Novemberi évfordulók 2015

485 esztendeje, 1530. november elsején született Étienne de la Boétie francia író, költő, politikus és filozófus.

125 éve, 1890. november másodikán született Terescsényi György magyar költő és író.

80 éve, 1935. november másodikán született Palocsay Zsigmond erdélyi magyar költő.

65 éve, 1950. november másodikán hunyt el George Bernard Shaw ír drámaíró, novellista és esszéíró.

40 éve, 1975. november másodikán hunyt el Pier Paolo Pasolini olasz író, költő, nyelvész, forgatókönyvíró és filmrendező.

515 esztendeje született, 1500. november harmadikán született Benvenuto Cellini olasz író, szobrász, ötvös és éremművész.

140 éve, 1875. november harmadikán hunyt el Aleksander Groza lengyel költő és író.

50 éve, 1965. november negyedikén hunyt el Nyikolaj Kornyejevics Csukovszkij szovjet-orosz író, költő és műfordító.

135 éve, 1880. november ötödikén született Mihail Sadoveanu román író, "mesemondó", nyelvész és költő. Legismertebb művei: A Șoimărescu nemzetség, Ankuca fogadója,  A balta, Nyestfiak.

130 éve, 1885. november ötödikén született Gellért Lajos magyar író és színész.

110 éve, 1900. november ötödikén született Ilona Leimane lett írónő.

80 éve, 1935. november ötödikén született Bisztray Ádám romániai magyar költő, író és könyvtáros.

55 éve hunyt el, 1960. november ötödikén hunyt el August Gailit liv, lett és német származású észt író, újságíró és novellista.

40 éve, 1975. november ötödikén született Ján Kostra szlovák költő, festő, esszéíró és fordító.

775 esztendeje, 1240. november hatodikán hunyt el Ibn al Arabi arab misztikus és filozófusíró.

135 éve, 1880. november hatodikán született Robert Musil osztrák író, esszéíró, műkritikus, filozófus és matematikus. Ismert műve a Törless iskolaévei.

95 éve, 1920. november hetedikén hunyt el Endrődi Sándor költő és író.

140 éve, 1895. november nyolcadikán született Jevgenyij Viktorovics Tarle német zsidó származású orosz történész és író.

110 éve, 1900. november nyolcadikán született Margaret Munnerlyn Mitchell észak-amerikai írónő. Ismert regénye: Elfújta a szél.

95 éve, 1920. November nyolcadikán hunyt el Konsztantin Hadzopulosz (Petrosz Vaszilikosz) görög író és költő.

180 éve, 1835. november kilencedikén született Émile Gaboriau francia író és újságíró.

45 éve, 1970. november kilencedikén hunyt el Charles de Gaulle francia író, politikus és államférfi.

160 éve, 1855. november tizedikén született Tábori Róbert magyar író és újságíró.

155 éve, 1860. november tizedikén született Porzsolt Kálmán erdélyi magyar származású író, újságíró, színigazgató.

40 éve, 1975. november tizedikén hunyt el Lányi Sarolta költőnő, műfordító és pedagógus.

180 éve, 1835. november tizenegyedikén született Matthías Jochumsson izlandi költő, író és műfordító.

160 éve, 1855. november tizenegyedikén születet Søren Aabye Kierkegaard dán filozófus, teológus és író.

110 éve, 1905. november tizenegyedikén született Cs. Szabó László székely-szász származású magyar író, esszéíró, kritikus és műfordító.

150 éve, 1865. november tizenkettedikén hunyt el Elizabeth Gaskell angol írónő.

90 éve, 1925. november tizenkettedikén hunyt el Élémir Bourges francia író és kritikus.

60 éve, 1955. november tizenkettedikén hunyt el Tin Augustin Ujević horvát költő, esszéista, kritikus és publicista.

110 éve, 1905. november tizennegyedikén született Szanuszi Pane indonéz költő, író és újságíró.

735 esztendeje, 1280. november tizenötödikén hunyt el Albertus Magnus (Nagy Szent Albert) latinul író német természettudós, kutató, filozófus, teológus és író.

345 esztendeje, 1670. november tizenötödikén hunyt el Comenius (Jan Amos Komenský) cseh pedagógus és író.

160 éve, 1855. november tizenötödikén született Bársony István újságíró, író és rajzoló.

110 éve, 1905. november tizenötödikén született Fazekas Anna magyar írónő, műfordító és szerkesztő.

120 éve, 1895. november tizenhatodikán született Michael Arlen örmény származású angolul író, esszéista és író.

65 éve, 1950. november tizenhatodikán hunyt el Hedwig Courths-Mahler a német szórakoztató irodalom nagy alakja.

25 éve, 1990. november tizenhatodikán hunyt el Oltyán László erdélyi magyar író, újságíró.

110 éve, 1905. november tizenhetedikén hunyt el Adam Ważyk lengyel költő, író és esszéíró.

190 éve, 1825. november tizennyolcadikán született Lévay József magyar költő és műfordító.

125 éve, 1890. november tizennyolcadikán született Indig Ottó erdélyi származású magyar drámaíró, költő, újságíró és forgatókönyvíró.

160 éve, 1855. november tizenkilencedikén hunyt el Vörösmarty Mihály magyar költő, író és ügyvéd. Ismert alkotásai: Zalán futása, Csongor és Tünde, Szózat, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban stb.

115 éve, 1900. november tizenkilencedikén született Anna Seghers zsidó származású német írónő.

195 éve, 1820. november huszadikán született Ábrányi Emil magyar író, lapszerkesztő, kritikus és politikus.

105 éve, 1910. november huszadikán hunyt el Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író és filozófus. Híres művei: Háború és béke, Anna Karenina, Ivan Iljics halála, Feltámadás.

195 éve, 1830. november huszonegyedikén hunyt el Kisfaludy Károly magyar költő, drámaíró és festő.

145 éve, 1870. november huszonegyedikén hunyt el Karel Jaromír Erben cseh író, folklorista, fordító és tudós.

90 éve, 1925. november huszonegyedikén hunyt el Stefan Żeromski lengyel író, publicista és drámaíró.

40 éve, 1975. november huszonegyedikén hunyt el Gunnar Gunnarsson izlandi író. Műveinek nagy részét dánul írta.

90 éve, 1925. november huszonkettedikén született Gyertyán Ervin (Grünbaum) magyar író, újságíró, műkritikus, filmesztéta és irodalomtörténész.

95 éve, 1920. november huszonharmadikán hunyt el Paul Celan (Antschel) romániai születésű zsidó-német költő, műfordító és irodalomkritikus.

25 éve, 1990. november huszonharmadikán hunyt el Szécsi Margit magyar költő, grafikus és illusztrátor.

140 éve, 1875. november huszonnegyedikén született Anatolij Vaszilijevics Lunacsarszkij orosz politikus, író, műfordító, kritikus és esztéta.

145 éve, 1870. november huszonnegyedikén hunyt el Comte de Lautréamont (Isidore Ducasse) uruguayi születésű francia költő.

95 éve, 1920. november huszonnegyedikén hunyt el Alexandru Macedonski román költő, író, drámaíró.

315 esztendeje, 1700. november huszonötödikén született Árva Bethlen Kata erdélyi magyar írónő.

65 éve, 1950. november huszonötödikén hunyt el Johannes Vilhelm Jensen dán író és költő.

130 éve, 1855. november huszonhatodikán hunyt el Adam Bernard Mickiewitz lengyel romantikus költő, drámaíró, esszéíró, publicista és fordító.

120 éve, 1895. november huszonhetedikén hunyt el ifj. Alexander Dumas francia író, drámaíró és novellista.

120 éve, 1895. november huszonhetedikén született Liviu Rebreanu erdélyi román író és drámaíró. Jelentős alkotásai: Ion, Akasztottak erdeje, Ádám és Éva, Ciuleandra.

100 éve, 1915. november huszonnyolcadikán született Konsztantyin Mihajlovics Szimonov szovjet-orosz író, költő és drámaíró.  

95 éve, 1920. november huszonnyolcadikán született Somlyó György magyar költő, író, esszéíró és műfordító.

40 éve, 1975. november huszonnyolcadikán hunyt el Horváth Béla magyar költő, műfordító, szerkesztő és újságíró.

1155 esztendeje, 860. november huszonkilencedikén született Ibn Abd Rabbihi andalúziai arab költő, író.

170 éve, 1845. november huszonkilencedikén született Dóczy Lajos író, újságíró, költő és műfordító.

40 éve, 1975. november huszonkilencedikén hunyt el Birkás Endre író, könyvtáros, műkritikus és esszéíró.

110 éve, 1900. november harmincadikán hunyt el Oscar Wilde ír származású angol író, költő, drámaíró. Világhírű meséje: A boldog herceg.

180 éve, 1835. november harmincadikán született Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) amerikai író. Népszerű művei: Tom Sawyer kalandjai, Hucklebery Finn kalandjai, Koldus és királyfi, Egy jenki Arthur király udvarában, Jeanne d'Arc.

80 éve, 1935. november harmincadikán hunyt el Fernando António Nogueira Pessoa portugál költő.

80 éve, 1935. november harmincadikán született Csalog Zsolt magyar író, szociográfus és szociológus.

ÉRDEMES TUDNI

20 éve, 1990. november elsején hunyt el Andory Aladics Zoltán erdélyi magyar fényképész és erdőmérnök.

190 éve, 1825. november harmadikán Széchenyi István a magyar nemzet egyik mecénása, ezen a napon ajánlotta föl birtokainak éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapítására, így lehetőség nyílt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

75 éve, 1940. november ötödikén született Czakó Ádám erdélyi magyar zeneszerző és karmester.

160 éve, 1855. november hatodikán hunyt el Gaal György felvidéki születésű magyar mesekutató, műfordító, író és könyvtáros.

205 éve, 1810. november hetedikén született Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Magyar Nemzet Himnuszának szerzője.

40 éve, 1975. november hetedikén született Bárczi Géza vajdasági magyar nyelvész és nyelvtörténész.

130 éve, 1885. november tizedikén született Bochor Ádám, székelyföldi születésű magyar orvos, a Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének alapítója.

120 éve, 1890. november tizedikén született Öveges József magyar piarista szerzetes, fizikus, pedagógus.

435 esztendeje, 1580. november tizenötödikén született Bethlen Gábor székely származású erdélyi fejedelem, és megválasztott magyar király.

90 éve, 1925. november tizenötödikén született Koch Ferenc erdélyi magyar fizikus, kutató és szerkesztő.

70 éve, 1945. november tizenhatodikán hunyt el Janovics Jenő kárpátaljai származású erdélyi magyar színész, forgatókönyvíró és filmrendező. A magyar filmgyártás egyik úttörője.

70 éve, 1945. november tizenkilencedikén született Fogarasi Albert erdélyi magyar filológus és történész.

80 éve, 1935. november huszadikán született Makovecz Imre magyar építész, szakíró és rajzoló.

70 éve, 1945. november huszonegyedikén született Baróthi Ádám erdélyi magyar  szobrászművész, festő és grafikus.

200 éve, 1915. november huszonkettedikén született Zerich Tivadar örmény származású székely-magyar katolikus egyházi író, történetíró.

100 éve, 1905. november huszonnegyedikén született Lőrincze Lajos magyar nyelvész és tanár.

80 éve, 1935. november huszonnegyedikén született Molnár Gizella székelyföldi csángómagyar színésznő és pedagógus.

30 éve, 1985. november huszonnegyedikén hunyt el Bíró László József (Schweiger) zsidó származású magyar újságíró, festőművész és feltaláló, a golyóstoll feltalálója.

140 éve, 1875. november huszonhatodikán született Dékáni Kálmán székely-magyar történetíró és szerkesztő, fordító és könyvtáros.

85 éve, 1930. november huszonkilencedikén született Murádin László erdélyi örmény származású magyar nyelvész, nyelvművelő.

130 éve, november harmincadikán született Boga Alajos erdélyi magyar természettudományi szakíró, szerkesztő és muzeológus.

Romániai Magyar Könyvtárosok Konferenciája 2015

    Az idén 2015. október 14-15. között volt megrendezve az RMKE vándorgyűlése, amelynek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont. Az előadások fő témája ezúttal Könyvtárak a minőségért gondolatmenet köré csoportosult.

    A konferenciát Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg. A köszöntő beszédet követve Okos-Rigó Ilona, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár nyugdíjazott könyvtárosának átfogó beszéde hangzott el a minőségi munkáról.  E kis előadás kitűnő bevezetője volt a konferenciának

    Minden előadó igyekezett felmutatni egy vagy több sikerélményt, akár programsorozatot, vagy általános bemutatót a könyvtáráról, amelyben a minőséget helyezik előtérbe. Attól eltekintve, hogy a mai világban, mikor nem egyszerű feladat a minőséget megőrizni, komoly és példaértékű programokat, rendezvényeket hoztak össze. Itt megemlíteném Kelemen Katalin,  a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentarista könyvtárosának beszámolóját az újonnan átadott épületben zajló egyre sűrűbb programokról, és Szőcs Endrét, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatóját, aki a technika fejlődésével megjelent elektronikus eszközök könyvtári használatának előnyeit mutatta be. Ugyanakkor érdemes kiemelni azokat az előadókat is, akik egy-egy program bemutatását tették közkinccsé a hallgatóság előtt. Gondolok itt Gálovics Rózsa könyvtárosra a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtártól, aki az ott működő olvasóklubot mutatta be, Hollanda Andrea és Balázs Orsolya sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtárosaira, akik a Csodalámpa játékos és kreatív olvasóklub bemutatása közben annak sikerélményeiből ragadtak ki részleteket.

    Szabó Károly, a székelyudvarhelyi városi könyvtár audiovizuális könyvtárosa a Régi arcok új köntösben előadásában  életre keltette azokat az írókat, költőket, akiknek szerepe hatást gyakorolt a helyi közösségre és nemcsak. Diákok sora kedvelte meg az irodalom kiváló személyiségeit egy olvasótábor keretén belül. A felolvasások, a zenébe öntött gondolatok elsöprő sikert arattak körükben.

    Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós könyvtár igazgatójának előadása  eltért a többitől: mit olvasnak egyes országokban a XXI. században? Tíz esztendő statisztikai tényeit véve alapul mutatta be a közelmúlt eredményét. Figyelmeztetőként hatott a magyar irodalom népszerűségének csökkenése a magyar olvasók körében, de a románok sincsenek jobb helyzetben. E mellett a finn és a német olvasók saját íróikat részesítik előnyben.

    Gyurka-Balla Ilona, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi könyvtár munkatársának előadása is rendkívülinek számított. A biblioterápiás kutatásokról beszélt, kiemelve ennek helyét a kolozsvári egyetemi könyvtáros képzésben.

*

    Külön kiemelném az iskolai könyvtárak előadóit. Ezen a vándorgyűlésen sokkal többen vállaltak előadást, mint az előbbiekben.

    Az iskolai könyvtárosok előadását Forreiter Csilla, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárosa kezdte meg. Néhány igazán érdekes tevékenységről számolt be, amelyből egyet jómaga indított útjára (Punguţa cu poveşti). Csillát szintén Sepsiszentgyörgyről a Puskás Tivadar Szakközépiskola könyvtárosa, Török Júlia követte. Örvendetes dolog volt látni azt, hogy milyen szerteágazó tevékenység folyik a szakközépiskolákban is.

    Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa az olvasásnépszerűsítő programjaira fókuszált. Lelkes hozzáállása segítségre talált, s az eredmény sem maradt el. A diákok egyre többen és jobban olvasnak, és szívesen járnak könyvtárba.

    Az iskolai könyvtárosok csoportját Kiss László zárta. Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa most nem a gazdag rendezvénysorozatairól beszélt, hanem arról az útról, amelyet biciklivel tett meg a Fekete tengertől az Északi Tengerig.  Összesen 7 országon át biciklizve, háromezer kilométert megtéve hirdette az iskolai könyvtárak elengedhetetlen szerepét a gyerekek olvasásának fejlődésében. Útja során több kollégával találkozva osztotta meg véleményét. Sikerült részt vennie az Iskolai Könyvtárosok Maastrichti nagygyűlésén.  Az útja végén bónuszként még Belgiumba is „bebiciklizhetett”.

*

    A konferencia meglepetése volt Herman Gusztáv történész Székelyudvarhely művelődéstörténete könyvbemutatója, amelyet Lövétei Lázár László, a Székelyföld havilap szerkesztője moderált. A komoly munkával megírt és szerkesztett könyv betekintést nyújtott Székelyudvarhely művelődéstörténetébe. A beszélgetés során hangsúlyt kaptak a város fejlődésének fontos momentumai, mint az iskolák létrejötte, a polgárosodás stb.

*

    Ez alkalommal meg volt tartva a Romániai Magyar Könyvtárosok választó közgyűlése, amelynek során megtörtént a tisztújítás és néhány szabálymódosításra is sor került.

*

    Mint ismeretes, a könyvtárosok problémája közös, de munkájukban több eltérés tapasztalható. Ezért is fontos volt a konferencia, mert több szemszögből láttatta a könyvtárosi munka csínját-bínját.

    Nemcsak tapasztalatcsere volt ez, hanem bőven lehetett ötletet gyűjteni, egymástól ellesni bizonyos módszereket, technikákat, amelyeket fel lehet használni egy rendezvény keretén belül.

    Köszönet a szervezőknek és a két moderátornak: Kopacz Katalinnak és Kelemen Katalinnak a két napos program gördülékeny lefolyásáért. Köszönet az előadóknak is, akik megosztották munkájuk gyümölcsének egy-egy fontos mozzanatát.

Iskolai könyvtárosok névsora, akik részt vettek a konferencián :

Borbé Levente – Márton Áron Gimnázium – Csíkszereda (Csíkszék)

Dánél Hajnalka - Petőfi Sándor Általános Iskola - Csíkszereda (Csíkszék)

Dunkler Réka-Kinga – Bethlen Gábor Általános Iskola – Székelyudvarhely ( Udvarhelyszék)

Egyed Daniela – Nagy István Művészeti Líceum – Csíkszereda (Csíkszék)

Forreiter Csilla - Székely Mikó Kollégium - Sepsiszentgyörgy (Háromszék)

Kiss László - Mikes Kelemen Elméleti Líceum - Sepsiszentgyörgy (Háromszék)

Márdirosz Ajka - Apáczai János Pedagógusok Háza - Csíkszereda (Csíkszék)

Péter Antal - Segítő Mária Gimnázium - Csíkszereda (Csíkszék)

Török Júlia – Puskás Tivadar Szakközépiskola – Sepsiszentgyörgy(Háromszék)

A Kájoni János Megyei Könyvtár ismertetője a konferenciáról:  http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/296/konyvtarak-a-minosegert--a-rmke-szakmai-konferenciaja-a-vi.-szekelyfold-napok-kereteben

Borbé Levente,

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

   

Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének konferencia programja 2015

Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Kájoni János Megyei Könyvtár



PROGRAMTERVEZET

2015 október 14.

14,00 – 14,30:  Regisztráció

14,30 – 14,40: Köszöntőbeszédek

14,40-15,00: Okos-Rigó Ilona könyvtáros – Kolozsvár Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár: Minőség és mennyiség kapcsolata és hatása a könyvtári munkára

15,00-15,20: Kelemen Katalin osztályvezető – Csíkszereda Kájoni János Megyei Könyvtár: Minőségi szolgáltatások felé – kihívások és új könyvtári feladatok, eredmények, tervek a Kájoni János Megyei Könyvtárban

15,20-15,40: Szőcs Endre igazgató - Székelyudvarhely Városi Könyvtár: Kütyük és egyebek a könyvtárban

15,40-16,00: Szünet

16,00-16,20: Gálovics Rózsa könyvtáros – Székelyudvarhely Városi Könyvtár: Olvasóklub a székelyudvarhelyi városi könyvtárban

16,20-16,40: Hollanda Andrea osztályvezető, Balázs Orsolya könyvtáros - Sepsiszentgyörgy Bod Péter Megyei Könyvtár – Játékos, kreatív olvasásfejlesztés kisdiákoknak – Csodalámpa olvasóklub

16,40-17,00: Szünet

17,00-18,30: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete – könyvbemutató – beszélgetőpartnerek: Hermann Gusztáv Mihály történész, egyetemi tanár, Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld főszerkesztője és Burus Endre, a Pro Print könyvkiadó vezetője

18,30-20,00: Közgyűlés: szabályzatmódosítás, tisztségújítás

20,00-22,00: Vacsora a Korona panzióban

2015 október 15.

9,20–9,40: Forreiter Csilla-Éva könyvtáros - Sepsiszentgyörgy Székely Mikó Kollégium: 2014-es tevékenységek a Székely Mikó kollégiumban

9,40-10,00: Török Júlia könyvtáros – Sepsiszentgyörgy Puskás Tivadar Szakközépiskola : Könyvtári tevékenységek a Puskás Tivadar Szakközépiskolában

10,00-10,20: Dunkler Réka könyvtáros – Székelyudvarhely Bethlen Gábor Általános Iskola – Olvasást népszerűsítő programok a Bethlen Gábor Általános Iskolában

10,20–11,00: Szünet

11,00-11,20: Gurka-Balla Ilona könyvtáros –– Kolozsvár Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár: Biblioterápiás kutatások jelentősége a kolozsvári könyvtárosképzésben

11,20-11,40: Szabó Károly audiovizuális könyvtáros  – Székelyudvarhely Városi Könyvtár: Régi arcok új köntösben

11,40-12,00: Vántsa Judit igazgató - Kézdivásárhely Báró Wesselényi Miklós Könyvtár: Mit olvasnak Finnországban, Németországban, Magyarországon a XXI. században?

12,00-12,20: Kiss László könyvtáros – Sepsiszentgyörgy Mikes Kelemen Elméleti Líceum: Iskolai könyvtárak a Fekete tengertől az Északi tengerig

12,20-13,00: Konferencia zárása

13,00-15,00: Ebéd a Korona panzióban

Kopacz Katalin,

az RMKE elnöke

Erdélyi iskolai könyvtárak részvétele a Magyar Népmese Napján

A Magyar Népmese Napját számos erdélyi iskola megünnepelte. Sok iskolai könyvtárban tartottak különféle programokat: felolvasásokat, vetélkedőket, mesés játákokat, népmesével kapcsolatos foglalkozásokat,  népmeséből merített színdarabot adtak elő stb. 

 

Habár Erdélyből jóval kevesebben csatlakoztak a 2015-ös Magyar Népmese Napjának megünnepléséhez, mégis elégséges ahhoz, hogy részvételünkkel tudjuk nyugtázni a mese örökérvényű szükségességét.

 

Az alábbi link is ezt bizonyítja:

 http://www.nepmesenap.hu/index.php/2015csatl

B.L.

ReMeK-e-hírlevél 2015/10. számából

Elérhető az Európai Levéltári Portál (APEx)
Nemzetközi konferenciával zárták 2015. szeptember 7. és 9. között Budapesten a kontinens levéltárainak digitalizált anyagaihoz egykapus hozzáférést biztosító Európai Levéltári Portál létrehozását célul kitűző projektet. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója az esemény sajtótájékoztatóján elmondta:
A mintegy ötmillió eurós európai uniós támogatásból megvalósult, bárki számára ingyenesen hozzáférhető internetes portál eredményeinek bemutatása mellett, a háromnapos APEx (Archives Portal Europe network of excellence) konferencia összesen 32 angol nyelvű előadása kitért a levéltári szakmát érintő legfontosabb jelenlegi kérdésekre, így a nemzetközi együttműködés lehetőségeire és az anyagok hozzáférhetővé tételének új megközelítéseire is.
A folyamatosan bővülő portálon jelenleg 5761, Európai Unión belüli, valamint svájci, norvég, szerb, grúz és kazah levéltár digitalizált anyaga érhető el, az oldal segítségével összesen több mint 243 millió irat kutatható egyszerűen az interneten keresztül - mondta el Szatucsek Zoltán, az APEx projekt koordinátora.
Számos értékes levéltári ritkaság mellett a www.archivesportaleurope.net címen elérhető oldal anyagai között az érdeklődők megismerkedhetnek egy 1936-os angol antiszemita társasjáték irataival és képeivel, beleolvashatnak egy, az első világháborúban a brit hadseregben harcoló ír katona végakaratába, valamint megtekinthetik az 1408-ban létrehozott magyarországi Sárkányrend digitalizált alapítólevelét is.
A dokumentumokat keresőszavak segítségével lehet kutatni, emellett a portálon elérhetők a projektben részt vevő intézmények, köztük 83 magyarországi levéltárnak a kutatók számára értékes adatai, például katalógusok, levéltári jelzetek és más információk.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/114539/
Via: KIT hírlevél, 2015/31., 2015. szeptember 9., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=elerheto_az_europai_leveltari_portal_-_nemzetkozi_konferencia_budapesten

Könyvtár, ami összeköt' – a pályázat eredményei
A „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című pályázat idei kiadását elbírálták. Az ösztöndíj keretében 2015 őszén nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet el egy hónapot a budapesti Országgyűlési Könyvtárban. A bíráló bizottság döntése alapján az alábbi 10 könyvtáros vesz részt a programban: Bolya Dudás Anita (Szlovákia), Farkas Fruzsina Éva (Magyarország), Huszka Márta (Szerbia), Kovács Emese (Szerbia), László Lóránt (Románia), Molnár Melinda (Ukrajna), Nagy László (Magyarország), Tamási Csilla (Románia), Vári Katalin (Ukrajna),Vuković Ildikó (Szerbia).
Forrás: KATALIST, Kerekes Mária kulturális referens, Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság - Országgyűlési Könyvtár
Via: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor

 A Sapientia könyvkiadási pályázata
A Scientia Kiadó, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiadója nyílt pályázatot hirdet erdélyi vonatkozású tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti tárgyú könyvek megjelentetésére. Olyan kéziratok beérkezését várják, amelyek bármelyik fent említett terület fontos személyiségéről, esetleg erdélyi vonatkozású tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti sajátosságokról, érdekességekről szólnak, s amelyek ezeket a területeket, valamint Erdélyt egyaránt népszerűsítik. Pályázni magyar nyelvű, tudományos igénnyel megírt, kész kézirattal lehet. Pályázatot bárki benyújthat, a pályázók köre nem korlátozódik erdélyi szerzőkre.
A pályázati csomagot elektronikusan kell beküldeni a scientia@kpi.sapientia.ro címre 2015. november 20-ig. A beérkezett pályázatokat a Tudományos Tanács bírálja el. Elbírálási szempontok: tudományos igényesség; eredetiség, újszerűség; a kiadvány stílusa és nyelvezete; a könyv megjelentésére vonatkozó ajánlás.
A Tudományos Tanács a beérkezett kéziratok kiadására vonatkozó döntését legkésőbb 2015. december 20-ig meghozza. A döntésről a Kiadó minden pályázót írásban értesít.
Sikeres pályázat esetén a Kiadó a kéziratot saját költségén megjelenteti, az érvényben lévő kiadói szabályzat szerint. További információkért érdeklődni lehet a scientia@kpi.sapientia.ro címen vagy a 00-40-364-401454-es telefonszámon.
A pályázati kiírás innen letölthető: http://www.sapientia.ro/data/kutatas/Palyazatok/Egyeb_palyazatok/2015_TudomanyoMuveszetIrodalom_ScientiaKiado/Palyazat_Scientia_2015.pdf
Forrás: http://www.sapientia.ro/hu/kutatas/kutatasi-palyazatok/egyeb-palyazatok/palyazati-felhivas-tudomany-muveszet-irodalom-vagy-technikatorteneti-targyu-konyvek-kiadasara

Könyvtárak a minőségért – az RMKE kétnapos szakmai konferenciája Csíkszeredában
Könyvtárak a minőségért címmel szervez kétnapos szakmai konferenciát a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE), a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, valamint a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár támogatásával. A szakmai találkozóra a VI. Székelyföld Napok programsorozatának keretében, 2015. október 14-15. között a Kájoni János Megyei Könyvtárban kerül sor.
A címben megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően a konferencia fő témája minőségi szemlélet meghonosítása és fejlesztése a romániai magyar könyvtárosok körében, hazai és külföldi jó gyakorlatok bemutatása a romániai magyar könyvtári szolgáltatások fenntarthatósága és fejlesztése érdekében. Résztvevők: a hazai könyvtárszakma képviselői, romániai magyar közkönyvtárak, iskolai és egyetemi könyvtárak könyvtárosai, magyarországi testvérintézmények képviselői, meghívott előadók. A kétnapos tanácskozás alkalmat teremt a hazai vagy külföldi könyvtári szolgáltatások területén bevált jó gyakorlatok megosztására, a minőségi szolgáltatások irányába mutató innovatív megoldások bemutatására. A rendezvény második napján sor kerül a RMKE aktuális szervezeti kérdéseinek megbeszélésére is.
A konferenciára vonatkozó információk és a részletes szakmai program elérhető lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján (http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu) és facebook-oldalán.
Forrás: Kopacz Katalin-Mária, az RMKE elnöke, Kájoni János Megyei Könyvtár

Könyvtári minőségbiztosítás és értékelés – szakmai képzés könyvtárosoknak
A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. szeptember 24. és 26. között a könyvtári minőségbiztosítás és értékelés témájával foglalkozó háromnapos szakmai képzésre került sor, a könyvtár munkatársainak részvételével. A képzés a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg. A tanfolyam oktatója, a budapesti Könyvtári Intézet szakembere, Vidra Szabó Ferenc a könyvtári értékelés és önértékelés folyamatának szempontjaival, kialakításával, megszervezésével ismertette meg a könyvtárosokat. A tréning segítségével a résztvevők olyan kompetenciákkal gyarapodhattak, amelyek alkalmazásával képesek lesznek megszervezni, kialakítani a minőségi könyvtári szolgáltatások kereteit saját intézményükben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/280/szakmai-kepzes-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban

Olvasás vidám környezetben – megújult a székelyudvarhelyi könyvtár gyermekrészlege
Dalokkal, verssel és ujjongással fogadták a tanulók a székelyudvarhelyi városi könyvtár felújított gyermek- és ifjúsági részlegét a 2015. szeptember 14-én tartott megnyitón.
Énekekkel és szavalatokkal készültek a Tamási Áron Gimnázium másodikosai a tanév első napján a székelyudvarhelyi városi téka felújított gyermek- és ifjúsági részlegének megnyitójára. Szőcs Endre könyvtárigazgató azt mondta, gyerekbarát tervezéssel szeretnék buzdítani a kicsiket az olvasásra.
A részleget Kirmaier Zsuzsa tervei alapján újították fel, aki a tavasszal meghirdetett belsőépítész-pályázatot nyerte meg koncepciójával. Tervezésében jobban ki lehet használni a rendelkezésre álló teret, hiszen a könyveket függőlegesen helyezték el, így gyarapodott a mozgástér. A környezetet vidám színekkel tették barátságosabbá, az almazöld és a lila árnyalatú ülőszivacsokat pedig a könyvtárosok választották és varrták meg. A mennyezetet immár nyugtató felhők borítják, és a gyerekkönyvek között mosolyogtató illusztrációk hívogatják közelebb a tanulókat.
Az új arculat mellett új könyvek is várnak a kicsikre, Szőcs Endre igazgató elmondta, pályázati pénzből 162 új kötettel bővült a gyűjtemény, amelyek máris kikölcsönözhetők.
Fotók a könyvtár facebook-oldalán: https://www.facebook.com/Biblioudv
Kapcsolódó videó: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/megujult-a-szekelyudvarhelyi-konyvtar-gyermekreszlege/images
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/megujult-a szekelyudvarhelyi-konyvtar-gyermekreszlege
http://www.kronika.ro/kultura/olvasas-vidam-kornyezetben-a-megujult-az-udvarhelyi-konyvtar-gyermekreszlege

 Csíkszentdomokos is mesél!
Siracusa, hol mesélnek a kövek, és ahová kilenc európai ország (Finnország, Olaszország, Dánia, Spanyolország, Hollandia, Románia – a csíkszeredai Soros Oktatási Központ és partnere, a csíkszentdomokosi könyvtár –, Szlovénia, Észak-Írország, Csehország) képviselői gyűltek össze beszélni a meséltetés szükségességéről, fontosságáról, hogyanjáról. Valamikor a mesét felnőtteknek írták, ma a felnőttek élettörténetei mesékké, úgynevezett sztorikká alakulnak át. Hét önkéntes keres fel idős embereket és meséltetik különböző témák kapcsán. Az „elmesélt” élettörténetek, sorsok nagyközönség elé tárása nem egyszerű dolog, sebeket szaggathat fel, sírásra fakaszthatja a 'mesélőt', de nevettethet is. (...) A projektben részt vevő országok 'mesélőinek' mesévé szépült történetei szavakban mondják el a fent említett tárgyak néma történéseit. Mi kérdezünk, ők megválaszolják a feltett és fel nem tett kérdéseinket is. Hátha tanulnánk belőle!
Forrás: Sándor Edit könyvtáros beszámolója, Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár, www.csikszentdomokosikonyvtar.eoldal.hu

 Októberben ismét megszervezik a Székelyföld Napokat "Értéket őrzünk és teremtünk" mottóval szervezik meg a VI. Székelyföld Napokat 2015. október 8. és 18. között. Hargita és Kovászna Megye Tanácsa a marosszéki önkormányzatokkal, valamint kulturális és civil szervezetekkel együttesen rendezi meg a idei eseményt. A rendezvény Székelyföld több helyszínén zajlik, falvakon, városokban az említett időszakban. Koncertek, kiállítások, vásárok, versenyek és díjazások adnak alkalmat a helyi közösségeknek a bekapcsolódásra. Színes programokkal várják idén is a resztvevőket.
Az idei Székelyföld Napok alakulásáról, híreiről a rendezvényfacebook-oldalát felkeresve mindig friss, aktuális hírekhez, információkhoz juthatnak: https://www.facebook.com/szekelyfoldnapok
Forrás: Hargita Kultúra Hírlevél 25.(2015), Hargita Megye Tanácsának időszakos hírlevele

Elhunyt Bondor Erika könyvtárostanár, a KTE volt elnöke
A Könyvtárostanárok Egyesületének elnöksége mély megrendüléssel tudatja, hogy Bondor Erika, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium Szinnyei József-díjjal és MKE Emlékéremmel kitüntetett könyvtárostanára, a KTE volt elnöke hosszú, küzdelmes betegség után örökre megpihen, 2015. szeptember 10-én elhunyt. Temetésére szeptember 22-én délben, a Megyeri Temetőben került sor. Emlékét tisztelettel és szeretettel megőrizzük!
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Szakmári Klára könyvtárostanár, Budai Nagy Antal Gimnázium

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente 

Októberi évfordulók 2015

530 esztendeje, 1485. október elsejénén született Jan Dantyszek lengyel humanista költő és diplomata.

180 éve, 1835. október elsején született Júlio Cézar Machado portugál író.

855 esztendeje, 1160. október harmadikán hunyt el Ibn Quzmán arab költő.

120 éve, 1895. október harmadikán született Szergej Alexandrovics Jeszenyin orosz költő és író.

120 éve, 1895. október harmadikán született Giovanni Comisso olasz író, esszéíró és költő.

90 éve, 1925. október harmadikán született Gore Vidal amerikai író, politikus és színész.

445 esztendeje, 1570. október negyedikén született Pázmány Péter magyar író, műfordító és filozófus.

90 éve, 1925. október ötödikén született José Donoso Yáñez chilei író és novellista.

220 éve, 1795. október hatodikán hunyt el Szentjóbi Szabó László magyar költő és író.

80 éve, 1935. október hatodikán született Tőzsér Árpád felvidéki magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész és műfordító.

20 éve, 1995. október hatodikán hunyt el Mándy Iván magyar író és forgatókönyvíró.

90 éve, 1925. október hetedikén született Margarita Joszivovna Aliger szovjet-orosz költőnő, fordító és újságíró.

140 éve, 1875. október nyolcadikán született Tormai Cécile német származású magyar írónő, műfordító és közéleti szereplő.

70 éve, 1945. október nyolcadikán hunyt el Felix Salten (Siegmund Salzmann) magyarországi születésű, zsidó származású osztrák író és kritikus. Népszerű alkotása a Bambi regénye.

45 éve, 1970. október nyolcadikán hunyt el Jean Giono francia provanszál író. Legismertebb műve: Az ember aki fákat ültetett.

120 éve, 1895. október tizedikén született Lin Jü-tang (Lin Yutang) kínai író és esszéista.

25 éve, 1990. október tizedikén hunyt el Ottlik Géza magyar író és műfordító. Legismertebb műve: Iskola a határon.

190 éve, 1825. október tizenegyedikén született Conrad Ferdinand Meyer svájci német ajkú író és költő.

130 éve, 1885. október tizenegyedikén született François Mauriac francia író, költő és esszéíró.

140 éve, 1875. október tizenkettedikén született Aleister Crowley (Edward Alexander) angol író, költő, hegymászó és jogi.

15 éve, 2000. október tizenkettedikén hunyt el Sükösd Mihály magyar író, irodalomtörténész, kritikus és újságíró.

410 esztendeje, 1605. október tizenharmadikán hunyt el Théodore de Bèze svájci teológus, író és fordító.

110 éve, 1905. október tizenharmadikán született Debreczeni József (Brunner) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, szerkesztő és műfordító.

10 éve, 2005. október tizenharmadikán hunyt el Eörsi István (Schleiffer Ede) zsidó származású magyar író, költő, műfordító és publicista.

95 éve, 1920. október tizennegyedikén született Sombori Sándor (Salamon) erdélyi magyar író, drámaíró, műfordító és irodalomtörténész. Ismert regénye: Gábor Áron.

2085 esztendeje, Krisztus előtt hetvenben, október tizenötödikén született Publius Vergilius Maro, a római költészet egyik kiemelkedő alakja. Ismert alkotása az Aeneis című eposz.

2070 esztendeje, Krisztus előtt ötvenötben, október tizenötödikén hunyt el Titus Lucretius Carus római költő és filozófus.

110 éve, 1905. október tizenötödikén hunyt el Szász Károly erdélyi származású magyar drámaíró, költő, műfordító, esztéta és református püspök.

290 éve, 1725. október tizenhatodikán született Gvadányi József magyar író és költő.

255 éve, 1760. október tizenhetedikén született Claude-Henri de Saint-Simon francia filozófus és író.

100 éve, 1915. október tizenhetedikén született Arthur Asher Miller lengyel-szidó származású amerikai drámaíró és esszéista. Fontosabb művei: Az ügynök halála, Salemi boszorkányok, Pillantás a hídról.

275 éve, 1740. október tizennyolcadikán született Dugonics András író, piarista szerzetes, az első magyar regény írója. Első regénye: Etelke (a).

230 éve, 1785. október tizennyolcadikán született Thomas Love Peacock angol író, költő és esszéista.

60 éve, 1955. október tizennyolcadikán hunyt el José Ortega y Gasset spanyol író és filozófus.

270 éve, 1745. október tizenkilencedikén hunyt el Jonathan Swith ír szatirikus író. Legismertebb műve a Gulliver utazásai.

540 esztendeje, 1475. október huszadikán született Giovanni Rucellai olasz humanista költő és drámaíró.

225 éve, 1790. október huszonegyedikén született Alphonse de Lamartine francia költő, író, drámaíró és politikus.

170 éve, 1845. október huszonegyedikén hunyt el Nikolosz Baratasvili grúz költő.

15 éve, 2000. október huszonegyedikén hunyt el Kovács György székely-magyar író, közíró és politikus.

145 éve, 1870. október huszonkettedikén született Ivan Alekszejevics Bunyin orosz író és költő.

210 éve, 1805. október huszonharmadikán született Adalbert Stifter osztrák író, költő, festő és pedagógus.

835 esztendeje, 1180. október huszonötödikén hunyt el John of Salisbury angol író, teológus és filozófus. Fő műve a Policraticus (magyarul: Az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok nyomdokairól).

615 esztendeje, 1400. október huszonötödikén hunyt el Geoffrey Chaucer az első angol nyelven alkotó költő és író. Legismertebb műve a Canterbury mesék.

220 éve, 1795. október huszonötödikén született John Pendleton Kennedy amerikai író és politikus.

75 éve, 1940. október huszonhatodikán hunyt el Pásztor Árpád kárpátaljai születésű magyar újságíró, riporter, író, költő.

65 éve, 1950. október huszonhetedikén született Kiss András bánáti magyar költő, biológus, ornitológus és természettudományi író.

135 éve, 1880. október huszonnyolcadikán született Hatvany Lajos író, kritikus és irodalomtörténész.

85 éve, 1930. október huszonnyolcadikán született Dobos László felvidéki (Szlovákia) magyar író, szerkesztő, műkritikus és politikus.

220 éve, 1795. október huszonkilencedikén született John Keats angol romantikus költő és író.

30 éve, 1985. október huszonkilencedikén hunyt el Fendrik Ferenc magyar író, színműíró és publicista.

1145 esztendeje, 870. október harmincadikán hunyt el Gottschalk szász krónikás.

130 éve, 1885. október harmincadikán született Ezra Pound amerikai költő, kritikus, műfordító és szerkesztő.

85 éve, 1930. október harmincegyedikén hunyt el Szabolcska Mihály magyar költő, református lelkész.

45 éve, 1970. október harmincegyedikén hunyt el Szabó Pál magyar író és újságíró.

ÉRDEMES TUDNI

190 éve, 1825. október ötödikén született Xántus János magyar-amerikai természettudós, utazó és néprajzkutató.

60 éve, 1955. október ötödikén hunyt el Tevan Andor magyar nyomdász, könyvkiadó és nyomdászati író.

90 éve, 1925. október kilencedikén született Kerekes Médárd erdélyi magyar biokémikus, biokémiai szakíró.

170 éve, 1845. október tizenkettedikén született Glósz Miksa magyar könyvtáros, író, tankönyvíró, a csíksomlyói gimnázium volt görög és latin nyelvű tanára.

80 éve, 1935. október tizenkettedikén született Katona Ádám erdélyi magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, közíró és politikus. Az ő szerkesztésében jelent meg a kétnyelvű (magyar-román) Hargita megye természetes gyógytényezői gyűjteményes munka.

50 éve, 1965. október tizenötödikén hunyt el Kristóf György székely-magyar irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.

110 éve, 1905. október tizenkilencedikén hunyt el Bartha Miklós székely-magyar politikus, publicista, lapszerkesztő, író és jogász.

30 éve, 1985. október huszonkettedikén alakult meg a Magyar Bibliofil Társaság.

225 éve, 1790. október huszonnegyedikén hunyt el Teleki József, Erdély főkormányzója, magyar nyelvész, történész és jogász a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és az Akadémiai Könyvtár megalapítója.

125 éve, 1890. október huszonötödikén hunyt el Benkő Kálmán székely-magyar színész, író és színműíró. Több mint ötven darabot írt. Darabjai témáinak egy része az 1848-as forradalmi eseményekre támaszkodik.

90 éve, 1925. október huszonhatodikán született Jakab Kálmán erdélyi magyar belgyógyász orvos és orvosi szakíró.

55 éve, 1960. október huszonkilencedikén hunyt el Csiby Andor székely-magyar helytörténész, közíró, újságíró, szerkesztő és jogász. Gyergyó történelmének kutatója, több gyergyói település monográfiájának szerzője.

45 éve, 1970. október harmincadikán hunyt el Herepei János erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató és régész.

75 éve, 1940. október harmincegyedikén hunyt el Urmánczy Nándor örmény származású székely-magyar jogász, politikus és író. Több írása is megjelent: novellák, politikai jellegű írások. 1940-ben a bécsi döntés után visszatért szülőfalujába (most város), Maroshévízre.

130 éve, 1885. október harmincegyedikén hunyt el báró Apor Károly székely-magyar jogász, író, közíró és amatőr fényképész.