Üdvözlet

Balázsolás kötet bemutatója a Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában

2016. november 29-én találkoztunk Borsodi L. Lászlóval és ismerkedtünk nemcsak a Balázsolás című könyvével, hanem vidám, rímekbe szedett verseivel is Dundi Bandiról, a dongóról.  

Balázs kedvenc Balázsolás történeteiből olvasott fel nekünk. A résztvevő kisdiákok pedig feltehették kérdéseiket személyesen, majd dedikáltatták saját köteteiket.

Köszönet Szász Katalin tanító néninek a közreműködésért!

Dánél Hajnalka,

könyvtáros 

Méltó helyre került könyvadomány

2016 márciusába kaptam egy elektronikus levelet a hajdani egyetemi társamtól, és későbbi kollégámtól, a brassói 8-as számú Általános Iskola könyvtárosnőjétől, Iliena Cibucă-től, hogy iskolájukban gyereklétszám híján a magyar szekció megfog szűnni. Mindez attól lett jelentős számomra is, hogy a könyvtárban található több, mint 2500 magyar nyelvű kötet sorsáról kellett dönteni. Ha az iskolában marad, akkor a román ajkú gyerekek nem fogják használni. Ezért kérte a tanácsot tőlem, hogy hová lehetne továbbadni. Nagy felbuzdulásomba körbekérdeztem jó néhány Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárost, míg végül sikerült partnert találnom az ügy lebonyolítására, a volt könyvtárosi szakon végzett egyetemi társam, Orbán Irénke személyében. Jó helyen kopogtattam! Orbán Irénke a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola vezetőségével beszélt, akik örömmel fogadták a felkínált lehetőséget. Ileanaval lebeszélve 2016 október elején az Iskolai Könyvtári Világhónap idejére esvén, Székelyderzsre költözött a brassói 8. Számú Általános Iskola könyvtárának magyar nyelvű kötetei. A feldolgozása folyamatban van.

    Nagyon boldog voltam, hogy az egykori baráti kapcsolat továbbra is gyümölcsöző maradt. Köszönet Orbán Irénkének, aki helyet talált eme „ideiglenesen árván” maradt kis könyvtárnak. Ugyanakkor külön köszönet jár  Iliena Cibucă könyvtárosnőnek, aki fáradtságot nem kímélve, a kultúra javát szolgálva, nem ismervén a magyar helyesírást, mégis kiállva a sarat, komoly jegyzéket készített az átadott könyvekről. A jegyzékből az is kiderül, hogy a könyvek java része  gyerekirodalom, inkább a 7-15. év közötti olvasókat célozza meg. Többségük irodalom, és négy „kategóriába” lehet sorolni: magyar irodalom, 1945 utáni erdélyi magyar irodalom, román irodalom, valamint világirodalom. A kötetek kiadás szerint 1945-1995. közöttiek, viszont tartalmukra való tekintettel most is időtállóak. 

    Kolléganőnk azt is megtehette volna, hogy csak egyszerűen leírja ezeket a könyveket, hiszen már törvényesen is lett volna rá joga. Mint tudjuk nem tette, a legjobb utat választotta. Érdemes volt felemlíteni, mert számos vegyes nemzetiségű iskola létezett Brassóba, de nem tudni, hogy azon könyvtárak magyar nyelvű könyveivel mi lett. Csak remélni tudjuk, hogy jó helyre kerültek.

Borbé Levente,
Márton Áron Főgimnázium,
Csíkszereda

ReMeK-e-hírlevél 2016/12. számából

Nem digitalizálhatók automatikusan az elárvult művek
Árva műveknek azok a művek számítanak, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak, de a jogtulajdonos személye vagy elérhetősége (lakhelye vagy tartózkodási helye) ismeretlen, és beazonosításuk gondos kutatás nyomán is eredménytelen.
Fontos kérdésben született most ítélet: az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az EU területén az elárvult könyveket kizárólag a szerzői jogtulajdonosok engedélyével lehet digitalizálni és digitális formában terjeszteni. Azonban ez még nem minden, hiszen emellett az illető személyt, szervezetet vagy céget is tájékoztatni kell az alkotása felhasználásáról. Az ügy azután került az Európai Unió Bírósága elé, hogy Franciaországban két szerző - Marc Soulier és Sara Doke - pert indított, mert a köteteiket tudtuk nélkül digitálisan felhasználták.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a20346

Aczél Péter László verseskötetének bemutatója
E.mese álma a Turulmadárral címmel jelent meg Aczél Péter László verseskötete, Kató Vladimir grafikus illusztrációival. A kötet szerzőjével és illusztrátorával is találkozhatott a csíkszeredai olvasóközönség 2016. november 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A szerelmes verseket tartalmazó kis kötet darabjainak mindegyikéhez társul illusztráció, a rajzokat eredetiben is láthatta a közönség a könyvtár előadótermében. A sportújságíróként, szerkesztőként ismert csíkszeredai szerzővel Mezei Imre nyugalmazott tanár beszélgetett.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/441/aczel-peter-laszlo-verseskotetenek-bemutatoja

Új erdélyi témájú albumokat mutatott be Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla
A népszerű veszprémi szerzőpáros, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla frissen megjelent erdélyi témájú albumokkal mutatkozott be Csíkszeredában 2016. november 11-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Bemutatták a Hattyúdalocska – Veszprém felé – Erdély felé – Életünk, útjaink című kötetet, amelyben közös barangolásra hívják az erdélyi tájak rajongóit, a Kárpátok koronája című sorozat záró köteteként megjelent Keleti-Kárpátok-Szórványmagyarság 2. című kötetet és a Tamási Áron születésének 120. évfordulójára készült 2017-es falinaptárt. A kiadványokról Deáky András nyugalmazott gyimesbükki tanár beszélt, az albumokban közölt versekből Soós Andrea előadóművész, Leőwey Lilla lánya nyújtott ízelítőt a jelenlevőknek. A könyvtár 27 kötetet kapott ajándékba a szerzőpáros által kiadott erdélyi témájú fotóalbum-sorozatból.
Videofelvétel az eseményről itt: https://www.youtube.com/watch?v=E36biacoMFo
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/439/uj-erdelyi-temaju-albumokat-mutatott-be-varadi-peter-pal-es-leowey-lilla

Gyermekeink 42 százaléka funkcionális analfabéta
A romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta - hangzott el Kolozsváron, az államelnöki hivatal és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kommunikáció tanszéke által 2016 novemberének elején szervezett konferencián.
A Művelt Románia program keretében szervezett tanácskozáson kifejtették: az Európai Unió 2012-ben közzétett High Level Group of Experts on Literacy című jelentése öt fejezetben tárgyalja a funkcionális analfabetizmus európai helyzetét, és javaslatokat fogalmaz meg a jelenség visszaszorítására.
Ebből az derül ki, hogy Romániának súlyos gondjai vannak e téren: egy 2009-ben végzett PISA-teszt 69 országból a 49. helyre sorolta Romániát a gyermekek szövegértési képessége tekintetében.
A jelentés szerint a romániai gyermekek 40,9 százaléka nem éri el a PISA-teszt kettes szintjét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ők nem értik meg az iskolai vizsgákon kért legegyszerűbb feladatokat sem. A jelentés készítői szerint ebből az következik, hogy ezek a fiatalok csak olyan munkahelyet lesznek képesek elfoglalni, amelyhez minimális képzettséget igényelnek. Az elnöki hivatal felmérése szerint ez az arány 2016-ra 42 százalékra nőtt.
Ciprian Fârtuşnic, a Neveléstudományi Intézet munkatársa szerint az okok „a tanulás lehetőségének elmulasztásában” keresendők, jóllehet sok más országtól eltérően Romániában a gyermekek többsége jár iskolába, még ha mindegyik nem is fejezi be a tanulmányait.
A szakemberek szerint funkcionálisan nem analfabéta az a személy, aki képes elolvasni és megérteni egy szöveget, összefüggéseket találni korábbi ismeretei és a szövegben fellelhető ismeretek között, képes szóban és írásban kifejteni álláspontját a szövegben megfogalmazottakkal kapcsolatban, és nem utolsósorban, képes a szövegből megszerzett információkat a mindennapi életben alkalmazni.
'26 év után sikerült visszajutnunk egy olyan állapotba, amelyet azt hittük, hogy rég meghaladtunk. Tanárként azt mondhatom, hogy kivívtuk magunknak a jogot, hogy ostobák legyünk. Csakhogy ez a szabadság megszünteti emberi mivoltunkat, mert, szerintem, az emberi lét ismérve a tanulás' - jelentette ki Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora.
A tanulmányok szerint ezen kompetenciák hiánya gyenge, fenntarthatatlan gazdasági tevékenységben nyilvánul meg. Emiatt az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a funkcionális analfabetizmus átlagos szintjét a mostani 20 százalékról 2020-ra 15 százalék alá szorítja.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/72222-gyermekeink-42-szazaleka-funkcionalis-analfabeta

Egyre több a mozi és múzeum Romániában, a könyvtárak száma csökken
A könyvtárak száma egyre csökken Romániában, de vannak olyan kultúrafogyasztási szokások, amelyek terén pozitív változás figyelhető meg - derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Országos Statisztikai Hivatal a Kulturális Minisztériumnak a kulturális intézmények és programjainak támogatása érdekében kezdeményezett nemzeti konzultációjához tett közzé, Román Kulturális Stratégia és Nemzeti Értékek 2016-2020 címmel. A konzultációra azért volt szükség, mert Romániának jelenleg nincs olyan közép- és hosszútávú stratégiája, amely mentén hatékonyan, országos szinten összekapcsolhatná és egységesen fejleszthetné a kulturális intézményeket.
Az adatokból kiderül, hogy a rendszerváltáskor, 1990-ben összesen 4637 mozi volt Romániában, amelyek nagy része a váltást követően bezárt. Húsz évvel később, 2010-ben 67 mozi működött, 2014-ben összesen 77. A filmgyártás terén is egyre produktívabbak az alkotók, főként az elmúlt 15 évben: 2010-ben 19, 2011-ben 14, 2012-ben 20, míg 2014-ben összesen 29 nagyjátékfilm készült.
A könyvtárak helyzete nem ennyire szerencsés, 2007-ben 12 366 működött Romániában, ezek száma 2014-re 10 111-re csökkent. Vidéken 2007-ben 2653 könyvtár volt, 2015-re ezek száma 2052-re csökkent. A múzeumokból viszont egyre több van Romániában, 2011 és 2015 között 709-ről 738-ra emelkedett a számuk, ezzel párhuzamosan a látogatók száma is nőtt: 2010-ben 8 900 425 volt, 2015-ben pedig 13 051 886. A leglátogatottabb múzeum Romániában a Brassótól 30 km-re található Törcsvári kastély, amelyet évente félmillióan látogatnak. A második legnépszerűbb a szebeni Astra múzeum évi 400 ezer látogatóval, a harmadik pedig a bukaresti falumúzeum 350 ezer látogatóval.
Teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=26298

 Negyven éve halt meg Szilágyi Domokos – megemlékező rendezvénysorozat
Szilágyi Domokos költő halálának 40. évfordulója alkalmából 2016. november 3. és 5. között szervezett megemlékező rendezvénysorozatot az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Szatmár Megyei Központ, Batiz és Nagysomkút református gyülekezetével, valamint a Kolozsvár Társasággal közösen. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozásra és koszorúzásra, Batizon és Nagysomkúton megemlékezésre, Kolozsváron, a házsongárdi temetőben főhajtásra, azt követően pedig a Györkös Mányi Albert Emlékházban kerekasztal-beszélgetésre került sor. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen részt vevő közönséget, jelezve, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte: az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szilagyi-domokosra-emlekeztek-kolozsvaron
http://www.emke.ro/40-eve-halt-meg-szilagyi-domokos-megemlekezo-rendezvenysorozat

Szótárrá szerkesztett, eltűnő nyelvi kincs
 Napvilágot látott a Péntek János nyelvész által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótára első kötetének első része. A „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kiadvány megjelenése igazi szenzáció – közölte a kiadó Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Péntek János, aki több mint 15 éve dolgozik a kiadványon, elmondta, remélhetőleg már a jövő évben megjelenik az első kötet második része és talán a második kötet is. A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
„A magyar nyelvnek ebben a táji változatában ott a nagyon távoli múlt, a mezőségi és a székely nyelvjárás nyelvtörténete, és ott az újabb kor erősödő román nyelvűsége az átvett szavakban, magyar szavak román minta szerint alakuló jelentéseiben, román szerkezetek magyar megfelelőiben. Ebből nem lehetett és nem is kellett kiszűrni a „vegytiszta” magyart. A szótárnak azt a nyelvváltozatot kell tükröznie és megörökítenie, amelyet a lejegyzés pillanatában a gyűjtők rögzíthettek” – írja Péntek János a szótár fülszövegében.
A nyelvész kifejti, az 1949 és 1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg, és egyre nyomasztóbbá és sürgetőbbé vált a feladat, hogy a nagy elődök (Yrjö Wichmann, Csűry Bálint, Szabó T. Attila és Márton Gyula) szándékának megfelelően, munkatársai közreműködésével, szótárrá szerkessze ezt a nyelvi kincset. „Ehhez nekem már nem kellett „csángókutatóvá” lennem, a feldolgozásban nyugodtan támaszkodhattam az elődöknél nemkülönben jeles tanítványaimra” – teszi hozzá Péntek János.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/szotarra-szerkesztett-eltuno-nyelvi-kincs

 Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Decemberi évfordulók 2016

265 éve, 1751. december elsején született Johan Henric Kellgren svéd költő, újságszerkesztő és kritikus.

150 éve, 1866. december elsején született Victor Margueritte francia író és drámaíró.

130 éve, 1886. január másodikán született Jaroslav Durych cseh író, költő és publicista.

395 esztendeje, 1621. december harmadikán született Bohuslav Balbín cseh jezsuita szerzetes és történetíró.

145 éve, 1871. január harmadikán született Cándido Guerreiro portugál költő.

885 esztendeje, 1131. december negyedikén hunyt el Omar Hajjám (Khajjám) perzsa költő, csillagász, matematikus és filozófus.

120 éve, 1896. december negyedikén született Nyikolaj Szemjonovics Tyihonov orosz költő, író, publicista, forgatókönyvíró és műfordító.

195 éve, 1821. december ötödikén hunyt el Carlo Porta olasz költő.

95 éve, 1921. december ötödikén született Eeva-Liisa Manner finn írónő, költő és irodalomtörténész.

285 éve, 1731. december hatodikán született Sophie von La Roche német írónő, novellista.

195 éve, 1821. december hatodikán született Manuel Fernández y González spanyol író, költő és színműíró.

100 éve, 1906. december hatodikán született Kolë Jakova albán író, költő, irodalmár, színigazgató és tanító.

215 éve, 1801. december hetedikén született Johann Nepomuk Nestroy német ajkú osztrák színész és színműíró.

130 éve, 1886. december hetedikén született Móricz Miklós magyar újságíró, szerkesztő, szatirikus és közíró.

120 éve, 1896. december hetedikén született Jü Ta-fu kínai író.

2080 esztendeje kr. e. 65. december nyolcadikán született Quintus Horatius Flaccus ógörög és római költő, írnok.

390 esztendeje, 1626. december nyolcadikán hunyt el John Davies angol költő, politikus és ügyvéd.

260 éve, 1756. december nyolcadikán született Ányos Pál magyar költő, pálos szerzetes és tanár.

140 éve, 1876. december nyolcadikán született Hortensia-Papadat Bengescu román írónő, novellista.

145 éve, 1871. január kilencedikén született Fran Glovekar szlovén író.

115 éve, 1901. december kilencedikén született Ödön von Horváth (Edmund Josef von Horváth) osztrák-magyar drámaíró és elbeszélő.

385 esztendeje, 1631. december kilencedikén hunyt el Rimay János magyar költő, író és politikus.

400 esztendeje, 1616. december tizedikén hunyt el Diego do Couto portugál író és történetíró.

195 éve, 1821. december tizedikén született Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov orosz költő és író.

125 éve, 1891. december tizedikén született Nelly Sachs német írónő és költő.

80 éve, 1936. december tizedikén hunyt el Luigi Pirandello olasz drámaíró, író és novellista.

260 éve, 1756. december tizenegyedikén született Anton Tomaž Linhart szlovén író és költő.

140 éve, 1876. december tizenegyedikén született Harsányi Kálmán (Hlavács Kálmán) magyar költő, író és színikritikus.

100 éve, 1916. december tizenegyedikén született Gellért Sándor székely származású erdélyi magyar költő és műfordító.

195 éve, 1821. december tizenkettedikén született Gustave Flaubert francia író. Ismert művei: Bováryné, Szent Antal megkísértetése, Érzelmek iskolája, Egy fiatalember története.

205 éve, 1811. december tizenkettedikén született Gaál József magyar író, költő és drámaíró.

80 éve, 1936. december tizenkettedikén hunyt el Jean Richepin francia költő, író és drámaíró.

620 esztendeje, 1396. december tizenharmadikán született (Piovano) Arlotto Mainardi olasz elbeszélő és pap.

185 éve,  1831. december tizenharmadikán született Herman Fredrik Ewald dán író és egyetemi tanár.

145 éve, 1871. december tizenharmadikán született Franciszek Mirandola lengyel író, költő és műfordító.

425 esztendeje, 1591. december tizennegyedikén hunyt el Keresztes Szent János (San Juan de la Cruz) spanyol kármelita szerzetes, misztikus és költő.

125 éve, 1891. december tizennegyedikén született Szentimrei Jenő (szül. Kovács) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, szerkesztő, újságíró és színháztörténész.

180 éve, 1836. december tizenötödikén született Edmond Picard belga író, újságíró és jogász.

145 éve, 1871. december tizenhatodikán született Willibald Alexis német író.

100 éve, 1916. december tizenhatodikán született Ivan Pejcsev bolgár költő.

95 éve, 1921. december tizenhatodikán született Aczél Tamás amerikai magyar-angol író, újságíró és tanár.

75 éve, 1941. december tizenhatodikán hunyt el Kibédi Sándor erdélyi magyar költő, drámaíró, műfordító és szerkesztő.

95 éve, 1921. december tizenhetedikén hunyt el Gabriela Zapolska lengyel színésznő, író és újságíró. Ismertebb művei: Dulszka asszony erkölcse (tragikomédia), Kísértések.

995 esztendeje, 1021. december tizennyolcadikán született Vang An-Si kínai költő és államférfi.

110 éve, 1906. december tizennyolcadikán született Zelk Zoltán erdélyi zsidó származású magyar költő és prózaíró.

65 éve, 1951. december tizennyolcadikán született Böszörményi Zoltán partiumi magyar költő, író és szerkesztő.

55 éve, 1971. december tizennyolcadikán hunyt el Alexandr Trifonovics Tvardovszkij orosz költő, író, újságíró és irodalomkritikus.

40 éve, 1976. december tizennyolcadikán hunyt el Bartalis János székely-magyar költő.

5 éve, 2011. december tizennyolcadikán hunyt el a pusztacelinai születésű Lőrinczi László erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

980 éve, 1037. december tizenkilencedikén született Szu Tung-Po kínai költő és politikus, a Szung-kor legnagyobb lírikusa.

155 éve, 1861. december tizenkilencedikén született Italo Svevo (Aron Ettore Schmitz) olasz író, novellista és üzletember.

100 éve, 1916. december tizenkilencedikén született Wolfang Hildesheimer német író, drámaíró, hangjátékíró és műfordító.

5 éve, 2011. december tizenkilencedikén hunyt el Márkó Imre székely-magyar novellista, színikritikus és fogorvos.

25 éve, 1991. december huszadikán hunyt el Gagyi László székely-magyar író, publicista és szerkesztő.

220 éve, 1796. december huszonegyedikén született Tomasz Zan lengyel költő és író.

215 éve, 1801. december huszonegyedikén hunyt el Gvadányi József magyar író és költő.

45 éve, 1971. december huszonegyedikén hunyt el Pál András hétfalusi csángó-magyar költő és novellista.

155 éve, 1861. december huszonkettedikén született Sara Jeanette Duncan kanadai-angol írónő.

95 éve, 1921. december huszonkettedikén született Dékány Kálmán magyar író és újságíró.

80 éve, 1936. december huszonkettedikén hunyt el Nyikolaj  Alekszejevics Osztrovszkij orosz író.

60 éve, 1956. december huszonkettedikén hunyt el Nicolae Labiş bukovinai román költő és meseíró.

10 éve, 2006. december huszonkettedikén hunyt el Lázár Ervin magyar író, meseíró és elbeszélő. Ismert történetei: A kisfiú meg az oroszlánok, A fehér tigris, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai, A négyszögletű kerek erdő, A kislány, aki mindenkit szeretett stb.

460 esztendeje, 1556 december huszonharmadikán hunyt el Nicholas Udall angol drámaíró, műfordító és latin nyelvű költő.

150 éve, 1866. december huszonharmadikán született Tömörkény István (szül. Steingassner) sváb származású  magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.

120 éve, 1896. december huszonharmadikán született Giuseppe Tomasi di Lampedusa olasz író. Ismert alkotása: A párduc.

50 éve, 1966. december huszonharmadikán hunyt el Heimito von Doderer osztrák író.

680 esztendeje, 1336. december huszonnegyedikén hunyt el Cino da Piosta olasz költő és jogtudós.

115 éve, 1901. december huszonnegyedikén született Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev orosz-szovjet író. Legismertebb művei: Az ifjú gárda, Tizenkilencen.

710 esztendeje, 1306 december huszonötödikén hunyt el Jacobo di Todi olasz költő.

240 éve, 1871. december huszonötödikén született Sidney Morgan (szül. Owenson) ír írónő és költő.

300 esztendeje, 1716. december huszonhatodikán született Thomas Gray angol költő, tudós és egyetemi tanár.

125 éve, 1891. december huszonhatodikán született Henry Miller német származású amerikai író és esszéíró. Ismertebb regényei: Ráktérítő, Baktérítő.

120 éve, 1896. december huszonhetedikén született Louis Bromfield amerikai író. Népszerű regényei: Árvíz Indiában, Éjszaka Bombayben, Lilli Barr, Rohan a víz, Mrs. Parkington.

120 éve, 1896. december huszonhetedikén született Carl Zuckmayer német író, drámaíró, költő és forgatókönyvíró.

360 esztendeje, 1646. december huszonnyolcadikán hunyt el Franqois Maynard francia barokk költő.

310 esztendeje, 1706. december huszonnyolcadikán hunyt el Pierre Bayle francia író, filozófus és valláspolitikus.

85 éve, 1931. december huszonnyolcadikán született Gáll István magyar író és költő.

150 éve, 1866. december huszonkilencedikén született Kovács Dezső  erdélyi magyar író, esszéíró, kritikus és szerkesztő.

90 éve, 1926. december huszonkilencedikén hunyt el Rainer Maria Rilke német ajkú impresszionista osztrák költő.

120 éve, 1896. december harmincadikán született Erdélyi József partiumi születésű magyar költő és író.

35 éve, 1981. december harmincadikán hunyt el Miroslav Krleža, horvát író, költő, drámaíró és esszéíró.

95 éve, 1921. december harmincegyedikén hunyt el Kiss József magyar költő és szerkesztő.

80 éve, 1936. december harmincegyedikén hunyt el Miguel de Unamono spanyol író, költő és filozófus.

-                      325 esztendeje, decemberben hunyt el Miron Costin román krónikaíró.

Érdemes tudni

70 éve, 1946. december elsején jelent meg Budapesten az Élet és Tudomány hetilap első száma.

95 éve, 1921. december másodikán született Dancsuly András székely-magyar pedagógiai író és egyetemi tanár.

95 éve, 1921. december harmadikán született Erőss János székely-magyar restaurátor, csontfaragó-művész és politikai elítélt.

85 éve, 1931. december ötödikén született Oszóczki Kálmán erdélyi magyar levéltáros és történész.

45 éve, 1971. december hetedikén hunyt el Kiss Elek székely-magyar pedagógiai és teológiai szakíró, műfordító és unitárius püspök.

65 éve, 1951. december kilencedikén hunyt el Németh Gyula erdélyi magyar egyházi író és művészettörténész.

430 esztendeje, 1586. december tizenkettedikén hunyt el Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem.

40 éve, 1976. december tizennegyedikén hunyt el Németh Gyula magyar nyelvész és turkológus.

125 éve, 1891. december tizenhetedikén Veress Ernő székely magyar római katolikus pap,egyházi író és szerkesztő.

110 éve, 1906. december tizenhetedikén hunyt el Acsády Ignác magyar történész, író és újságíró.

105 éve, 1911. december huszonegyedikén született Erőss László székely-magyar helytörténész és kántortanító.

105 éve, 1911. december huszonharmadikán jelent meg a Csíkszeredában nyomtatott Csíki Hírlap első száma.

200 éve, 1816. december huszonötödikén született Morócz István gazdasági egyesületi titkár és író.

130 éve, 1886. december huszonötödikén született Kertész Mihály (Michael Curtiz) magyar-amerikai filmrendező.

110 éve, 1906. december huszonhatodikán született Zichy Jenő magyar szakíró, politikus és Ázsia-kutató.

90 éve, 1926. december huszonhetedikén született Vajda Lajos székely származású erdélyi magyar történész.

85 éve, 1931. december huszonhetedikén hunyt el Kultsár András erdélyi magyar közíró és kritikus.

410 esztendeje, 1606. december huszonkilencedikén hunyt el Bocskai István, Erdély fejedelme (165-1606).

220 éve, 1796. december harmincadikán született Veselényi Miklós erdélyi születésű magyar politikus.

60 éve, 1956. december harmincegyedikén hunyt el Mátyás Mátyás székely-magyar sebészorvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

Januártól újból megszűnik egy iskolai könyvtárosi poszt

A tavalyi nagy leépítési hajrában a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont könyvtárosa is félnormára került. A félposztját helyi büdzséből fizették, hanem még az se maradt volna meg. Sajnos az a pénz is elfogyott, s a részére szánt félnormás összeget tovább nincs miből kifizetni. 

Fekete Erzsébet január elsejétől válik meg a könyvtártól. 10 esztendeje teljesített könyvtárosi szolgálatot az iskolában. Az intézményen belüli tevékenysége, a könyvtárosi munka mellett, eléggé sokrétű. Bármire megkérhették teljesítette. Aktív résztvevője volt az iskolai könyvtárosoknak szervezett tapasztalatcseréken. Ott volt a szakmai továbbképzők, programok java részén, mint például: a Bolyai Nyári Akadémia. Nagyon szerette a könyvtárosi szakmát, hiszen folyamatosan képezte magát. Mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy néhány esztendővel ezelőtt elvégezte a brassói filológia egyetem könyvtár és információtudomány szakát.

Sajnos az oktatási rendszer újabb áldozatává. Nem tudni miért, de kevésbé értik a könyvtáros fontosságát egy iskolán belül. Pedig nem is olyan régen úgy fogalmaztak, hogy a könyvtár az „iskola szíve”. Úgy látom ez a szív nagyon beteg, mert ha nincs aki életet pumpáljon bele, akár tiszavirág életű lehet.

Úgy vélem könyvtárosokra, akik most már az információdzsungelében képesek eligazítani a diákokat, nagyobb szükség van rájuk, mint eddig még soha. A modern könyvtáros már magáénak érzi a világhálót, lehetőségeket talál az információátadására, és „kiegészíti” könyvtárát azzal az anyaggal. A tapasztalatlan keresőknek bőven van felkínált lehetőség, de nincs mit kezdjenek véle. Azt már egy szakértő tudja, mint a piaci jó árúból a hozzáértő vásárlók, hogy melyiket válassza ki közülük, hogy melyik az igazi. Úgy vélem, hogy egy könyvtáros leépítésekor, a felépített kultúránk bástyájából is kivesznek egy téglát, csak az a kérdés meddig bírja magát egy többször is megcsonkított épület talpon maradni.

Fekete Erzsikének a legjobbakat kívánom! Örülök, hogy a kollégája lehettem, mert nemcsak könyvtárosi vonalon, hanem emberségből, és helytállásból is volt amit tanulni tőle.

Borbé Levente,

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

IRIS Őszi Szavalóverseny a csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskolában

 

 November első hetében, az Iskola másként héten megrendezésre került az IRIS Őszi Szavalóverseny mindkét szakasza: az iskolai és a városi is.

Az idén hatodik alkalommal rendeztük meg a versenyt, a helyszín a Joannes Kájoni Szakközépiskola multimédia terme volt. A verseny kétnyelvű, a résztvevőknek egy kötelező és egy szabadon választott verset kellett előadniuk a kiválasztott két költő műveiből. Az idén Ady Endre és George Bacovia voltak a választott költők.

Az iskolai szakasz november 2-án zajlott, iskolánkból 33 tanuló állt a közönség elé. A városi szakaszon, november 4-én, részt vettek az Octavian Goga Nemzeti Kollégium, a Venczel József Szakközépiskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, a Kós Károly Szakközépiskola diákjai, valamint a mi diákjaink is, mintegy 26-an.

Szekciónként 3-3 díjat osztottunk ki, illetve egy-egy dicséretet és népszerűségi díjat a közönség szavazatai alapján. A nyertesek és a résztvevők is ajándékokban részesültek.

A rendezvény fő szervezői Negru Réka tanárnő és György Géza román szakos tanár, segítséget nyújtottak a magyar és román szakos tanárok, és az iskola könyvtára is.

A zsűri tagjai: Diénes Zsófia, Mihálydeák Adél - magyar szakos tanárnők, Negru Réka – kémia szakos tanár, Busuioc Stelian – román szakos tanár és jómagam, Kovács Edit – könyvtáros.

A díszlet a XI.C osztály odaadó munkája, ugyanakkor a zenekar is hozzájárult a kellemes hangulat kialakításához.

                                              Kovács Edit,

a Joannes Kájoni Szakközépiskola könyvtárosa

Iskolai könyvtárügy 2016

Kedves Kollégák!

   A Könyvtárostanárok Egyesülete 2016. november 23-án, szerdán tartja őszi szakmai napját és megünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Téma az iskolai könyvtárügy 2016-ban.

Részletek: http://www.ktep.hu/ OSZN2016

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. http://www.ktep.hu/ OSZN2016reg

Várunk mindenkit szeretettel:

Szakmári Klára
könyvtárostanár, a KTE elnöke
szklaris@gmail.com
Budai Nagy Antal Gimnázium Bp.
229-18-94/111

Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár magyar díjazottjai

A marosvásárhelyi könyvvásáron Erdély legszebb magyar könyvei között ott található Márton Evelin Szalamandrák éjszakái, és Fekete Vince Ahonnan a nagy-nagy kékség című kötetei. Mindkettő a csíkszeredai Bookart kiadótól, amelyet Hajdú Áron alapított 2004-ben.

A legjobb könyvillusztrátori elismerést Kürti Andreának és Veronica Neacşunak adták át.

Kürti Andrea a Királylány a Lángpalotában című kötet illusztrálásért kapta a díjat, amely kötet a csíkszeredai Gutemberg Kiadónál (Zsögöd) látott napvilágot.

Forrás:

http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2016/11/15/ismet-van-magyar-dijazott-a-legszebb-romaniai-konyvek-kozott/

http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2016/11/11/megvalasztottak-a-legszebb-erdelyi-magyar-konyveket/

Csíkszék Könyvtárosainak Módszertani Gyűlése

2016. november 10-én délelőtt 10 órakor vette kezdetét a Márton Áron Főgimnázium Tudásközpontjában Csíkszék könyvtárosainak módszertani gyűlése, amelyen az iskolai könyvtárakban is megvalósítható programokról szóló témát fejtették ki.

A házigazda köszöntőbeszéde után a könyvtárosok jelenlegi helyzetükről, és az elmúlt esztendők változásairól beszéltek. Elsősorban az érdemfokozatról esett szó. Két esztendővel ezelőtt tüntették ki véle Crăciun Marianát, majd a egy évvel ezelőtt Borbé Leventét, Hatos Melindát és Egyed Danielát. Figyelemreméltó tevékenységek alapján a gyűlésen néhányukat biztatták kollégáik, hogy ők próbálják meg az elkövetkezendő tanévre beadni.

Ezt követte a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai, akik kedvenc olvasmányaikat mutatták be Egyed Daniela könyvtáros irányításával. A kiválasztott gyerekcsapat bravúros előadása is azt mutatja, hogy Egyed Daniela aktívan kiveszi a részét az olvasás megszerettetésében, fejlesztésében, a diákok olvasóvá való nevelésében. Ő nemcsak a gyerekeket és pedagógusokat vonja be ebbe a munkába, hanem a szülőket, és néha a nagyszülőket is. A diákokat pedig korcsoportokra osztva foglalkoztatja.

 Szünetben a vendégek, beleértve a gyerekek is, ihattak abból a gyógyteából, amelyet a házigazda készített erre az alkalomra.

A második előadás a helyi értékeink megőrzésével foglalkozott. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron főgimnázium könyvtárosa elmondta, hogy a helyismereti értékek feltárása a diákok számára egyik fontos alapja annak, hogy eme kincsek megőrződjenek az elkövetkezendő generációnak. Mindezt néhány témával, tematikával illusztrálta, amelyeket a közelmúltban együttműködve a pedagógusokkal megvalósított, és ezáltal különböző tanórákhoz lehet kötni. Ezek közül kiválasztotta és bemutatta az utóbbi hetek legnépszerűbb előadását: a népi gyógyászatot. Az előadás jobb kimenetelében Gyarmati Dénes informatikus, és Molnár Gyula könyvtáros segédkezett.

A módszertani nap záróakkordjaként a könyvtárosok megosztották gondolatukat a két előadás fontosságáról, kitoldva újabb ötletekkel, majd a mindennapi tevékenységek problémáira próbáltak gyógyírt keresni, megoldásokat találni.

A Nagy István Művészeti Líceum diákjainak előadói: Elekes-Köllő András, László Réka, Pizlo Tamara, Szőcs Márton, Vitos Dorka és Ványolós András.

A módszertani nap résztvevői: Borbé Levente, Bölöni Melinda, Dánél Hajnalka, Egyed Daniela, Ferencz Réka, Gábor Emilia, Gábor Tünde-Anikó, János Edit, Karda Zsuzsa, Kolumbán Mária, Kovács Edit, Kovács Márta, Lakatos Tamás, Molnár Gyula, Nagy Aranka és Salamon Magyari Éva

Borbé Levente

Csíkszék Könyvtárosainak Módszertani Gyűlése - PROGRAM

   
Helyszín: a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs terme.

Időpont: 2016. november 10 csütörtök

Meghívottak: a csíkkörzeti iskolai könyvtárosok, de részt vehetnek más érdeklődő kollégák is.

Program témája: Megvalósítható iskolai könyvtári programok


10,00 – 10,30     Köszöntőbeszéd

10,30 – 11,45     A Nagy István Művészeti iskola II. és IV. osztályos diákjainak bemutatása Egyed Daniela irányításával az olvasáskészség fejlesztéséről

11,45  – 12,00     Szünet

12,00  – 13,00     Helyi értékeink megőrzése. Borbé Levente, a könyvtáros házigazda előadása

13,00  – 14,00     Az előadások témájával kapcsolatos megbeszélések / egyebek

ReMeK-e-hírlevél 2016/11. számából

V. Jubileumi Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat
2016. november 30-ig várják kisebb és nagyobb meseírók történeteit.
A pályázati felhívás, amely a Jelentkezési és Regisztrációs űrlapot is tartalmazza, letölthető az alább szereplő linkről. A Jelentkezési és Regisztrációs Űrlapon jelölhető, hogy a 2017. évi Karácsonyi mesekönyvben szeretne-e megjelenni meséjével a pályázó.
Részletes leírás és pályázati felhívás itt: http://meseiro-palyazat1. webnode.hu/?utm_source=copy& utm_

Székelyföldi Kincskereső pályázat
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2016. október 17. - 2017. április 10. időszakra.
Beküldési határidő minden kategóriában: 2017. április 10. (beérkezés dátuma)
A pályamunkák témája:
I. Az én falum/városom
Helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 fős (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak. A versenyre benevező csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is.
II. Forrás-kincsünk
A versenyre 8 fős (6 tanuló + 2 felnőtt) csoportok benevezését várják. A csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is. A pályázat célja a helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítésére a helyi közösségben.
III. Székelyföld teleobjektíven keresztül
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. A pályázók olyan fotóval (fotókkal) vagy legtöbb 6 képből álló albummal pályázhatnak, amely a fényképezőgép jektívjén keresztül mutatja be Székelyföldet, azt a világot, amelyben szüleik, nagyszüleik élnek/éltek, amelyben ők maguk is nevelkednek. A fotókon megjeleníthető táj, személy, hangulat stb. Csak a jpg, tiff vagy bmp formátumban érkező fényképeket értékeli a zsűri. A képfájlok tetszés szerinti elnevezése ne haladja meg a 30 karaktert.
IV. Székfoglaló
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játékot várnak online vagy offline formátumban, bármilyen tervezett vagy kivitelezett technikával.
Nem feltétel a teljes projekt kivitelezése. Elfogadnak projekttervezeteket is, amelyek a játék kivitelezését és érdekességét fel tudják mutatni. A játék lehet kvíz vagy bármilyen más műfaj is.
E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro
Részletes leírás itt: http://tehetsegpont.ro/index. php/palyazatok-oesztoendijak- programok/90-szekelyfoeldi- kincskereso-palyazati- felhivas-2016-17

Gyermekek a könyvtárban – szakmai képzés Hargita megyei könyvtárosoknak
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a budapesti Könyvtári Intézet együttműködése révén, a "Könyvtárak határok nélkül" továbbképzési program keretében, húsz Hargita megyei könyvtáros vehetett részt kétnapos szakmai képzésen Csíkszeredában, 2016. október 25-én és 26-án. Gyermekek a könyvtárban címmel Budavári Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekciójának alelnöke tartott interaktív képzést a gyermekek könyvtári ellátásának módjairól, módszereiről, lehetőségeiről. A képzés ugyanakkor a Kájoni János Megyei Könyvtár által 2016-ban Hargita megyei könyvtárosok számára szervezett szakmai-módszertani találkozósorozat részét képezte.
A kétnapos képzésen részt vevő könyvtárosok nem csak elméletben ismerkedhettek olyan módszerekkel, amelyek a gyermekkönyvtárosi munkában és általában a gyermekek könyvtári ellátásának területén hasznosíthatók. A képzés felszabadult, oldott hangulatban zajlott, a résztvevők csoportos és csapatépítő játékok során interaktív módon, gyakorlatban sajátíthattak el olyan módszereket, amelyek révén bevonzhatják a könyvtárba a gyermekeket a legfiatalabb életkortól kezdődően. Az előadó vetített képek és reklámanyagok bemutatásával szemléltette a könyvtári foglalkozások módszertani kínálatát. Egyéni és csoportos könyvtári foglalkozások változatait és típusait mutatta be, amelyek a könyvtár helyi adottságai, a szervező könyvtáros személyisége, illetve a résztevők életkora függvényében számtalan változatban valósíthatók meg. A tanfolyam résztvevői hasznos foglalkozásötleteket meríthettek a magyarországi könyvtárak gyermekkönyvtárainak kínálatában már működő működő, hagyományteremtő jó példák megismerése révén. Budavári Klára több évtizdes gyermkkönyvtári tapasztalata alapján beszélt a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezhető foglalkozásokról is, valamint a szabadidős foglalkozások szervezéséről és a gyermekkönyvtár népszerűsítésének eszközeiről és módszereiről is.
Képes beszámoló a házigazda könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/430/gyerekek-a- konyvtarban--szakmai-kepzes- hargita-megyei-konyvtarosoknak
 
A székelyek címerei – Előadás egy előadásról
Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a skóciai Glasgowban tartott előadást idén augusztusban a székely közösség címerének alakulásáról, mely előadásnak az ottani személyes élményekkel fűszerezett magyar nyelvű változatát a szentgyörgyi közönség is meghallgathatta 2016. október 20-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Glasgow-ban szervezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson tartott előadás címe pontosan meghatározza a témáját is: A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált.
Részletes beszámoló itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 96390/a_szekelyek_cimerei_ eloadas_egy_eloadasrol

Halász Péter néprajzkutató moldvai magyarokról szóló új tanulmánykötetének bemutatója "Cserefának füstje hozta ki könnyvemet..." címmel jelent meg Halász Péter néprajzkutató legújabb könyve 2015-ben, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A moldvai magyarokról szóló néprajzi, tudománytörténeti írásokat tartalmazó, több mint 450 ooldalas tanulmánykötetet Dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatta be a szerző jelenlétében a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2016. október 13-án. A VII. Székelyföld Napok részeként szervezett eseményt a Csángó Továbbtanulók Közösségének tagjai tették színesebbé, négy pusztinai fiatal moldvai csángó népdalokat adott elő.
A kötet első részében művelődéstörténeti, folklorisztikai írások kaptak helyet. A hagyományos népélet emlékei című fejezet tanulmányaiban a csángók népi gazdálkodásáról, illetve az erőforrás-felhasználásukkal foglalkozó tanulmányokban a hagyományos moldvai halászatról, aratásról, szőlőművelésről, a kutak készítéséről és használatáról olvashatunk. A szerző alapos terepismerete szinte az összes moldvai falut érinti. Az Akik előttünk jártak címet viselő fejezetben a moldvai csángóság megismertetésében, illetve a kultúrájuk kutatásában nagy hatást gyakorló személyekről olvashatunk: Jerney Jánosról, Radu Rosettiről, Mikecs Lászlóról vagy a csángó nyelven verselő Lakatos Demeter költőről. Az utolsó nagyobb fejezetbe az elmúlt években a moldvai csángókról szóló munkákról írt könyvismertetőit, recenzióit válogatta be a szerző. Pozsony Ferenc, Gazda László, Csoma Gergely, Iancu Laura, Jakab Attila és Oláh-Gál Elvira műveiről olvashatunk ebben. A tanulmánykötet használatát megkönnyíti a tájszavak jegyzéke, valamint a településnév-jegyzék.
A könyvbemutató alkalmával készült videofelvétel ízelítőt ad a kötet tartalmából is, a rövid interjúban Halász Péter a moldvai csángók körében végzett kutatásairól beszél. A felvételt a Hargita Stúdió készítette, itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch? v=IZh3zx2TTrg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/422/halasz-peter- neprajzkutato-moldvai- magyarokrol-szolo-uj- tanulmanykotetet-mutattak-be 

Újvidék lesz a harmadik kulturális főváros 2021-ben
Temesvár és egy görög város - amelyről még nem született döntés - mellett Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben - döntöttek Brüsszelben.
A Vajma.info tudósítása szerint a szerbiai delegáció, amely újvidéki művészekből, professzorokból, városfejlesztőkből és tudományos munkatársakból állt, többórás bemutatót tartott arról, miért Újvidék lenne a legmegfelelőbb a címre. A delegációt Miloš Vučević újvidéki polgármester és Nemanja Milenković, a tartományi székváros jelöltségét kidolgozó szervezőbizottság elnöke vezették.
A kulturális fővárosi címet minden évben két EU-tagállambeli város, valamint egy nem EU-tag is viselheti, amennyiben utóbbiról egyhangú döntés születik. Újvidék legfőbb vetélytársa a montenegrói Herceg Novi volt.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?hir=10040

 Románra fordítják Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletét
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, dr. Ioan Aurel Pop és dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, az egyetem egyik professzora fordítja le latinból románra Batthyány Ignác, Erdély püspöke végrendeletét, mely bizonyítékként szolgálhat a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben.
Mint ismeretes, a püspök az 1798. július 31-én keltezett végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű, 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárt és a hozzá tartozó csillagvizsgálót. A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly ennek ellenére elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A per folytatásához szükség van a latin nyelvű végrendelet hiteles, az alperes és a felperes által is elfogadott fordítására.
A Fehér megyei ítélőtábla jóváhagyta a római katolikus érsekségnek és a Román Nemzeti Könyvtárnak a fordítókra vonatkozó javaslatát – írja az Agerpres. A szakértők az eredeti végrendeletet a Batthyáneumban tanulmányozhatják, ahol azt őrzik. A felek döntését megnehezítette, hogy az igazságügyi minisztériumnál nincsenek regisztrálva olyan fordítók, akik a latin nyelvű szöveget hitelesen ültetnék át román nyelvre.
Forrás:  http://foter.ro/cikk/ 20161005_romanra_forditjak_ batthyany_ignac_latin_nyelvu
 

Amikor egy rendőrtől tudja meg a fél ország, melyik megyében nincs könyvesbolt
Nem Marian Godina rendőr az egyetlen szerző, akinek nem terjesztik a könyvét Teleorman megyében. Minden írónak hasonló helyzettel kell szembesülnie, ha az alföldi megyében szeretné forgalmazni a művét, ugyanis ott nincs könyvesbolt. Legalábbis ezzel magyarázta a jelenséget a Curtea Veche kiadó értékesítéssel foglalkozó munkatársa, amelynek gondozásában a szerző könyve is megjelent.
A közösségi oldalon lévő szöveget a teleormani lakosok egy része zokon vette, és meg is cáfolták Marian Godina állítását, ugyanis egyesek azt írták, „van például papírkereskedés, ahol könyvet is árusítanak”. A brassói származású közúti rendőr a Facebookon is nagyon népszerű, nem csak a könyvben kiadott valós történetei miatt, de az általa használt „fanyelv” és a szókimondó stílusa miatt is kedvelt a román olvasók körében.
A romániai kultúrafogyasztásra vonatkozó adatok alapján azonban úgy tűnik, mégis a Villanófény a szemközti sávból kiadójának lehet igaza, mert az évente elkészített Kultúrfogyasztási barométer című felmérésből az derül ki, hogy évről évre nagyobb teret veszít az olvasás Romániában. A legutóbbi, 2015-ös felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka egy, 38 százaléka pedig egyetlen könyvet sem olvasott egész évben, a megkérdezettek 96 százaléka számára pedig a tévénézés jelenti a kulturális tevékenységet. A Román Kiadók Egyesületének elnöke, Grigore Arsene a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, van olyan 70 000 lakosú város Romániában, ahol egyetlen szakkönyvesbolt sem működik, de olyan megyékről is tud, ahol egyáltalán nincs könyvüzlet. Azt is hozzátette, hogy míg 4-5 évvel ezelőtt 550 tulajdonképpeni könyvesbolt létezett az országban, jelenleg ezek száma nem haladja meg a 150-et. Ezekben az üzletekben az olvasók közül tavaly legtöbben E. L. James A szürke ötven árnyalata című művét vásárolták meg. A román írók közül Irina Binder Pillangók című regényét rendelték meg a legtöbben, de a listán szerepel Lucian Boia Cum s-a românizat România című alkotása is.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?cikk=26252

Meghalt Vofkori György
2016. október 2-án, 78 éves korában, elhunyt Vofkori György székelyudvarhelyi hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár, több kötet szerzője. Székelyudvarhely mellett több székelyföldi város múltját is vizsgálta, helytörténeti kutatásai eredményeként jelent meg Székelyudvarhely. Várostörténet képekben című könyve is 1995-ben, amit később több bővített kiadás követett.
1998-ban, a város történetével kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért elnyerte Székelyudvarhely város Pro Urbe Díját, tanári munkája elismeréséül pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár díját.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/ aktualis/udvarhelyszek/ meghalt-vofkori-gyorgy

 Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
Azok számára, akik nem ismerik Dálnokot és a dálnokiakat, iránytű a falu felfedezéséhez, az ott élőknek pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzék a benne rejlő szépségeket, értékes kincseket. Magyar és román újságírók kötetbe foglalt látleletet fogalmaztak meg a Kovászna megyei faluról, a Dálnok felfedezése című könyvet 2016. október 8-án mutatták be a dálnoki Barabás Miklós Központban.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriumának újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
Brînduşa Armanca társszerkesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segítségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak.
A kúriák földjét és a kúriák lakóinak meghurcoltatását Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálnoki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád tanulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmeanu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György-kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani.
Brînduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egybe Mesék a ház körül címmel, többek között azét az ágyúgolyóét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál-kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítottan Gábor Áron ágyúiba találó golyó. A szerző egy interjúban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből természetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, munkássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelvű szövegeit Csinta Samu fordította.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 95995/dalnok_felfedezese_ magyar

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.