„Én is ott jártam, saját fülemmel hallottam...”

Idén a népmese napján egy kicsit szélesebb körben gondolkodtunk, mint az előző években. Nemcsak a magyar népmeséket, hanem a világ többi népének meséjét is szerettük volna ünnepelni. Így hívtuk meg iskolánkba Danny Bain mesemondót, aki különleges afrikai hangszerén (balafon) játszva mesél magyar nyelven egzotikus népek meséiből. 

Az ilyen jellegű mesélés fontossága abban áll, hogy a mai gyerekek átélhetik a mesélés ősi formáját, ami a mi kultúránkban is hasonlóképpen történt, de már ritkán találkozhatunk vele: a mesélő egy olyan személy, aki jelen van a mesélés során, a hallgatókkal közösen alakíthatják a mese fonalát énekükkel, odaillő beszólásaikkal, így a mesélés egy közösségi élménnyé válik, nem csupán egy előadás. 

A Danny Bainnel és meséjének hőseivel töltött idő különlegességét növelte a mese után következő hangszerbemutató, valamint egy afrikából származó perkúciós hangszer, a kashaka segítségével megtanult kis afrikai dalocska, amit együtt énekelt mindenki.

Dánél Hajnalka,

 könyvtáros

Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda

 

Kortárs román szerzők szemléje

Hiszem azt, hogy nem megy ki divatból az olvasás, a kézben fogható, lapozható nyomtatvány szeretete. Mert láttam, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában ötödik alkalommal megnyílt román nyelvű könyvvásárra – a Bookfestre – csoportokban érkeztek a fiatalok, akik legalább kézbe vettek egy-egy könyvet. Vannak számunkra is érdekes kiadványok, amelyeket érdemes elolvasnunk.

A rendezvényt több romániai városban is megszervezik, sőt Kisinyovba is eljut a Bookfest. A marosvásárhelyi szeptember 21. és 23. között várja az érdeklődőket. S ha kevesebb stand és látogató van, mint az ezt követő – nagyrészt magyar nyelvű – könyveket forgalmazó vásáron, az értő és érdeklődő közönség itt is kaphat érdekes kiadványokat, olvasnivalót. A magyarul is megjelent klasszikus és kortárs világirodalmi műveken kívül nagy a felhozatal azon román szerzők műveiből, akiket kevésbé ismerünk, ismerhetünk, mert magyarra még nem fordították le munkáikat, ennek ellenére hozzáférhetőek az erdélyi magyarok számára. Olyan köztudott és számunkra kevésbé ismert szerzők könyveit ajánlják, mint Andreea Paul, Mona Muscă, Simona Tivadar, Tatiana Niculescu, Marius Oprea, Marian Voicu, Bogdan Răileanu, Laura T. Ilea, Kocsis Francisko, Cosmin Bumbuţ és Elena Stancu, akik közül többen is dedikálnak. 

Iskolásoknak szánt kötetek, játékok és az egyik standon gazdag CD- és bakelitlemez-kínálat várja az érdeklődőket. Leginkább blues, rock és az 1960–70-es évektől napjainkig sikerrel színpadra lépő nagy együttesek, előadók arany- és platinalemezeiből lehet válogatni. Több olyan történelmi kötet – erre szakosodott kiadó kínálatában – is a standokra került, amelyek elsősorban Románia eddig kevésbé vagy másként ismert korszakát fedik fel. Érdekes kiadványok foglalják össze az 1945 utáni, eddig még nyilvánosságra nem kerülő dokumentumok nyomán bemutatott kommunista korszakot. Néhányuk elég izgalmas lehet számunkra is, hiszen a többség–kisebbség viszonyát elemzik többféle ideológiai szemlélet alapján. A szervezők szerint mintegy 50.000 kötet közül lehet válogatni olyan kiadók tárházából mint a Polirom, Humanitas, RAO, Corint, Curtea Veche Publishing, Nemira, Litera, ALL, ART, Niculescu. 

Aki netán ez időben a Színház téren sétál, és szereti a könyvet, az olvasást, térjen be a Nemzeti előcsarnokába, biztos számára is akad érdekes olvasnivaló a polcokon. 

Vajda György

Link: https://www.e-nepujsag.ro/op/article/kort%C3%A1rs-rom%C3%A1n-szerz%C5%91k-szeml%C3%A9je

Varázslatos mesedélután Luzsi Margóval

Luzsi Margó, az egri Bródy Sándor Könyvtár könyvtárosa, a kiváló mesélő, 2018. szeptember 15-én délután tette tiszteletét Csíkszeredában. A közönségtalálkozó helyszíne ezúttal a Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár volt. A találkozót Kelemen Katalin, a könyvtár dokumentarista könyvtárosa nyitotta meg.

Luzsi Margót sokan ismerik Erdélyben is, hiszen az E' mese vár olvasásnépszerűsítő program lelkes működtetője, a Mesélj nekem könyvsorozat szerkesztője, meseterapeuta, és a minálunk is jól bevált Meseszer (2009) egyik elindítója.

A gyerekekből és felnőttekből összesereglett közönség szinte azon nyomban, és észrevétlenül bekapcsolódtak Margó játékos világába. Az igen könnyed és szórakoztató beszélgetések ösztönzően hatottak a közönségre, és mi tagadás, kíváncsivá is tették. Együtt énekeltek, „varázsoltak”, rácsodálkoztak, és megfejtették Margó segítségével a csodálatos és tüneményes mesés világ valódi értékeit.

Luzsi Margó hozott négy kevésbé ismert magyar hírességet. Ők voltak: a szent, az olvasó, a postás és a költő. Kettőt az Árpd-háziak közül emelt ki. Az egyik Szent Piroska (1088-1134) bizánci császárné volt, aki a Pantokrator-kolostor és a vele egybeépített 50 ágyas kórház alapítója. A másik pedig a művelt Konstancia (1180-1240) cseh királyné. Ő az első magyar ember, akit könyvvel a kezében illusztráltak. Az utóbbi két híresség férfi volt. Az egyik Kompolthy Jób (1879-1938) utazó, földrajzi író, aki az újjászervezett kínai posta kulcsfontosságú alakja. A másik meg Budai Parmenius István (1555-1583) költő, utazó és földrajzi felfedező. Margótól megtudtuk, hogy mind négyen a béke hírnökei voltak, békességet teremtettek az emberek között, s nem utolsósorban nagyot alkottak. A négy mesés élettörténet mellé négy mese is társult a világ négy égtájáról, amelyet az onnan származó ételreceptekkel egészített ki.

No, azért más mesék is elhangzottak. A történetek egyben tanítómesékül is szolgáltak. Megnyitották az egybegyűltek előtt az utat a jó élet titokzatos szépségének fénye felé. S mindez az ámulatba ejtő, karizmatikus mesélő képességgel, szerénységgel megáldott Luzsi Margó személye által volt közvetítve. Érezni lehetett, hogy mennyire fontos a mesélés, a mesemondás anélkül, hogy kimondta volna.

* * *

Luzsi Margót megismerni igazán mesélés közben lehet, akkor és ott helyben az e világi találkozik a másvilágival. A hallgató nemcsak elhiszi, hanem benne érzi magát a történetben, s azt hiszem ez az igazi varázslat.

Borbé Levente

“A jövő könyvtára” szakmai konferencia Székelyudvarhelyen

2018. augusztus 30-31. között került sor a magyar könyvtárak együttműködése réven a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezésében tartandó Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájára. 

 

A rendezvénysorozat első napját a város Polgármesteri Hivatalának Szent István termében tartották. Az előadások központi témája a könyvtárak megújulásának lehetőségeire választ adó kérdések voltak. Eme kérdések alapvető szempontjai között található az információáradás aktuális helyzetfelmérése, a jelen problémákra keresett megoldások, az olvasói és a könyvtárhasználói igények kielégítése. Hatékony eszköznek bizonyultak az időszerű projektek applikálása, a biblioterápián keresztüli értő olvasás népszerűsítése, különböző foglalkozások, programok életbeléptetése modern olvasói eszközökkel, valamint más tevékenységek, játékok bevezetése (gyerekeknek szülőkkel való közös programok és nemcsak, társasjátékok használata, szabadulószoba, születésnapi rendezvények stb.). Az elmondottak rávilágítottak arra, hogy egy-egy aktuális rendezvény, amely a könyvtár falain belül zajlik le, egyúttal megnöveli a könyvkölcsönzők táborát is. Ha a könyvtár nyitott a jelenlegi könyvtárhasználói elvárásokra, és lehetőséget ad a közösségi rendezvényekre, akkor nagyobb lesz a vonzása, többen látogatnak el oda. Úgy is nevezhetjük a megújult eszközöket alkalmazó könyvtárat ebből a szemszögből, mint kulturális közösségi tér.

Az első napot a városi könyvtárlátogatás zárta, ahol a vendégek megismerhették a megújított könyvtárat, a benne lévő mindennapos intenzív tevékenységet.

* 

Másnap az előző nap előadói a konferencia résztvevőit csoportos megbeszélésre hívták. A résztvevők választhattak azon témák közül, amiket jobban át akartak „rágni”. A beszélgetések kiváló alkalmat nyitottak egymás szakmai megismerésére, a tapasztalatcserére, valamint a friss információk begyűjtésére. A beszélgetések után városnézésre került sor, amelyet a konferencia lezárása követett.

A program itt nem ért véget. Az udvarhelyszéki Szent László emlékhelyek után érdeklődő vendégek egy kiránduláson vehettek részt Homoródkarácsonyfalván, Székelydályán, Székelyderzsen és Bögözön. Ezt követően a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár által több éve megrendezett Nyitott Könyvek Éjszakája vette kezdetét. Meglepetésként a gyerekek számára a Hargita Megyei Kájoni János Megyei Könyvtár bábcsoportja lépett fel egy darabbal. A nyitott könyvek éjszakája változatos programmal várta a látogatókat. A rendezvény éjfél után záródott.

* * *

A konferencia résztvevői a következő településekről érkeztek: Barcs, Békéscsaba, Brassó, Budapest, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Gyimesközéplok, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Parajd, Sepsiszentgyörgy, Siménfalva, Szabadka, Szeged, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Tatabánya, Topolya, Tusnádfürdő, Zenta.

* * *

Erdélyi iskolai könyvtárosok, akik részt vettek a konferencián:

1. Borbé Levente - Csíkszeredából
2. Dunkler Réka-Kinga - Székelyudvarhelyről
3. Kelemen Rebeka - Parajdról
4. Lakatos Tamás (kultúrigazgató és községi könyvtáros is) - Kászonból
5. Kiss Károly - Sepsiszentgyörgyről
   
   
   Fényképek: Borbé Levente és Szabó Károly 
   
   
   A program linkje: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/07/a-jovo-konyvtara-magyar-konyvtarosok.html
   
   
   A konferenciáról: https://eszm.ro/2018/09/03/a-jovo-konyvtara/
   https://konyvtar-ami-korbevisz.blogspot.com/

Borbé Levente

ReMeK-e-hírlevél, 2018/9. számából

Új rendszerhez új zsargont!

Az országos könyvtári rendszer megújításának fontos eleme a szabványosítás, a fölzárkózás a nemzetközi irányvonalakhoz, mindenekelőtt a katalogizálás szabályozásának területén. A magyar nemzeti könyvtár blogján eddig két bejegyzés született a tárgyban: az egyik az RDA katalogizálási szabályzat bevezetéséről, a másik a bibliográfiai hivatkozások nemzetközi szabványáról szól.

A legfrissebb bejegyzés a nemzetközi katalogizálás alapelveinek friss fordítása kapcsán született, ebben a szerzők szakszókincsünk megújítására invitálják a szakmát, valamint az eddig elkészült munkaanyagok közzétételével próbálnak segédkezet nyújtani a megújulásra való felkészüléshez.

Közel hatvan esztendő telt el azóta, hogy – 1961-ben – közreadták a katalogizálási alapelvekről szóló első nemzetközi nyilatkozatot, ami „Párizsi alapelvek” címmel vált ismertté. A dokumentum célja a katalogizálás nemzetközi szabványosításának megalapozása, a katalogizálási szabályzatokra vonatkozó egységes, globális elvek megfogalmazása volt.

Az IFLA előbb 2009-ben, majd 2016-ban új alapelveket adott ki, ezek hatálya immár a dokumentumtípusok szélesebb körére terjed ki, valamint figyelembe veszi a technológia változásait. A legújabb szövegezés nem csupán felhasználóbarát, újszerű, szolgáltatásközpontú szemléletet tükröz, hanem egyszersmind külön hangsúlyt helyez a metaadatok elérhetőségére, a rendszerek átjárhatóságára stb.

A nyilatkozat magyarítása egyfelől fontos mérföldkő a magyarországi könyvtári katalogizálás megújítása szempontjából, másfelől szakszókincsünk újragondolásának alapdokumentuma. Vagy alapforrása? Ez is egyike azoknak a terminológiai kérdéseknek, amelyek megvitatására a szakma közönségét ezúton, az alapelvek sajátos formában történő közreadásával buzdítani szándékozzák a szerzők. (Az angol szakirodalomban használt „source” és „resource” kifejezések magyarítása kulcskérdés: elég csak az új angol–amerikai katalogizálási szabályzat elnevezésére gondolnunk: „Resource Description and Access”.)

Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/uj-rendszerhez-uj-zsargont

 

Webarchívum az OSZK-ban

A digitális kultúránk fontos részét képező magyar webhelyek hosszú távú megőrzésével másfél évvel ezelőtt kezdett foglalkozni az Országos Széchényi Könyvtár. A munka többféle irányban folyik: létre kell hozni a webarchívum informatikai hátterét, és meg kell tanulni az archiváláshoz használható szoftverek működését. Ki kell dolgozni a válogatási elveket, majd a lementett anyag feldolgozásának, ellenőrzésének és szolgáltatásának módját, továbbá jogilag is szabályozni kell az egész folyamatot.

Az elmúlt másfél évben már több mint 5 ezer, főként kulturális és tudományos témájú webhelyről készült egy-két alkalommal mentés, és szeptembertől ezeket újra lementik, hogy a nyár folyamán történt változások is bekerüljenek az archívumba. A gyűjtemény még csak tesztelési célokra alkalmas, szolgáltatás nincs belőle, de egy kis részéről – a honlaptulajdonosok engedélyével – egy nyilvános demó bárki számára elérhető.

Ez főként intézményi honlapokat tartalmaz, de van benne néhány blog, folyóirat, magazin és személyes oldal is. Amellett, hogy böngészhetők az OSZK-ban archivált példányok az OpenWayback nevű megjelenítő felületen, további lehetőségek is vannak: megtekinthető az első mentéskor a nyitólapról készült kép, a külső kapcsolatokat mutató linktérkép, az amerikai Internet Archive-ban archivált webhely, valamint a „katalóguscédula”, vagyis azok a metaadatok, amiket az archiváló munkatársak készítettek, és természetesen kattintható az eredeti honlapra vezető link is, feltéve, ha az még létezik. A demógyűjtemény teljes szövegében keresni is lehet, egy saját és egy dán fejlesztésű szoftverrel, utóbbi képkereső funkciót is tartalmaz.

Forrás: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2018/08/29/mini_webarchivum_a_nemzeti_konyvtarban

Zenés könyvbemutató a Román nyelv napján

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2018. augusztus 30-án 17 órai kezdettel került sor a Román nyelv napja alkalmából szervezett rendezvényre. A jeles napot hivatalosan augusztus 31-én ünnepeljük, a 2013/53-as törvény nyilvánította a román nyelv ünnepévé. A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa támogatta. Az ünnepi rendezvény meghívottjaként fellépett Ovidiu Scridon kortárs román költő és folkzenész, aki országos turnéja során Csíkszeredában is közönség elé lépett második verseskötetével, rendhagyó, zenés könyvbemutatóján. Ovidiu Scridon Dicsőszentmártonban született, a folkzene képviselőjeként számos hazai és külföldi zenei esemény résztvevője, több száz koncerten lép fel itthon és külföldön, rádió-és tévéműsorok gyakori meghívottja, számos folkzenei fesztivál díjazottja. A Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetségének (UCMR) tagja. „Tu ce-ai făcut astăzi?” (Alexandria Publishing House, 2017) című új verseskötetét az ország több mint harminc városában mutatta be. (http://www.ovidiuscridon.ro/homepage_ovidiu_scridon.html). Jelen voltak a rendezvényen a csíkszeredai Buna Vestire irodalmi kör tagjai, Ionel Simota költő, a kör elnöke, a Román Írószövetség Brassói Fiókszervezetének tagja vezetésével, akik verseiket olvasták fel.

Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/zenes-konyvbemutato-a-roman-nyelv-napjara

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2018-08-30

A múzeumok és könyvtárak országos szövetségének közgyűlése Nagyenyeden 1909-ben

A nagyenyedi egykori tudományos, irodalmi, közművelődési, történelmi, társadalmi, egyházi jellegű rendezvények igen gazdag tartalmát bemutató sorozat új részében Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár nyugalmazott főkönyvtárosa egy 100 évvel ezelőtti eseményről, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének 1909. szeptemberében, Nagyenyeden rendezett országos közgyűléséről ír.

A Szövetség a korabeli viszonyok között folyamatosan fejlődött, a nagyenyedi közgyűlés évében tudományos intézeteket tömörítő hálózata 75 intézetet ölelt fel, melyből 8 Erdélyben működött (Dés, Déva, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Nagyenyed, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár és Szászváros).

A korabeli Alsófehér vármegyére vonatkoztatva a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének Tanácsa a Bethlen kollégium gyűjteményeit: könyvtárt, régiségtárt, természetrajzi és néprajzi gyűjteményeket 2000 koronával, a gyulafehérvári múzeumot 1500 koronával segélyezte évente, továbbá népkönyvtárakat állított fel Abrudbányán, Balázsfalván, Verespatakon és Zalatnán, ugyanakkor az EMKE-nek 5000 koronát adományozott szintén népkönyvtárak létrehozására. Ilyen EMKE-könyvtárak létesültek a vármegyében Balázsfalván, Felenyeden, Nagyenyeden a honvéd gyalogezred keretében, Szentbenedeken, Verespatakon és Vízaknán.

A Bethlen Könyvtár ugyanakkor értékes tárgyi támogatásban is részesült a Szövetség részéről, a fenti pénzsegély mellett.

A magas beosztású vendégek között volt Wlassics Gyula is, szövetségi elnök, aki az erdélyi tudományos, irodalmi, közművelődési életről többek között a következőket mondta,: „Jelentékeny tudományos kollégiumai, mint a Bethlen Gábor által alapított gyulafehérvári, később a nagyenyedi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és udvarhelyi kollégiumok, könyvnyomtató műhelyei, mint a Honterus-féle Brassóban, a Heltai Gáspár-féle Kolozsvárott, Bethlen Elek nyomdája Keresden, Tótfalusi Kis Miklós nyomdája Kolozsvárott, dicsőségét hirdetik az erdélyi magyarság kultúréletének.” A továbbiak során Apáczai Csere János, Bod Péter, Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Brassai Sámuel, Szász Károly, Jósika Miklós stb. személyisége került méltatásra, majd a gr. Mikó Imre által létesített Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Irodalmi kör, az EMKE, a kolozsvári egyetem és ennek nagykönyvtára.

A tagválasztás után Mihálik József királyi tanácsos, országos felügyelő a tanács előző évi tevékenységét ismertette, majd Ferenczi Zoltán a budapesti Tudományegyetemi könyvtár igazgatója tartotta meg előadását a könyvtárak létesítésének égetően fontos szükségességéről.

A kollégium gazdag gyűjteményeinek a megtekintése után a díszebédre a szállónak szépen dszített helyiségében került sor, majd a délutáni órákban különvonattal gyulafehérvári kiránduláson vett részt a vendégsereg. Másnap reggel, a Majláth Ferenc püspöki jószágigazgató által adott gazdag villásreggeli után a székesegyházat Möller István építész, a Batthyany könyvtárt dr. Koródi Péter, a Történelmi, régészeti és természettudományi társulat múzeumát dr. Cserni Béla és Barts Márton mutatta be.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/multidezo-a-muzeumok-es-konyvtarak-orszagos-szovetsegenek-kozgyulese-nagyenyeden-1909-ben

A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban első alkalommal szervezték meg A jövő könyvtára – magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése elnevezésű szakmai konferenciát, 2018. augusztus 30-31-én. A találkozó célja a kapcsolatépítés és -tartás, a helyi intézmény bemutatása és tevékenységeinek ismertetése, továbbá különféle szakmai témák megbeszélése volt.

– A konferencia két napjába nem zsúfoltunk be sok előadást, hanem négy témakör körbejárását tettük lehetővé a könyvtárosoknak. Ezek a következők: Az én könyvtáram, Biblioterápia és E-biblioterápia, Gyerekek és a könyvtár, illetve Bármi is lehet a könyvtár? – tájékoztatott Szőcs Endre, a téka igazgatója.

A rendezvényre könyvtárosok érkeztek Horvátországból, Szlovéniából, Szerbiából, Magyarországról, mellettük pedig nemcsak székelyföldiek vettek részt a programokon, hanem Kolozsvárról, Brassóból, Nagyváradról is származtak kollégák.

A résztvevők első nap előadásokat hallgattak, majd másnap a számukra legérdekesebb, hozzájuk legközelebb álló témában nyílt lehetőségük elmélyülni, átbeszélni a tapasztalatokat a hasonló területen, hasonló szakmai érdeklődéssel rendelkező résztvevőkkel, a téma szakértőjének jelenlétében.

Forrás: https://hargitanepe.eu/a-jovo-konyvtara/

Éjszakába nyúlóan ünnepelte az olvasást és a tudományt Székelyudvarhely

2018. augusztus 31-én Nyitott Könyvek Éjszakájára került sor Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár szervezésében: szórakoztató és ismeretterjesztő programokkal, könyvturkálóval csábították a potenciális olvasókat az intézmény székhelyére.

A Nyitott Könyvek Éjszakája egyben a megbocsájtások éjszakája is, hisz az ekkor visszahozott könyvekre nem számítanak fel büntetést, közölte a Városi Könyvtár.

Este hét órakor gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló kvízjátékkal kezdődött a rendezvény, a hivatalos megnyitó előtt.  Az est folyamán többek között QR-kódfejtő verseny, szabadulószoba, családi társasjátékozás és szabadtéri sakkozás is szerepelt a programban.

Ugyanekkor került sor a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont legújabb néprajzi és helytörténeti vonatkozású kiadványainak bemutatására: a Több szem többet lát című tanulmánykötetet, a Másfél évtized képesszenciája című fotóalbumot, illetve a Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein, a Szent László tisztelete Hargita megyében és a Somkerék, református templom című képeslapgyűjteményeket mutatták be.

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/100897-ejszakaba-nyuloan-unnepli-az-olvasast-es-a-tudomanyt-szekelyudvarhely

CICLOBIBLIO 2018 - Kerékpáros könyvtárosok nyári akadémiája

2018. augusztus 14. és 19. között immár második alkalommal került megszervezésre a CICLOBIBLIO - Kerékpáros könyvtárosok nyári akadémiája, Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtárosának kezdeményezésére. Míg 2017-ben Brassó és Nagyszeben közötti várakat, erődtemplomokat és könyvtárakat látogattak végig a résztvevők, az idei év mottója a ,,Dobrogea la pas / Pe urmele argonauţilor” (Lépésben Dobrudzsában / Az argonauták nyomában) volt, és a részvevők a történelmi Dobrudzsa látványosságait és könyvtárait kerekezték körbe (a Konstanca – Cassian kolostor – Cheile Dobrogei – Histria – Jurilovca – Enisala – Tulcea – Cerna – Brăila – Galac útvonalon).

A CICLOBIBLIO 350 km hosszú szakmai továbbképzőjén idén 21 könyvtáros vett részt, a hazai résztvevőkhöz közművelődési, iskolai és nemzeti könyvtárakban dolgozó kollégák csatlakoztak Horvátországból, Lettországból és Magyarországról. A program célja ezúttal is az olvasás és az egészséges életmód népszerűsítése volt.

Forrás: http://anbpr.org.ro/wp-content/uploads/2018/08/Start-Ciclobiblio-2018_comunicat.pdf

 Megújult a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum

Csíkszentdomokoson 2010-ben hozták létre a Márton Áron Múzeumot, 2012 óta pedig minden esztendőben augusztus utolsó szombatján, a jeles püspök születésnapjához legközelebb eső hétvégén emléknapot tartanak. Idén augusztus 25-én a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek által celebrált szentmisét a múzeum felújított tárlatának megnyitása követte.

Márton Áron püspök utoljára 1972. október 29-én, Bálint Lajos későbbi érsek plébánossága idején mutatott be szentmisét szülőfalujában. Az akkor elhangzott szentírási részeket és szentbeszédét Csibi Lajos helybéli plébános olvasta fel.

Ugyancsak a templomban láthatta először a nagyközönség azt az ötperces mozgóképes felvételt, amelyet 1972-ben, még egyetemistaként, Zsigmond Zsolt későbbi csíkszeredai mérnök készített Super 8-as kamerával a Málnásfürdőre és Mikóújfaluba látogató Márton Áronról. Különleges értéket képvisel a filmrészlet, egyrészt azért, mert a málnásfürdői kápolnát a reformátusból katolikussá lett Zsigmond László hozta létre a kommunizmus nehéz éveiben, másrészt mert mindeddig alig néhány másodperces mozgóképet ismertek a jeles püspökről. A némafilm digitalizált másolata a Márton Áron Múzeum megújult tárlatán is megtekinthető.

– A Márton Áron Múzeum 2010-es megnyitása óta sok új fénykép és dokumentum került napvilágra, illetve sok új értekezés, forrásközlés jelent meg – hangsúlyozta a régi iskola épületében található Márton Áron Múzeum megújított tárlatának átadási ünnepségén Lázár Csilla. – Ezekből az anyagokból válogattunk, illetve ezekhez gyűjtöttünk tárgyi emlékeket, hogy a kiállítás még szemléletesebb legyen.

A múzeum vezetője köszönetet mondott a sok-sok önkéntes segítőtársának, külön kiemelve a gyűjtésben és a szervezésben részt vállaló Sándor Edit községi könyvtárost. A tárlat egyik újdonsága az érintőképernyős, számítógépes alkalmazás Márton Áron szekuritáté általi megfigyelésének anyagaiból. Ezt az alkalmazást a helybéli Boros Csongor és Kosza Arnold készítették.

Forrás: https://hargitanepe.eu/marton-aronra-emlekeztek-csikszentdomokoson/

 Mi mindenre jó a biblioterápia?

Megtudhatjuk a Király Hajnallal készült interjúból: "Talán nem szerencsés a biblioterápia kifejezés, mert a terápiát az emberek betegséggel, gyógyítással kapcsolják össze. Pedig erről szó sincs! Mi a terápia szót kísérésként értelmezzük, azaz csak kísérjük az önismereti folyamatot, amely a szöveg segítségével bontakozik ki. Személyiségfejlesztő hatása van, segít az önreflexióban, a saját érzelmek megfogalmazásában, kimondásában, ezáltal feszültségcsökkentő, és segíti a társas kapcsolatok alakulását is. A művészetterápiák csoportjába szokták sorolni, és egyben egyfajta szocioterápia is, amely nagyon jól működhet különböző célcsoportok esetében, például öregotthonban, gyermekvédelemben, anyaotthonokban, veszélyeztetett serdülők között. Nagyon hasznos kiegészítő, segítő foglalkozás lehet, tudok olyant, hogy egy skizofrén fiú jár biblioterápiás csoportba, maga a kezelőorvosa ajánlotta, hogy vegyen részt alternatív terápiás foglalkozásokon is. Indíthatók tematikus csoportok, például női csoportok is gyászfeldolgozás, kapcsolatok, életközépi válság stb. témákban, amikor a csoportvezető ezekhez válogat szövegeket. Nagyon hatékony módszer lehet a veszélyeztetett fiatalkorúakkal való foglalkozásban, esetükben már egyáltalán annak nagyon jó hatása van, hogy elmondhatják a véleményüket, és azt meghallgatják, mert ezeken a foglalkozásokon nincs jó vagy rossz hozzászólás."

Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/

Forrás és teljes interjú itt: https://hargitanepe.eu/ismerkedes-a-biblioterapiaval/

 Elhunyt Egyed Péter

64 éves korában, 2018. augusztus 2-án elhunyt Egyed Péter erdélyi magyar filozófus, kritikus, költő és író, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Karának professzora.

Kolozsváron született 1954. április 6-án, szülővárosában érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Első írásait, verset, kritikát, tanulmányokat, fordításokat az Echinox (a BBTE diákszövetségi lapja) és a Korunk közölte. 1978-1980 között Temesváron tanított, majd 1990-ig a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője volt, főként az elsőkönyvesek Forrás sorozatát gondozta. Szerkesztőként neki köszönhető néhány filozófiai alapmű hozzáférhetővé tétele a romániai magyar közönség számára. Utolsó jelentősebb szerkesztői munkája a hatalom által korábban visszatartott, a kiadónál elfekvő kéziratok közül Szilágyi István Agancsbozót című terjedelmes regényének szöveggondozása volt 1990-ben. (Ezek a művek gyors egymásutánban, Tiltott könyvek szabadon jelzéssel jelentek meg.)

Filozófusként a magyar és az egyetemes filozófia kérdései, a politikum, az erkölcs, az egyéni és kollektív szabadság mibenléte foglalkoztatták.

Költőként és prózaíróként, kritikusként több kötettel és emlékezetes rendezvényekkel (többek között a szárhegyi írótáborokkal) kapcsolta össze az irodalom olvasóit a szerzők nemzedékeivel, az értékek eredeti irodalmi kifejezésformáival.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanáraként, doktori témavezetőként diákok nemzedékeivel kedveltette meg a kritikai gondolkodást, a tudományos kutatást.

Arany János-jutalomban és Méhes György-díjban (2015., Erdélyi Magyar Írók Ligája) részesítették, 2015-ben pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású alkotója, az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság elnöke és lapjának felelős szerkesztője volt.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/elhunyt-egyed-peter-filozofus

http://www.fi.btk.mta.hu/hu/esemenyek/esemenyek/1138-eletenek-64-eveben-elhunyt-egyed-peter-kolozsvari-filozofus-kolozsvar-1954-aprilis-6-kolozsvar-2018-augusztus-2

Könyv Szent Lászlóról, Erdély lovagkirályáról

Az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében került sor a Szent László király – Erdély védőszentje című igényes, gyönyörűen illusztrált könyv bemutatójára. Fontos kiadványról van szó, amely hiánypótló is egyben, hiszen a lovagkirálynak a történelmi Erdély területén való ábrázolásait tárja elénk.

Szőcs Csaba szászfenesi plébános, a kötetet a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség megbízásából kiadó Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója, a rendezvény moderátora kezdetben a kiadást megelőző időszak munkájáról és körülményeiről beszélt, majd Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzónak a könyvben megjelent ajánló sorait idézte: „Szent László nyomában járni nem csak emlékezést jelent. Napjaink szellemi zűrzavarában, a kínálkozó utak és lehetőségek között példa és világosság lehet számunkra alakja, az országát és népét védő, az egyházat támogató, az alattvalóit a törvényes útra nevelő, a történelmi kiengesztelődést kereső, határozott és bátor László király”.

A jelenlévő szerzők – Hegedűs Enikő művészettörténész, az érsekség egyházművészeti referense, egyben a kötet összeállítója és szerkesztője; Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa; Barabás Kisanna levéltáros, muzeológus, a főegyházmegyei levéltár marosvásárhelyi gyűjtőlevéltára és a marosvásárhelyi egyházművészeti gyűjtemény vezetője, valamint Jánó Mihály művészettörténész, nyugalmazott muzeológus – sorra vallottak a könyv megszületéséről.

A kiadványt lapozva, az olvasó a legszakképzettebb és lelkes szerzőknek köszönhetően betekintést nyerhet Szent László ábrázolásába a plébániai pecséteken, a Szent László-templomokba és egyházközségi pecsétekbe, a hivatali pecséthasználatba. Aki még nem látta, a rövid kutatástörténet és a Szent László-ciklusok leírása nyomán kedvet kaphat felkeresni és megnézni a Szent László-legenda falképeit a székelyföldi templomokban.

Valóságos csemege mindenki számára az eddig ismeretlen Szent László-ábrázolások (a Küküllő-menti szász templomokban találhatók) leírása, valamint a magyar szent királyok ábrázolása a középkori Erdély templomaiban, illetve Szent László ikonikus képei a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén. Mindmáig érdekes a vizet fakasztó Szent László barokk ábrázolásai, és azok fogadtatása Erdélyben, témájának a feldolgozása. Úgyszintén figyelemre méltóak a lovagkirály ábrázolásai a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén, főként, hogy Szent László király a középkori Erdélyi Püspökség védőszentje.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/ertekes-konyv-erdely-vedoszentjerol-a-lovagkiralyrol

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Szeptemberi évfordulók 2018

495 esztendeje, 1523 szeptember elsején hunyt el Ulrich von Hutten német költő, író, humanista.

230 éve, 1788. szeptember másodikán született Jichák Baer Levinsohn héber költő.

45 éve, 1973. szeptember másodikán hunyt el J.R.R. Tolkien dél-afrikai születésű angol nyelvész, aki a Gyűrűk ura szerzőjeként nyerte el népszerűségét..

205 éve, 1813. szeptember harmadikán született Eötvös József magyar író, jogász és politikus. Ismert regénye: A falu jegyzője.

135 éve, 1883. szeptember harmadikán hunyt el Ivan Szergejevics Turgenyev orosz író és drámaíró. Legismertebb művei: Apák és fiúk, Első szerelem.

120 éve, 1898. szeptember harmadikán született Sásdi (Tintner) Sándor magyar író és újságíró.

100 éve, 1918. szeptember negyedikén született Urbán Ernő magyar költő, író és újságíró.

450 esztendeje, 1568. szeptember ötödikén született Tommaso Campanella olasz filozófus, író, költő és szerzetes.

285 éve, 1733. szeptember ötödikén született Christoph Martin Wieland, a német klasszicista és rokokó irodalom kiemelkedő költője, a német klasszicizmus elindítója.

185 éve, 1833. szeptember ötödikén hunyt el Görög Demeter magyar író, szerkesztő, kultúrpolitikus, mezőgazdász és térképész.

160 éve, 1858. szeptember ötödikén hunyt el Moritz Gottlieb Saphir osztrák humorista, író és lapszerkesztő.

115 éve, 1903. szeptember ötödikén született Kemény János erdélyi magyar író, irodalomszervező, színházigazgató és mecénás, az 1926-ban megalakult marosvécsi Helikon munkaközösség alapítója.

290 éve, 1728 szeptember hatodikán született Christian Braunmann Tullin norvég költő és üzletember.

130 éve, 1888. szeptember hetedikén született Karácsony Benő (Klärmann Bernát) a zsidó származású erdélyi magyar író, színműíró és novellista.

75 éve, 1938 szeptember hetedikén hunyt el Cecilio Apostol Fülöp-szigeti (filippínó) költő és író.

240 éve , 1778. szeptember nyolcadikán született Clemens Brentano német író és költő.

145 éve, 1873. szeptember nyolcadikán született Alfred Jarry francia drámaíró, az abszurd dráma atyja. Híres műve az Übü király.

190 éve, 1828. szeptember kilencedikén született Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író, a világirodalom nagy alkotója. Nagy művei: Háború és béke, Anna Karenina, Ivan Iljics Halála, Feltámadás.

120 éve, 1898. szeptember kilencedikén hunyt el Stéphane Mallarmé francia költő és műfordító.

110 éve, 1908. szeptember kilencedikén született Cesare Pavese olasz író, költő, irodalomkritikus és műfordító.

110 éve, 1908. szeptember kilencedikén született Gábor István partiumi születésű erdélyi magyar író és újságíró.

70 éve, 1948. szeptember kilencedikén hunyt el Bíró (Blau) Lajos magyar író, újságíró és forgatókönyvíró.

325 esztendeje, 1693. szeptember tizedikén hunyt Ihara Szaikaku japán költő és prózaíró.

135 éve, 1883. szeptember tizedikén hunyt el Hendrik Conscience belga-flamand író.

95 éve, 1923. szeptember tizedikén hunyt el Baldomero Lillo chilei író.

195 éve, 1823. szeptember tizenkettedikén született Kornél Ujejski lengyel költő, író és politikus.

130 éve, 1888. szeptember tizenkettedikén született Tersánszky Józsi Jenő magyar író, a XX. századi magyar irodalom jelentős alkotója. Ismert műve: Kakukk Marci.

35 éve, 1983. szeptember tizenkettedikén hunyt el Palotai Boris magyar író és költőnő.

90 éve, 1928. szeptember tizenharmadikán hunyt el Italo Svevo, a XX. századi olasz irodalom nagy alakja.

40 éve, 1978. szeptember tizenharmadikán hunyt el Réz (Raffy) Ádám magyar író, műfordító, műkritikus, kiadói szerkesztő és publicista.

250 éve szeptember tizennegyedikén született François-René de Chateaubriand francia író, esszéista és politikus.

90 éve, 1928. szeptember tizennegyedikén hunyt el Geo Bogza román író, költő, teoretikus és újságíró.

95 éve, 1923. szeptember tizenötödikén hunyt el Rákosi Viktor (Kremsner) magyar író, újságíró, humorista és sportvezető.

95 éve, 1923. szeptember tizenötödikén született Fejes Endre magyar író, drámaíró, esszéista. Ismert művei: Rozsdatemető, Jó estét nyár, jó estét szerelem.

375 esztendeje, 1643. szeptember tizenhatodikán született Johann von Grop svájci-német költő.

130 éve, 1888 szeptember tizenhatodikán született Frans Eemil Sillanpää finn író és költő.

125 éve, 1893. szeptember tizenhatodikán született Hagar Olsson svéd nyelven író finn írónő, irodalomkritikus és fordító.

155 éve, 1863. szeptember tizenhetedikén hunyt el Alfred de Vigny francia költő, író, drámaíró és műfordító.

70 éve, 1948.szeptember tizenhetedikén hunyt el Emil Ludwig német-svájci író és újságíró.

100 éve, 1918. szeptember tizennyolcadikán született Jens Rehn német író.

75 éve, 1943. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Julius Fučík cseh író és újságíró.

135 éve, 1883. szeptember tizenkilencedikén született Hjalmar Bergman svéd író.

110 éve, 1908. szeptember tizenkilencedikén született Mika Waltari finn író, színműíró és meseíró.

10 éve, 2008. szeptember tizenkilencedikén hunyt el Péter Miklós székely-magyar költő és egyháztörténész.

315 esztendeje, 1703 szeptember huszadikán hunyt el Charles de Saint-Évremond francia író, esszéista és kritikus.

140 éve, 1878. szeptember huszadikán született Upton Sinclair amerikai író.

130 éve, 1888. szeptember huszadikán született Beczássy Judit írónő, elbeszélő és tanár.

120 éve, 1898. szeptember huszadikán hunyt el Theodor Fontane német író és költő.

30 éve, 1988. szeptember huszadikán hunyt el Székely Tibor zsidó származású vajdasági magyar író, eszperantista és világutazó.

180 éve, 1838. szeptember huszonegyedikén született Charles Mair kanadai költő, író és újságíró.

155 éve, 1863. szeptember huszonkettedikén született Herczeg Ferenc (Franz Herzog) német származású magyar író, színműíró, újságíró, az Új idők irodalmi hetilap szerkesztője.

110 éve, 1908. szeptember huszonharmadikán hunyt el Deotyma (Jadwiga Łuszczewska) lengyel írónő

45 éve, 1973. szeptember huszonharmadikán hunyt el Pablo Neruda (Neftalí Ricardo Reyes Basoalto) chilei költő, író.

520 esztendeje, 1498. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Cristoforo Landino olasz humanista, költő és filozófus.

140 éve, 1878. szeptember huszonnegyedikén született Charles-Ferdinand Ramuz svájci francia író, költő és színműíró.

15 éve, 2003. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Timár György magyar író, költő, kritikus, műfordító és humorista.

110 éve, 1908. szeptember huszonötödikén hunyt el Muracan (Muratsan) örmény író.

130 éve, 1888. szeptember huszonhatodikán született Thomas Stearns Eliot amerikai születésű angol költő, drámaíró, esszéista és kritikus.

180 éve, 1838. szeptember huszonhetedikén hunyt el Ludwik Osiński lengyel író, költő, műfordító és irodalomtörténész.

215 éve, 1803. szeptember huszonnyolcadikán született Prosper Mérimée francia író, művészettörténész, régész.

160 éve, 1848. szeptember huszonnyolcadikán született Miguel Echegaray spanyol drámaíró.

145 éve, 1873. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Emile Gaboriau francia író, újságíró, a detektívregények megteremtője.

55 éve, 1963. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Sík Sándor magyar költő, műfordító és irodalomtörténész.

450 éve, 1568. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Gnapheus holland író.

45 éve, 1973. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Wystan Hugh Auden angol-amerikai költő, drámaíró, kritikus és forgatókönyvíró.

390 esztendeje, 1628. szeptember harmincadikán hunyt el Fulke Greville angol költő és drámaíró.

90 éve, 1928. szeptember harmincadikán született Elie (Eliezer) Wiesel máramarosi származású zsidó amerikai író, politikus és egyetemi tanár.

Érdemes Tudni

180 éve, 1838. szeptember elsején született Hajnal Antal, a fiumei (trieszti) kikötő tervezője és építtetője.

105 éve, 1913. született Jordáky Lajos erdélyi magyar szociológus és kritikus.

170 éve, 1848. szeptember negyedikén született Beöthy Zsolt irodalomtörténész, esztéta és egyetemi tanár.

105 éve, 1913. szeptember negyedikén született Székely Károly székely-magyar orvos, orvosi szákíró és egyetemi oktató.

340 esztendeje, 1678. szeptember kilencedikén hunyt el Görög István székely-magyar misszionárius, Székelyföld apostola, Moldva apostoli helynöke és iskolaépítő.

15 éve, 2003. szeptember kilencedikén hunyt el Teller Ede zsidó származású magyar-amerikai atomfizikus.

90 éve, 1928. szeptember tizedikén született Fejér Ákos székely-örmény-magyar tanár, a Kovászna megyei kerékpársport kiváló alakja.

25 éve, 1993. szeptember tizedikén hunyt el Vákár Lajos székely-magyar jégkorongozó, edző, a csíkszeredai hokicsapat alapító játékosa.

955 esztendeje, 1063. szeptember tizenegyedikén hunyt el I Béla Árpád-házi király.

295 éve, 1723. szeptember tizenegyedikén született Pray György magyar történész, a pesti Egyetemi Könyvtár őre.

105 éve, 1913. szeptember tizenötödikén hunyt el Vámbéry Ármin (Wamberger Hermann) zsidó származású magyar orientalista.

35 éve. 1983. szeptember tizenötödikén hunyt el Szervátiusz Jenő erdélyi magyar szobrászművész, pedagógus, kerékgyártó és asztalos.

20 éve, 1998. szeptember tizenötödikén hunyt el Marosi Péter erdélyi magyar kritikus, író, újságíró.

10 éve, 2008. szeptember tizenötödikén hunyt el Veress József székely-magyar geológus, geológiai szakíró és közíró.

125 éve, 1893. szeptember tizenhatodikán született Szent-Györgyi Albert magyar biokémikus, a C-vitamin feltalálója.

25 éve, 1993. szeptember tizenhetedikén hunyt el Pataki József székely-magyar történész, történetíró.

30 éve, 1988. szeptember huszadikán hunyt el Gábos Lajos erdélyi magyar geológus, szakíró és pedagógus.

340 esztendeje, 1678. szeptember huszonegyedikén hunyt el Balásffi Ferencz Mihály OFM székely-magyar egyházi író.

90 éve, 1928. szeptember huszonharmadikán hunyt el Székely József székely-magyar agrármérnök, mezőgazdasági kutató és szakíró.

85 éve, 1933. szeptember huszonharmadikán hunyt el Almásy György magyar utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő.

95 éve, 1923. szeptember huszonötödikén született Engel Károly erdélyi magyar művelődéstörténész, műfordító és bibliográfus.

485 esztendeje, 1533. szeptember huszonhetedikén született Bárhory István erdélyi magyar fejedelem és lengyel király.

25 éve, 1993. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Horváth Tibor erdélyi magyar gyógyszerész, szakíró.

110 éve, 1908. szeptember huszonkilencedikén született Kiss Béla erdélyi magyar helytörténész, etnográfus, zenei szakíró és lutheránus egyházi iró.

100 éve, 1918. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Szabó Ervin magyar társadalomtudós és könyvtáros, a budapesti könyvtár volt igazgatója.

15 éve, 2003. szeptember harmincadikán hunyt el Salló István székely-magyar szobrász és író.