2026. augusztusi ReMeK-e hírlevélből

 Könyvtár, ami összeköt – a 2026. évi pályázat eredményei

A 2026-ra meghirdetett „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogram keretében idén 2026. szeptember 13. és 27. között hat határontúli és három magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban. A pályázatokat elbíráló bizottság döntése alapján az alábbi könyvtárosok vesznek részt a programon: Magyarországról Deák Zoltán (Bródy Sándor Könyvtár, Eger), Szombati Barbara (Katona József Könyvtár, Kecskemét) és Zsoldos-Takács Eszter (Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg); Romániából dr. Horváth Csaba (Octavian Goga Megyei Könyvtár, Kolozsvár), Takács Kincső-Eszter (Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely) és Vinczeffy Tünde (Községi Könyvtár, Felsőboldogfalva); Szerbiából Torda Dorina (Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya); Szlovákiából Takács Tamás (Galántai Könyvtár, Galánta); Ukrajnából pedig Tóth Lídia (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, ACSJ Könyvtár, Beregszász) Forrás: https://www.facebook.com/share/p/17wEB7xNN1/    Tisztújítás a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének idei vándorgyűlésén A 2026. július 2-án és 3-án a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Csíkszentdomokoson megszervezett vándorgyűlésén került sor az egyesület tisztújító közgyűlésére is. Szőcs Endre elnök beszámolt a 2021–2025 időszakra vonatkozó pénzügyi és szervezeti tevékenységről (tagság helyzete, programok és pályázatok, szakmai díjak és elismerések alakulása, nemzetközi együttműködések és kapcsolatok fejlesztése), Kovács Eszter alelnök pedig az ez év június 25-27-én Kecskeméten megrendezett 57. MKE-vándorgyűlés Könyvtárszakmai Kerekasztalának újdonságairól, a magyarországi és a határon túli szakmai szervezetek által aláírt stratégiai dokumentumról, illetve a romániai magyar könyvtárosok ReMek-e hírlevelének szerkesztéséről (örömteli hír, hogy Bákai Magdolna korábbi alapító tag visszatér a szerkesztő testületbe). A közgyűlés a beszámolót és a javaslatokat megvitatta, majd a módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta. A jelenlevő tagság egyöntetűen elfogadta az elnök pénzügyi és tevékenységi beszámolóját, illetve azokat a fejlesztési javaslatokat is a következő ciklusra, amelyeket a szervezet jövőbeli hatékonyságának és láthatóságának érdekében közösen határoztak meg. Ezek között szerepel a kommunikáció – a belső és külső kommunikációs csatornák célzott bővítése és modernizációja; a szakmai elismerések és díjak helyzete a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégák számára; digitalizáció –, az erdélyi könyvtárak közös adatbázisának további bővítése és finomhangolása; könyvadományok ügye és az infrastruktúra fejlesztése, szakmai utánpótlás és integráció, amely megvalósítja az aktív részvételt és képviseletet a különböző hazai és nemzetközi szakmai tömörülésekben. Ezt követően került sor a tisztújító közgyűlésre, amelyen a jelenlévő tagság szintén egyöntetűen jóváhagyta és megerősítette a vezető tisztségviselőket a következő ciklusra, valamint új cenzort választott a tisztségéről leköszönő Kraila Enikő helyére. A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület vezetősége a 2026–2031 időszakra az alábbi összetétellel működik: elnök Szőcs Endre (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár), alelnök Kovács Eszter (Kolozsvári Egyetemi Könyvtár), titkár Szabó Károly (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár). Cenzorok: Dunkler Réka (Bethlen Gábor Általános Iskola, Székelyudvarhely), Finta Erika (Szentegyházi Városi Könyvtár) és új cenzorként Csüdör Katalin (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy). Forrás: https://www.facebook.com/122112974138519947/posts/122213569964519947 Finta Erika jegyzőkönyve az rmke.ro levelezőlistáján Ecset a kézben, mosoly az arcon – vakációs alkotóműhely a Kájoni János Megyei Könyvtárban Rengeteg kreativitás, színes alkotások és vidám pillanatok tették különlegessé Keresztes Evelin vakációs alkotóműhelyét, amelyre 2026. július 6. és 10. között került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A gyerekek különböző alakú vásznakra festettek temperával, és igazán csodálatos alkotások születtek. Lelkesedésük, kitartásuk és kreatív ötleteik a szervezőket is sokszor meglepték. Külön öröm volt látni, hogy azoknál a gyerekeknél, akik több napon is részt vettek, mennyire szépen megfigyelhető volt a fejlődés az alkotásaikban. A kész festmények rövid ideig kiállításra kerültek a könyvtárban, aztán mindenki hazavitte a saját alkotásait, hogy otthon is megmutathassa, milyen kis művész lakozik benne! Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1478/ecsetek-a-kezben-mosoly-az-arcokon--ilyen-volt-a-vakacios-alkotomuhely Élménydús olvasó- és kézműves tábor Csernátonban Hétmérföldes szövegcsizmában címmel, kilencedik alkalommal szervezett olvasó- és kézműves tábort a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, 5–8. osztályos háromszéki és brassói, illetve barcasági diákoknak. A 2026. július 5. és 9. között, a múzeumban lezajlott rendezvényen 17 diák vett részt, meghívottak, Domokos Judit sepsiszentgyörgyi magyartanár és a szervező intézmények képviselőinek társaságában. A részt vevő diákok kijelölésében a szervezők együttműködtek a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál Könyvcsata elnevezésű vetélkedőjével, amely idén április-májusban zajlott le online első forduló és személyes jelenlétű döntő keretében, ennek legjobbjai érdemelték ki a jutalomtáborozást. (Részletek erről itt: https://www.facebook.com/share/p/17CsHr1FDD/ A tábornak idén is partnere volt a Magyar Olvasástársaság, amelynek alelnöke, Gombos Péter kaposvári egyetemi tanár, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom kutatója, író vezette az olvasótábori tevékenységeket, Gombosné Szabó Sára könyvtáros, a MATE Egyetemi Könyvtár (Kaposvári Campus) munkatársa közreműködésével. Ők tartották a tábor nyitónapján az annak programját indító, csapatösszerázó, játékos foglalkozásokat is. A kézműves műhelyfoglalkozásokat a házigazda múzeum vezetője, Dimény-Haszmann Orsolya (nemezelés), valamint Haszmann Gabriella (bútorfestés) biztosították a résztvevőknek, mindketten beavatva a táborozó diákokat nem csupán a gyakorlati, technikai ismeretekbe a jelzett két foglalkozás témájában, hanem azok kulturális hátterébe is. A tábori napok első felében, Szövegek, világok, szövegvilágok címmel zajló olvasótábori munka során a diákok többek között Béres Tamás, Csukás István, Dimény H. Árpád, Egervári Gábor, József Attila, Lackfi János, Lázár Ervin, Müller Péter, Szilágyi Domokos egyes írásait értelmezték, drámajátékok segítségével, a konkrét alkotások elemzése mellett műfaji kitekintéssel is, így például a vers mibenlétéről is eltöprengve közösen, tematikus, korokon átívelő lírai szövegválogatással dolgozva. A különböző művészeti területek közötti kapcsolódásokra, áthajlásokra is figyeltek (festészet, zene), így például a vers és dalszöveg közötti viszonyulásmódokat is vizsgálva. Emellett a mai gyermek- és ifjúsági irodalmi vonulatba illeszkedő, magyar és külhoni szerzők által írt könyveket választottak tábori olvasmányként, és élményszerűen mutatták be azokat a rendezvény záró részében. Az esti órákban művész meghívottak beszéltek a fiatal résztvevőknek szakmai és életútjukról, beavatták őket a színművészet, a megzenésített vers, a könyv illusztrálása és megtervezése műhelytitkaiba: Mátray László színművész, Tinca Teddy zenész, Csillag István képzőművész. Fákó Alpár és Zsófia szintén élményszámba menő táncházat tartottak a diákoknak. Mint mindegyik táborban, ezúttal is nagy sikere volt a Gombos Péter által indítványozott Dobj el mindent, és olvass! akciónak: a nap bizonyos óráiban, jelzésre, meghatározott ideig fel kellett hagyni minden egyéb teendővel, és elmerülni egy-egy könyvbe az épp aktuális tartózkodási helyen. A rendezvény létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap segítette, támogatóként pedig a sepsiszentgyörgyi Bertis Kft. és a bukaresti Valvis Holding járult hozzá élelmiszerekkel és ásványvízzel ahhoz, hogy a táborlakók jól érezzék magukat. Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/tartalmas-olvaso-es-kezmuves-tabor-csernatonban.html   Csipike társaságában és meseszárnyon a Könyvtársalgó Rendhagyó helyszínen, ezúttal a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében találkozhattak a nyugdíjas olvasók és a szervezők 2026. július 7-én, az intézmény legutóbbi Könyvtársalgó beszélgetőklubja alkalmával. A résztvevők közösen megtekintettük a kolozsvári Quadro Galéria gondozásában készült, Csipike 60+ című kiállítást, amely Rusz Lívia eredeti illusztrációiból jött létre, a Csipike, a gonosz törpe című mesekönyv megjelenésének 60. évfordulója alkalmából. Jó alkalom volt ez egy kicsit jobban megismerni Fodor Sándor író és Rusz Lívia illusztrátor életpályáját is! Ugyanakkor a jelenlévők, ahogyan a kiállítás kurátorai javasolják, figyelmesen elolvasták a Csipike, a gonosz törpe első két fejezetét, és közösen megbeszélték a kiállítás kérdéseit is: - Melyek azok a szokások és rítusok az életedben, amelyek meghatároznak téged, biztonságot nyújtanak és segítenek megtalálni a helyed a világban? - Mi történhet, ha elveszítjük a hitet rítusaink, szokásaink, tetteink fontosságában? Forrás, a teljes cikk és fotók itt: https://www.facebook.com/share/p/1DBNnQhM9a/ Mesebeli tájakon barangoltak a nyugdíjas olvasók 2026. július 28-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár legutóbbi Könyvtársalgó beszélgetőklubja alkalmával. Jó alkalmat szolgáltak a felolvasott mesék arra, hogy ne csak a mese üzenetéről, hanem a meséről mint műfajról is beszélgethessenek a résztvevők. Hiszen kezdetben felnőtteknek szóltak a mesék: mítoszok, mondák, legendák ihlették, ugyanakkor a különböző vallások és a népi hiedelmek is hatással voltak a kialakulásukra, majd csak az írásbeliség elterjedésével és a gyűjtőmunkák révén váltak a gyermekirodalom részévé. Mivel nagyon népszerű volt ez az alkalom, a szervezők úgy döntöttek, hogy „a mese folytatódik...", és legközelebb, augusztus 11-én is a mese lesz a téma. Forrás: https://www.facebook.com/share/p/1JYeZdAiLn/   Ismét megnyílt a Kertkönyvtár 2026. július 28. és augusztus 14. között, keddtől péntekig 10-től 12 óráig ismét megnyitja kapuit a Bod Péter Megyei Könyvtár Kertkönyvtára, ahol a gyerekek együtt fedezhetik fel az olvasás örömét. A könyvtár kertjében mesékkel, könyvekkel és játékos programokkal várják a szervezők mindazokat, akik kellemes délelőttöt szeretnének eltölteni a szabadban. 10:30-tól meseolvasás, ezt követően pedig szabadon lehet olvasni, társasjátékozni, játszani, új barátokat szerezni, vagy egyszerűen megpihenni a fenyőfa hűs árnyékában. A Kertkönyvtár minden korosztály számára nyitott. A részvételhez nem szükséges könyvtári tagság, de aki kedvet kap, a helyszínen be is iratkozhat. Forrás: https://www.facebook.com/share/p/1CjYKP8gAN/   Közösségi felolvasás Petőfi emlékére Bensőséges, hangulatos közösségi versolvasással emlékeztek Petőfi Sándorra 2026. július 31-én este, halálának 177. évfordulóján, Sepsiszentgyörgyön, a költő nemrég felállított szobránál. Nemcsak március 15-én kell emlékeznünk a költőre, többször is jó megidézni szellemiségét, ezért is kérték a városlakókat, hogy aki akar, olvassa fel kedvenc Petőfi-versét a szobornál – mondta Sztakics Éva alpolgármester elöljáróban. Az én Petőfim című eseményt Jánó Mihály művészettörténész, városi tanácstag javaslatára a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Bod Péter Megyei könyvtár szervezte: a bensőséges, hangulatos eseményen 14-en álltak mikrofonhoz egy maguk választotta verset felolvasni, egy 4 éves kislány és egy nyolcvanas éveiben járó férfi könyv nélkül szavalt, egy hölgy pedig elénekelt egy megzenésített verset. Az előzetesen feliratkozottak mellett rögtönzötten is csatlakoztak a közönségből a felolvasókhoz. A versmondás végeztével mindegyikük elhelyezett egy szál virágot a szobornál. „Valahogy úgy sikerült, hogy a felolvasott versek szépen megidézték Petőfi költészetének minden vezértémáját. A felolvasottak között voltak forradalmi versek, szerelmes versek, zsánerdalok – amiben Petőfi annyira jó –, és voltak kevésbé ismert művek is. A könyvtár időszakos olvasómaratonjainak sorozatába nagyon jól illeszkedik az esemény” – értékelte az eseményt Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Az est a városimázs iroda munkatársai által összeállított, Petőfi és Erdély sorközösségét bemutató rövid film levetítésével végződött. Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/kozossegi-felolvasassal-emlekeztek-sepsiszentgyorgyon-petofi-sandorra Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/182255/petofi-kozottunk Fotók itt: https://www.facebook.com/share/p/18zRTQuCpS/ és itt: https://www.facebook.com/share/p/1UYbr5YmEB/   A reformkor könyvei – kiállítás a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban „… a haza fényre derül!” A reformkor könyvei címmel nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban. A tárlat a magyar reformkort ismerteti, felvillantva azokat a nagyobb témaköröket, a gazdaságpolitikától a nyelvújításig és a tudományos élet megszervezéséig, amelyek a reformkor két évtizedében a nemzeti polgárosodás jelszava alatt meghatározták a közélet formálóinak törekvéseit a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben. A kiállítás kurátora László Lóránt. Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/idoszakos-kiallitas-a-teleki-tekaban Kiraklak a könyvtárnál! Két nap. Több mint 200 résztvevő. 16 csapat. 18 elkészült puzzle. Több ezer apró darab – és megszámlálhatatlan közös élmény. Ez volt a 4. puzzle kihívás 2026. július 17. és 19. között. Volt, aki csak egy órára ugrott be. Mások annyira belefeledkeztek a játékba, hogy 24–31 órát töltöttek a sátrak alatt. Éjszakába nyúló beszélgetések, koncentrált csend, közös nevetések és az a bizonyos pillanat, amikor végre az utolsó darab is a helyére kerül. A versenyre 16 csapat nevezett. A döntőbe négyen jutottak, ahol a Bonibon csapata bizonyult a leggyorsabbnak: elsőként rakták ki az 500 darabos kirakót. A hangulatról nemcsak a játékosok gondoskodtak: a Székelyföldi Stúdió esti filmvetítései igazi közösségi élménnyé varázsolták az éjszakákat. Forrás: https://www.facebook.com/share/p/1EkhyeyzfU/ Felújítják a Kolozs Megyei Könyvtár egyik fiókjának otthont adó Teleki-palotát Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, amely az Octavian Goga Megyei Könyvtár egyik fiókkönyvtárának ad otthont. A Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit. A felújítás után az épületet továbbra is a megyei könyvtár egyik fiókja használja majd, mely az ingatlan leromlott állapota miatt ideiglenesen másik helyszínre költözött. A Teleki-palota Kolozsvár egyik legértékesebb, késő barokk és klasszicista elemeket is magán viselő műemlék épülete. 1790 és 1795 között építtette II. Teleki Ádám gróf, Joseph Leder építész tervei alapján. Forrás: https://kronika.ro/erdelyi-hirek/felujitjak-a-keso-barokk-epiteszet-kiemelkedo-alkotasat-kolozsvaron    Az erdélyi magyar irodalom origója Egy évszázad telt el azóta, hogy báró Kemény János marosvécsi kastélyába hívta össze a Trianontól sújtott erdélyi magyar alkotókat. A legendás helikoni találkozókon egy olyan – politikai és felekezeti ellentétektől szabad – kulturális, szellemi közösség született, amelynek öröksége ma is élő és ható. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jubileum alkalmából meghirdetett Helikon 100 emlékév, amelynek egyik jelentős mozzanatára 2026. július 17. és 19. között került sor a vécsi Kemény-kastélyban. A két és fél napos rendezvénysorozatot a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet a Kemény Auguszta Kulturális Egyesülettel közösen hívta életre. A sajtóreggelin jelen lévő Ugron Győző felvezetője után Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy igazgatója könnyed történelmi időutazásra hívta hallgatóságát, ezt megelőzően pedig arra is kitért, hogy a július derekán zajló program létrejöttéért egy baráti, de közben igen komoly szervezőmunka folyt, amely nagymértékben Ugron Győzőnek és Nagy Kemény Gézának, a Kemény-kastély tulajdonosának, a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület elnökének, valamint a mögöttük lévő csapatnak köszönhető. A századik évfordulóra a szervezők létrehoztak egy honlapot www.helikon100.ro címmel, amely egyrészt a különböző eseményekről tájékoztat, másrészt – egyféle virtuális emlékhelyként – a helikoni közösség történetével, ezen belül a szellemi műhelybe bekapcsolódott 55 alkotó életével ismerteti meg az érdeklődőket. A tervek szerint a felület tovább bővül, a rendezvénysorozat véglegesített programja mellett igazi helikoni sztorikkal is találkozhat majd az odalátogató. Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/helikon-100-marosvecsen A háromnapos megemlékezés során a község főterén felállított, Szőke József szobrászművész által megalkotott, az RMDSZ-es önkormányzatok szolidaritási alapjából megvalósult Kemény János-szobor avatásán Ördög Ferenc marosvécsi polgármester köszönetet mondott a Kemény családnak, amiért a 20. század derekán államosított, majd a román államtól több mint egy évtizede visszaperelt ingatlant a mecénás szellemi hagyatékával összhangban a magyar közösség és kultúra szolgálatába állították. Forrás: https://kronika.ro/kultura/szoborallitassal-tisztelegtek-baro-kemeny-janos-emleke-elott-a-helikon-100-jubileumi-esemenysorozat-kereteben   Hasznos foglalkozások az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában 2026. július 21-én, valamint július 23-án és 24-én délelőtt a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában meseterápiás foglalkozásra került sor. Ezen a résztvevők egy népmese segítségével közösen gondolkodtak a mindennapi élet problémáiról. Az egybegyűltek önmagukról, sajátos élethelyzeteikről és belső erőforrásaikról osztották meg érzéseiket. A foglalkozást Szántó Bíborka mentálhigiénés szakember, alkotó-fejlesztő Metamorphoses meseterápiás vezette. A program a résztvevők számára nyugodt együttlétet és elmélyülést nyújtott. Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/07/hasznos-juliusi-foglalkozasok-az.html    A mese nemcsak szórakoztat, közösséget is épít – irodalmi est a kézdivásárhelyi könyvtárban A mese nem pusztán a gyermekek szórakoztatására szolgál, hanem a hagyományok, az emberi értékek és a közösségi emlékezet továbbadásának egyik leghatékonyabb eszköze – ez volt az egyik legfontosabb gondolata annak az irodalmi estnek, amelynek a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár adott otthont 2026. július 17-én. A vendég Bódai-Soós Judit magyarországi író, költő és meseíró volt, akivel alkotói pályájáról, könyveiről és az irodalom szerepéről Szabó Erzsébet „Bimbi” illusztrátor beszélgetett. A két alkotót hosszú évekre visszanyúló szakmai kapcsolat köti össze, több közös kötetük is megjelent. A beszélgetés egyik központi témája a Mesék a székelykapuk alatt című kötet volt, amely Székelyföld településeinek történeteiből és legendáiból merít ihletet. Az írónő elmondta, hogy a könyv elkészítését alapos kutatómunka előzte meg. Helytörténeti kiadványokat, néprajzi gyűjtéseket tanulmányozott, és arra törekedett, hogy a mesék mögött mindig felismerhető maradjon a valós kulturális háttér. A mese nem helyettesíti a történelmet, hanem hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen képes felkelteni a gyermekek érdeklődését saját kulturális örökségük iránt. A kötet illusztrációit készítő Szabó Erzsébet arról beszélt, hogy a gyermekkönyvek esetében a kép és a szöveg elválaszthatatlan egységet alkot. Egy jó illusztráció nem egyszerűen megjeleníti a leírtakat, hanem tovább gazdagítja a történetet, ezért az író és az illusztrátor közötti bizalom alapvető feltétele a közös munkának. Forrás: https://maszol.ro/kultura/A-mese-nemcsak-szorakoztat-kozosseget-is-epit-BodaiSoos-Judit-volt-a-kezdivasarhelyi-konyvtar-vendege   Nyári sikerkönyvek és örök kedvencek: mit olvasnak 2026 nyarán Székelyföldön? A Székelyhon portál a csíkszeredai Gutenberg könyvesboltban három eladóval beszélgetett arról, hogy mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek – egyáltalán, melyek az aktuális trendek? Mint a szakemberek elmondásából kiderült, nem egyetlen slágerkönyv van, hanem sokféle olvasó. A vásárlók ízlése talán még soha nem volt ennyire sokszínű. Ugyanazon a napon keresnek kortárs erdélyi esszékötetet, romantikus bestsellert, klasszikus világirodalmat és ifjúsági fantasyt. Mielőtt azonban rátérnénk a kötetekre, be kell vallani, hogy a polcok között sétálva egy dolog gyorsan kiderült: az olvasás korántsem ment ki a divatból. Csak éppen ma már sokkal több út vezet az irodalomhoz. Van, aki egy TikTok-ajánlás miatt érkezik, más egy díjazott szerzőt szeretne felfedezni, megint más azért nyúl egy könyv után, mert látta a filmváltozatát. A könyvesbolt dolgozói szerint továbbra is erős az érdeklődés az erdélyi szerzők iránt. Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/liget/nyari-sikerkonyvek-es-orok-kedvencek-mit-olvasunk-ma-szekelyfoldon   Interjú a PontMostOlvasom olvasóközösség alapítójával Csíki Adéllal, a PontMost Olvasom olvasóközösség alapítójával beszélgetett a Hargita Népe napilap munkatársa, arról, hogy miképpen lett az olvasás az élete meghatározó része, mit adott számára a közösségépítés, és hogyan segített mindez közelebb kerülni önmagához. „– Hogyan született meg a PontMost Olvasom ötlete? Miért éppen könyvek köré szervezett közösséget? – Magányos olvasóként egy idő után rájöttem, hogy szeretném, ha lenne egy olyan közeg, ahol beszélgetni is lehetne a könyvekről. Így kerültem kapcsolatba a KALOT olvasóklubjával, amelyet nagyon szerettem, ugyanakkor idővel egy kötetlenebb formára is vágytam. Azt tapasztaltam, hogy egyre többen szeretnének beszélgetni az olvasmányaikról, ezért két és fél évvel ezelőtt elindítottam a PontMostOlvasom közösséget. Őszintén szólva nem voltak nagy elvárásaim, úgy gondoltam, ha két-három ember csatlakozik, már annak is örülni fogok. Az introvertált énem számára ez tudatos kilépés volt a komfortzónából, hiszen itt már nem kommunikációs szakemberként, hanem egyszerűen olvasó emberként voltam jelen. Ez a folyamat megerősített abban, hogy az olvasás korántsem magányos tevékenység, hanem közösségteremtő erő is lehet. (…) A jövőben szeretném tovább építeni ezt a közeget, és olyan embereket is elérni, akik még nem hallottak róla. Nem célom túlságosan nagyra növeszteni, sokkal fontosabb, hogy a könyvmolyok egymásra találjanak, és továbbra is egy biztonságos közösségi tér maradjon.” Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/az-olvasas-korantsem-maganyos-tevekenyseg-2026-07-16    Nemzetközi Irodalmi Díjat nyert Németországban Visky András Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat 2026-ban. Az Internationaler Literaturpreis elismerését a Haus der Kulturen der Welt (HKW) és a hamburgi Stiftung Elementarteilchen közösen ítéli oda kiemelkedő kortárs világirodalmi mű német fordításáért. A Kitelepítés német nyelven Tankó Tímea fordításában, a Suhrkamp Verlag gondozásában jelent meg 2025 őszén. A zsűri szerint ritkán találkozni olyan könyvekkel, amelyekben az elbeszélés és a nyelv olyan mély egységbe olvad, mint Visky András Kitelepítés című regényében. A zsűri kiemelte Tankó Tímea fordítói munkáját is. Forrás és a teljes cikk itt: https://444.hu/2026/07/04/nemzetkozi-irodalmi-dijat-nyert-visky-andras   Tompa Andrea: Kiváló testek – a hatalom nyelve, a megfigyelés tárgya A diktatúrák nem csupán a közéletet akarják ellenőrizni, hanem az emberi intimitást is. Többek között erről is szólt Tompa Andrea és Biró Annamária beszélgetése a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten (2026. június 25–28.), ahol Tompa Kiváló testek című új regényét mutatták be. A szerző szerint a kommunista hatalom kíváncsisága mindig oda irányult, ahova nem való a tekintet: a vágyakra, a testre, a magánéletre. Ez az a tér, amelyet a regény a hetvenes évek Romániájában vizsgál, miközben a besúgás, a megfigyelés és a nyelv működését is boncolgatja. Biró Annamária felvetésére, miszerint a regény „hazatért” Kolozsvárra, Tompa Andrea arról beszélt, hogy számára nincs egyetlen otthonos nyelvi közeg: minden nyelv mást tesz lehetővé. A magyar, a román, a szláv nyelvek vagy akár a latin más-más tapasztalathoz kötődik, ezért a többnyelvűség nem kivételes állapot, hanem természetes létforma. A regény egyik központi motívuma éppen a fordítás. Nemcsak a magyar és román nyelv közötti átjárásról van szó, hanem arról is, hogy a diktatúra nyelve miként alakítja át a valóságot. A besúgói jelentések románul készülnek, miközben az elhangzó beszélgetések gyakran magyarul zajlanak. Így a jelentés már eleve többszörös fordítás eredménye, amelyben a valóság és a hatalom nyelve között újabb és újabb torzulások keletkeznek. Tompa Andrea szerint a könyv legfontosabb kérdése mégis az, hogyan születhet meg a szolidaritás egy olyan világban, amely a megfigyelésre és a bizalmatlanságra épül. A válasz nem a tolerancia vagy az elfogadás szavaiban rejlik, hanem annak felismerésében, hogy minden embernek helye van ugyanabban a térben. Ez a közös tér az, amelyet sem a hatalom kíváncsisága, sem a félelem nem tud végleg felszámolni. Forrás: https://szabadsag.ro/article/kivalo-testek-hatalom-nyelve-megfigyeles-targya    Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből. Az egyikben talált levél az 1940-es földrengést követő helyreállításról, a kegytemplom felújításának támogatóiról, valamint a kor történelmi körülményeiről tudósít. Az időkapszulákat 2026. július 13-án Bernád Rita, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főlevéltárosa, Pál Péter okleveles könyvrestaurátor és Hegedűs Enikő művészettörténész bontotta fel a helyi ferences közösség és a restaurálást végző Impex Aurora Kft. képviselőinek jelenlétében – olvasható a Ferences sajtószolgálat közleményében. Az egyik levél egyelőre csak részben olvasható, annyi azonban már megállapítható, hogy 1940-ben keltezték, és P. Szőcs Dénes akkori csíksomlyói házfőnök neve is szerepel benne. A dokumentum restaurálását követően várhatóan további részletek is olvashatóvá válnak. A másik, 1941. november 24-én keltezett levél szövegét Albert Leander OFM, a csíksomlyói házfőnök olvasta fel. Az időkapszulákból előkerült dokumentumokat a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár csíksomlyói restaurátorműhelyében restaurálják, majd várhatóan augusztusban a kegytemplomban kiállítják. Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/idokapszulak-kerultek-elo-a-csiksomlyoi-kegytemplom-tornyabol A csíksomlyói kegytemplom. Fényképezte: Borbé Levente Romániában a legalacsonyabb a kulturális ágazatban foglalkoztatottak aránya az EU-ban Az Európai Unióban 2025-ben körülbelül 8,9 millióan dolgoztak a kulturális ágazatban, ami az EU-tagállamok összes munkahelyének 4,3 százalékát jelentette – derült ki az Eurostat adataiból. Az EU statisztikai hivatala szerint a 27 tagállam közül 17-ben a kulturális szektorban foglalkoztatottak aránya az összes munkahely 4-5 százaléka között mozog. Ez az arány a legmagasabb Hollandiában (5,7 százalék), Észtországban (5,3 százalék) és Máltán (5,1 százalék). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Romániában (1,8 százalék), Szlovákiában (3,3 százalék) és Írországban (3,4 százalék) regisztrálták. Az adatok szerint 2025-ben Romániában megközelítőleg 137 000 személy dolgozott a kulturális szférában, míg Magyarországon 204 000, Ausztriában 208 000, Csehországban 240 000 és Lengyelországban 679 000. Az EU szintjén a kulturális ágazatban foglalkoztatottak közel fele (48,5 százalék) 30 és 49 év közötti volt. A nemek szerinti megoszlás általában egyenletes: a nők aránya 49,6, a férfiaké pedig 50,4 százalék. A kulturális ágazatban foglalkoztatottak átlagos iskolázottsági szintje magas, 61,9 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Forrás: https://szabadsag.ro/article/romaniaban-legalacsonyabb-kulturalis-agazatban-foglalkoztatottak-aranya-az-eu-ban   A „történelem legnagyobb szerzői jogi kártérítése” – az AI-cég másfél milliárd dollárt fizet a jogtulajdonosoknak Nemrég a Claude chatbotot fejlesztő Anhtropic és a szintén nagy nyelvi modellt fejlesztő Meta is pert nyert a jogtulajdonosok ellen, akik szerint jogtalanul használták fel az általuk írt szövegeket – jellemzően könyveket – a modellek betanításához. A két ítélet jelentős pontokon különbözik, de az világosan látszik, hogy mire kell figyelnük a zenei jogtulajdonosoknak. Az Anthropic és a Meta ellen indított perek esetében a bíró megállapította, hogy a szövegalkotó MI-k nagy mértékben átalakítják a felhasznált szövegeket, vagyis az output nem plagizálás. Mindkét ítélet azt hangsúlyozta, hogy ezt a transzformatív jelleg a méltányos használat mellett szól, azonban a fő kérdés az, hogy milyen viszonyban áll ez a másik szemponttal, tehát milyen mértékben károsítja az eredeti művek piaci értékesíthetőségét egy generatív szövegíró modell. Az Anthropic ügyében ítélkező bíró szerint egy nagy nyelvi modell betanítása nem különbözik attól, mint amikor egy gyerek megtanul olvasni, és nyilvánvalóan abszurd úgy érvelni, hogy az, hogy az iskolában megtanítják a gyerekeket szövegeket írni, fenyegeti a már létező művek piacát. A Meta ügyében a bíró viszont így fogalmazott: „a piaci hatást tekintve egyáltalán nem összehasonlítható a gyerekek írni-olvasni tanítása ahhoz, amikor létrehoznak egy olyan terméket, ami aztán számtalan versengő alkotást tud létrehozni az emberihez képest elhanyagolható mértékű időt és kreativitást igényelve.” Vagyis nem csupán egy-egy „versengő” művet hoznak létre (amit a szerzői jogi törvény nem tilt), hanem „szó szerint milliónyi másodlagos művet”, ami más kategória: az eredeti művek „helyettesítésével” fenyeget a piacon. A bíró szerint ez a káros hatás akkor is fennáll, ha az MI által létrehozott szövegek önmagukban nem jogsértőek (plagizálások). Így a Meta ügyében nem azért nyert az MI-fejlesztő, mert a bíró szerint bizonyosan méltányos használat az MI-betanítás, hanem mert a felperesek érvelése nem bizonyította kielégítően a piaci károkozást. Egyébként az Anthropic sem aratott teljes győzelmet: a bíróság elmarasztalta a céget amiatt, hogy kalózoldalakról beszerzett könyveket töltöttek le, amiket a felhasználás után is tovább tároltak. Forrás: https://dalszerzo.hu/hirek/tobb-pert-is-nyertek-az-mi-cegek-de-a-zeneipar-ettol-meg-remenykedhet/   Szerkesztők:  Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro   E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.