2007. december 7., péntek

Fodor Sándor nyolcvan éves.

1927 december 7-én született Csíksomlyón. Gyerekfejjel megismerte a háború borzalmait, a Csíkszeredai Romai katolikus Főgimnáziumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetemen államvizsgázott román-német szakon.
Nagyszentmiklóson tanárkodik. 1951-ben köti össze életét Nagy Éva festőművésszel. Az ötvenes években két gyerekük is születik – Éva Veronika és Eszter. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője. 1956-tól 1988-ig a Napsugár erdélyi gyermeklapnál szerkesztő. 1990 és 1991 között nyugdíjazásáig a Keresztény Szónál szerkesztő. Nyugdíjas éveiben is aktívan ír . Több hazai és nemzetközi elismerésben részesült.
Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte. Első megjelent kötete 1954-ben látott napvilágot Bukarestben Fehérfenyő címmel, amely elbeszéléseket, karcolatokat tartalmaz. Ezt követően sorra jelennek meg elbeszéléskötetei, de kisregényeket is ír. Írásaival belopta magát a hazai közönség, főleg a szülőföldi csíki ember szívében. Műveit a székely humor, a drámai életképek-helyzetek és az abszurd vonások jellemzik. Igazi áttörést a Csipike meseregényével aratta melyet több nyelvre lefordítottak Első része Csipike a Gonosz törpe címen jelent meg 1966-ban. A meseregény elsősorban a gyerekekhez szól, de ugyanúgy derűsége és mély filozófiai mondavalója révén megkapja a felnőtt olvasóközönséget is.
Egyébb megjelent fontosabb művei:
• Krónika, regény, Bukarest, 1966
• Büdösgödör, Bukarest (1970)
• Tíz üveg borvíz, kisregény, Bukarest, 1979
• Ki eza...? Egy önéletírás műhelyforgácsai, anekdoták, Bukarest, 1989
• Az első hó, novellák, karcolatok, 1991
• A csíksomlyói ferences könyvtár kincseiről, Csíkszereda, 1991
Az 1997-ben Csíkszeredában kiadott Levelek hazulról – haza írásgyűjtemény Hargita Népe napilapban megjelent cikkeit közli. A mai ember helyzetproblematikáinak megoldására próbál orvosságot találni. Itt említi meg, hogy neki a haza két pólusra tevődik. Az egyik szülőföldje Csíksomlyó és Csíkszereda, a másik Kolozsvár.

Ajánlom olvasni, mert olvasás közben az ember úgy érzi, mintha róla is szólna a történet.
Borbé Levente

Nincsenek megjegyzések:

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...