Üdvözlet

Balázsolás kötet bemutatója a Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában

2016. november 29-én találkoztunk Borsodi L. Lászlóval és ismerkedtünk nemcsak a Balázsolás című könyvével, hanem vidám, rímekbe szedett verseivel is Dundi Bandiról, a dongóról.  

Balázs kedvenc Balázsolás történeteiből olvasott fel nekünk. A résztvevő kisdiákok pedig feltehették kérdéseiket személyesen, majd dedikáltatták saját köteteiket.

Köszönet Szász Katalin tanító néninek a közreműködésért!

Dánél Hajnalka,

könyvtáros 

Méltó helyre került könyvadomány

2016 márciusába kaptam egy elektronikus levelet a hajdani egyetemi társamtól, és későbbi kollégámtól, a brassói 8-as számú Általános Iskola könyvtárosnőjétől, Iliena Cibucă-től, hogy iskolájukban gyereklétszám híján a magyar szekció megfog szűnni. Mindez attól lett jelentős számomra is, hogy a könyvtárban található több, mint 2500 magyar nyelvű kötet sorsáról kellett dönteni. Ha az iskolában marad, akkor a román ajkú gyerekek nem fogják használni. Ezért kérte a tanácsot tőlem, hogy hová lehetne továbbadni. Nagy felbuzdulásomba körbekérdeztem jó néhány Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárost, míg végül sikerült partnert találnom az ügy lebonyolítására, a volt könyvtárosi szakon végzett egyetemi társam, Orbán Irénke személyében. Jó helyen kopogtattam! Orbán Irénke a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola vezetőségével beszélt, akik örömmel fogadták a felkínált lehetőséget. Ileanaval lebeszélve 2016 október elején az Iskolai Könyvtári Világhónap idejére esvén, Székelyderzsre költözött a brassói 8. Számú Általános Iskola könyvtárának magyar nyelvű kötetei. A feldolgozása folyamatban van.

    Nagyon boldog voltam, hogy az egykori baráti kapcsolat továbbra is gyümölcsöző maradt. Köszönet Orbán Irénkének, aki helyet talált eme „ideiglenesen árván” maradt kis könyvtárnak. Ugyanakkor külön köszönet jár  Iliena Cibucă könyvtárosnőnek, aki fáradtságot nem kímélve, a kultúra javát szolgálva, nem ismervén a magyar helyesírást, mégis kiállva a sarat, komoly jegyzéket készített az átadott könyvekről. A jegyzékből az is kiderül, hogy a könyvek java része  gyerekirodalom, inkább a 7-15. év közötti olvasókat célozza meg. Többségük irodalom, és négy „kategóriába” lehet sorolni: magyar irodalom, 1945 utáni erdélyi magyar irodalom, román irodalom, valamint világirodalom. A kötetek kiadás szerint 1945-1995. közöttiek, viszont tartalmukra való tekintettel most is időtállóak. 

    Kolléganőnk azt is megtehette volna, hogy csak egyszerűen leírja ezeket a könyveket, hiszen már törvényesen is lett volna rá joga. Mint tudjuk nem tette, a legjobb utat választotta. Érdemes volt felemlíteni, mert számos vegyes nemzetiségű iskola létezett Brassóba, de nem tudni, hogy azon könyvtárak magyar nyelvű könyveivel mi lett. Csak remélni tudjuk, hogy jó helyre kerültek.

Borbé Levente,
Márton Áron Főgimnázium,
Csíkszereda

ReMeK-e-hírlevél 2016/12. számából

Nem digitalizálhatók automatikusan az elárvult művek
Árva műveknek azok a művek számítanak, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak, de a jogtulajdonos személye vagy elérhetősége (lakhelye vagy tartózkodási helye) ismeretlen, és beazonosításuk gondos kutatás nyomán is eredménytelen.
Fontos kérdésben született most ítélet: az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az EU területén az elárvult könyveket kizárólag a szerzői jogtulajdonosok engedélyével lehet digitalizálni és digitális formában terjeszteni. Azonban ez még nem minden, hiszen emellett az illető személyt, szervezetet vagy céget is tájékoztatni kell az alkotása felhasználásáról. Az ügy azután került az Európai Unió Bírósága elé, hogy Franciaországban két szerző - Marc Soulier és Sara Doke - pert indított, mert a köteteiket tudtuk nélkül digitálisan felhasználták.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a20346

Aczél Péter László verseskötetének bemutatója
E.mese álma a Turulmadárral címmel jelent meg Aczél Péter László verseskötete, Kató Vladimir grafikus illusztrációival. A kötet szerzőjével és illusztrátorával is találkozhatott a csíkszeredai olvasóközönség 2016. november 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A szerelmes verseket tartalmazó kis kötet darabjainak mindegyikéhez társul illusztráció, a rajzokat eredetiben is láthatta a közönség a könyvtár előadótermében. A sportújságíróként, szerkesztőként ismert csíkszeredai szerzővel Mezei Imre nyugalmazott tanár beszélgetett.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/441/aczel-peter-laszlo-verseskotetenek-bemutatoja

Új erdélyi témájú albumokat mutatott be Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla
A népszerű veszprémi szerzőpáros, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla frissen megjelent erdélyi témájú albumokkal mutatkozott be Csíkszeredában 2016. november 11-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Bemutatták a Hattyúdalocska – Veszprém felé – Erdély felé – Életünk, útjaink című kötetet, amelyben közös barangolásra hívják az erdélyi tájak rajongóit, a Kárpátok koronája című sorozat záró köteteként megjelent Keleti-Kárpátok-Szórványmagyarság 2. című kötetet és a Tamási Áron születésének 120. évfordulójára készült 2017-es falinaptárt. A kiadványokról Deáky András nyugalmazott gyimesbükki tanár beszélt, az albumokban közölt versekből Soós Andrea előadóművész, Leőwey Lilla lánya nyújtott ízelítőt a jelenlevőknek. A könyvtár 27 kötetet kapott ajándékba a szerzőpáros által kiadott erdélyi témájú fotóalbum-sorozatból.
Videofelvétel az eseményről itt: https://www.youtube.com/watch?v=E36biacoMFo
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/439/uj-erdelyi-temaju-albumokat-mutatott-be-varadi-peter-pal-es-leowey-lilla

Gyermekeink 42 százaléka funkcionális analfabéta
A romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta - hangzott el Kolozsváron, az államelnöki hivatal és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kommunikáció tanszéke által 2016 novemberének elején szervezett konferencián.
A Művelt Románia program keretében szervezett tanácskozáson kifejtették: az Európai Unió 2012-ben közzétett High Level Group of Experts on Literacy című jelentése öt fejezetben tárgyalja a funkcionális analfabetizmus európai helyzetét, és javaslatokat fogalmaz meg a jelenség visszaszorítására.
Ebből az derül ki, hogy Romániának súlyos gondjai vannak e téren: egy 2009-ben végzett PISA-teszt 69 országból a 49. helyre sorolta Romániát a gyermekek szövegértési képessége tekintetében.
A jelentés szerint a romániai gyermekek 40,9 százaléka nem éri el a PISA-teszt kettes szintjét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ők nem értik meg az iskolai vizsgákon kért legegyszerűbb feladatokat sem. A jelentés készítői szerint ebből az következik, hogy ezek a fiatalok csak olyan munkahelyet lesznek képesek elfoglalni, amelyhez minimális képzettséget igényelnek. Az elnöki hivatal felmérése szerint ez az arány 2016-ra 42 százalékra nőtt.
Ciprian Fârtuşnic, a Neveléstudományi Intézet munkatársa szerint az okok „a tanulás lehetőségének elmulasztásában” keresendők, jóllehet sok más országtól eltérően Romániában a gyermekek többsége jár iskolába, még ha mindegyik nem is fejezi be a tanulmányait.
A szakemberek szerint funkcionálisan nem analfabéta az a személy, aki képes elolvasni és megérteni egy szöveget, összefüggéseket találni korábbi ismeretei és a szövegben fellelhető ismeretek között, képes szóban és írásban kifejteni álláspontját a szövegben megfogalmazottakkal kapcsolatban, és nem utolsósorban, képes a szövegből megszerzett információkat a mindennapi életben alkalmazni.
'26 év után sikerült visszajutnunk egy olyan állapotba, amelyet azt hittük, hogy rég meghaladtunk. Tanárként azt mondhatom, hogy kivívtuk magunknak a jogot, hogy ostobák legyünk. Csakhogy ez a szabadság megszünteti emberi mivoltunkat, mert, szerintem, az emberi lét ismérve a tanulás' - jelentette ki Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora.
A tanulmányok szerint ezen kompetenciák hiánya gyenge, fenntarthatatlan gazdasági tevékenységben nyilvánul meg. Emiatt az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a funkcionális analfabetizmus átlagos szintjét a mostani 20 százalékról 2020-ra 15 százalék alá szorítja.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/72222-gyermekeink-42-szazaleka-funkcionalis-analfabeta

Egyre több a mozi és múzeum Romániában, a könyvtárak száma csökken
A könyvtárak száma egyre csökken Romániában, de vannak olyan kultúrafogyasztási szokások, amelyek terén pozitív változás figyelhető meg - derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Országos Statisztikai Hivatal a Kulturális Minisztériumnak a kulturális intézmények és programjainak támogatása érdekében kezdeményezett nemzeti konzultációjához tett közzé, Román Kulturális Stratégia és Nemzeti Értékek 2016-2020 címmel. A konzultációra azért volt szükség, mert Romániának jelenleg nincs olyan közép- és hosszútávú stratégiája, amely mentén hatékonyan, országos szinten összekapcsolhatná és egységesen fejleszthetné a kulturális intézményeket.
Az adatokból kiderül, hogy a rendszerváltáskor, 1990-ben összesen 4637 mozi volt Romániában, amelyek nagy része a váltást követően bezárt. Húsz évvel később, 2010-ben 67 mozi működött, 2014-ben összesen 77. A filmgyártás terén is egyre produktívabbak az alkotók, főként az elmúlt 15 évben: 2010-ben 19, 2011-ben 14, 2012-ben 20, míg 2014-ben összesen 29 nagyjátékfilm készült.
A könyvtárak helyzete nem ennyire szerencsés, 2007-ben 12 366 működött Romániában, ezek száma 2014-re 10 111-re csökkent. Vidéken 2007-ben 2653 könyvtár volt, 2015-re ezek száma 2052-re csökkent. A múzeumokból viszont egyre több van Romániában, 2011 és 2015 között 709-ről 738-ra emelkedett a számuk, ezzel párhuzamosan a látogatók száma is nőtt: 2010-ben 8 900 425 volt, 2015-ben pedig 13 051 886. A leglátogatottabb múzeum Romániában a Brassótól 30 km-re található Törcsvári kastély, amelyet évente félmillióan látogatnak. A második legnépszerűbb a szebeni Astra múzeum évi 400 ezer látogatóval, a harmadik pedig a bukaresti falumúzeum 350 ezer látogatóval.
Teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=26298

 Negyven éve halt meg Szilágyi Domokos – megemlékező rendezvénysorozat
Szilágyi Domokos költő halálának 40. évfordulója alkalmából 2016. november 3. és 5. között szervezett megemlékező rendezvénysorozatot az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Szatmár Megyei Központ, Batiz és Nagysomkút református gyülekezetével, valamint a Kolozsvár Társasággal közösen. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozásra és koszorúzásra, Batizon és Nagysomkúton megemlékezésre, Kolozsváron, a házsongárdi temetőben főhajtásra, azt követően pedig a Györkös Mányi Albert Emlékházban kerekasztal-beszélgetésre került sor. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen részt vevő közönséget, jelezve, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte: az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szilagyi-domokosra-emlekeztek-kolozsvaron
http://www.emke.ro/40-eve-halt-meg-szilagyi-domokos-megemlekezo-rendezvenysorozat

Szótárrá szerkesztett, eltűnő nyelvi kincs
 Napvilágot látott a Péntek János nyelvész által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótára első kötetének első része. A „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kiadvány megjelenése igazi szenzáció – közölte a kiadó Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Péntek János, aki több mint 15 éve dolgozik a kiadványon, elmondta, remélhetőleg már a jövő évben megjelenik az első kötet második része és talán a második kötet is. A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
„A magyar nyelvnek ebben a táji változatában ott a nagyon távoli múlt, a mezőségi és a székely nyelvjárás nyelvtörténete, és ott az újabb kor erősödő román nyelvűsége az átvett szavakban, magyar szavak román minta szerint alakuló jelentéseiben, román szerkezetek magyar megfelelőiben. Ebből nem lehetett és nem is kellett kiszűrni a „vegytiszta” magyart. A szótárnak azt a nyelvváltozatot kell tükröznie és megörökítenie, amelyet a lejegyzés pillanatában a gyűjtők rögzíthettek” – írja Péntek János a szótár fülszövegében.
A nyelvész kifejti, az 1949 és 1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg, és egyre nyomasztóbbá és sürgetőbbé vált a feladat, hogy a nagy elődök (Yrjö Wichmann, Csűry Bálint, Szabó T. Attila és Márton Gyula) szándékának megfelelően, munkatársai közreműködésével, szótárrá szerkessze ezt a nyelvi kincset. „Ehhez nekem már nem kellett „csángókutatóvá” lennem, a feldolgozásban nyugodtan támaszkodhattam az elődöknél nemkülönben jeles tanítványaimra” – teszi hozzá Péntek János.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szotarra-szerkesztett-eltuno-nyelvi-kincs

 Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Decemberi évfordulók 2016

265 éve, 1751. december elsején született Johan Henric Kellgren svéd költő, újságszerkesztő és kritikus.

150 éve, 1866. december elsején született Victor Margueritte francia író és drámaíró.

130 éve, 1886. január másodikán született Jaroslav Durych cseh író, költő és publicista.

395 esztendeje, 1621. december harmadikán született Bohuslav Balbín cseh jezsuita szerzetes és történetíró.

145 éve, 1871. január harmadikán született Cándido Guerreiro portugál költő.

885 esztendeje, 1131. december negyedikén hunyt el Omar Hajjám (Khajjám) perzsa költő, csillagász, matematikus és filozófus.

120 éve, 1896. december negyedikén született Nyikolaj Szemjonovics Tyihonov orosz költő, író, publicista, forgatókönyvíró és műfordító.

195 éve, 1821. december ötödikén hunyt el Carlo Porta olasz költő.

95 éve, 1921. december ötödikén született Eeva-Liisa Manner finn írónő, költő és irodalomtörténész.

285 éve, 1731. december hatodikán született Sophie von La Roche német írónő, novellista.

195 éve, 1821. december hatodikán született Manuel Fernández y González spanyol író, költő és színműíró.

100 éve, 1906. december hatodikán született Kolë Jakova albán író, költő, irodalmár, színigazgató és tanító.

215 éve, 1801. december hetedikén született Johann Nepomuk Nestroy német ajkú osztrák színész és színműíró.

130 éve, 1886. december hetedikén született Móricz Miklós magyar újságíró, szerkesztő, szatirikus és közíró.

120 éve, 1896. december hetedikén született Jü Ta-fu kínai író.

2080 esztendeje kr. e. 65. december nyolcadikán született Quintus Horatius Flaccus ógörög és római költő, írnok.

390 esztendeje, 1626. december nyolcadikán hunyt el John Davies angol költő, politikus és ügyvéd.

260 éve, 1756. december nyolcadikán született Ányos Pál magyar költő, pálos szerzetes és tanár.

140 éve, 1876. december nyolcadikán született Hortensia-Papadat Bengescu román írónő, novellista.

145 éve, 1871. január kilencedikén született Fran Glovekar szlovén író.

115 éve, 1901. december kilencedikén született Ödön von Horváth (Edmund Josef von Horváth) osztrák-magyar drámaíró és elbeszélő.

385 esztendeje, 1631. december kilencedikén hunyt el Rimay János magyar költő, író és politikus.

400 esztendeje, 1616. december tizedikén hunyt el Diego do Couto portugál író és történetíró.

195 éve, 1821. december tizedikén született Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov orosz költő és író.

125 éve, 1891. december tizedikén született Nelly Sachs német írónő és költő.

80 éve, 1936. december tizedikén hunyt el Luigi Pirandello olasz drámaíró, író és novellista.

260 éve, 1756. december tizenegyedikén született Anton Tomaž Linhart szlovén író és költő.

140 éve, 1876. december tizenegyedikén született Harsányi Kálmán (Hlavács Kálmán) magyar költő, író és színikritikus.

100 éve, 1916. december tizenegyedikén született Gellért Sándor székely származású erdélyi magyar költő és műfordító.

195 éve, 1821. december tizenkettedikén született Gustave Flaubert francia író. Ismert művei: Bováryné, Szent Antal megkísértetése, Érzelmek iskolája, Egy fiatalember története.

205 éve, 1811. december tizenkettedikén született Gaál József magyar író, költő és drámaíró.

80 éve, 1936. december tizenkettedikén hunyt el Jean Richepin francia költő, író és drámaíró.

620 esztendeje, 1396. december tizenharmadikán született (Piovano) Arlotto Mainardi olasz elbeszélő és pap.

185 éve,  1831. december tizenharmadikán született Herman Fredrik Ewald dán író és egyetemi tanár.

145 éve, 1871. december tizenharmadikán született Franciszek Mirandola lengyel író, költő és műfordító.

425 esztendeje, 1591. december tizennegyedikén hunyt el Keresztes Szent János (San Juan de la Cruz) spanyol kármelita szerzetes, misztikus és költő.

125 éve, 1891. december tizennegyedikén született Szentimrei Jenő (szül. Kovács) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, szerkesztő, újságíró és színháztörténész.

180 éve, 1836. december tizenötödikén született Edmond Picard belga író, újságíró és jogász.

145 éve, 1871. december tizenhatodikán született Willibald Alexis német író.

100 éve, 1916. december tizenhatodikán született Ivan Pejcsev bolgár költő.

95 éve, 1921. december tizenhatodikán született Aczél Tamás amerikai magyar-angol író, újságíró és tanár.

75 éve, 1941. december tizenhatodikán hunyt el Kibédi Sándor erdélyi magyar költő, drámaíró, műfordító és szerkesztő.

95 éve, 1921. december tizenhetedikén hunyt el Gabriela Zapolska lengyel színésznő, író és újságíró. Ismertebb művei: Dulszka asszony erkölcse (tragikomédia), Kísértések.

995 esztendeje, 1021. december tizennyolcadikán született Vang An-Si kínai költő és államférfi.

110 éve, 1906. december tizennyolcadikán született Zelk Zoltán erdélyi zsidó származású magyar költő és prózaíró.

65 éve, 1951. december tizennyolcadikán született Böszörményi Zoltán partiumi magyar költő, író és szerkesztő.

55 éve, 1971. december tizennyolcadikán hunyt el Alexandr Trifonovics Tvardovszkij orosz költő, író, újságíró és irodalomkritikus.

40 éve, 1976. december tizennyolcadikán hunyt el Bartalis János székely-magyar költő.

5 éve, 2011. december tizennyolcadikán hunyt el a pusztacelinai születésű Lőrinczi László erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

980 éve, 1037. december tizenkilencedikén született Szu Tung-Po kínai költő és politikus, a Szung-kor legnagyobb lírikusa.

155 éve, 1861. december tizenkilencedikén született Italo Svevo (Aron Ettore Schmitz) olasz író, novellista és üzletember.

100 éve, 1916. december tizenkilencedikén született Wolfang Hildesheimer német író, drámaíró, hangjátékíró és műfordító.

5 éve, 2011. december tizenkilencedikén hunyt el Márkó Imre székely-magyar novellista, színikritikus és fogorvos.

25 éve, 1991. december huszadikán hunyt el Gagyi László székely-magyar író, publicista és szerkesztő.

220 éve, 1796. december huszonegyedikén született Tomasz Zan lengyel költő és író.

215 éve, 1801. december huszonegyedikén hunyt el Gvadányi József magyar író és költő.

45 éve, 1971. december huszonegyedikén hunyt el Pál András hétfalusi csángó-magyar költő és novellista.

155 éve, 1861. december huszonkettedikén született Sara Jeanette Duncan kanadai-angol írónő.

95 éve, 1921. december huszonkettedikén született Dékány Kálmán magyar író és újságíró.

80 éve, 1936. december huszonkettedikén hunyt el Nyikolaj  Alekszejevics Osztrovszkij orosz író.

60 éve, 1956. december huszonkettedikén hunyt el Nicolae Labiş bukovinai román költő és meseíró.

10 éve, 2006. december huszonkettedikén hunyt el Lázár Ervin magyar író, meseíró és elbeszélő. Ismert történetei: A kisfiú meg az oroszlánok, A fehér tigris, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai, A négyszögletű kerek erdő, A kislány, aki mindenkit szeretett stb.

460 esztendeje, 1556 december huszonharmadikán hunyt el Nicholas Udall angol drámaíró, műfordító és latin nyelvű költő.

150 éve, 1866. december huszonharmadikán született Tömörkény István (szül. Steingassner) sváb származású  magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.

120 éve, 1896. december huszonharmadikán született Giuseppe Tomasi di Lampedusa olasz író. Ismert alkotása: A párduc.

50 éve, 1966. december huszonharmadikán hunyt el Heimito von Doderer osztrák író.

680 esztendeje, 1336. december huszonnegyedikén hunyt el Cino da Piosta olasz költő és jogtudós.

115 éve, 1901. december huszonnegyedikén született Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev orosz-szovjet író. Legismertebb művei: Az ifjú gárda, Tizenkilencen.

710 esztendeje, 1306 december huszonötödikén hunyt el Jacobo di Todi olasz költő.

240 éve, 1871. december huszonötödikén született Sidney Morgan (szül. Owenson) ír írónő és költő.

300 esztendeje, 1716. december huszonhatodikán született Thomas Gray angol költő, tudós és egyetemi tanár.

125 éve, 1891. december huszonhatodikán született Henry Miller német származású amerikai író és esszéíró. Ismertebb regényei: Ráktérítő, Baktérítő.

120 éve, 1896. december huszonhetedikén született Louis Bromfield amerikai író. Népszerű regényei: Árvíz Indiában, Éjszaka Bombayben, Lilli Barr, Rohan a víz, Mrs. Parkington.

120 éve, 1896. december huszonhetedikén született Carl Zuckmayer német író, drámaíró, költő és forgatókönyvíró.

360 esztendeje, 1646. december huszonnyolcadikán hunyt el Franqois Maynard francia barokk költő.

310 esztendeje, 1706. december huszonnyolcadikán hunyt el Pierre Bayle francia író, filozófus és valláspolitikus.

85 éve, 1931. december huszonnyolcadikán született Gáll István magyar író és költő.

150 éve, 1866. december huszonkilencedikén született Kovács Dezső  erdélyi magyar író, esszéíró, kritikus és szerkesztő.

90 éve, 1926. december huszonkilencedikén hunyt el Rainer Maria Rilke német ajkú impresszionista osztrák költő.

120 éve, 1896. december harmincadikán született Erdélyi József partiumi születésű magyar költő és író.

35 éve, 1981. december harmincadikán hunyt el Miroslav Krleža, horvát író, költő, drámaíró és esszéíró.

95 éve, 1921. december harmincegyedikén hunyt el Kiss József magyar költő és szerkesztő.

80 éve, 1936. december harmincegyedikén hunyt el Miguel de Unamono spanyol író, költő és filozófus.

-                      325 esztendeje, decemberben hunyt el Miron Costin román krónikaíró.

Érdemes tudni

70 éve, 1946. december elsején jelent meg Budapesten az Élet és Tudomány hetilap első száma.

95 éve, 1921. december másodikán született Dancsuly András székely-magyar pedagógiai író és egyetemi tanár.

95 éve, 1921. december harmadikán született Erőss János székely-magyar restaurátor, csontfaragó-művész és politikai elítélt.

85 éve, 1931. december ötödikén született Oszóczki Kálmán erdélyi magyar levéltáros és történész.

45 éve, 1971. december hetedikén hunyt el Kiss Elek székely-magyar pedagógiai és teológiai szakíró, műfordító és unitárius püspök.

65 éve, 1951. december kilencedikén hunyt el Németh Gyula erdélyi magyar egyházi író és művészettörténész.

430 esztendeje, 1586. december tizenkettedikén hunyt el Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem.

40 éve, 1976. december tizennegyedikén hunyt el Németh Gyula magyar nyelvész és turkológus.

125 éve, 1891. december tizenhetedikén Veress Ernő székely magyar római katolikus pap,egyházi író és szerkesztő.

110 éve, 1906. december tizenhetedikén hunyt el Acsády Ignác magyar történész, író és újságíró.

105 éve, 1911. december huszonegyedikén született Erőss László székely-magyar helytörténész és kántortanító.

105 éve, 1911. december huszonharmadikán jelent meg a Csíkszeredában nyomtatott Csíki Hírlap első száma.

200 éve, 1816. december huszonötödikén született Morócz István gazdasági egyesületi titkár és író.

130 éve, 1886. december huszonötödikén született Kertész Mihály (Michael Curtiz) magyar-amerikai filmrendező.

110 éve, 1906. december huszonhatodikán született Zichy Jenő magyar szakíró, politikus és Ázsia-kutató.

90 éve, 1926. december huszonhetedikén született Vajda Lajos székely származású erdélyi magyar történész.

85 éve, 1931. december huszonhetedikén hunyt el Kultsár András erdélyi magyar közíró és kritikus.

410 esztendeje, 1606. december huszonkilencedikén hunyt el Bocskai István, Erdély fejedelme (165-1606).

220 éve, 1796. december harmincadikán született Veselényi Miklós erdélyi születésű magyar politikus.

60 éve, 1956. december harmincegyedikén hunyt el Mátyás Mátyás székely-magyar sebészorvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.