e-Etikett – Rögzítették a digitális együttélés szabályait
Az elektronikus világban segít eligazodni egy új online ajánlásgyűjtemény, a Magyar Telekom nemrég indított e-Etikett kezdeményezése.
Neves kommunikációs szakemberek és közéleti személyiségek közreműködésével készítették el Magyarország legátfogóbb, szinte minden jelenleg használt kommunikációs eszköz és forma, azaz a telefon, az elektronikus levél, a szöveges üzenet, a közösségi média, a videokonferencia, a blogok és a chatek használatával kapcsolatos digitális etikettet. Az online illemtár négy témakörbe csoportosítva összesen 92 ajánlást tartalmaz, amelyekben a szerzők kitérnek arra is, hogy mikor célszerű telefonálni, és mikor inkább e-mailt vagy SMS-t küldeni, milyen napszakokban nem illik egymást ilyennel zavarni, és azt is elmagyarázzák, hogy elektronikus üzenet küldésekor sem szabad megfeledkezni a hagyományos levelezési szabályokról. Az e-Etikett kezdeményezői a digitális együttélésre vonatkozó ajánlásokat gondolatébresztőnek is szánják, és az oldalra látogatók véleményét, további „netikett"-javaslatait várják a
www.eetikett.hu oldalon.
Gyermekeknek, gyermekekről: bábelőadás és Könyvkelengye-találkozó
2010. december 17-én 12 órától a könyvtár Gábor Áron termében a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Fakalinka bábcsoportja meghívott vendégként előadta az elemista diákoknak szóló, Plüm-plüm és a sárkány című bábjátékot. A hangulatos, a közönség által lelkesen fogadott előadás a Bod Péter Megyei Könyvtár ajándéka volt a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola megfelelő korú tanulóinak, akiknek két éve tartó intézményi partnerség keretében nyújt mozgókönyvtári szolgáltatást.
Ugyancsak december 17-én 17 órától a Könyvkelengye programban részt vevő családokat hívta meg a könyvtár találkozóra, beszélgetésre. A rendezvény keretében a könyvtár munkatársai új gyermekkönyveket mutattak be, majd dr. Péter Margareta gyermekgyógyász főorvos és Pásztor Boglárka pszichológus válaszolt a szülőket foglalkoztató kérdésekre.
Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala
2010. november 30-án rendezték meg Budapesten, az Országgyűlési Könyvtár Deák-termében a Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala című találkozót. A rendezvény a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakításának 75. évfordulója tiszteletére szervezett konferenciához kapcsolódott. Célkitűzése szerint lehetőséget kívánt biztosítani a Kárpát-medencei könyvtárosok képviselői közötti szakmai kapcsolatok erősítésére, továbbfejlesztésére. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki elnöki köszöntőjében vázolta nemzetpolitikai koncepcióját, a Kárpát-medencei magyarság megerősítését és védelmét szolgáló, rövid és hosszú távú terveit.
A határon túli magyar könyvtáros egyesületek képviseletében jelen voltak: Hajnal Jenő, a vajdasági Kapocs Könyvtári Csoport Egyesület elnöke, Milány Bajnok Éva, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Rabbi Zsolt, a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára munkatársa, Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának vezetője. Jelen voltak még a határon túli magyar digitális adattárak további munkatársai: Gondi Martina, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta, Szerbia), Végh László, a Fórum Kisebbségi Intézetben (Somorja, Szlovákia) működő Bibliotheca Hungarica igazgatója, Virginás Péter, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Dokumentációs Központja (Kolozsvár, Románia) munkatársa. Magyar részről további meghívottak voltak: Blaskóné Majkó Katalin, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának igazgatója, Bárdi Nándor történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, Lakatos Mihály, a NEFMI főtanácsosa, valamint a házigazdák részéről az Országgyűlési Könyvtár több vezető munkatársa.
A könyvtárak és könyvtárosok küldetése fontosságának elismerése jegyében Kövér László meghirdette a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok 2011-től bevezetendő parlamenti ösztöndíját, melynek keretében 6 határon túli magyar és 2 magyarországi könyvtárost fogad az Országgyűlési Könyvtár közös munkavégzés, tapasztalatcsere, szakmai együttműködés elősegítése, támogatása céljából. A vendégek nagy örömmel és érdeklődéssel fogadták a bejelentést.
A kerekasztal-beszélgetésen a továbbiakban Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtáros szervezetek közötti kapcsolatok sokrétűségét méltatta, Ambrus János, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója az intézmény digitalizálási projektjét mutatta be, Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója az Intézetnek a határon túli könyvtárosokra irányuló képzési és továbbképzési törekvéseit, eredményeit foglalta össze.
Szünet után bemutatkoztak a határon túli magyar digitális adattárak. Györgyjakab Izabella (Jakabffy Elemér Alapítvány) az Erdélyi Magyar Adatbank, Tóth Károly (Fórum Kisebbségi Intézet) a Szlovákiai Magyar Adatbank, Hajnal Jenő (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet) a Vajdasági Digitális Adattár gazdag anyagát és terveit ismertette.
Az egész délutánt betöltő kerekasztal-beszélgetést a házigazdák által biztosított - ebéddel egybekötött - könyvtári és parlamenti séta előzte meg, s a hivatalos programot mindvégig jó hangulatú szakmai-baráti beszélgetések kísérték. A résztvevők számára érzékelhető volt, hogy a rendezvény új fejezetet nyithat a magyar–magyar könyvtárosi kapcsolatokban, a közös szellemi örökség megőrzése, ápolása és fejlesztése tekintetében.
Forrás: Bartos Éva igazgató, Könyvtári Intézet, Budapest
Egymilliárd forinttal indul januárban a Márai-program
Évi egymilliárd forintos kerettel indul 2011 januárjában az olvasás- és könyvkultúra fejlesztését célzó Márai-program – jelentette be a program 2010. december 9-i sajtótájékoztatóján Budapesten a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Az új koncepció hosszú szakmai egyeztetések után született meg, és úgy tűnik, ezzel hosszú időre sikerül biztosítani a békét a könyves szakmán belül, egyben ugyanazzal a forrásmennyiséggel egyszerre támogatni a szerzőket, a kiadókat, a könyvtárakat és az olvasókat – hangsúlyozta Szőcs Géza.
Mint megjegyezte, az új program transzparensebb és egyértelműen "műközpontú" lett; fő célpontját az olvasók jelentik, de nem csupán arra fordít figyelmet, hogy a könyvtárakba minél több kötet jusson el, hanem az alkotókat is támogatja.
Jankovics Marcell, az NKA Bizottságának elnöke elmondta, az évi egymilliárd forintos keretösszegű projekt négy alprogramból áll össze. 800 millió forint jut 592 magyarországi és 48 határon túli magyar könyvtár állományának gyarapítására, 40 milliót fordítanak a magyar nyelvű alkotók számára kiírt Márai alkotói támogatásokra, míg a kommunikációs részprogram keretein belül 95 millió forintot szánnak a kezdeményezés népszerűsítésére, honlapjának létrehozására, író-olvasó találkozók szervezésére.
Új részprogram lesz a Publishing Hungary, amelyből magyar műveket megjelentető külföldi kiadókat támogat, fordítói ösztöndíjakat ír majd ki az NKA - fűzte hozzá a kulturális alap elnöke.
Az NKA 10 fős Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégiuma és 8 fős Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégiuma évente kétszer tesz közzé egy-egy 500-as listát, amelyre a két testület egyenlő arányban válogathat köteteket a kiadók által felajánlott címekből. A Márai-program pályázataira 2011-ben a kiadók nyilvános könyvesbolti forgalomban lévő magyar nyelvű kötetekkel pályázhatnak, melyek között nem szerepelhet például tankönyv vagy szórakoztató irodalom. A pályázóknak a kiskereskedelmi árhoz képest legalább 25 százalékos engedményt kell vállalniuk, és fedezniük a könyvek szállításának költségeit.
Jelentős állami támogatás a magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak
Jelentős támogatást ítélt meg a bukaresti kormány a Romániában megjelenő legismertebb magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak, amelyek így összesen 455 ezer lejt (mintegy 108 ezer eurót) kaptak.
A román kormány a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium költségvetés-kiigazításáról döntött legutóbbi ülésén, s úgy határozott, hogy összesen 2,5 millió lejjel (592 ezer euróval) támogatja a legismertebb romániai kulturális folyóiratokat. Ennek az összegnek körülbelül a 18 százaléka jutott a romániai magyar folyóiratoknak, így 130 ezer lej (30 800 euró) a Kolozsváron megjelenő Helikon irodalmi folyóiratnak, 120-120 ezer lej (28 400 euró) a szintén kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Látó című folyóiratnak, valamint 85 ezer lej (20 100 euró) a Székelyföld című havilapnak. A támogatott intézményeknek az év végéig kell elkölteniük a most megítélt támogatást.
Az RMDSZ-nek az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleménye szerint Kelemen Hunor kijelentette: a következő évre a kulturális folyóiratoknak szánt összeg megkétszerezését tervezik, hiszen - mint mondta - fontos, hogy a gazdasági válság ne befolyásolja értékteremtő munkájukat, és kiszámítható keretből gazdálkodhassanak.
Búcsú a papírkönyvtől?
2015-re az e-könyvek a hagyományos, papíralapú könyvek és magazinok erős konkurenciáját jelenthetik, állítják amerikai tudományos elemzések. A hazai piacon a színes elektromos könyvek hozhatnak áttörést. A színes e-könyvek minden bizonnyal további lendületet adnak a digitális kiadványok piaci térnyerésének.
A világ legkelendőbb könyvei
J.K. Rowling Harry Potter regénye bizonyult eddig a legkelendőbbnek a világon: a 63 nyelvre lefordított sorozatból eddig 400 millió példányt adtak el. Dickens Két város című regénye 200 millió példányszámban kelt el, Tolikien Gyűrűk ura című könyvéből pedig pedig 150 milliót adtak el eddig. A könyvek között első helyen azonban a Biblia áll, több mint 6 milliárd példányt adtak el belőle világszerte. A Biblia egyértelműen a legek könyve: a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv.
Szerkesztők:
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.hu E lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó, Szonda Szabolcs