ReMeK-e-hírlevél 2025/8. számából

Térey János alkotói ösztöndíj

A Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatot hirdet azon 35 és 65 év közötti, legalább három kiadott kötettel vagy legalább három bemutatott drámával rendelkező írók, költők, drámaírók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Térey János alkotói ösztöndíj elnyerésével.

Az ösztöndíj célja, hogy a középgenerációhoz tartozó alkotók számára kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez.

Ösztöndíjban részesülhet 2025-ben: legfeljebb 30 fő. A pályázat benyújtásának határideje 2025. augusztus 31.

Forrás és a teljes kiírás itt: https://dia.hu/terey-janos-alkotoi-osztondij

 

Tabéry Géza novellapályázat – tizedik alkalommal

Tizedik alkalommal hirdette meg a Tabéry Géza novellapályázatot az író születésének 135. évfordulóján a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékcsoportja, valamint a Holnap Kulturális Egyesület. A 2014-ben útjára indított tematikus rövidpróza-pályázat egyaránt szól pályakezdő és gyakorló szerzőknek. Elsődleges célja: publikálási lehetőséget biztosítani fiatal szerzők, egyetemi hallgatók részére. A pályázat felső korhatára: 35 év. Várják pályázók jelentkezését is a 11. és 12. iskolai osztályokból.

A beküldött novelláknak tematikusan az alábbi, Tabéry Géza életművéhez kapcsolódó témákhoz kell kapcsolódniuk egyenként vagy variálva: korszakküszöbök; krónikások; küzdők.

A tematiká(ka)t kérik a beküldött novellák előtt feltüntetni. A pályamunkákat szakértő zsűri (egyetemi oktatók, lapszerkesztők, prózaírók) értékeli.

A minősítést elért novellák szerzői elismerő oklevelet kapnak, a legjobb pályamunkákat beküldő 3 szerző pénzdíjat és ajándékcsomagot vehet át. A fődíjas szerző díja: a Holnap Könyvek Kiadó vállalja első rövidpróza kötete kiadását. Különdíjat oszt ki a legjobb középiskolás pályázónak az Újvárad folyóirat, a legjobb partiumi pályázónak a debreceni Partium Ház, a legjobb nagyváradi pályázónak a Léda Alapítvány. Szerzőként legfeljebb két, eddig nem publikált novella küldhető be. Egy pályamű felső terjedelmi határa 18 000 jel (doc, docx, rtf formátum). A zsűri nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2025. szeptember 30.

Kérik, a pályamunkákhoz mellékeljék a pályázó rövid bemutatkozását, elérhetőségeit. A pályázati anyag az alábbi címre küldhető be, ugyanitt további információ igényelhető: taberypalyazat@gmail.com

Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadó: 2025 novemberében.

Forrás: https://www.varad.ro/tabery-geza-novellapalyazat-tizedjere/

 

Újraindult a Márai program

A Nemzeti Kulturális Alap tizenkettedik alkalommal indította útjára könyvtámogatási programját. A könyvszakmai projekt célja: a nemzeti kultúrkincs megőrzése, a Kárpát-medencei könyvkiadók által megjelentetett, maradandó értéket képviselő könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a hazai és a határontúli könyvtárakon keresztül; az olvasáskultúra fejlesztése.

Az eddigi évektől eltérően, a program a határontúli intézmények esetében a szakmai-érdekvédelmi szervezeteket bízta meg a lebonyolítással (Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Civil Szervezet (https://emet.gov.hu/app/uploads/sites/2/2025/07/Marai-program-XII.-utemeben-meghivott-konyvtarak.pdf), mivel velük könnyebben történik az elszámolás, illetve a szervezetek adományként könnyedén tovább tudják adni a könyveket.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.facebook.com/122112974138519947/posts/122166331958519947

Hol folt, hol nem folt – olvasó- és alkotótábor

Mi van egy szoknya pörgésében? Mi húzódik meg egy jelmez megvarrásának hátterében? Ezekre a kérdésekre találtak választ 2025. június 30. és július 4. között, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Hol folt, hol nem folt programja kamaszlányoknak tartott, nyári napközis táborában.

A jelmezvarrás rejtélyeivel és kalandjaival Mészöly Ágnes A fekete nyár című könyvéből ismerkedhettek meg, a lázadó kezdetektől a könnyfakasztó végkifejletig követve egy tinilány életének egy szakaszát és fejlődéstörténetét.

Reggeli tornával indult a nap, ami a testmozgás és egészséges életmód fontosságát hangsúlyozta, aztán folytatódott a saját ízlés szerinti anyagválasztással, szabással, férceléssel. Közben a résztvevők elkészítették saját, névre szóló jegyzetfüzetüket, felolvasás és szövegértelmezés zajlott a fürge ujjak munkája közben, kérdésekre kerestek abszolút válaszokat vagy épp a Pilvaxot rendezték be a műhelytevékenység helyszínét adó Gyermekkönyvtár raktárában...

A pörgős szoknyákhoz vezető utat Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala támogatásának és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület közreműködésének köszönhetően, két foglalkozásvezető, Tóth-Wagner Anikó és Szilágyi-Nagy Imola könyvtárosok irányításával járhatta végig az a hat hűséges olvasó, aki jelentkezett erre a rendhagyó foglalkozássorozatra.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1172261058283273

 

Újraindult a Kertkönyvtár

A Bod Péter Megyei Könyvtár népszerű nyári programja, a Kertkönyvtár idén a július 29. – augusztus 14. időszakban várja a kicsiket és nagyokat. Lehet olvasni, mesét hallgatni, társasozni, játszani, barátkozni, vagy csak megpihenni a könyvtár sarkánál lévő kis kert fenyőfája alatt.

A Kertkönyvtár keddtől péntekig 10 és 12 óra között tart nyitva, rossz idő esetén elmarad. A 10:15-kor kezdődő meseolvasás után szabad játszásra, társasjátékra, olvasásra van lehetőség.

Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/1157520209741756

 

Megvásárolja az önkormányzat a Kájoni János Megyei Könyvtár épületét

A Hargita megyei önkormányzat megvásárolja a Kájoni János Megyei Könyvtár épületét, ezzel hosszú távon biztosítva az intézmény működését. A Csíkszereda központjában álló, eddig bérleti szerződéssel használt székház vételára közel 12 millió lej.

A korábban a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Mikó-várban és más helyszíneken szétszórtan, mostoha körülmények között működő megyei könyvtár állománya, munkatársai, terei és tevékenységei már több mint tíz éve, rögtön a megépülése után beköltöztek az ingatlanba, amelyért eddig bért fizetett a megyei tanács. A havi bér összege jelenleg közel 9000 euró (mintegy 45 000 lej).

Birta Antal, Hargita Megye Tanácsának vagyongazdálkodási igazgatója kifejtette: az ingatlannal a megyei önkormányzat több mint 1500 négyzetmétert vásárol meg, vagyis azt a felületet, ahol jelenleg a könyvtár működik, beleértve hat parkolóhelyet is. Az épület felső, a könyvtártól független szintje továbbra is magántulajdonban marad. Birta hangsúlyozta: ez a beruházás hosszú távon biztosítja a könyvtár stabil működését és fejlődését.

A képviselők által elfogadott határozat szerint a több mint 2,3 millió eurós – mintegy 11,7 millió lejes – vételárat szakaszosan, hároméves futamidővel fizetik.

Bíró Barna-Botond, a megyei tanács elnöke azt mondta: évek óta keresték annak lehetőségét, hogy a megyei könyvtár végleges otthonra leljen egy megyei tulajdonú épületben. Ehhez ugyanakkor figyelembe kellett venni, hogy egy könyvtárépület szigorú biztonsági és szerkezeti követelményeknek kell megfeleljen, egyebek mellett tűzvédelmi, teherbírási, hozzáférési szempontokból. A Decemberi forradalom és a Stadion utca sarkán álló többszintes ingatlan tulajdonosa végül tavaly jelezte, hogy az épület eladóvá vált.

Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/megvasarolja-a-megyei-onkormanyzat-a-konyvtar-epuletet

Negyvennyolc órán át kirakósoztak Székelyudvarhelyen

Negyvennyolc órán át, éjjel-nappal zajlott a Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű közösségi esemény és verseny Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtár és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány szervezésében, 2025. július 19-20-án.

A felhívásra összesen tizennégy kétfős csapat jelentkezett, nekik ötszáz darabos puzzle-t kellett kirakniuk minél rövidebb idő alatt. A kirakósok mind egyediek voltak, külön erre az alkalomra készültek, és témájukban Székelyudvarhelyhez, valamint a Városi Könyvtárhoz kapcsolódtak. A negyvennyolc órán át tartó kirakósozásba bárki, bármikor bekapcsolódhatott: a város különböző arcait, híres festő festményét, tájképeket mutató kirakósok, de még 3D-s puzzle is várta a rakosgatni vágyókat a helyszínen. Az idei Kiraklak a könyvtárnál szorosan kapcsolódott a 4. Nyáresti Filmek rendezvényhez, esténként ugyanis a Székelyföldi Stúdió szervezésében helyi és anyaországi filmkészítők alkotásait lehetett megtekinteni a könyvtár előtti téren.

Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/48-oran-at-kirakosoztak

 Kézdivásárhelyen lesz ősszel a romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése

2025. október 9-10-én kerül sor idén a romániai magyar könyvtárosok éves vándorgyűlésére, ez alkalommal a házigazda a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár lesz.

Forrás: https://www.facebook.com/122112974138519947/posts/122170166444519947

 

Kriterion-koszorú Bodor Ádámnak

Habár már 2024 júliusában Bodor Ádámnak ítélte a Kriterion-koszorút az alapítvány kuratóriuma, az ünnepélyes díjátadóra bő egy évvel később, a csíkszeredai Új Kriterion Galériában került sor 2025. július 24-én.

A Kriterion-koszorú a Kriterion Alapítvány által 1995-ben létrehozott kulturális elismerés. Olyan Erdélyben született személyeknek ítélik oda, akik a régió hírét vitték a világban, munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését, és szülőföldjük iránit kötődésük mindvégig töretlen maradt. Az elmúlt években olyan neves személyiségek vehették át, mint Tompa Gábor, Barabási Albert László, Kányádi Sándor, Korniss Péter vagy Novák Ferenc.

Hajdú Áron, az alapítvány ügyvezető igazgatója az egybegyűltek előtt olvasta fel a kuratórium határozatát, mely szerint nemzetközileg elismert kiváló írói munkásságáért, a kortárs magyar irodalomban betöltött meghatározó szerepéért, valamint szülőföldéért tett kiemelkedő tevékenységéért Bodor Ádámnak adományozzák a 2024-es Kriterion-koszorút.

A kitüntetettet Bretter Zoltán filozófus méltatta. Laudációjában úgy fogalmazott, hogy „Bodor Ádám, mint indián, hátrafelé megy előre, és közben beszórja a lábnyomait homokkal. Ezért életműve voltaképpen értelmezhetetlen.” Mint mondta, mindennek ellenére mindenkinek, aki az ő műveit kívánja olvasni, vállalnia kell annak kockázatát, hogy amit ő a szövegből kihall, az valójában nincs is benne. „Filozófusokat megszégyenítő következetességgel teremti meg az író a premorális, azaz morálon kívüli állapotot, és erre csak erős romantikus hajlamokkal rendelkező, játékos elme képes” – méltatta a kitüntetettet Bretter Zoltán.

Bodor Ádám kiemelte, hogy bár Erdély inspirálta, amiről ő írt, az valójában Kelet-Európa. „Az én írásaim a lokálisnál egy sokkal szélesebb látványt nyújtanak. Tulajdonképpen Kelet-Európa erkölcsi képe az, amit én próbáltam megragadni. Természetesen nem a szó konkrét értelmében, hanem kicsit elvonatkoztatva és sok mindent eltúlozva benne, mint ahogy általában minden művészet a túlzás eszközeivel él” – fejtette ki.

Forrás és a teljes cikk, a kitüntetettel készült rövid interjúval, itt: https://maszol.ro/kultura/Egy-elet-mindig-egesz-es-valami-mindig-hianyzik-is-belole-Atadtak-a-Kriterion-koszorut-Bodor-Adamnak

 

Beszélgetés Borbé Levente csíkszeredai iskolai könyvtárossal

Horváth Csaba történész és könyvtáros interjút készített Borbé Levente csíkszeredai iskolai könyvtárossal. Először a gyermekkoráról és az olvasmányélményeiről kérdezte, majd a különböző munkákról, amelyeket élete során végzett, kiemelten a Figura színjátszó csoportban való tevékenységéről és annak az életére való hatásáról. A Márton Áron Főgimnáziumban zajló, iskolai könyvtárosi munkásságával párhuzamosan kiemelkedő hangsúlyt kap a beszélgetésben a biblioterápiás tevékenysége. A végén néhány szó erejéig a jövőbeli terveiről, azok esetleges megvalósíthatóságáról beszélt. Az interjú rövid szakmai életrajzi ismertetővel zárul, és a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat 2025. július 25-i (14.) számának 4. oldalán lehet olvasni.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/07/interju-borbe-leventevel.html

 

 Interjú Kelemen Katalin nyugalmazott csíkszeredai könyvtárossal

A Kájoni János Megyei Könyvtár korábbi munkatársával, hírlevelünk volt szerkesztőjével egy évvel nyugdíjazása után közölt interjút a Székelyhon portál.

Kelemen Katalin Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, ezúttal mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként, kutatóként, adatbázis-építőként és lelkes közösségformálóként élt meg. Részlet a beszélgetésből:

„– Ön mögött van egy több mint harmincéves könyvtárosi életút, amit tulajdonképpen a kíváncsiság hozott az életébe. Mit adott önnek a könyvtárosi munka?

– Rengeteg mindent. Sok-sok munkát és különféle, sokrétű feladatot, amit az évek során elvállaltam, és mindvégig szeretettel végeztem. Ugyanabban az intézményben dolgoztam 34 évig, de érdekes módon nem mindig ugyanazon a helyen. Minden feladatot kihívásként éltem meg, és igyekeztem a tudásomhoz mérten jól végezni. Bibliográfusként kerültem a könyvtárba, akkor éppen ez az állás volt betöltetlen. Én ezt rögtön feladatként fogtam fel, amibe bele kell ásnom magam. Elsősorban a Hargita megyére vonatkozó helytörténeti vagy helyi vonatkozású adatokat kellett feldolgozni a helyi lapokból.

Egy év múlva az akkori igazgatónőm, Kozma Mária eldöntötte, hogy az úgynevezett dokumentációs részleg vezetője legyek: vegyem át az ottani állományt, dolgozzak vele, szolgáljam ki azokat az olvasókat, felhasználókat, akiket ez érdekel. Őszintén megmondom, akkor ennek egyáltalán nem örültem, úgy éreztem, hogy ‘száműznek engem’. Ez a részleg akkor a Mikó-várban működött, és nem volt sok kedvem régi könyvek között, egy hideg, sötét, rideg helyiségben tölteni a napjaimat. Lassan azonban megismerkedtem a könyvállománnyal, a rám háruló feladatokkal, és fokozatosan megszerettem ezt a munkát.”

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/kelemen-katalin-n-egy-elet-a-konyvek-kozott 

Online olvasható az Erdélyi Helikon összes lapszáma

Az Erdélyi Helikon teljes sorozata (1928–1944) elérhető immár online - közölte 2025. július 7-én a hírt a Marosvécs Erdélyi Helikon Facebook-oldal.

Amint írják, az Erdélyi Helikon a helikoni munkaközösség folyóirata. Önálló, az írókat a különböző lapoktól, irodalmi mellékletektől függetlenítő folyóirat alapításának terve már a munkaközösség első (1926-os) marosvécsi találkozóján felmerült, megvalósítására azonban csak 1928-ban került sor. A két háború közötti romániai magyar irodalom legrangosabb folyóirata lett, munkatársa volt a korszak csaknem minden számottevő írója, felkarolta a közvetlenül indulása előtt feltűnt tehetségeket.

A lapszámok online is olvashatók a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár digitális felületén. A megfelelő link a Marosvécs Erdélyi Helikon Facebook-oldalon található.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/online-olvashato-az-erdelyi-helikon-oesszes-lapszama

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 

Augusztusi évfordulók 2025

120 éve, 1905. augusztus elsején született Gáspár Margit magyar író, műfordító és színigazgató.

105 éve, 1920. augusztus elsején született John Holloway angol költő és kritikus.

100 éve, 1925. augusztus elsején született Ernst Jandl osztrák költő és író.

435 esztendeje, 1590. augusztus másodikán hunyt el Agostino Beccari olasz drámaíró és költő.

405 esztendeje, 1620. augusztus másodikán hunyt el Piotr Kochanowski lengyel költő és műfordító.

160 éve, 1865. augusztus másodikán született Irving Babbitt amerikai író, esszéista, irodalomkritikus és filozófus.

60 éve, 1965. augusztus másodikán hunyt el František Langer cseh drámaíró és novellista.

10 éve, 2015. augusztus másodikán hunyt el Soós Zoltán magyar költő, könyvtáros és újságíró.

220 éve, 1805. augusztus harmadikán hunyt el Christopher Anstey angol költő és szatirikus.

10 éve, 2015. augusztus harmadikán hunyt el Majla Sándor székelyföldi születésű magyar költő, író és szerkesztő.

150 éve, 1875. augusztus negyedikén hunyt el Hans Christian Andersen dán meseíró és költő. Ismert alkotásai: A kis gyufaárus lány, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő stb.

145 éve, 1880. augusztus negyedikén született Gyallay Pap Domokos székely-magyar író, újságíró, színműíró és szerkesztő.

305 esztendeje, 1720. augusztus ötödikén (?) hunyt el Anne Finch angol költő és udvarhölgy.

175 éve, 1850. augusztus ötödikén született Guy de Maupassant francia regényíró és novellista. Ismertebb művei: Egy asszony élete, A szépfiú, Az ékszer, Céltalan szépség.

10 éve, 2015. augusztus ötödikén hunyt el Bonifert Mária magyar író és publicista.

5 éve, 2020. augusztus ötödikén hunyt el Isidora Bjelica szerb író, novellista és drámaíró.

495 esztendeje, 1530. augusztus hatodikán hunyt el Jacopo Sannazaro olasz költő.

60 éve, 1965. augusztus hatodikán hunyt el Aksel Sandemose dán-norvég író, esszéíró és újságíró.

20 éve, 2005. augusztus hatodikán hunyt el Vizma Belševica lett költő és műfordító.

5 éve, 2020. augusztus hatodikán hunyt el Gittai István erdélyi magyar költő, író és újságíró.

290 éve, 1635. augusztus hetedikén hunyt el Friedrich von Spee német jezsuita szerzetes író és költő.

125 éve, 1900. augusztus hetedikén hunyt el Najden Gerov a bolgár író, nyelvész és néprajzkutató.

85 éve, 1940. augusztus hetedikén született Bella István magyar költő és műfordító.

85 éve, 1940. augusztus hetedikén született Domokos István vajdasági származású magyar író, költő.

10 éve, 2015. augusztus hetedikén hunyt el Prágai Tamás magyar író, költő, szerkesztő és irodalomtörténész.

235 éve, 1790. augusztus nyolcadikán született Kölcsey Ferenc magyar költő és nyelvújító, a magyar nemzeti himnusz írója.

90 éve, 1935. augusztus nyolcadikán hunyt el Vojtěch Rakous cseh író és drámaíró.

75 éve, 1950. augusztus nyolcadikán hunyt el Schöpflin Aladár magyar író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő és műkritikus.

230 éve, 1795. augusztus kilencedikén született Dukai Takách Judit magyar költő és író.

15 éve, 2010. augusztus tizedikén hunyt el Papp Árpád magyar költő, műfordító és irodalomtörténész.

15 éve, 2010. augusztus tizedikén hunyt el Bodor Béla magyar író, költő és képzőművész.

5 éve, 2020. augusztus tizedikén hunyt el Bogdán László székelyföldi magyar költő, író, újságíró és szerkesztő.

210 éve, 1815. augusztus tizenegyedikén született Gottfried Kinkel német költő, elbeszélő és művészettörténész.

330 esztendeje, 1695. augusztus tizenkettedikén hunyt el Huang Cung-hszi kínai császár filozófus, író, költő, matematikus, asztronómus, tudós és politikus.

275 éve, 1750 augusztus tizenkettedikén született Matija Petar Katančić magyarországi horvát költő, irodalmár, latinista és egyetemi tanár.

70 éve, 1955. augusztus tizenkettedikén hunyt el Thomas Mann német író. Fontosabb művei: A Buddenbrook ház, A varázshegy, Halál Velencében, Tonio Kröger, Lotte Weimarban, dr. Faustus, Egy szélhámos vallomásai, József és testvérei.

150 éve, 1875. augusztus tizenharmadikán született Karl August Hindrey észt író, novellista.

30 éve, 1995. augusztus tizenharmadikán hunyt el Pierre-Jakez Hélias francia-breton író és újságíró.

450 esztendeje, 1575. augusztus tizennegyedikén hunyt el Diego de Hurtado de Mendoza spanyol költő, novellista és diplomata.

165 éve, 1860. augusztus tizennegyedikén született Ernest Thompson Seton skót-angol származású kanadai író, természetbúvár és festő.

160 éve, 1865. augusztus tizennegyedikén született Dmitrij Szergejevics Merezskovszkij orosz filozófus, író és költő.

40 éve, 1985. augusztus tizennegyedikén hunyt el Lina Heydrich német író.

40 éve, 1985. augusztus tizennegyedikén hunyt el Alfred Hayes amerikai költő, író és forgatókönyvíró.

285 éve, 1740. augusztus tizenötödikén született Mathias Claudius német költő és újságíró.

200 éve, 1825. augusztus tizenötödikén született brazil Bernardo Guimarães író, dramaturg és költő.

180 éve, 1835. augusztus tizenötödikén született Victor Tissot svájci francia író és műfordító.

175 éve, 1850. augusztus tizenötödikén született Gyp (Martel de Janville) francia író.

135 éve, 1890. augusztus tizenötödikén született Hunyadi Sándor magyar író, drámaíró és újságíró.

25 éve. 2000. augusztus tizenötödikén hunyt el Ola Rotimi nigériai író és drámaíró.

5 éve. 2020. augusztus tizenötödikén hunyt el Svetozar Obradović szerb képregényíró, író és esszéíró.

380 esztendeje, 1645. augusztus tizenhatodikán született Jean de La Bruyère francia író, esszéíró és moralista.

165 éve, 1860. augusztus tizenhatodikán született Jules Laforgue francia író és felolvasó.

305 esztendeje, 1720. augusztus tizenhetedikén hunyt el Anne Dacier (Saumur) francia író, filológus és műfordító.

180 éve, 1855. augusztus tizenhetedikén hunyt el Obernyik Károly magyar író, drámaíró és tanár.

100 éve, 1925. augusztus tizenhetedikén hunyt el Ioan Slavici román író, lapszerkesztő és politikus. Ismert művei: Anyja lánya, Az erdei lány, Mesék.

80 éve, 1955. augusztus tizenhetedikén hunyt el Alexander Roda Roda (Šandor Friedrich Rosenfeld) osztrák drámaíró, író, újságíró és színész.

35 éve, 1990. augusztus tizenhetedikén hunyt el Abody Béla magyar író, műfordító, kritikus, humorista és szerkesztő.

15 éve, 2010. augusztus tizenhetedikén hunyt el Edwin Morgan skót költő, műfordító és író.

10 éve, 2015. augusztus tizenhetedikén hunyt el Ébert Tibor felvidéki magyar író, költő, kritikus, esztéta és zeneművész.

575 esztendeje, 1450. augusztus tizennyolcadikán született Marko Marulic horvát költő, műfordító, teológus és történész.

445 esztendeje, 1580. augusztus tizennyolcadikán született Prospero Bonarelli olasz író.

155 éve, 1870. augusztus tizennyolcadikán hunyt el John Pendleton Kennedy amerikai író.

125 éve, 1900. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Albert Samain flamand származású francia költő és író.

100 éve, 1925. augusztus tizennyolcadikán született Brian Wilson Aldiss angol író, sci-fi író.

80 éve, 1945. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Robert Theuermeister német író, kiadó és pedagógus.

245 éve, 1780. augusztus tizenkilencedikén született Jean-Pierre de Béranger francia költő.

25 éve, 2000. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kiss György magyar költő, író, fényképész és amatőr csillagász.

400 esztendeje, 1625. augusztus huszadikán született Thomas Corneille francia drámaíró, újságíró és ügyvéd.

175 éve, 1850. augusztus huszadikán hunyt el Honoré de Balzac francia író. Népszerű alkotásai: Goriot apó, Elveszett illúziók, Betti néni, Pons bácsi, A Nucingen ház, Hivatalnokok, A szamárbőr, A vörös vendégfogadó.

150 éve, 1875. augusztus huszadikán született Kamenyitzky Etelka (Ádám Éva) lengyel származású székely-magyar írónő, tanító, haditudósító és lapszerkesztő.

20 éve, 2005. augusztus huszadikán hunyt el Szalai Csaba magyar költő és újságíró.

390 esztendeje, 1635. augusztus huszonegyedikén hunyt el Félix Lope de Vega y Carpio spanyol költő, drámaíró és író.

175 éve, 1850. augusztus huszonkettedikén hunyt el Nikolaus Lenau német költő. Ismertebb művei: Faust, Don Juan.

150 éve, 1875. augusztus huszonkettedikén született Bányai Elemér erdélyi örmény származású magyar író, újságíró.

145 éve, 1880. augusztus huszonkettedikén Biró Lajos (Blau) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és fordító.

135 éve, 1890. augusztus huszonkettedikén született Vasile Alecsandri román költő, néprajzkutató, dramaturg és politikus. Népszerűségét a Chiriţa nagysád vígjátéksorozattal aratta.

5 éve, 2020. augusztus huszonkettedikén hunyt el Árpás Károly magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus és közoktatási szakértő.

245 éve, 1780. augusztus huszonharmadikán született Jernej Kopitar szlovén nyelvész, író, műfordító és könyvtáros.

145 éve, 1880. augusztus huszonharmadikán született Alekszandr Grin lengyel származású orosz író.

5 éve, 2020. augusztus huszonharmadikán hunyt el Lajtai Gábor magyar költő és szerkesztő.

205 éve, 1820. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Ion Budai-Deleanu erdélyi román költő, író és történész. Fő műve a Cigányiász című vígeposz.

5 éve, 2020. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Petz György magyar író, költő és szerkesztő.

575 esztendeje, 1450. augusztus huszonötödikén hunyt el Ahmed Ibn Arabsáh (Ahmad ibn Arabshah) arab történetíró, író, történész és utazó.

255 éve, 1770. augusztus huszonötödikén hunyt el Thomas Chatterton angol költő.

125 éve, 1900. augusztus huszonötödikén hunyt el Friedrich Nietzsche német filozófus, író, költő. Ismert művei: Az Antikrisztus, Imigyen szóla Zarathustra, Túl jón és rosszon.

10 éve, 2015. augusztus huszonötödikén hunyt el Fejes Endre magyar író, színműíró és novellista. Ismert művei: Jó estét nyár, jó estét szerelem és A fiú, akinek angyalarca volt.

145 éve, 1880. augusztus huszonhatodikán született Guillaume Apollinaire francia költő, író és kritikus.

140 éve, 1885. augusztus huszonhatodikán született Jules Romains francia író és költő.

80 éve, 1945. augusztus huszonhatodikán hunyt el Franz Werfel osztrák költő, író és színműíró.

60 éve, 1965. augusztus huszonhatodikán hunyt el Hobán Jenő barcasági születésű erdélyi magyar költő, műfordító, szerkesztő, könyvtáros és irodalmi referens.

25 éve, 2000. augusztus huszonhatodikán hunyt el Wojciech Żukrowski lengyel író, költő és irodalomkritikus.

20 éve, 2005. augusztus huszonhatodikán hunyt el Csajka Gábor Cyprian magyar író, költő és grafikus.

20 éve, 2005. augusztus huszonhatodikán hunyt el Wolfgang Bauer osztrák drámaíró, esszéíró és költő.

725 esztendeje, 1300. augusztus huszonhetedikén hunyt el Guiodo Cavalcanti olasz költő.

105 éve, 1920. augusztus huszonhetedikén született Dezséry András ausztráliai magyar író, újságíró, szerkesztő és könyvkiadó.

95 éve, 1930. augusztus huszonhetedikén hunyt el Galgóczi Erzsébet magyar író és forgatókönyvíró.

25 éve, 1930. augusztus huszonhetedikén hunyt el Vásárhelyi Vera magyar író és újságíró.

15 éve, 2010. augusztus huszonhetedikén hunyt el Utassy Jószef költő és műfordító.

1240 esztendeje, 785. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Otomo no Jakamocsi (Ōtomo no Yakamochi) japán költő és fordító.

1595 esztendeje, 430. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Szent Ágoston hippoi püspök, író és filozófus.

400 esztendeje, 1625. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el John Fletcher angol író, drámaíró.

125 éve, 1900. augusztus huszonnyolcadikán született Békés István magyar író, újságíró és műfordító.

100 éve, 1925. augusztus huszonnyolcadikán született Jurij Valentyinovics Trifonov orosz író.

30 éve, 1995. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Michael Ende német meseíró, író. Ismertebb művei: Momo, A végtelen történet, Tükör a tükörben.

400 esztendeje, 1625. augusztus huszonkilencedikén? Született Juan Bautista Diamante portugál-görög származású spanyol költő és drámaíró.

110 éve, 1915. augusztus huszonkilencedikén született Botár Béla székely-örmény költő és műfordító.

5 éve, 2020. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Tótfalusi István magyar író, műfordító, nyelvész és szerkesztő.

135 éve, 1890. augusztus harmincadikán született Reményik Sándor erdélyi magyar költő.

90 éve, 1935. augusztus harmincadikán született Tar Károly erdélyi magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

90 éve, 1935. augusztus harmincadikán hunyt el Henri Barbusse francia költő, író, publicista és politikus.

380 esztendeje, 1645. augusztus harmincegyedikén hunyt el Francesco Bracciolini olasz költő.

205 éve, 1820. augusztus harmincegyedikén hunyt el Ungvárnémeti Tóth László magyar költő.

5 éve, 2020. augusztus harmincegyedikén hunyt el Thomas R. P. Mielke német regényíró.

*

335 esztendeje, 1690 augusztusában született Mikes Kelemen székely-magyar író, műfordító, II. Rákóczi írnoka és kamarása. Remekbe sikerült műve a Törökországi levelek.

* * *

Érdemes tudni

140 éve, 1885. augusztus elsején született Hevesy György magyar Nobel-díjas vegyész.

95 éve, 1930. augusztus elsején született Toró Árpád székely-magyar orvos és emlékíró.

80 éve, 1945. augusztus harmadikán hunyt el Terhes Gyula erdélyi magyar nyomdász, lapszerkesztő és szakíró.

90 éve, 1935. augusztus negyedikén született Kolumbán József székely-magyar matematikus.

20 éve, 2005. augusztus negyedikén hunyt el Dani János erdélyi magyar levéltáros és történész.

150 éve, 1875. augusztus ötödikén hunyt el Szerelmey Miklós (Nicolaus Carl Liebe) magyar feltaláló, mérnök, litográfus és karikaturista.

110 éve, 1915. augusztus ötödikén született Bodor András erdélyi magyar történész, műfordító és egyetemi tanár.

55 éve, 1970. augusztus ötödikén hunyt el Békési Ágnes erdélyi magyar műfordító és szerkesztő.

50 éve, 1975. augusztus ötödikén hunyt el Győri Klára erdélyi magyar mesemondó.

50 éve, 1975. augusztus hatodikán hunyt el Ravasz László erdélyi magyar származású hitszónok, újságszerkesztő, író és teológus.

90 éve, 1935. augusztus nyolcadikán született Gál Árpád székely-magyar zeneszerző. Többek között ő szerezte a csíki hokicsapat indulóját, valamint a Márton Áron Gimnázium (az akkori Matematika Fizika Líceum) iskolahimnuszát.

140 éve, 1885. augusztus kilencedikén született Biró Vencel Erdélyben munkálkodó magyar történész és szerzetes.

220 éve, 1805. augusztus tizedikén született Toldy Ferenc magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

200 éve, 1825. augusztus tizedikén született Bodola Lajos székely-magyar bányamérnök, ágyúöntő, út- és hídépítő.

10 éve, 2015. augusztus tizedikén hunyt el Cziezel Endre magyar orvos-genetikus, genetikai szakíró és egyetemi tanár.

100 éve, 1925. augusztus tizenegyedikén született Incze Sándor erdélyi magyar orvos és orvosi szakíró.

105 éve, 1920. augusztus tizenharmadikán született Szabó Hajnal székely-magyar tankönyvíró és szerkesztő.

130 éve, 1895. augusztus tizenötödikén született Gábossy János székely-magyar dohánykereskedő és novellista.

5 éve. 2020. augusztus tizenötödikén hunyt el Gábos Márta székelyföldi magyar biológus, szakíró és egyetemi docens.

5 éve. 2020. augusztus tizenhatodikán hunyt el Szőcs János csángómagyar történész, helytörténész, helytörténetíró és muzeológus.

130 éve, 1895. augusztus tizennyolcadikán született Sütő Béla székely-magyar iparművész.

525 esztendeje, 1500. augusztus tizenkilencedikén a nándorfehérvári diadal emlékére VI. Sándor Pápa megújította elődje bulláját. Eme győzelem emlékére a keresztény országokban elrendelte a déli harangszót.

100 éve, 1925. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kner Izidor magyar nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó. A magyar könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás kiemelkedő alakja.

90 éve, 1935. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kassai Lajos székely-magyar tanár, költő, újságíró és csíksomlyói plébános. Nevéhez fűződik a Csíkszeredába költöző gimnázium dendrológiai parkjának létrehozása.

30 éve, 1995. augusztus huszadikán hunyt el Szabó József erdélyi magyar biológus, biológiai szakíró és egyetemi oktató.

10 éve, 2015. augusztus huszadikán hunyt el Péter György erdélyi magyar közgazdász, szakíró és egyetemi oktató.

515 esztendeje, 1510. augusztus huszonegyedikén született Dávid Ferenc (Franz Hertel) magyar-német (erdélyi szász) származású hitújító. Az erdélyi unitárius egyház megalapítója és első püspöke.

145 éve, 1880 augusztus huszonegyedikén született, és 70 éve, 1955. augusztus tizenötödikén hunyt el Kovács István székely-magyar régész, muzeológus és numizmatikus.

115 éve, 1910. augusztus huszonegyedikén hunyt el Székely Bertalan székely-magyar festő és pedagógus.

35 éve, 1990. augusztus huszonegyedikén indították újra útjára a Csíki Lapokat, ezúttal heti rendszerességgel.

20 éve, 2015. augusztus huszonegyedikén hunyt el Péter György erdélyi magyar közgazdász, szakíró és egyetemi oktató.

135 éve, 1895. augusztus huszonkettedikén született Almásy László Ede magyar utazó, Afrika-kutató és felfedező.

45 éve, 1980. augusztus huszonkettedikén a csíksomlyói templom Mária szobor talapzatának javításakor kerültek elő a ferencesek könyvtárának kincseiből könyvek és leltári iratok. Többek között misztériumdrámák, függőpecsétes oklevél és egy XVII. századból való Kájoni János nyomdász arcképe.

25 éve, 2000. augusztus huszonkettedikén hunyt el Mészáros Miklós erdélyi magyar geológus, földtudományi szakíró és egyetemi tanár.

20 éve, 2005. augusztus huszonkettedikén hunyt el Szörényi József erdélyi származású magyar pedagógus, pedagógiai szakíró és egyetemi tanár.

90 éve, 1935. augusztus huszonharmadikán született Szász Lőrinc székely-magyar nyelvi szakíró és szótáríró.

10 éve, 2015. augusztus huszonharmadikán hunyt el Szentimrei Judit erdélyi magyar néprajzkutató és néprajzi szakíró.

10 éve, 2015. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Bálint Lajos székely-magyar műszaki szerkesztő.

30 éve, 1995. augusztus huszonötödikén hunyt el Pongrácz Antónia erdélyi magyar iparművész és grafikus.

115 éve. 1910. augusztus huszonhatodikán hunyt el Fazakas János székely-magyar orvos, orvosi szakíró és pedagógus.

200 éve, 1825. augusztus huszonkilencedikén született Salamon Ferenc erdélyi származású magyar történész, esztéta, színikritikus és műfordító.

135 éve, 1890. augusztus harmincegyedikén hunyt el Szabó Károly magyar történész, bibliográfus, könyvtáros és jogász.