavalóverseny".
A levélben pedig írd meg a pontos neved, a telefonszámod, a helység nevét ahonnan jössz, hogy hány éves vagy, az iskolád nevét és osztályodat (ha iskolás vagy).

A rendezvény megkoronázása képpen a verses-zenés gálaműsoron a nyertes szavalók felléphetnek.

Szeretettel várunk minden versenyzőt, nem csak Csíkszeredából, hanem az ország bármely területéről, de sajnos, útiköltség-térítést és szállást nem áll módunkban biztosítani.

További információ kérhető a koltoknapja@gmail.com e-mail címen.

Ünnepségünkre mindenkit szeretettel várunk!
Minden versenyzőnek jó szövegtanulást és sok sikert kívánunk!
az Agora Alapítvány

http://facebook.com/kolteszet.napja

Nőnapi üdvözlet

Kattints a képre!

Szakmai értekezlet a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban

2015. március 4-én 10 órai kezdettel volt megtartva A közgyűjtemények aktuális kérdései elnevezésű szakmai értekezlet a Kájoni János Megyei Könyvtárban.

    Az értekezletet Kopacz Katalin könyvtárigazgató nyitotta meg, majd átadta a szót Budapestről érkezett vendégeinknek. A magyar fővárosi Arcanum Adatbázis Kiadó szakmai előadását a bukovinai székely származású Biszak Zoltán és munkatársa Sütő Eszter tartották meg.  Rövid bevezető után a digitális forrásokról beszéltek, valamint a Hungarica Közgyűjteményi Portál és az Arcanum Digitális Tudománytár ismertetésével folytatódott. Szó esett a kezdetekről, 1985-ös alakulásáról. Például az első CD 1991-ben készült el. Majd a digitalizált anyag általános bemutatása követte. Hogy miket digitalizálnak?  Szinte mindent, ami a kultúránk részét képezi. Lehetnek levéltári anyagok, folyóiratok (inkább tudományos), 1940 előtti napi- és hetilapok, lexikonok, szótárak, régi térképek, képeslapok, más tematikus gyűjtemények. Nagy hangsúlyt fektetnek a digitalizált anyag tartalmára. A már feltett dokumentumok nagyban segítik a kutatók munkáját.  A közgyűjteményekkel dolgozók számára szóló bemutató kíváncsivá tette a résztvevőket. Az előadás végén Kelemen Katalin ismertette a Kájoni János Megyei Könyvtárban digitalizált anyagot, amely Vitos Mária és Vitos Zsófia munkájának köszönhetően fent van a világhálón. A digitalizált anyag nagy részét az 1945 előtti iskolai évkönyvek és értesítvények képezik.

    A fél órás szünetet követően Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár szakirányítója  tartott ismertetőt a megújított könyvtárosi törvényről, a könyvtári törvény állományára vonatkozó legfontosabb előírásairól Állománynyilvántartási egyszeregy címen.  Bedő Melinda   interaktív gyakorlatias módszere segítette a jelenlévők könnyed eligazodását a szóban forgó törvénnyel kapcsolatosan.  Előadása hasznosnak és építő jellegűnek bizonyult. Minden egyes résztvevő, ha nem is volt közkönyvtáros, meg tudta osztani tapasztalatait, észrevételeit a témával kapcsolatosan.

    A szakmai értekezletet kötetlen beszélgetés zárta.

    Iskolai könyvtárosokként Péter Antallal, a Segítő Mária Gimnázium könyvtárosával vettünk részt.

Borbé Levente

Márton Áron Gimnázium,

Csíkszereda

A Kájoni János Megyei Könyvtár  írásos és képes beszámolója megtalálható az alábbi linken:

 http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/224/a-kozgyujtemenyek-aktualis-kerdeseirol-beszelgettunk-az-ev-elso-szakmai-talalkozojan

ReMeK-e-hírlevél 2015/03. számából

Magyarul is tudja a romániai települések nevét a Google Maps
A Google Mapset magyarul használóknak magyarul mutatja a romániai települések, kerületek és folyók nevét a rendszer - hívja fel a figyelmünket a Google fejlesztésére az Igen, tessék! egy facebook-bejegyzésében (https://www.facebook.com/igentessek?fref=ts).
Ha nekünk nem magyarul jelennek meg a település- vagy kerületnevek, és szeretnénk úgy látni, akkor az egész Google-fiókunk nyelvbeállítását magyarra kell állítani, amit a https://myaccount.google.com/ oldalon lehet megtenni.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=20740
 

 Az NKA Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának nyílt pályázati felhívása
A Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma 2015. évi nyílt pályázati felhívását az alábbi négy altémában tette közzé: 1. Alkotói támogatás szépirodalmi, valamint tudományos ismeretterjesztő művek szerzői számára; 2. Magas színvonalú, hagyományt indító, valamint többéves hagyománnyal rendelkező irodalmi és ismeretterjesztő rendezvények – szakmai táborok, fesztiválok, konferenciák, író–olvasó találkozók, olvasás-népszerűsítési programok támogatása; 3. Határon túli magyar írók, költők, irodalmárok támogatása szépirodalmi, műfordítói, kritikai alkotó munkájuk megvalósítása céljából; 4. A magyar könyvkiadók résztvételének támogatása – a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete által felajánlott célkerettel – a 86. Ünnepi Könyvhéten és 14. Gyermekkönyvnapokon (Budapesten, a Vörösmarty téren, más budapesti helyszíneken és több mint 80 vidéki város, település, valamint a határon túli városokban). A pályázatokat 2015. március 26-án éjfélig lehet benyújtani az NKA portálján keresztül.
A teljes kiírás megtalálható itt: http://www.nka.hu/palyaztatas/aktualis_palyazati_felhivasok/epitomuveszet-oroksegvedelem_150326#3

Közel 40 000 felolvasó szólaltatta meg Kányádi Sándor műveit
Közel 40 000 felolvasó szólaltatta meg Kányádi Sándor műveit az idei, immár hetedik alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaraton keretében, 2015. február 17-én. A maratoni felolvasás Székelyudvarhelyről indult 2009-ben, László Judit kezdeményezésére. A rendezvény fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsával együttműködésben.
Kányádi személyisége, gazdag életműve rengeteg embert megszólított, Székelyföld számos településén át a szórványvidékig, Erdélyben és az országhatárokon túl, az óceánon túl is megszólalhattak a költő versei. Felolvastak számos iskolában, napköziben, óvodában, könyvtárban, intézményben, otthon, családban vagy egyedül. Évről-évre nő a maraton népszerűsége. A szervezők által összesített adatok szerint összesen három kontinens 12 országában, 177 településen 39 698 felolvasó vett részt a Kányádi Sándor-felolvasómaratonon (mintegy 12 000-el többen olvastak fel, mint  tavaly, az eddig legnépesebb Móricz Zsigmond-felolvasómaratonon).
Az erdélyi, romániai résztvevők létszáma is rekordot döntött: idén már 16 megye 135 településéről 31 832-en csatlakoztak a felolvasáshoz. A legtöbben Hargita megyéből jelentkeztek, a megye 60 településéről 19 733 felolvasó vett részt az idei rendezvényen. A legtöbb intézmény Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen kapcsolódott be a felolvasásba. Csíkszeredában 20 intézményben összesen több mint 3360-an olvastak fel a város különböző helyszínein, számos iskolában és óvodában is szerveztek felolvasást. Csatlakozott a felolvasáshoz a Sapienita EMTE könyvtára és Hargita Megye Tanácsának munkaközössége is. A Hargita Népe napilap szerkesztőségének tagjai a Kájoni János Megyei Könyvtárban olvastak fel. Kopacz Katalin-Mária könyvtárigazgató köszöntő szavai nyitották meg a felolvasást, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében Szarka Gábor konzul köszöntötte a felolvasókat, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba olvasott fel elsőként.
Videóösszefoglaló a maraton megnyitójáról:
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/4033/felolvasomaraton-kanyadi-sandor-muveibol.html
Beszámoló a könyvtár honlapján:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/214/tobb-mint-33-000-felolvaso-szolaltatja-meg-kanyadi-sandor-muveit

Az Olvasókör februári találkozója a könyvtárban
2015. február 23-án tartotta meg második találkozóját a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban nemrégiben megalakult Olvasókör, tizenöten gyűltek össze ezúttal az intézmény előadótermében. Továbbra is a januárban elkezdett nagy téma, Az orvos az irodalomban tárgyához kapcsolódó irodalmi műveket mutattak be a kör tagjai közül néhányan, majd beszélgettek az elhangzottak kapcsán. Elsőként az orvos-író házaspár, Dr. Bárányi Ferenc és a tavaly elhunyt Dr. Bárányi László Ildikó pályájával és írásaival ismerkedhettek. Ezt követően az orosz irodalom nagy realistája, A. P. Csehov A 6-os számú kórterem című kisregénye kapcsán bontakozott ki beszélgetés, az író Fájdalom című novellájának részleteit is meghallgatták a jelenlevők. Cseke Gábor író a kör animátora, az Olvasókör honlapján számol be a találkozóról: https://sites.google.com/site/olvasokoer/05-masodik-talalkozo-2015-februar-23

 „Szunnyadó” gyűjtemények az újuló Bethlen-kollégiumban
A 392 éves nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium építő és romboló időszakokat átélt történetében tanárai, diákjai szívesen és kitartóan gyakorolták a gyűjtögetést, múzeumokat is alapítottak.
Az épületegyüttes 2012-ben elkezdett, a tervek szerint 2015-ben befejeződő teljes felújítása miatt a régi, 218. éves Természettudományi Múzeum 2013 tavaszán ideiglenesen bezárt, mert termeit a tulajdonos Erdélyi Református Egyházkerület segítségével rehabilitálják. Az új, mindössze tizenhárom éves Iskolatörténeti Múzeum anyagát 2013 tavaszán, ugyancsak a tatarozás miatt, leszedték és raktározták.
Jelenleg tehát mindkét múzeum „szunnyadó állapotban” található, és minden valószínűség szerint csak 2015-ben vagy 2016-ban nyílnak meg újra a nagyközönség előtt. A régi múzeumnak több esélye van a mielőbbi újranyitásra, hiszen anyaga a tárlókban letakarva maradt. Ugyancsak zárva tart 2013 óta a dokumentációs könyvtár a maga hatvanezer körüli példányt számláló állományával, kézirataival, ahol az olvasóteremben vakolás közben érdekes, a múzeuméhoz hasonló historizáló díszítő festést (freskót) fedeztek fel és újítottak meg. Gordán Edina, a dokumentációs téka 31. könyvtárosa 2014. június 14-én egy könyvbemutatót követően mutatta be több érdeklődőnek az olvasóterem mennyezeti freskóját. Mint mondta, a téka várhatóan ősszel nyit újra, de a befejezetlen helyreállítási munkálatok ellenére egy-egy fontosabb kutatáshoz már tanulmányozni lehet a könyvtár köteteit.
Teljes cikk itt: http://muvelodes.net/enciklopedia/szunnyado-gyujtemenyek-az-ujulo-bethlen-kollegiumban

 Székelyföldi könyvtáré a „Legszebb kulturális üzenet”
A csíkdánfalvi községi könyvtár nyert a "Legszebb kulturális üzenet" címmel kiírt pályázaton, amelyen Drávaszögtől Csángóföldig, Délvidéktől Temesig 112 könyvtár vett részt. Az öt főből álló zsűri szavazatai alapján a beérkezett pályázatok közül három könyvtár között volt szoros a megmérettetés:
- Pélmonostori Városi Könyvtár - Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára (Délvidék): "Lépteink nyomait rég elmosta már a víz, szívünk emlékeit soha.'
- Gávavencsellői Községi és Iskolai Könyvtár (Tiszántúl): "A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása!" (Morus Tamás)
- Csíkdánfalvi Községi Könyvtár (Hargita megye, Székelyföld): "A nép szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül." (Márton Áron).
A zsűri választása Csíkdánfalvára esett, az ő üzenetük illusztrálja ugyanis leginkább Nagygéc és átvitt értelemben a magyarság megmaradását, fennmaradását.
A pályázó könyvtárak hamarosan viszontláthatják majd üzeneteiket a Nagygéci Nemzeti Emlékhely emlékoszlopain.
A pályázatról: https://www.facebook.com/megmaradastemploma/photos/a.728335177226414.1073741829.716128325113766/811975232195741/?type=1&theater
Az eredményhirdetés: https://www.facebook.com/megmaradastemploma/photos/a.728335177226414.1073741829.716128325113766/825674160825848/?type=1&theater
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/220/szekelyfoldi-konyvtare-a-legszebb-kulturalis-uzenet

Szülővárosukról szabadon – kettős könyvbemutató
Dimény H. Árpád Apatológia című verseskötetét és Fekete Vince Udvartér című tárcanovella-gyűjteményét mutatták be 2015. február 27-én a kézdivásárhelyi Vigadóban. Mindkét kötet a kolozsvári Sétatér Kiadó gondozásában jelent meg, mindkettőt a kézdivásárhelyi közeg inspirálta.
A szerzőkkel Deák Ferenc magyartanár beszélgetett, közreműködött a miniSnaps gyerekegyüttes két tehetsége Cserkész Emese tanárnő kíséretével, valamint Szabó Hedda, a Macskakő Színjátszó Csoport tagja. A két alkotót évtizedes szakmai és baráti kapcsolat köti össze, Dimény H. Árpád egyenesen mentorának titulálta Fekete Vincét, aki meghatározólag hatott költővé érésére. A jelenlévők az alkotói folyamat mellett részleteket is hallhattak a szerzők írásaiból.
Teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/64279-Szlvrosukrl-szabadon.html
 

A 25 éves Helikon ünnepi estje
Huszonötödik születésnapját ünnepelte a kolozsvári Helikon szépirodalmi folyóirat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának kiállítótermében, 2015. február 26-án. Mile Lajos főkonzul házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, a szerkesztőség jelenlegi és régi tagjait, szerzőket, barátokat, irodalomszeretőket. A Karácsonyi Zsolt főszerkesztő moderálta esten elsőként a házigazda méltatta a negyedszázadot megért lapot. A főkonzul köszöntőjében utalt arra is, a 25. évforduló az 1989 után megújult Helikon születésnapja, de a lap nagy elődjei, mint például az Erdélyi Múzeum, jóval hosszabb múltra tekintenek vissza. Mile Lajos szerint a Helikon egyaránt felvállalta a hagyományőrzést és a megújulást, utóbbit például a Serény Múmia, majd A nagy Kilometrik rovatban, amely arra hivatott, hogy a fiatal, pályakezdő szerzőknek teret biztosítson. A főkonzul arra is kitért, a kolozsvári magyar főkonzulátusnak szívügye a kultúra minél szélesebb körű népszerűsítése, a kultúrán belüli átjárhatóság megteremtése, ezért a közeljövőben olyan irodalmi rendezvényekre kerül majd sor, ahol magyarországi lapok mutatkozhatnak be, közülük elsőként a Műút folyóirat.
Teljes cikk itt, a folyóirat megújult honlapján: http://helikon.ro/s/helikon-25-beszamolo/

 Megdönti-e a könyvlopási rekordot Boia új kötete? Nem tudjuk, de magyarul már olvashatjuk
A Lucian Boia ismert román történész által írt, Miért más Románia? című mű magyar fordításának nagy sikere után – a kötet a második kiadását érte meg – a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó megjelentette A Nyugat hanyatlása című Lucian Boia-mű magyar fordítását is. A könyv bemutatójára a kolozsvári Koffer Kávézóban került sor 2015. február 25-én, ahol Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió újságírója, a kötet magyarra fordítója és Mihály István újságíró beszélgettek.
A Koinónia Kiadó felelős kiadóigazgatója, Rostás-Péter Emese elmondta, hogy előkészületben van a harmadik kötet is, amelyet Boia Románia elrománosításáról írt.
Teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=24974

 800 éves Szent Ferenc-életrajzra bukkantak
Jacques Dalarun, a ferences rendtörténet ismert kutatója Celanói Tamásnak egy eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajzát fedezte fel. A kis kódexet, amely eredetileg egy magángyűjtemény darabja volt, Dalarunnak köszönhetően a párizsi Francia Nemzeti Könyvtár megvásárolta 60 ezer euróért – írta 2015. január 24-én a Le Monde, január 25-én pedig a Corriere della Sera. Jacques Dalarun figyelmét tavaly szeptemberben hívták fel a kis kéziratra, mondván, hátha érdekes számára, és amikor elkezdte a bevezetőt olvasni, megdöbbenve fedezte fel, hogy ezt a legendát Celanói Tamás írta, mégpedig a szintén általa készített első életrajz (Vita beati Francisci, 1228–29) után. Néhány testvér ugyanis panaszkodott, hogy az első életrajz túl hosszú, jó lenne egy rövidebb változatot is készíteni. Celanói azt is megemlíti a prológusban, hogy az új életrajzhoz Illés testvér, az akkori generális (1232–39) látta el a szükséges információkkal.
Az újonnan felfedezett kézirat az eddig ismert két, Celanói által írt életrajz, a Vita (1. életrajz) és a Memoriale (2. életrajz, melynek címe egész pontosan: Memoriale in desiderio animae – Emlékezés a lélek vágyódásában) között, Illés testvér fent említett generálissága idején íródott.
Dalarun szerint azt a munkát az 1230-as években írta Celanói, a kézirat jellegzetesen közép-itáliai alkotás. Kisméretű (120x82 mm-es), 122 fóliós anyag, vegyes gyűjtemény, vagyis florilégium, vannak benne prédikációk, tartalmazza Szent Ferenc Intelmeit és egy Miatyánk-kommentárt.
A hírrel kapcsolatban Varga Kapisztrán ferences egyháztörténész a Ferences Sajtóközpontnak elmondta: „A kis kötet megtalálása rendkívül értékes felfedezés. Valószínűleg ez az Intelmek legrégebbi kézirata. Hogy milyen érdekességeket rejt maga a szöveg, azt annak publikálásáig nem lehet megítélni. A ferences kutatások során legutóbb negyven éve történt hasonlóan jelentős felfedezés. Giovanni Boccali akkor bukkant rá Szent Ferencnek a klarisszák számára írott buzdító költeményére (Audite Poverelle), aminek tartalma addig csak a Perugiai legendából volt ismert.” (mno.hu)
Forrás: http://erdely.ma/hitvilag.php?id=180693

Nyelvújítás vagy rombolás
Rendhagyó előadásra került sor az aradi Tóth Árpád irodalmi kör 2015. február 24-i ülésén, a megyei könyvtár I. emeleti Concordia Termében, Nyelvújítás vagy rombolás címmel. Matekovits Mihály ny. matematikatanár arról értekezett, hogy a számítógépek, az elektronikus hírközlők és az egyre szaporodó közösségi oldalak világa mennyire alakítja át mindennapi nyelvhasználatunkat. Beszédkényelmi okokból eltűnnek szavak, újak jelennek meg, de nem egy fogalmat eltérően neveznek meg még a Kárpát-medence különböző magyar nyelvterületein is.
Matekovits Mária biológus a genetika olyan szavait sorolta fel, amelyek a mai általános műveltség szótárában kellene hogy szerepeljenek.
A példákkal alátámasztott előadást szavalatok tették érdekesebbé.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/nyelvujitas_vagy_rombolas.php
 
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

Felolvasással emlékezés Jókai Mór születésének 190. évfordulójára

A Csíkszereda-i Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium könyvtárosának kezdeményezésére válaszolva 2015. február 19-én, csütörtökön, egy kis csapat telepedett le az Iskola könyvtárának olvasótermi asztalai köré: emlékezni jöttek Komárom város szülöttjére, Irodalmunk Nagy Mesélőjére, Jókai Mórra, akinek születési dátuma - a Magyar Nagylexikon bejegyzése szerint - 1825. február 18.

A könyvtáros felhívásában az Iskola magyartanárjait- , a könyvtár-és olvasásfelelősöket szólította meg, de jöhetett minden osztályból egy-egy /képviselő/diák. 

Az előkészített Jókai művekből mindenki szabadon választhatta ki az általa felolvasásra szánt részt s ennek terjedelmét is. Az olvasás-láncot A kőszívű ember fiai című Jókai-regény egy fejezetének hangoskönyvként közzétett meghallgatása zárta. Az emlékezők nem csak az elhangzottakkal marad/hat/tak, ugyanis minden ittlévő egy kis emlékkártyát kapott, rajta egy Jókai Mór regényéből származó idézet: „Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősítsék.”

Közreadva: PéterAntal, iskolakönyvtáros, 

Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, 

Csíkszereda.

A RENDEZVÉNY PLAKÁTJA

Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum 

Felolvasással 

emlékezés 

Jókai Mór 

születésének 190. évfordulójára 

 

„Példákat kell adni ennek a nemzetnek,

amik a szíveket megerősítsék.”

Jókai Mór

(Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.)

Helyszín, időpont:

- az Iskola könyvtárában, 2015. február 19-én, csütörtökön, 17,45-től.

Meghívottak: a könyvtár- és olvasásfelelőseink, a magyartanáraink, de jöhet minden osztályból egy-egy /képviselő-/diák.

A könyvtárosotok,

Csíkszereda, 2014-2015.

 

Márciusi évfordulók 2015

425 esztendeje, 1590. március elsején született Grigore Ureche moldvai román krónikaíró.

140 éve, 1875. március elsején hunyt el Édouard-Joachim Corbière (Tristan) bretoni francia költő.

75 éve, 1940. március harmadikán született Köntös-Szabó Zoltán erdélyi magyar író, újságíró.

40 éve, 1975. március harmadikán hunyt el Németh László magyar író, drámaíró és esszéíró. Ismert művei: Iszony, Gyász, Bűn, Égető Eszter, A két Bolyai.

10 éve, 2005. március harmadikán hunyt el Hornyák József erdélyi magyar író és szerkesztő.

80 éve, 1935. március negyedikén született Elekes Ferenc székely-magyar származású  költő, író, újságíró és esszéíró.

130 éve, 1885. március ötödikén született Paul Géraldy francia költő és drámaíró.

120 éve, 1895. március ötödikén hunyt el Nyikolaj Szemjovics Leszkov orosz író és drámaíró.

60 éve, 1955. március ötödikén hunt el Hortensia Papadat-Bengescu román regényíró, novellista és drámaíró.

55 éve, 1960. március ötödikén hunyt el Asztalos István erdélyi magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

720 esztendeje, 1295. március hatodikán született Heinrich Seuse német költő, író és misztikus.

540 esztendeje, 1575. március hatodikán született Michelangelo Buonarroti olasz festő, szobrász, építész, költő és életrajzíró.

75 éve, 1940. március hatodikán hunyt el László Marcella erdélyi magyar ifjúsági író és lapszerkesztő.

145 éve, 1870. március hetedikén született Thury Zoltán erdélyi születésű magyar író és újságíró.

245 éve, 1770. március nyolcadikán született Pápay Sámuel író, nyelvész és irodalomtörténész.

90 éve, 1925. március nyolcadikán hunyt el Balogh Endre erdélyi magyar író.

70 éve, 1945. március nyolcadikán hunyt el Sárközi György magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.

70 éve, 1945. március nyolcadikán született Csáki Zoltán erdélyi származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró és televíziós műsorszerkesztő.

120 éve, 1895. március kilencedikén hunyt el Leopold von Sacher-Masoch osztrák német író és újságíró.

105 éve, 1910. március kilencedikén született Lénárd Sándor (Alexander Lenard) zsidó származású magyar író, költő, műfordító és orvos, aki magyar, német, latin, olasz és angol nyelven alkotott. Ismert művei: Egy nap a láthatatlan házban, Völgy a világ végén. Latin nyelvre fordította Milne Micimackóját.

75 éve, 1940. március tizedikén hunyt el Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz író, drámaíró. Legismertebb műve a Mester és Margarita.

50 éve, 1965. március tizedikén hunyt el Hüszein Mehdi (Guszejn Mehti) azeri író és kritikus.

50 éve, 1965. március tizenkettedikén hunyt el George Călinescu román kritikus, író, publicista és irodalomtörténész.

150 éve, 1865. március tizenkettedikén született Tutsek Anna erdélyi születésű magyar írónő.

610 esztendeje, 1395. március tizenharmadikán hunyt el John Barbour (Barber) skót költő.

120 éve, 1895. március tizenharmadikán született Nagy Emma magyar költőnő.

40 éve, 1975. március tizennegyedikén hunyt el Ivo Andrić boszniai származású szerb-horvát író és költő.

75 éve, 1940. március tizenhatodikán hunyt el Selma Lagerlöf svéd írónő. Népszerű műve a Nils Holgerson csodálatos utazása a vadludakkal.

1835 esztendeje, 180. március tizenhetedikén hunyt el Marcus Aurelius római császár, filozófus, író és költő.

195 éve, 1820 január tizenhetedikén született  Anne Brontë angol írónő.

130 éve, 1885. március tizennyolcadikán született Elza Stērste lett költő, író és műfordító.

70 éve, 1945. március tizennyolcadikán hunyt el Kertész Mihály Miska magyar ifjúsági író és jogász.

495 esztendeje, 1520. március tizenkilencedikén született Jorge de Montemayor portugál író és költő, aki műveit spanyolul írta.

150 éve, 1865. március tizenkilencedikén hunyt el Nicolae Filimon román író. Népszerű regénye a Régi és új urak.

245 éve, 1770. március huszadikán született Johann Christian Friedrich Hölderlin német költő, író és drámaíró.

110 éve, 1905. március huszadikán született Vera Fyodorovna Panova szovjet-orosz író, drámaíró és újságíró.

270 éve, 1745. március huszonegyedikén született Johan Nordahl Brun norvég költő és drámaíró.

120 éve, 1895. március huszonkettedikén született Illés Béla felvidéki születésű magyar író, újságíró.

60 éve, 1955. március huszonkettedikén hunyt el Unto Kalervo Seppänen finn író és szerkesztő.

125 éve, 1890. március huszonharmadikán született Hatvany Lili magyar író, drámaíró és színházi kritikus.

400 esztendeje, 1915. március huszonharmadikán született Ferrante Pallavicino olasz szatirikus író.

110 éve, 1905. március huszonnegyedikén született Jules Gabriel Verne (magyarosítva: Verne Gyula) francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom nagy alakja. Népszerű alkotásaiból néhány: Utazás a Föld középpontja felé, Nemo kapitány, 80 nap a föld körül, A rejtelmes sziget, Sándor Mátyás, Észak Dél ellen, A névtelen család, Kétévi vakáció.

390 esztendeje, 1625. március huszonötödikén hunyt el Giambattista Marino nápolyi olasz költő.

140 éve, 1875. március huszonötödikén hunyt el Louis Amédée Eugène Achard francia író és újságíró.

60 éve, 1955. március huszonötödikén született Gál Éva Emese erdélyi magyar költő, képzőművész és muzeológus.

70 éve, 1945. március huszonhatodikán hunyt el Fenyő László magyar költő, műfordító és kritikus.

140 éve, 1875. március huszonhetedikén hunyt el Jean Louis Edgar Quinet francia író, történész és politikus.

500 esztendeje, 1515. március huszonnyolcadikán született Ávilai Szent Teréz (Teresa Sánchez de Cepeda y Ahumada) spanyol karmelita rendi katolikus nővér, és író.

130 éve, 1885. március huszonkilencedikén született Kosztolányi Dezső francia gyökerekkel rendelkező vajdasági születésű magyar író, költő, műfordító, kritikus, esszéíró és újságíró. Ismert művei: A szegény kisgyermek panaszai, Esti Kornél novellák, Édes Anna, Pacsirta.

120 éve, 1895. március huszonkilencedikén született Ernst Jünger német író, filozófus, katonatiszt és rovarkutató.

110 éve, 1905. március huszonkilencedikén született Rejtő Jenő (Reich) zsidó származású magyar író, színdarabíró. Népszerű regényeiből néhány: Csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon,  A három testőr Afrikában, A tizennégy karátos autó, Piszkos Fred a kapitány, Az ellopott futár.

120 éve, 1895. március harmincadikán született Jean Giono provence-i francia író, esszéista és színműíró.

90 éve, március harmincadikán hunyt el Rudolf Steiner osztrák író, filozófus, drámaíró, építész, festő és pedagógus.

160 éve, 1855. március harmincegyedikén hunyt el Charlotte Brontë angol írónő. Ismert alkotása: Jane Eyre

 
115 éve, 1900. március harmincegyedikén született Szabó Lőrinc magyar költő és műfordító.

85 éve, 1930. március harmincegyedikén született Gáll András (Glancz) erdélyi származású magyar-zsidó író, újságíró és publicista.

* * *

Érdemes tudni

85 éve, 1930. március elsején született Simó Jenő székely-magyar származású kritikus és irodalompolitikus.

130 éve, 1885. március elsején született Pethő Sándor magyar publicista, író és történész, a Magyar Nemzet alapítója és főszerkesztője.

140 éve, 1875. március másodikán született Jászi Oszkár partiumi magyar-zsidó társadalomtudós, szerkesztő és politikus.

185 éve, 1830. március negyedikén hunyt el Gyarmathi Sámuel erdélyi magyar antropológus, orvos és nyelvész.

75 éve, 1940. március negyedikén született Plugor Sándor székely-magyar grafikus és festő.

145 éve, március ötödikén született Barabás Endre székely-magyar pedagógus, pedagógiai és közgazdasági szakíró.

80 éve, 1935. március tizenkettedikén született Terényi Ede erdélyi magyar zeneszerző és zenetudós.

130 éve, 1885. március tizenharmadikán született Mező Ferenc görög és latin tanár, sporttörténész. Legismertebb munkája Az olimpiai játékok története.

110 éve, 1905. március tizedikén született Chilf Miklós erdélyi magyar zeneszerző, zenepedagógus és előadó.

105 éve, 1910. március tizennegyedikén született László Gyula erdélyi származású magyar  régész, történész és képzőművész.

185 éve, 1830. március tizennyolcadikán született Szinnyei József (Ferber) magyar bibliográfus, könyvtáros és irodalomtörténész.

75 éve, 1940. március tizennyolcadikán hunyt el Majláth Gusztáv Károly erdélyi romai katolikus püspök, iskolaalapító, aki magán- és püspöki jövedelméből támogatta az iskolákat.

115 éve, 1900. március huszonharmadikán hunyt el Zsolnai Vilmos magyar kerámiaművész, nagyiparos, a porcelánfajansz feltalálója.

25 éve, 1990. március huszonharmadikán hunyt el Vajda Lajos erdélyi magyar történész.

145 éve, 1870. március huszonharmadikán született Vajda Ferenc székely-magyar egyházi író, folklorista és történetíró.

210 éve, 1805. március huszonötödiken született Gegő Elek székely-magyar etnográfus, történész, egyházi szónok és ferences szerzetes.

140 éve, 1875. március huszonhatodikán született Kriza János székely-magyar származású néprajzkutató, költő, műfordító és szerkesztő. Legismertebb a Vadrózsák című székely népköltési gyűjteménye.

30 éve, 1985. március huszonhatodikán hunyt el Bajkó Barabás erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró és közíró.