2011. január 27., csütörtök

Hangoskönyvek

Roth András Lajos kollégánk hívta fel a figyelmet Legeza Ilona irodalmi honlapján található hangoskönyvekre. 

Bizonyára már sokak által ismertek a Magyar Elektronikus Könyvtár eme dokumentumai, de mégis érdemes 

megjegezni, hiszen papírkönyvek híján a diákok számára lehet ajánlani ezt a változatot is.

Link:
 

2011. január 21., péntek

Újabb képzés a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete az O.SZ.K.  Könyvtári Intézettel együttműködésben újabb képzést szervez "Kiadványszerkesztés és prezentációkészítés" címmel.


Helyszín: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár olvasóterme. 

Időpontok: március 9-10-11-12., valamint március 16-17-18-19, tehát két egymást követő héten szerdától szombatig. A képzés időtartama 120 óra.

Az egyesület szállást és étkezést biztosít a résztvevőknek, útiköltséget nem térit. 

Jelentkezni február 10-ig lehet. 

A képzésről:

Kiadványszerkesztési és prezentációkészítési feladatok megoldása a könyvtárban

A program célja az, hogy a könyvtárosok számára olyan információkat nyújtson, amelyek révén megismerhetik a kiadványok előkészítéséhez, elkészítéséhez, nyomdai kivitelezéséhez kapcsolódó legfontosabb szakmai tevékenységeket. A képzésben résztvevők megismerik a kéziratokkal szemben támasztott követelményeket és elektronikus feldolgozásuk lehetőségeit, elsajátítják a korrektúrázás munkafolyamatát. A megszerzett alapvető tipográfiai ismeretek birtokában a résztvevők képessé válnak az eltérő kiadványtípusok sajátosságainak felismerésére; a kiadványkészítés során használható számítógépes perifériák, digitálisan kezelhető képek, grafikai elemek, és adatállományok legalapvetőbb típusainak használatára. Egy közösen megoldásra kerülő feladat segítségével elsajátíthatóvá válnak a kiadványok készítéséhez szükséges alapvető ismeretek. Megismerésre kerül a kész kiadványok elektronikus formában történő publikálásának módja, valamint a kiadványok elkészítéséhez kapcsolódó nyomdai tevékenység is.

Információk: Kopacz Katalintól az RMKE elnökétől és Kelement Katalin könyvtárostól.

A képzésről szóló anyag linkje: 

2011. január 14., péntek

Vadasdi Krónika

Székely Ferenc könyvtáros kollégánk kerek tíz esztendő elteltével újból a nagyközönség elé tárta Vadasd falu krónikájának kötetét, ezúttal bővített változatban. A kötet a vadasdi falunapokra jelent meg.
A Vadasdi Krónika című falukönyv először 2000-ben jelent meg, a harmadik vadasdi falutalálkozóra. A mostani kibővített változatban az egyháztörténeti, helytörténeti és néprajzi vonatkozásokat felölelő munkáját Székely Ferenc szómagyarázatokkal és fényképekkel látta el.
A borítólapot kollégánk fényképének felhasználásával Zielmann Jenő tervezte.

Most röviden Vadasd faluról:
Maros megyei falu, Havad község része. Román neve: Vădaş. Marosvásárhelytől 23 kilométerre délkeletre és Havadtőtől északra, 3 kilométerre fekszik a Havad-patak völgyében.
Vadasd határában Havad irányában a szájhagyomány szerint Telekfalva volt, amely elpusztult.
            A Vadasdi Krónika egyházi demográfiai adatai szerint 2010-ben a falunak 358 lakosa volt, amelynek többsége magyar és kisebb létszámban cigány.
            A falu gótikus eredetű református templomát 1886-ban lebontották, helyébe újat építettek. A régi templomból csak egy szemöldökkő maradt az utókor számára.
            Jakab Ödön költő, író, drámaíró és irodalomtörténész, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt, Vadasdon született 1854 július 26-án.
* * *
Aki meg szeretné rendelni a kötetet, tekintettel a korlátozott példányszámra, az alábbi telefonszámon hívhatja Székely Ferencet: 0769-737-063, vagy jelezheti vásárlói szándékát a  e-mail címen.

Borbé Levente

2011. január 13., csütörtök

Székelyföldi Legendatérkép

Fazakas Szabolcs számára a legendatérkép ötletének megvalósítása két kerek esztendőbe telt. Szerencsére sikerült egy olyan lelkes gárdával dolgoznia (székelyudvarhelyi Visus Kulturális Egyesület), akik szívesen foglalkoztak e nemes üggyel.  140 legendát sikerült összegyűjteniük. Mindegyik történetből kiemelték a legérdekesebb jelenetet, amelyekhez ez idő alatt Márton Erika képzőművész folyamatosan szerkesztette a legendatérképet. Csak a kézi festés fél esztendős munkát vett igénybe.
A Székely Legendáriumba bekerült a bukovinai Isten Segíts! székely monda is.
A legendatérkép minden székelyföldi iskolába el lesz juttatva, és egy kézikönyvet is kap hozzá minden tanító. Segédeszközként is szolgálhat a fiatal generációk identitásának formálásához-megőrzéséhez.  Célja, hogy a jövő számára közkinccsé nője ki magát saját értékeink megőrzése.  
A térkép maga 2010 júliusában készült el. Elsőként a Székelyföldi Legendáriumot december huszadikán Déva városában mutatták be, a Téglás Gábor Iskolaközpontban. Még aznap este folytatván útját, a legendatérkép Csernakeresztúron (Cristur - Hunyad megye), a Bukovinai Székely Tájházban elevenedett meg.
E hatalmas munka már kezdte meghozni a gyümölcsét, attól eltekintve, hogy még van, amin dolgozni, mint például a www.legendarium.ro -ra folyamatosan feltöltendő hanganyaggal.  A honlapon már mondák sokasága elevenedik meg, nemcsak képekben, hanem hanganyagban is. Többek között felkerült az általam gyűjtött csíkkörnyéki legendákból is.

Végezetül ismertető a legendárium szóról: latin eredetű, szentek életéről szóló alkotás fedte régebben, manapság kiterjed a népi mondák-legendák használatára is.

Borbé Levente a Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa 
 
      

2011. január 6., csütörtök

Gyerekkönyvek 2010

A KATALIST és az RMKE levelezőlistáján keresztül értesülhettünk a 2010-es esztendő gyerekkönyvek válogatásáról, amelyet Pompor Zoltán állított és össze, amelyet a göteborgi Laarson Mária ajánlotta figyelmünkbe.

Idézet a szerkesztőtől:

"Az év vége az összegzések ideje: esetünkben jó visszatekinteni a sok szép, értékes, tartalmas gyermekkönyvre, ami 2010-ben megjelent. Az alábbi összeállítás azért készült, hogy segítséget nyújtson gyereknek, szülőnek, pedagógusnak, könyvtárosnak a választáshoz. Felcímkéztük a könyveket, hogy válogatni lehessen életkor, kedvenc szerző, illusztrátor kiadó szerint - akinek kedve van statisztikát is készíthet (első pillantásra is feltűnő, hogy több eredeti magyar könyv került be a válogatásba, mint fordítás; hogy rengeteg szép képeskönyvünk van, de mintha meseregényből, ifjúsági regényből kevesebb lenne.) A bookline.hu statisztikája szerint közel 1500 gyermek- és ifjúságinak kategorizált könyv jelent meg szinte megszámlálhatatlan sok kiadónál. A változatosságot ez a kicsivel több, mint 100 könyv is mutatja. S a Csodaceruza 47. száma mellett talán ezt a listát is előveszik azok, akiknek feladata az Év gyermekkönyve díjra érdemes könyvek kiválasztása. Nem irigylem őket - nehéz lesz választani."


A témához kapcsolódó linkek:

http://2010gyermekkonyvek.blogspot.com/

http://mesekalauz.blogspot.com/2011/01/2010-gyermekkonyvei.html

http://csodaceruza.hu/?p=2508

2011. január 5., szerda

Meseszer játék a Móra Ferenc Általános Iskola Könyvtárában


A székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola könyvtára 2010. december 15-én folytatta az iskola dísztermében az egri Bródy Sándor megyei és Városi Gyermekkönyvtára által kigondolt MESESZER játékot. A rendezvényen több mint kétszáz személy volt jelen. Iskolánk tanulói és tanítóin kívül a környékbeli iskoláktól is voltak vendégeink.(jelenvolt nyolc könyvtáros, a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, parajdi, boldogfalvi és csíkszeredai iskolák könyvtárosai, valamint Parajdról három tanítónő tizenhat tanulóval és a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor iskolából egy magyartanár, négy tanítónő, aligazgató és tizenkét tanuló).

 
Az esemény lelkes mesemondói Szilveszter Csongor II. A , Csoma Zsuzsa V.B, Kovács Kriszta II. B , Bartus Balázs I. A, Sata Réka Ágota I. A , Jakab Gergő I. B osztályos tanulók, akik felszabadultan fejből mesélték el kedvenc népmeséiket, kiegészítve a mesemondást mesejelenetekkel amelyet IV. A és B osztályok játszottak el. Befejezésül Juon Anna Orsolya és Bodó Demeter Roxána VI. A osztályos tanulók egy népdallal ajándékozták meg a résztvevőket.


A mesejáték stafétát, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárától vettük át, amelyet, a parajdi Áprily Lajos Általános Iskola és a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola képviselőinek adtunk át, akik folytatni fogják a mesélést.
A jelenlévő pedagógusoknak és diákoknak emléklappal és házi készítésű mézes pogácsával köszöntem meg, hogy részt vettek ebben a mesejátékban, ezen kívül pedig kaláccsal, édességgel, teával és kávéval kínáltuk meg vendégeinket és mesemondóinkat. 



A rendezvényen sor került a II-IV. osztály részére meghirdetett Móra Ferenc Mesemondó verseny értékelésére és díjazására is. Az osztályok könyvjutalomba és édességbe részesültek.
Befejezésül a II. A osztályos tanulók karácsony üzenetét, a furulyahangján szólaltatták meg.
A rendezvény megszervezésében segítséget nyújtottak az iskola pedagógusai és vezetősége, akik a rendezvényhez szükséges költségeket is biztosították.
Székelyudvarhely, 2010. december 18.
Szervező,
Barabás Zója könyvtáros


* * *
A kiváló előadás nagy sikernek örvendett a jelenlévők körében. Az eseményről a SZÉKELYHON is beszámolt.

Link:
http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/97254/%E2%80%9Eaz-en-lovam-kese-kezdodik-a-mese%E2%80%9D
B.L.

2011. január 4., kedd

ReMek-e-hírlevél 2011/1 számából

e-Etikett – Rögzítették a digitális együttélés szabályait
Az elektronikus világban segít eligazodni egy új online ajánlásgyűjtemény, a Magyar Telekom nemrég indított e-Etikett kezdeményezése.
Neves kommunikációs szakemberek és közéleti személyiségek közreműködésével készítették el Magyarország legátfogóbb, szinte minden jelenleg használt kommunikációs eszköz és forma, azaz a telefon, az elektronikus levél, a szöveges üzenet, a közösségi média, a videokonferencia, a blogok és a chatek használatával kapcsolatos digitális etikettet. Az online illemtár négy témakörbe csoportosítva összesen 92 ajánlást tartalmaz, amelyekben a szerzők kitérnek arra is, hogy mikor célszerű telefonálni, és mikor inkább e-mailt vagy SMS-t küldeni, milyen napszakokban nem illik egymást ilyennel zavarni, és azt is elmagyarázzák, hogy elektronikus üzenet küldésekor sem szabad megfeledkezni a hagyományos levelezési szabályokról. Az e-Etikett kezdeményezői a digitális együttélésre vonatkozó ajánlásokat gondolatébresztőnek is szánják, és az oldalra látogatók véleményét, további „netikett"-javaslatait várják a www.eetikett.hu oldalon.
 

Gyermekeknek, gyermekekről: bábelőadás és Könyvkelengye-találkozó
2010. december 17-én 12 órától a könyvtár Gábor Áron termében a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Fakalinka bábcsoportja meghívott vendégként előadta az elemista diákoknak szóló, Plüm-plüm és a sárkány című bábjátékot. A hangulatos, a közönség által lelkesen fogadott előadás a Bod Péter Megyei Könyvtár ajándéka volt a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola megfelelő korú tanulóinak, akiknek két éve tartó intézményi partnerség keretében nyújt mozgókönyvtári szolgáltatást.
Ugyancsak december 17-én 17 órától a Könyvkelengye programban részt vevő családokat hívta meg a könyvtár találkozóra, beszélgetésre. A rendezvény keretében a könyvtár munkatársai új gyermekkönyveket mutattak be, majd dr. Péter Margareta gyermekgyógyász főorvos és Pásztor Boglárka pszichológus válaszolt a szülőket foglalkoztató kérdésekre.

Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala
2010. november 30-án rendezték meg Budapesten, az Országgyűlési Könyvtár Deák-termében a Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala című találkozót. A rendezvény a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakításának 75. évfordulója tiszteletére szervezett konferenciához kapcsolódott. Célkitűzése szerint lehetőséget kívánt biztosítani a Kárpát-medencei könyvtárosok képviselői közötti szakmai kapcsolatok erősítésére, továbbfejlesztésére. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki elnöki köszöntőjében vázolta nemzetpolitikai koncepcióját, a Kárpát-medencei magyarság megerősítését és védelmét szolgáló, rövid és hosszú távú terveit.
A határon túli magyar könyvtáros egyesületek képviseletében jelen voltak: Hajnal Jenő, a vajdasági Kapocs Könyvtári Csoport Egyesület elnöke, Milány Bajnok Éva, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Rabbi Zsolt, a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára munkatársa, Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának vezetője. Jelen voltak még a határon túli magyar digitális adattárak további munkatársai: Gondi Martina, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta, Szerbia), Végh László, a Fórum Kisebbségi Intézetben (Somorja, Szlovákia) működő Bibliotheca Hungarica igazgatója, Virginás Péter, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Dokumentációs Központja (Kolozsvár, Románia) munkatársa. Magyar részről további meghívottak voltak: Blaskóné Majkó Katalin, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának igazgatója, Bárdi Nándor történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, Lakatos Mihály, a NEFMI főtanácsosa, valamint a házigazdák részéről az Országgyűlési Könyvtár több vezető munkatársa.
A könyvtárak és könyvtárosok küldetése fontosságának elismerése jegyében Kövér László meghirdette a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok 2011-től bevezetendő parlamenti ösztöndíját, melynek keretében 6 határon túli magyar és 2 magyarországi könyvtárost fogad az Országgyűlési Könyvtár közös munkavégzés, tapasztalatcsere, szakmai együttműködés elősegítése, támogatása céljából. A vendégek nagy örömmel és érdeklődéssel fogadták a bejelentést.
A kerekasztal-beszélgetésen a továbbiakban Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtáros szervezetek közötti kapcsolatok sokrétűségét méltatta, Ambrus János, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója az intézmény digitalizálási projektjét mutatta be, Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója az Intézetnek a határon túli könyvtárosokra irányuló képzési és továbbképzési törekvéseit, eredményeit foglalta össze.
Szünet után bemutatkoztak a határon túli magyar digitális adattárak. Györgyjakab Izabella (Jakabffy Elemér Alapítvány) az Erdélyi Magyar Adatbank, Tóth Károly (Fórum Kisebbségi Intézet) a Szlovákiai Magyar Adatbank, Hajnal Jenő (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet) a Vajdasági Digitális Adattár gazdag anyagát és terveit ismertette.
Az egész délutánt betöltő kerekasztal-beszélgetést a házigazdák által biztosított - ebéddel egybekötött - könyvtári és parlamenti séta előzte meg, s a hivatalos programot mindvégig jó hangulatú szakmai-baráti beszélgetések kísérték. A résztvevők számára érzékelhető volt, hogy a rendezvény új fejezetet nyithat a magyar–magyar könyvtárosi kapcsolatokban, a közös szellemi örökség megőrzése, ápolása és fejlesztése tekintetében.
Forrás: Bartos Éva igazgató, Könyvtári Intézet, Budapest

Egymilliárd forinttal indul januárban a Márai-program
Évi egymilliárd forintos kerettel indul 2011 januárjában az olvasás- és könyvkultúra fejlesztését célzó Márai-program – jelentette be a program 2010. december 9-i sajtótájékoztatóján Budapesten a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Az új koncepció hosszú szakmai egyeztetések után született meg, és úgy tűnik, ezzel hosszú időre sikerül biztosítani a békét a könyves szakmán belül, egyben ugyanazzal a forrásmennyiséggel egyszerre támogatni a szerzőket, a kiadókat, a könyvtárakat és az olvasókat – hangsúlyozta Szőcs Géza.
Mint megjegyezte, az új program transzparensebb és egyértelműen "műközpontú" lett; fő célpontját az olvasók jelentik, de nem csupán arra fordít figyelmet, hogy a könyvtárakba minél több kötet jusson el, hanem az alkotókat is támogatja.
Jankovics Marcell, az NKA Bizottságának elnöke elmondta, az évi egymilliárd forintos keretösszegű projekt négy alprogramból áll össze. 800 millió forint jut 592 magyarországi és 48 határon túli magyar könyvtár állományának gyarapítására, 40 milliót fordítanak a magyar nyelvű alkotók számára kiírt Márai alkotói támogatásokra, míg a kommunikációs részprogram keretein belül 95 millió forintot szánnak a kezdeményezés népszerűsítésére, honlapjának létrehozására, író-olvasó találkozók szervezésére.
Új részprogram lesz a Publishing Hungary, amelyből magyar műveket megjelentető külföldi kiadókat támogat, fordítói ösztöndíjakat ír majd ki az NKA - fűzte hozzá a kulturális alap elnöke.
Az NKA 10 fős Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégiuma és 8 fős Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégiuma évente kétszer tesz közzé egy-egy 500-as listát, amelyre a két testület egyenlő arányban válogathat köteteket a kiadók által felajánlott címekből. A Márai-program pályázataira 2011-ben a kiadók nyilvános könyvesbolti forgalomban lévő magyar nyelvű kötetekkel pályázhatnak, melyek között nem szerepelhet például tankönyv vagy szórakoztató irodalom. A pályázóknak a kiskereskedelmi árhoz képest legalább 25 százalékos engedményt kell vállalniuk, és fedezniük a könyvek szállításának költségeit.

Jelentős állami támogatás a magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak
Jelentős támogatást ítélt meg a bukaresti kormány a Romániában megjelenő legismertebb magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak, amelyek így összesen 455 ezer lejt (mintegy 108 ezer eurót) kaptak.
A román kormány a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium költségvetés-kiigazításáról döntött legutóbbi ülésén, s úgy határozott, hogy összesen 2,5 millió lejjel (592 ezer euróval) támogatja a legismertebb romániai kulturális folyóiratokat. Ennek az összegnek körülbelül a 18 százaléka jutott a romániai magyar folyóiratoknak, így 130 ezer lej (30 800 euró) a Kolozsváron megjelenő Helikon irodalmi folyóiratnak, 120-120 ezer lej (28 400 euró) a szintén kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Látó című folyóiratnak, valamint 85 ezer lej (20 100 euró) a Székelyföld című havilapnak. A támogatott intézményeknek az év végéig kell elkölteniük a most megítélt támogatást.
Az RMDSZ-nek az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleménye szerint Kelemen Hunor kijelentette: a következő évre a kulturális folyóiratoknak szánt összeg megkétszerezését tervezik, hiszen - mint mondta - fontos, hogy a gazdasági válság ne befolyásolja értékteremtő munkájukat, és kiszámítható keretből gazdálkodhassanak.

 Búcsú a papírkönyvtől?
2015-re az e-könyvek a hagyományos, papíralapú könyvek és magazinok erős konkurenciáját jelenthetik, állítják amerikai tudományos elemzések. A hazai piacon a színes elektromos könyvek hozhatnak áttörést. A színes e-könyvek minden bizonnyal további lendületet adnak a digitális kiadványok piaci térnyerésének.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=81103

A világ legkelendőbb könyvei
J.K. Rowling Harry Potter regénye bizonyult eddig a legkelendőbbnek a világon: a  63 nyelvre lefordított sorozatból eddig 400 millió példányt adtak el. Dickens Két város című regénye 200 millió példányszámban kelt el, Tolikien Gyűrűk ura című könyvéből pedig pedig 150 milliót adtak el eddig. A könyvek között első helyen azonban a Biblia áll, több mint 6 milliárd példányt adtak el belőle világszerte. A Biblia egyértelműen a legek könyve: a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó, Szonda Szabolcs

2011. január 3., hétfő

2011-es év kiemelkedő évfordulói:



-          Kémia Nemzetközi Éve (International Year of Chemistry)


-          Liszt Ferenc emlékév - Liszt Ferenc zeneszerző és zongoraművész születésének 200. évfordulója 1811. október 22-én.
-          Bartok Béla emlékév - Bartok Béla zeneszerző és zongoraművész születésének 130. évfordulója 1881. március 25-én


-          Az Önkéntesség Európai Éve
-          Az Egészségturizmus Éve Magyarországon
-          Család Éve a keresztény katolikusoknál


-          Az Erdők Nemzetközi Éve (International Year of Forests)



FONTOSABB magyar irodalmi vonatkozású évfordulók:

Asbóth János (1845-1911) író, újságíró és néprajzkutató
Babits Mihály (1883-1941) költő, író, irodalomtörténész és műfordító
Bajor Andor (1927-1991) romániai magyar író, költő, kiváló humorista
Bartalis János (1893-1976) erdélyi magyar költő
Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő
Bessenyei György (1746-1811) író, költő
Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós
Csukás István (1936-) költő, író
Dallos Sándor (1901-1964) író, újságíró és forgatókönyvíró
Devecseri Gábor (1917-1971) magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus
Ember Mária (1931-2001) író, újságíró, műkritikus, műfordító
Eörsi István (1931-2005) író, költő, műfordító, publicista
Eötvős József (1813-1871) író, miniszter
Erdős Renée (1879-1956) író, költő
Faludy György (1910-2006) költő, műfordító, író
Fazekas Mihály (1766-1828) költő, író
Gelléri Andor Endre (1906-1945) író, novellista
Gyulai Pál (1826-1909) magyar irodalomtörténész, költő, író, prózaíró, egyetemi tanár, műkritikus
Gyurkovics Tibor (1931-2008) költő, író, pszichológus
Heltai Jenő (1871-1957) író, költő, újságíró
Horváth Imre (1906-1993) költő, újságíró, lapszerkesztő
Illés Endre (1902-1986) elbeszélő, drámaíró, műfordító, műkritikus
Katona József (1791-1830) drámaíró
Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, költő és nyelvújító
Kittemberger Kálmán (1881-1958) Afrika-kutató, zoológus, vadász és író
Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró
Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
Lázár Ervin (1936-2006) író, elbeszélő, meseíró
Lengyel József (1896-1975) író, költő, újságíró
Markó Béla (1951) erdélyi magyar író és költő, tanár, politikus
Méhes György (1916-2007) erdélyi magyar író, újságíró
Mikes Kelemen (1690-1761) székely-magyar író
Molter Károly (1890-1981) író, kritikus és irodalomtörténész
Nagy Olga (1921-2006) néprajzkutató
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) költő, műfordító, esszéíró
Pilinszky János (1921-1981) költő
Reményik Sándor (1890-1941) költő
Sütő András (1927-2006) erdélyi magyar író
Széchenyi István (1791-1860) politikus, író
Szentimrei Jenő (1891-1959) költő, író, kritikus, színháztörténész
Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész
Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító
Tamási Áron (1897-1966) székely-magyar író
Tömörkény István (1866-1917) író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató
Zelk Zoltán (1906-1981) költő, prózaíró

Szerkesztette: Borbé Levente

 


2011. január 1., szombat

JANUÁRI ÉVFORDULÓK 2011

160 éve, 1851. január elsején született Ábrányi Emil költő, író és műfordító.

90 éve, 1921. január másodikán született Nagy Olga erdélyi magyar írónő, néprajzkutató.

100 éve, 1911. január harmadikán hunyt el Alexandrosz Papadiamantisz, az újgörög irodalom egyik úttörője. Ismert kötete: A gyilkos asszony.

90 éve, 1921. január ötödikén született Friedrich Dürrenmatt német nyelvű svájci író, drámaíró és képzőművész. Ismert művei: A Nagy Romulus, A bíró és a hóhér, A fizikusok, A bukás stb.

130 éve, 1881. január hatodikán született Ion Minulescu költő és író, a román szimbolista költészet egyik kiemelkedő alakja.

85 éve, 1926. január hetedikén született Mircea Sântimbreanu író, a XX. századi román irodalom egyik népszerű gyermek- és ifjúsági írója.

70 éve, 1941. január hetedikén hunyt el Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij orosz író, vallásfilozófus.

85 éve, 1926. január tizedikén hunyt el Eino Leino, a finn költészet jeles úttörője. Verseiben ötvöződnek a modern költészetből és a népdalokból, valamint a Kalevalából merített népies elemek.

60 éve, 1951. január tizedikén hunyt el Sinclair Lewis észak-amerikai író.

35 éve, 1976. január tizenkettedikén hunyt el Agatha Christie az angol krimi irodalom koronázatlan királynője. Híres regénybéli szereplői: Hercule Poirot, Miss Marple.

50 éve, 1961. január tizenkettedikén hunyt el Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész, a Nyugat folyóirat egyik alapító tagja.

135 éve, 1876. január tizenkettedikén született Jack London észak-amerikai író. Népszerű regényei: Fehér Agyar, A vadon szava, A vaspata, A beszélő kutya, Az éneklő kutya, Martin Eden.

70 éve, 1941. január tizenharmadikán hunyt el James Joyce ír író, a modern irodalom egyik jelentős alakja. Kiemelkedő művei: Ulysses és az Ifjúkori önarckép.

460 esztendeje, 1551. január tizennegyedikén született a Mogul Birodalom (perzsa) történetírója Abul Fázl.

120 éve, 1891. január tizennegyedikén hunyt el Szathmáry Károly erdélyi magyar író.

130 éve, 1881. január tizenhetedikén született Oláh Gábor magyar költő és író.

90 éve, 1921, január tizenkilencedikén született Mészöly (Molnár) Miklós magyar író.

435 esztendeje, 1576. január tizenkilencedikén hunyt el Hans Sachs német költő, drámaíró és mesterdalnok (a hajdani polgári dalművészet egyik formája).

20 éve, 1991. január huszonnegyedikén hunyt el Bajor Andor, erdélyi magyar író, költő és humorista.

25 éve, 1986. január huszonnegyedikén hunyt el Deák Tamás magyar író, költő, drámaíró és fordító.

1935 esztendeje, január huszonnegyedikén született Hadrianus (római császár) latinul és görögül író római költő és emlékíró.

235 éve, 1776. január huszonnegyedikén született E.T.A. Hoffmann, a német romantikus irodalom kiemelkedő alakja. Legismertebb műve: Az Aranyvirágcserép. Hoffmann komponistaként, zenekritikusként, karmesterként valamint grafikusként is helyt állt.

120 éve, 1891. január huszonhetedikén született Ilja Grigorjevics Ehrenburg Oroszországban született szovjetszidó író.



ÉRDEMES TUDNI


130 éve, 1881. január ötödikén született Gulyás Pál bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, költő, író.

85 éve, 1926. január hetedikén született Csíkszeredában Szász Endre festő, grafikus, látványtervező grafikus és porcelánfestő.

80 éve, 1931. január tizenkettedikén született Borbáth Károly székely-magyar történész, Erdély és a székelység történetének kiváló ismerője.  

30 éve, 1981. január huszonnegyedikén hunyt el Nagy Géza erdélyi tudós, magyarságkutató, aki a Székely Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Múzeum őre volt. Élete utolsó másfél évében az Archaeologiai Értesítő szerkesztője.

55 éve, 1956. január huszonötödikén hunyt el Balázs András jogtörténész, a teológia doktora, aki az erdélyi kisebbségi iskolák megtartása mellett emelte fel szavát a múlt század húszas éveiben.

190 éve, 1821. január huszonhetedikén született gróf Teleki Sándor emlékiratíró, és az 1848-49-es szabadságharc honvédezredese.

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...