SZABÓ MAGDA FELOLVASÓMARATON

IX. nemzetközi felolvasó maraton, 2017. február 21., kedd

Idén kilencedik éve indult útjára a maratoni felolvasás, amelyre azóta minden év februárjában sor került. A nemzetközi méretűvé nőtt felolvasó maraton fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. 

 

Évről évre magyar irodalmunk egy-egy kiemelkedő alkotójának életművére irányítja a figyelmet országhatárainkon innen és túl a közös felolvasás révén. Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron művei után  

 

2017-ben Szabó Magda írásait szólaltatjuk meg. A felolvasás fő helyszínén a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében február 21-én reggel 10 órától 18 óráig várjuk a felolvasókat, de bárhol a világon lehet csatlakozni a felolvasáshoz, bármikor a nap folyamán, akár otthon egyedül, vagy családi programként is.

 

Link, és további információ: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/455/szabo-magda-felolvasomaraton--felhivas-kozos-olvasasra

ReMeK-e-hírlevél, 2017/1. számából

Két új könyvtári kiadvány az EPA archívumában

Az OSZK Digitalizáló Osztály és az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársai két új, könyvtártörténeti, könyvtártudományi és könyvtárszakmai szempontból fontos folyóiratot digitalizáltak és tettek hozzáférhetővé az EPA archívumába (http://epa.oszk.hu/).  Mindkettőt a Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársainak javaslatára és  kérésére tették elérhetővé,

közölte az örömhírt  Uri-Kovács József (EPA könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár - E-szolgáltatási Igazgatóság, E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya).

Az egyik a Könyvtári szemle http://epa.oszk.hu/03000/03011

1934-1935-ben jelent meg a Könyvtári szemle c. periodika. A folyóiratból mindösszesen 24 füzetet adtak ki, de olyan fontos kérdéseket tárgyalnak a benne található cikkek/közlemények, mint a hazai könyvtárosképzés, a könyvtáros és levéltáros egyesület megalakítása, bibliográfiai szempontok, stb. A szerzők között találhatjuk Asztalos Miklóst, Fitz Józsefet, Kozocsa Sándort és Ortutay Gyulát is.

A másik a Könyvtári Figyelő 1955-1989 http://epa.oszk.hu/00100/00143

A folyóirat tartalma 1990-napjainkig már 2004-től kezdve elérhető az EPA-gyűjteményében. A Könyvtári Intézet/Könyvtártudomány Szakkönyvtár kezdeményezésére 2016. januárjától kezdve folyamatosan kerültek feldolgozásra az eddigi igen nagy rés, az 1955-1989 közötti időszak füzetei. A Könyvtári Figyelő így már a teljeshez közelítő képet mutat digitális formátumban is. A folyóiratfüzetek cikkekre szeletelve, PDF-ben érthetők el."A hiányzó számok pótlására természetesen sor kerül a 2017-es év elején."

A Könyvtári Figyelő 1990-2008-ig terjedő időszaka is viszonylag szelektáltan, HTML formátumban érhető el az OSZK adatbázisában, ennek digitalizálása, kiegészítése szintén 2017-ben várható. Mindkét kiadvány esetében szeretném ajánlani, hogy amennyiben a PDF-ek nem jelennek meg tökéletesen (a nagy méret és az OCR-es dupla réteg miatt), abban az esetben a böngészőben, jobb gomb->Mentés másként funkcióval töltsék le őket a számítógépre, és onnan, offline módon egy PDF olvasóval (Adobe Reader, SumatraPDF) nyissák meg azokat! Sajnos a böngészők beépített PDF olvasói nem kezelik megfelelően a nagy méretű, OCR-es PDF-eket.

"Ezzel a két újdonsággal szeretnék az EPA és az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársai nevében minden kollégának áldott Karácsonyt és boldog Újévet kívánni!"

Forrás: http://ki.oszk.hu/konyvtar/2016/12/szenzacios-karacsonyi-ajandek/

Forrás: KATALIST, Uri-Kovács József, EPA könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár - E-szolgáltatási Igazgatóság, E-könyvtári Szolgáltatásoksok Osztálya. 

Via: rmke levelezőlista, Róth András Lajos

"Hunyadiak kora" – Magyarország a XV. században – történelmi- és műveltségi vetélkedő

A Debreceni Benedek Elek Általános Iskola "Hunyadiak kora" – Magyarország a XV. században címmel országos komplex történelem és műveltségi vetélkedőt hirdet.

Az előző évek hagyományait folytatva a vetélkedőhöz kapcsolódva rajzpályázatot hirdetnek alsó

tagozatos, 1-4. osztályos tanulók részére. A pályázat témája: Hunyadi János illetve Hunyadi Mátyás életéről szóló mesék illetve mondák illusztrálása, a Hunyadiak törökellenes harcainak képi

megjelenítése. A rajzpályázat célja:

- A kisiskolás tanulók megismertetése a Hunyadi család történetével és Magyarország történetében betöltött szerepével; a Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcairól szóló

mondák képi megjelenítése;  a tanulók képzelőerejének, kreativitásának fejlesztése; különféle rajztechnikák megismertetése a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően;  a tehetséges tanulók felfedezése, bemutatkozása országos verseny keretében.

A pályázaton részt vehetnek bármely általános illetve alapfokú művészeti iskola 1-4. osztályos tanulói, évfolyamonként külön kategóriában. Egy iskolából évfolyamonként több rajzot is várnak.

Technika: szabadon választott. A rajzok mérete: A/3 vagy A/4.

Ajánlott irodalom:  Komjáthy István: Mátyás-mondák könyve/ Móra Kiadó 2004.

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák /Móra Kiadó

Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról és a korszak törökellenes harcairól szóló egyéb mondák és mesék.

A legjobb pályamunkák értékes könyv és tárgyjutalomban részesülnek. A díjazott tanulókat és felkészítő tanáraikat meghívják az országos történelem és műveltségi vetélkedő május végi döntőjén sorra kerülő díjátadásra.

Nevezési határidő: 2017. március 31. A rajzok beküldési határideje: 2017. május 5.

Nevezési díj: nincs. A pályázatról bővebben érdeklődhetnek Lakatosné Kozma Andrea tanítónőnél az 52/ 534-189 telefonszámon vagy az andilakatos66@freemail.hu e-mail címen.

Levelezési cím: Debreceni Benedek Elek Általános Iskola, 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

Forrás: Bákai Magdolna

Irodalmi találkozóval zárták az évet a Kájoni János Megyei Könyvtárban

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár irodalmi találkozóval zárta az évet 2016. december 29-én délután. Három kortárs költő volt az est vendége: Kollár Árpád, Kovács András Ferenc és Markó Béla. A teltházas irodalmi esten házigazdaként Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író kérdezte a költőket  irodalomról, formákról, műfajokról, és műfajok átjárhatóságáról, költői, írói szerepről, irodalom és közélet kapcsolatáról. A hangulatos est folyamán a közönség nagy örömére a költők fel is olvastak verseikből.

Az est három meghívottja közül Kollár Árpád az, aki nem kötött formákban versel, az újvidéki születésű, Magyarországon élő költő a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt 2010 és 2016 között. Legutóbb gyerekvers-válogatása, a Milyen madár (Csimota, 2014) 2015-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve (Legjobb Gyerekkönyvíró 2014) díjat. Elsőként őt kérdezte Murányi Sándor Olivér, arról, hogy a formák mit jelentenek számára. Kollár Árpád elmondta, nagyon érdeklik őt is a kötött formák, hogy milyen költői hagyományaink vannak.

Markó Béla kedvelt versformája a szonett, legutóbbi kötetei Rekviem egy macskáért – Esszé, publicisztika 2011–2014 (Pesti Kalligram Kiadó, 2015), Brunó, a kedves véreb – Versek gyermekeknek és felnőtteknek (Noran Libro Kiadó, 2016) és Kerítés – Alkalmi és alkalmatlan versek 2008 – 2015 (Pesti Kalligram, 2016) címmel jelentek meg. Őt arról faggatta Murányi, hogyan sikerült megőríznie magában az alkotást miközben hosszú ideig politikusként volt jelen a közéletben. Markó elmondta, majdnem egy évtizedig nem írt verset, gyerekversekkel tért vissza hosszabb szünet után az irodalomhoz.

Kovács András Ferenc (KAF) – a kortárs magyar líra világirodalmi rangú képviselője, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedik. Legutóbbi kötetei York napsütése zengő tombolás (Magvető Kiadó, 2014) és Egerek könyve (Magvető Kiadó, 2015) címmel jelentek meg. Murányi arról kérdezte elsőként Kovács András Ferencet, mennyire kell, hogy foglalkoztassa a költőt a közélet. Tulajdonképpen az lenne ideális, ha nem kellene, hogy foglalkoztassa a költőt a közélet - hangzott el a válaszban. Verseiben azért lecsapódnak a közélet aktuális problémái, bár nem politizál, tizenéves korától kialakult benne az érzékenység a közéleti problémák iránt. KAF szerint a lapkiadás, a könyvkiadás bajban van elsősorban Magyarországon, és az értelmiség hiába szól bele. Az idén támogatás hiányában megszűnt és a rendszerváltáskor induló 2000 című magyarországi folyóirat búcsúszámából felolvasta Madagaszkár című versét.

A találkozó végén sokan dedikáltatták a versesköteteket a szerzőkkel.

Forrás és fotók a találkozóról:

http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/454/irodalmi-evzaro-csikban-kollar-arpad-kovacs-andras-ferenc-es-marko-bela-volt-a-konyvtar-vendege

Borsodi L. László új prózverskötetét mutatták be a könyvtárban

Borsodi L. László legújabb prózaverskötetét mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2016. december 8-án, nagy érdeklődés közepette, több mint százan érekeztek az eseményre. Az Utolér, szembejön címmel megjelent kötet a harmadik a költő prózaverskötetei sorában, a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg, akárcsak az előző két kötet, Ráduly Margit képzőművész illusztrációival. Sarány István, a kiadó főszerkesztő-helyettese, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett az est folyamán a költővel és az illusztrátorral.

Borsodi L. László költő, kritikus civilben a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára, magyartanári munkássága mellett iskolai évkönyvet és folyóiratot is szerkeszt. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferenseként is tevékenykedik. Verseivel, prózaverseivel, tanulmányaival és kritikáival 1995 óta van jelen az irodalmi lapokban, antológiákban.  Kötetei 1998 óta jelennek meg, a Székelyföld folyóiratban megjelent írásaiért 2015-ben Székelyföld-díjban részesült, Baka István költészetőrél írta és védte meg doktori dissszerációját. Balázsolás című, gyermekeknek szánt prózaverskötete ugyancsak a Pallas-Akadémia kiadásában  jelent meg 2016-ban.

Sarány István felvezetőjében a költő által választott kifejezésforma, a prózavers elméleti kérdéseire tért ki, majd a költőt pályaválasztásával kapcsolatosan kérdezte, és új könyvéről beszélgettek.

"Az Utolér, szembejön az összegzés és a számvetés könyve: számvetés a lét átmenetiségével, szembenézés a személyes és az általános emberi megsemmisüléssel, világok pusztulásával, a záróra és a kapualj fenyegetettségében szembesülés és szembesítés a tér-idő felszámolódásával, az eszkatológiai remények hiányával..."

Borsodi L. László felolvasott a prózaverskötet-triptichon mindhárom kötetéből, amelyek együtt  kerek egészet alkotnak. A szövegek nyelvi megkomponáltságán túl a ciklikusság, a ciklusokba rendezés lehet az egységgé szervező elv, mindhárom kötetben hét ciklusba rendezte a költő a verseket, a ciklusokon belül 7- 7 verssel. Az intertextuális játékok és a szövegek képisége is egységbe foglalja a köteteket – hangzott el. 

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/447/borsodi-l.-laszlo-uj-prozaverskotetet-mutattak-be

Vakrandi az udvarhelyi könyvtárban

Egy magyarországi könyvtártól vette az ötletet Dáné Melinda, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár könyvtárosa, a kezdeményezés ötletgazdája. "Lényegében egy játékra invitáljuk az olvasókat" – mondta, hiszen a téka köteteit csomagolták be barna papírba, majd jelzettel látták el, és külön polcra pakolták. Innen lehet válogatni. A rejtett cél az, hogy olyan könyvet is kézhez kapjon az olvasó, amit amúgy nem olvasna el, például aki általában lektűrt olvas, az most egy szépirodalmat is kifoghat. Könyvtárosként azt vette észre, hogy sokan leginkább első benyomás alapján ítélnek meg egy könyvet – hogyan néz ki, mennyien kölcsönözték ki –, de ennek ellenkezőjére is van példa, egyesek kifejezetten az újdonságokat keresik. Az olvasónak általában fontos a borító, a cím, a szerző, a vakrandin azonban nem tud semmit a könyvről. Dáné Melinda elmondta, igyekeztek magyar és világirodalmi alkotásokat, leginkább szépirodalmi köteteket kiválasztani, amelyek elnyerhetik a játékban részt vevők tetszését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy akinek van kedve, írhat egy rövid beszámolót is az újonnan megismert könyvről, a legjobb írásokat könyvvel vagy mozijeggyel díjazzák majd. A könyvtárosok azt tapasztalják, hogy az olvasók nagy kedvvel vetik bele magukat az ismeretlen könyvekkel való találkozásba.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/magazin/vakrandi-az-udvarhelyi-konyvtarban

Könyvtár önerőből Csíkszentléleken – közösségi térnek szánják

A helyi közösség összefogásának eredményeként könyvtármegnyitót tartottak Csíkszentléleken  2016. december 12-én este. A könyvtár a polgármesteri hivatal mögötti régi bikaistállóban, a mai Közösségi Ház épületében kapott helyet. A Csíkszentlélekért Egyesület vetette fel az ötletet, hogy miért ne használhatnák közösségi célokra az épületet – mondta el György Béla, az egyesület alelnöke.

Az épületet a helyiek kalákában újították fel, az alsó szint egyik részében könyvtárat alakítottak ki, ugyancsak a helyi lakosok adományaiból. Jelenleg közel 2800 kötetből áll az állomány, és mintegy 500 kötet vár még leltározásra. A könyvespolcok mellett számítógépek állnak a látogatók rendelkezésére, és gyerekek számára is berendeztek egy kisebb  helyiséget. A könyvtár minden hétfőn 17-19 óra között tart nyitva, helyi önkéntesek felügyelete mellett.  Az alelnök rámutatott, nem csak könyvtárként fogják használni, különböző események színhelye is lesz,  gyerekfoglalkozásokat, filmvetítéseket is lehet tartani ott, valamint egy pingpongasztalt is felszereltek.

Forrás: Hargita Népe, 2016. december 13. http://hargitanepe.eu/konyvtar-onerobol/

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/kozossegi-ternek-szanjak-az-ujonnan-letrehozott-csikszentleleki-konyvtarat

Közel kétezer új kötettel gazdagodott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

Rekordméretű összeget költhetett ebben az évben a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vezetősége azokra az új kötetekre, melyekkel az intézmény könyvállományát bővítették. A tudományos megfigyelésekhez és bemutatókhoz szükséges technikai felszerelések beszerzését sem hanyagolták el, így naprendszerünk égitestjeit is megfigyelhetik a csillagászat iránt érdeklődő könyvtárlátogatók.

Közel 51 ezer lej értékben gyarapodott idén a városi könyvtár állománya, így tavalyhoz képest 1772 kötettel több áll az olvasók rendelkezésére. Saját költségvetésből közel 19 ezer lejre 364 szépirodalmi művet vásároltak a felnőtt olvasók számára, továbbá néhány tudományos folyóiratot is, ugyanakkor előfizettek a hivatalos közlöny elektronikus változatára. Egy belföldi és egy külföldi pályázat 15 300 lejes összértékének eredménye 473 tudományos kiadvány, illetve kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom. Az olvasók adományai 1011 kötettel gazdagították az intézmény könyvállományát, közel 16 ezer lej értékben. Ezek által pótolják az elveszett, valamint megrongálódott példányokat  – közölte Kovács Erzsébet könyvtáros.

Szintén pályázati pénzből 3500 lej értékben bővítették a városi kórházban működtetett kölcsönző könyvállományát, valamint általános műveltségi vetélkedőt szerveztek a helyi 5–8. osztályos diákoknak, amelyre 3350 lejt költöttek. Ugyanakkor beszereztek egy 5650 lejes hordozható csillagászati teleszkópot is,  továbbá egy 5800 lej értékű, ugyancsak hordozható napfigyelőt, mindkettőt környezetvédelmi pályázatból, ismeretterjesztő és tudományos megfigyelések, valamint bemutatók céljából – mondta el Sándor Krisztina, a könyvtár munkatársa.

Az olvasók igénye határozza meg, milyen könyveket szerez be a székelyudvarhelyi városi könyvtár. Ebben az évben a felnőtt olvasók jó része a magyar szerzők közül Fejős Éva, Ugron Zsolna, Tormay Cécile, míg a más nemzetiségűek közül Borsa Brown, Moyes Jojo, Elif Shafak műveit keresték, ezekre alakultak ki hosszú várólisták, ezért vásárláskor is előnyt élvezett ezeknek a beszerzése – magyarázta Kovács Erzsébet könyvtáros.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/kozel-ketezer-uj-kotettel-gazdagodott-a-szekelyudvarhelyi-varosi-konyvtar

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Magyar vonatkozású irodalmi évfordulók 2017

10 éve hunyt el Ács Károly (Kovács Károly) költő, műfordító é szerkesztő

140 éve született Ady Endre költő, író, újságíró

125 éve született Ágoston Ernő költő

70 éve született Ágoston Vilmos esszéíró és kritikus

75 éve született Aich Péter költő és prózaíró

135 éve született és 40 éve hunyt el Altai Margit ifjúsági író.

100 éve hunyt el Apraxin Júlia írónő.

130 éve született el és 50 éve hunyt el Áprily Lajos (Jékely) költő műfordító és szerkesztő

200 éve hunyt el Aranka György erdélyi író, költő, filozófus, esztéta és nyelvművelő

200 éve született és 130 éve hunyt el Arany János költő, író és újságíró

210 éve született Aranyosrákosi Székely Sándor költő, író

90 éve született Bajor Andor író, költő. Humorista

130 éve született Balázs Sándor könyvtáros, író

95 éve született Bálint Ágnes író, szerkesztő és dramaturg

90 éve született Balla László költő, író, szerkesztő

110 éve született Bányai László (Baumgarten) történész, író

275 éve született Barcsay Ábrahám (Bartsay) költő, író

120 éve született Barta Sándor író, költő és szerkesztő

90 éve született, és 10 éve hunyt el Beke György székely-magyar író, újságíró és műfordító

20 éve hunyt el Berkesi András (Bencsik) író

20 éve hunyt el Bertha Bulcsú író, költő és publicista

270 éve született Bessenyei György író, költő

135 éve született Bölöni György író, újságíró

175 éve hunyt el Bölöni Farkas Sándor székely-magyar író, műfordító, utazó és művelődésszervező

120 éve hunyt el Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós

110 éve született Buday György grafikus, festő, könyvművész és díszlettervező

105 éve született Cholnoky Viktor író, újságíró és műfordító

75 éve született Czakó Gábor író, képzőművész

170 éve született Czakó Zsigmond színész, drámaíró

130 éve született Csáth Géza (Brenner József) író, orvos és zenekritikus

175 éve született Csengey Gusztáv tanár, költő

205 éve született Csenkeszfai Poóts András költő

175 éve született Csiky Gergely drámaíró és műfordító

5 éve hunyt el Csurka István író, újságíró és dramaturg

120 éve született Csűrös Emília ifjúsági író

40 éve hunyt el Déry Tibor író, költő

100 éve született Devecseri Gábor költő, író, műfordító

110 éve született Dsida Jenő költő

110 éve született Duka János ifjúsági író és folklórgyűjtő

140 éve született és 50 éve hunyt el Fenyő Miksa (Fleischmann) író

90 éve született Fodor Sándor szász származású székely-magyar író és műfordító

50 éve hunyt el Füst Milán író, költő, drámaíró és esztéta

30 éve hunyt el Garai Gábor (Ruprecht) költő, író, műfordító és politikus

95 éve hunyt el Gárdonyi Géza (Ziegler) író, költő, drámaíró és újságíró

105 éve született Gazdag Erzsi ifjúsági író, költő

135 éve született és 50 éve hunyt el Gellért Oszkár (Goldmann) költő, újságíró és szerkesztő

15 éve hunyt el Gion Nándor vajdasági író, újságíró és forgatókönyvíró

95 éve született Göncz Árpád író és műfordító

100 éve hunyt el Gyóni Géza költő,

120 éve született Hamvas Béla író, filozófus és könyvtáros

60 éve hunyt el Heltai Jenő költő, író és újságíró

35 éve hunyt el Hervay Gizella költő, író

75 éve hunyt el Hunyady Sándor regény- és drámaíró

115 éve született Illyés Gyula író, költő, műfordító és szerkesztő

35 éve hunyt el Jékely Zoltán költő, író és műfordító

85 éve született Jókai Anna író, költő

80 éve hunyt el József Attila költő

80 éve hunyt el Juhász Gyula költő

65 éve hunyt el K. Hamar Ilona regényíró

75 éve született és 10 éve hunyt el K. Jakab Antal irodalomkritikus, esszéíró, újságíró és szerkesztő.

120 éve született Kahána Mózes költő és elbeszélő

25 éve hunyt el Karinthy Ferenc író és drámaíró

130 éve született Karinthy Frigyes író, költő és műfordító

130 éve született és 50 éve hunyt el Kassák Lajos költő, író, műfordító és képzőművész

120 éve született Kerényi Károly író, filozófus, vallástörténész

245 éve született Kisfaludy Sándor költő

105 éve született Kiss Jenő költő, író és műfordító

110 éve született és 25 éve hunyt el Kolozsvári Grandpierre Emil író, műfordító és kritikus.

80 éve hunyt el Komját Aladár (Korach) költő, újságíró és szerkesztő

40 éve hunyt el Kormos István író, költő, műfordító és szerkesztő

40 éve hunyt el Kós Károly építész, író, grafikus, könyvtervező és szerkesztő

175 éve hunyt el Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar orientalista, nyelvész, író és utazó

90 éve született Köteles Pál író és publicista

75 éve született Ladik Katalin költő, színész és zeneszerző

80 éve született Lászlóffy Aladár költő, író, műfordító és szerkesztő

90 éve született Lator László költő, műfordító és művészettörténész

30 éve hunyt el Lengyel Dénes székely-magyar származású irodalomtörténész, író és pedagógus

10 éve hunyt el Létay Lajos költő, író, szerkesztő

75 éve született Magyari Lajos székely-magyar költő, író és műfordító

10 éve hunyt el Méhes György (Nagy Elek) székely-magyar író, újságíró és színműíró

170 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró és szerkesztő

65 éve hunyt el Molnár Ferenc író, újságíró

50 éve született Molnár Zsófi meseíró, elbeszélő és műfordító

75 éve hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró és szerkesztő

115 éve született Mühle Ernő költő és orvosi szakíró

75 éve született Nádas Péter író, újságíró, esszéíró és drámaíró

35 éve hunyt el Nagy Erzsébet költő és műfordító

40 éve hunyt el Nagy István erdélyi író

95 éve született Nemes Nagy Ágnes költő, esszéíró és műfordító

140 éve született Osvát Ernő (Roth Ezékiel) író, szerkesztő és kritikus

105 éve született Ottlik Géza író és műfordító

105 éve született Örkény István író, drámaíró, gyógyszerész

15 éve hunyt el Örvös Lajos író, költő és műfordító

110 éve született Palotai Erzsi író, műfordító és előadóművész

165 éve született Petelei István író és elbeszélő

210 éve született Révay Miklós nyelvész

75 éve született Rigó Béla költő, író, forgatókönyvíró, műfordító és szerkesztő

90 éve született Sánta Ferenc író

120 éve született Sinka István partiumi költő és író

50 éve hunyt el Sinkó Ervin költő, író és irodalomtörténész

135 éve született és 80 éve hunyt el Somlyó Zoltán (Schwartz) költő, újságíró és műfordító

90 éve született Sütő András erdélyi író, esszéista és drámaíró

90 éve született Szász János romániai magyar író és költő

110 éve született Szabédi László (Székely) költő, újságíró és műfordító

60 éve hunyt el Szabó Lőrinc költő és műfordító

100 éve született, és 10 éve hunyt el Szabó Magda író, költő és műfordító

155 éve született Szabolcska Mihály költő

90 éve született és 10 éve hunyt el Szabó Zoltán erdélyi nyelvész és irodalomtörténész

25 éve hunyt el Székely János költő, író és drámaíró

10 éve hunyt el Szepes Mária író, költő, forgatókönyvíró, színész

85 éve született Szilvási Lajos író, újságíró

120 éve született Tamási Áron (Tamás János) székely-magyar író, elbeszélő és színműíró

125 éve hunyt el Teleki Sándor erdélyi honvédezredes és emlékiratíró

180 éve született és 110 éve hunyt el Tolnai Lajos (Hagymássy) író és publicista

120, éve született Tomcsa Sándor, Székelyföldön élő erdélyi magyar író, karikaturista, újságíró, elbeszélő, színműíró és művelődési irányító

60 éve született Tompa Gábor színházi rendező, költő

200 éve született Tompa Mihály költő

80 éve hunyt el Tormay Cécile író és műfordító

50 éve született Tóth Krisztina költő, író és műfordító

100 éve hunyt el Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, régész, könyvtárigazgató

150 éve született Újlaki Antal író, újságíró

190 éve született és 120 éve hunyt el Vajda János költő és hírlapíró

40 éve született Varró Dániel költő, műfordító

120 éve Vaszary Gábor író és újságíró

120 éve született Veres Péter író, költő és politikus

30 éve hunyt el Vészi Endre költő, író

150 éve született Vojtkó Pál elbeszélő, író

20 éve hunyt el Zalka Miklós író, újságíró

20 éve hunyt el Zsoldos Péter tudományos-fantasztikus író

Szerkesztette: Borbé Levente

Januári évfordulók 2017

250 éve,  1767. január elsején született Mary Edgeworth ír írónő.

195 éve, 1822. január elsején született Kerényi Frigyes felvidéki születésű magyar költő és műfordító.

130 éve, 1887. január elsején született Szombati-Szabó István magyarországi születésű erdélyi magyar költő és műfordító.

430 esztendeje, 1587. január másodikán született Anders Christensen Arrebo dán költő és lutheránus püspök.

95 éve, 1922. január másodikán született Blaga Dimitrova bolgár költőnő és író.

90 éve, 1927. január másodikán született Kovács Ferenc erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító, hangjátékíró és  a kolozsvári magyar rádió műsorszerkesztője.

70 éve, 1947. január másodikán született Burján G. Emil székely-magyar költő, író, szobrász, és színházi díszlettervező.

280 éve, 1737. január harmadikán született  Henrich Wilhelm von Gerstemberg német költő és kritikus.

135 éve, 1882. január harmadikán hunyt el William Harrison Ainsworth angol prózaíró.

95 éve, 1922. január harmadikán született Nemes Nagy Ágnes magyar költő, műfordító és esszéíró.

80 éve, 1937. január harmadikán hunyt el Komját (Korach) Aladár felvidéki származású magyar költő, újságíró, szerkesztő és jogász.

260 éve, 1757. január negyedikén született Tituš Brezovački horvát költő ás író.

35 éve, 1982. január negyedikén hunyt el Berczeli Anzelm Károly magyar költő, műfordító és könyvtáros.

405 esztendeje, 1612. január negyedikén hunyt el Henrik Laurens Spieghel németalföldi költő.

135 éve, 1882. január ötödikén született Patai József héber-magyar költő, író, műfordító és lapszerkesztő.

85 éve, 1932. január ötödikén született Umberto Eco olasz író, esszéista és irodalomkritikus. Leghíresebb művei: A rózsa neve, Hogyan írjunk szakdolgozatot.

40 éve, 1977. január ötödikén hunyt el Horváth István erdélyi magyar költő és prózaíró.

215 éve, 1802. január hatodikán született Ion Heliade Rădulescu román költő, író, filológus és politikus.

135 éve, 1882. január hatodikán született Ivan Olbracht, a modern cseh irodalom kimagasló alakja.

120 éve, 1897. január hatodikán született Veres Péter magyar író és politikus.

95 éve, 1922. január hatodikán született Domahidy Miklós svájci magyar író.

365 esztendeje, 1652. január hetedikén született Pavao Ritter Vitezović német származású horvát költő, író és történetíró.

80 éve, 1937. január hetedikén hunyt el Somlyó (Schwartz) Zoltán magyar költő, újságíró és műfordító.

90 éve, 1927. január nyolcadikán született Alfred Charles Tomlison angol költő, műfordító és illusztrátor.

260 éve, 1757. január kilencedikén hunyt el Bernard de Fontenelle francia író, filozófus és tudománynépszerűsítő.

130 éve, 1887. január tizedikén született Robinson Jeffers amerikai költő és drámaíró.

105 éve, 1912. január tizedikén hunyt el Georg Heym német költő.

60 éve, 1957. január tizedikén hunyt el Gabriela Mistral (Lucila Godoy Alcayaga) chilei költőnő és diplomata.

140 éve, 1877. január tizenegyedikén hunyt el Janko Matúška költő, a szlovák himnusz megalkotója.

265 éve, 1752. január tizenharmadikán született Eleonora de Fonseca Pimentel a tragikus sorsú olasz írónő.

160 éve, 1857. január tizenhatodikán született Dózsa Endre erdélyi magyar író, közíró és politikus.

130 éve, 1887. január tizennegyedikén hunyt el Fran Erjavec szlovén író és pedagógus.

395 esztendeje, 1622. január tizenötödikén született Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia úttörője. Főbb művei: Nők iskolája, Tartuffe, A fösvény, Az úrhatnám polgár, Tudós nők, Képzelt beteg.

110 éve, 1907. január tizenötödikén született Kolozsvári Grandpierre Emil francia és erdélyi magyar származású magyar író, műfordító és kritikus.

170 éve, 1847. január tizenhatodikán született Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró és szerkesztő. Főbb művei: A két koldusdiák, A beszélő köntös, Az eladó birtok, Beszterce Ostroma, A gavallérok, Új Zrínyiász, Különös házasság, Akli Miklós, A vén gazember, A Noszty fiú esete Tót Marival, A fekete város, A néhai bárány

875 esztendeje, 1142. január tizenhatodikán hunyt el Fudzsirava no Mtotosi japán költő.

120 éve, 1897. január tizenhetedikén hunyt el Vajda János magyar költő és hírlapíró.

115 éve, 1902. január tizenhetedikén született Nâzım Hikmet török költő, drámaíró és regényíró.

70  éve, 1947. január tizenhetedikén hunyt el Czóbel Minka magyar költőnő, író és műfordító.

470 esztendeje, 1547. január tizennyolcadikán hunyt el Pietro Bembo olasz költő, író és kritikus.

135 éve, 1882. január tizennyolcadikán született Alan Alexander Milne angol író. Népszerű műve: Micimackó.

280 éve, 1737. január tizenkilencedikén született Jacques-Henri Bernardin de Saint-Pierre francia író és  mérnök.

95 éve, 1922. január tizenkilencedikén hunyt el Ávéd Jákó székely-magyar író és szerkesztő

455 esztendeje, 1562. január huszadikán született Ottavio Rinuccini olasz költő.

90 éve, 1927. január huszadikán hunyt el Miguel Echegaray spanyol író, drámaíró.

65 éve, 1952. január huszadikán született Petru Cimpoeşu román író, újságíró és szerkesztő. Ismert alkotása: Simion, a panelszent.

470 esztendeje, 1547. január huszonegyedikén hunyt el Henry Howard, Earl of Surrey angol költő.

145 éve, 1872. január huszonegyedikén hunyt el Franz Grillparzer osztrák költő, drámaíró és elbeszélő.

100 éve, 1917. január huszonegyedikén született Sőni Pál erdélyi magyar kritikus, író és irodalomtörténész.

445 esztendeje, 1572. január huszonkettedikén született John Donne angol költő, a metafizikus költészet nagy alakja.

120 éve, 1897. január huszonkettedikén született Gáspár Endre (Gottlieb) zsidó származású magyar író, műfordító, esztéta és újságíró.

35 éve, 1982. január huszonkettedikén hunyt el Majtényi Erik (Mann Erik) romániai magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.

110 éve, 1907. január huszonharmadikán született Ray Hutchinson angol író és novellista.

165 éve, 1852. január huszonnegyedikén hunyt el Ján Kollár szlovák származású cseh költő, esztéta és népdalgyűjtő.

215 éve, 1802. január huszonötödikén született Debreczeni Márton erdélyi magyar költő.

130 éve, 1887. január huszonötödikén született Diego Valeri olasz költő és író.

60 éve, 1957. január huszonötödikén született Király Béla székely-magyar költő és író.

560 esztendeje 1467. január huszonhatodikán született Guillaume Budé latinul és görögül író francia humanista, filológus és kritikus.

185 éve, 1832. január huszonhetedikén született Lewis Carol angol író, költő, matematikus és fényképész. Legismertebb műve: Alice Csodaországban.

130 éve, 1887. január huszonhetedikén született Harsányi Zsolt magyar író, újságíró, műfordító és színigazgató.

125 éve, 1892. január huszonhetedikén született Walter Gyula erdélyi magyar költő és szerkesztő.

95 éve, 1922. január huszonhetedikén hunyt el Giovanni Verga olasz író.

45 éve, 1972. január huszonnyolcadikán hunyt el Dino Buzzati olasz író, újságíró, költő és festő. Híres alkotása a Tatárpuszta.

140 éve, 1877. január huszonnyolcadikán született Csergő Hugó magyar író, költő és újságíró.

120 éve, 1897. január huszonnyolcadikán született Valentyin Petrovics Katajev orosz író és drámaíró. Ismertebb alkotása: Távolban egy fehér vitorla.

280 éve, 1737. január huszonkilencedikén született Thomas Paine angol származású amerikai író, újságíró, esszéista és politikus.

150 éve, 1867. január huszonkilencedikén született Vicente Blasco-Ibanez spanyol író, újságíró és politikus.

165 éve, 1852. január harmincadikán született Ion Luca Caragiale román író, drámaíró, költő, újságíró és publicista. Népszerű művei: Viharos éjszaka, Az elveszett levél, Farsang, Háború idején.

180 éve, 1837. január harmincegyedikén született Tolnai Lajos magyar író és publicista.

145 éve, 1872. január harmincegyedikén hunyt el Zane Grey amerikai író, novellista.

50 éve, 1967. január harmincegyedikén hunyt el Bónyi Adorján magyar író és lapszerkesztő.

Érdemes Tudni

150 éve, 1867. január elsején született Kóródy Miklós székely-magyar tankönyvszerkesztő és tanítóképzői tanár.

125 éve, 1892. január elsején született Lukács István Manszvét OFM székely-magyar erdélyi népmisszionárius, vallási író teológiatanár és hitszónok.

10 éve, 2007. január elsején hunyt el Beczásy Antal erdélyi magyar festőművész.

110 éve, 1907. január másodikán született Duka János erdélyi magyar ifjúsági író, folklórgyűjtő és tanító, a székely és a csángó népköltészet rajongója.

80 éve, 1938. január másodikán született Szőcs János csángómagyar  helytörténész, muzeológus és pedagógus.

80 éve, 1937. január harmadikán született Olosz Ella székely-magyar textilművész és néprajzkutató.

170 éve, 1847. január ötödikén született Vitos Mózes székely-magyar helytörténész, szerkesztő és római katolikus pap.

210 éve, 1807. január hatodikán született Petzvál József Miksa mérnök és matematikus, a modern fotográfiai objektívek lencserendszerének feltalálója.

95 éve, 1922. január hatodikán született Berényi Ádám erdélyi magyar közgazdász, egyetemi tanár és közgazdasági szakíró.

105 éve, 1912. január hetedikén született Székely László székely-magyar néprajkutató. Erdély vallási néprajzát kutatta.

100 éve, 1917. január tizedikén hunyt el Madarász Viktor magyar festőművész, a magyar romantika egyik jelentős alkotója.

45 éve, 1972. január tizenharmadikán született Virág Piroska székely-magyar sejtbiológus, biológiai szakíró és egyetemi oktató.

145 éve hunyt el Nagyajtai Kovács István székely-magyar történész és jogász.

85 éve, 1932. január tizennegyedikén született Albert Ernő székely-magyar népköltészeti gyűjtő, pedagógus és iskola igazgató.

120 éve, 1897. január tizenötödikén született Kerényi Károly bánáti származású magyar filológus, vallástörténész, egyetemi tanár és író.

125 éve, 1892. január tizennyolcadikán született Székely Vilmos székely-magyar plébános, zeneszerző, ének-zene tanár.

165 éve, 1852. január tizenkilencedikén született Pál Gábor székely-magyar matematika tanár, szakíró, közíró és lapszerkesztő.

30 éve, 1987. január tizenkilencedikén hunyt el Pándi (Kardos) Pál magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő és egyetemi tanár.

80 éve, 1937. január huszadikán született Kerekes Ferenc erdélyi magyar gépészmérnök, mezőgazdasági és gépészeti szakíró.

45 éve, 1972. január huszonegyedikén hunyt el Bakk Elek székely-magyar orvos és orvosi közíró.

140 éve, 1877. január huszonötödikén hunyt el Büchler Pál erdélyi magyar filológus és műfordító.

110 éve, 1907. január huszonhatodikán született Selye János osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász és endokrinológus.

130 éve, 1887. január huszonnyolcadikán született Császár Károly erdélyi magyar irodalomtörténész, esztéta, kritikus és szerkesztő.

125 éve, 1892. január huszonnyolcadikán hunyt el Nagy Imre székely-magyar katolikus kanonok, gimnáziumi igazgató, a csíksomlyói gimnázium első történetírója.

40 éve, 1977. január harmincegyedikén hunyt el Kocziány László erdélyi magyar irodalomtörténész.