A Csíki Székely Múzeum "Régi Magyar Könyvtár"-a

Február 25-én délután hat órai kezdettel mutatták be a múzeum protokolltermében Muckenhaupt Erzsébet által szerkesztett a Csíki Székely Múzeum Gyűjteményei sorozat első kötetét A csíki Székely Múzeum "Régi Magyar Könyvtár"-a címmel.

A könyvbemutatót Gyarmati Zsolt múzeumigazgató nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Csíki Székely Múzeum történetében egyedi, és rendkívüli magas színvonalon szerkesztett munkáról van szó. Helytörténeti szempontból is igen értékes mű került napvilágra.

A kötetet Róth-András Lajos székelyudvarhelyi muzeológus-történész mutatta be. A kötet szerkesztőjéről, Muckenhaupt Erzsébet muzeológus és művelődéstörténész korábbi munkájáról beszélt az összegyűltek előtt. Elmondta, hogy a szakma igazi művelője, aki alapos felkészültséggel, hozzáértő tudással, és mély alázattal foglalkozik a régi könyvek tanulmányozásával. Ismertetőjét folytatva közölte, hogy a múzeum szakkatalógusának első kötete a Szabó Károly féle Régi Magyar Könyvtár című nemzeti bibliográfiai nyomtatványok anyagát dolgozza fel. A Régi Magyar Könyvtár gyűjteménye magába foglalja az 1498-1711 közötti bárhol megjelent magyar nyelvű műveket, Magyarországon kiadott más nyelven íródott könyveket, valamint azokat a külföldi kiadványokat amelyeknek szerzői részben vagy egészben Magyarországiak. A régi könyvek nagyrészt három hajdani csíki könyvtárból származnak. A legfontosabb a Csíksomlyói Ferences rendházától, ezt követi a Csíksomlyói (a mostani Csíkszeredai) Római Katolikus Főgimnázium könyvtárából, és a Csíksomlyói Mária Társulat könyvtárából származik.

Róth-András Lajos beszédét a kötet szerkesztője váltotta fel, aki egy művelődéstörténeti sétára invitálta a résztvevőket. Az egybegyűlteknek Szabó Károly munkásságáról beszélt, hangsúlyozva Székelyföld könyvkultúrájának lényegét és annak a művelődéstörténetben nyújtott szerepét. Muckenhaupt Erzsébet hangsúlyozta a múzeumok tudományos katalógusainak megjelenési fontosságát. E kötet szerkesztése több évtizedes kutatómunka összegzésének eredménye, amelyet részkutatásokon keresztül sikerült egy egésszé összeállítani.

Borítólapon a Keresztrefeszítés látható (Missale Strigoniense. Velence, 1518)
Rövid ismertetőket írtak hozzá Muckenhaupt Erzsébet román nyelven, és László Noémi angol nyelven.

A kötet megtalálható lesz a Csíki Székely Múzeum honlapján.
Honlapcím: www.csszm.ro

Borbé Levente

Jerome David SALINGER hagyatéka

2010 januárjában 91. évesen távozott körünkből Salinger az amerikai irodalom egyik meghatározó alakja.

Több mint ötven esztendőt az amerikai Cornish városkában élt, elutasítva mindenféle közszereplést. Hagyatéka sokak számára értékes kincs, másoknak pedig éppen az ellenkezője. Minden szakvéleményen túl, nagy népszerűségnek örvendett a Zabhegyező című regénye. A könyv hatvan millió példányban kelt el. Műve megjelenése után öt esztendeig a szerző kerülte az embereket, újságírókat sem fogadott, sőt életrajzíróját is beperelte.
Az írást, lelket simogató szépségnek, a mű közreadását pedig a magánéletbe való durva beavatkozásaként élte meg. Egyes állítások szerint álnéven továbbra is publikált. Barátnője úgy emlékszik, hogy a magányban több regényt is írt, amelyet saját széfében zárt el. Ezek szerint írói életműve halálával még nem záródott le.

* * *

Az eddigi ismereteink alapján életműve nem számottevő, viszont ismert írásai tartalmasak és mélyrehatóak.
A Zabhegyezőben egy gimnazista három hónapos kálváriáját eleveníti meg, egy fiatal kitaszított kamaszét, aki menekülni próbál az őszintétlen világ elől, végül az elmegyógyintézetben találja magát. A történetet sajátmagáról írja Holden a könyv hőse. A zabhegyezés gondolata pedig egyfajta „belső lelki tisztaságmegőrzést” rejt magában.

Továbbiakban csak néhány regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Felénk is ismertek az 1953-ban írt Kilenc történet, majd az 1961-ben kiadott Franny és Zooey és az 1963-ban megjelent Magasabbra a tetőt ácsok! valamint a Seymour: Bemutatás című kisregény.

A Kilenc Történet hősei kamaszok, akik idejekorán felnőttek, s ezért az elvesztett gyerekkor után áhítoznak. A történetek szereplői romlatlan emberek, akik kiutat akarnak találni a rájuk nehezedő romlott világból.
Az egész novella humoros gúnnyal van átitatva. Szereplői cinikus hangnemet ütnek meg, de valójában egészen más emberek, s ezért válik mindegyik történet érdekessé.

Franny és Zooey három beszélgetésnek a története.
Az első párbeszédben Franny és udvarlója között zajlik. A párbeszédből hamar kiderül, hogy Franny lelki válságban van. Kiutat próbál találni ebből a válságos helyzetből, ezért olvassa A zarándok című vallásos könyvet, amelyben egy orosz parasztról ír, aki a helyes imádságban találja meg hitét.
A második beszélgetés a Glass család otthonában zajlik. Franny még mindig sajátmagával vívódva pihen a díványon, miközben anyukája és testvére a fürdőben beszélgetnek. Beszélgetésük feltárja a Glass család hét igen különleges és művelt gyerek eddigi sorsát.
Végül Zooey beszél lánytestvérével Franny gyötrődő lelki válságáról. Franny nem kapva eleget az egyetemi élettől csak spirituális úton képzeli el, hogy gyógyírt tud szerezni szenvedéseire. Beszélgetéseknek lényege az élet értelme, amelyben a szereplők valóságos túlművelt egyéniségként jelentkeznek.

A magasabbra a tetőt, ácsok! művében Salinger emberismerete kap szárnyra. Szintén a Glass családtörténete részleteit eleveníti meg, Seymour a legidősebb fiú esküvői előkészületének történetét. Az esküvőből nem lesz semmi, mivel Seymour nem bírja elviselni a nyilvános szereplést, inkább mennyasszonyával együtt megszöknek. A felháborodott násznép kénytelen kocsiba ülve elhagyni a helyszínt.
Minden egyes mellékszereplő jelleme bravúros megformálása igazi csemege az olvasó számára, amiben nem hiányzik, sem a humor, sem az önirónia jó adag bölcselettel megtoldva.

Seymour regénye teljesen filozofikus, néhol akár elvont is. A könyv Seymour öngyilkossága előtti életét meséli el öccsén Buddyin keresztül, aki kiadatja bátyja haiku-it. E történet ugyanakkor magába foglalja az amerikai irodalmi életet, beszél a távol-keleti költészetről, hitről és vallásról. A mű gondolatok zömét ontja, árassza felénk, jobb többször is elolvasni, mert a sorok között megtalálhatjuk a keresett választ, úgy a történetre, mint életfelfogásunk egyes dolgaira.

* * *

Salingert érdemes olvasni. Kár lenne kihagyni, sok érdekes egyéni, és egyetemes emberi értékekkel foglakozó életmű tárul elénk. A Salingeri világkép a miénk is, gondolatai művein keresztül igen tekintélyes örökség, amelyet mégis ránk hagyott.

Borbé Levente

Pepita Zakuszka

Több mint húsz kerek esztendő telt el az 1989-es rendszerváltás után. Az idő nem tudta elfeledtetni, sem megszépíteni a kommunizmus kelletlen lélekromboló időszakát. Aki benne volt tudja milyen életkörülmények között kellett tengődni nap, mint nap. Bizony voltak esetek, amikor a politikai megfélemlítés szinte a vegetálás szélére sodorta a gondolkodó embert. Mégis a kollektív együttérzés egy kis derűs jókedvű helyzetenyhítési viccelődéssel reményt adott minden rémisztő nehézségből és végül kiutat talált az újabb megoldások felé. A mai világból hiányzik a kollektív szellem, sajnos többet van mímelve, mint valóban létezne… Ezért érdemes ráfigyelni a kényszerhelyzetben megszületett múltbéli értékekre is.

Balás Éva regénye a rendszerváltás előtti élet érdekességeiről, azt is mondhatnánk uniformizálódott beidegződéseiről ír könyvében. A szótárregénynek titulált alkotás ábécé sorrendben szedett címszavak alatti gondolatok tartalmát rögzíti magában. Minden egyes címszó alatt párhuzamosan egy magyarázat és egy történés követi egymást. Olvasása közben furcsa érzéseket keltett bennem. Volt eset, amikor megmosolyogtam és volt, amikor hahotázásban törtem ki, ez utóbbi érzés inkább a magyarázatoknál lett úrrá rajtam. A fanyar élcelődést-humort teljesen helyénvalónak találtam, ez nélkül nehezen lehetett túl élni azt a korszakot, és igenis, hitelesség céljából hasonlóan kellett az olvasó elő tárni.

A magyarázatokat követő történések némelyike mélyen érintheti az olvasót. Esetenként az előidézett könnyed elhumorizált pillanatvilág könnyeket is csalhat az ember szemébe.
Balás Éva könyve nemcsak azoknak szól, akik többé vagy kevésbé átélték ezt a korszakot, hanem mindenkinek, akik bepillantást szeretnének nyerni a múltat élethűen idéző világba.

Ajánlom minden egyes könyvtárnak.

A könyv borítólapján Sipos Gábor grafikája látható.
Megjelent a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában.
Ára: 18 lej.

Borbé Levente

A módszerről

A magyarság, az emberiség, a könyv jövője gyakori motívuma irodalmunknak, éppen ezért nem lenne hiábavaló újragondolni, hogy manapság mit hozhat számunkra az irodalmi jövendő, e kegyetlen, zord időkben, amikor egyesek már a könyv, a kézzel fogható, fellapozható tárgy végét jövendölik, a virtuális könyvek végső győzelme után. Pedig helyzetünk nem ad különösebb okot az aggodalomra. Mert az alexandriai könyvtár tényleg leégett, az is igaz, hogy a pergamen, a kutyabőr is divatjamúlttá vált, a másoló barátok helyét elfoglalták a fénymásolók, no de az elme „felfénylő derűje” mégiscsak fennmaradt.

Ha a könyv esetleg megmarad, akkor is fennáll a veszély, hogy a magyar nyelv, és véle a nemzet is eltűnik. Legújabb számítgatások szerint, bő ötszáz esztendő múlva, senki sem olvassa majd a magyar nyelven íródott remekműveket, és anyanyelvünk elvész a jövőbeli információs süllyesztőben.Szerencsére az emlékezet nem olyan törékeny holmi, mint egy mai napság használatos hordozható számítógép vagy könnyedén szétzúzható maroktelefon. Megbűnhődések előtt, után, közben, mindig akadnak olyan képek, melyeket könnyedén előhívhatunk. Fellapozhatjuk saját belső, személyre szabott irodalmi képeskönyvünket, mert ha a történelmi események sora nem is fordítható vissza, az irodalom fittyet hány nem csupán a tér, de az idő jelenleg éppen elfogadott követelményeinek, szabályrendszerének is. Hiszen bármikor írhatunk Csokonainak, arról már nem beszélve, hogy a nem is olyan régiek, például Kosztolányi, még mind a mai napig ír. Bizonyítja ezt, hogy nemrég saját blogot, amolyan világhálós naplót hozott létre az interneten.Ha valaki még ezután is féltené irodalmunkat a prózai pokloktól, lírai lángözönöktől, egy egészen egyszerű módszerrel kivédheti a ránk leselkedő veszedelmek csapásait. Mást se kell tenni, mint kérdéseket intézni a 31. század költőihez, és máris megnyugodhatunk úgy ezer évig, hiszen a 26. századhoz szóló kérdéseket egy erdélyi költő, Szőcs Géza megírta már...

Karácsonyi Zsolt

Információ: HELIKON irodalmi folyóiratból (2010/2)

honlapcím: http://www.helikon.ro/index.php

Mese útja honlap

Kedves kollegák!

Jo programötletekért érdemes a szomszédba menni!

Klikkelj ide: http://www.meseutja.hu/

Üdv.

Kiss Laszló

*

Valóban tartalmas ez az oldal érdemes "belelapozni" minden egyes könyvtárosnak, akik rendezvényeket akarnak szervezni iskolájukban.

B.L.

HARGITAI MEGYEI SZEMÉLYISÉGEK ÉVFORDULÓNAPTÁRA 2010

Hargita Megyei Könyvtár honlapján megtalálhatóak a Csíkszéki és Udvarhelyszéki, azaz a Hargita megyei vonatkozású évfordulók a 2010-es esztendőre. Azok a személyek is szerepelnek az évfordulós naptárba, akik szerepet vállaltak e vidék kultúrájának művelésében.

Egyből az évfordulós naptárhoz:

http://bibliohr.topnet.ro/ujoldal/index.php?m=21&l=hu&ho=Febru%E1r

Februári évfordulók 2010

80 éve, 1930. február 3-án született Csoóri Sándor magyar költő, esszéíró és prózaíró.

225 esztendeje, 1755. február 10-én hunyt el Montesqieu, a francia felvilágosodás nagy alakja. Kiemelkedő műve: A törvények szelleméről.

120 éve, 1890. február 10-én született Borisz L. Paszternak orosz író, költő, esszéíró és műfordító. Legismertebb műve az 1957-ben írt Doktor Zsivágó.

5 éve, 2005. február 10-én hunyt el Arthur Miller amerikai drámaíró és esszéista. Ismert művei Az ügynök halála és a Salemi boszorkányok.

360 esztendeje, február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, természetkutató és matematikus, a racionalizmus egyik megalapozója. Jelentős művei: Értekezés a módszerről, Elmélkedés az első filozófiákról, A filozófia alapelvei, A lélek szenvedélyei.

35 éve, 1975. február 14-én hunyt el P. G. Wodehouse brit vígjátékíró, az angol próza kiemelkedő alakja.

170 éve, 1840. február 15-én született Titu Maiorescu román író, esszéista, irodalomkritikus.

155 éve, 1855. február 15-én hunyt el Teleki József gróf, történetíró, nyelvész, történész és jogász, az MTA könyvtárának megalapítója, Erdély kormányzója. Kiemelkedő munkája: A Hunyadiak kora Magyarországon. 25 ezer kötetes könyvtárát az MTA-nak adományozta.

185 éve, 1825 február 18-án született Jókai Mór regényíró. Művei még a mai napig is népszerűek az olvasók körében.

475 esztendeje, 1535. február 22-én született Bornemissza Péter író és nyomdász, a magyar művelődéstörténet meghatározó alakja. Balassi Bálint nevelője volt.

200 éve, 1810 február 22-én született Grigore Alexandrescu román költő és állatmeseíró.

85 éve, 1925 28-án született Lorand Gaspar (Gáspár Lóránd) erdélyi magyar származású francia költő és orvos.


ÉRDEMES TUDNI

180 éve, 1830. február 3-án született Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő, fotográfus. Legismertebb műve A Székelyföld leírása.

130 éve, 1880. február 4-én született Káplány Géza a Technológia Könyvtár igazgatója, a műszaki szakbibliográfia atyja. 170 éve, 1840. február 11-én született Abafi Lajos, irodalomtörténész, könyvkiadó és bibliográfus.

210 éve, 1800. február. 13-án született Brassai Sámuel erdélyi nyelvész, filozófus és természettudós. Az utolsó erdélyi polihisztornak is tartják.

235 éve, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, fizikus, polihisztor, a Tentamen mű szerzője, Bolyai János apja.

405 esztendeje, 1605. február 21-én választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt. Jelentős szerepe volt a reformációban.

ReMeK-e-hírlevél, 2010/2.

Erdélyben - hivatalosan - magyarul

Erdélyben a magyarok meglepően alacsony arányban élnek azzal a törvények és nemzetközi egyezmények által biztosított jogukkal, hogy - bizonyos korlátok között, de - a hivatalos ügyintézésben is használhatják az anyanyelvüket. A nyelvijogok. ro honlap célja az anyanyelvi jogok használatának terjesztése. Ismerteti, melyik településeken, milyen intézményekre terjed ki jelenleg az a jog, hogy a magyar nyelvet a hivatalos levelezésben,ü gyintézésben használni lehet, illetve gyakorlati tanácsokkal is szolgál. Segíti az olvasókat abban, hogy hol találnak magyar nyelvű, letölthető nyomtatványokat, elérhetővé tesz másutt még meg nem található nyomtatványokat, mintaleveleket, illetve a hivatalos ügyintézést megkönnyítő, folyamatosan bővülő román-magyar szakmai szótárat. Támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a helyi közigazgatásban a polgárok nyelvi jogaiért lépnek fel.Forrás: http://www.nyelvijogok.ropályázatok/

Az én mesém - meseíró és -illusztráló pályázat

A Pataky Művelődési Központ meseíró és illusztráló pályázatot hirdet Az én mesém címmel. A legjobbnak ítélt alkotásokból egy-egy mesekönyvet jelentetnek meg. A meseíró pályázatra három kategóriában várják az alkotásokat: 6 és 12 év közötti gyermekek; 13 és 18 év közötti fiatalok; valamint felnőttek. Az illusztráló pályázatra a művelődési központ honlapján 2010 áprilisáig közzétett mesékhez várják az illusztrációkat.Pályázati határidők: 2010. március 21. (mese); valamint 2010. június 13. (illusztráció) .Bővebb információ: http://www.patakymk.hu/index+.htmlForrás: http://www.kulturpont.%20hu/

Könyvbemutató Székelyudvarhelyen

Széklyudvarhelyen a Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat keretén belül január 21-én este 7 órakor könyvbemutatóra került sor a Városi Könyvtárban. Róth András Lajos, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ismertette a Kutatások a Nagy-Küküllő felső folyása mentén című tanulmánykötetet. A Molnár István Múzeum Kiadványai első számában a Székelykeresztú ron és térségében végzett tudományos kutatásokról olvashatnak az érdeklődők.Forrás: http://biblioudv.ro/Kölcsey-könyvkiállításA kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtárban január 22-29. között Kölcsey Ferenc munkáiból készült könyvkiállítással emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról.Forrás: http://kezdikonyvta%20r.blogspot.%20com/

Bolyai-kéziratok konzerválása a NKA és a Magyar Miniszterelnö ki Hivatal támogatásával

A Teleki-Bolyai Könyvtár kiemelkedő tudománytörténeti értékű gyűjteménye a két matematikus, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János húszezer oldalnyi kéziratos hagyatéka. Ezek papíranyaga nagyon különböző. Az íróanyagként használt tinta sok esetben már a tintamarás különböző szintű kialakulását mutatja. Ezért látták fontosnak a könyvtár szakemberei a dokumentumok savtalanítását és savmentes tároló eszközökben való elhelyezését. Az alkalmazott technikák és eljárások részletes leírását olvashatjuk a Teleki Téka honlapján (http://www.telekiteka.ro/index.php?m=esemenyek), valamint az ezekről készült fotókat is megtekinthetjü k a Galéria menűpontban (http://www.telekite%20ka.ro/index.%20php?m=galeriak&idgal=13

Könyvtárak a környezetért

A Hargita és a Kovászna megyei könyvtár is csatlakozott a Zöld SzékelyFöld Egyesület Környezetbarát postaláda elnevezésű programjához. A programot 2008 szeptemberében indította a Zöld SzékelyFöld Egyesület, azzal a céllal, hogy aktív fellépésre buzdítsa azokat, akik nem szeretnének nap mint nap szórólapokat találni a postaládájukban. Az egyesület öntapadós matricákat nyomtatott, amelyeket a postaládákra lehetett ragasztani. Ez év januárjában újabb matricákat nyomtattak, és a programot kiterjesztetté k Székelyföld több városára is (Székelyudvarhely, Gyergyószentmikló s, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Székelykeresztú r, Sepsiszentgyö rgy). Ez alkalommal nem csak 'Nem kérünk reklámújságot, szórólapot!', hanem 'Szórólap, reklámújság? Igen, jöhet!' feliratokkal is készítettek matricákat. Ennek célja, hogy a nyugaton már bevett szokás szerint alakuljon ki a reklámanyagokhoz való viszonyulás, lakossági véleménynyilvání tás, ez hasznos lehet a lakosoknak és a termékeiket népszerűsíteni szándékozó cégeknek egyaránt. Csíkszeredában és Sepsiszentgyö rgyön a megyei könyvtárakban kérhetik az érdeklődők a matricákat.Forrás: http://www.zoldszekely.%20ro/

Milyen lesz egy újság a jövőben?

A ma már jelentős médiacégként ismert, jelenleg is családi tulajdonban tartott Bonnier vállalat videón mutatja be az általa tabletre fejlesztett digitális magazinok egyik lehetséges jövőbeni változatát.A Mag+ névre keresztelt szerkezet sok mindenben hasonlít majd a hagyományos magazinokhoz: lesznek benne rendes címlapok, nagyobb terjedelmű írások, a magazinokból nélkülözhetetlen csodás fotók, és még a lapozás élményét sem kell nélkülözni. Ráadásul a szerkezet e-könyv olvasóként is üzemelne. Teljes cikk és videó itt: http://konyves.%20blog.hu/2010/%2001/11/ilyen_%20lesz_egy_%20ujsag_a_nem_%20is_olyan_%20tavoli_jovoben

Szerkesztők: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@ gmail.com , Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@ yahoo.co. uk , Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail. hu

Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@ kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.

Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@ yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@ gmail.com címen.