Író-olvasó találkozó Bodor Ádámmal

Április elsején este hat órai kezdettel zsúfolásig megtelt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. Vendégünk, Bodor Ádám, erdélyi származású Magyarországon élő író a Székelyföld kulturális folyóirat meghívására érkezett hozzánk. 

            A találkozót Kelemen Katalin, a Hargita Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa nyitotta meg. Ezt követően Murányi Sándor Olivér író és Fekete Vince költő, a Székelyföld munkatársa beszélgetett az íróval.

            A feltett kérdésekre Bodor Ádám nyíltan és őszintén válaszolt életéről, írói pályafutásáról és alkotásairól egyaránt. Az a 46 esztendő, amit Erdélyben töltött, kitörölhetetlen nyomot hagyott benne. Abból él és táplálkozik a mai napig, s ez a világ műveinek fontos meghatározója volt írói pályája alatt.  Alkotásaiban az egyszerűséget néhol groteszk elemek fonják át, ahol egyaránt jelen van a humor, az irónia.

            Számára az írói szabadság a korlátlan végtelenséggel párosul, ahol mindenki maga választja meg a témát, a szereplőket, a hozzátartozó jellegzetes névvel együtt. Írásaiban mindenképpen az érthető prózai tömörségre törekszik.

            A felolvasást kevésbé tartja jónak, mert a mű elveszti azt a szabadságát, amely a néma olvasó értékrendje, képzelőereje és igénye szerint fontos.  A felovasás belegázol ebbe a különvilágba, s rákényszeríti azt a gondolatmenetet, amelyet a felolvasó közöl a hallgatóval.

            Az előadás folyamán a  Márton Áron Gimnázium diákjai a  Sinistra körzetből és a Verhovina madaraiból olvastak fel részleteket.

 Borbé Levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2013/4. számából

Mérföldkőnél a Hereditatum műemlékes portál
Elérte a húszezret a Hereditatum.org nevű online műemlék-adatbázisra feltöltött fényképek száma, ez mérföldkő a sepsiszentgyörgyi építészek által szerkesztett honlap történetében.
Az erdélyi műemlékek internetes portálját folyamatosan fejlesztik, azon pillanatnyilag 4512 látnivaló szerepel, közel ezernyolcszáz adatlap képekkel ellátott, az újdonságok ugyanakkor Facebook-oldalukon is követhetők.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=159662&cim=merfoldkonel_a_hereditatum_muemlekes_portal 

"A média világa" - folytatódik Székedi Ferenc előadássorozata
Népszerű a fiatalok körében is Székedi Ferenc közíró, médiaszakember előadássorozata a kortárs médiáról a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A havonta két alkalommal sorra kerülő előadások, izgalmas beszélgetések elsősorban fiatalok, középiskolások és egyetemi hallgatók számára szeretnének segítséget nyújtani ahhoz, hogy tudatos médiahasználókká váljanak. A februári előadásokon a hallgatók a sajtó- és véleményszabadság, valamint a médiaszabályozás különböző vonatkozásaival ismerkedtek, a véletlenszerű vagy tudatos médiamanipulálás rejtelmeibe is betekinthettek. Márciusban az online médiával és a közösségi médiával kapcsolatos kérdések álltak az előadások és beszélgetések középpontjában. Az online média legfontosabb jellemzőivel ismerkedhettek a március 11-i előadás résztvevői. Az internethasználók szokásairól is szó esett, valamint az online reklámok készítésének világába is bepillanthattak.
A március 25-i, hatodik előadáson a civil média világába kalauzolta hallgatóit Székedi Ferenc, a közösségi oldalak, a Facebook, a blogok, vlogok és más netes műfajok világában segített eligazodni a hallgatóságnak. Az internet, a közösségi, civil média megjelenése, a kapcsolati hálók előtérbe kerülése hatalmas változásokat indított el a média világában. Az online átállás és a közösségi média társadalmi hatásairól is beszélt az előadó. A hallgatóság soraiban jelenlévő Cseke Gábor író, újságíró, akinek nevéhez több tematikus blog szerkesztése is fűződik, beszélt a hallgatóságnak arról, hogy miért tartotta fontosnak online közzétenni írásait saját honlapján (https://sites.google.com/site/urszuketto/urszu-ketto), illetve különböző témákat gyűjtő blogokat indítani.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/105/a-media-vilaga-szekedi-ferenc-az-online-media-es-a-kozossegi-media-vilagaban-kalauzolt

Közönségtalálkozó Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval
Literatúrakedvelőknek kivételes, ritka csemegét kínált március vége Sepsiszentgyörgyön: Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a kortárs magyar irodalom nyilvános szereplést ritkán vállaló, halk szavú mestere Murányi Sándor Olivér íróval lépett fel 2014. március 28-án a sepsiszentgyörgyi Tein Teahouse-ban.
A Kultúrteaház tizennyolcadik kiadásán a székelyföldi irodalmi körúton lévő, számos irodalmi díjjal elismert prózaírót beszélgetőtársa életéről, alkotásáról, szabadságról és írásról kérdezte többek között. A kolozsvári születésű Bodor Ádám (1936) negyvenhat évesen Budapestre telepedett 1982-ben, azóta ott él. Művei (tárcái, novellái mellett egyik legismertebb regénye a Sinistra körzet – szerk. megj.) képzeletbeli tájakon játszódnak, ám a létező környezetünk elemeiből épülnek fel, Erdély északi, északkeleti területén behatárolható helyszínekből – magyarázta Bodor.
A rendezvény a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa programsorozat része volt. Szervezte a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kónya & Kónya Ponopol. Létrejöttét támogatták a Szépírók Társasága (Budapest), A könyv utóélete program keretében, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (Kolozsvár), illetve a Tein Teahouse (Sepsiszentgyörgy).
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/68994/eletre_szolo_erdely-elmeny_bodor_adam
Fotók itt: http://tinyurl.com/n62cm3o
 

Bálint Mózes fotókiállítása a a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Márciusban két hétig láthatták az érdeklődők a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban azt a fotókiállítást, amellyel Bálint Mózes nyugalmazott művezető, az 1972 óta létező Orbán Balázs Fotóklub alapítótagja 1977 májusában azzal a szándékkal készített felvételeket az új székelyudvarhelyi kórház alapkőletételekor, hogy jelet, üzenetet hagyjon a következő nemzedékeknek az akkori emberekről és tetteikről.
Szabó Károly, a Városi Könyvtár munkatársa elmondta, több udvarhelyi alkotó örökítette meg az eseményeket, amelyek végül az avatás révén, továbbá a tetőn elhelyezett hatalmas rozsdaálló acélból készült, magyar nyelvű feliratban csúcsosodtak ki, amely az egyre sötétedő nyolcvanas években már-már forradalmian merész cselekednek számított a kivitelezők részéről.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/kepi-uzenetek-a-felmultbol

Országos döntőben a Mikó könyvtára
Versenybe száll a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Az év iskolakönyvtára címért egy országos megmérettetésen. Céljuk nem nagyravágyó: a legjobb öt közé szeretnének bekerülni, ezáltal nemcsak az iskola és a város hírnevét öregbítenék, a helyezés pénznyereménnyel is jár.
A versenyt a jászvásári (Iaşi) Pedagógusok Háza hirdette meg, benevezhettek az általános és középiskolák könyvtárai. Háromszékről egyedül a Mikó könyvtára jutott tovább az országos döntőbe. Háromperces kisfilmet kellett készíteniük, ezen hét diák több mint egy hétig dolgozott. Forreiter Csilla könyvtáros elmondta, a kisfilmben a tanulóknak azt kellett bemutatniuk, miért fontos az iskolakönyvtár, mivel másabb, mint más tanintézményeké, hogyan segíti a diákokat az információgyűjtésben, és miért szeretnek odajárni. Ahhoz, hogy a kollégium könyvtára felverekedje magát a legjobb öt közé, szavazni kell a Facebook-on. A www.szekelymikokollegium.ro honlapon részletesen le van írva, miként lehet voksolni, a videó alatti Tetszik gombra kattintva lehet támogatni az könyvtárat. A szavazás április 13-án jár le.
Jelenleg 32 ezer digitálisan feldogozott kötettel rendelkezik a létesítmény, több mint egy éve saját fejlesztésű informatikai rendszert is sikerült kiépítenie.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/53980-Tmogassuk-szavazatunkkal.html

Az év könyvtára 2014 – döntőben a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola csapata
A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tizedik osztályos csapata képviselheti Hargita megyét a ‘Biblioteca anului 2014’- Az év könyvtára 2014 címmel meghirdetett versenyen. Az Artiştii 007 nevű csapat a megyei szakaszon első helyezést ért el, ezáltal esélyt kapva az országos versenyen való megmérettetésre. A versenyre 3 perces kisfilmben kellett az iskola könyvtárát bemutatni, méltatni, fontosságát alátámasztani, ezután a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógus Házának a facebook-oldalára feltölteni, like-ot gyűjteni, majd a szakmai zsűri döntésével együtt sikerült mindhárom csapattal az első három helyet megszerezni.
A továbbiakban, az országos szakaszon, a jászvásári Pedagógusok Házának a facebook-oldalán kellene minél több like-ra szert tenni (https://www.facebook.com/pages/Casa-Corpului-Didactic-Spiru-Haret-Iasi/240697285975114), március 24. és április 13. között.
Az 5 legszavazottabb film kerül a szakmai zsűri elé.
Forrás: Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola könyvtárosa
Hargita Népe, 2014. március 24.

Kányádi Sándor költő személyesen adta át egyik művét Ferenc pápának
Az erdélyi születésű Kossuth-díjas költő a költészet világnapja alkalmából érkezett Rómába. Kányádi Sándor március 21-én este a Balassi Intézet – Római Magyar Akadémián (RMA) tizenkét európai költőtársával olvasta fel verseit eredeti nyelven, kivetített olasz feliratozással.
Az Európai Uniós Nemzetek Kulturális Intézete Egyesülete (EUNIC) szervezte költői esten Kányádi mellett Karl Lubomirski (Ausztria), Jekatyerina Joszifova (Bulgária), Sarah Zuhra Lukanic (Horvátország), Ulrike Draesner (Németország), Tomaso Binga (Olaszország), Wojciech Bonowicz (Lengyelország), José Tolentino Mendonca (Portugália), Petr Borkovec (Cseh Köztársaság), Daniela Crasnaru (Románia), Katarína Kucbelová (Szlovákia), Dusan Sarotar (Szlovénia), Zingonia Zingone (Spanyolország) versei voltak hallhatók.
Kányádi Sándor a Szent Péter téren tartott audiencián is részt vett és személyesen nyújtotta át a Dél keresztje alatt című versének spanyol fordítását az egyházfőnek. A költő erről az Római Magyar Akadémián a helyi magyar közösséggel tartott találkozóján számolt be. A beszélgetést Cinzia Franchi, a padovai egyetem magyar irodalomtanára vezette.
Kányádi kötetlenül beszélt Erdélyről, irodalomról, verseiről. Többek között elmesélte, hogy az egyik erdélyi kis faluban sírt emeltek Petőfi Sándornak arra hivatkozva, hogy “ilyen nagy költőnek mindenhol lehet sírja”, ahogyan az ókorban görög földön Homérosszal is történt.
Forrás: http://marosvasarhelyi.info/hirek/kanyadi-sandor-kolto-szemelyesen-adta-egyik-muvet-ferenc-papanak

A világ tíz legolvasottabb könyve
Melyek a világ legolvasottabb könyvei? – Jared Fanning, a visual.ly kreatív igazgatója, digitális design-nal foglalkozó szakember utánajárt az adatoknak, és készített egy igen látványos infografikát, arról, hogy melyek a világ legnépszerűbb olvasmányai.
Az ábra az elmúlt fél évszázad alatt világszerte eladott példányszámokat mutatja. A népszerűségi listát toronymagasan a Biblia vezeti mintegy 3900 millió eladott példánnyal világszerte. A második helyen – talán meglepő módon – a Quotations from Chairman Mao Tse-tung (Idézetek Mao Ce-tung elnöktől) című kiadvány áll, amely a kínai kommunista vezér válogatott beszédeit tartalmazza. Ebből az utóbbi ötven évben 820 millió példány kelt el. A dobogó harmadik fokán pedig a Harry Potter-sorozat áll 400 millió eladott példánnyal.
A tíz legnépszerűbb könyv – a meggazdagodás praktikáiról szóló amerikai kötet kivételével – magyar nyelven is elérhető. Ha valaki még nem olvasta őket, itt az ideje!
Forrás és teljes cikk itt: http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-tiz-legolvasottabb-konyve

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Áprilisi évfordulók 2014

200 éve, 1814. április elsején született Erdélyi János magyar író, költő és ügyvéd.

205 éve, 1809. április elsején született Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán gyökerekkel rendelkező orosz író. Fontosabb alkotásai: A holt lelkek, Az orr, A köpönyeg, A revizor.

80 éve, 1934. április másodikán született Gömöri György Angliában élő magyar irodalomtörténész, író és műfordító.

70 éve, 1944. április harmadikán született Farkas Árpád székely-magyar író, költő, szerkesztő és műfordító.

240 éve, 1774. április negyedikén hunyt el Oliver Goldsmith angol-ír költő, író és orvos.

125 éve, 1889. április negyedikén született Bach Gyula magyar újságíró, író és műfordító.

595 esztendeje, 1419. április ötödikén hunyt el Ferrer Szent Vince (San Vicent Ferrer) katalán író, Domokos-rendi szerzetes és prédikátor.

90 éve, 1924. április hatodikán született Méray Tibor Franciaországban élő magyar-francia író és újságíró.

60 éve, 1954. április hatodikán született Egyed Péter erdélyi magyar író, filozófus és kritikus.

70 éve, 1944. április nyolcadikán született Oberten János erdélyi magyar író, újságíró, műfordító és lapszerkesztő.

120 éve, 1894. április nyolcadikán született Uldariko Donadini olasz származású horvát író, drámaíró és novellista.

190 éve, 1824. április kilencedikén született Raphiel Erisztávi grúz költő, novellista és drámaíró.

100 éve, 1914. április kilencedikén hunyt el De Gerando Antonia francia származású magyar pedagógus, író és műfordító.

90 éve, 1924. április kilencedikén született Francisc Munteanu román író, forgatókönyvíró és filmrendező. Népszerű regényei: A kis szeplős, Marosmenti város, A szobrok sohasem nevetnek.

15 éve, 1999. április kilencedikén hunyt el Hegedűs Géza magyar író, irodalomtörténész, újságíró, költő, színházi szakíró és kritikus.

445 esztendeje, 1569. április tizedikén hunyt el Mikołaj Rej lengyel költő és drámaíró.

210 éve, 1804. április tizenegyedikén született Küzmics Miklós (Mikloš Küzmič) magyarországi szlovén vallási író, bibliafordító, a vend irodalmi nyelv megalapozója.

40 éve, 1974. április tizenkettedikén hunyt el Botár Béla székely-magyar költő és műfordító.

220 éve, 1794. április tizenharmadikán hunyt el Nicolas-Sébastien Roch de Chamfort francia író.

270 éve, 1744. április tizennegyedikén született Gyenyisz Ivanovics Fonvizin orosz író és drámaíró. Ismertebb művei: A brigadéros, A kamasz.

85 éve, 1929. április tizenötödikén született Huszár Sándor erdélyi magyar író, színműíró, műfordító és szerkesztő.

 170 éve, 1844. április tizenhatodikán született Anatole France  (Jacques Anatole François Thibault) francia író, költő és kritikus.

70 éve, 1944. április tizenhatodikán született Oláh István erdélyi magyar költő, újságíró és lapszerkesztő.

460 esztendeje, 1554. április tizenhetedikén született Stephen Gosson angol szatirikus író, költő.

2014. április tizenhetedikén hunyt el Gabríel Garcia Marquez világhírű kolumbiai író, újságíró és politikus. Ismert alkotásai: Söpredék, Száz év magány, Szerelem a kolera idején stb.

150 éve, 1864. április tizennyolcadikán hunyt el Kazinczy Ferenc magyar író, publicista és műfordító.

195 éve, 11819. április tizenkilencedikén született Mentovich Ferenc magyar költő és filozófus.

190 éve, 1824. április tizenkilencedikén hunyt el az angolok egyik nagy költője George Gordon Byron.

55 éve, 1959. április tizenkilencedikén hunyt el Szabédi László (Székely) székely-magyar költő, filológus és műfordító.

140 éve, 1874. április huszadikán született Ürmösi Károly székely-magyar író, unitárius lelkész-esperes.

5 éve, 2009. április huszadikán hunyt el Lászlóffy Aladár erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

115 éve, 1899. április huszonkettedikén született Vladimir Nabokov orosz származású amerikai író, műfordító, kritikus, lepkész és sakkfeladvány szerző.

120 éve, 1894. április huszonkettedikén született Camil Petrescu román író, drámaíró, költő és filozófus. Fontosabb művei: A szerelem utolsó, a háború első éjszakája, Prokusztész-ágy, Velencei történet, Szélleányok tánca.

460 esztendeje, 1554. április huszonharmadikán hunyt el Gaspara Stampa olasz költőnő.

450 esztendeje, 1564. április huszonharmadikán született William Shakespeare angol drámaíró, költő és színész, a drámaírás nagy mestere. Remekbe sikerült művei közül néhány: Rómeó és Júlia, Macbeth, Hamlet, Lear király, Othello, IV Henrik, III Richárd.

105 éve, 1909. április huszonnegyedikén született László Béla író, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1904. április huszonötödikén született Szilágy András bánsági magyar elbeszélő, riporter és orvos.

60 éve, 1954. április huszonötödikén hunyt el Joseph Hergesheimer amerikai naturalista író.

315 esztendeje, 1639. április huszonhatodikán hunyt el Jean Racine francia író és drámaíró. Legismertebb műve a Phaedra.

100 éve, 1914. április huszonhatodikán született Bernard Malamud amerikai zsidó író.

220 éve, 1794. április huszonnyolcadikán született Jósika Miklós erdélyi származású magyar író és újságíró. Ismert műve az Abafi.

25 éve, 1989. április huszonnyolcadikán hunyt el Cziffra Géza magyar író, költő és filmrendező. Munkáit magyar és német nyelven írta.

210 éve, 1804. április huszonkilencedikén hunyt el Edoardo Calvo olasz költő.

Érdemes Tudni

435 esztendeje, 1579. április elsején alapította meg Báthory István Litvánia ma is legnagyobb egyetemét Vilniusban.

230 éve, 1784. április negyedikén született Kőrösi Csoma Sándor világhírű székely-magyar nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, az első angol-tibeti szótár és nyelvtan megalkotója. Ő az egyetlen nyugati bodhisattva (buddhizmus „szentje”).

60 éve, 1954. április ötödikén született Xántus Gábor erdélyi magyar filmrendező, forgatókönyvíró, rendező és operatőr.

200 éve, 1814. április hatodikán született Ybl Miklós, a XIX. sz. magyar építészet kiemelkedő képviselője.

125 éve, 1889. április hetedikén született Khell István, székely-magyar irodalomtörténész és műfordító.

150 éve, 1864. április tizedikén született Bernády György gyógyszerész, jogász és politikus. Marosvásárhely polgármestereként új imást adott a városnak. Több máig is létező tekintélyes épület, az akkori csatornázás és közvilágítás szorgalmazója volt.

50 éve, 1964. április tizenegyedikén ünnepelték meg először a Magyar Költészet Napját. József Attila tiszteletére választották eme napot.

90 éve, 1924. április tizenegyedikén született Csetri Elek erdélyi magyar történész és szerkesztő.

115 éve, 1889. április tizenharmadikán született Bakk Elek székely-magyar orvosi szakíró, tervet készített Székelyudvarhely fürdővárossá alakítására.

120 éve, 1894. április tizenharmadikán született Derkovits Gyula magyar festő és grafikus.

120 éve, 1894. április huszonkettedikén hunyt el Simon Péter Jukundián székely-magyar zenetanár, zenei író, kántornevelő.

25 éve, 1989. április huszonkettedikén hunyt el Kulin György magyar csillagász, szakíró, kisbolygók és egy üstökös felfedezője.

85 éve, 1929. április huszonharmadikán született Máthé Balázs, villamosmérnök, műszaki író.

200 éve, 1814. április huszonegyedikén született Egressy Béni (Galambos Benjámin), zeneszerző, író és színész. Ő zenésítette meg Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét.

260 éve, 1758. április huszonnyolcadikán született Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtár alapítója.

25 éve, 1989. április huszonnyolcadikán hunyt el Cziffra Géza magyar író, költő és filmrendező. Munkáit magyar és német nyelven írta.

85 éve, 1929. április huszonkilencedikén született Kiss Ervin, székely-magyar orvosi szakíró és grafikus.