Október 16-án este hat órai kezdettel a Barca
Kiadó mutatkozott be a csíki érdeklődők előtt. A könyvbemutatót Kelemen Katalin konferálta be. Rövid üdvözlő
beszédében hangsúlyozta a kiadó fontosságát, kiemelvén nemcsak helyi jellegét,
hanem a Kárpát-medencei régió szerepét is.
Veres Emese Gyöngyvér, a Barca
Kiadó alapítója és egyben vezetője Barcasági Könyvek néven mutatta be eddigi
sorozatát. A bemutatkozó alatt Sarány
István újságíró beszélgetett a sokoldalú személyiséggel, ugyanis foglakozik
néprajzkutatással, rádiós munkát végez és újságíró, de otthonosan mozog
barcaság kultúrtörténetben is. A kérdésekre felelve rövid betekintést adott az
érdeklődőknek a barcasági csángók történetéről, néprajzi munkáiról és további
terveiről.
A marosvásárhelyi születésű Veres Emese Gyöngyvér
Brassóban nőtt fel, és jelenleg Budapesten él. Hazájának azonban a Barcaságot
tekinti. Kutatómunkájának nagy része is ehhez a vidékhez kötődik. A barcasági
csángók története, szokásai, mai és régi világa érdekli. Foglakozik a
magyarországi evangélikus közösségek vallási néprajzával, valamint a
Barcaságban élő népek (elsősorban román, magyar, szász) összehasonlító
néprajzával is.
A kiadót Barcaság kisrégió széles körű megismertése
céljából hozta létre. A vidék mindennapi életének, néprajzának és történetének
igyekszik tudományos munkákkal, forráskiadványokkal és más jellegű írásokkal
eleget tenni.
A közönség kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a
barcasági tíz falut elsősorban az evangélikus vallás tartja össze, valamint a
hajdani közös jobbágysors.
A kiadó eddig öt kötettel büszkélkedhet: Ma leszek házadban először vendég. Felnőtté
válás a barcasági csángó gyülekezetekben (2005); „Mikor Oláhország háborút izene.” A barcasági csángók kálváriája (2008); Fóris István: Életem jelentékenyebb napjai, Székely Sári Története; Reiff, Szőke, Trebits és a
többiek – Az osztály naplója (1940-1943) kötetek.
Az első két kötetnek ő maga a szerzője.
Veres Emese Gyöngyvér kutató munkája során
megismerkedett a barcasági csángókkal. Értékmentő és közösségformáló
tevékenysége akkor igazolódott be, amikor a róluk szóló kiadványokat az ott élő
emberek kézbe vehették. Ez után egyre több forrásanyagot ajánlottak fel neki.
A köteteket érdemes kézbe venni, lapozgatni,
kutatni-keresni benne, vagy egyszerűen elolvasni, mert itt Erdélyben minden
történet úgy kerek és egész, ha ismerjük a közeli védékek múltját, jelenét és
szokásait.
A népes közönség soraiban ott voltak a Csíkban élő
vagy a Barcaságból elszármazott brassóiak is. Öröm volt látni, hogy van, aki
még felvállal olyan közösséget, amelynek sorsa a mai napig sem egyszerű. Veress
Emese Gyöngyvér egy kis erőt csopögtetett belé közvetlen és közvetett
munkájával egyaránt. További jó munkát kívánok neki.
Borbé Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése