GONDOLATOK A KÖNYVTÁRRÓL egy esztendőre

Ahogy az Osymandyas könyvtárának ajtaja fölötti felirat gondolata jelezte: a könyvtár nem más mint „ A lélek gyógytára”. A könyvtárakra mindig is nagy szükség volt, van és lesz. Mi sem bizonyítja jobban, mint az általam minden hónapra kiválasztott gondolat füzér.

Országok rongya! könyvtár a neved,

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

 

Január

„A könyvtár annyit ér, amennyire olvasóinak hasznára válik.” 

  Konrad Gesner

Február

„Könyvtárak nélkül mi maradna? Nem lenne sem múltunk, sem jövőnk.”  

Ray Bradbury 

 

Március

„A könyvtárba bárki beléphet, s annak szellemi aranyát számtalanul viheti magával.” 

 Giovanni Pascoli

Április

„ Az ember a könyvtárban egy nagy tőke jelenlétében érzi magát, amely kiszámíthatatlan kamatokat osztogat nesztelenül.”  

Johann Wolfgang Goethe

Május

„A tudás: könyvtárak párlata”  

Anatole France

Június

„Ha van egy kerted és egy könyvtárad, akkor mindened megvan, amire szükséged lehet.” 

 Marcus Tullius Cicero

Július

„A könyvtárrendezés a kritika egyfajta csendes és szerény művészete.”  

Jorge Luis Borges

 Augusztus

„A kertet választom és a könyvtárszobát, a hallgatag sétákat, a szótlan imát és a csendes üldögélést. Miért? Mert így mérhetetlenül többet kapok abból, amire szükségem van.”  

Hamvas Béla

  Szeptember

„Minden könyvtár világkiállítás: mesterelmék mesterműveit mutatja be.” 

Nathaniel Hawthorne

 Október

„A szép mesterségeknek és tudományoknak ha műhelyt akarunk állítani hazánkban, szükséges a könyves házaknak, bibliotékáknak felállítása”  

Aranka György

  November

„Vannak emberek, akik könyveiket teszik a könyvtárakba, de X. úr a könyvtárat teszi könyveibe.” Nicolas Chamfort.

  December

„Egy dolgot biztosan kell hogy tudj, s mégpedig merre van a könyvtár.”  

Albert Einstein

Végszó

„A könyvtár időnként már szűknek bizonyul, mint, ahogy az idő múlásával a ruhádba se férsz bele. A könyvtárak, általában, mint a ruhák a testnek –, szűkké vagy tágassá válhatnak a lélek számára”  

Georg Christophe Lichtemberg

Összeállította: Borbé Levente,

a csíkszeredai  Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

Vendégünk volt Tompa Andrea

A Márton Áron Gimnázium magyar és irodalom szakos tanárai 2015. december 16-án délután négy órától fogadták A fejtől s lábtól szerzőjét, Tompa Andreát. Az írónővel Albert Csilla, a gimnázium egykori diákja és Dimény Áron színészek jöttek, akik részleteket olvastak fel a nemrégiben közösségi térré alakított Magház Klubteremben.

     A vendégeket Bara Katalin magyar szakos tanárnő fogadta. Albert Csilla és Dimény Áron több, mint egy órán keresztül szórakoztatták az egybegyűlteket az általuk kiválasztott részekkel.

    A későbbiekben a regény, vagy a felolvasás nyújtotta élményekről lehetett kérdéseket feltenni. A kérdésekkel együtt a közel három óra kellemesen telt.

    A Fejtől s Lábtól regényről nehéz úgy beszélni, hogy a jelent kivonnánk a történetből még akkor is, ha a cselekménye 100 esztendővel ezelőtt játszódik. Története megállja a helyét hétköznapjainkban is. Az 1910-es évek eleji Erdély mindennapjai életerősen vetítik az olvasó elé az emberek problémáit, s azokra gyógyírt, megoldást keres. A naplószerű regény cselekményfonala két fiatalt kalauzol névtelenül az események kavalkádjában, akik orvostanhallgatóként kerülnek Erdély akkori kulturális központjába, Kolozsvárra. Az egymást követő élménybeszámolók a személyes élményeiken túl élénken tárják fel a korabeli erdélyi világ „ízét-zamatát”. Egy idő után olyan benyomást kelt az olvasóban, mintha folyton ott lennénk, és jön hogy hozzászóljunk, részesei legyünk egy-két beszélgetésnek. A kezdetleges bajok pitiáner problémává zsugorodnak az első világháború súlya alatt, s főként tetőzve a trianoni katasztrófa után. Habár akkor már ők maguk is gyakorló orvosok. Az impériumváltás (román világ) teljesen más világba helyezi át a hősöket. Kettejük párhuzamos történetének véletlenszerű találkozásainak, valamikor a húszas években egy tudatos egymásra találás lesz a vége. Hogy miként folytatódik életük, azt a szerző az olvasók fantáziájára bízza. A kötet egyben egy kultúrtörténeti csemege. Nemcsak Erdély, de a Monarchia és Magyarország akkori hétköznapjaiba, gazdasági helyzetébe, politikai csatározásaiba, tudományos, de főleg orvosi életébe lehet betekintést nyerni. A regény hitelességéhez jól illeszkedik az az egyedi nyelvezet, amellyel az írónő mesterien tud bánni. Nyelvében felismerhető a korabeli, a családi és tájnyelvi, valamint az orvosi kifejezések egyvelege. A történet első perctől magával ragad, s ösztönzően hatva kíváncsivá teszi az olvasót az események tengerében.

   
Albert Csilla és Dimény Áron színművészek olvasatában a könyv másként elevenedett meg. Jobban kihangsúlyozódott az eseményekben megbújó humor, de a szöveg által kínált fokozatos tragédia is. Így is kerek és szerethető volt a történet. Utolsó sorai nyomatékosabbakká váltak.  Az egymásrautaltság érzése szembeszökőbb lett. Mindez egy komoly, kiforrott és gyakorlott olvasási technika eredménye. Új köntösben megeleveníti a szereplőket, akik - úgy tetszik -, mintha ők lennének az asztal mellett, s csak elbeszélnék mindazt, ami történt, kivetítve pillanatnyi hangulatukat is. Hiába olvastak fel egymás mellett, mert ugyanolyan párhuzamosan hatott, mintha néma olvasás közben tennénk meg. Csak a végén kerültek „közel” egymáshoz, mikor közös párbeszéddel érintették lényüket.

    A Tompa Andreának feltett kérdések is izgalmasak voltak. Úgy a diákok, mint a tanári kar kivette részét belőle. A közönségi sokadalom soraiban résztvevők kíváncsisága szinte fékezhetetlen volt. Kérdések sora röpködött a levegőben. Az írónő a kérdésekre reagálva készségesen válaszolt mindegyikre, amiből nemcsak a regény titkairól kaptunk általános képet, hanem annak elkészítéséről is, egyáltalán arról az univerzumról, amelyben megszületett a könyv. Jól látszott, hogy egy alapos és kidolgozott munka eredménye, s ezért vált olvasmányossá. Könnyen betekintést lehetett nyerni a férfi és a női szereplők tulajdonságainak felvázolásába, a kortörténeti nevezetességek megragadásának ábrázolásába, a háború előtti és alatti feszültségek érzékeltetésébe stb... A szereplők történetére utalva elmondta, hogy mindenkinek saját magának kell megküzdenie élete ügyes-bajos dolgaival, mert a problémák elintézése elsősorban magányban és csendben zajlik. Ugyanakkor a várakozás hatja át, főleg a véletlenszerű találkozásokból kialakulóban lévő szerelmet, amelynek beteljesedése is kérdésessé válik. Főhőseinknek az írónő egy követhető utat rajzol ki a kezdetleges családi elszakadástól a felnőtté válásig. Hiszen az élet bármit is hoz, azt megélni kell, és nem várakozni, vagy bármit is tartogatni belőle, mert a múltat nem lehet visszahozni, a jövővel meg nincs amit kezdeni. Természetesen a regény a múltban játszódik, de mint az első regénye is, minden problémájával  együtt inkább a jelen tükrében szól az emberekhez.

    Kérdések voltak feltéve Albert Csillának és Dimény Áronnak is. Ők is előszeretettel meséltek az előadások előtti készülődésekről, valamint az olvasási technikák furfangjairól, hogy miként lehet minél hitelesebben átadni egy történetet, kezdve a szelektálástól a kész felolvasásra szánt anyag összeállásáig.

    Nagy élményben részesült a gimnázium. Köszönet mindazoknak, akik kivették a részüket a rendezésből.  Örültünk, hogy köztünk lehetett Tompa Andrea, és, hogy Albert Csilla és Dimény Áron színészek segítségével utazhattunk a múlt eme szögeletébe.

   

  
Tompa Andrea könyveit és születendő műveit csak ajánlani tudom mindazoknak, akik a Kárpát-medencei szellemi örökség és a múlt kalauzolásán keresztül a jelent tudatosabban akarják megélni. Nyilván azoknak is, akik puszta kíváncsiságból veszik kezükbe, mert egymagában több, mint egy olvasásra való mű.

Borbé Levente, Csíkszereda

könyvtáros

Közelképben Tóth Krisztinával

 

2015. december 14-én délután hat órai kezdettel találkozhatott a csíki közönség Tóth Krisztina író, költő és műfordítóval.

A portrébeszélgetést Kelemen Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs könyvtárosa nyitotta meg. Tóth Krisztina eddigi munkásságának értékeit vázolta fel.

A vendéggel Pieldner Judit irodalomkritikus beszélgetett. Tóth Krisztina közvetlenségének köszönhetően könnyű volt a közönségnek ráhangolódnia az előadásra.

Többek között beavatott egy mű születésének a fortélyaiba. Az első ötlet megfoganásától kezdődően addig, amíg a történet szárnyra kél. Természetesen a kezdetleges megtalált történet nem elég, azt valamilyen módon az író tehetségével újból át kell gyúrja. Munkálkodása közben akkor elégedett, amikor már összeáll, s megszületik a csoda.

Prózáinál kitüntető figyelmet szentel a mű felépítésének, szerkezetének és formájának egyaránt. Viszont írásaiban nagyon fontos szerepet kap a gördülékenység. A mű történetével megragadja, leköti az olvasót, és az eseményképek, amikben részesül, szinte észrevétlenül sodorják a végkifejlethez. Mindezt a valóság lényeglátó ábrázolásával teszi lehetővé.

Verseiben is marad ugyanúgy a hiteles ábrázolás, talán annyi különbséggel, hogy másként érinti meg az olvasót a viszonylag rövid, és más struktúrában tálalt történet. Amúgy, a költemény egy másik világ, ahol a ráhangolódás, a téma átrágása, meg a többnyire kötött szerkezet többszöri csiszolásából született eredményt kell kivételessé tenni.

Gyerekkönyvei felnőttek számára is élvezetes olvasmányt nyújtanak. Érdekes világkép tárul elénk, amelynek olvasása közben ideig-óráig rabjává tudunk válni. Felnőttként pedig könnyen felidéződik az élet kezdeti pillanatainak varázslatos szakasza.

Műveinek fő jellemzője a mesélés, az elmondás módja, ami által szépen kikerekedik az egész történet. Fegyvere a hétköznapi történetekben rejlő titokzatos, néha szemmel alig látható mozzanatok igéző megörökítése. Lehet az próza, vagy éppen vers.

Azt hiszem, érdemes ráhangolódni Tóth Krisztina műveire, egy sajátos világba kalauzol el, ahol az időzés nem fárasztó, mégis maradandó élményt nyújt.

Többet Tóth Krisztináról:

www.tothkrisztina.hu

Borbé Levente, Csíkszereda

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2015/12. számából

Nagy segítséget jelenthet a kutatóknak a Hungaricana adatbázis
A Hungaricana új, könnyen kereshető, hatalmas adatbázist egyesítő portálon mindent meg lehet találni, amit magyarországi könyvtárban, levéltárban vagy múzeumban digitalizáltak.
Korábban is léteztek adatbázisok egymástól elkülönítve, a Hungaricana újdonsága, hogy ezekben az adatbázisokban ezentúl egyetlen keresésre meg lehet találni bármit, ami a különböző gyűjteményekben digitálisan elérhető. A portálról általánosságban elmondható, hogy folyamatosan frissül, átlátható és nagyon könnyű kezelni.
A feltöltött anyagok között egyebek mellett megtalálhatjuk a legkülönfélébb középkori okleveleket, urbáriumokat, a tisztviselőket és polgárokat felsoroló archontológiákat, Ybl Miklós összes tervét, Budapest Székesfőváros Közgyűlésének 1873 és 1949 közötti jegyzőkönyveit, Pest Szabad Királyi Város Építő Bizottmányának anyagait, fotókat, képeslapokat és térképeket. Ezek között számos rendkívül értékes, máshogy nehezen hozzáférhető dokumentum van.
Kis kereséssel könnyen olyan okleveleket is találhatunk, amelyen például Mátyás király aláírása szerepel, de a georeferált helyadatokkal rendelkező képeslapok között is érdemes szétnézni. A Hungaricana óriási segítséget jelent majd a kutatóknak, egyetemi hallgatóknak, de lényegében bárkinek, akit egy kicsit is érdekel a történelem.
Forrás: http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/elindult.a.hungaricana.kiprobaltuk.es.megszerettuk?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss&utm_campaign=wlbsights
  

Magamra ismerek – esszépályázat középiskolásoknak
A „Magamra ismerek” irodalmi pályázat irodalomkedvelő, magukban az íráshoz kedvet, tehetséget érző középiskolásoknak szól, az Aegon Művészeti Díj támogatásával. A 2015-ös Aegon-díjra jelölt legjobb 10 könyvről szóló esszéket 2016. január 15-ig várják.
Az Aegon Művészeti Díj a legrangosabb magánalapítású elismerés, amellyel egy adott év legszínvonalasabb kortárs szépirodalmi művét jutalmazzák. Minden évben tíz, döntőbe kerülő könyv közül kerül ki a győztes alkotás.
Részletek és teljes kiírás itt: http://www.litera.hu/hirek/magamra-ismerek-palyazati-felhivas

Zöld Szerda – új beszélgetéssorozat a könyvtárban
A Zöld Székelyföld Egyesület kezdeményezésére indult új beszélgetéssorozat a könyvtárban, Zöld Szerda címmel. A Kutyavilág címet viselő első találkozóra és beszélgetésre közel ötvenen gyűltek össze a könyvtár előterében 2015. november 11-én. A beszélgetés meghívottai, Dr. Buslig Johanna állatorvos, Bedő Csilla, a Pro Animalia Egyesület állatmenhelyének ügyvezetője, Dr. Kiss Ervin, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság – Állatrendőrség osztály munkatársa a jelenlevőkkel közösen számos, kutyákkal, kutyatartással kapcsolatos témát jártak körül. Érdekes vita bontakozott ki, a közönségből sokan tettek fel kérdéseket, amelyekre a szakemberek válaszoltak. ‘Az én házam’ címmel tartott második találkozón arra kerestek választ, hogy milyen az ideális településarculat, melyek az ideális építőanyagok, hogyan lehet otthonossá, természetbaráttá varázsolni házunkat. Ezúttal építészek voltak a meghívottak: Korodi Szabolcs, T. Kovács Áron és Márton Ildikó.
Sajtóvisszhang: Hargita Népe, 2015. november 12.
http://zoldportal.ro/#hu/dd/zold-szerda--kutyak-a-kozeppontban.html
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/311/kutyavilag--a-zold-szerda-cimmel-indult-beszelgetes-sorozat-elso-talalkozoja

"A kalandvágyó fordító" – könyvbemutató és beszélgetés
A fordítás, az irodalmi szövegek közvetítésének műhelytitkaiba tekinthetett be a közönség A kalandvágyó fordító című irodalmi találkozón és könyvbemutatón, 2015. november 12-én, a Kájoni János Megyei Könyvtárban.  Három olyan kötetet ismerhettek meg a jelenlévők, amelyek az utóbbi években jelentek meg, és a maguk nemében igazi irodalmi csemegének számítanak. Vallasek Júlia esszéíróval, irodalomkritikussal és műfordítóval az Angolkeringő. Esszék a kortárs angol irodalomról és a Jane Austen levelei című köteteiről, a kortárs és a 18. századi angol irodalom közvetítésének kérdéseiről Pieldner Judit irodalomkutató beszélgetett. Ajtony Zsuzsanna nyelvész-fordítót Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi docens kérdezte az Imagológia. A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi reprezentációi című kötetről. A beszélgetés meghívottjai, résztvevői egyetemi oktatók, akik mindannyian megtapasztalták munkájuk során a fordítás, az irodalmi szövegek közvetítésének szépségét és nehézségeit is.
Sajtóvisszhang: http://hargitanepe.eu/kalandvagyo-forditok/
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=JtFZFR0jZl4
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/312/a-kalandvagyo-fordito--konyvbemutato-es-beszelgetes-a-forditas-muhelytitkairol

Az anyag titkai – Nagy Péter újabb előadása a 20. század fizikájáról
Nagy Péter újabb előadása a 20. század jelentős fizikai felfedezéseiről számos érdeklődőt vonzott, mintegy félszázan gyűltek össze a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe. Az anyag titkai címmel 2015 májusában elkezdett előadássorozat folytatására november 19-én került sor.
Az anyag szerkezetének kutatásában elért eredmények ismertetését folytatta az előadó, vetített képanyaggal illusztrálva. 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a később róla elnevezett X-sugarakat, a következő évben pedig Becquerel a radioaktivitást, amelynek alaposabb tanulmányozását Marie és Pierre Curie végezte el. J. J. Thomson kísérletei megmutatták, hogy az elektronok az atomok alapvető részei, így az addig elfogadott atommodell is alapos átgondolásra szorult - hangzott el a bevezetőben. Az előadás során a felfedezések mögött rejlő emberi személyiségeket is felvillantotta Nagy Péter.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/320/az-anyag-titkai--nagy-peter-ujabb-eloadasa-a-20.-szazad-nagy-fizikai-felfedezeseirol

A Hargita Népe Kiadó két legújabb kötetét mutatták be
A Hargita Népe Kiadó két legújabb kötetét mutatták be 2015. november 26-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az eseményre ismét megtelt érdeklődőkkel a könyvtár előadóterme, akik Daczó Katalin újságíró ’Vezényszó nélkül is haptákba állt a század – Emlékképek a Nagy Háborúból’ című könyvét és Kovács Hont Imre újságíró Tanyavilág című riportkötetét ismerhették meg. Daczó Katalin új könyve Cseke Gábor szerkesztésében jelent meg, tulajdonképpen gyűjtemény, a Hargita Népe hasábjain kéthetente jelentkező, Emlékképek a nagy háborúból című rovat írásait gyűjti egybe. Az est házigazdájaként Sarány István szerkesztő, valamint Cseke Gábor író beszélgetett a szerzővel új kötetéről.
Daczó Katalin emberi sorsok alakulásában, kézzelfogható dokumentumokban, bizonylatokban keresi a nagy háború még fellelhető nyomait, következményeit – mondta el Cseke Gábor. Kiindulópontként leginkább a korabeli helyi sajtót és a csíkszeredai levéltárban őrzött 1914–1918 közötti iratokat használtam fel – tette hozzá a szerző. Egy-egy érdekesnek tűnő történet végkifejletét is igyekezett kideríteni, utánanézett személyeknek, a hősök, katonák további sorsának, megpróbálta felkutatni az utódokat. Sokszor maguk a rovat olvasói keresték fel kiegészítésekkel, helyreigazításokkal egy-egy cikk megjelenése után, amelyeket a most megjelent kötetbe bele is foglalt a szerző, akivel Sarány István az aznapi Hargita Népében megjelent interjút készített a kötet anyagának gyűjtéséről, és a múltidéző kiadványok fontosságáról (ld. itt: http://hargitanepe.eu/ebren-tartott-emlekezet/).
A Hargita Népében közölt cikksorozatból született a másik bemutatott kiadvány is. A csíki, gyimesi, sóvidéki, Keresztúr környéki, kihalófélben levő tanyafalvakat kereste fel Kovács Hont Imre, riportkötetében ezeket térképezi fel. Sarány István rámutatott: a kötet átfogó képet ad erről világról: „Teszi ezt jó arányérzéssel, és ami az újságíró egyik nagy erénye, mérhetetlen kíváncsisággal.” A jelenleg Angliában dolgozó szerző videoüzenetben köszöntötte a jelenlevőket.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyvek-kivancsi-emberektol
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/56605-csiki-ujsagirok-a-kotetbe-rogzitett-emlekezetert
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/321/a-hargita-nepe-kiado-ket-legujabb-kotetet-mutattak-be

Fotóalbumbemutató Székelyudvarhelyen
Magyari Hunor és Juhász Ábel A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye templomai című fotóalbumát mutatták be 2015. november 19-én a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyag Termében. Magyari Hunor társaival, Veres Tündével és Juhász Ábellel az elmúlt években az Erdélyi Református Egyházkerület egyházmegyéinek több mint 730 templomát kapta lencsevégre, megörökítve az utókornak pillanatnyi állapotukat. 15 kötetben jelentek meg ezek a páratlan szépségű és fontos dokumentumértékkel bíró fotók, valamint a templomok rövid, szöveges ismertetői.
2008-ban jelent meg a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye templomait tartalmazó első album, akkor még szöveges ismertetők és légi felvételek nélkül. A mostani, keménykötésű, új kötet ezt a hiányt pótolja: 2013 és 2015 között Magyari Hunor és Juhász Ábel telekfalvi lelkipásztor újrajárták a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye templomait, szöveges ismertetőkkel és légi felvételekkel egészítették ki az előző kötetet, ugyanakkor az új album hűen mutatja az elmúlt hét évben történt templomfelújításokat is.
Forrás: https://www.facebook.com/events/629094543860015/

Új nemzeti könyvtár jön létre
Hamarosan ötletpályázatot hirdet az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy új magyar nemzeti könyvtár létrehozásáról – mondta el Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. november 19-i sajtótájékoztatóján.
Az Országos Széchényi Könyvtár költözködése többször is szóba került az elmúlt hónapok során. Lázár János elmondta, az új intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyedben épülhet meg, a megvalósításban pedig főszerepet kapnak a Magyar Rádió épületei is.
A miniszter tájékoztatása szerint az új könyvtár létrehozása 30 milliárd forintba kerül.
Forrás: http://www.kultura.hu/kulturpolitika/uj-nemzeti-konyvtar-jon

 Könyveket gyűjtenek a nyárádmenti iskolásoknak
Adj egy könyvet Nyárádmentének címmel indított kezdeményezést Kis Balázs. Az akció lényege: minél több hasznos könyvet eljuttatni a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtárába.
Tavaly Magyari Éva és Nagy Melinda fogorvosnők ingyenes szűrővizsgálatra hívták a helyi iskolásokat. Ekkor beszélgetett el Kis Balázs a gyermekekkel, akikről kiderült, hogy szeretnek olvasni, ám a helyi könyvtár kínálata szűkös.
„Egy ideje már érlelődött bennem a gondolat, hogy jó lenne bővíteni az iskola könyvtárát. Először ismerőseimet kérdeztem, hogy nincs-e olyan könyvük, amelyet szívesen elajándékoznának. Jelenleg nagyjából 400 könyvnél tartunk. Ilyenkor szoktam mondani, hogy ha az ember egy fikarcnyit is szebbé tudja tenni a világot, akkor már érdemes volt reggel felkelni” – tudtuk meg a kezdeményezőtől.
A tervezettnél sokkal jobban halad az akció, olyannyira, hogy most már egy barátjával, Szigeti Szenner Szilárddal együtt gyűjtik a könyveket. „Sajnos nincs logisztikánk, ezért a távolabbi helyekről érkező felajánlásokat nem tudjuk elhozni, pedig lenne adomány Magyarországról, Balánbányáról, Sepsiszentgyörgyről” – számolt be Kis Balázs, aki hangsúlyozta, hogy nem csalódott az emberekben, megerősödött abban a meggyőződésében, hogy örömmel adakoznak, ha nemes célról van szó.
„Megtiszteltetésnek tartom, hogy a mi iskolánk lett a kiválasztott ebben a nemes ügyben. Bízunk benne, hogy a könyvadományok megkönnyítik majd a gyerekek dolgát az iskolai felkészülésben is. A kötelező háziolvasmányok esetében például, ugyan vannak példányaink, de nem elegendő számban, hogy mindenki egyszerre kölcsönözhessen” – mondta el Kacsó Zsuzsánna Tünde, a nyárádmenti tanintézet igazgatónője, hozzátéve, hogy az új könyvek érkezése mindig fellendíti a gyerekek olvasási kedvét.
A könyvadományokat, amelyeket 2015. december 1-jéig várnak, december 7-én szándékoznak átadni az iskolának. Az akcióval kapcsolatban Kis Balázs hívható a 0757-726-594 telefonszámon.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/konyveket-gyujtenek-a-nyaradmenti-iskolasoknak

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Decemberi évfordulók 2015

130 éve, 1785. december elsején született Döbrentei Gábor magyar író, költő és folyóirat alapító.

215 éve, 1800. december elsején született Vörösmarty Mihály magyar költő, drámaíró, ügyvéd és műfordító. Ismert művei: A szózat, Zalán Futása, Gondolatok a könyvtárban, Csongor és Tünde stb.

200 éve, 1815. december másodikán hunyt el Jan Potocki lengyel író, történész és régész.

125 éve, 1890. december másodikán született Molter Károly erdélyi magyar író, kritikus, publicista és irodalomtörténész.

80 éve, 1935. december másodikán született Nicolae Labiş román költő.

140 éve, 1875. december harmadikán hunyt el Aureliano Candido Tavares Bastos brazil író, újságíró és politikus.

420 esztendeje, 1595. december negyedikén született Jean Chapelain francia költő és kritikus.

140 éve, 1875. december negyedikén született Rainer Maria Rilke osztrák költő és író.

470 esztendeje, 1545. december ötödikén született Janus Dousa (Jan van der Does) latinul is író holland költő, irodalmár és könyvtáros.

190 éve, 1825. december ötödikén született Eugenie Marlitt német írónő.

145 éve, 1870. december ötödikén hunyt el idősebbik Alexandre Dumas (Dumas Davy de la Pailleterie) fekete rabszolganőtől született francia író. Népszerű művei: Monte Cristo grófja, A három testőr, A régens lánya, A fekete tulipán.

90 éve, 1925. december ötödikén hunyt el Władysław Stanisław Reymont (Rejment) lengyel író.

270 éve, 1745. december hatodikán született Benyák Bernát József magyar bölcsész, író és költő.

100 éve, 1915. december hatodikán született Gyárfás Miklós magyar író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró.

80 éve, december hatodikán született Bertók László magyar író és költő.

360 esztendeje, 1655. december hetedikén hunyt el Krzysztof Opaliński lengyel fő úr, szatirikus író,  költő és politikus.

120 éve, 1895. december hetedikén született Perec Markis jiddis költő, író és színműíró.

30 éve, 1985. december hetedikén hunyt el angol Robert von Ranke Graves német származású angol író, költő, kritikus, műfordító és tudós. Ismert művei: Én Claudius, Az aranygyapjú, Háber mítoszok, görög mítoszok.

2080 esztendeje, Kr. előtt 65. december nyolcadikán született Quintus Horatius Flaccus görögül is munkálkodó romai költő és író.

110 éve, 1905. december nyolcadikán született Hollós Korvin Lajos (Weis) magyar költő, író és lapszerkesztő.

40 éve, 1975. december nyolcadikán hunyt el Thornton Wilder amerikai író, drámaíró és forgatókönyvíró.

100 éve, 1915. december kilencedikén hunyt el Stephen Phillips angol költő és drámaíró.

645 esztendeje, 1460. december tizedikén született Guarino Veronese (da Verona) olasz humanista, filológus, költő és műfordító.

185 éve, 1830. december tizedikén született Emily Elizabeth Dickinson amerikai költőnő.

120 éve, 1895. december tizedikén született Török Sophie (Tanner Ilona) magyar költőnő és író.

70 éve, 1945. december tizenegyedikén hunyt el Asdreni (Aleksandër Stavre Drenova) Romániában született albán költő, publicista és hazafi.

110 éve, 1905. december tizenkettedikén született Vaszilij Szemjonovics Grosszman zsidó származású orosz író és haditudósító.

40 éve, 1975. december tizenkettedikén hunyt el Demény Ottó magyar költő, író, újságíró és könyvterjesztő.

430 esztendeje, 1585. december tizenharmadikán született William Drummond skót költő, író, filozófus és diplomata.

295 éve, 1720. december tizenharmadikán született Carlo Gozzi olasz meseíró, költő és drámaíró.

25 éve, 1990. december tizenharmadikán hunyt el Friedrich Dürrenmatt svájci német író, drámaíró és képzőművész. Ismert alkotásai: A nagy Romulus, A bíró és a hóhér, A fizikusok.

10 éve, 2005. december tizenharmadikán hunyt el Huszár Sándor erdélyi magyar író, színműíró, műfordító és szerkesztő.

120 éve, 1895. december tizennegyedikén született Paul Éluard (Eugène Émile Paul Grindel) francia költő.

10 éve, 2005. december tizennegyedikén hunyt el Annus József magyar író és szerkesztő.

140 éve, 1875. december tizenötödikén született Trefán Dávid P. Leonárd székely-magyar ferencrendi szerzetes, egyházi író és elbeszélő.

100 éve, 1915. december tizenötödikén született Benjámin László magyar költő és szerkesztő.

240 éve, 1775. december tizenhatodikán született Jane Austen angol írónő. Népszerű regényei: Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet, A mansfieldi kastély, Emma, Meggyőző érvek.

50 éve, 1965. december tizenhatodikán hunyt el William Somerset Maugham angol író, drámaíró és forgatókönyvíró.

20 éve, 1995. december tizenhatodikán hunyt el Kiss Jenő erdélyi magyar költő, író és műfordító.

215 éve, december tizenhetedikén hunyt el Czuczor Gergely magyar bencés szerzetes, költő és nyelvész.

185 éve, 1830. december tizenhetedikén született Jules Goncourt francia író és filmrendező.

450 esztendeje, 1565. december tizennyolcadikán hunyt el Benedetto Varchi olasz humanista író és történész.

440 esztendeje, 1575. december tizennyolcadikán született Marcin Bielski lengyel krónikaíró, költő és műfordító.

160 éve, 1855. december tizennyolcadikán született John Hranilović (Jovan ) horvát költő és irodalomkritikus.

130 éve, 1885. december tizenkilencedikén született Frank Stuart Flint angol költő és műfordító.

115 éve, 1900. december tizenkilencedikén született Ciffra Géza erdélyi származású, német nyelven is munkálkodó magyar író, költő és filmrendező.

115 éve, 1900. december tizenkilencedikén született Féja Géza Sándor felvidéki magyar író, újságíró és szerkesztő.

95 éve, 1920. december huszadikán született Vöinö Valtteri Linna finn író.

640 esztendeje, 1375. december huszonegyedikén hunyt el Giovanni Boccaccio olasz humanista, író és költő. Legismertebb műve a Dekameron.

260 éve, 1755. december huszonegyedikén született Földi János partiumi magyar költő, nyelvtudós, orvos és természettudós.

65 éve, december huszonegyedikén hunyt el Francis Scott Key  Fitzgerald amerikai regényíró és novellista. Ismert regénye: A nagy Gatsby.

140 éve, 1875. december huszonkettedikén hunyt el Kemény Zsigmond erdélyi magyar író, publicista és politikus. Ismert művei: Özvegy és leánya, Rajongók és a Zord idő.

125 éve, 1890. december huszonkettedikén született Komáromi János magyar író, újságíró.

135 éve, 1880. december huszonharmadikán született George Eliot (Mary Anne Evans) amerikai író és költőnő.

95 éve, 1920. december huszonharmadikán született Aszkad Muhtar üzbég író, költő és műfordító.

540 esztendeje, 1475. december huszonnegyedikén született Thomas Murner német író, fordító és teológus.

195 éve, 1820. december huszonnegyedikén született Ludwig Stephan Foglár osztrák író, költő és jogász.

120 éve, 1895. december huszonötödikén hunyt el Raul Pompéia brazil író, költő és festő.

140 éve, 1875. december huszonhatodikán hunyt el Emilio Praga olasz költő, író, festő és politikus.

430 esztendeje, 1585. december huszonhetedikén hunyt el Pierre de Ronsard francia költő és irodalomszervező.

465 esztendeje, 1550. december huszonnyolcadikán született Vicente Martínez Espinel spanyol író és zenész.

220 éve, 1795. december huszonnyolcadikán született Fábián Gábor magyar író, költő és műfordító.

90 éve, 1925. december huszonnyolcadikán hunyt el Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költő és író.

70 éve, 1945. december huszonnyolcadikán hunyt el Theodore Herman Albert Dreiser német származású amerikai író, újságíró és riporter. Ismert regényei: Carrie drágám, Amerikai tragédia.

50 éve, 1965. december huszonnyolcadikán hunyt el Justus Bernát Pál magyar költő, műfordító és társadalomtudományi író.

230 éve, 1785. december huszonkilencedikén hunyt el Johan Herman Wessel norvég származású dán költő és író.

150 éve, 1865. december harmincadikán született Rudyard Kipling brit író, költő és forgatókönyvíró. Legismertebb műve: Dzsungel könyve.

75 éve, 1940. december harmincadikán hunyt el Gjergj Fishta albán költő, író, műfordító, az egységes albán ábécé megteremtője.

160 éve, 1855. december harmincegyedikén született Giovanni Pascoli olasz költő, író.

130 éve, 1885. december harmincegyedikén született Kuncz Aladár erdélyi magyar író, kritikus, szerkesztő és műfordító. Legismertebb alkotásai: Fekete kolostor, Felleg a város felett.

110 éve, 1905. december harmincegyedikén született Kellér Dezső magyar író, konferanszié, humorista és dramaturg.

ÉRDEMES TUDNI

25 éve, 1990. december másodikán hunyt el Duka János erdélyi magyar ifjúsági író, folklórgyűjtő. Ismert néprajzi gyűjteményei: Kilenc kéve hány kalandja székelyekről szóló anekdotás kötete, Üti páké Barátost csúfolódó népköltészet gyűjteménye.

90 éve, 1925. december harmadikán hunyt el Gyárfás Jenő székely-magyar festőművész, grafikus, író és poéta.

75 éve, 1940. december hetedikén született Miklós József székely-magyar nyelvész, tanár, tolmács, idegenvezető, szerkesztő és szakíró.

30 éve, 1985. december hetedikén hunyt el Heinrich László erdélyi magyar fizikus, tudománytörténész, agrokémiai kutató, tankönyvíró és szerkesztő.

60 éve, 1955. december nyolcadikán született Hermann Gusztáv Mihály székelyföldi magyar történész.

140 éve, 1875. december tizedikén hunyt el Toldy Ferenc (Schedel) német származású magyar irodalomtörténész és kritikus.

75 éve, 1940. december tizedikén született Illyés Kinga székely-magyar előadómúvésznő, színésznő és pedagógus.

140 éve, 1875. december tizenkettedikén született Fövenyessy Bertalan erdélyi magyar zeneszerző, zeneíró, szerkesztő, költő és író.

115 éve, december tizenkettedikén született Telkes Mária fizika professzor és feltaláló, az első napenergiával fűtött ház megalkotója (20 éve, 1995. december másodikán hunyt el).

120 éve, 1895. december tizenharmadikán hunyt el Jedlik Ányos magyar természettudós, feltaláló, pedagógus, nyelvújító és bencés szerzetes.

440 esztendeje, 1575. december tizennegyedikén választották Báthory István Erdélyi fejedelmet Lengyelország királyává.

220 éve, 1795. december tizennegyedikén született Bölöni Farkas Sándor székely-magyar  művelődésszervező, utazó, író és műfordító.

10 éve, 2005. december tizenötödikén indult útjára A NAGY KÖNYV országos programsorozat.

130 éve, 1885. december tizenhetedikén született Gálos Rezső magyar irodalomtörténész.

140 éve, 1875. december tizennyolcadikán született Kolumbán János székely-magyar etnográfus. Népmesegyűjteményét többek között Benedek Elek is felhasználta.

175 éve, 1840. december huszonnegyedikén született Baka János székely-magyar pedagógiai író és pedagógus, a magyar énektanítás egyik úttörője.

75 éve, 1940. december huszonhetedikén született László Attila erdélyi magyar régész és történész.

50 éve, 1965. december huszonnyolcadikán hunyt el Földy József magyar klasszika-filológus, műfordító és pedagógus.

75 éve, 1940. december huszonkilencedikén született Olosz Katalin székely-magyar  irodalomtörténész és folklorista.

65 éve, 1950. december harmincegyedikén hunyt el György Lajos székely-magyar irodalomtörténész, bibliográfus és szerkesztő.

80 éve, 1935. decemberében alakult a Csíkszeredai Sport Club székely jégkorongcsapat.

35 éve,  1975. decemberében nyilvánították védetté a Csomád-hegységben található Mohos-tőzeglápot (a Szent Anna tó „testvérét”).