2017. december 22., péntek

Ünnepi üdvözlet


Csíki iskolai könyvtárosok karácsonyi ajándékozása


A novemberben megtartott módszertani gyűlésen Egyed Daniela ötletéből valósult meg az iskolai könyvtárosok karácsonyi meglepetése. Szintén az ő szervezése által sikerült több csíki iskolai könyvtárt mozgósítani. 
 Akik részt tudtak venni a programban, ajándékcsomagot állítottak össze a csíksomlyói tüdőkórház betegeinek. A csomagok könyveket, folyóiratokat, játékokat, írószereket, gyümölcsöt és édességet tartalmaztak.


Az ajándékcsomagot Borbé Levente, Egyed Daniela és Salamon Magyari Éva 2017. december huszadikán adták át a jelenlévő nővéreknek.

Az ajándékozó könyvtárosok névsora:
Borbé Levente - Csíkszereda, Márton Áron Főgimnázium
Bölöni Melinda - Csíkszereda, Nagy Imre Általános Iskola
Dánél Hajnalka - Csíkszereda, Petőfi Sándor Általános Iskola
Egyed Daniela - Csíkszereda, Nagy István Művészeti Líceum
Gábor Emilia - Csíkkarcfalva, Mártonffy György Általános Iskola
Salamon-Magyari Éva - Csíkszereda, Székely Károly Szakközépiskola
Borbé Levente

2017. december 21., csütörtök

Pál Erzsébet levele az erdélyi iskolai könyvtárosokhoz


Kedves Kollegák!


Karácsony közeledtével engedjétek meg, hogy kívánjak mindenkinek örömteli várakozást és nagyon boldog, békés karácsonyt!

2009 óta tagja vagyok ennek a csoportnak, amit örömmel fogadtam, hiszen a kolozsvári könyvtárosi továbbképzőn nagyon sok jó könyvtárossal ismerkedtem meg. Most nem szeretném felsorolni, nehogy kihagyjak valakit. Örömmel figyelem, amikor lelkes kollégák számolnak be eseményeikről, tevékenységeikről. Viszont fájó szívvel gondolok arra, amikor egyes emberek nem értékelik munkátokat, lenézik vagy félvállról veszik a könyvtárak fontosságát arra hivatkozva, hogy nincs szükség az iskolai könyvtárakra, mert a mai generáció nem igényli. Néha elveszik tőletek azt a hitet, azt a reményt, hogy érdemes ennek a hivatásnak szentelni életetek - mert igenis hivatás- a könyvek iránti szeretetet, az értő és értelmező olvasás fontosságát, éltető magját, ki más, ha nem a könyvtáros tudja elültetni az újabb és újabb generációk szívében. Hogy is tudjatok jó és eredményes munkát végezni, ha megszüntetik az általános iskolai könyvtárakat, ha elveszik tőletek az egész normákat, kiegészítve pénztáros, raktáros, kapus, tej kifli osztó vagy sorolhatnám tovább, milyen munkakör betöltésével.

Feltehetjük a kérdést: Érdemes egyáltalán könyvtáros szakon egyetemet végezni?

Engedjétek meg, hogy saját tapasztalatomat megosszam veletek. A kolozsvári továbbképzőn eldöntöttem, hogy beiratkozom a könyvtár szakra, amit 2012-ben sikeresen befejeztem. Ez idő alatt megszüntették a Kis-Homoród menti általános iskolákban a könyvtárosi állásokat. Nemrég az egyik középiskolában könyvtárosi állást hirdettek. Arra gondoltam, hogy megpályázom ezt az állást, de már a dosszié leadásakor szembesültem azzal a ténnyel, hogy nem fontos a könyvtárosi szakvégzettség. Húsz évet helyettesítőként magyart és angolt tanítottam, s elmondhatom van tapasztalatom pedagógusként is.

Nem sikerült, hogy megkapjam a könyvtárosi állást, de nem is ez bánt annyira, hanem ahogy világossá vált számomra az, hogy hiába van felsőfokú könyvtárosi végzettségem, mert egy könyvtárosi állást ezek szerint bárki betölthet. Ezek után teszem fel az újabb kérdést, hogy akár egy gépészmérnök is lehet tanítónő? Nem áll szándékomban, ezzel bárkit is megbántani, ha esetleg nincs könyvtárosi végzettsége, mert tudom, hogy az évek során megtanulta a szakmát és jól végzi a munkáját. Ne csodálkozzunk, ha fiataljaink elvégzik az egyetemet és külföldön keresnek munkát, mi motiválja akkor őket az itthon maradásra? 
 
Az első kérdésemre a válaszom az, hogy a kudarcok ellenére érdemes volt elvégezzem az egyetemet, hiszen annyi jó emberrel találkoztam, sok tudást kaptam, amit nem vehetnek el tőlem.

Kívánok munkátokhoz erőt, kitartást, jó egészséget, és ha néha úgy érzitek, hogy nem bírjátok tovább, gondoljatok a csillogó szemű gyerekekre, akik a tudást szomjazzák, és akikért érdemes dolgozni, hiszen ők azok, akik nem tehetnek róla, hogy ilyen helyzetbe kerültek az iskolai könyvtárak!


2017. december 15., péntek

Udvarhelyszéki iskolai könyvtárosok módszertani gyűlése

2017. december 8-án, Székelyudvarhelyen a Bányai János Műszaki Szakközépiskolában tartottuk a körzet könyvtárosainak módszertani napját. A nap témája Az olvasás iránti érdeklődés folyamatos fenntartása az iskolai könyvtárakban.
Házigazdánk, Marossy Enikő köszöntötte a jelenlevőket.
A bemutatók sorát Dunkler Réka könyvtáros indította, aki beszámolt azokról a foglalkozásokról, melyeket ő szervez a Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában. Olyan ötleteket osztott meg velünk, amellyel sikeresen bevonja a könyvtári tevékenységekben az iskolásokat, illetve beszámolt a Tanárokat a könyvtárba! Programjáról is.
Meghívott vendégünk Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa, elsőként beszámolt a Hargita megyei iskolai könyvtárak helyzetéről valamint az érdemfokozatról, aminek a lehetőségét mindenkinek ki kell használni, hiszen volt olyan időszak, hogy a kisegítő személyzet nem adhatott be ilyen kérelmet. Ezután beszélt a mesék, legendák és mondák fontosságáról, beleszőve a helytörténeti szempontból elengedhetetlen legendákat.
Barabás Zója, a Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárosa egy olyan könyvtári eseményről számolt be, ami nemzetközinek mondható, ugyanis székelyudvarhelyi és budapesti gyerekek körében keresték a legnépszerűbb magyar népmesét. A felhívásra 1300 gyermek és pedagógus kapcsolódott be, 6 iskolából 130 mesecím és nagyon sok illusztráció érkezett. Terveik szerint a legjobban sikerült 12 rajzból naptárt készítenek.
A beszámolók után a jelenlevő könyvtárosok megvitatták problémáikat, beszéltek sikereikről és a szervezett tevékenységekről. Borbé Levente felolvasta Egyed Daniela kolléganőnk levelét Borboly Csaba elnök úrhoz, melyben tolmácsolta mindnyájunk kérését, hogy Hargita Megye Tanácsa, lehetőség szerint támogassa az iskolai könyvtárak új könyvekkel való ellátását.
A módszertani kör végén sor került a következő szakmai találkozás helyszínének és időpontjának megbeszélésére.
A résztvevők névsora:
  • Simó Ildikó, Mártonffi János Általános Iskola- Szentegyháza
  • Botorok Ildikó, Eötvös József Szakközépiskola- Székelyudvarhely
  • Barabás Judit, Benedek Elek Pedagógiai Líceum- Székelyudvarhely
  • Dénes Tünde, Tamási Áron Gimnázium- Székelyudvarhely
  • Deák Enikő, dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola- Székelyudvarhely
  • Györfi Margit, Kós Károly Szakközépiskola- Székelyudvarhely
  • Kátay Erzsébet, Korondi Szakközépiskola- Székelyudvarhely
  • Kelemen Rebeka, Áprily Lajos Általános Iskola- Parajd
  • Barabás Zója, Móra Ferenc Általános Iskola- Székelyudvarhely
  • Borbé Levente, Márton Áron Főgimnázium- Csíkszereda
  • Marossy Enikő, Bányai János Szakközépiskola- Székelyudvarhely
  • Szász Enikő, Tompa László Általános Iskola- Székelyudvarhely
  • Hatos Melinda, Orbán Balázs Gimnázium- Székelykeresztúr
  • Kántor Ágnes, Petőfi Sándor Általános Iskola- Székelykeresztúr
  • Dunkler Réka, Bethlen Gábor Általános Iskola- Székelyudvarhely
Hatos Melinda



2017. december 11., hétfő

ReMeK-e-hírlevél XII, 2017/12. számából

Újraalakulhat a romániai Országos Könyvtári Bizottság
Kedvezően véleményezte a romániai Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma az évekkel ezelőtt megszűnt Országos Könyvtári Bizottság (Comisia Naţională a Bibliotecilor) újraalakítását – mindeddig, ennek hiányában, a könyvtárakkal kapcsolatos ügyekkel a minisztérium Országos Múzeumi és Közgyűjteményi Bizottsága (Comisia Naţională a Muzeelor şi Colecţiilor) foglalkozott.
A szakbizottság újraalakítását Lucian Romaşcanu illetékes miniszter jelentette be 2017. november 8-i átiratában; a kezdeményezés képviselői interpelláció nyomán indult meg szeptemberben. Az Országos Könyvtári Bizottság létrehozását még a 2002-es Könyvtári törvény rendelte el, és megszűnéséig működése is ennek alapján történt.
Forrás: http://www.cdep.ro/interpel/2017/r560B.pdf

Megújult intézményi honlap
Látogatható a Bod Péter Megyei Könyvtár megújított, mobileszközökről is megfelelően elérhető honlapja, amely korábbi és friss tartalmakkal fogadja olvasóit a kmkt.ro címen Szeretettel várjuk, keressék fel bizalommal, „lapozzák” haszonnal! A régi honlap még át nem vett anyagai elérhetők a http://old.kmkt.ro/ címen.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/photos/a.488498054521700.105381.236481853056656/1567001740004654/?type=1&theater

Találkozó dr. Lilivel – Csikós Farkas Kata mesekönyvének bemutatója
Doktor Lilivel ismerkedhettek meg a gyermekek Csikós Farkas Kata Lázálom Lilivel című illusztrált mesekönyvének bemutatóján, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. november 22-én. A Kreatív Kiadó által gondozott könyvecske valóban hiánypótló. Olyan meséket tartalmaz, amelyek segítenek a gyermekeknek legyőzni félelmeiket, szorongásaikat a kórházi kezelések során. A kötet fiatal szerzője, Csikós Farkas Kata 2008 óta asszisztens a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán. Közben három gyermeket nevel, 2012 óta kezdett babakészítéssel foglalkozni, amikor saját készítésű babát, játékot akart gyermekei kezébe adni. Dr. Lili is egy saját készítésű baba, azért alkotta meg, hogy segítsen a gyermekeknek átesni a kórházi kezelés okozta szorongáson, félelmeken. A könyvbemutatón sok család és kisgyermek vett részt, a szerző felolvasta a kötet címadó történetét, és be is mutatta a jelenlévőknek a mesében szereplő kórházi eszközöket.

Hegedűs Imre János Székelyország. Szerelmes földrajz című könyvét mutatták be
Hegedűs Imre János Székelyország. Szerelmes földrajz című könyvének új, bővített kiadását mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a Magyar Nyelv Napja alkalmával szervezett Hargita megyei rendezvénysorozat keretében, 2017. november 13-án. Hegedűs Imre János író, irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudományok doktora. Székelyország. Szerelmes földrajz című kötete második kiadásban jelent meg a Magyar Napló kiadásában. A szerző a találkozón elmondta, több oka is van annak, hogy könyvét új, bővített kiadásban jelentette meg. A székelységre és Székelyföldre vonatkozó új kutatások és a frissen megjelent háromkötetes Székelyföld története új ismeretekkel bővítette az általa kutatott témát.
A sajtóban a könyvbemutatóról: http://hargitanepe.eu/szerelmes-foldrajz-bovitett-kiadas/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/563/a-magyar-nyelv-napjan-mutattak-be-hegedus-imre-janos-szekelyorszag.-szerelmes-foldrajz-cimu-konyvenek-uj-kiadasat

Új erdélyi fotóalbumok bemutatója a könyvtárban
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla, az ismert veszprémi szerzőpáros új erdélyi tematikájú fotóalbumokkal jelentkeztek: Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig ‒ A mesemondó aranyember barangolásai című új albumban Jókai Mór nyomdokain járták be Erdélyt, fotókon örökítve meg a helyeket, ahol a nagy író járt, illetve regényeinek erdélyi helyszíneit. Másik albumuk az Erdély ‒ Mezőség – A Holt-tenger tükrében. Tóvidék – Szórványmagyarság címet viseli. A csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban találkozhatott a szerzőkkel 2017. november 10-én. Soós Andrea előadóművész ismertette az albumokat, versekkel, idézetekkel és népdalokkal színesítve a vetítéssel kísért előadást.
A sajtóban a találkozóról: http://hargitanepe.eu/erdely-tematikaju-albumok/
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/561/varadi-peter-pal-es-lowey-lilla-kettos-konyvbemutatoja

Fogadd és engedd el! – Jánossy Zsuzsanna könyvbemutatója
Fogadd és engedd el! címmel jelent meg Jánossy Zsuzsanna első könyve, amelynek megírására a családjában 2009-ben bekövetkezett tragédia, húga halála késztette. A könyv a Publio kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben. A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. november 8-án tartott bemutatóján a szerző beszélt a könyvről, annak létrejöttének körülményeiről. Életvezetési tanácsait, a spiritualitás, a vallás, az emberi élet és univerzum kapcsolatáról alkotott véleményét is megosztotta a jelenlévőkkel.
A sajtóban az eseményről: http://hargitanepe.eu/fogadd-es-engedd-el/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/560/fogadd-es-engedd-el--janossy-zsuzsanna-elso-konyvet-mutattak-be

Olvasásélmény - hosszú utóhatással, a székelyudvarhelyi könyvtárban
Fél évtizedes múltra tekint vissza a székelyudvarhelyi könyvtár olvasóklubja. A tagok közösen választanak ki olvasásra egy könyvet, és havonta egyszer összeülnek, hogy megbeszéljék élményeiket. Kritika, megrázó érzések, a témához kapcsolódó életélmények, humoros meglátások röppennek fel - a klubtagok ki nem hagynák a találkozót. Nemrég születésnapot ünnepeltek, tortával, jó könyvekkel.
Kíváncsiak voltunk, hogy volt-e olyan mű, ami nagyon "megdolgozta" a csapatot. Margaret Mazzantini Újjászületését nevezte meg Gálovits Rózsa könyvtáros, amely - mint mondta - komoly dráma, és több olyan témát is felvet, ami főleg női szemszögből rendkívül felkavaró. - Mivel csupán három pasink van, ezért gyakran előfordul, hogy hogy nőiesebb műveket választunk, de szerencsére nem róják fel ezt nekünk. Egy másik ilyen mű Péterfy-Novák Éva Egyasszony című önéletrajzi írása, szintén női témájú, és ugyancsak alapproblémája a nők ellen elkövetett erőszak. Előbbiben háborús környezetben zajlik az abúzus, utóbbiban házasságon belüli erőszakról van szó. Kemény témák, nem tudjuk száraz szemmel olvasni ezeket a műveket - vallotta be az Olvasóklub moderátora.
Források: http://hargitanepe.eu/olvasaselmeny-kozosen-hosszu-utohatassal/

Könyvtárnapok Marosvásárhelyen
2017. november 20-től kezdődött Marosvásárhelyen a megyei könyvtár Philobiblon nevű rendezvénysorozata. A programban gyermekfoglalkozások – alkotóműhelyi tevékenységek, mesedélelőtt, kincsvadászat –, szakmai kollokvium, könyvvásár, könyvbemutatók, kiállítás-megnyitók szerepeltek. November 22-én a könyvtár dokumentációs termében megtartották a Könyvek vetélkedője olvasóverseny magyar résztvevőinek döntőjét, másnap ugyanitt átadták a Pro Libro Senator és a könyvtár egyik fiatal olvasójának járó Pro Libro Spe kitüntetést. A könyvtárnapok idején a megyei könyvtár központi épületében és a Teleki Tékában is nyitott kapukkal várták az érdeklődőket.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/k%C3%B6nyvt%C3%A1rnapok-marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyen

Kétmillió könyvtár került fel az IFLA könyvtár-világtérképére
A világ 99 országából kétmillió könyvtár adatait sikerült eddig az IFLA könyvtári világtérképére felvezetni. A 2017. október 31-én lezárult első gyűjtési szakasz eredményeinek kiértékelése folyamatban van, a térképet itt lehet megtekinteni: https://librarymap.ifla.org/map
Forrás: https://www.ifla.org/node/16947

Szabó Magda és Borbély Szilárd művei is szerepelnek a milánói könyvvásáron
Borbély Szilárd Nincstelenek és Szabó Magda Freskó című regényének olasz fordítását is megismerhette a közönség a 2017. november 16. és 19. között lezajlott milánói BookCity könyvvásáron. A magyar szereplést a hatodik alkalommal megszervezett észak-olaszországi könyvvásáron a Balassi Intézet Publishing Hungary programja támogatja. Szabó Magda 1953-as regényének témáját egy megrendítő családi haláleset és temetés keserves élménye ihlette. Az egyetlen nap történetét elmesélő mű 1958-ban látott napvilágot, és hamarosan a nemzetközi könyvpiacra is eljutott. A regény olasz fordítása idén jelent meg az Edizioni Anfora kiadó gondozásában, és november 19-én mutatták be a milánói könyvvásáron.
Ugyancsak vasárnap, a Sormani Könyvtár Grechetto termében Borbély Szilárd Nincstelenek című regényének olasz fordítását mutatták be, amely tavaly jelent meg a Marsilio kiadónál. A Római Magyar Akadémia Néma fájdalom című rendezvényén Giuseppe Genna neves olasz kortárs író, Mariarosaria Sciglitano, a regény fordítója, valamint Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója beszélgettek a 2014-ben tragikus körülmények közt elhunyt Borbély Szilárd alkotói életútjáról és regényéről, amelyben egy elzárt, szatmári kisfalu terei és alakjai, emlékei és hiedelmei elevenednek meg, egy gyermek szemszögéből láttatva.
Forrás: http://www.balassiintezet.hu/hu/esemenyek/2135-magyar-regenyek-milanoi-konyvvasaron/
Lezajlott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló, több mint száz programmal várta az érdeklődőket a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, amelyre 2017. november 16. és 19. között került sor.
„Slammerek nyitották meg a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, kissé pimaszul, de egyáltalán nem szemtelenül mutatva rá az olvasás, a nyomtatott könyvek megbecsülésének a fontosságára. A szervezők tudatosan kihagyták a monoton köszöntőket, szavalatokat, köszönetnyilvánításokat. A slammerek rímes, szellemes gondolatokban foglalták össze mindazt, ami várja a vásározókat ezeken a napokon, Adytól Kós Károlyig, Vámos Miklóstól Sütő Andrásig, versektől kalandregényig találhattak olvasnivalót”, áll a könyvvásár honlapján.
A Románia egyik legnagyobb könyvvásárának számító rendezvényen több mint negyven erdélyi és magyarországi kiadó, valamint könyvkereskedő vett részt. A vásárlók több ezer könyvcímből válogathattak.
Az idei díszmeghívott a Jelenkor Kiadó és szerzőik voltak: Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa és Szabó Róbert Csaba, akiknek külön estjük volt.
A kiemelt programok között szerepelt az Erdély csodái című fotókiállítás, valamint A mai magyar női próza címet viselő beszélgetés, amelynek házigazdája Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője volt, meghívottai pedig Király Kinga Júlia, Márton Evelin, Selyem Zsuzsa és Szeifert Natália.
Idén rekordszámú jelentkező, 717 gyermek és 239 csapat vett részt a könyvvásár Olvasd el, és játssz velünk! elnevezésű irodalmi vetélkedőjén, amelynek döntőjét a könyvvásáron tartották. A három évvel ezelőtt elindított megmérettetésen eddig összesen 1845 gyerek vett részt és olvasta el a korosztálya szerint számára kijelölt kortárs szerzők alkotásait. Makkai Kinga főszervező szerint a játék már „olvasómozgalommá” nőtte ki magát a fiatalok körében. Úgy véli, izgalmas, friss kortárs könyvekkel fel lehet ébreszteni a fiatal nemzedék olvasási kedvét.
Forrás: http://vasarhely.ro/konyvvasar/

Könyvtári vetélkedő Áprily Lajos életéről
Három középiskola 30 diákja részvételével zajlott a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár által meghirdetett irodalmi és könyvtárhasználati vetélkedő, amelyet Áprily Lajos emlékére szerveztek. A díjazást a neves erdélyi költő, műfordító születésnapján, november 14-én tartották; az esemény az emlékezés jegyében zajlott.
„Örömünkre nagy érdeklődés övezte a programunkat. A pályázati úton nyert keret miatt viszont nem tudtunk minden érdeklődő csapatot versenyben tartani, de így is bővítettük az eredetileg meghatározott létszámot” – mondta el a sajtónak Ferencz-Mátéfi Kriszta könyvtárigazgató. Hozzátette, a létszámbővítésnek köszönhetően a város három középiskolájából egységesen 5-5, kétszemélyes csapat vehetett részt a programon.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvtari-vetelkedot-tartottak-aprily-lajos-eleterol

Elkészült Románia első városi madáratlasza
A Román Madártani Egyesület (SOR) munkatársai 2017. november 15-én mutatták be Kolozsvár Madarainak Atlaszát, a könyv a SOR kolozsvári munkatársai, valamint Kósa Ferenc (Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, BBTE – Kolozsvár) négyéves együttműködésének gyümölcse, amely nem jöhetett volna létre számos helyi madárbarát önkéntes segítsége nélkül.
A Kolozsvár Madarainak Atlasza hazánk elsőként megjelenő városi madáratlasza, amely gazdag információforrásként szolgálhat a városban előforduló fajokról. Az elterjedési térképek mellett számos fénykép, QR-kód segítségével elérhető madárhang és jelentős ökológiai ismeretanyag gazdagítja a könyvet. Az atlasz megvalósítását Kolozsvár Polgármesteri Hivatal támogatta, és a nyomtatott példányok költségmentesen eljutnak a város könyvtáraiba, oktatási intézményeibe, valamint azon szervezetekhez, amelyek hozzájárulhatnak a természeti értékek megőrzéséhez.
Az atlasz jelentősége és haszna mellett szót ejtenek Kolozsvár folyamatosan gyorsuló urbanizációjáról. A könyvet gyakorlatilag „útmutatóként” is használhatják azok, akiket érdekel Kolozsvár madárfaunája, a környezeti nevelés helyi lehetőségeinek megismerése, a város élővilágának sokfélesége, a természetközeli városfejlesztés vagy akár a természeti értékeink turisztikai hasznosítása.
Forrás: www.szabadsag.ro/-/kolozsvaron-mutatjak-be-hazank-elso-varosi-madaratlaszat

 Erdélyi magyar érték lett a vallásszabadság törvénye
„A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlésen megszavazott vallásszabadság törvényének felvételét kérte az Erdélyi Magyar Értéktárba. A bizottság úgy döntött, hogy erdélyi magyar értékké nyilvánítja a vallásszabadság törvényét, valamint a felterjesztés kibővítése után benyújtja azt a Hungarikum Bizottsághoz” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságának tagjai az RMDSZ hírlevele szerint további értékekről is döntöttek: a csíkrákosi római katolikus vártemplomot a Székelyföldi Értéktárba javasolták, a Bogáti kápolnát pedig a Hargita Megyei Értéktár részévé nyilvánították.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/erdelyi-magyar-ertek-lett-a-vallasszabadsag-torvenye
http://www.kjnt.ro/ertektar/

Prima Primissima-díj Kányádi Sándornak
2017. december 1-jén átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat Budapesten, a Müpában. Magyar irodalom kategóriában Kányádi Sándor, színház- és filmművészet kategóriában Enyedi Ildikó, zeneművészet kategóriában Eötvös Péter vehette át az elismerést.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Farkas Gábor építész; magyar tudomány kategóriában Vicsek Tamás fizikus, akadémikus; magyar sajtó kategóriában Baló György szerkesztő, műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Birkás Ákos festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgató vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Bálint György kertészmérnök kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.
Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat a Hazajáró - honismereti magazinműsornak ítélték a szavazók.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/kanyadi-sandor-prima-primissima-dijas

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

2017. december 4., hétfő

Félúton ég és Föld között

 


Szilveszter László Szilárd munkája, a Félúton Ég és Föld között kötete, amelynek alcíme: Identitásalakzatok a második világháború utáni erdélyi lírában, 2016-ban látott napvilágot.

A magyar irodalom trianoni döntés utáni helyzetében kerülő, az anyaországon kívül élő magyarok, és ezen belül is az erdélyiek, költői lélegzetvételének bemutatója ez a munka. A kor előzményeként számon kell tartani ezt a történelmi pillanatot. Igazából eme múlt következményeként megélt második világháború után élő magyar ajkú értelmiségiek identitáskereséséről szól. A szerző jórészt szubjektív szempontok szerint tíz költőt vonultat fel ebből a szakaszból.
 
A költők névsora: Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Farkas Árpád, Király László, Balla Zsófia, Szőcs Géza, Kovács András Ferenc, Demény Péter és Lövétei Lázár László.

Szilveszter László Szilárd kötete rávilágít, arra, hogy akkor létezett regionális megosztottság a magyar irodalmon belül. A művek elemzése nagyjából három korszakot felölelő időszakból származnak. Nagyrészt a második világháború utáni 40-es évek közepétől a hatvanas évek közepéig, majd innen a 80-as évek végéig, valamint az 1989-es rendszerváltás utáni esztendőkre tagolódik. Minden egyes korszak politikai-ideológiai hatása, ha nem is megalkuvóan, de rányomta bélyegét az irodalomra is.

A részbevezetőkben összegzett ideológiák (politikai és társadalmi hátterek) ismertetése egy „könnyítés” az olvasó számára, amely a jobb megértést segíti.

Ez a munka egy érdekfeszítő tanulmány. Irodalmárok, tanárok és diákok egyaránt csemegézhetnek belőle.

A kötet elérhető elektronikusan az alábbi címen:

*


Szilveszter László Szilárd 1976. március 25.-én született Marosvásárhelyen. 1994-ben érettségizett a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban. Tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen folytatta, ahol 1999-ben lediplomázott, majd 2008-ban doktori címet szerzett.
Mint irodalomtörténész, kutatási területeként a XX. századi és a kortárs magyar lírát jelölte meg.

A szerző eddig megjelent munkái:
„Festett az arcom nékem is...” (Irónia a modern és posztmodern költészetben). Megjelent 2009-ben a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában.
Az irónia nyelve a két világháború közötti magyar lírában. Kiadta 2012-ben a bukaresti Editura Didactică şi Pedagogică R.A.
Értékválság és értékváltás... Szemelvények az elmúlt száz év magyar költészetéből. 2013-ban jelen meg a kolozsvári UART-Press – Presa Universitară Clujeană kiadónál.
Félúton Ég és Föld között. Identitásalakzatok a második világháború utáni erdélyi magyar lírában. 2016-ban jelent meg a budapesti MMKI – L’Harmattan kiadónál

Borbé Levente

2017. december 1., péntek

Decemberi évfordulók 2017

125 éve, 1892. december elsején született Cezar Petrescu román író, novellista, újságíró és szerkesztő. Ismertebb regénye: Fram, a jegesmedve
105 éve, 1912. december elsején született Kovai Lőrinc (Kovalcsik) orosz-lengyel származású magyar író és újságíró.

50 éve, 1967. december másodikén hunyt el Szilágyi Ferenc magyar eszperantó költő, író, szerkesztő és eszperantó tanár.

205 éve, 1812. december harmadikán született Hendrik Conscience belga flamand író.

160 éve, 1857. december harmadikán született Joseph Conrad (Teodor Józef Konrad Nałęcz-Korzeniowski) lengyel származású angol író.

120 éve, 1897. december harmadikán született Andrij Wassylowytsch Holowko ukrán író és elbeszélő.

80 éve, 1937. december harmadikán hunyt el József Attila magyar költő, író és műfordító.

1122 esztendeje, 895. december negyedikén hunyt el Omár Khajjám (Khayyam) perzsa költő, filozófus, természettudós, csillagász és matematikus.

225 éve, 1792. december negyedikén hunyt el Péczeli József magyar költő és műfordító.

85 éve, 1932. december negyedikén hunyt el Gustav Meyrink osztrák író, mesemondó, drámaíró és műfordító. Magyar nyelvre is lefordított művei: A négy holdfivér, A tücsökjáték, Történet Alajosról, az oroszlánról, Láthatatlan Prága, Órásmester stb.

160 éve, 1857. december ötödikén született Alice Brown amerikai írónő, költő és drámaíró.

140 éve, 1877. december ötödikén született Andrejs Upits lett író, újságíró, színműíró és lapszerkesztő.

300 esztendeje, 1717. december hatodikán született Elizabeth Carter angol költőnő, író és fordító.

175 éve, 1842. december hatodikán született Felice Cavallotti olasz író, drámaíró. Az Énekek éneke című verses színművével aratott nagy sikert.

120 éve, 1897. december hatodikán született Oskar Walter Cisek romániai német író, novellista, esszéíró, költő és művészkritikus. Műveit német és román nyelven írta.

2060 éve, Kr. e. 43. december hetedikén hunyt el Marcus Tullius Ciceró római író, filozófus és politikus.

1050 esztendeje, 967. december hetedikén született Abú Szaíd (Abū-Sa'īd Abul-Khayr) perzsa költő.

125 éve, 1892. december hetedikén született Kosáryné Réz Lola magyar író és műfordító.

90 éve, 1927. december hetedikén született
Fodor Sándor székely-magyar író és műfordító. Ismertebb művei: Csipike (meseregény), A büdösgödör, Megőrizlek, A felnőttek idegesek, Tíz üveg borvíz.

185 éve, 1832. december nyolcadikán született Bjørnstjerne Bjørnson norvég író, költő és újságíró.

175 éve, 1842. december nyolcadikán született Csiky Gergely magyar író, költő, drámaíró és műfordító.

140 éve, 1877. december nyolcadikán született Fenyő Miksa magyar író, lapalapító és szerkesztő.

175 éve, 1842. december tizedikén hunyt el Szentiváni Mihály székely-magyar költő, író és publicista.

140 éve, 1877. december tizedikén hunyt el Fábian Gábor magyar író, költő és műfordító.

125 éve, 1892. december tizedikén született Komlós Aladár felvidéki származású magyar író, költő, műfordító és irodalomtörténész.

150 éve, 1867. december tizenegyedikén hunyt el Bérczy (Stand) Károly magyar író, költő, újságíró, műfordító és szerkesztő.

40 éve, 1977. december tizenegyedikén hunyt el Gera György magyar író, műfordító, dramaturg és publicista.

240 éve, 1777. december tizenkettedikén hunyt el Albrecht von Haller svájci német költő, filozófus, természettudós, botanikus és orvos.

225 éve, 1792. december tizenkettedikén hunyt el Gyenisz Ivanovics Fonzivin orosz író, drámaíró.

125 éve, 1892. december tizenkettedikén született Bónyi Adorján magyar író és lapszerkesztő.

220 éve, 1797. december tizenharmadikán született Christian Johann Heinrich Heine (Harry Heine) zsidó származású német költő, író, újságíró, a német romantika egyik meghatározó alakja.

170 éve, 1847. december tizennegyedikén hunt el Czakó Zsigmond székely származású erdélyi magyar drámaíró és színész.

195 éve, 1822. december tizenötödikén hunyt el Verseghy Ferenc magyar költő és nyelvész.

50 éve, 1967. december tizenötödikén hunyt el Gellért (Goldmann) Oszkár zsidó származású magyar költő, író, újságíró és szerkesztő.

120 éve, 1897. december tizenhatodikán hunyt el Alphonse Daudet francia regényíró, humorista.

100 éve, 1917. december tizenhatodikán született Sir Arthur Charles Clark angol író, sci-fi író és mérnők.

115 éve, 1902. december tizenhatodikán született Rafael Alberti katalán költő és grafikus.

250 éve, 1767. december tizenhetedikén született Vittorio Barzoni olasz író és politikus.

95 éve, 1922. december tizenkilencedikén született Karel Destovnik-Kajuh szlovén költő és műfordító.

80 éve, 1937. december tizenkilencedikén született Marék Veronika magyar írónő és grafikus.

75 éve, 1942. december tizenkilencedikén hunyt el Bárd Oszkár (Wettenstein) erdélyi zsidó származású magyar költő, drámaíró és orvos.

100 éve, 1917. december huszonegyedikén született Heinrich Böll német író és műfordító. Ismert művei: Biliárd féltízkor, Csoportkép hölggyel, Katharina Blum elveszett tisztessége.

90 éve, 1927. december huszonkettedikén született Sipos Domokos erdélyi magyar költő és író.

120 éve, 1897. december huszonharmadikán hunyt el Pálffy Albert magyar író, lapszerkesztő, ügyvéd és politikus.

100 éve, 1917. december huszonharmadikán született Gimes Miklós zsidó származású magyar újságíró és politikus.

80 éve, 1937. december huszonharmadikán hunyt el Kováts József erdélyi magyar író, újságíró és kritikus.

420 esztendeje, 1597. december huszonnegyedikén született Martin Opitz német barokk költő, író.

195 éve, 1822. december huszonnegyedikén született Matthew Arnold angol költő és kritikus.

35 éve, 1982. december huszonnegyedikén hunyt el Louis Aragon francia költő, író, újságíró, esszéista, műfordító és kritikus.

445 esztendeje, 1572. december huszonötödikén hunyt el Méliusz Juhász Péter magyar író, botanikus, egyháztudós és református lelkész.

170 éve, 1847. december huszonötödikén született Hriszto Botev bolgár költő, újságíró és forradalmár.

125 éve, 1892. december huszonötödikén született Rebecca West (Cicily Isabel Fairfield) ír írónő.

150 éve, 1867. december huszonhatodikán született Julien Benda francia novellista és filozófus.

220 éve, 1797. december huszonhetedikén született Ghálib (Mirza Khán Aszadulah) török származású, urdú és perzsa nyelvű indiai költő és író.

120 éve, 1897. december huszonhetedikén született Tudor Vianu román irodalomtörténész, író, költő, esszéíró és filozófus.

55 éve, 1962. december huszonhetedikén hunyt el Erwin Wittstock erdélyi német író, novellista és újságíró.

45 éve, 1972. december huszonhetedikén hunyt el Dutka Ákos Sándor partiumi magyar költő és újságíró.

35 éve, 1982. december huszonnyolcadikán hunyt el Gábor Áron emigráns magyar író és újságíró.

115 éve, 1902. december huszonkilencedikén született Gál László vajdasági magyar költő, író, újságíró és műfordító.

115 éve, 1902. december huszonkilencedikén született Mihály László Barna székely-magyar költő, író, közíró és újságíró.

30 éve, 1987. december harmincadikán hunyt el Száraz György magyar író, esszéíró és drámaíró.

65 éve, 1952. december harmincadikán hunyt el Ivan Olbracht cseh író, újságíró és műfordító.

55 éve, 1962. december harmincadikán hunyt el Reményik Zsigmond magyar író és műfordító.

270 éve, 1747. december harmincegyedikén született Gottfried August Bürger német költő és író. Népszerű alkotása a Münchhausen báró kalandjai.

145 éve, 1872. december harmincegyedikén hunyt el Aleksis Kivi (Alexis Stenvall) svéd származású finn író, a finn irodalom egyik úttörője, az első finn regény írója.

140 éve, 1877. december harmincegyedikén született Victor Dyk cseh költő, író, drámaíró és politikus.


Érdemes Tudni

130 éve, 1887. december elsején hunyt el
Király György bánsági születésű magyar irodalomtörténész, műfordító, pedagógus és egyetemi tanár.

55 éve, 1962. december másodikán hunyt el Bíró Vencel, Erdélyben működő magyar történész, piarista szerzetes.

120 éve, 1897. december ötödikén született Járosi Andor vajdasági származású erdélyi magyar kritikus, evangélikus lelkész, teológia tanár és író.

90 éve, 1927. december ötödikén született Kovács Ildikó székely-magyar bábszínházi rendező és szakíró.

135 éve, 1882. december hetedikén született Járosy Dezső bánsági magyar zeneesztéta, kritikus, orgonaművész és zeneszerző.

145 éve, 1872. december nyolcadikán született Janovics Jenő kárpátaljai születésű erdélyi magyar lapszerkesztő, színész, színigazgató, filmrendező és forgatókönyvíró.

140 éve, 1877. december nyolcadikán hunyt el Biró Sándor székely-magyar lelkész, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatti csíksomlyói Hadi Lap szerkesztője.

120 éve, 1897. december nyolcadikán született Héjja Pál székely-magyar katonaorvos, orvostörténész és szakíró.

35 éve, 1982. december nyolcadikán hunyt el Kelemen Béla székely-magyar nyelvész, esztétikai író, szótáríró és egyetemi tanár.

100 éve, 1917. december kilencedikén született Antal György csángó-magyar származású karnagy és zenepedagógus.

5 éve, 2012. december kilencedikén hunyt el Abody Nagy Béla székely-magyar festő és író.

425 esztendeje, 1592. december tizedikén hunyt el Abafáji Gyulai Pál erdélyi magyar orvos és történetíró.

95 éve, 1922. december tizedikén született Molnár Béla székely-magyar biológus, szakíró és egyetemi oktató.

130 éve, 1887. december tizenegyedikén született Monoki István erdélyi magyar bibliográfus és szakíró.

410 esztendeje, 1607. december tizennegyedikén született Kemény János erdélyi magyar fejedelem.

215 éve. 1802. december tizenötödikén született Bolyai János világhírű erdélyi magyar matematikus.

130 éve, 1887. december tizenötödikén született Konsza Samu székely-magyar nyelvész, néprajzkutató és pedagógus.

180 éve, 1917. december tizenhatodikán született Kodály Zoltán magyar zeneszerző, népzenekutató és zenepedagógus.

300 éve, 1717. december tizenhetedikén született Páldi Székely István erdélyi magyar nyomdász és rézmetsző.

95 éve, 1922. december tizenkilencedikén hunyt el Kozma Dénes székely-magyar mezőgazdász és kémikus.

115 éve, 1902. december huszonharmadikán született Ferencz Gyárfás székely magyar újságíró és haditudósító.

145 éve, 1872. december huszonkilencedikén született Homoródszentpáli Bathó János székely-magyar muzsikus, zeneszerző és zenetanár.

115 éve, 1902. december huszonkilencedikén született Mihály Barna László székely-magyar költő, regényíró, közíró és újságíró.

110 éve, 1907. december harmincadikán született Kéki Béla erdélyi magyar könyvtáros, bibliográfus és könyvtártudományi szakíró.

140 éve, 1877. december harmincegyedikén született Dobay Zelma székely-magyar lapszerkesztő.

190 éve, 1827. december harmincegyedikén vezetik be a közvilágítást Kolozsvárott.




Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...