Sütő András szobor-avató ünnepi programja

MEGHÍVÓ

Tisztelettel és szeretettel   meghívlak/meghívom  a Sápadt  fényben gyertya ég  —Naplójegyzetek Sütő András utolsó  éveiről c. kötet bemutatójára, amely a székelyudvarhelyi  Művelődési Házban lesz 2013. június 23-án, vasárnap délután 4 órakor.

   A Sütő-szobor avatására  délután 6 órakor kerül sor.

   Székely  Ferenc

Sütő András szobor-avató ünnepi programja

2013. június 23, vasárnap délután 4 órától, könyvbemutató.

                      helyszín: Művelődési Ház Koncert-terem

                      házigazda: Lőrincz György, író, a EMIA elnöke

                      bemutatásra kerülnek: Sütő András szoboravatás,emlékkönyv, szerkesztők                                                                          dr.Ferenczy Ferenc, Lőrincz György

                                                               Sápadt fényben gyertya ég, Naplójegyzetek Sütő András                                                                             utolsó éveiről, szerző Székely Ferenc

Az ünnepi program folytatásaként, a Művelődési Ház Koncert-termében, a Duna Tv: Nyáresti medvelesen című film bemutatása, Nagy Gábor rendezésében, főszereplő Györfi András színművész

A szoboravató ünnepély

                      időpontja: 2013. június 23, vasárnap d.u. 6 óra

                      helyszíne: Művelődési Ház előtere

                      műsórvezető: Balázs Árpád

                    

 Székelyudvarhelyi Egyesített Kórus a Magyar Himnusz eléneklésével nyítja az avató ünnepélyt, vezényel Kovács László karnagy

  Megnyító beszédet mond Bunta Levente , Székelyudvarhely polgármestere 

  Ünnepi beszédek:

                                 Pomogáts Béla, irodalomtörténész, Magyarország

                                Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke, Marosvásárhely

                                Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány elnöke,                                                                              Székelyudvarhely

                                Nagy István, Zeteleka község polgármestere

        Zsigmond Barna Pál, főkonzul- a Magyar Köztársaság Főkonzulátusa,                                                Csíkszereda

        Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

        Ferenczy Ferenc, a Sütő András Baráti Egyesület székelyudavarhelyi tagja,                                         a szobor állítás kezdeményezője

 Szobor avató:        Zavacki Walter Levente Sütő András szobrának leleplezése

 Egyházak áldása:  Gede Mátyás, belvárosi református tiszteletes

                                 Mátyás Károly, római katolikus főesperes

                                 Kedei Mózes, unitárius lelkész

Koszorúzás:

Székelyudvarhelyi Egyesített Kórus a Szózat és a Székely Himnusz eléneklésével zárja a szobor avatást..

  

Információ: Székely Ferenc

A Természet Világa folyóirat szerepe Erdélyben

Fotó: Bedő György

2013. június ötödikén este hat órai kezdettel a Kájoni János Megyei Könyvtárban A Természet Világa Erdélyben, 144 év a természettudomány szolgálatában címmel tartott előadást Staar Gyula a Természet Világa folyóirat szerkesztője, Weszely Tibor matematikus-tudománytörténész, és Oláh Gál Róbert matematikus, Bolyai kutató.

Fotó: Bedő György

Staar Gyula rövid beszámolót tartott a Természet Világa történetéről és annak fontosságáról „144 év a természettudomány szolgálatában” címmel. A folyóirat havonta jelenik meg immár, ahogy az előadás címe is suggalta, 144 esztendeje. A lapot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat adta ki, kezdetekkor Természettudományi Közlöny néven. A Természet Világa folyóirat, túlélve a két világháborút, továbbra is megmaradt igazi igényes ismeretterjesztő tudományos folyóiratnak a tudomány után érdeklődők körében.

Weszely Tibor „Egy folyóirat, mely összeköti a magyarságot” címmel tartott előadást. Beszédében hangsúlyozta, hogy a folyóirat a magyar kultúra egyik alappillérévé vált népszerű tudományos írásaival. Mindez annak köszönhető, hogy sikerült összefognia a Kárpát-medencei magyar értelmiséget és a természettudomány iránt érdeklődők színe-javát. A cikkek között megtalálhatóak ezen Európai régió kiváló tudósainak írásai. Nagy öröm volt hallani, hogy helyet adnak fiatal tehetségeknek is, akiknek munkáit külön kis füzetekben adják ki. Szintén egy sikeres ötlet. Így ők is részesei a fiatal tehetségek kibontakoztatásának.

Oláh-Gál Róbert a Természet Világában a Bolyaiakról található írásokról tartott rövid ismertetőt „Bolyaiak a Természet Világában” címmel. Jó volt időutazást tenni legnagyobb magyar matematikusaink világában. A folyóirat több írást és egy különszámot is megjelentetett róluk. A cikkekben betekintést lehet nyerni életükbe és munkásságukba egyaránt, kiemelvén az apa és fiú tudományos tevékenységüknek kapcsolatát.

Az igen érdekes és tartalmas előadás végpontját a felszólalók beszédei koronázták meg, akik bebizonyították a lap időszerűségét. Nagy Antal nyugdíjas középiskolai fizika tanár külön megköszönte a Természet Világa folyóiratnak a több évtizeden át aktuális információkat, amelyeknek nagy hasznát vette a tanítás színesebbé tételében. Halász Gyöngyi, a Márton Áron Gimnázium jelenlegi fizika tanára jelképes ajándékkal lepte meg a folyóirat szerkesztőjét, és elmondta, hogy a Gimnáziumban sokan érdeklődnek a folyóirat után, szerencsére néhány évfolyam megtalálható belőle a könyvtárban, amelyet előszeretettel vesznek kézbe tanárok és diákok egyaránt.

* * *

A tartalmas bemutató és felszólalások után Staar Gyula a szerkesztőség nevében Forgách Béla nyugalmazott mérnök ajándékát, a folyóirat negyven évfolyamát adományozta a könyvtárnak, amelyet Kopacz Katalin könyvtárigazgató vett át. Ezentúl a természettudományok iránt érdeklődők Csíkban is lapozhatják a folyóirat korábbi számait.

Fotó: Borbé Levente

Másnap Staar Gyula kedves felesége és Oláh-Gál Róbert társaságában, Nagy Antal tanár úr irányításával meglátogatták a Márton Áron Gimnáziumot. A könyvtárban a könyvtáros kalauzolta őket végig, ahol a régi világból maradt 1890-es Természettudományi Közlönyt is őriznek.

Fotó: Balázs-Bécsi Enikő

Fotó: Balázs-Bécsi Enikő

További információk az eseményről:

 http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/34/a-termeszet-vilaga-cimu-folyoirat-mutatkozott-be-konyvtarunkban

Link a  Természet Világa honlapjához:
www.termeszetvilaga.hu

Borbé Levente

ReMeK-e-hírlevél 2013/6. számából

Magyar helyesírási tanácsadó portál
Már használható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének helyesírási tanácsadó portálja, a helyesiras.mta.hu/ oldal.
A nagyközönség számára ingyenes honlapot Pálinkás József, az MTA elnöke indította el és tesztelte a „nagy energiás elektron gyorsító” szóösszetétel beírásával. Az alkalmazás három lehetséges helyesen írt alakot adott meg, a „részletek” fülre kattintva az is olvasható, mely helyesírási szabályok alapján. Az akadémia elnöke felhasználóbarátnak, interaktívnak, tartalmát tekintve pedig hitelesnek nevezte a portált, amely mindenki számára hozzáférhetővé teszi a magyar helyesírás szabályait.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási államtitkára hangsúlyozta: a magyar nyelv, a magyar helyesírás közös kincsünk, ezért szükséges annak ápolása, fejlesztése. Aki a saját kincsét, a rábízott értéket nem gazdagítja és műveli, az vétkes – tette hozzá.
A helyesírási tanácsadó portál az interneten elérhető szoftvereszköz, amely segít a mindenkori helyesírási szabályzat szerinti helyesen írott alak megtalálásában. A megoldás mellett magyarázatot is ad, ezzel is igyekszik elősegíteni a tudatos helyesírási készségek elsajátítását – tájékoztatta az érdeklődőket Váradi Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
A tanácsadó hét témakörben ad választ: egybe- és különírás, elválasztás, ábécé-sorrendbe rendezés, névkereső, számok, dátumok, helyes-e így?
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/59509/magyar_helyesirasi_tanacsado_portal

Háromszéki építészeti hagyományok
Izgalmas helytörténeti, kultúrtörténeti kalandozás részese lehetett az, aki a Bod Péter Megyei Könyvtárban részt vett a háromszéki építészeti hagyományokat bemutató előadássorozaton 2013. május 8–15. között. A házigazda szerepét ellátó Demeter Lajos könyvtáros és helytörténész azzal az ajánlással indította útjára a sorozatot, hogy jó lenne, ha minél többen felfedeznék szülőföldünk építészeti remekeit, amelyekből őseink jóvoltából nekünk bőségesen jutott. Ezen kincsek megőrzése és népszerűsítésük már a mi kötelességünk és feladatunk, de ezen elvárásoknak csak egy bizonyos tudás birtokában tudunk eleget tenni, fogalmazott Demeter. A többnapos rendezvény ennek megszerzéséhez nyújtott segítséget, erre teremtett lehetőséget.
Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató a 19. századi Háromszék lakberendezési szokásait ismertette, betekintést nyújtott nemesi szobabelsőkbe, de levéltári kutatásokkal feltérképezte azt is, milyen bútordarabok szerepeltek egy nemes, katona vagy egyszerű parasztlány hozományában. Előadásából kiderült, mikor jelent meg tájainkon például a szekrény, vagy mekkora értéke volt egy tükörnek.
Jánó Mihály művészettörténész más jellegű kalandozásra hívta közönségét. A kilyéni templom falfestményeinek értelmezése, titkainak feltárása során egy új, saját felfedezésű motívumot ismertetett: a Szent László király által elfogott kun király kivégzési jelenetében a szív felajánlását, majd korabeli festmények segítségével igazolta elképzelését.
D. Haszmann Orsolya néprajzos–muzeológus a csernátoni kúriákat mutatta be, illetve elevenítette fel anekdoták segítségével azok lakóinak történetét. A múltidézést Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró folytatta, ő az erdővidéki kastélyokkal, udvarházakkal kapcsolatos élménydús, ízes tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.
Bordi Zsigmond régész Háromszék középkori várairól beszélt, majd Fehér János művészettörténész az erdővidéki nemesi építészet berkeibe nyújtott betekintést. Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök és Csáki Árpád történész az altorjai Apor-kastélyról és a lemhényi Szent Mihály-erődtemplomról tartott előadást, ez után ismét a háromszéki kúriák világában barangolhatott a hallgatóság, ezúttal Sepsiszéki Nagy Balázs volt az „idegenvezető”.
A sorozat utolsó napján ismét Benczédi Sándoré és Csáki Árpádé volt a szó, Párhuzamok a dálnoki és albisi református templom építéstörténetében című előadásuk révén, ezt követően Kinda István néprajzkutató Építészet, lakáskultúra a háromszéki cigányoknál témával tartott előadást.
A leghűségesebb előadás-látogatókat május 25-én és 26-án két egynapos autóbuszos kirándulással jutalmazták a szervezők, amelyek során  felső-háromszéki és erdővidéki helyszíneken is megcsodálhatták a háromszéki építészeti kincseket.
Forrás:http://www.3szek.ro/load/cikk/59628/helyi_ertekeinkert
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/43705-Ismerjk-meg-Hromszket.html
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.542725692432269.1073741827.236481853056656&type=3

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – híd a székelyek és a csángók között
A IV. Székelyföld Napok programjának részeként, a könyvtári Honismereti esték keretében, 2013. május 15-én Halász Péter néprajzkutató tartott előadást. Előadásában a csíksomlyói pünkösdi búcsú témáját a székelyek és moldvai csángók kapcsolatai, hagyományai felől közelítette meg. Szép számú érdeklődőt vonzott az előadás, annak ellenére, hogy számos rendezvény zajlott a városban ugyanabben az időben. A csíksomlyói búcsú csak egy a sok-sok szál közül, ami a székelységet és a csángókat összekapcsolja – hangzott el az előadás bevezetőjében. A rendezvényen Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány a moldvai csángó hagyományban élő népénekekkel idézte meg a pünkösdi búcsú hangulatát.
Képes beszámoló a könyvtár Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/photo.php?v=3295
A sajtóban az előadásról: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/a-bucsu-mint-kapocs-a-csangok-es-szekelyek-kozt
Videó a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2403/a-csiksomlyoi-bucsu 

"Székely Menekültek Emléknapja" - Buczkó József helytörténész kötetét mutatták be
A IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként 2013. május 16-án Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész, könyvtárigazgató 'Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek' című könyvét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A találkozó fő szervezője a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ volt, a könyvtár társszervezőként vett részt, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A szerző maga mesélt a könyv születésének történetéről, a benne megjelenő élettörténetekről. A könyv történetei az első világháború második felében (1916–1918) zajló eseményeket örökítik meg. Az 1916 őszén bekövetkezett háborús fordulat 206 ezer székelyt kényszerített menekülésre. Az Alföld északi részén található Hajdúnánás körülbelül 3200 menekültnek adott ideiglenes szállást, akik többnyire Csík vármegye településeiről érkeztek. A kötet a menekülés körülményeit, a menekülő székelyek lelkivilágát, a befogadó hajdúk emberségét, az együtt töltött mindennapok szépségeit és nehézségeit tárja fel. Ez a könyv két nép találkozása, a szeretet története, a befogadó szeretet csodálatos megnyilvánulását tárja az olvasók elé – hangsúlyozta Buczkó József.
Beszámoló és képek a könyvtár Facebook-oldalán és blogján:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.464711210270698.1073741852.261264613948693
http://kjmkhr.blogspot.ro/2013/05/szekely-menekultek-emleknapja-buczko.html
Videó a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2407/konyvbemutato

Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója
A 2020-ig terjedő időszakra dolgozott ki a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés kereteit kijelölő szakmai koncepciót a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója Budapesten, 2013. május 28–29-én.
A Határtalan együttműködés - stratégia, integráció, megújulás címmel meghirdetett kétnapos tanácskozás az anyaországi és határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés eddigi tapasztalatait tekintette át az Országházban és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ezekre építve dolgozott ki és fogadott el egy olyan szakmai koncepciót, amely kijelöli a további együttműködés tartalmát és kereteit a 2014 és 2020 közötti időszakra.
Napjainkban, amikor az egyik legfontosabb tudás a választani tudás művészete, különösen felértékelődik a könyvtárak jelentősége - mondta a tanácskozás megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László hangsúlyozta: amit a könyvtárosok tesznek, az nemzeti ügy, hiszen munkájuk nélkül nem maradhat meg a nemzeti kultúra, és a könyvtáraknak határokon innen és túl a közösségteremtésben is nagy szerepük van.
A házelnök az Országgyűlési Könyvár, az OSZK, valamint a Könyvtári Intézet által megrendezett tanácskozás alkalmából 22 határon túli könyvtárnak Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetből álló könyvsorozatot adományozta.
L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke hangoztatta: a rendszerváltozás óta nem volt még olyan magyar kormány, amely a könyvtári területen akkora horderejű átalakítást hajtott volna végre, mint a mostani.
A könyvtárak közösségi térként kell hogy működjenek mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken, ezért fontos feladat társadalmi szerepvállalásuk erősítése, kiemelt cél a könyvtári rendszer hosszú távú fenntartása és innovatív fejlesztése, a korszerű, felhasználóbarát országos könyvtári szolgáltatások és a széles körű elektronikus hozzáférés biztosítása, valamint a módszertani megújulás elősegítése is - közölte a résztvevőkkel Halász János államtitkár, aki hangsúlyozta: a kormányzat nem feledkezik meg a határon túli könyvtárakról sem, ezért mind azok szakmai fejlődését, mind állománygyarapításukat támogatja.
Teljes cikk és képgaléria itt:
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/05/28/13/Megnyilt_a_Magyar_Konyvtarosok_


E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Júniusi évfordulók 2013

300 esztendeje, 1713. június elsején hunyt el Johan Runius svéd költő.

                                         

75 éve, 1938. június elsején hunyt el Ödön Von Horváth (Edmund Josef von Horváth) szlovén származású osztrák-magyar drámaíró és elbeszélő.

140 éve, 1873. június másodikán született Larin Kyösti (Karl Gustaf Larin-Kyösti) finn író és költő.

135 éve, 1878. június másodikán hunyt el Hriszto Botev bolgár költő, újságíró és forradalmár.

50 éve, 1963. június harmadikán hunyt el Nazim Hikmet Ran (Nâzım Hikmet) török költő, drámaíró és regényíró.

215 éve. 1798. június negyedikén hunyt el Giovanni Giacomo Casanova velencei olasz író, kalandor.

35 éve, 1978. június negyedikén hunyt Jorge de Sena portugál költő, esszéista, novellista, drámaíró és műfordító.

20 éve, 1993. június negyedikén hunyt el Látó Anna székely-magyar író, újságíró, szerkesztő és műfordító.

115 éve, 1898. június ötödikén született Federico García Lorca spanyol költő, drámaíró, festő és zeneszerző. Híres műve a Vérnász.

170 éve, 1843. június hetedikén hunyt el Johann Friedrich Hölderlin német költő és író.

120 éve, 1893. június hetedikén született Szántó György felvidéki származású erdélyi magyar író, díszlet- és jelmeztervező, festő, újságszerkesztő. Ismertebb művei: Stradivari, Fekete-éveim, Esze Tamás talpasai.

75 éve, 1938. június hetedikén hunyt el Dsida Jenő (Binder Jenő Emil) erdélyi magyar költő és műfordító.

350 esztendeje, 1663. június nyolcadikán hunyt el Maiolino Bissacioni olasz novellista és költő.

125 éve, 1888. június nyolcadikán született Gudmundur Kamban (Guðmundur) dánul és angolul író izlandi dráma- és regényíró.

60 éve, 1953. június kilencedikén hunyt el Ugo Betti olasz drámaíró.

150 éve, 1863. június tizedikén született Louis Couperus holland novellista és költő.

90 éve, 1923. június tizedikén hunyt el Piere Lotti francia író, novellista.

80 éve, 1933. június tizenkettedikén hunyt el Pakots József erdélyi származású magyar író, költő és újságíró.

40 éve, 1973. június tizenkettedikén hunyt el Jonas Aistis litván költő és esszéista.

100 éve, 1913. június tizenharmadikán hunyt el Camille Lemonnier belga költő, irodalomkritikus és újságíró.

700 esztendeje, 1313. június tizenhatodikán született Giovanni Boccaccio olasz író, költő és humanista. 

400 esztendeje, 1613. június tizenhatodikán született John Cleveland angol költő.

125. éve, 1888. június tizenhatodikán született Otto Fritz Jickeli romániai német író.

75 éve született, 1938. június tizenhatodikán született Joyce Carol Oates amerikai novellista, regényíró, drámaíró, költő és esszéíró. Ismert műve a Luxusvilág.

215 éve, 1798. június tizenhetedikén hunyt el Konsztantinosz Rigasz, az újkori görögök első nagy költője.

110 éve, 1903. június tizennyolcadikán született Raymond Radiguet francia író. Ismert műve: A test ördöge.

75 éve, 1938. június tizennyolcadikán született Czegő Zoltán székely-magyar költő, író és újságíró.

40 éve, 1973. június tizenkilencedikén hunyt el Passuth László magyar író és műfordító. Főleg történelmi regényeket írt.

40 éve, 1973. június tizenkilencedikén hunyt el Dimény István (Herczka) erdélyi magyar író, költő és újságíró.

20 éve, 1993. június tizenkilencedikén hunyt el William Golding angol író, költő. Híres regénye: A Legyek Ura

220 éve, 1793. június huszadikán született Aleksander Fredo lengyel költő, író, színműíró, a lengyel romantika nagy alakja.

115 éve, 1898. június huszonkettedikén született Erich Maria Remarque (Erich Paul Remark) német író és pacifista. Ismert művei: Nyugaton a helyzet változatlan, Három bajtárs, A diadalív árnyékában, Éjszaka Lisszabonban.

100 éve, 1913. június huszonkettedikén született Weöres Sándor költő, író, színműíró és műfordító, a huszadik századi magyar líra kiemelkedő mestere. Ismert művei: A holdbeli csónakos, A teljesség felé, Psyché stb.

120 éve, 1893. június huszonharmadikán született Peet Vallak észt író, novellista.

80 éve, 1933. június huszonnegyedikén hunyt el Anna Brigadere lett írónő, vígjáték- és drámaíró.

175 éve, 1838. június huszonhetedikén született Rishi Bankim Chandra Chattopadhyay (Bankimcsandra Csatterdzsi) indiai író, költő és újságíró.

510 esztendeje, 1503. június huszonnyolcadikán született Giovanni della Casa olasz író. Ismert műve a Galateo, avagy az illemről.

75 éve, 1938. június harmincadikán hunyt el Milan Rakič szerb költő.

Érdemes Tudni

540 esztendeje, 1743. június ötödikén nyomtatta ki Hess András a Budai Krónikát, amelyet Kárai János budai prépost alkancellárnak ajánlotta.

285 éve, 1728. június tizedikén hunyt el Antalfi János székely-magyar nyomdaalapító, erdélyi római katolikus megyéspüspök. 1727. március tizenhetedikén alapította meg Kolozsvárott a jezsuiták nyomdáját.

440 esztendeje, 1573. június tizenötödikén hunyt el Verancsics Antal (Antun Vrančić) horvát származású magyar királyi helytartó, római katolikus főpap, diplomata és történetíró.

120 éve, 1893. június tizenötödikén hunyt el Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus, a magyarok himnuszának zeneszerzője.

15 éve, 1998. június tizenhetedikén hunyt el László Gyula erdélyi magyar régész-történész és képzőművész.

140 éve, 1873. június tizennyolcadikán hunyt el Bodó Sebestyén székely-magyar ferences rendi szerzetes, tanár, műfordító, magyar és latin nyelven író költő.  

180 éve, 1883. június huszadikán lett kinevezve V. Ferdinánd király által Széchenyi István a Duna-szabályozás királyi biztosává.

225 éve, 1788. június huszonkettedikén született Bodor Péter székely-magyar ezermester és mechanikus.

180 éve, 1833. június huszonkettedikén hunyt el Andrási Péter Rafael székely-magyar ferences rendi szerzetes, aki 1806-ban kiadta Kájoni János Cantionale Catolicum című énekeskönyvét.

110 éve, 1903. június huszonkettedikén hunyt el Dulovits Jenő kiváló magyar fotóművész, fényképész, fényképészeti szakíró.

135 éve, 1878. június huszonnegyedikén született Horvát János magyar irodalomtörténész.

50 éve, 1963. június harmincadikán hunyt el Papp Károly magyar geológus, az Erdélyi-medence földgázkincsének felfedezője.

25 éve, 1988. június harmincadikán hunyt el Nagy Béla székely-magyar népnevelő, bútorfestő-fafaragó, népművész.