Módszertani gyűlés Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely- Székelykeresztúr körzet könyvtárosai, a többi körzethez hasonlóan, 2014. november 18-án tartotta módszertani napját, ezúttal Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban, melyen tizenhét könyvtáros vett részt.

    A vendégeket Dénes Tünde Sára könyvtáros fogadta, aki nem csak házigazdája volt az eseménynek, hanem szervezője is. Az előadások sorozatát Barabás Zója, a Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárosa kezdte „Vár a könyvtár” címmel, aki beszélt a könyvtáros és a pedagógus felelősségéről, a tájékoztatás és a kommunikáció fontosságáról és beszámolt a könyvtárában zajló tevékenységekről, mint a Népmese Napja, a Kányádi Sándor szavalóverseny, Mese délután, a balladamondó verseny.

A továbbiakban, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárosaként beszámoltam két tevékenységről (II. Olvasótáborunkról és egy olyan projektsorozatról, amely négy tevékenységből tevődik össze), amelyet Szávuly Emese tanítónő közreműködésével sikerült megvalósítani, hiszen módszertani napunk alapgondolata a pedagógus és könyvtáros együttműködő tevékenysége az olvasás és a könyv megszerettetése céljából. Házigazdánk az iskolájukban működő Olvasókörről beszélt, amely már három éve működik a magyar szakos tanárnő irányításával.

A székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum könyvtárosa, Fekete Erzsébet a náluk zajló könyvtári tevékenységekről számolt be, kiemelve az Iskolai Könyvtárak Világhónapja keretében megszervezett író- olvasó találkozót Szakács István Péterrel, a havonta tartott olvasókört és a Felolvasó maratont. Erzsike nehezményezte, hogy egyes diákok milyen nehezen olvasnak és ezzel már el is indított egy beszélgetést/vitát a témában, bevonva azokat a könyvtáros kolléganőket is, akik ez alkalommal nem hoztak bemutatót magukkal.

Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa beszámolt az „Olvasni jó” elnevezésű programjáról, majd innovatív ötleteit mutatta meg nekünk, hogy milyen módon lehet olvasnivalót ajánlani gyermeknek, felnőttnek egyaránt.

    Módszertani napunk második részében, egy kis kávészünet után, a jelenlevő könyvtárosok megbeszélhették a különböző problémákat, amellyel találkoznak mindennapi tevékenységük során. Tevékenységünk ezen részén vett részt Dáné Szilárd magyar szakos tanfelügyelő, így olyan problémákat is megbeszélhettünk, amelyhez az ő jelenléte elengedhetetlennek bizonyult.

Hatos Melinda,

könyvtáros

Csík körzeti módszertani nap

2014. november tizenhetedikén került sor az idei Csík körzeti módszertani napra.

A módszertani napot jómagam, a csíki magyar könyvtárosokért felelős könyvtáros nyitottam meg.

A köszöntő beszéd után rövid beszámolót tartottam a Csík körzeti könyvtárosok 10 éves múltjáról, munkájukról, szakképesítéséről és jelenlegi helyzetéről. Fontosnak tartottam közölni, hogy e tanévtől nemcsak dokumentarista, hanem más könyvtárosi posztokat is érintett a leépítés. Van ahol nincs könyvtár, máshol „hazafias munkaként” végzik a tanárok vagy segédpedagógusok.

Mint házigazda, a beszámoló után  Az évfordulókra épült rendezvények szerepe az oktatásban bemutatóval folytattam.  A bemutató egy általános képet nyújtott az évfordulóknak jelentőségéről, kiemelve ebben a könyvtárosi rendezvények szerepét. Az egybegyűltek betekintést nyerhettek az évfordulós rendezvények előkészületeibe és annak lezajlásába a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban. A könyvtáros kollégák elé tárt lehetőségekből számos új ötlet született ott helyben.

A második előadó Egyed Daniela volt, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumtól. Előadása jól igazodott a fent említettekhez. Néhány beszámolót mutatott az iskolájukban lezajló és zajlandó évfordulós rendezvényekről, amelyet egybekötött az iskolai könyvtárak projektoktatásával. Kitért a programok előkészületeinek szükségességére is. Ennél a pontnál részletesen beszámolt egy-egy projekt szervezésének az alapvető követelményeiről, amelynek lényegét a programok gördülékenységében látta. Végül pedig bemutatott néhány sikeresen kivételezett projektet, amelyben partnerek voltak az osztályfőnökök, a pszichológus és a szülők is.

Molnár Gyula, a Kós Károly Szakközépiskola könyvtárosa a két előadást értékelve elmondta, hogy a diákok beavatása egy-egy könyvtárosi programba iskolánként változó képet mutat. Szerinte, mint más szaklíceumokban, náluk is komoly kihívásnak számít az olvasás megszerettetése. A tananyaghoz tartozó könyvek és a saját „kötetek” készítése által ért el kisebb-nagyobb sikereket.

Gábor Tünde-Anikót, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium könyvtárosát egy nemrég felfedezett Dobj el mindent, és olvass! olvasásserkentő program nyűgözte le. Segítőeszközként Gombos Péter könyve számít igazi útmutatónak. A közeljövőben ennek megvalósítását tűzte ki célul.

A hozzászólások után mindegyik könyvtáros röviden beszámolt arról a programról, amelyet a közeljövőben szándékszik könyvtárában megejteni.

 Ezt követően rövid beszámolót tartottam a dokumentációs és információs központok jelenlegi helyzetéről, valamint az abban tartott nonformális tevékenységek pozitív kiegészítő mivoltáról az oktatásban.

Szó esett továbbá a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének  állapotáról, a megújított tagságról, és továbbképzési, valamint az iskolai, az egyetemi és a közkönyvtárak közötti együttműködési lehetőségekről, amelynek szemléltetésébe Péter Antal, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium könyvtárosa segített be.

Záróbeszédemben elmondtam, hogy örültem a közös vitáknak, s főleg annak, hogy mindenkinek volt kérdése, amit részben megoldottunk, valamint építő ötlete és véleménye.

Borbé Levente

a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

   
  
Programterv

Csíkszék Könyvtárosainak Módszertani Gyűlése

A Hargita megyei iskolai könyvtárosok módszertani találkozójának témája:

Az évfordulókra épült rendezvények szerepe az oktatásban

A találkozó célkitűzése, hogy elevenen tartva beiktassuk mindennapi tevékenységünkbe a kultúra nagyjainak emlékét.

Helyszín: A CSÍKSZEREDAI MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM

Partnerek:  Csík körzeti könyvtárosok módszertani felelőse és könyvtárosai.

Időpont: 2014. november 17.

Meghívottak:  Csíkszék könyvtárosai

PROGRAM
9,00 – 9,10 a könyvtáros házigazda köszöntőbeszéde
9,10 – 9,30 a csíki könyvtárak jelenlegi helyzete
9,30 – 11,00 a prezentációk bemutatása
11,00 – 11,30 – az előadások témájával kapcsolatos megbeszélések
11,30 – 12,00 – vita a könyvtárosi munkák kiértékeléséről



Előadások témája

Az évfordulókra épült rendezvények szerepe az oktatásban – Borbé Levente, Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda

Évfordulós programok, projektek az olvasás jegyében – Egyed Daniela, Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda

KASTÉLYNAPLÓ

2014. november 11-én, kedden, este hat órakor került sor a Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár előadótermében a Kastélynapló – Erdélyi kastélyok és udvarházak című könyv bemutatására.

Kelemen Katalin könyvtáros üdvözölte az egybegyülteket és röviden taglalta a kötet születésének történetét, majd átadta a szót a szerzőknek.

 A kötetet Orbán Zsolt történész, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium tanára méltatta. Röviden beszámolt az erdélyi kastélyok múltjáról, azoknak pompájáról, hanyatlásáról, kiemelvén az 1990. utáni korszakot, amikor irdatlan pusztulásnak lehetett szemtanúja ezen épületek felkeresésekor. A kastélyok, de nem csak, hanem egyáltalán a régi építészeti értékeink örökségének nagy része veszélyben van. Hogy mit tesz ezért az állam? Hát nem sokat. A nagy jogi hercehurcák közepette visszaszolgáltatott épületek tulajdonosainak leszármazottai nagyrészt külföldön élnek, és nekik az épületek feljavításához nincs elegendő anyagi fedezetük. Ezért nem is érdekli őket, hiszen a történelem csúnyán elbánt velük. A megmaradt erdélyi építészeti örökségünk sorsa nincs a legjobb helyzetben.

    Orbán Zsolt kérdéseire válaszolva a szerzők beszéltek a könyv összeállításának előzményeiről, a terepmunkáról, és természetesen azokról az élményekről, amelyeket útjaik során gyűjtöttek. Az érdeklődő közönség számára ezekről az élményekről naprakészen a világhálón keresztül a blogukon folyamatosan közöltek információt.

    Demeter Zsuzsa és Püsök Botond filmművészet, fotóművészet és média szakot tanultak Kolozsvárott, majd rendezőként diplomáztak le. 2012-ben a Pont Csoport újra pályázatot hirdetett, amelynek 22 nap a kastélyok körül volt a fő témája. Eme projektnek az volt a célja hogy nem éppen szakmabeli szemmel láttassák épített örökségünket. A megkapott lehetőséggel élve, fényképezőgéppel útnak indulva feltérképezték, és bejárták a számukra kijelölt helyeket. A helyszínen dokumentálódva egészen figyelemreméltó anyagot gyűjtöttek össze a kastélyok mai állapotáról. Ezt nemcsak a blogukon keresztül osztották meg az érdeklődőkkel, hanem kisfilmek készítésével tették még érdekesebbé az események menetét, amelyekből néhányat be is mutattak a közönségnek.

    A könyv 47 erdélyi kastélyt és udvarházat jelenít meg, amelyeket a szerzők  Maros, Kolozs, Beszterce Naszód és Szeben megyében kerestek föl, röviden leírva azok keletkezését és mai állapotukat. A leírtakat pedig igen jó minőségű és sokatmondó fotók támasztják alá. Demeter Zsuzsa és Püsök Botond élményeikről beszélve elmondták, hogy nem vártak ki tudja milyen idilli környezetet egy-egy kastély vagy kúria felkeresésénél, de némelyikük látványa teljesen megdöbbentette őket. Annak ellenére, hogy nem művészettörténészek, élethűen ábrázolták Erdély műemlékeinek mai helyzetét. Elszomorítónak találták mai társadalmunk közönyét ehhez a számunkra igen fontos világi épített örökséghez. Sajnos nemcsak a hajdani magyar lakosság folyamatos kicserélődése a baj forrása, hanem az általános érdektelenség is a még megmaradt épületek iránt.

    Mit kellene tennünk, hogy viszontláthassuk kastélyainkat? Mindkét szerző egyöntetű válasza az volt, hogy minimálisan elhelyezni egy útmutató táblát, ami alapján az érdeklődő eljut a kívánt épülethez. A másik fontos, halaszthatatlan dolog pedig az épületek befödése lenne, hiszen enélkül nincs remény az esetleges utólagos megmentésükre sem. Jó volna felrázni a helyiek érdekelődését a saját településükön lévő műemlékek iránt.

Borbé Levente,

könyvtáros

Hogy mi mindenre lehet használni az iskolai könyvtárat...

Mint könyvtáros, magam is tapasztaltam, de sok kolléga információi alapján állíthatom, hogy ha a  rendeltetésnek megfelelő tevékenység zajlik  a könyvtárban, akkor nincs semmi baj, sőt, jómagam egészen felvillanyozódom tőle. Viszont nem vagyok már attól sem elragadtatva, hogyha a diák mondjuk tanulás vagy versenyekre való felkészülés ürügyével jön be a könyvtárba, s egészen mással foglalkozik. Gondolok az előző napi élmények megbeszélésére, boldog viháncolásokra valamilyen saját „téma kapcsán”, a világhálón való nem éppen tananyaghoz és a tudást serkentő anyag böngészésére. Aztán, ha a legelemibb szabályokat sem tartják be, s kaszinónak képzelik a teret, akkor igazán harapós tudok lenni. Főleg, amikor ki tudja hányadjára sem jut el az általam küldött üzenet hozzájuk.  Néha még annak is lehet örülni, ha valaki tanulás gyanánt a könyvére téve fejét álomba szenderül, legalább addig sem zajong. Nem örvendetes dolog mindaz amiről beszéltem, de mégis előnyt élvez iskolaszinten kötelező tanulás szempontjából a diákokkal komplett tele könyvtár időszaka.

    Az előbb említett problémákkal el lehet bánni valahogy, mert a gyerekeket lehet alakítgatni, de vannak esetek, amikor tanárkollégáink állítanak igazi kihívások elé. Például  a különböző kihágásokat elkövetett diákok büntetésének letöltésére használják a könyvtárat. Bárhogy fogalmazunk, enyhén szólva is durva. Eme cselekedettel mintha azt nyugtáznák, hogy a kedves légkörű könyvtári környezet, maga az emberi kultúra is a borzalmak egyik színhelye lenne. Mi az, hogy még büntetésből a könyvtárban kell elszenvednie a komisz gyereknek kópéságáért az időt? Le kell tölteni azt, akár a börtönben...? Vannak pedagógusok, akik buzgó szorgalommal egyezkednek a könyvtárossal, és valami „megalázó” munkát varrnak az elítélt nyakába. Mint például polcrendezgetés, takarítás, könyvek ragasztgatása stb. Így a diákban kialakul az az érzés, hogy a könyvtár nem más, mint egy büntetőhely, ha nem is pont olyan az arculata, de mindenképpen hasonlatos, legalábbis azt idézi fel, csak a rácsok hiányoznak az ablakokról. Van is valami benne, mert sok elítélt ott olvassa el élete során a legtöbb könyvet. Sőt könyvet is ír...

    Egy másik érdekes jelenség mifelénk, hogy a vidéki gyerekek (főleg általános iskolákban),  mint egy csomagmegőrzőben a könyvtárban dekkolnak, amíg valaki hozzátartozó értük nem jön. Addig éli a kis világát, ki tudja a könyvtáros még meg is szeretteti véle az olvasást. Legtöbbször nem így van, mert a gyerek is vágyakozik haza, s a munkaidején kívül ott ücsörgő  könyvtáros úgyszintén.

     A könyvtárban való gyerekmegőrzés másfajta módozata a lyukasórák alatti könyvtárlátogatás. Amikor a kedves gyerekek önszántukon kívül be vannak terelve az információ csodálatos világába. Létezik mostanság az a bizonyos hittan óra, ami jelenleg megint nem kötelező, és ebből kifolyólag azok a diákok akik nem óhajtanak részt venni rajta szintén a könyvtárba vannak küldve. Ezen kívül azokban a városokban, ahol van uszoda és jégpálya, a korcsolyázás és az úszás tanítása bele van építve a tananyagba. De mivel nem mindenkinek van felszerelése, esetleg nem óhajtja azt a plusz tevékenységet, szintén a könyvtárban köt ki.  Ezek után már az is örömnek számít, még akkor is ha nem helyes, hogyha egy kedves diákpár szerelmi fészkének tekinti a könyvtárat.

    A felsoroltakat lehetne tovább toldani, de gondolom így is eléggé jól van illusztrálva az iskolai könyvtárak másfajta tanár-diák „tevékenységének” arculata. A megoldásokkal csínján kell bánni a könyvtárosoknak, hiszen ahogy a gyakorlat is mutatja, kellemetlen élményeket szerezhetnek maguknak, ha nem tudnak ellenállni annak a nyomásnak, amit külsőleg rájuk aggatnak. Mégis az lenne a legjobb, ha ezek a íratlan kényszertevékenységek nem léteznének. Kiiktatásuk minden iskolai könyvtárnál sajátosságuktól függően más és más feladatot von maga után.

Borbé Levente, könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2014/11. számából

Fehér Klára Irodalmi-díj – pályázat
A Nemes László író és műfordító által 2003-ban alapított Fehér Klára Irodalmi-díj Kuratóriuma a 2015-ös évben is várja a tehetséges fiatalok jelentkezését.
A díjat minden évben egy – esetleg megosztva két – fiatal, 40 év alatti magyar író kapja, a díjkiosztást megelőző egy-két évben írt, illetőleg megjelent, bármely irodalmi műfajba tartozó, a névadó Fehér Klárának humanista, a mindennapi élet tisztaságáért küzdő szellemiségét idéző munkájáért.
A díjkiosztásért felelős alapítvány székhelye a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kuratórium tagjai pedig: Nemes László író és műfordító, a díj alapítója, Görgey Gábor író, Tarján Tamás irodalomtörténész, valamint Arany Zsuzsanna irodalomtörténész.
A 2015. évi pályázat beküldési határideje: 2015. január 31. Pályázni nyomtatásban megjelent művel lehet, részletekről pedig ezen az emailcímen lehet érdeklődni: feherklaradij@gmail.com
Cím: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/a-feher-klara-irodalmi-dij-palyazati-felhivasa

Méhes György tehetségkutató pályázat fiatal alkotóknak
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet az 1989. január 1-je után született alkotók számára, próza és vers kategóriában. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2500, 1500 és 1000 lej összegben. A pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát vagy 8-10 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot.
Beadási határidő: 2014. november 30. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre kell elküldeni.
Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – 2015. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján Kolozsváron tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor.
Bővebb információ: Erdélyi Magyar Írók Ligája, emilpalyazat@gmail.com
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=34633

Székely jelképek pecséten, címerben - könyvbemutató és előadás
Az V. Székelyföld Napok keretében 2014. október 14-én a székely jelképekről hallhatott tartalmas, információkban gazdag előadást a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt érdeklődő közönség. Mihály János történész, kutató, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport koordinátora ismertette a csoport tagjainak eddig megjelent szimbólumtörténeti kiadványait és tevékenységét. Ezt követően Bicsok Zoltán történész, levéltáros előadásában saját pecséttörténeti kutatásait ismertette.
Mostanig három tanulmánykötet jelent meg, amelyek a 2009-ben Hargita Megye Tanácsának támogatásával létrehozott Munkacsoport tagjai által végzett kutatások eredményeit mutatják be. A dolgozatok sok szempontból új megvilágításba helyezték és jelentősen kiegészítették a székelység által évszázadokon keresztül használt szimbólumok történetére vonatkozó ismereteinket. Mihály János bemutatta a megjelent tanulmányok tartalmát, majd szólt a készülő új kötet tanulmányairól is.
Bicsok Zoltán, a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának munkatársa, pecséttörténeti kutatásai során többek között a 18–19. századi Csík-, Gyergyó- és Kászon-széki nemesek pecséthasználatával foglalkozott, beszélt a megjelenés előtt álló tanulmányáról, amelynek témája csíkszéki nemesek állatalakos pecsétjeinek bemutatása.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/170/szekely-jelkepek-pecseten-cimerben--
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/szekely-jelkepeket-ismertettek

Gyimesközéplok község monográfiáját mutatták be
A Székelyföldi Szerzők Napjai keretében, 2014. október 15-én 'A gyimesi hegyek kőből vannak rakva' című kötet, Gyimesközéplok község monográfiája szerzőivel, Tankó Gyula néprajzkutatóval és Mihók Edit könyvtárossal találkozhattak az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A találkozó filmvetítéssel kezdődött, majd a szerzők beszéltek a tartalmas, gazdag képi anyaggal illusztrált monográfiáról, amely a földrajzi, természeti viszonyok bemutatásával kezdődik, benne a község történetének, a helyi néprajzi hagyományoknak, a népi hiedelmeknek, a gyimesiek gazdag táncrendje bemutatásának is tág teret szentelnek a szerzők. A vallási életnek, az egyházközségnek és az iskolarendszer kialakulásának, a kulturális életnek, a gyimesi gazdálkodásnak, a turisztikai lehetőségeknek a bemutatása is helyet kapott a kötetben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/171/gyimeskozeplok-kozseg-monografiajat-mutattak-be
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=846

A magyarság emlékjelei a Bánságban: háromnyelvű kötet bemutatója
Három nyelven megjelent kötetet mutattak be 2014. október 21-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Szekernyés János A magyarság emlékjelei a Bánságban / Semne evocatoare ale maghiarimii în Banat / Evidence of Hungarian Presence in the Banat című, 708 oldalas könyve a történelmi Bánságban (a Maros, a Duna, a Tisza és a Déli Kárpátok határolta térségben) még meglevő, vagy valaha létezett, magyar vonatkozású történelmi, kulturális, tudományos emlékjeleket és emlékhelyeket mutatja be, színes fotókkal, valamint régi képeslapokkal illusztrálva, magyarul, románul és angolul. Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség Elnöke, a könyv szerkesztője és kiadója ismertette a kiadványt, majd a kötet szerzője, Szekernyés János író, újságíró, műkritikus, helytörténész beszélt munkájáról.
A kiadvány célja bizonyítani, hogy a történelmi Bánság egységes földrajzi entitás és magyar történelmi-kulturális szempontból egyazon szellemi hagyaték hordozója – hangzott el a bemutatón. Szász Enikő kiemelte, hogy a könyv a Temesvári Magyar Nőszövetség égisze alatt jött létre, hiszen Temesváron nincs magyar kiadó. A román nyelvű változat azért készült, hogy tudassuk velük, amit mi magunkról tudatni akarunk, a többségi etnikum megismerhesse a kultúránkat, ahogyan azt mi látjuk – fejtette ki Szász Enikő. Angol nyelvre Vallasek Márta fordította le a könyvet, hogy külföldi turisták is használhassák.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/174/a-magyarsag-emlekjelei-a-bansagban

Nyolcvan éve született Hervay Gizella
Hervay Gizella (1934. október 14. – 1982. július 2.) erdélyi költő, író, műfordító sokgyermekes családban nőtt fel, a középiskolát Zilahon végezte (1952), főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte (1952–53), majd a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956).
Akkoriban ismerte meg a szintén költői pályája elején álló Szilágyi Domokost, s ez egész életére, költészetére kihatott. 1961-ben született fiuk Szilágyi Géza Attila (Kobak), a Kobak-mesék főhőse, aki az 1977-es bukaresti földrengés áldozata lett.
Mindhárman a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszanak. Hervay 1978-ban megjelent, Kettészelt madár című kötetében állított emléket férjének és fiának.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=174606

Patrick Modiano kapta az irodalmi Nobel-díjat

A 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a francia Patrick Modianónak ítélte a Svéd Akadémia.

A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Ő a tizenegyedik francia író, aki megkapta a díjat.

Patrick Modiano művei tömörségükről és filozófiai mélységükről ismertek. Több írása magyarul is megjelent.

A francia író 1945-ben született Párizs külvárosában, Boulogne-Billancourt-ban, üzletember apától és színésznő anyától. Középiskolai geometriatanára a francia író, Raymond Queneau volt, aki meghatározó szerepet játszott abban, hogy az irodalom felé fordult. A tanulás helyett mindig is az irodalom érdekelte, 1968-ban jelent meg első regénye, La Place de l’Étoile címmel. 1978-ban a Sötét boltok utcája című regényéért megkapta a Goncourt-díjat. "Regényei témája a holokauszt utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban. A második világháború utáni fiatalság öröksége az a nehezen meghatározható, talán a tisztázás helyett a felejtésbe fojtott, meg nem értett számos probléma, amely jó néhányukat morális, olykor lelki vagy fizikai életképtelenségre ítélte" - írta róla Rőhrig Eszter a 2012-es Műhelyben.

Forrás: http://www.hir24.hu/kultura/2014/10/09/patrick-modiano-kapja-az-irodalmi-nobel-dijat/

http://konyves.blog.hu/2014/10/09/_kapta_a_nobel-dijat

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

Olvasni jó - iskolaszintű verseny a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola

Egri csillagok olvasótábor

Januárban hirdettük meg iskolaszintű nagy könyvvadász olvasási versenyünket, mely során a világ egyik legjobb kikapcsolódási lehetőségével lehetett pontokat gyűjteni és nyerni.

Olvasni jó! –ezt hirdette a sok szebbnél szebben megrajzolt plakát, könyvjelző, az elolvasott, meghallgatott mesékről készült számtalan rajz és a nagyobbak által nagy számban kitöltött feladatlapok és könyvajánlók mind egy-egy elolvasott regény tanúságtételei. 

Sokan avatták iskolánkban ezt az évet az olvasás évévé: olvasva! - hiszen összesen 311-en kapcsolódtak be a versenybe, a legnagyobb pontszámot összegyűjtő osztály tanulói pedig összesen 364 regényt és kisregényt olvastak, iskolánk legügyesebb diákja meg 31 regényt olvasott el januártól júniusig hogy csak a három legkiemelkedőbb adatot említsük. 

Olvasni Jó - hirdető tábla

Versenyünk támogatóinak köszönhetően értékes díjakkal tudtuk megörvendeztetni nyerteseinket június 4-én a díjátadó ünnepségen. Íme  díjazottjaink és díjaik:

Olvasni jó! c. iskolakönyvtári versenyen

I.                    Díjban részesül t Tódor Hajdó Klaudia IV. B osztályos tanuló

II.                  Díjban részesült Pál Vivien IV. A osztályos tanuló

III.                Díjban részesült Benedek Tímea IV. B osztályos tanuló

Dicséretben részesül t Kertész Zsuzsa  IV. B osztályos tanuló

Dicséretben részesült Tófalvi Zsanett  IV. B osztályos tanuló

Mindannyian könyvajándékban részesültek a Bagolyvár és az Árnika könyvesbolt valamint a Könyvmoly Antikvárium jóvoltából, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház értékes ajándéka az Augusztusi Alkotótáborában való ingyenes részvétel, mind az öt dákunk számára, a Tomcsa Sándor Színház az első és második díjazottunkat egy-egy gyerekbérlettel a Csipkerózsika ruhakölcsönző  pedig egy 50%-os kedvezménnyel örvendeztette meg .

Olvasni jó! c. iskolakönyvtári versenyen  évfolyamelső könyvvadász

díjban részesültek:

Lőrincz Gabriella / VIII. B osztályos tanuló

Balázs Andrea / VII. A osztályos tanuló

Timár Edina /V.A  osztályos tanuló

Tódor Hajdó Klaudia / IV. B. osztályos tanuló

Jakab Barna / III. B. osztályos tanuló

Pál Anita / II.B. osztályos tanuló

Marosi Krisztián/ I. B osztályos tanuló

Vetésy Dalma / Előkészítő A. osztályos tanuló

Verset olvasni jó hirdető tábla

A könyvajándékok támogatói a Bagolyvár és az Árnika könyvesbolt valamint a Könyvmoly Antikvárium voltak. A Városi Könyvtár Olvasótáborába kapott meghívást a két legügyesebb 5-8 osztályos pontszerzőnk Timár Edina és Balázs Andrea. 

Könyvcserélde doboz

A legügyesebb osztály díja, a Művelődési Ház támogatásának köszönhetően egy tűzzománc foglalkozás melyre június 11-én került sor, valamint egy egy hetes olvasótábor az iskola könyvtárában július 7 és 11 között, melynek témája Gárdonyi Géza  Egri csillagok c. műve.

Teleki Bolyai könyvtárban

Iskolaszinten az első 30 legügyesebb könyvvadász ajándéka egy kirándulás volt Marosvásárhelyre a Delizsansz KFT támogatásának köszönhetően. Első utunk a Teleki-Bolyai Könyvtárba vezetett, amelynek udvarán a gyerekek Márton Krisztina könyvrestaurátor vezetésével egy múzeumpedagógiai foglalkozás keretén belül ismerkedhettek meg a márványpapír készítés fortélyaival, ezt követte a könyvtár megtekintése, itt Weisz Szidónia könyvtáros mesélt érdekfeszítően a könyvtár történetéről és értékes állományáról, valamint a neves Bolyaikról.

Római nap - színházi műhely

Római nap - színházi műhely

Pánczél Szilamér régész, a Marosvásárhelyi Megyei Múzeum munkatársa vezetésével a Várba látogattunk, ahol, a vár rövid történetének megismerése után három kiállításon vezettek végig a múzeum munkatársai. Így a gyerekek megismerkedhettek az állat és ember sokrétű kapcsolatával,  a Beszélő csontok című kiállítás révén a középkori marosvásárhelyi ferences rendi szerzetesek éltébe nyerhettek betekintést, valamint az érdekfeszítő Gyámolító gyógyír, kúráló pirula. Mozzanatok a gyógyszerészet történetéből c. kiállítás megtekintése után a gazdag információk mellet még egy kis illatzsákkal is gazdagabban térhettek haza, amelyet egy múzeumpedagógiai foglalkozás során készítettek el a múzeum munkatársaival közösen. Ezt követte a lebilincselő marosvásárhelyi Kultúrpalota megtekintése. 

Maros Megyei Múzeumban

Múzeumpedagógia foglalkozás

Köszönjük a Delizsansz KFT., a Teleki-Bolyai Könyvtár és a Marosvásárhelyi Megyei Múzeum támogatását. Külön köszönjük Pánczél Szilamér segítségét, a szervezésben. 

Tűzzománc foglalkozás

 Dunkler Réka, könyvtáros

Novemberi évfordulók 2014

155 éve, 1859. november elsején született József János székely-magyar költő és író.

50 éve, 1964. november elsején született Boka László magyar író, költő és irodalomtörténész.

160 éve, 1864. november másodikán hunyt el Anton Pann (Antonie Pantoleon-Petroveanu) aromán költő, zenetanító és zeneszerző.

145 éve, 1869. november másodikán született Ignotus Hugó (Veigelsberg) német származású magyar-zsidó költő, író, újságíró, kritikus és szerkesztő.

100 éve, 1914. november harmadikán hunyt el Georg Trakl osztrák költő és író.

250 éve, 1764. november negyedikén hunyt el Charles Churchill angol szatirikus író és költő.

520 esztendeje, 1494. november ötödikén született Hans Sachs német költő, mesterdalnok és drámaíró.

1020 esztendeje, 994. november hetedikén hunyt el Ibn Hazm, Abu Muhammad 'Ali andalúziai arab költő, teológus és történész.

600 esztendeje, 1414. november hetedikén született Mauláná Dzsámi nagy perzsa költő és író. Művei nagy hatást gyakorolt a török és az ind irodalomra.

105 éve, november hetedikén született Balázs Gábor magyar újságíró, író, műfordító és ügyvéd.

340 esztendeje, 1674. november nyolcadikán hunyt el John Milton angol költő és politikus.

105 éve, 1909. november kilencedikén hunyt el Gyulai Pál erdélyi magyar író és költő.

85 éve, 1929. november kilencedikén született Kertész Imre zsidó-magyar író és műfordító. Legismertebb alkotása a Sorstalanság.

70 éve, 1944. november kilencedikén hunyt el Radnóti Miklós (Glatter) zsidó származású magyar költő és műfordító.

100 éve, 1914. november tizedikén született Tamás Gáspár székely-magyar író, költő és újságíró.

530 esztendeje,1484 november tizenegyedikén hunyt el Luigi Pulci firenzei olasz költő

1660 esztendeje, 354. november tizenharmadikán született Szent Ágoston római egyházatya, filozófus és egyházi író.

100 éve, 1914. november tizenharmadikán született Határ Győző magyar író, költő, műfordító és filozófus.

150 éve, 1864. október tizennegyedikén született Stefan Zaromski lengyel regényíró esszéista és drámaíró.

45 éve, 1969. november tizenötödikén hunyt el Ito Hithosi (Itó Szei) japán költő, író, műfordító és irodalmár.

350 esztendeje, 1664. november tizennyolcadikán hunyt el Zrínyi Miklós horvát származású magyar költő, hadvezér, politikus és katonai szakíró. Ismert alkotásai: A szigeti veszedelem, Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság.

80 éve, 1934. november tizennyolcadikán hunyt el Lamperth Géza magyar költő, író és színpadi szerző.

80 éve, 1934. november huszadikán hunyt el Joel Lehtonnen finn író, műfordító, kritikus és újságíró.

320 esztendeje, 1694. november huszonegyedikén született Voltaire (François-Marie Arouet) francia író, költő és filozófus. Legismertebb művei: Candide, Filozófiai ábécé és a Vadember.

195 éve, 1819. november huszonkettedikén hunyt el Baróti Szabó Dávid székely-magyar költő, nyelvújító, tanár és jezsuita szerzetes.

145 éve, 1869. november huszonkettedikén született André Gide francia író és esszéista. Ismertebb művei:  A Vatikán titka és A pénzhamisítók.

70 éve, 1944. november huszonkettedikén hunyt el Radó Antal magyar költő, író, műfordító és irodalomtörténész.

120 éve, 1894. november huszonharmadikán hunyt el Barna Ignác magyar költő, műfordító, fogorvos és szakíró.

620 esztendeje, 1394. november huszonnegyedikén született Charles d' Orléans francia költő.

70 éve, 1944. november huszonnegyedikén hunyt el Benda Jenő magyar író, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1904. november huszonötödikén született Alessandro Bonsanti olasz író, irodalomesztéta és szerkesztő.

25 éve, 1989. november huszonötödikén hunyt el Bözödi György székely-magyar író, szociográfus és történész.

320 esztendeje, 1694. november huszonhatodikán született Louis de Boissy francia szatirikus író, költő és drámaíró.

105 éve, 1909. november huszonhatodikán született Eugène Ionesco román származású francia író, az abszurd dráma- és színház megteremtője. Ismertebb művei: A kopasz énekesnő, A mester, Haládi nagy játék (Öröklősdi).

130 éve, 1884. november huszonhetedikén született Vasile Voiculescu román író, költő, drámaíró és orvos.

90 éve, 1924. november huszonhetedikén született Nina Cassian román költőnő, esszéista és fordító.

165 éve, 1849. november huszonnyolcadikán született Gozsdu Elek szerb-macedón és román származású magyar író, drámaíró.

110 éve, 1904. november huszonnyolcadikán született Nancy Mitford angol írónő, drámaíró és szerkesztő.

810 esztendeje, 1204. november harmincadikán hunyt el Fudzsirava no Tosinari japán költő.

460 esztendeje, 1554. november harmincadikán született Philip Sidney angol költő és udvaronc.

140 éve, 1874. november 30-án született Winston Churchill angol író, Nagy Britannia miniszterelnöke.

95 éve, 1919. november harmincadikán született Berkesi András (Bencsik) zsidó származású magyar író.

70 éve, 1944. november harmincadikán hunyt el Ligeti Ernő erdélyi magyar író, publicista és szerkesztő.

70 éve, 1944. november harmincadikán hunyt el Szomory Dezső (Weisz Mór) zsidó származású magyar író, újságíró és drámaíró.

Érdemes tudni

135 éve, 1879. november elsején született gróf Teleki Pál erdélyi származású magyar földrajztudós, politikus és államférfi.

200 éve, 1814. november harmadikán született Emich Gusztáv német származású magyar könyvkereskedő, kiadó és nyomdász.

100 éve, 1914. november harmadikán született Vértes László világhírű magyar ősrégész és történész.

90 éve, 1924. november harmadikán született Csendes Zoltán erdélyi magyar statisztikus és egyetemi tanár.

130 éve, 1884. november hatodikán született Germanus Gyula magyar orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író, valamint történész.

150 éve, 1864. november kilencedikén hunyt el Magyar László magyar földrajzi felfedező, Afrika-kutató.

570 esztendeje, 1444. november tizedikén hunyt el I. Ulászló magyar és III. Ulászló (Władysław III Warneńczyk) néven lengyel király.

310 esztendeje. 1704. november tizedikén hunyt el gróf Apor István székely-magyar főkirálybíró, erdélyi kincstartóés nagybirtokos főúr.

435 esztendeje, 1579. november tizenötödikén hunyt el Dávid Ferenc (Franz Hertel) szász-magyar származású vallásalapító. Az Erdélyi Unitárius Egyház alapítója. Műveit német, magyar és latin nyelven adta ki.

385 esztendeje, 1629. november tizenötödikén hunyt el Bethlen Gábor székely-magyar származású erdélyi fejedelem, és választott magyar király.

275 éve, 1739. november tizenhetedikén született gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár, Janus Pannonius műveinek összegyűjtője és kiadója, valamint a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója.

100 éve, 1909. november tizenhetedikén hunyt el ifj. Kovács Lajos székely-magyar unitárius lelkész és egyházi író.

160 éve, 1854. november tizenkilencedikén született Jancsó Benedek székely-magyar történész, pedagógus és publicista.

60 éve, 1954. november huszadikán született Bencze Mihály hétfalusi csángó-magyar matematikus, tanár, költő, a csángó művészet kutatója.

30 éve, 1984. november huszadikán hunyt el Kozán Imre székely-magyar agrármérnök és mezőgazdasági szakértő.

130 éve, 1884. november huszonegyedikén született Nagy Lajos székely-magyar református egyházi író és lapszerkesztő.

80 éve, 1934. november huszonnegyedikén született Nánási Zoltán erdélyi magyar helytörténész és régész.

85 éve, 1929. november huszonötödikén született Egyed Ákos székely-magyar történész.

200 éve, 1814. november huszonhetedikén született Gábor Áron székely-magyar asztalosmester és nemzeti hős, az 1848-49. forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tűzértisztje.

40 éve, 1974. november harmincadikán hunyt el Jordáky Lajos erdélyi magyar szociológus, kritikus és tanulmányíró.