Szombaton délelőtt a Teleki Téka udvarán tartott meghitt hangulatú ünnepséget követően újra megnyitották a felújítási munkálatok miatt több hónapig időszakosan bezárt Teleki Téka kapuját. A rendezvényen a hivatalosságok képviselőin és a meghívottakon kívül nagyon sok könyvbarát marosvásárhelyi is jelen volt, ami jelzi azt, hogy ez a több mint 200 éves létesítmény nemcsak a tudósoké, a kutatóké, hanem minden kultúrát kedvelő marosvásárhelyié.
A látogatók hétfőtől felkereshetik a könyvtárat, az olvasótermet szeptember 4-én nyitják meg. A múzeumi terek hétfő kivételével mindennap látogathatók, keddtől péntekig 10–18 óra között, szombaton és vasárnap 10 és 13 óra között, az olvasókat keddtől péntekig szintén 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 13 óráig fogadják a Teleki tékában.
A könyvnél nincs csodálatosabb, mondom ezt felvállaltan részrehajló módon, nyomtatott betűkkel, miközben eszembe villan, hogy építészeti műremekekről, pompás zeneművekről, képzőművészeti alkotásokról is íródtak könyvek, ráadásul szép könyvek, olyan kivitelezésben, hogy öröm kézbe venni valamennyit. Aki a könyvet szereti, annak tényleg sajátos örömöt jelent, példának okáért XVII. századi nyomtatványokat kézbe venni, lapozgatni az elsárgult vagy barnás árnyalatokban játszó oldalakat, és arra gondolni, hogy a könyvet hajdanában néma mesternek nevezték, ahogy ezt Richard de Bury is teszi Philobiblon című munkájában, ami azóta is a bibliofília egyik alapműve.
180 éve, 1832.
augusztus elsején született Baksay Sándor magyar
költő és műfordító.
155 éve, 1857.
augusztus harmadikán hunyt el Eugène Sue
francia író.
85 éve, 1927.
augusztus harmadikán született Beke György
erdélyi születésű magyar író, újságíró és műfordító.
85 éve, 1927.
augusztus harmadikán született Csanda Sándor
felvidéki magyar író, irodalomtörténész.
220 éve, 1792. augusztus
negyedikén született Percy Bysshe Schelley, az angol romantikus költészet egyik kiemelkedő alakja.
120 éve, 1892.
augusztus negyedikén született Sipos Domokos
erdélyi magyar író, költő.
105 éve, 1907.
augusztus negyedikén született Gál György Sándor
felvidéki magyar író és zenetörténész.
90 éve, 1922.
augusztus ötödikén született Marin Preda román író, novelista. Főbb művei: A Moromete család, A nagy magányos, A
legszeretettebb halandó, Önkivület.
375 esztendeje,
augusztus hatodikán hunyt el Benjamin Jonson
angol drámaíró, költő és színész.
45 éve, 1967.
augusztus hatodikán hunyt el Áprily Lajos(Jékely Lajos), a romániai magyar irodalom egyik
kiemelkedő lírikusa.
170 éve, 1842.
augusztus nyolcadikán született Csengey Gusztáv
magyar költő.
50 éve, 1962. augusztus
kilencedikén hunyt el Hermann Hesse
németországi születésű svájci költő, író és festő.
150 éve, 1862.
augusztus kilencedikén született Augustus Delavs
lett író.
330 esztendeje,
1682. augusztus tizedikén hunyt el Giovani Sagredo olasz költő.
170 éve, 1842.
augusztus tizenegyedikén született Octave Feuillet
francia regényíró és drámaíró.
185 éve, 1827. augusztus
tizenkettedikén hunyt el az angol romantikus költészet nagy alakja William Blake.
Blake a festészetben és grafikában is maradandót alkotott.
210 éve, 1802.
augusztus tizenharmadikán született Nikolas Lenau
német nyelvű osztrák költő.
140 éve, 1872.
augusztus tizenharmadikán született Otto Mannien
finn költő, író és műfordító.
145 éve, 1867. augusztus
tizennegyedikén született John Galsworthy angol író és drámaíró. Ismert
műve: A Forsyte Saga.
580 esztendeje,
1432. Augusztus tizenötödikén született Luigi Pulci
olasz költő, a firenzei reneszánsz költészet kiemelkedő alakja. Fő műve a Morgante című hősköltemény.
170. éve. 1842.
augusztus tizenötödikén született Csepreghy Ferenc
magyar drámaíró, költő.
35 éve, 1977. augusztus
tizennyolcadikán hunyt el Déry Tibor magyar (anyai ágon osztrák) író, költő.
Főbb művei: Ló meg az öregasszony,
Szerelem, G.A. úr X-ben, Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról.
140 éve, 1872. augusztus
huszadikán hunyt el Dimitrie Bolintineanu
román költő.
250 éve, 1762. augusztus
huszonegyedikén hunyt el Mary Wortley Montagu
angol írónő.
410 esztendeje,
1602. augusztus huszonkettedikén hunyt el Abu'l-Fazl
'Allami perzsa író.
160 éve, 1852.
augusztus huszonharmadikán született Domenico Ciampoli
olasz író és könyvtáros.
110 éve, 1902. augusztus
huszonharmadikán hunyt el Lauka Gusztáv magyar
író és levéltáros.
20 éve, 1992. augusztus
huszonnegyedikén hunyt el Székely János erdélyi magyar költő, író, drámaíró.
35 éve, 1977. augusztus
huszonötödikén hunyt el Kós Károly erdélyi magyar író, építész, grafikus,
néprajzkutató, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó. Jelentősebb irodalmi
művei: Varju-nemzetség, Az országépítő,
Budai Nagy Antal históriája.
135 éve, 1877. augusztus
huszonötödikén született Janis Jaunsudrabins lett
író.
130 éve, 1882. augusztus huszonnyolcadikán
született Erik Gustaf Hellström svéd író, újságíró.
410 esztendeje, 1602. augusztus
huszonkilencedikén hunyt el Sebastian Fabian Kloniwic
lengyel költő és zeneszerző.
150 éve, 1862. augusztus
huszonkilencedikén született Maurice Maeterlinck
belga flamand származású francia nyelvű drámaíró, költő és esszéíró.
145 éve, 1867. augusztus harmincegyedikén
hunyt el Charles
Baudelaire francia költő, esszéíró és kritikus, a világirodalom
egyik kiemelkedő alakja.
Érdemes Tudni
140 éve, 1872. augusztus másodikán született Endes
Miklós székely-magyar történész és szakíró. Kutatóterülete a székelység
és Csíkszék volt.
120 éve, 1892. augusztus ötödikén született Csiky
János székely-magyar orvos, szakíró. Legtöbb kutatása Gyergyószékhez
fűződik.
100 éve, 1912. augusztus hetedikén született Csenki
Imre magyar karnagy, zeneszerző és zenepedagógus.
135 éve, 1877. augusztus tizenkilencedikén született Barabás Ábel erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító
és eszperantista.
50 éve, 1962. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Márton Gézaerdélyimagyar mezőgazdasági szakíró.
Elindult az első magyar közösségi könyvcserélő oldal Elindult az első magyar közösségi könyvcserélő oldal, a rukkola.hu,
ahol a felajánlott könyveket csereberélhetik egymás között a
felhasználók. A szabály: ha valaki a honlapra felrak (azaz rukkol)
mások által elvihető (azaz happolható) könyvet, akkor választhat
magának a többiek által feltett könyvek közül. A csereberélők felveszik
egymással a kapcsolatot, így új ismeretségek is születhetnek.
A rukkola.hu
hatvan könyvvel startolt, a tesztidőszak alatt kétszáz példányt
töltöttek fel rá, néhány órával az indulás után pedig már több mint
hatszáz könyv vár arra, hogy elhappolják. A honlap egyik elindítója,
Kun Gabi a Kötve-fűzvének elmondta, a közösségi könyvcserélő oldal
ötlete először 2008-ban merült fel, és aztán most kerültek elő újra az
akkori ötletek. Az alapszabályok már működő amerikai könyvcserélő
oldalak modelljei alapján születtek. A rukkolásokkal pontokat és
plecsniket lehet szerezni, ezekkel elhappolhatók a könyvek. A csere
egyszerű szabályok szerint megy: kell egy Facebook-fiók, legalább öt
olyan példányt kell feltölteni a rukkola.hu-ra,
amit szívesen elküldenénk másnak és máris elhappolhatunk egy általunk
kiszemelt könyvet. A kötetek eljuttatása az új gazdájukhoz a rukkoló
dolga. A keresés a moly.hu API-jának köszönhetően könnyű, a keresőmezőben elég a könyv címét megadni, máris látható a moly.hu-s adatlapja. A szolgáltatás ingyenes. További részletek itt: http://rukkola.hu/gyakran_ismetelt_kerdesek. Forrás:http://multikult.transindex.ro/?hir=6169
Nigériai kikötő a könyv fővárosa 2014-ben
A nigériai Port Harcourt lesz a könyvvilág fővárosa 2014-ben. Az UNESCO
választása azért esett a kikötővárosra, mert a település sikeres
programot vitt véghez a helyiek körében az analfabetizmus
visszaszorítására. Irina
Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az
UNESCO főigazgatója külön kiemelte a nigériai város képzési
programjának magas minőségét.
A több mint egy évtizede évente odaítélt cím szimbolikus jelentőségű,
egy-egy olyan városnak járó elismerés, amely különböző programok,
elkötelezettség vagy tevékenység révén sokat tett a könyvekért és az
olvasásért. Pénzügyi támogatás nem jár a cím mellé.
Az UNESCO korábban Thaiföld fővárosát, Bangkokot nyilvánította a könyv
fővárosává a 2013-as évre. Első ízben Madrid viselte a címet 2001-ben. Az éppen aktuális város minden évben április 23-án, a könyv világnapján veszi át a címet, amelyet idén Jereván birtokol.
A titulust korábban elnyerte Alexandria, Amszterdam, Antwerpen, Bejrút,
Bogotá, Buenos Aires, Ljubljana, Montreal, Torino és Újdelhi is. Forrás:http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328427
Egyesülésbe tömörültek az e-könyvkiadók és -forgalmazók Akciókat
szervez, nemzetközi kapcsolatokat épít, az e-könyves szakma érdekeit
képviseli a jogalkotók és a közönség felé az Egyesülés az e-könyvekért
szerveződés, amelyhez 22 kiadó és terjesztő csatlakozott Magyarországon.
A szervezet céljai között szerepel az e-könyvek és az erre alkalmas
olvasók népszerűsítése, rendszeres nyilvános fórumok szervezése, a
legális tartalomfogyasztás elterjesztése, piaci elemzések készítése,
valamint például a jogi, adózási különbségek csökkentése a hagyományos
kiadványokhoz képest. A papíralapú könyveket terhelő általános forgalmi
adó (áfa) 5 százalék, miközben az e-könyveket 27 százalékos áfa terheli.
Az alakuló ülésnek otthont adó intézmény, az Országos Széchényi
Könyvtár főigazgatója, Sajó Andrea úgy vélte, hogy az e-könyv a jövő
meghatározó formátuma lesz, noha még ma is sokan idegenkednek tőle.
Szerinte az üzletág sikeréhez elsősorban a legális tartalmakat és a
letöltéseket kell népszerűsíteni.
Kereszty András, a Hónap Könyve kiadója emlékeztetett: a szervezet
létét az indokolja, hogy rendkívül intenzíven fejlődik az e-piac.
Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu
szerkesztője kiemelte: az e-könyvpiac "paradigmaváltás" közepén tart.
Ugyanakkor leszögezte: a hagyományos könyvkiadást nem veszélyezteti a
digitális. Szerinte jelenleg az e-könyvkiadás és forgalmazás
"kultúrmissziónak" minősül és igen tőkeigényes vállalkozás.
Az egyesüléshez csatlakozó szervezetek között van a Könyvtári Intézet,
a Szerep Művészeti Alapítvány és az Informatikai és Könyvtári Szövetség
is. Forrás:http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328402&ctag=articlelist&iid=1
Friss és nélkülözhetetlen az egyéves Erdélyi Digitális Adattár
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) több mint egy esztendeje azzal a
szándékkal indította útjára az Erdélyi Digitális Adattárat (EDA), hogy
az digitális archívumokat, gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon,
valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen
az oktatás és a kutatás elősegítésére. Létrehozásának gondolata még
2005-ben merült fel, és a digitalizációs munkálatok akkor el is
kezdődtek, így beindulásakor már jelentős tartalommal jelentkezett.
Egyéves fennállása óta a kínálat duplájára bővült, hosszú távon pedig
az EME az elkobzott gyűjteményeinek számbavételét is tervezi, amelyek
közzététele szintén az adattár révén valósulhat meg. Az erdélyi
magyarság egyik legfontosabb kulturális örökségéről van szó, amelynek
mielőbbi feldolgozása nagyon sürgető feladat az erdélyi tudományosság
eredményeinek terjesztését szolgáló, másrészt a kutatók munkáját segítő
digitális adattárnak.
Az elektronikus adattár bárki számára elérhető az eda.eme.ro címen vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület honlapján (www.eme.ro)
keresztül. Az adattár tartalmazza a nyilvános adatok gyűjteményét,
valamint a zárt kutatócsoportoknak szánt információkat is. Kilenc
böngészhető alkategóriából áll, ezek a következők: tárak;
EME-kiadványok; tervtár; EME intézményi tára; kutatás; előadások,
szakképzések; tudóstár; doktori disszertációk; periodikák. E menüpontok
minden tudományág számára támpontokkal szolgál(hat)nak. Jelenleg több
mint 14 500 tétel érhető el és tallózható a tárban (egy-egy tétel adott
esetben jelenthet egy vastag kötetet, vagy egy fotót, képet avagy
gyűjteményi tárgyat). A természettudomány terén például 294
herbáriumgyűjteményi tétel áll készen és ad ízelítőt azon
herbáriumoknak az anyagából, amelyek részben feldolgozatlanul
találhatók meg Kolozsvár tanintézményeinek természetrajzi múzeumaiban.
Az EDÁ-ban egyébként a digitalizált anyagok már elhelyezésük
pillanatától fogva kereshetők, a keresőszót begépelve kereshetünk a
teljes adattárban, kategóriákban, alkategóriákban vagy akár egy-egy
gyűjteményen belül is. A különleges keresés szintén lehetséges: egy-egy
keresőszó begépelése után további szűrőket, szűkítő feltételeket
adhatunk meg, hogy könnyebben eljussunk a keresett tételekhez.
Nem túlzás azt mondani: minden korosztálybeli hazai kutató számára
nélkülözhetetlen a világháló és immár az EDA használata. Mégis érdemes
megemlíteni, hogy azok, akik elektronikus eszközökkel dolgoznak,
ugyanazt a forrást – ha módjukban áll – megvásárolják nyomtatott
változatban is (az EME kiadványai online is megrendelhetők), amit aztán
szívesebben forgatnak, mert annak emberközelibb hangulata van. Forrás:http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PMainArticleScreen.vm/id/3432#.T_QB5arhT6Q.facebook
Szeptembertől újra látogatható a marosvásárhelyi Teleki Téka Ez
év szeptemberétől újra látogatható lesz Erdély egyik legjelentősebb
művelődéstörténeti öröksége, a marosvásárhelyi Teleki Téka. A Teleki
Sámuel gróf alapította könyvtár a nehézségek ellenére több mint kétszáz
éve őrzi az európai művelődés, valamint a magyar könyvkultúra kincsnek
számító remekműveit.
A könyvtár 2012 márciusában befejezett állományellenőrzése közben
sajnálatos tényre derült fény, arra, hogy 538 könyv hiányzik. Lázok
Klára intézményvezető szerint nagyon nagy veszteség ez a Tékának, hisz
ebből majd 250 könyv 1900 előtti kiadvány. "Reméljük, hogy a következő
években néhánynak sikerül nyomára akadni, és visszakerülnek a Tékába,
de nyilván nincs mód azoknak az egyedi példányoknak a visszaszerzésére,
amelyek bejegyzéseik, ex libris-ük, egykori tulajdonosaik révén
pótolhatatlanok.” – tette hozzá.
A Teleki Téka épülete 2012. szeptember 1-jétől lesz újra látogatható –
tavaly ősztől ugyanis általános tatarozást végeztek az épületen. Az
elmúlt évtized folyamán végrehajtott tetőszerkezet-javítás,
vízelvezetési-szigetelési munkálatok után a festés mellett felújították
az elektromos hálózatot, korszerűsítették a riasztóberendezést és a
vizesblokkokat, kicserélték a zárakat, restaurálták vagy kicserélték a
nyílászárók nagy részét. Ez azt jelenti, hogy az olvasótermi és irodai
tevékenységek is jobb körülmények között zajlanak majd. Lázok Klára
bízik abban, hogy a felújítás után a Téka újra teljes szépségében
pompázik majd, és rendszeresen látogatják, hiszen az elmúlt hónapokban
naponta érdeklődtek az olvasók, hogy mikor nyílik újra a könyvtár. Teljes cikk itt:http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=328209
