Könyv, Könyvtár, Könyvtáros – az új lapszámok előfizetőknek elektronikusan is
Az elmúlt hónapban a Könyvtári Figyelő és a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros felmérést végzett a folyóiratok megújításával, elektronikus bővítésével kapcsolatban. A kérdőívekre beérkezett válaszok értékelése jelenleg zajlik, az eredményeket – várhatóan november folyamán – összegző tanulmányban fogják megjelentetni.
A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros – népszerű nevén 3K – jövőre 22. évfolyamába lép. A folyóirat havonta 64 oldalon jelenik meg a tárgyhónap 20. napja után, immár évek óta változatlan áron. Elemző írásai, a könyvtári trendeket, tárgyköröket, problémákat tárgyaló publikációi a könyvtárosszakma számára megkerülhetetlenné teszik a 3K-t.
A folyóirat szerkesztősége szeretné felhívni előfizetői figyelmét, hogy 2012 októberétől a nyomdába kerüléssel egyidőben elektronikusan is hozzáférhetők a lapszámok. Ezt a szolgáltatást az előfizetők – mind az egyéniek, mind az intézmények – vehetik igénybe, a folyóirat honlapján (http://ki.oszk.hu/3k) található űrlap kitöltésével érhetik el a szolgáltatást.
Forrás: Könyvtári Intézet, http://ki.oszk.hu/content/konyv-konyvtar-konyvtaros-elofizetesi-felhivas
KIT Hírlevél
Az elmúlt hónapban a Könyvtári Figyelő és a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros felmérést végzett a folyóiratok megújításával, elektronikus bővítésével kapcsolatban. A kérdőívekre beérkezett válaszok értékelése jelenleg zajlik, az eredményeket – várhatóan november folyamán – összegző tanulmányban fogják megjelentetni.
A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros – népszerű nevén 3K – jövőre 22. évfolyamába lép. A folyóirat havonta 64 oldalon jelenik meg a tárgyhónap 20. napja után, immár évek óta változatlan áron. Elemző írásai, a könyvtári trendeket, tárgyköröket, problémákat tárgyaló publikációi a könyvtárosszakma számára megkerülhetetlenné teszik a 3K-t.
A folyóirat szerkesztősége szeretné felhívni előfizetői figyelmét, hogy 2012 októberétől a nyomdába kerüléssel egyidőben elektronikusan is hozzáférhetők a lapszámok. Ezt a szolgáltatást az előfizetők – mind az egyéniek, mind az intézmények – vehetik igénybe, a folyóirat honlapján (http://ki.oszk.hu/3k) található űrlap kitöltésével érhetik el a szolgáltatást.
Forrás: Könyvtári Intézet, http://ki.oszk.hu/content/konyv-konyvtar-konyvtaros-elofizetesi-felhivas
KIT Hírlevél
Julianus-program a diaszpóra magyar emlékeinek összegyűjtéséért
Az IFLA-HUN levelezőlista moderátora, Haraszti Katalin közlése szerint nem látszik lehetetlennek, hogy az NKA által a közelmúltban meghirdetett pályázattal forrást is lehet szerezni például az argentínai magyar könyvtárról szóló cikk kapcsán felvetett ötletek és javaslatok megvalósítására, amelybe önkéntesként is be lehet kapcsolódni az alábbiak szerint:
A diaszpórában lévő magyar emlékek egységes szempontrendszer alapján történő felmérése, ezek széles hozzáférhetőségének megteremtése a célja a nemzetpolitikai államtitkárság Julianus-programjának, amelynek dokumentált anyaga a 2013-as diaszpóratanács ülésére készülhet el – közölte Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A programot a Magyarság Háza koordinálja. A kataszter a világszerte fellelhető magyar házakra, központokra, magyar alapítású iskolákra, templomok, szerzetesi közösségek épületeire terjedne ki. Magában foglalná továbbá az idősotthonok, magyar tulajdonban lévő temetők, múzeumok, gyűjtemények, könyvtárak, szobrok, emlékművek, emléktáblák, utca- és térnevek, emlékparkok összegyűjtését is – mondta el a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A munkába a tulajdonosok, illetve használók mellett cserkészeket és önkénteseket is bevonnának. Nemcsak a kifejezetten magyar tulajdonokat keresik, hanem szeretnék, ha minden diaszpóraközösség felmérné, hogy milyen magyar emlékhelyek vannak náluk – mutatott rá, kiemelve: ez nagyon nagy igény a diaszpóra magyarsága részéről is, mert szeretnék ezeket az értékeket megőrizni és átadni a következő nemzedéknek.
Répás Zsuzsanna tájékoztatása szerint a kataszter információforrásul szolgálhatna az adott országba utazóknak, turistáknak, és országimázs-építő anyagként a nagykövetségeken és a konzulátusokon ingyenes tájékoztatóként is elérhető lenne.
Akik érdeklődnek a program iránt, forduljanak a Magyarság Házához (a Nemzetpolitikai Kutatóintézethez).
Forrás: MTI, 2012. október 15.
Haraszti Katalin, az IFLA-HUN moderátora
http://maszol.ro/index.php/kulfold/3739-julianus-program-a-diaszpora-magyar-emlekeinek-osszegyujteseert
Az IFLA-HUN levelezőlista moderátora, Haraszti Katalin közlése szerint nem látszik lehetetlennek, hogy az NKA által a közelmúltban meghirdetett pályázattal forrást is lehet szerezni például az argentínai magyar könyvtárról szóló cikk kapcsán felvetett ötletek és javaslatok megvalósítására, amelybe önkéntesként is be lehet kapcsolódni az alábbiak szerint:
A diaszpórában lévő magyar emlékek egységes szempontrendszer alapján történő felmérése, ezek széles hozzáférhetőségének megteremtése a célja a nemzetpolitikai államtitkárság Julianus-programjának, amelynek dokumentált anyaga a 2013-as diaszpóratanács ülésére készülhet el – közölte Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A programot a Magyarság Háza koordinálja. A kataszter a világszerte fellelhető magyar házakra, központokra, magyar alapítású iskolákra, templomok, szerzetesi közösségek épületeire terjedne ki. Magában foglalná továbbá az idősotthonok, magyar tulajdonban lévő temetők, múzeumok, gyűjtemények, könyvtárak, szobrok, emlékművek, emléktáblák, utca- és térnevek, emlékparkok összegyűjtését is – mondta el a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A munkába a tulajdonosok, illetve használók mellett cserkészeket és önkénteseket is bevonnának. Nemcsak a kifejezetten magyar tulajdonokat keresik, hanem szeretnék, ha minden diaszpóraközösség felmérné, hogy milyen magyar emlékhelyek vannak náluk – mutatott rá, kiemelve: ez nagyon nagy igény a diaszpóra magyarsága részéről is, mert szeretnék ezeket az értékeket megőrizni és átadni a következő nemzedéknek.
Répás Zsuzsanna tájékoztatása szerint a kataszter információforrásul szolgálhatna az adott országba utazóknak, turistáknak, és országimázs-építő anyagként a nagykövetségeken és a konzulátusokon ingyenes tájékoztatóként is elérhető lenne.
Akik érdeklődnek a program iránt, forduljanak a Magyarság Házához (a Nemzetpolitikai Kutatóintézethez).
Forrás: MTI, 2012. október 15.
Haraszti Katalin, az IFLA-HUN moderátora
http://maszol.ro/index.php/kulfold/3739-julianus-program-a-diaszpora-magyar-emlekeinek-osszegyujteseert
Olvastad, olvasnád? Beszéljünk róla! - olvasóklub a székelyudvarhelyi könyvtárban
Olvasóklubot hozott létre a székelyudvarhelyi városi könyvtár, ahol a könyvbarátok kellemes környezetben megoszthatják egymással olvasmányélményeiket. A kísérleti jelleggel elindított klub első találkozójára 2012. október 17-én délután került sor.
Gálovits Rózsa könyvtáros álmodta meg az udvarhelyi könyvklubot, ahol a részvevők kellemes környezetben, egy pohár forró tea vagy kávé mellett elbeszélgethetnek legfrissebb olvasmányélményeikről, kedvenc könyveikről. 'Mindenkinek van olyan olvasmányélménye, amit szívesen megosztana másokkal, esetleg kíváncsi a művel kapcsolatos más véleményekre is' – mondta el az ötletgazda. Rózsa elképzelése szerint mindig egy könyvről szólna a beszélgetés, amelyet előzőleg minden klubtag elolvasott. Az olvasóklub találkozásain való részvételnek tehát egyetlen feltétele van: hogy a jelenlévők mind ismerjék az adott könyveket. A klubtagok havonta egyszer ülnének össze, hogy mindenkinek bőven legyen ideje beleásni magát az adott olvasmányba. 'Főként szépirodalmi művekről lenne szó, nekem már van néhány ötletem, de minden javaslatot szívesen fogadok' – tette hozzá a szervező. A felhívás egyelőre felnőtteknek szól, Rózsa azonban azt is fontolgatja, hogy idővel fiataloknak külön olvasóklubot is létre lehetne hozni. 'Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek és fiatalok sokkal nyitottabbak és bátrabbak, fenntartások nélkül megosztják véleményüket egy-egy olvasmányról. A felnőttek rendszerint zárkózottabbak, de remélem, a kellemes környezetben sikerül mindenkinek feloldódnia, hisz az egész kezdeményezés lényege az lenne, hogy mindenki szabadon hozzászóljon a témához' – magyarázta.
Forrás: http://www.szh.ro/aktualis/udvarhelyszek/olvasoklub-alakul-udvarhelyen
http://uh.ro/kultura/irodalom/11307-olvastad-olvasnad-beszeljunk-rola
Olvasóklubot hozott létre a székelyudvarhelyi városi könyvtár, ahol a könyvbarátok kellemes környezetben megoszthatják egymással olvasmányélményeiket. A kísérleti jelleggel elindított klub első találkozójára 2012. október 17-én délután került sor.
Gálovits Rózsa könyvtáros álmodta meg az udvarhelyi könyvklubot, ahol a részvevők kellemes környezetben, egy pohár forró tea vagy kávé mellett elbeszélgethetnek legfrissebb olvasmányélményeikről, kedvenc könyveikről. 'Mindenkinek van olyan olvasmányélménye, amit szívesen megosztana másokkal, esetleg kíváncsi a művel kapcsolatos más véleményekre is' – mondta el az ötletgazda. Rózsa elképzelése szerint mindig egy könyvről szólna a beszélgetés, amelyet előzőleg minden klubtag elolvasott. Az olvasóklub találkozásain való részvételnek tehát egyetlen feltétele van: hogy a jelenlévők mind ismerjék az adott könyveket. A klubtagok havonta egyszer ülnének össze, hogy mindenkinek bőven legyen ideje beleásni magát az adott olvasmányba. 'Főként szépirodalmi művekről lenne szó, nekem már van néhány ötletem, de minden javaslatot szívesen fogadok' – tette hozzá a szervező. A felhívás egyelőre felnőtteknek szól, Rózsa azonban azt is fontolgatja, hogy idővel fiataloknak külön olvasóklubot is létre lehetne hozni. 'Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek és fiatalok sokkal nyitottabbak és bátrabbak, fenntartások nélkül megosztják véleményüket egy-egy olvasmányról. A felnőttek rendszerint zárkózottabbak, de remélem, a kellemes környezetben sikerül mindenkinek feloldódnia, hisz az egész kezdeményezés lényege az lenne, hogy mindenki szabadon hozzászóljon a témához' – magyarázta.
Forrás: http://www.szh.ro/aktualis/udvarhelyszek/olvasoklub-alakul-udvarhelyen
http://uh.ro/kultura/irodalom/11307-olvastad-olvasnad-beszeljunk-rola
"Változó könyvtáraké a jövő" – országos konferencia
"Változó
könyvtáraké a jövő" címmel zajlott a Brăila Megyei Könyvtárban, 2012.
október 18–20. között a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak
Egyesülete (ANBPR) 2012. évi őszi konferenciája és egyben tisztújító
közgyűlése. Az egyesület vezetősége és a több mint kétszáz részvevő
fontosnak tartotta az elmúlt négy év kiértékelését a közkönyvtárak,
valamint a szakmai szervezet fejlődése, átalakulása szempontjából, a
Biblionet országos program megvalósítása kapcsán. A konferencia egyik
kiemelt témája volt a könyvtárakra háruló felelősség a szellemi
tulajdonjog védelme terén. A könyvtárak továbbra is megszabott jogi
keretek között szolgáltatnak információt, ugyanakkor bekapcsolódnak a
könyvtárhasználók tájékoztatásába a könyvtárban szerzett információ
törvényes és etikus felhasználásáról. Napjainkban a könyvtárak nemcsak
szolgáltatják, hanem létrehozzák a tartalmat, főleg digitális formában.
A digitális tartalomszolgáltatás szintén a szellemi tulajdonjog
betartásával történik.
Sor került az egyesület vezetőségének megválasztására is, a statútumnak megfelelően. Az elkövetkező négy évre Dragoş Adrian Neagu, a házigazda könyvtár igazgatója lett a választott elnök (http://www.anbpr.org.ro/index.php/tiri-/35-tiri/507-noua-structur-de-conducere-a-anbpr-validat-prin-vot-la-conferina-naional-de-la-brila.html).
Sor került az egyesület vezetőségének megválasztására is, a statútumnak megfelelően. Az elkövetkező négy évre Dragoş Adrian Neagu, a házigazda könyvtár igazgatója lett a választott elnök (http://www.anbpr.org.ro/index.php/tiri-/35-tiri/507-noua-structur-de-conducere-a-anbpr-validat-prin-vot-la-conferina-naional-de-la-brila.html).
Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda – az ANBPR Hargita megyei tagszervezetének elnöke
Könyvet lehet kölcsönözni a CFR IC járatain
A Román Vasúti Társaság (CFR) ingyenes könyvkölcsönzési lehetőséget biztosít az intercity vonatokon. Nyomtatott és elektronikus könyvet egyaránt lehet kikölcsönözni. E-könyvet azok az utasok tölthetnek le ingyenesen, egy QR-kód leolvasásával, akiknek internetkapcsolattal rendelkező okostelefonjuk van.
A BookLand és a CFR megállapodásával azoknak a kívánságát szeretnénk teljesíteni, akik szeretnek utazás közben olvasni. Számukra nyílik mostantól lehetőség az ingyenes könyvkölcsönzésre – írja a CFR közleményében. Az akciót 2012. október 19-től egy héten keresztül tesztelték a Bukarest–Galac közötti IC 573-as, illetve a Galac–Bukarest közötti IC 572-es vonalon, és a visszajelzések függvényében döntenek, hogy kiterjesztik-e az egész országra.
A szolgáltatás bevezetésével az utasok elsőként Marin Preda, Nadine de Rothschild, Pascal Bruckner, Adelina Patrichi és Pierre Enckell által jegyzett könyveket olvashattak a vonaton.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=17622
http://www.nyugatijelen.com/kronika/konyvet_lehet_kolcsonozni_a_cfr_ic_jaratain.php
A Román Vasúti Társaság (CFR) ingyenes könyvkölcsönzési lehetőséget biztosít az intercity vonatokon. Nyomtatott és elektronikus könyvet egyaránt lehet kikölcsönözni. E-könyvet azok az utasok tölthetnek le ingyenesen, egy QR-kód leolvasásával, akiknek internetkapcsolattal rendelkező okostelefonjuk van.
A BookLand és a CFR megállapodásával azoknak a kívánságát szeretnénk teljesíteni, akik szeretnek utazás közben olvasni. Számukra nyílik mostantól lehetőség az ingyenes könyvkölcsönzésre – írja a CFR közleményében. Az akciót 2012. október 19-től egy héten keresztül tesztelték a Bukarest–Galac közötti IC 573-as, illetve a Galac–Bukarest közötti IC 572-es vonalon, és a visszajelzések függvényében döntenek, hogy kiterjesztik-e az egész országra.
A szolgáltatás bevezetésével az utasok elsőként Marin Preda, Nadine de Rothschild, Pascal Bruckner, Adelina Patrichi és Pierre Enckell által jegyzett könyveket olvashattak a vonaton.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=17622
http://www.nyugatijelen.com/kronika/konyvet_lehet_kolcsonozni_a_cfr_ic_jaratain.php
Új vezetője van a gyergyószentmiklósi könyvtárnak
Új
igazgató került két gyergyószentmiklósi művelődési intézmény, a Figura
Stúdió Színház és a Városi Könyvtár élére: a Figura igazgatója Czegő
Csongor sepsiszentgyörgyi dramaturg lett, a könyvtár menedzseri állását
pedig az intézmény egyik korábbi alkalmazottja, Keresztes Csongor
nyerte el. A versenyvizsgákat már a nyár elején kiírták, a könyvtár és
a színház számára azonban kétszer is meg kellett hirdetni a pályázatot.
A könyvtár esetében Kis Portik Irén korábbi igazgató nem pályázta meg
újra a tisztséget, az új jelentkezők közül pedig senki nem tudta
teljesíteni a feltételeket. Keresztes Csongor már az első
versenyvizsgára is jelentkezett, de akkor nem tudta dokumentumokkal
igazolni felsőfokú végzettségét. Időközben kézhez kapta az egyetemi
oklevelét.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=68380
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=68380
Mo Jen nyerte az irodalmi Nobel-díjat
Mo Jen kínai író Guan Moye néven látta meg 1955-ben a napvilágot. Művészneve, amelyet első regénye írásakor választott magának, azt jelenti: nem beszél. Műveit sokszor hasonlítják Günter Grass, William Faulkner vagy Gabriel Garcia Márquez regényeihez. Ő egyik interjújában erre azt mondta, hogy amikor 1981-ben írásra adta a fejét, akkor még egy könyvet sem olvasott sem Márqueztől, sem pedig Faulknertől. Először csak 1984-ben olvasta műveiket, és kétségtelen – ismerte el Mo –, hogy ez a két író nagy hatással volt munkájára.
Híres író, aki azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Stílusát Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez is hasonlítják. A Nobel-bizottság szerint 'mágikus realizmusával ügyesen keveri a népmesét a történelemmel, a történelmet a kortárs időkkel'.
Mo Jen 1955-ben született Kína Shandong tartománya Gaomi megyéjében, parasztcsaládban. Az írónak rendkívül mély érzései vannak szülőföldje és általában a falvak iránt. Alkotásainak állandó témája a falu. Mo Jen 1976-ban eltávozott szülőföldjéről és a hadseregben is szolgált. Szülőföldje, Gaomi lassan emlék lett számára. Ezen emlékei alapján írt több novellát és regényt, amelyek meghozták neki az írói hírnevet. Bár már régóta városban él, továbbra is gyakran visszajár látogatóba szülőföldjére.
A Life and Death Are Wearing Me Out címmel írt legutolsó regénye állítólag 43 nap alatt készült el. Az 500 ezer leütésből álló történetet kézzel írta hagyományos kínai papírra, csak tintát használt.
A Nobel-díj odaitélésével kapcsolatos reakciókból kiderült, hogy Mo Jen a kínai államvezetéssel nagyon jó viszonyt ápol. A börtönben fogva tartott, két évvel ezelőtti Nobel-békedíjasról nem mert beszélni, Frankfurtba a disszidens kínai írók miatt nem ment el.
Forrás és teljes írás itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/11/mo_yan_nyerte_az_irodalmi_nobel-dijat
A friss Nobel-díjas Mo Jenről az Európa-szerte népszerű és elismert Ai Vej-vej úgy nyilatkozott , hogy nem tiszteli a szellemi szabadságot, nem egy határozott gondolkodó, általában a párt akaratát képviseli. Ami nem is meglepő, ha tudjuk, hogy egyike volt annak a 100 kínai írónak, akik lemásolták Mao Ce-tung beszédét, amelyben elmagyarázza, a művészet miként tudja szolgálni a kommunizmust.
Teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/14/botranyok_az_irodalmi_nobel-dij_korul
Amellett, hogy kik kapták meg eddig és kik kapják meg ezután az irodalmi Nobel-díjat, még egy legalább ennyire égető kérdés van: kik nem kapták meg és miért?
A Könyvesblogon – a teljesség igénye nélkül – azokat a világirodalmi nagyságokat szedték össze, akik megérdemelték volna, ám soha nem részesülhettek ebben az elismerésben. Közéjük tartozott például Mark Twain, de Tolsztoj sem kapta meg soha a díjat. A nagy kimaradók közé tartozik James Joyce is, holott sokak szerint ő volt az, aki forradalmasította a huszadik századi prózaírást, és Salman Rushdie-tól John Updike-ig se szeri, se száma azoknak a szerzőknek, akikre bevallottan hatott Joyce munkássága. Az eltűnt idő nyomában szerzője, Marcel Proust 1920-ban csak egy hajszállal csúszott le a díjról.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/13/nobel_638
Mo Jen kínai író Guan Moye néven látta meg 1955-ben a napvilágot. Művészneve, amelyet első regénye írásakor választott magának, azt jelenti: nem beszél. Műveit sokszor hasonlítják Günter Grass, William Faulkner vagy Gabriel Garcia Márquez regényeihez. Ő egyik interjújában erre azt mondta, hogy amikor 1981-ben írásra adta a fejét, akkor még egy könyvet sem olvasott sem Márqueztől, sem pedig Faulknertől. Először csak 1984-ben olvasta műveiket, és kétségtelen – ismerte el Mo –, hogy ez a két író nagy hatással volt munkájára.
Híres író, aki azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Stílusát Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez is hasonlítják. A Nobel-bizottság szerint 'mágikus realizmusával ügyesen keveri a népmesét a történelemmel, a történelmet a kortárs időkkel'.
Mo Jen 1955-ben született Kína Shandong tartománya Gaomi megyéjében, parasztcsaládban. Az írónak rendkívül mély érzései vannak szülőföldje és általában a falvak iránt. Alkotásainak állandó témája a falu. Mo Jen 1976-ban eltávozott szülőföldjéről és a hadseregben is szolgált. Szülőföldje, Gaomi lassan emlék lett számára. Ezen emlékei alapján írt több novellát és regényt, amelyek meghozták neki az írói hírnevet. Bár már régóta városban él, továbbra is gyakran visszajár látogatóba szülőföldjére.
A Life and Death Are Wearing Me Out címmel írt legutolsó regénye állítólag 43 nap alatt készült el. Az 500 ezer leütésből álló történetet kézzel írta hagyományos kínai papírra, csak tintát használt.
A Nobel-díj odaitélésével kapcsolatos reakciókból kiderült, hogy Mo Jen a kínai államvezetéssel nagyon jó viszonyt ápol. A börtönben fogva tartott, két évvel ezelőtti Nobel-békedíjasról nem mert beszélni, Frankfurtba a disszidens kínai írók miatt nem ment el.
Forrás és teljes írás itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/11/mo_yan_nyerte_az_irodalmi_nobel-dijat
A friss Nobel-díjas Mo Jenről az Európa-szerte népszerű és elismert Ai Vej-vej úgy nyilatkozott , hogy nem tiszteli a szellemi szabadságot, nem egy határozott gondolkodó, általában a párt akaratát képviseli. Ami nem is meglepő, ha tudjuk, hogy egyike volt annak a 100 kínai írónak, akik lemásolták Mao Ce-tung beszédét, amelyben elmagyarázza, a művészet miként tudja szolgálni a kommunizmust.
Teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/14/botranyok_az_irodalmi_nobel-dij_korul
Amellett, hogy kik kapták meg eddig és kik kapják meg ezután az irodalmi Nobel-díjat, még egy legalább ennyire égető kérdés van: kik nem kapták meg és miért?
A Könyvesblogon – a teljesség igénye nélkül – azokat a világirodalmi nagyságokat szedték össze, akik megérdemelték volna, ám soha nem részesülhettek ebben az elismerésben. Közéjük tartozott például Mark Twain, de Tolsztoj sem kapta meg soha a díjat. A nagy kimaradók közé tartozik James Joyce is, holott sokak szerint ő volt az, aki forradalmasította a huszadik századi prózaírást, és Salman Rushdie-tól John Updike-ig se szeri, se száma azoknak a szerzőknek, akikre bevallottan hatott Joyce munkássága. Az eltűnt idő nyomában szerzője, Marcel Proust 1920-ban csak egy hajszállal csúszott le a díjról.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2012/10/13/nobel_638
Székely falutízesek – új könyv a székely önismeretért
A Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában 2012. október 17-én este mutatták be Ambrus Tünde Székely falutízesek című könyvét. A kötetet Zayzon Sámuel nyugalmazott iskolaigazgató ismertette. A könyv a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelent meg Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Szépvízi Közbirtokosság és a Csíkszentmiklósi Közbirtokosság támogatásával.
2010-ben az amerikai Székely Előfutár Alapítvány Balás Elek-ösztöndíjat ítélt oda Ambrus Tündének, aki a székely falutízest mint földrajzi teret és társadalmat meghatározó sajátosságot vizsgálta. Az ösztöndíjas Ambrus Tünde 2010-ben summa cum laude minősítéssel védte meg a székely falutízesekről írt doktori disszertációját a Pécsi Tudományegyetemen. A mintegy 170 oldalas doktori dolgozatból született meg a most bemutatott kötet.
'A mű felépítése, nyelvezete, stílusa egy doktori értekezés követelményrendszeréhez igazodik, nem regény, nem is tudománynépszerűsítő munka, ennek ellenére nem csak a szakma számára van érteke és üzenete, hanem minden, magára valamit adó, átlag műveltségű székely ember számára is. Ez a könyv a kollektív székely önismeret szempontjából fontos' – emelte ki Zayzon Sámuel.
'Székelyföldön, ha a Csíki, a Gyergyói-havasok, a Hargita lealacsonyodó vonulatainál vagy éppen a Sóvidéken járunk, gyakran találkozunk a tízes kifejezéssel. A tízes mint településtörténeti és tájföldrajzi fogalom a székely társadalomszervezés legkisebb egysége' – értekezik a témáról Ambrus Tünde, aki a doktori megszerzése után hazatért Csíkszeredába, és jelenleg a Joannes Kájoni Iskolaközpontban tanít; munkája elismeréseként 2012 októberében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Apáczai-díjjal tüntette ki.
Dolgozata keretében összefoglalja a székely falutízesekkel kapcsolatos ismereteket, a tízesek kialakulásában szerepet játszó történeti tényeket. Térben és időben vizsgálja, mely természeti és társadalmi tényezők hatására változtak, fejlődtek, konzerválódtak vagy éppen sorvadtak el a tízesek – hangzott el a bemutatón, a szerzőnek Kozma Máriával, a kiadó főszerkesztőjével folytatott beszélgetése során. A könyvbemutató végén a szerző dedikálta munkáját.
Forrás: http://86.35.4.218/aktualis/csikszek/szekely-falutizesek
A Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában 2012. október 17-én este mutatták be Ambrus Tünde Székely falutízesek című könyvét. A kötetet Zayzon Sámuel nyugalmazott iskolaigazgató ismertette. A könyv a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelent meg Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Szépvízi Közbirtokosság és a Csíkszentmiklósi Közbirtokosság támogatásával.
2010-ben az amerikai Székely Előfutár Alapítvány Balás Elek-ösztöndíjat ítélt oda Ambrus Tündének, aki a székely falutízest mint földrajzi teret és társadalmat meghatározó sajátosságot vizsgálta. Az ösztöndíjas Ambrus Tünde 2010-ben summa cum laude minősítéssel védte meg a székely falutízesekről írt doktori disszertációját a Pécsi Tudományegyetemen. A mintegy 170 oldalas doktori dolgozatból született meg a most bemutatott kötet.
'A mű felépítése, nyelvezete, stílusa egy doktori értekezés követelményrendszeréhez igazodik, nem regény, nem is tudománynépszerűsítő munka, ennek ellenére nem csak a szakma számára van érteke és üzenete, hanem minden, magára valamit adó, átlag műveltségű székely ember számára is. Ez a könyv a kollektív székely önismeret szempontjából fontos' – emelte ki Zayzon Sámuel.
'Székelyföldön, ha a Csíki, a Gyergyói-havasok, a Hargita lealacsonyodó vonulatainál vagy éppen a Sóvidéken járunk, gyakran találkozunk a tízes kifejezéssel. A tízes mint településtörténeti és tájföldrajzi fogalom a székely társadalomszervezés legkisebb egysége' – értekezik a témáról Ambrus Tünde, aki a doktori megszerzése után hazatért Csíkszeredába, és jelenleg a Joannes Kájoni Iskolaközpontban tanít; munkája elismeréseként 2012 októberében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Apáczai-díjjal tüntette ki.
Dolgozata keretében összefoglalja a székely falutízesekkel kapcsolatos ismereteket, a tízesek kialakulásában szerepet játszó történeti tényeket. Térben és időben vizsgálja, mely természeti és társadalmi tényezők hatására változtak, fejlődtek, konzerválódtak vagy éppen sorvadtak el a tízesek – hangzott el a bemutatón, a szerzőnek Kozma Máriával, a kiadó főszerkesztőjével folytatott beszélgetése során. A könyvbemutató végén a szerző dedikálta munkáját.
Forrás: http://86.35.4.218/aktualis/csikszek/szekely-falutizesek
2012.
október 19-én a kolozsvári Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva termében
bemutatták az első erdélyi e-könyvet, Kelemen Attila Ármin Így működik
Markó Béla című interjúkötetét. A Transindex Zágoni Balázst, a Koinónia
Kiadó igazgatóját kérdezte a fejlesztésekről és jövőbeli terveikről.
'Tavaly döntöttük el, hogy e-könyvet fogunk kiadni. Az azóta eltelt idő gyakorlatilag a kísérletezéssel telt el, egyrészt anyagot gyűjtöttünk, hogy miként működik, utána pedig a megfelelő formátumokat próbáltuk legyártani. Idén késő tavasszal jutottunk el arra a szintre, hogy tudunk e-könyvet készíteni' - fejtette ki Zágoni.
'Áttörés a magyar könyvpiacon nem történt, tehát most is messze 1% alatt van az e-könyvek részesedése a teljes piacból, viszont már nagyon sok ember rendelkezik olyan eszközzel, amellyel e-könyvet lehet olvasni. Ezek nem kimondottan e-könyvre kifejlesztett olvasót jelentenek, mint például az Amazon Kindle-je, hanem bármilyen táblagépet és okostelefont, ami alkalmas arra, hogy olvassanak rajta.'
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen formátumban jelenik meg majd a könyv, a kiadó vezetője elmondta: '- Nagyon széles skálán lesz elérhető, a különböző dedikált e-könyv olvasóktól a táblagépekig és okostelefonokig. Úgy .mobi, mint .epub formátumban elérhető lesz. Fontos viszont megjegyezni, hogy nem a Koinónia Kiadó oldalán terjesztjük. Tehát azt, aki a mi oldalunkon keresi, a rendszerünk át fogja irányítani az eKönyv Magyarország oldalára. De akár a Shopline vagy a Líra áruház oldalán is meg lehet majd vásárolni a könyvet.'
A könyvbemutatónak tulajdonképpen két izgalmas kérdése volt, amiért a népes közönség összegyűlt a helyszínen. Hogyan mutatnak be egy könyvet, amely fizikai valóságában még nem létezik, illetve sikerül-e megtudni, miként működik Markó Béla? Mindkét kérdésre részben választ kaptak a bemutató résztvevői.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=18619
A bemutatóról itt is:
http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2012/10/20/mint-egy-szamuraj-igy-mukodik-marko-bela/
'Tavaly döntöttük el, hogy e-könyvet fogunk kiadni. Az azóta eltelt idő gyakorlatilag a kísérletezéssel telt el, egyrészt anyagot gyűjtöttünk, hogy miként működik, utána pedig a megfelelő formátumokat próbáltuk legyártani. Idén késő tavasszal jutottunk el arra a szintre, hogy tudunk e-könyvet készíteni' - fejtette ki Zágoni.
'Áttörés a magyar könyvpiacon nem történt, tehát most is messze 1% alatt van az e-könyvek részesedése a teljes piacból, viszont már nagyon sok ember rendelkezik olyan eszközzel, amellyel e-könyvet lehet olvasni. Ezek nem kimondottan e-könyvre kifejlesztett olvasót jelentenek, mint például az Amazon Kindle-je, hanem bármilyen táblagépet és okostelefont, ami alkalmas arra, hogy olvassanak rajta.'
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen formátumban jelenik meg majd a könyv, a kiadó vezetője elmondta: '- Nagyon széles skálán lesz elérhető, a különböző dedikált e-könyv olvasóktól a táblagépekig és okostelefonokig. Úgy .mobi, mint .epub formátumban elérhető lesz. Fontos viszont megjegyezni, hogy nem a Koinónia Kiadó oldalán terjesztjük. Tehát azt, aki a mi oldalunkon keresi, a rendszerünk át fogja irányítani az eKönyv Magyarország oldalára. De akár a Shopline vagy a Líra áruház oldalán is meg lehet majd vásárolni a könyvet.'
A könyvbemutatónak tulajdonképpen két izgalmas kérdése volt, amiért a népes közönség összegyűlt a helyszínen. Hogyan mutatnak be egy könyvet, amely fizikai valóságában még nem létezik, illetve sikerül-e megtudni, miként működik Markó Béla? Mindkét kérdésre részben választ kaptak a bemutató résztvevői.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=18619
A bemutatóról itt is:
http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2012/10/20/mint-egy-szamuraj-igy-mukodik-marko-bela/
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése