A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, a bölcs és igazságos Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya a 2018. évre Mátyás király-emlékévet hirdetett. A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatába is belefoglalt tényt hivatalosan 2017. december 11-én sajtótájékoztatón jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A rendkívül sikeres Márton Áron-, majd Szent László-év után a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a Mátyás király-emlékévvel is fontos célja a magyar identitás erősítése a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban. Az emlékév megszervezését és lebonyolítását ezúttal a korábbi emlékévekben is meghatározó szerepet vállalt Magyarság Háza irányítja. Az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy a Kárpát-medencei magyarság közös ünnepségeket, konferenciákat, tanulmányi versenyeket és más rendezvényeket szervezzen, ami a magyar identitást ugyancsak erősíteni fogja. Az emlékév lebonyolítója a Magyarság Háza lesz, Csibi Krisztina igazgató irányításával – tájékoztatott Potápi Árpád János. Az emlékév ötletadója – akárcsak az előző két esetben – Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gaal Gergely (KDNP) országgyűlési képviselő volt; ők Gergely Balázzsal, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnökével együtt tanácsadó testületként segítik a Magyarság Háza munkáját.
Forrás és teljes szöveg itt: http://www.erdely.ma/matyas- kiraly-emlekevet-hirdetett- 2018-ra-a-nemzetpolitikai- allamtitkarsag/
Tündérszó meseíró pályázat
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület kilencedik alkalommal hirdeti meg határok nélküli meseíró pályázatát. A pályázatra a világ bármely országában élő 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2018. március 15-éig.
A pályázatra a 2003. január 1-je és 2009. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják. A mese mellé, kérik, feltétlenül csatolják 1.) a meseíró nevét, 2.) születési idejét (év, hónap, nap), 3.) postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám) és 4.) szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát. A pályaművek terjedelme legföljebb 6000 leütés (körülbelül 3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A pályázat szellemi mecénása Lezsák Sándor költő, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2018. május végén – június elején, az Ünnepi Könyvhéten lesz Székesfehérváron. A díjazottakat 2018. május 16-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik.
A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti. További információ: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1. Magyarország, tel: +36 22/501-161; tunderszopalyazat@gmail.com
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont négy új kiadványát mutatták be
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2017. december 7-én a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont négy új kiadványát P. Buzogány Árpád közművelődési szakember, az intézmény munkatársa mutatta be az érdeklődőknek. A kiadványok közös jellemzője, hogy magas szakmai igénnyel készült, minőségi munkák. De nem csak az esztétikai élmény miatt érdemes kézbevenni és lapozgatni ezeket, hanem tartalmukért is: vidékünk hagyományait és mai mindennapjait hitelesen dokumentálják a fotók és a kísérőszövegek. A Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein című képeslapsorozat a székelyudvarhelyi múzeum alapítójának és névadójának, Haáz Ferenc Rezsőnek olyan akvarelljeiről készült, melyek erdélyi népviseleteket ábrázolnak. A jelenlevők megismerhették az udvarhelyszéki fotótáborok anyagából Balázs Dénes, a forrásközpont fotográfusa szerkesztésében és válogatásában megjelent két fotóalbumot: az Orbán Balázs szemével 2010–2013 címűt, amely összesen 56 települést, 11 községet mutat be, a Másfél évtized képesszenciája című pedig, 128 oldalon, az eddigi fotótáborok alkotóinak díjazott felvételeiből állt össze, az utóbbi 15 esztendő 'képesszenciájaként'. A Tamási Áron nyomában Farkaslakán című album a falu neves szerzője születésének 120. évfordulójára jelent meg tavaly szeptemberben, a fotók mellett emlékezetes idézeteket tartalmaz Tamási műveiből.
Az eseményen készült videofelvétel megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch? v=sGazMxB9LkQ&feature=youtu.be
A legfelső stáció - Molnár Vilmos új novelláskötetének bemutatója
A legfelső stáció címmel jelent meg Molnár Vilmos író legújabb novelláskötete. A csíkszeredai bemutatóra zsúfolásig megtelt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme 2017. december 6-án. A József Attila-díjas és Márai-díjas szerző a Székelyföld irodalmi folyóirat szerkesztője, mostanig hat kötete jelent meg. A legfelső stáció a második könyve a Bookart kiadásában. Ahogy a bemutatón elhangzott, rendhagyó és minimál-meséket, szertelen történeteket tartalmaz, különleges fordulatokkal, meglepő csavarokkal, amelyek térben-időben messze röptetik az olvasót, és amelyekben ott van az Isten mint szereplő. A kötet szerkesztője, Domokos Zsófia beszélgetett a szerzővel a novella- és regényírás sajátosságairól, különbségeiről, arról, miként is születnek meg ezek a rendhagyó történetek.
Videofelvétel a könyvbemutatóról itt: https://www.youtube.com/watch? time_continue=2&v=Q5rSJJ3bYeI
Könyvbemutató - Gazda József: A Golgota útján
Gazda József kovásznai író, szociográfus, művészettörténész legutóbbi könyvének – A Golgota útján – bemutatójára került sor Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, 2017. december 12-én. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató volt.
Ki irányítja a világot? Mit tehetünk a gonoszság ellenében? Milyen jövő vár az emberiségre és ezen belül a magyarságra? Ilyen és hasonlóan súlyos kérdések merültek fel az író–olvasó találkozón. Ezzel a kötettel egy újabb jegyzőkönyv értékű, 500 oldalas dokumentum került ki Gazda József szellemi műhelyéből, melyet történészek, politikusok, szociológusok és egyszerű olvasók egyaránt tanulságosan forgathatnak. Azt a magyar holokausztot kiáltja ugyanis világgá, mely a II. világháborút követően nyakunkba szakadt a kommunista diktatúra alatt, és közel félmillió ártatlan nemzettársunk életébe került.
Angyalváró foglalkozások a székelyudvarhelyi könyvtárban
A székelyudvarhelyi városi könyvtár Látvány- és Hangzóanyag részlegén a gyermekeknek angyalváró foglalkozások zajlottak 2017. december 24-én délután. Szász Viktor népmeséket olvasott, továbbá rajzfilmeket néztek, színezési és rajzolási lehetőséget kínáltak fel az érdeklődők számára. A gyermekeket csak felnőtt kísérővel együtt fogadták.
Újra látogatható a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár
Gordán Erika könyvtáros örömmel tájékoztatott, hogy 2017. november elsejétől ismét megnyílt a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár. 'Várjuk a kutatókat és nyitottak vagyunk az együttműködésre a többi könyvtárral és múzeummal! Hétfőtől péntekig 8:30-tól 16 óráig látogatható a könyvtár.'
Csoportos látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött. Bővebb információ igényelhető az alábbi címen: bibliothecabethlen@gmail.com
Forrás: rmke-levelezőlista, Gordán Edina könyvtáros
Nem a szerzőknek kell az anyanyelvű tankönyvek román fordításáról gondoskodniuk
Az anyanyelven megírt tankönyveket Romániában ezentúl nem kell az állam hivatalos nyelvére lefordítaniuk a tankönyvíró pedagógusoknak – tudatta 2017. december 14-én a Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírlevele, Szabó Ödön képviselőházi frakcióvezető-helyettes bejelentését idézve. A politikus szerint az RMDSZ oktatásügyi szakembereinek sikerült elérniük, hogy az oktatási minisztérium újonnan közzétett tankönyvírási módszertana a román fordítás elkészítését az országos tankönyvkiadóra bízza. A kifejezetten a kisebbségek számára készült tankönyveket – anyanyelv, kisebbségi történelem, kisebbségi zenetankönyv – egyáltalán nem kell ezentúl lefordítani.
Szabó Ödön felidézte: 2013 óta a pályázati részvétel előfeltétele az, hogy a magyar nyelven írott tankönyvhöz a szerzők román fordítást is mellékeljenek, akkor is, ha csak ábécéskönyvről volt szó. Úgy vélekedett: Remus Pricopie akkori oktatási miniszter módszertana gyakorlatilag minden kisebbségi tankönyvírót alanyi jogon biztonsági kockázatnak nyilvánított.
Az RMDSZ politikusa rámutatott: az oktatási kerettörvény nem tiltja az anyanyelvi tankönyvírást, sőt, első lehetőségként említi. Ennek ellenére a miniszter rendeletben tette kötelezővé a fordítást a tankönyvírók és kiadók költségén.
Tanulmánykötet jelent meg Fodor Sándor íróról születésének 90. évfordulójára
Fodor Sándor emberi arca, segítőkészsége, 'elegáns úriember' mivolta bontakozott ki azon a kolozsvári beszélgetésen, amelyen a Csipike írójáról tartott emlékkonferenciára írt tanulmányokat tartalmazó kötetet mutatták be. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) – melynek Fodor volt az első elnöke – 2017 márciusában egésznapos konferenciát szervezett az író halálának ötödik évfordulója alkalmából, ezen felidézték alakját, munkásságát az előadók. A tanulmányokat összegző, Békében, háborúban, bontakozó kommunizmusban című, az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája közös kiadásában megjelent kötetben irodalomtörténészek, kortársak, tanítványok vallanak az íróról, a szerkesztőről, az emberről. A Bulgakov kávéházban 2017. december 7-én, az író születésének 90. évfordulóján tartott kötetbemutatón Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök köszöntője után Egyed Péter író, filozófus, egyetemi tanár és Bodó Márta újságíró, szerkesztő válaszolt Serestély Zalán kérdéseire, és idézte meg Fodor Sándor szellemét. Elsőként az általa betöltött mentorszerepre hívták fel a figyelmet, Egyed Péter szerint ugyanis azon kevesek közé tartozott generációjából, akik 'lelkiismereti kérdést csináltak abból, hogy a fiatal íróknak segítsenek, támogassák őket', ezért sokan mentek hozzá tanácsért. Nemcsak megbecsült, ünnepelt személyiség is volt, főleg a Napsugár olvasói számára. Szakmai szempontból, talán szász ősei miatt is, rendkívül precíz volt, ha kritikát írt, hallatlanul kivesézte az ismerethiányt, pontatlanságot, emlékezett Egyed Péter, aki szerint az emberi kommunikációban is az egyenességre törekedett, így az akkori szocialista világban 'felszabadító élmény volt' vele beszélgetni.
Az, hogy számos írása közül a többség csupán a Csipike-sorozatot ismeri, az akkori 'királycsináló' kritikusok hibája is, vélte Egyed Péter, aki szerint az erdélyi magyar irodalom szegényíti magát azzal, hogy mindig csak néhány nevet propagál. Fodor Sándornak is a Pantheonban kellene lennie, ez mindannyiunk felelőssége, vélte, az író kevésbé ismert kisregényeire utalva.
(…) Mentor szerepe, a fiatalok támogatása szintén jelentős, bár tudatosan készült ezekre az alkalmakra, úgy tanított, hogy észre sem vették. Csíki születésűként Fodor Sándor egyfajta mediátorként is működött a székelyföldi és kolozsvári értelmiség között, tudatosan vállalta ezt a szerepet, vélte Bodó Márta, aki szerint a katolikus lapokban főleg általa volt jelen Csíksomlyó, a ferences lelkület.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronika..ro/kultura/ fodor-sandor-a-hiteles-iro- tanulmanykotet-jelent-meg-a- csipike-szerzojerol
Húsz év, ami már kultúrtörténet
Húsz éve jelenik meg Csíkszeredában a Székelyföld kulturális folyóirat, főszerkesztőjével, Lövétei Lázár László költővel Péter Beáta, a Liget.ro portál munkatársa beszélgetett a folyóirat múltjáról, jelenéről. Lövétei úgy véli, az, hogy ez a lap húsz éven keresztül fenn tudott maradni, többek érdeme.
'Ez a húsz év iszonyú hosszú tud lenni. Én 19 éve vagyok a lapnál, és lassan beláthatatlan, hogy mi minden jelent meg a folyóiratban. Hogyha végiglapoznám, valószínűleg én is meglepődnék, hogy mennyire gazdag ez a felhozatal. Ami nagyon fontos, hogy sikerült fennmaradni húsz évig. Ez nem olyan sok idő, ha például a Századok című történelmi folyóiratot nézzük, de húsz év már kultúrtörténet. Az érdem nemcsak a miénk, az enyém, hanem az alapítóké, akik kitalálták ezt a konstrukciót, a fenntartót is meg kell említeni, mert ha kihátrált volna mögülünk, akkor sokkal nehezebb lenne csak pályázati pénzből és a piacról megélni, és nem utolsó sorban az olvasóké is az érdem. Ha nem lennének a folyamatos visszajelzések, és itt nem feltétlenül levelekre gondolok, hanem arra, hogy meg is rendelik, meg is veszik a folyóiratot, és az 1600 példány el is fogy, szóval az olvasók figyelme nélkül valószínű, hogy beleunnánk, mert lehet ugyan csinálni folyóiratot akkor is, ha senki nem olvassa. De minek?'
Forrás és teljes interjú itt: https://liget.ro/studio/husz- ev-ami-mar-kulturtortenet
Lövétei Lázár Lászlóé az Év Legjobb Könyve díj
Lövétei Lázár László költő, műfordító, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője Alkalmi című verseskötete kapta az Év Legjobb Könyve díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának estjén a budapesti Műcsarnokban, 2017. november 31-én – számolt be a Magyar Idők napilap.
Lövétei Lázár László kötetét Fekete Vince József Attila-díjas költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. Személyes hangvételű laudációjában megemlítette, Lövéteit megkerülhetetlen költőnek tartja, nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az összmagyarság számára is. „Ha egy embert kellene ajánlanom az erdélyiek közül, aki hitelesen szól szorongásainkról, dilemmáinkról, aki leginkább kifejez minket, egyértelműen Lövétei Lázár Lászlóra esne a választásom” – hangsúlyozta Fekete Vince.
Az ünnepségen Mezey Katalin Kossuth-díjas író, költő, az MMA irodalmi tagozatának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy harmadszor adják át a díjakat, amelyekről titkos szavazás útján dönt a tagozat. A 2017-es Könyvnívódíjat Az ellenség földje című elbeszéléskötetéért Majoros Sándor író, Halott nők című verseskötetéért pedig Terék Anna költő vehette át.
Lövétei Lázár László nemrégiben kapott díjairól, kedvencéről, Arany Jánosról, az Arany-emlékévről, a román és magyar irodalom közti átjárhatóságról, valamint a fordítás és lapszerkesztés vonatkozásairól is beszélt a Krónikának. Az interjú itt olvasható: https://kronika.ro/kultura/ba- magyar-nyelv-mindenre- alkalmasr-n-lovetei-lazar- laszlo-kolto-dijairol- kedvenceirol
Megjelent a Kincses Képeskönyv Csíkszereda
2017. december 15-én a Csíki Székely Múzeumban mutatták be a Kincses Képeskönyv Csíkszereda című kiadványt, amelyben történelmi hűségre törekvő illusztrációk és helyi szakemberek írásai révén ismerkedhet meg az olvasó a város történetével. A kolozsvári Projectograph kiadónál jelent meg, amely már több kötetet kiadott a Kincses Képeskönyv sorozatban, bemutatták ily módon többek között Kolozsvárt, Segesvárt, Marosvásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt, Nagyváradot is, néhány kiadvány pedig román, angol és német nyelven is megjelent. Csíkszereda a nyolcadik város a sorban. Amint Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója kiemelte, a Csíkszeredáról szóló képeskönyv érdekessége, hogy teljes egészében a városban dolgozó szakemberek írták, és ez az első képeskönyv, amelyet úgymond múzeum ír, hisz az írások szerzői a Csíki Székely Múzeum munkatársai, történész, régész és művészettörténész muzeológusok. A képeskönyv szerkesztője Zágoni Bálint, illusztrátora Jánosi Andrea kolozsvári grafikus, aki mintegy másfél évet dolgozott együtt a csíkszeredai szakemberekkel.
Útikönyv Udvarhelyszék természeti látványosságairól
Udvarhelyszékről szóló, képekben gazdag honismereti és turisztikai könyvet mutattak be szerkesztői a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében 2017 decemberében. A telt házas bemutatón az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) udvarhelyszéki osztálya, illetve a Mark House Kiadó közös gondozásában idén megjelent, Barangolások Udvarhelyszéken – Orbán Balázs nyomában című turisztikai, földrajzi, néprajzi ismeretterjesztő kiadványt ismerhette meg a székelyudvarhelyi közönség. A könyvet a szerkesztők, Kovács-Kendi Lehel, Dezső László és Dezső Mátyás, illetve Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Bíró Barna Botond mutatta be. A régió többi térségéről az előző években már jelent meg hasonló kiadvány, így hiánypótlónak tekintették az Udvarhelyszékről szóló kötetet. A könyv az előző kötetekhez hasonlóan a tájegység természeti szépségeit, épített örökségét, hagyományait mutatja be, viszont terjedelmében jóval bővebb, ugyanis miközben az előzők 112 oldalasak, az új kötet 168 oldalas, ráadásul a 450 fotó mellett magában foglal egy térképet is Udvarhelyszékről. A kiadványhoz a szöveget Kovács-Kendi Lehel írta.
Szerkesztők:
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése