Kutatói pályázat az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének feltárására
A Méhes György–Nagy Elek Alapítvány meghirdette a Határon Túli Magyar Kutató és Feldolgozó (HTMKF) pályázati programot, amely az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének feltárását támogatja állambiztonsági és levéltári források alapján. A program történészek, irodalomtörténészek, egyetemi hallgatók, doktoranduszok, oktatók, kutatók, valamint kutatócsoportok és intézményi műhelyek számára kínál egyéni vagy csoportos ösztöndíjakat, illetve projektalapú finanszírozást.
A kutatások középpontjában a második világháborút követő időszak társadalmi, kulturális és politikai változásai állnak, különös tekintettel az erdélyi magyar értelmiség helyzetére. A pályázat kiemelten ösztönzi a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági források feldolgozását, valamint olyan intézmények és szellemi műhelyek történetének vizsgálatát, mint az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Szépmíves Céh, a Korunk, az Erdélyi Fiatalok, a Termés, a Keleti Újság, a Világosság vagy az Utunk.
A pályázatok benyújtásának határideje 2026. július 15., az eredményhirdetés várható időpontja 2026. szeptember 15. A program célja, hogy új kutatások, tanulmányok, monográfiák és forráskiadványok révén árnyaltabb képet adjon a romániai magyar értelmiség kommunista korszakának történetéről.
A pályázati kiírás és egyéb dokumentumok az alapítvány oldalán érhetők el: https://palyazat.mehes-
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Könyvtársalgó nyári olvasmányokkal
Kötetlenebb, nyáriasan laza hangulatban telt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvtársalgó beszélgetőklubjának legutóbbi összejövetele 2026. június 9-én. Az előzetesen kiválogatott, ajánlásra szánt, nyárhoz kötődő olvasmányok régi emlékeket idéztek fel. Jó volt közösen elkalandozni Mongóliába, majd Indiába, de az itthoni, mentaillatú nyári kertet is megidézték a résztvevők. A regények közül több is elnyerte olvasóink tetszését, így reméljük, hogy jó társak lesznek majd a nyári estéken otthon vagy az utazások, kiruccanások során.
A szervező könyvtárosok Esterházy Péter szavaival köszöntöttek két beszélgetőklubos olvasót a születésnapjuk alkalmával: „Az ünneptől főként azt várnánk, hogy legyen! Végre valami ne tőlünk függjön, ne a jókedvünknek, szerencsénknek, boldogságunknak legyen kiszolgáltatva, hanem legyen: mint a természet. Mint a napsütés. Mi meg ülnénk a kerti fehér karosszékekben, valaki talán még könnyen mellettünk, és arcunkat a fénybe tartjuk. Ez volna az ünnep – jön, amikor ideje van, harmónia és jóság nő a nyomában, és nemcsak jobbá változunk, de a másik jóságára is rálátunk.”
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Csipike 60+ – tárlat az eredeti illusztrációkból
A SepsiBook és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum után könyvtárunkban is megtekinthető a kolozsvári Quadro Galéria anyagából összeállított CSIPIKE 60+ kiállítás.
Idén ünnepeljük a Csipike, a gonosz törpe című mesekönyv első kiadásának 60. évfordulóját. A kiállítás válogatást kínál Rusz Lívia eredeti illusztrációiból, amelyek Fodor Sándor meseregényének kiadásait gazdagítják. A tárlaton bemutatott rajzokon nyomon követhető, hogyan változtak a szereplők, az erdő, illetve Rusz Lívia művészi felfogása az idők során.
A kiállítás 2026. július 2-tól előreláthatóan egy hónapig látogatható könyvtárunk Gábor Áron-termében, kedden 10 és 18 óra között, illetve szerdától péntekig 10 és 15 óra között. Csoportok esetében előzetes bejelentkezés szükséges telefonon (0267 312 133).
 |
| Fénykép: Borbé Levente |
Júniusi olvasókörök
A könyvtár júniusi felnőtt olvasókörein Péterfy-Novák Éva Szauna-töredékek című novelláját olvasták a résztvevők. „Szerinted szeretni jobb, vagy szeretve lenni?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki írásával mély gondolatokat ébresztett a résztvevőkben az élet értelméről, a szeretet és a szerelem fontosságáról, az emberi lélek mélységeiről, valamint a férfiak és nők közötti bonyolult érzelmi kapcsolatokról. A beszélgetés során szó esett még a bizalomról, a biztonságról, a megcsalásról, a feltétel nélküli szeretetről, a szakmai önmegvalósításról és az érzelmi lángolásról is: vajon múltbeli döntéseink mennyire határozzák meg a jelenünket, és képesek vagyunk-e valóban továbblépni a csalódásokon és a megélt fájdalmakon?
A Lázadó Muglik júniusi találkozóján, Tóth Krisztina Légörvényben című novelláját olvasva, a klubtagok két család életébe és sorsába nyerhettek bepillantást, akik egy repülőgépen utaznak. A légörvénybe kerülő gép rázkódása közben elveszítik uralmukat a sorsuk felett, ami felszínre hozza a valódi énjüket és elfojtott félelmeiket. A mű végkicsengése, hogy bár mindannyian ugyanabban a „gépben” ülünk, és ugyanazokat a viharokat éljük át, a gondjainkkal mégis mélységesen egyedül vagyunk.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban gyakornokként jelenlévő diákok biblioterápiás foglalkozáson vettek részt. Tóth Krisztina Ő még csak negyven című tárcanovellája több fontos társadalmi témát felelevenített: alkoholizmus, új kapcsolat az egyedülálló anya életében, súlyos betegségek, önismereti fejlődés, társadalmi kényszer, illetve társadalmi kirekesztettség. Van-e joga egy, gyermekeit egyedül nevelő anyának továbblépni, új kapcsolatot teremteni? A téma sok érzelmet hozott felszínre.
Forrás: https://www.facebook.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár júniusi olvasóklubjának témája Milbacher Róbert Keserű víz című regénye volt, amely egy eltűnt szlavóniai telepes falu történetén keresztül az emlékezés, a családi múlt és az identitás kérdéseit járja körül. A több idősíkon és nézőpontból építkező, összetett regény nem bizonyult könnyű olvasmánynak, a résztvevők közül többen is úgy érezték, hogy elsőre nehezen engedi közel őket magához.
Éppen ezért különösen izgalmas beszélgetés kerekedett belőle: a közös értelmezés során fokozatosan feltárultak a mű rétegei, és a klub végére a regény sokakhoz jóval közelebb került, mint olvasás közben. Bár talán nem lett minden résztvevő kedvence, a beszélgetés ismét bebizonyította, hogy egy jó olvasóklub képes új megvilágításba helyezni egy nehezebben befogadható könyvet.
Forrás: Tóth Melinda, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Ötszáz éves a Székelyudvarhelyi Kódex - konferencia
Az idén ötszáz éves Székelyudvarhelyi-kódex előtt tisztelgett az a rendezvénysorozat, amelyet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium szervezett 2026. június 13-án. A magyar nyelvű kéziratos emlék 1526 körül keletkezett, és a magyar nyelvű művelődéstörténet egyik jelentős dokumentumának számít. Az évforduló alkalmából előadásokkal, a Dokumentációs Könyvtár látogatásával és ismeretterjesztő programokkal idézték fel a kódex történetét, jelentőségét és fennmaradásának körülményeit.
Forrás: https://www.gimi.ro/
„Árva” Bethlen Kata mecénási tevékenységéről mutattak be kötetet Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhelyen 2026. június 11-én bemutatták a Bethlen Kata öröksége. Teleki Józsefné egyházpártoló tevékenysége című kötetet, amely a Kovács Mária-Márta, T. Horváth Iringó és Tóth Levente által végzett kutatás eredményeit foglalja össze. A könyvet Róth András-Lajos nyugalmazott könyvtáros-történész ismertette.
A kiadvány „Árva” Bethlen Kata mecénási és egyházpártoló tevékenységét dolgozza fel, betekintést nyújtva a 18. századi Erdély vallási, társadalmi és családi kapcsolatrendszerébe. A szerzők a református egyházközségekben fennmaradt tárgyi örökség, az adományok helyszíni felmérése, valamint levéltári és bibliográfiai források alapján mutatják be Bethlen Kata támogatói tevékenységét. A kötet az Erdélyi Református Múzeumi Kiadványok sorozat második darabjaként jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Fotók: https://www.facebook.
Lovak a könyvtárban – olvasás és élménypedagógia Gyergyószentmiklóson
Több száz óvodás és kisiskolás vett részt 2026. június 10-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán című rendezvényén, amely a könyvek világát kapcsolta össze a közvetlen élményszerzéssel. A gyerekek az olvasóteremben lovakról szóló könyvekkel ismerkedhettek, az udvaron pedig három lovarda segítségével testközelből találkozhattak az állatokkal.
Vincze Csilla könyvtárigazgató szerint a program a könyvtár egyik legnépszerűbb eseménye, amelynek hatására évről évre megnő az érdeklődés a lovas témájú kötetek iránt, és sok gyermek később visszatér ezek kikölcsönzésére. A résztvevők a lovaglás és lótartás alapjaival, valamint a lovas felszerelések használatával ismerkedhettek meg, miközben a szervezők a természetközeliség és az állatokkal való kapcsolat fontosságára is felhívták a figyelmet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.
Újító könyvtárosi tevékenységek a Márton Áron Főgimnáziumban
Minden egyes könyvtár sajátos jelleggel bír, és az adott lehetőségekhez mérten kísérli meg kialakítani legvonzóbb kulturális programjainak kínálatát. Az iskolai könyvtár sem kivétel ilyen téren. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, több mint negyed évszázados munkája során, megpróbált beiktatni jónéhány új tevékenységet, amelyekkel színesíteni akarta az addig ismert palettát. Néhány sikertelen módszer mellett volt olyan is, ami táptalajra lelt. Ilyenek a könyvtártörténeti órák, a csíki és gimnáziumi iskolatörténet, a rendkívüli magyar órák, az olvasásnépszerűsító órák és az irodalomterápia. Mindemellett az iskolamúzeum és a helyi Micsurin-kert látogatása színesíti a palettát. A Zöld Héten és az Iskola Másként héten hangsúlyt kap a kirándulás, ahol a diákok megismerkedhetnek a helyi kulturális jellegzetességekkel, a környék mondáival és legendáival. A könyvtáros emellett gyógynövényismereti órát is szokott tartani.
Forrás és a teljes cikk itt: https://
Krasznahorkai László Marosvásárhelyen
„Ugyanazt az egy könyvet írom egész életemben” – állította Krasznahorkai László a telt ház előtt zajló marosvásárhelyi közönségtalálkozóján a helyi Kultúrpalotában, 2026. június 2-án.
A Szegő János szerkesztővel folytatott beszélgetésben az író a zene, az improvizáció és az alkotás kapcsolatáról, valamint saját alkotói módszereiről beszélt. Számára a fa megmunkálása, a zongorázás és az írás ugyanannak a tökéletességre törekvő alkotói folyamatnak a része.
Az író arról is beszélt, hogy miközben a nemzetközi elismerések sorra megtalálják, alkotóként továbbra is inkább a kudarcélmények és a folyamatos önkorrekció késztetik újabb művek megírására.
A beszélgetés során még szó esett a jellegzetes hosszú mondatairól, a kudarcok ösztönző szerepéről és az ismeretlen iránti kíváncsiságról is. Az estet felolvasás és hosszas dedikálás zárta, amelyen az író minden olvasójára személyes figyelmet szánt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/
Láng Gusztáv-emlékkonferencia
2026. június 12-én a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tartották meg a Láng Gusztáv-emlékkonferencia első állomását. A háromnapos megemlékezéssorozat nyitóeseményén egykori kollégák, tanítványok, pályatársak és családtagok idézték fel az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi oktató személyiségét, valamint tudományos örökségét.
Az előadások középpontjában Láng Gusztáv erdélyiség-felfogása, irodalomszemlélete és oktatói munkássága állt. Markó Béla arról beszélt, hogy Láng számára az irodalomértelmezés egyfajta szellemi párbeszéd volt, miközben folyamatosan azt kutatta, mit jelent erdélyi írónak és értelmiséginek lenni. Egyed Emese a kolozsvári egyetemi éveket és az Utunk folyóirat körüli irodalmi életben vállalt szerepét idézte fel, hangsúlyozva kivételes vitakészségét és közösségformáló erejét.
A megemlékezéssorozat Szatmárnémetiben, valamint Szombathelyen és Táplánszentkereszten folytatódott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/
Erdélyi Helikon 100 – tudományos konferencia
2026. június 24. és 25. között a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezte meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum az Erdélyi Helikon 100 című kétnapos emlékkonferenciát, amely az Erdélyi Helikon íróközösség megalakulásának centenáriuma alkalmából vizsgálta újra a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb műhelyének örökségét.
A gazdag program hat tematikus szekcióban járta körül a helikoni mozgalom irodalmi, intézménytörténeti és művelődéstörténeti jelentőségét. Az előadások többek között Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Karácsony Benő, Molter Károly és Tabéry Géza életművét, a transzilvanizmus eszméjét, az Erdélyi Helikon folyóirat és az Erdélyi Szépmíves Céh szerepét, valamint a korszak képzőművészeti, színházi és nemzetközi kapcsolatrendszerét vizsgálták. A konferenciát tárlatvezetés és kerekasztal-beszélgetés is gazdagította.
Forrás: https://pim.hu/
Kosáry Domokos-díjat kapott Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója
2026. június 19-én a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) rendezett ünnepségen adták át a Kosáry Domokos-díjat Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának. Az elismerést a kora újkori könyv- és olvasmánytörténet, valamint a magyar művelődéstörténet kutatásában elért kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeiért, továbbá oktatói, szerkesztői és tudományszervezői munkásságáért kapta. Monok István a könyvtörténet és művelődéstörténet nemzetközileg is elismert kutatója, aki az akadémiai könyvtári rendszer fejlesztésében, a tudományos örökség digitalizálásában és a nyílt hozzáférésű tudomány támogatásában is meghatározó szerepet vállal. A Kosáry Domokosról elnevezett díj a tudós, könyvtárigazgató és akadémiai elnök szellemi örökségét ápoló egyik rangos magyar tudományos elismerés.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mta.hu/mta_hirei/
Antal Imre: A hársfa
Megjelent Antal Imre A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című regénye. A kötet a képzelet segítségével idézi meg a csíksomlyói Mária-kegyszobor feltételezett keletkezéstörténetét. A történet középpontjában egy hársfa áll, amelynek sorsa évszázadokon át fonódik össze a székely tájjal, a hagyományokkal és a hitvilággal. A regényben a történelmi háttér, a székely falusi élet, a tatárbetörések emléke, valamint misztikus és szerelmi szálak is helyet kapnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Erdélyi vonatkozások a Háromká új számában
2026. május 11-én jelent meg a Háromká könyvtárszakmai magazin idei második száma.
Az új lapszámban külön rovat foglalkozik az iskolai könyvtárakkal, interjú olvasható az Országos Széchényi Könyvtár új általános főigazgató-helyettesével, emellett a könyvtárbuszos szolgáltatások tapasztalatai és a könyvtári memóriatréningek lehetőségei is terítékre kerülnek.
Külön öröm, hogy ezúttal erdélyi vonatkozású írások is helyet kaptak benne. Az egyik a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 75 éves jubileumáról szól, amelynek apropóján Katona Zoltán áttekinti az intézmény történetét az 1951-es alapítástól napjainkig. A cikk bemutatja, hogyan vált a könyvtár a város meghatározó kulturális és közösségi terévé, miközben folyamatosan alkalmazkodott a változó olvasói igényekhez.
Különösen figyelemre méltó a Határtalanul rovatban megjelent írás, amely a kézdivásárhelyi Act for Childr
Forrás és a teljes lapszám itt: https://journals.oszk.hu/
Perzsául is megjelent A fehér király
Perzsa nyelven is megjelent Dragomán György A fehér király című regénye. Fordítója, az elismert iráni újságíró és műfordító Abolfazl Allahdadi
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta
