PETŐFI SÁNDOR FELOLVASÓMARATON a sepsiszentgyörgy Székely Mikó Kollégiumban

Szervező(k): Forreiter Csilla-Éva
Helyszín: Domokos Géza Könyvtár olvasóterme

Már ötödik alkalommal csatlakozik iskolánk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett nemzetközi felolvasómaratonhoz. Idén a 195 éve született Petőfi Sándor műveiből olvastunk fel.

A felolvasást reggel 8 órakor a IV. B-sek kezdték, Vinceffy Réka tanci vezetésével. Elhangzott: Arany Lacinak, Anyám tyúkja és részletek a János vitézből. 

A  VII. C diákjai dr. Pénzes Ágnes magyar szakos tanárnő javaslatára Petőfi prózájából olvastak fel.

 Kedves Laura magyar szakos tanárnő vezetésével érkeztek az V. B osztályos tanulók, akik szintén János vitézből olvastak fel. Ebben az osztályban több olyan diák is van, akik elsős koruk óta minden évben részt vesznek a februári felolvasómaratonon.

Kedves Laura magyar szakos tanárnő vezetésével érkeztek az V. B osztályos tanulók, akik szintén János vitézből olvastak fel. Ebben az osztályban több olyan diák is van, akik elsős koruk óta minden évben részt vesznek a februári felolvasómaratonon.

 Șaica Enikő tanci a IV. C osztályt kísérte a felolvasásra, ők kedvenc Petőfi-költeményeket olvastak fel. Végezetül egy érdekes Anyám tyúkja-paródiát is bemutattak.

Délben 1 és 2 óra között a IX. B osztály tanulói olvastak fel Tókos Ibolya magyar szakos tanárnő vezetésével. Arany és Petőfi leveleiből olvasott tanár és diák, de volt szavalás és közös éneklés is.

A felolvasást három XII. B osztályos diák zárta, akik egy-egy kedvenc Petőfi verset olvastak fel.

Forrás / még több kép:  http://www.szekelymikokollegium.ro/index.php?esemeny=360

Forreiter Csilla-Éva

könyvtáros

FELOLVASÓMARATON a csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskolában

Előző évekhez hasonlóan, idén is csatlakoztunk a Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett felolvasómaratonhoz. A nemzetközi felolvasómaraton idén X. éves.  Ebben az évben a 195 éve született költő, Petőfi Sándor műveiből olvastunk.
Iskolánk első alkalommal 2014-ben csatlakozott a rendezvényhez, akkor Móricz Zsigmond örökségéből válogathattunk tetszésünk szerint.
A rendezvényünk helyszíne az iskolánk multimédia terme.

Szervezők: Lestyán Csilla, Bodó Beáta, Nagy Eszter - magyar szakos tanárok, és Kovács Edit – könyvtáros.
A rendezvényhez bemutatót készítettem Petőfi életéről és koráról.

Résztvevők:
8,00-8,50
- XI.A  - Ferencz Zsuzsanna tanárnő

9,00-9,50    -  X.A  - Lestyán Csilla tanárnő

10,00-10,50     - XI.B – Bodó Beáta tanárnő
 - IX.C – Nagy Eszter tanárnő

11,10-12,00     - IX.D    - Láposi Dia tanárnő

12,10-13,00     - IX.F - Baliga Erika tanárnő

Kovács Edit, könyvtáros

Felolvasómaraton Parajdon

    A jubileumi Felolvasómaratonon Parajd község három iskolájának - az Áprily Lajos Általános Iskola, a Sükösd Ferenc Általános Iskola valamint a Székely Mózes Általános Iskola - tanulói is részt vettek.

    Az Itt van az ősz című verset három nyelven olvasták fel, ezzel szemléltetve, hogy Petőfi Sándor verseit román és angol nyelvre is lefordították.

Szófelhőket készítettünk ismert Petőfi-versek szövegéből Tagxedo szófelhő-generáló program alapján, illetve azonosítva képversek sorozatát, meghallgattuk zenés feldolgozásukat. Versmegzenésítésekkel dalcsokorba rendeztük és előadtuk Petőfi több közkedvelt versét.

    Köszönet és hála a segítőkész, lelkes magyar szakos tanároknak és a III-IV. osztályok tanítónőinek, akik nélkül nem valósulhatott volna meg e szép rendezvény.

Kelemen Rebeka,

könyvtáros

Felolvasómaraton iskolánkban

A Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében elindított felolvasómaraton tizedik alkalommal volt megrendezve, amelyhez rendhagyó módon a Márton Áron Főgimnázium is csatlakozott. 

 

A rendezvény idei időpontja: 2018. február 20. Az iskola könyvtárában a felolvasók száma meghaladta a 130-at, de iskolaszinten ennek a száma 300-ra tehető. 

 

A felolvasómaraton kiválasztott szerzője ezúttal a 195 éve született Petőfi Sándor volt. Ez egyben Petőfi egyik jeles művének Az Apostol keletkezésének és az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 170-ik évfordulója is. 

 

A rendezvényhez plakátot készítettem, amelyet az épületben több helyre is kifüggesztettem.

A felolvasómaratonhoz tartozó hangulatemelő kiállítás az idén sem maradt el. Az olvasómaraton résztvevői láthatták Petőfi Sándor műveit különböző kiadásokban, az életrajzáról és a műveiről szóló köteteket, fényképeket, idézeteket. A kiállítást a XIX. század végén és XX. század elején megjelent Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia művei ékesítették.

Bevezetőként Petőfi életéről és koráról tartottam kiselőadást a jelenlévőknek. Külön kiemeltem költői munkásságát és szerepvállalását az 1848-as szabadságharcban. Itt megemlítettem a székelyekkel való kapcsolatát is. Ezt követően néhány érdekességgel toldottam meg mondanivalómat. Beszéltem Petőfi halálának körülményeiről, Szendrey Júlia helyzetéről, a szájról-szájra terjedő mítoszokról, amelyek körüllengték szellemiségét, és arról a korról, amelyben élt. 

A diákok zöme Petőfi költeményeket olvasott fel. Néhányan választottak részleteket a költő kevésbé ismert kisprózájából és útinaplójából. Érdekességként kell megemlítenem, hogy a szabad választás egyfajta elkülönülést is jelentett a felolvasók neme között. A lányok inkább a szerelmes és tájleíró-, a fiúk a harciasabb és humorosabb költeményeket választották.

A diákok által legtöbbször olvasott versek a következők voltak: Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet, Föltámadott a tenger, A székelyekhez, A székelyek, A nép nevében, Egy estém otthon, Falu végén kurta kocsma, Szeptember végén, Minek nevezzelek, Reszket a bokor, A puszta, télen, valamint részletek hangzottak el A helység kalapácsából, Az apostolból és a János vitézből.

A felolvasómaratonra bejelentkezett osztályok a következők voltak: IX.A, IX. B, IX.C és IX.E. A felsoroltakon kívül, diákok és tanárok közül voltak, akik egyénenként jelentkeztek be. Magyar nyelv és irodalomórák alatt is folyt a felolvasómaraton, amelyben Csonta Noémi magyar szakos kollégám vállalt nagyobb szerepet.

A felolvasómaraton résztvevőit a megyei könyvtár által tervezett könyvjelzőkkel leptük meg.

A gimnáziumban tartott felolvasómaraton társszervezői voltak: Borsodi László, Csonta Noémi és Csata Emese magyar tanárok.

A helyi rendezvény házigazdája és szervezője jómagam voltam. 

 

Borbé Levente,

könyvtáros

Kele Könyv Vár visszavár!

Továbbra is megmaradt egyik kedvenc helyemnek a Kele Könyv Vár. Az embernek az az első benyomása, amikor oda betoppan, mintha hívogatnák egy tartalmas pihenőre. Az egyszerűségében nagyszerű üzlet szinte elveszíti kereskedelmi jellegét, hiszen az eladó készségesen rendelkezésére áll egy kis csevejre minden egyes vevőnek. A beszélgetések nemcsak a könyvekről szólnak. Természetesen, a lefolytatott párbeszédek az érdeklődő által keresett olvasmánynak a történetéből, témájából fakadnak. Ezek az eszmecserék számottevően segítenek a könyvek választásában, ha a vásárló valakit meg szeretne lepni az egyéniségéhez mérten egy általa is kedvelt, szerethető kötettel. A tartalmas beszélgetések nyilván akkor alakulnak ki, ha az üzletben nincs tumultus. Szerencsére az is előfordul. Arra is volt példa, amikor az egyik vevő egy figyelemreméltó társalgást „lehallgatván” egy bizonyos könyvről, rögtön lecsapott rá és ő is megvásárolta. Ha pedig nincs a keresett mű, attól még megrendelhető. No, de, ha nem konkrét céllal megy be az ember, akkor sem biztos, hogy üres kézzel jön ki onnan. Vagy később még betérvén magának kér és választ egy kötetet.

 

A „vendégmarasztaló” könyves üzlet időnként megújul. De ezt tulajdonosa megfontolásból teszi. Néha jól jön a frissítés. Egy ilyen alkalommal jártam ott. Az arculatváltozás még vonzóbbá és kedvesebbé tette a terecskét, ahol örömmel elidőz az ember, ahol az elárusítók előszeretettel segítenek a választásban. A baráti légkör pedig felbecsülhetetlen, főleg napjainkban. Ezért maradt meg a gyerekkönyvsarok, amely rész szinte csábítva csalogatja a jövendő olvasókat. A szülők könyvválasztásában is segítenek a kis üzlet kereskedői, hiszen kihalászni a tóból, „legízesebb”, azaz legtalálóbb kötetet, ahogy Kele, a gólya is teszi, csak szakértelemmel lehet. 

 

Magától értetődő az is, hogy a Kele Könyv Vár kínálata a nagy klasszikus szerzőkön, és a keresett aktuális témákon kívül mindig az újra van ráhangolódva, de a szeretete marad a régi. 

Borbé Levente

Petőfi Sándor-felolvasómaraton – felhívás közös olvasásra

"Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám."

"Olvassunk újra együtt az idén tizedik alkalommal sorra kerülő nemzetközi felolvasómaratonon, melynek tavaly 9 országból több mint 33 000 résztvevője volt! Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda művei után 2018-ban a 195 éve született Petőfi Sándor (1823–1849) műveit szólaltatjuk meg. Ez az év egyúttal Az apostol megírásának és az 1848-as forradalomnak a 170 éves évfordulója."

A maratoni felolvasás fő szervezője 2014 óta a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az esemény ünnepélyes megnyitójának helyszíne ezúttal is a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. 2018. február 20-án 10 órától várják a központi helyszínen a felolvasókat. A korábbi évekhez hasonlóan a világ bármely pontjáról lehet csatlakozni a felolvasáshoz, bármikor a nap folyamán. Idén is várnak mindenkit, aki szeretné megosztani az olvasás örömét másokkal. A nagyobb csoportokat, iskolai osztályokat előzetes telefonos bejelentkezés alapján várják a nap folyamán a felolvasás központi helyszínén, a megyei könyvtárban.

A felolvasás helyszíne bárhol lehet: otthon, intézményben, kávézóban, iskolai osztályban, díszteremben, tornateremben, könyvtárban stb., a lehetőségekhez, körülményekhez mérten. Olvasni lehet a nap folyamán bármikor, szabadon választva Petőfi Sándor műveiből. A korábbi évekhez hasonlóan a felolvasók névre szóló könyvjelzőt kapnak ajándékba.

A jelentkezés határideje 2018. február 13. A bejelentkezés online módon történik, a jelentkezési űrlap a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján érhető el, a Petőfi Sándor felolvasómaraton – 2018 ablakra (jobboldalt) kattintva. Kapcsolattartó: Török Edit, telefon: 0753-073489.

Az esemény Facebook oldala: Petőfi Sándor felolvasómaraton – 2018.

A felhívás teljes szövege a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/581/petofi-sandor-felolvasomaraton-2018--felhivas-kozos-olvasasra

A sajtóban a maraton előkészületeiről: https://szekelyhon.ro/aktualis/petofivel-jubilal-a-felolvasomaraton

ReMeK-e-hírlevél 2018/2. számából

Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny határon túl
Kedves Kollégák! Szeretnénk, ha a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny valamilyen formában minél több magyar, magyarul beszélő diákhoz eljutna. Szeretnénk minél többek figyelmét felhívni arra, hogy a könyvtárakon keresztül mennyi élmény érhet minket, mennyivel többet tanulhatunk, ha tudjuk, hogyan kell használni. Ehhez érdemes a magyar nyelvű forrásokat is használni, ismerni.
Ennek érdekében további, határon túli versenyszervezőket keresünk. Sokféle megoldás szóba jöhet a csatlakozásra. Részletek erről itt: http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=400
Köszönettel: Dömsödy Andrea iskolai könyvtári referens, EKE - OFI – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, postacím: 1581 Budapest, Pf. 14., domsody.andrea@opkm.hu, telefon:00-36-70-683-44-32, irodai telefon: 00-36-1-323-55-55.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista

„Mátyás ötödször is deákversenyt hirdet a legendás csodavárban”
A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtára, a Szarkaláb Kulturális Egyesület és a SzINT megyei mesemondó- és mondaversenyt szervez elemi és gimnazista iskolások részére V. „Mátyás deákjai a legendás csodavárban” címmel.
A tiszteletre méltó királyunk emlékére meghirdetett versenyre a következő kategóriákban lehet benevezni: 0–I–IV. osztályosok; V–VIII. osztályosok.
A jelentkezőknek egy mesét kell előadniuk egyénileg vagy csoportosan, akár színjátékként. A „szöveghűség” (szóról-szóra) nem kötelező, a hangsúlyt az előadásmód értékelésére tesszük.
Csapatok esetén az előadók száma nem haladhatja meg a 5 főt, az előadandó mű időtartama maximum 10 perc lehet.
A meséket mindenki maga választhatja (ajánlott irodalom: Kóka Rozália – Mátyás király rózsát nyitó ostornyele, Szép Ernő – Mátyás király tréfái). Magyar mondákat Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetéből választhatnak.
A verseny időpontja: 2018. február.. 17. Helyszíne: a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum díszterme. Jelentkezési határidő: 2018. február 10. (személyesen vagy telefonon) – Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, 400006 Cluj, Clinicilor / Mikó utca 18., tel: 0264-590096, 0742274688, e-mail: heltai_gaspar@yahoo.com

Forrás: Miklós Erika, könyvtáros

Az Esztrád Színház műfordítói drámapályázata
Az Esztrád Színház pályázatot hirdet új magyar nyelvű műfordítás létrehozására. A pályázat célja, hogy tehetséges fiatal íróknak, egyetemistáknak lehetőséget kínáljon valamely kortárs dráma magyarra fordításával a bemutatkozásra, pályájuk elindítására. Az Arany János Bicentenáriumi drámapályázat folytatásaként a 2010 után íródott kortárs drámák fordítására írják ki a pályázatot. A világ folyamatos változása újabb és újabb igényt támaszt a külföldi kortárs drámák magyarországi bemutatására. Egy pályázó több pályaművet is beküldhet. Olyan drámák műfordítását várják, melyeknek eddig még nem jelent meg magyar nyelvű fordítása. A pályázaton részt vehetnek magyarországi és határon túli egyetemisták és fiatal írók.
A pályázat két kategóriában kerül kiírása:
1. Kortárs idegen nyelvű, pódiumszínpadi előadásra alkalmas, maximum 3-4 szereplős dráma magyar nyelvre fordítása
2. Kortárs idegen nyelvű, nagyszínpadi előadásra alkalmas dráma magyar nyelvre fordítása..
Pályázók köre: 1977. január 1. után született egyetemisták és írók. A pályázat benyújtásának határideje: 2018. március 12.
A pályázati felhívás letölthető az Esztrád Színház honlapjáról (www.esztradszinhaz.hu/palyazatok).
Forrás és további részletek itt: http://esztradszinhaz.hu/app/uploads/2017/12/2018-Esztr%C3%A1d-m%C5%B1ford%C3%ADt%C3%B3-dr%C3%A1map%C3%A1ly%C3%A1zat-kort%C3%A1rs-dr%C3%A1ma-pontos%C3%ADtott.pdf

Költészetről, emberségről: Farkas Árpád legszebb versei
Székelyföldről, otthonról, fiatalságról, irodalomról, a második Forrás-nemzedékről, kis erdélyi és európai magyar kalandokról, régi és mai székely közösségekről, szabadságvágyról és érette való lázongásokról szólt Farkas Árpád költő a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár zsúfolásig megtelt Gábor Áron Termében tartott találkozón 2018. január 23-án, amelyen bemutatták a pozsonyi AB-ART Kiadó gondozásában megjelent kötetét.
A Farkas Árpád legszebb versei című kiadványt a magyar kultúra napja alkalmából Kézdivásárhelyen a Vigadóban is bemutatták egy nappal korábban. A könyv születésének körülményeit a szerző ismertette. A kiadó, a „kisebbségből kisebbségbe”, Székelyföldről Felvidékre távozott Balázs F. Attila kereste meg az ötlettel. A verseket Cs. Nagy Ibolya József Attila-díjas irodalomtörténész válogatta, aki monográfiát írt Farkas Árpádról, és mélységeiben ismeri az erdélyi magyar irodalmat és életet, ő jegyzi a könyv igen tartalmas eligazító utószavát is. Kiderült továbbá: angol nyelvű válogatás is készül Farkas Árpád verseiből. A jó hangulatú, tartalmas találkozón közreműködött Kolcsár József színművész, s miközben Balázs F. Attila kérdéseire költészetről, emberségről, jövőképről vallott, Farkas Árpád is felolvasta néhány versét, ismertetve azok születésének előzményeit, körülményeit.
Szó esett még régi és mai székely közösségekről, arról, hogy süllyed-e vagy éppen újjáéled a falu, irodalmi életről, fiatal írókról-költőkről, arról, hogy miként mutatkozik meg a tehetség – amint Szonda Szabolcs könyvtárigazgató házigazdaként az esemény zárásaként fogalmazott, utalva a magyar kultúra napjára, Kölcsey Ferenc Himnuszára: igazi himnuszt mondtunk a vershez.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/109741/kolteszetrol_embersegrol_farkas_arpad_
További sajtóvisszhang: http://www.hirmondo..ro/kultura/a-vilag-nem-valtozott/

Zsigmond Enikő izlandi útinaplójáról az Olvasókör januári találkozóján
 A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör tagjai 2018. január 29-én tartották az idei év első találkozóját. A csíkszeredai Zsigmond Enikő volt a kör meghívottja, akivel Izland, ahol az idő születik című útinaplójáról Cseke Gábor író, a kör animátora beszélgetett.
A 151 oldalas, helyszíni felvételekkel gazdagon illusztrált könyv 2017-ben jelent meg a baróti Tortoma Könyvkiadónál, a Világjáró erdélyiek sorozat részeként. A könyv közvetlen előzménye, hogy Zsigmond Enikő és barátai – hozzá legközelebb álló, a világ különböző tájain élő egykori geológus kollégái – 2010 nyarán kilenc napot töltöttek azon az európai szigeten, amely kis számú népessége ellenére, századok viszontagságos körülményei közt is valóságos turistaparadicsommá tudott válni. Igaz, nem délszaki kényelméről híresült el, ám zord időjárási körülményei ellenére is a világ minden tájáról vonzza a lelkes odalátogatókat.
Forrás: https://sites.google.com/site/olvasokoer/34-harmincegyedik-talalkozo-2018-januar-29

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Teleki–Bolyai könyvtár egy hétre kiállította a Koncz-kódexet
A 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű Biblia a gyűjtemény legrégebbi kézirata, lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik. Az értékes dokumentum a könyvtár nagytermében volt látható.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/rendezvenyekkel-meltatjak-a-magyar-muveszetet-erdely-szerte

A magyar kultúrát ünnepelték Gyergyóditróban is
 Köllő Enikő gyergyóditrói könyvtáros a Facebookon tette közzé képes beszámolóját A Magyar Kultúra Napja megünnepléséről: "Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül." Kodály Zoltán szép gondolata volt a mottója az idei Magyar Kultúra Napját ünneplő eseményünknek. A Siklódi Lőrinc Általános Iskola 11 osztálya, tanítóik, tanáraik kíséretében, vett részt a könyvtárban szervezett kétnapos ünnepségen.
A Mátyás király emlékévhez kapcsolódva népmeséket hallgattunk, a híres Corvina könyvtárról beszéltünk. Karinthy Frigyes, Szilágyi Domokos évfordulós szerzőinktől olvastak a diákok. Kölcsey Ferenc és a magyar kultúra betűiből új szavakat alkottak. Szép könyvjelzőket színeztek.
A Himnusz éneklése igazi ünneppé tett minden órát. Néhány felnőtt könyvtárlátogató is bekapcsolódott. Úgy vélem, Kodály Zoltán szavait megerősítettük. Van magyarság, kultúrával. Köszönöm az iskolának az együttműködést, hogy idén is méltón ünnepelhettük e jeles napot! És mindazoknak, akik bekapcsolódtak.
Forrás: https://www.facebook.com/eniko.kollo.1/posts/1768174476546213

Magyar regényt választottak az év könyvének Kínában
A pekingi Hszin Csing Pao, a harmadik legnagyobb napilap 2017 tíz legjobb könyve közül az elsőnek választotta a kínai Sátántangót – közölte Facebook-oldalán a regény írója, Krasznahorkai László. A díjátadó a Nemzeti Könyvtárban zajlott.
Forrás: http://www.thepaper.cn/newsDetail_forward_1951784
https://mno.hu/konyveshaz/magyar-regenyt-valasztottak-az-ev-konyvenek-kinaban-2442135

Könyvtárosok százai követelnek béremelést, a számláikat sem tudják fizetni
Háromezer könyvtáros, levéltáros, muzeológus írta alá azt a petíciót, amelyet A Magyar Kultúra Napján adtak át. A szakszervezet elnöke szerint mind ugyanazt szeretnék: változtassák meg a jelenlegi kaotikus bérrendszert.
A közművelődési dolgozók szerint bérkorrekció is 2010 előtt volt utoljára, ezért akarták a kulturális államtitkárnak átadni a petíciót, ám Hoppál Péter helyett egy politikai tanácsadó vette át a követeléseket.
Forrás és teljes cikk itt: http://hvg.hu/itthon/20180122_Konyvtarosok_szazai_kovetelnek_beremelest_

Mozgókönyvtárra most is szükség van Hargita megyében
 Az 1980-as években még működött Hargita megyében bibliobusz, a könyvtár járműve ‘házhoz vitte’ az eldugottabb településeken a szellemi táplálékot. A szakemberek szerint a mozgó könyvtárra most is szükség lenne, a községközpontoktól és a községi könyvtáraktól távol eső települések lakói örülnének a lehetőségnek.
Török Edit, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa az évekkel ezelőtt Kocsis Mihállyal folytatott beszélgetéséből idézte fel a bibliobusz történetét. Kocsis Mihály 1963 és 1968 között volt a jelenlegi megyei könyvtár jogelődjének igazgatója Csíkszeredában, és tevékenysége legfontosabb megvalósításának tartotta a mandátuma alatt elindított, majd a megyésítés után is sokáig működő mozgókönyvtárat. A rendelkezésükre bocsájtott buszt saját kezűleg alakították mozgó könyvtárrá, hogy a legtávolabbi, eldugott helységeket is elérjék. Később sikerült Udvarhelyen is beindítani egy buszt. Az egész országban négy ilyen működött, ebből kettő Hargita megyében – mondta el Török Edit a Székelyhon.ro portál újságírójának.
A megyei könyvtár vidéki könyvtárakkal foglalkozó munkatársa, Bedő Melinda szintén úgy vélte, szükség lenne egy mozgókönyvtárra, és mint mondta, fenntartó intézményük, a Hargita megyei önkormányzat nem is zárkózott el az ötlet elől. A közeljövőben azonban biztosan nem vág neki ismét a megye útjainak egy bibliobusz, jelenleg számos más projekten dolgoznak, és a személyzet sem lenne elegendő egy ilyen mozgókönyvtár elindításához.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/amikor-meg-mozgo-konyvtarral-vittek-a-felreeso-falvakba-a-szellemi-taplalekot

Könyvtárat nyitottak az elhagyott könyvekből
Hónapokon keresztül gyűjtötték az utcákon elhagyott vagy szemétbe dobott könyveket az ankarai Çankaya városrész kukásai. Ahogy a gyűjteménynek híre ment, a helyiek elkezdtek számukra feleslegessé vált könyveket adományozni nekik. A könyvekből könyvtárat hoztak létre egy volt téglagyár üresen álló épületében, melyet először a hulladékgazdálkodási cég alkalmazottai és családjaik használtak, ám tavaly szeptemberben megnyitották a nyilvánosság előtt.
Jelenleg a könyvtárban mintegy hatezer könyv található a legkülönfélébb műfajokból. A városvezetés hivatásos könyvtárosokat is felvett a könyvtár kezelésére.
A könyvtár mostanra elérte befogadóképességének határát, ezért a könyvek egy részét iskoláknak, oktatási programoknak, illetve börtönöknek ajánlották fel.
Forrás: https://www.nlcafe.hu/szabadido/20180118/konyvtarat-nyitottak-az-elhagyott-konyvekbol/

Több magyar mű is közkinccsé vált január elsejétől
 Az Európai Unióban eddig is hatályos szabályozás értelmében január elsejétől szabadon felhasználhatók azon szerzők művei, akik 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunytak el.
Czóbel Minka és Orczy Emma művei is szabadon felhasználhatók január 1-jétől, mivel az Európai Unióban hatályos szabályozás értelmében az év utolsó napján megszűnik minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el. Így közkinccsé válnak a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei, valamint a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is.
A szimbolista és műfordító Czóbel Minka a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője.. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját, és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkásságán kívül műfordítói életműve is említésre méltó. Itthon ő fordította először magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre ültette át Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, ezeknek most szintén megszűnik a védettségük.
Orczy Emma magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált, és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy maga fogalmazta, 1903-as, nagy sikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy 1995-ben az Egyesült Államokban CD-re rögzítették a világirodalom kétezer olyan műalkotását, amelyet mindenkinek „ismernie kell”, és egyetlen magyar vonatkozású műként ez az alkotás került közéjük. Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle.
Robin Hood és Dr. Dolittle megalkotója is hetven éve halt meg. Evelyn Charles Vivian – eredeti nevén Charles Henry Cannell – lapszerkesztőként és novellistaként vált ismertté Angliában. Leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget, és főleg a felnőtt korosztálynak publikált, de valós ismertséget a fiatalabb korosztálynak szánt Robin Hood-legenda lejegyzésével vívott ki magának. Hugh Lofting állatok iránti gyermekkori rajongásából született az angol író Dr. Dolittle című sorozata. Szintén hetven éve hunyt el Hans Fallada novellista, Duncan Campbell Scott író, költő, Tristan Bernard drámaíró és novellista.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/tobb-magyar-mu-is-kozkinccse-valik-januar-elsejetol

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.