Iskolai testvérkönyvtári program 2018

Kedves 

​Kollégák!​

​A Könyvtárostanárok ​

Egyesület

e önálló szervezetté válásának 20. évéhez kapcsolódva indított​a​ el tavaly a

Iskolai testvérkönyvtári programot, 

​melynek célja,​ hogy minél több iskolai könyvtár találjon magának tartós szakmai kapcsolatot.

A program céljai

​ részletesen​:

• együttműködés elősegítése az iskolai könyvtárak között,
• az iskolai könyvtárak erősítése,
• kölcsönös szakmai támogatás ösztönzése,
• iskolai könyvtári innováció elősegítése,
• a könyvtár/olvasás megszerettetése, népszerűsítése - könyvtárhasználóvá nevelés támogatása, ahhoz egy újszerű tevékenység bekapcsolása,
• határon belüli és  túli kapcsolatok megerősítésére, kialakítása a szakmai (könyvtári és könyvtárosi és könyvtárostanári) fejlődés elősegítésére,
• könyvtári marketing és „önmenedzselés” elősegítése.

Program megvalósításának menete:

• jelentkezési űrlap kitöltése 2018. augusztus 31-ig (ha van már konkrét javaslat az együttműködésre, párok alakítására, természetesen figyelembe vesszük) 
• a jelentkezések központi feldolgozása (szeptember),
• kapcsolatok kialakítása 2018. őszén
• kapcsolatfelvétel a könyvtárak között, kapcsolatok megerősítése,
• közös tevékenységek végrehajtása,
• rövid beszámoló minden tanév végén, melyek megjelennek a KTE online felületein.

Jelentkezés:

• A jelentkezési űrlap az alábbi linken érhető el::
  
  https://docs.google.com/spreadsheets/d/10whDYrBd4zQVIKXd-YTmcTTslzeD-0SrxoK47NlNeks/edit?usp=sharing
  
• Kérjük, minden jelentkező iskolai könyvtár csak egy sort töltsön ki!
• Mindenki csak a saját sorát szerkessze, a többiekét ne!
  

Program megvalósításának informatikai háttere: Az együttműködő partnerek maguk döntik el, milyen felületeket használnak. Egyesületünk ajánlja az eTwinning programhoz tartózó felületeket. Azon kollégáknak, akik az “Iskolai testvérkönyvtári”programban részt vesznek és KTE tagsággal rendelkeznek, ingyenes továbbképzéseket biztosítunk a fenti felületek használatához, új web 2 es alkalmazások megtanulásához. (Ezek a továbbképzések beszámíthatóak az előírt 120 órába is). A továbbképzésekről az érdeklődőknek küldünk információkat.

A további részletek elérhetők honlapunkon: 

http://www.ktep.hu/testverkonyvtar

​Kapcsolat:

e-mail: testverkonyvtarak@gmail.com​

​közvetlen honlap: ​

https://testverkonyvtarak.webnode.hu/ 

Várjuk a jelentkezéseket!

Üdvözlettel,

​Pandur Emese

kapcsolattartó​

A világegyetem dióhéjban

Nagy Péter egyperceseit már régóta böngészem a facebook-on. Ha nem is minden napra, de a szinte rendszerességgel megjelenő tartalmas „szösszenetei” teljesen felélénkítik, megmozgatják szürkeállományomat.

A tegnapelőtti előadását Stephen Hawking emlékére rendezte meg. Ennek különösképpen örültem, hiszen a nemrég elhunyt zseniről érdemes többet tudnom annál, amennyit esetleg jómagam összeszedtem volna róla.

Az előadás három részt foglalt magába. Az első részében a tudós életét lehetett nyomon követni a gyerekkorától, a betegségén keresztül egészen a haláláig. Itt betekintést nyerhetett a nagyérdemű arról az időszakról, amelyben Hawking élt, úgy tudományos, mint annak általános kulturális hangulatáról.

A második részben Nagy Péter azokat a fizika (és nemcsak) tudósokat sorakoztatta fel, akik befolyással bírtak Hawking tudományos tevékenységére.

Az utolsó rész Stephen Hawking munkásságáról szólt.

A három egymástól semmiképpen sem elkülönülő részt a világegyetemről szóló elméletek, ideák képének a mi létünkre való rávilágításával forrasztotta össze. Hawkingon kívül a jeles tudósok közül még Isaac Newton és Albert Einstein tevékenysége volt kiemelve. Munkásságuk mérföldkövet jelentett a fizika és a világegyetem kutatását elősegítő teóriákról. Egyúttal betekintést nyerhettünk az elméleti és a gyakorlati fizika univerzumába is.

Nagy Péter előadását bárki élvezhette, akit érdekelnek a körülölelő világ dolgai, hiszen nem tiszta tudományról, inkább annak emberközelibb megértéséről szólt. Igaz, mindehhez közelebb azok az egypercesek hoztak, amelyekből nap mint nap töltekeztem, s ezáltal számos érdekes gondolattal gyarapodtam. Az említetteknek köszönhetően az előadás egységes egészként állt össze bennem. Az emberiséget foglalkoztató kérdéseket, az emberi kultúrát, a hit erejével kinyilatkoztatott eszmefuttatással társította, amely igen bátorító hatással bírt az egybegyűltek számára, hogy ne adják fel és ne pazarolják el tehetségüket. Mint ismeretes, minden egyes ember abban a bizonyos ismeretben kell a maga képességét, adottságát sajátos úton kamatoztassa, amelyben otthonosan mozog. Magának kell felépítenie, érdeklődési köréből kiválasztva apránként gyarapítania azt a tudást, amelyben majd egyszer jeleskedni fog. Ezáltal személyesen is hozzájárul rátermettségével ahhoz az össztudáshoz, amit emberi kultúrának nevezünk. Ugyanis az általunk kialakított személyes világkép akkor jut táptalajra, ha a következetesség, a kíváncsiság útján tovább tudjuk adni másoknak. Az előadás megerősítésként impulzust adott a jelenlévőknek a hogyan továbbra. Ezért szép, ha bizonyos dolgok arculatát többféleképpen is tudjuk láttatni. 

 

Az igen jól felépített előadást háttérképekkel és filmbetétekkel, zenével sikerült színesebbé tenni. Ez a munka a Márton Áron Tehetséggondozó Központ diákjainak szorgalmát dicséri. A részek közötti kellemes gitármuzsikát Nagy Lóránt szolgáltatta.

Nagy Péter egypercesei, előadásai továbbra is az érdeklődésem központjában maradnak. Ajánlom könyvtárosoknak, és nemcsak, mert érdemes építkezni, töltekezni a jól dokumentált, szórakoztató és egyben oktató munkájának gyümölcséből.

Borbé Levente,

könyvtáros

Interaktív vetélkedő a Kájoni János Megyei Könyvtárban

A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár a 2018-as Ifjúság Éve keretén belül szervezte meg diákok számára az ISMERJÜK MEG NAGYJAINKAT vetélkedőt.

A vetélkedő kezdetének időpontja: 2018.május 17. délután két óra.

A vetélkedő célja a megyéhez kötődő neves személyiségek megismerésének népszerűsítése volt. A diákok felkészülhettek a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján található Neves Személyiségek adatbázisa segítségével, de használhattak más forrásokat is. Erre az alkalomra elkészült könyvjelző gyűjteményben tudósok, írók, művészek, kiváló pedagógusok és más, alkotásaikkal kiemelkedő, híres közéleti személyiségeket gyűjtöttek össze. A neves személyiségek portréi mellett rövid életrajzi leírás is szerepel. A könyvjelzős munka oroszlánrésze Kelemen Katalin, a könyvtár dokumentációs részlege könyvtárosának munkáját dicséri.

Az interaktív vetélkedőre négy csapat jelentkezett Csíkszereda három középiskolájából. A Segítő Mária Gimnázium két csapattal érkezett Zöld Ildikó történelemtanár vezetésével, a Nagy István Művészeti Szakközépiskolából egy csapat jött Egyed Daniela könyvtáros irányításával és a Márton Áron Főgimnáziumból szintén egy csapat Borbé Levente könyvtáros kalauzolásával.

A vetélkedőt Kelemen Katalin neves személyiségekről tartott ismertetője előzte meg.

A csapatok először a kivetített illusztrációkkal ellátott kvízes kérdésekre kellett válaszoljanak. Ezt követően mindegyik csoport bemutatott egy kiemelkedő Hargita megyében született, vagy tevékenykedő, személyiséget.

A vetélkedő zsűrizését szintén a megyei könyvtár könyvtárosai végezték: Török Edit és Máthé Izabella.

A játékos bemutatón szereplő csapatok mindegyike ügyesen teljesített. A legjobb azonban a Segítő Mária Gimnázium XI.B. osztályos csapata lett.

A résztvevő diákok oklevelet és a legújabb könyvjelzősorozat csomagját kapták ajándékul. A legügyesebbek könyvjutalomban is részesültek.

A legfiatalabb résztvevők a Márton Áron Gimnáziumból érkeztek, a IX. A. osztályból.

Fényképek: Borbé Levente és André Katalin

B.L.

 

Kis könyvtárlátogatók

2018. május 14-én, hétfőn délelőtt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola I. A. osztálya látogatott meg bennünket. A 25 kis érdeklődőt Balázs-Penksza Judit-Márta tanítónénijük kísérte el. Először az informatika labor robotjait tekintették meg, majd a kémia labort, és végül, de nem utolsó sorban a könyvtárat is.

Bevezetőként az általam előkészített meséskönyveket és más gyerekkönyveket lapozgathatták. Kérdéseket tettem föl, ami alapján beszéltek a kedvenc könyveikről. Ezt követően egy kis időutazás következett az olvasás, írás, a könyv és a világháló világáról, amelyet szintén kérdezősködés útján közösen fejtettünk meg. A téma kapcsán régi könyveket mutattam be nekik. A foglakozás során felelevenített történetet, a nem is oly régen még használt írógép kipróbálása zárta.

Mielőtt búcsút vettek volna a könyvtártól, körbevezettem őket a dokumentációs és információs központtól indulva minden egyes termen. Megismerkedtek a galériával, a kölcsönzővel és a raktárral egyaránt.

Köszönet Gyarmati Dénes informatikusnak, aki hozzánk vezényelte a kis lurkókat.

Borbé Levente

könyvtáros

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda 

ISMERJÜK MEG NAGYJAINKAT!

Hargita megyei jeles személyiségek portréi – interaktív kiadvány-bemutató

A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR FELHÍVÁSA

HARGITA MEGYEI ISKOLÁKHOZ

A Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége révén igyekszik ismertté tenni a Hargita megyéhez kötődő szellemi, kulturális értékeket. Példaértékű, emlékezetre méltó életpályák bemutatása révén a könyvtár szeretne hozzájárulni regionális identitásunk erősítéséhez, ahhoz, hogy értékeink beépüljenek a köztudatba, ismertté váljanak fiataljaink körében is. E törekvés jegyében, Hargita Megye Tanácsának támogatásával készült könyvjelzősorozatunk, amely Hargita megyéhez kötődő neves személyiségek portréit mutatja be rövid életrajzi összeállítás kíséretében. A bemutatott személyiségek kiemelkedő alkotók, tudósok, írók, művészek, kiváló pedagógusok, közéleti szereplők, akik életművükkel, alkotásaikkal hozzájárultak térségünk hírének-nevének öregbítéséhez. Közös jellemzőjük az értékteremtő, értékhordozó életpálya.

2018-ban Az ifjúság éve kertetében a könyvtári programok kiemelt célcsoportja az ifjúság. Az idei Hargita Megyenapok rendezvényeinek sorában a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2018. május 17-én, csütörtökön 14 órára várjuk a fiatalokat és minden érdeklődőt a kiadvány interaktív, játékos bemutatójára.

Elsősorban a középiskolásokat szólítjuk meg, a résztvevő diákok egy kvízjáték során mérhetik össze tudásukat, gazdagodhatnak értékes ismeretekkel, amelyek sajátos, regionális identitásukat is erősítik.

A játékban való részvételre előzetes bejelentkezés szükséges, legkésőbb 2018. május 14-ig. A diákok három tagú csapatokban vehetnek részt a játékban, akár egész osztályok is jelentkezhetnek, vagy iskolánként több csapat is jelentkezhet. A jelentkező csapatok iskolájának könyvtára egy-egy könyvjelzősorozatot kap ajándékba. A kvízvátékban legjobban teljesítő csapat jutalomban részesül. Jelentkezni és további tájékoztatást kérni a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a következő telefonszámon lehet: 0720 544 093.

Várunk tehát minden iskolát és csapatot a játékos bemutatóra a könyvtárban!

Csíkszereda, 2018. május 3. Kájoni János Megyei Könyvtár

Amit többször is jó újraolvasni

Vannak olvasmányok, amelyek túllépnek az egyszeri böngészésen. Ilyen Máté Angi Mamó című könyve. Viszonylag fiatal és kortárs alkotásról van szó. Alig egy évtizede jelent meg. Amikor újra kézbe vettem, újból nem tudtam letenni. Bizonyos részekhez pedig többször is visszakanyarodtam. 

Nem is oly régi, de már letűnt korszakba beágyazódott história minden egyes kis mozzanata magához csalogat. Nem érezni közhelyeket benne. Könnyen érthető nyelvezettel meséli el mindazt, amelyben a főszerep egy kislányé és a nagymamájáé.

A történet a kislány szemével bontakozik ki előttünk. Egy házasságon kívül született gyerek életét követi nyomon. Balszerencséjére édesanyja lebetegedve hazatér kislányával az anyjához. Hazatérte után nem sokkal meg is hal. A zabigyerek pedig a mamájával marad, Mamóval. 

 

Mamó nem a kedvesség mintaképe. Neki megvannak a saját külön bejáratú szabályai. Mégis unokája csak rá támaszkodhat, bármennyire is zord nagymamája, holott az életük enélkül is elég szegényes. A kislánynak még ebben a helyzetben is meg kell elégednie azzal ami van, noha nem kap tőle oltalmat, együttérzést, szeretetet. Szegényke magánya, kétszeres árvasága által, amelyet a meg nem értés és a nincstelenség jár körül, próbál jelezni a nagyvilág felé. Pedig kevésbé számít neki a súlya alatt roskadozó ház, amiben tengetik napjaikat. Neki csak szeretet kellene. Ezért igyekszik magába gyűjteni azokat a kevéske örömöket, amelyeket naponta kap az élettől. 

 

A kis ház, mint szimbóluma a mindenféle szegénységnek, még a lelkinek is, egyre nyomasztóbb hangulatot kölcsönöz ennek az univerzumnak, ahol helyet kapnak, úgy általában, a nagyszülők életemlékeinek szikrái. Ezért is néha gyertyalángként pillantak fel olvasás közben a bennem eltemetett emlékek nagyszüleimről, a házakról, a kis udvarokról, az utcákról, és az akkoriban megélt életről. 

 

Sajnos, a Mamó „biztosította” sivár és nyomorúságos élettől is el kell búcsúzzék. Amikor nagyanyja meghal, az ő élete is fordulatot vesz. Mi is történhetne más, mint az, hogy árvaházba dugják... Talán a megedzett kis lélek könnyebben vette az akadályokat az előtte álló újabb kihívásokkal szemben.

A belsőnkben szunnyadozó emlékeinket felszínre hozó olvasmányt diákok is böngészhetik. A cselekménye egy kivételes érdembeli kalandra hívja az olvasót. 

 

Borbé Levente

Ove, az ember

Egy eléggé zsörtölődős emberrel ismerkedhetünk meg Fredrik Backman fiatal svéd író Az ember, akit Ovenak hívnak című regényének legelején. Úgy tűnik mintha nem érdekelné a körülötte egyre nagyobb iramban fejlődő digitális univerzum. Egyáltalán nincs meg benne az a nagyvonalúság, hogy csak úgy eltűrje a szomszédok által megengedett zajongást, s főleg a több éve felállított szabályok be nem tartását. A kertvárosi lakópark, ahol él, ezért tele van folytonosan bosszantó dolgokkal, mint például a szabálytalan parkolás, az ugató kiskutya meg a gazdája, az autójukkal „betolakodni” akaró idegenek, s egyáltalán a szomszédságában kiáramló hangok, amelyek igencsak zavarják őt. Mindenről megvan a véleménye, de legfőképpen azokról, akik akármilyen autót vásárolnak. Az Saabjával semmi se veheti fel a versenyt...

A cselekmény egy hétfői napon veszi kezdetét, amikor Ovet 40 esztendő szolgálat után elbocsájtják a munkahelyéről. Ezt az elbocsátást finoman közlik véle. Azért hétfőn, mert a hétvégéjét nem akarták elrontani. Ovénak pedig a munka jelentette az életet. Sajnos az elrontás úgyis megtörtént, hiszen imádott feleségét hétvégén temette el. 59 évesen mindez egy kicsit soknak tűnik neki. A rászakadó szomorúságot tetőzi az is, hogy új szomszédjai lesznek. Számára hasznavehetetlen társaság. Nincs ideje pihenni a folyamatos szabályok kihágása végett. Még öngyilkos sem tud lenni. Többször megzavarják, s amikor végül révbe jut, a kötél szakad el, amivel felkötötte magát. A perzsa nő jelenléte a bárgyú férjével egyenesen felkavarja őt, dühössé teszi. Ingerültsége, feldúltsága csak fokozódik, mert élete már csak a lakóparkra koncentrálódik. Hovatovább számára egyre képtelenebb dolgok történnek, amire jócskán rátesz a heves, hirtelen haragú, lobbanékony magatartásával.

Ovet azonban az emlékein keresztül sokkal jobban megismerjük. Idejekorán elveszti az anyját, kamaszkorában az apját, és aztán saját lábra kell álljon, ami nagyon megy neki. Még az örökségül maradt házat segítséggel, de ki tudja pofozni, ami egy sajnálatos baleset miatt leég. Emlékezéseinek egyik tündéri pontja a felesége, a véle való szerelem, és az ezt követő nagybetűs együttlét. Sonja a férje zord külseje alatt lapuló kedvességet fedezi fel. A feleségéből kisugárzó megértést és együttérzést ő maga is érezte. A nem éppen szószátyárságáról híres Ove inkább cselekedeteivel, mint szavakkal fejezi ki mindazt amit érez iránta, de egyáltalán mások iránt is. Parvaneh, a szomszéd perzsa nő megtalálja benne az emberit. Sőt, akarata ellenére belerángatja a hétköznapi dolgaiba, amelyből igazi kalandok sorozata alakul ki. Ennek köszönhetően maga Ove is másként szemléli a világot. A mindenkivel kötekedő és idegesítő ember egyre jobban megvillantja segítőkész arcát. Még egy cicát is befogad, de sohasem ismeri el, hogy az övé. Megvédi hajdani barátját attól, hogy elvigyék az öregotthonba. Befogadja az apja elől menekülő ifjút. A megoldások sorozata által megváltozott hősünk még halála előtt gondoskodik azokról, akiket szeretett ebben a bizonyos lakóparkban. Természetesen a végrendeletéből sem maradnak ki a további instrukciók...

A történet gunyoros tálalása teszi lehetővé az Ove kép kialakítását, akinek tettei bemutatásán keresztül egyre közelebb hozzák az olvasóhoz nem hétköznapi személyiségét. Morcossága ellenére ellenségei nemigen vannak. Ő maga sem nevezi meg saját „rosszakaróit”, inkább ellenszenvet vált ki belőle a fehér inges hivatali emberek látványa.

Összegezve: egy „rege” arról, hogy ha kellő figyelmet szentelünk egymásnak, annak mindig beérik a gyümölcse. Felfedezzük és megismerjük azt az embert, akit távolról eléggé másként szemléltünk, s együttvéve önmagunkat is.

A regény ízét Bándi Eszter fordítása tette élethűbbé.

Borbé Levente

Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája 2018

 A hagyományoknak megfelelően ismét megrendezzük a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáját Csongrádon, 2018. május 27-28-án.

 Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak tevékenysége, innovációja, jó gyakorlatai, másokat is érintő probléma felvetései bemutatásra kerüljenek. 

Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a szakmai trendekkel, az egyedi és közös pályázatok lehetőségeivel. Az NKA pályázatának támogatásával még 4 fő jelentkezését tudjuk fogadni május 18-ig.    

Program: (még bővülhet)

Május 27

15.00

A Kosztolányi csodái című kiállítás megnyitója a Csemegi Károly Könyvtárban

15.30:

Konzultáció a Nemzeti Kulturális Alap pályázatairól
Vezeti: Ramháb Mária az NKA Bizottság tagja,
az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke
Helyszín: Csemegi Károly Könyvtár

18.00:

Vacsora a Körös-torokban

Május 28

9.00
A konferencia szakmai napjának megnyitása, Levezető elnök: dr. Fodor Péter
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója

9.05
Köszöntők:
-Bedő Tamás Csongrád város polgármestere,
-Ramháb Mária az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke

9.15
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés
Előadó: Romsics Ignác , a Magyar Tudományos Akadémia doktora

10.15
Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozója
Előadó: Markója Szilárd
az Országgyűlési Könyvtár igazgatója

10.45
Kávészünet

 11.15Helyi sajátosságok a Szlovéniai magyar könyvtári szolgáltatásokban
Előadó: Dr. Halász Albert,

Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ, Szlovénia

 

11.40
Az író gyermekolvasó: interaktivitás, multimedialitás, könyvkultúra
Előadó: Dorkić Diana
Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ, Eszék


12.00
Az olvasás labirintusa
Előadó: Lukács Erika
Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár, Somorja

 12.20
Kérdések, válaszok

12.30
Ebédszünet

14.00
" ...a jövő könyvtára nem egy unalmas hely... "
Előadó: Molnár Melinda, a Tiszaújhelyi Községi Könyvtár

14.20
COBISS - Innováció a Szabadkai Városi Könyvtárban
Előadó: Búbos Márki Otília
Szabadkai Városi Könyvtár

14.40
Ciclobiblio-Kerékpáros Könyvtárosok Nyári Akadémiája
Előadó: Kiss László,
Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtára, Sepsiszentgyörgy

15.00
Ne(t) add fel! és Coder Club - Generációkat átölelő informatika oktatás a könyvtárban
Előadó: Bednárik Prokecz Zita
Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya

15.30
A konferencia lezárása

16.30
Állófogadás a konferencia résztvevőinek

18.00

Belépési és strandolási lehetőség a konferencia résztvevőinek a Csongrádi Gyógyfürdő és Uszodában

Illés Péter

Igazgató
Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum
6640-Csongrád, Szentháromság tér 12. www.konyvtar.csongrad.hu
Tel: +36 63 483-764, +36 20 4576-477, E-mail: illesp@csongrad.hu

ReMeK-e-hírlevél 2018/5. számából

Szabad a vers!
2018 a Családok éve. Ennek keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága, Szabad a vers! címmel, országos verspályázatot hirdet nagy költők családhoz köthető, családról, családtagokról, kötődésekről szóló verseinek újragondolására, átfogalmazására.
A nyereményjáték időtartama: 2018. április 11. – május 11., 24:00 óra. Eredményhirdetés 2018. május 26-án Budapesten. A közönségszavazás időtartama: 2018. május 15–20.
A nyereményjátékban részt vehet minden magyarországi és határon túli általános iskola felső tagozatán vagy középiskolában tanulói jogviszonnyal igazoltan rendelkező diák. Egy pályázó egy verssel pályázhat. Egy osztályból legfeljebb 3 alkotó indulhat saját átirattal, így viszont az adott osztály több előadásban is részt vehet.
Részletes kiírás itt: https://csaladokeve.hu/szabadavers/jatekszabalyzat

Ismered A székelység történetét? - Felhívás vetélkedőre
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Alapítvány, a Székely Mikó Kollégium, a Tanulók Háza és a MERT Egyesület 2018 tavaszán immár negyedik alkalommal szervezi meg A székelység története – Kádár Gyula emlékverseny című vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával.
Célja, hogy a diákok olvassák A székelység története című tankönyvet, illetve megismerjék és megszeressék szülőföldjük múltját. A megmérettetésre a VI–VII. osztályosok köréből várják háromfős csapatok jelentkezését.
Az első fordulóban egy-egy pályamunkát kell készíteniük, amelyben szabadon választott formában (dokumentumfilm és PP-prezentáció: max. 30 Mb és 10 perc időtartam, vagy legtöbb 10 oldal terjedelmű írás) ismertetik szülőföldjük vagy településük egy meghatározó épített örökségét. Feldolgozható témák: 1. Kerített templomok, vártemplomok, templomvárak. 2. Kúriák, kastélyok és az ezekhez kapcsolódó legendák.
Benevezni a szekelysegvetelkedo@gmail.com címen igényelhető jelentkezési lap kitöltésével lehet május 14-ig. Ugyanitt a vetélkedővel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdések is feltehetők. Az elkészült pályamunkákat szintén a fenti email-címre kell eljuttatni június 14-ig. Az eredmények 2018. szeptember 1-ig érkeznek meg a felkészítő tanár drótposta-címére. A második fordulóra 2018. október 26–27-én kerül sor, és az első 10, legtöbb pontszámot szerzett csapat kap rá meghívást.
A VI. és VII. osztályosok számára 2015-ben újra kiadott és minden magyar tannyelvű iskola könyvtárában megtalálható, A székelység története című tankönyv I., II., III. és IV. fejezete (39–71. oldal) mindenképpen használandó, de a pályamunkák elkészítésénél kérik a szabadon használt forrásanyagok megnevezését is.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/felhivas-vetelkedore/

Gyimes a Lakiteleki Népfőiskola értéktárában – könyvbemutató
A Lakiteleki Népfőiskola által 2012 tavaszán indított, a Kárpát-medence valamennyi, magyarok által lakott területére kiterjedő helytörténeti-szociológiai felmérés tizenvalahányadik kötete 2017 októberében látott napvilágot Gyimes Kollégium címmel (Lakitelek, Antológia Kiadó), dr. Antal György, Antal Tibor és Halász Péter szakmai irányításával és szerkesztésében, Berszán Lajos kanonok, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának előszavával. Az idei Könyvtári Napok rendezvényeinek sorában a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartott találkozón 2018. április 26-án mutatták be a kötetet. A szerkesztők, Halász Péter néprajzkutató és Antal Tibor gyimesi zenetanár ismertették, valamint a tanulmányok jelenlévő szerzői: Berszán Lajos kanonok, Imets László, Salamon József és Tankó Gyula. Gyimes csodálatos népdalkincseiből Vrencsán Anita, Kánya Tamás és Vrencsán Dávid, Csíkszeredában tanuló csángó diákok nyújtottak ízelítőt a rendezvény népes közönségének.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/613/gyimes-a-lakiteleki-nepfoiskola-ertektaraban--konyvbemutato

Népviseletben a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A tavalyi akcióhoz hasonlóan idén is székelyruhába öltözve ünnepelték a népviselet napját a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal dolgozói. Idén akciójukhoz csatlakozott a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum munkaközössége is.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár különleges akciót is hirdetett az alkalomból, a város legrégebbi leírásának reprint kiadásával ajándékozták meg azokat, akik népviseletben tértek be hozzájuk, vagy annak csak egy darabjával is kiegészítették az öltözetüket.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=23177

Mi kerüljön a magyar webarchívumba?
Egy online űrlap kitöltésével (https://goo.gl/forms/Y1qIIxcM7APPiq443) ezentúl bárki ajánlhat kevésbé ismert, de megőrzésre érdemes magyar honlapokat az OSZK kísérleti fázisban levő webarchívuma számára - jelenleg elsősorban irodalmi vagy művészeti témájúakat. (Előtte ugyanitt ellenőrizni lehet, hogy az URL-cím nem szerepel-e már a nyilvántartásban.) Amennyiben az adott webhely jól archiválható és a tartalomgazda is engedélyt ad rá, akkor a mentett változat bekerülhet a nyilvános demógyűjteménybe is (http://mekosztaly.oszk.hu/mia/demo/). Ennek nemrég készült el a teljes szövegű indexe, amelyben kétféle programmal is lehet keresni: a még fejlesztés alatt levő saját SolrMIA-val (http://193.6.201.202/solrmia/) és a dánok által kifejlesztett SolrWayback-kel (http://193.6.201.202/solrwayback/).
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár; via: KIT Hírlevél, 2018/17., 2018. április 25.

Brassó megye magyar sajtótörténeti bibliográfiája
A brassói George Bariţiu Megyei Könyvtárban elkészült és online böngészhető Brassó megye magyar sajtótörténeti bibliográfiája.
Forrás: http://www.bjbv.ro/scan/pm.php

Por alatt parázs – Beszélgetés Farkas Árpád Kossuth-díjas és Pro Urbe díjas költővel
Azt mondja, annak idején őt is megérintette az emberarcú szocializmus eszménye, de vértként védte meg az addig csak félig megértett falusi, kisvárosi gyermekkor tapasztalati világa. A Háromszék napilap számára Csinta Samu készített interjút, megkésett transzilvanizmusról és nemzedéki vonulásokról is, a friss Kossuth-díjas és Pro Urbe díjas költővel.
– Több helyen úgy fogalmazott: túléltem magam. Miért élte túl magát a kilencvenes évektől kezdődően az előző korszak szinte teljes meghatározó költőnemzedéke? Miért apadt el a forrás?
– Ha mondtam ilyesfélét, korántsem könnyed, boldog felszusszanással. Minthogy, gondolom, némely, későbben világra született jámborak sem hatalmas tömegsírokra gondolnak, mikor rebesgetik, hogy puszta létükkel igazolták azt a fél emberöltőnyi rohadt rendszert mindazok, akik, ha nem is mind ép bőrrel, de át- meg túlélték. Erdélyi költőink közül sokan – hogy csak Szőcs Kálmánt vagy Szilágyi Domokost említsem nemzedékközelből – nem élték túl. Minthogy azt sem mondhatni, hogy hősi halált haltak. A forrás különben nem apadt el.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/112593/por_alatt_parazs_beszelgetes_farkas_arpad_kossuth-dijas_es_pro_urbe_dijas_koltovel

Az EMKE 2018-as díjazottjai
2018. április 7-én került sor a díjátadó gálára a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum Dísztermében. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Gurka-Balla Ilona könyvtáros részére – a hazai magyar könyvtárosképzésért végzett áldozatos munkájáért, eredményes könyvtárosi életpályájának elismeréséért – Monoki István-díjat adományozott.
Kolumbán M. Judit méltatását Okos-Rigó Ilona tolmácsolta.
Forrás: http://www.emke.ro/az-emke-2018-dijazottai-4623

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen

Májusi évfordulók 2018

205 éve, 1813. május elsején hunyt el Jacques Delille francia költő és műfordító.

160 éve, 1858. május elsején született Dezséri Rudnyánszky Gyula felvidéki születésű magyar költő és hírlapíró és szerkesztő.

95 éve, 1923. május elsején született Joseph Heller amerikai író. Legismertebb regénye: A 22-es csapdája.

65 éve, 1953. május elsején született Nagy (Hadnagy) Irén székely-magyar költőnő és novellista.

245 éve, 1773. május másodikán született Steffens Henrik dán filozófus, tudós és poéta.

145 éve, 1873. május harmadikán született Hevesi (Hoffmann) Sándor magyar színházi rendező, drámaíró, kritikus, író, irodalomtörténész, műfordító és igazgató.

130 éve, 1918 május harmadikán született Juhani Siljo finn költő, író, irodalomkritikus és műfordító.

10 éve, 2008. május negyedikén hunyt el Trethon Judit magyar sci-fi írónő, újságíró, szerkesztő, műfordító és filmtörténész.

205 éve, 1813. május ötödikén hunyt el Sören Kierkegaard (Søren) dán filozófus, teológus és költő.

80 éve, 1938. május ötödikén hunyt el Nagy (Grosz) Endre magyar író, újságíró, konferanszié és kabaréigazgató.

125 éve, 1893. május hatodikán született Bárd Oszkár, a zsidó származású erdélyi magyar költő, színműíró és orvos.

115 éve, 1903. május hetedikén született Nyikolaj Alekszejevics Zabolockij orosz-szovjet költő és műfordító. A Toldi orosz nyelvű fordítója.

80 éve, 1938. május hetedikén hunyt el Octavian Goga román költő, drámaíró, műfordító és politikus.

35 éve, 1983. május hetedikén hunyt el Romhányi József zsidó származású magyar író, költő és műfordító. Gyerekeknek írt történeteivel vált népszerűvé, mint: Doktor Bubó, A Mézga Család, Bümbi, Misi Meséi stb.

350 éve, 1668. május nyolcadikán született Alain René Lesage francia novellista és drámaíró.

30 éve, 1988. május nyolcadikán hunyt el Robert Anson Heinlein amerikai sci-fi regényíró és novellista.

255 éve, 1763. május kilencedikén született Batsányi János (Bacsányi János) magyar költő.

135 éve, 1883. május kilencedikén született José Ortega y Gasset spanyol író és filozófus.

100 éve, 1918. május kilencedikén hunyt el George Coşbuc erdélyi román költő, író, újságíró, szerkesztő, műfordító és tanár.

80 éve, 1938. május kilencedikén hunyt el Lux Terka (Dancsházi Oláh Ida) magyar írónő, novellista és szerkesztő.

60 éve, 1958. május kilencedikén született Gyukics Gábor magyar költő, prózaíró és műfordító.

175 éve, 1843. május tizedikén született Benito Pérez Galdós spanyol novellista és drámaíró.

1615 esztendeje, 403. május tizenkettedikén hunyt el Szalamiszi Szent Ephiphaniosz (Epiphanius) görög író és egyházatya.

190 éve, 1828. május tizenkettedikén született Dante Gabriel Rossetti olasz származású angol költő és festő.

140 éve, 1878. május tizenkettedikén született Massimo Bontempelli olasz író.

85 éve, 1933. május tizenkettedikén hunyt el Krúdy Gyula magyar író, hírlapíró, a huszadik századi magyar próza kiemelkedő alakja. Ismert művei: Szindbád, Francia kastély, A vörös postakocsi, Valakit elvisz az ördög, Rezeda Kázmér szép élete stb.

70 éve, 1948. május tizenharmadikán hunyt el Milan Begović horvát író, költő és drámaíró.

200 éve, 1818. május tizennegyedikén hunyt el Matthew Gregory Lewis angol novellista, drámaíró és költő.

55 éve, 1963. május tizennegyedikén hunyt el Pierre Courtade francia író. Ismertebb művei: Felsőbbrendű állatok, A fekete folyó.

115 éve, 1903. május tizenötödikén született Kakassy Endre erdélyi magyar író, műfordító és szerkesztő.

315 esztendeje, 1703. május tizenhatodikán hunyt el Charles Perrault író, meseíró, a francia klasszicista irodalom kiemelkedő alakja.

95 éve, 1923. május tizenhatodikán hunyt el Révai Károly német származású erdélyi magyar költő, író és műfordító.

145 éve, 1873. május tizenhetedikén született Henri Barbusse francia szimbolista költő, író, publicista és politikus.

145 éve, 1873. május tizenhetedikén született Dorothy Miller Richardson angol írónő.

970 esztendeje, 1048. május tizennyolcadikán született Omar Khajjám iráni perzsa költő, matematikus, filozófus és csillagász.

85 éve, 1933. május tizennyolcadikán született Páskándi Géza erdélyi magyar író, költő, drámaíró és publicista.

90 éve, 1928. május tizennyolcadikán született Domokos Géza erdélyi magyar író és műfordító.

120 éve, 1898. május tizenkilencedikén hunyt el William Ewart Glastone angol esszéíró, szónok és politikus.

200 éve, 1818. május huszadikán született Jens Christian Hostrup dán költő, drámaíró és pap.

330 esztendeje, 1688. május huszonegyedikén született Alexander Pope angol költő, esszéíró és műfordító.

100 éve, 1918. május huszonegyedikén hunyt el Maiju Lassila (Algot Untola) finn író és újságíró.

45 éve, 1973. május huszonegyedikén hunyt el Carlo Emilio Gadda olasz író és költő.

210 éve, 1808. május huszonkettedikén született Gérald (Labruine) de Nerval francia költő író, színműíró és műfordító.

90 éve, 1928. május huszonkettedikén született Márki Zoltán bánáti születésű erdélyi magyar költő, újságíró és szerkesztő.

45 éve, 1973. május huszonkettedikén hunyt el Gergely Márta magyar írónő és szerkesztő.

145 éve, 1873. május huszonharmadikán hunyt el Alessandro Francesco Tommaso Manzoni olasz költő, regényíró és novellista. Legismertebb műve: A jegyesek.

120 éve, 1898. május huszonharmadikán született Heinrich Zillich erdélyi szász származású német író, publicista és közgazdász.

55 éve, 1963. május huszonharmadikán hunyt el August Jakobson észt író, drámaíró.

95 éve, 1923. május huszonnegyedikén született Dénes György felvidéki magyar költő, műfordító és szerkesztő.

25 éve, 1993. május huszonnegyedikén hunyt el Cseres Tibor (Portik) székely származású erdélyi magyar író.

215 éve, 1803. május huszonötödikén született Edward George Bulwer-Lytton angol író, drámaíró, költő és esszéíró.

315 esztendeje, 1703. május huszonhatodikán hunyt el Samuel Pepys angol naplóíró és politikus.

110 éve, 1908. május huszonhatodikán született Alekszej Nyikolajevics Arbuzov szovjet-orosz drámaíró.

240 éve, 1778. május huszonhetedikén született Giovanni Gherardini olasz író, szövegkönyvíró és lexikográfus.

125 éve, 1893. május huszonhetedikén született Szitnyai Zoltán magyar író és újságíró.

150 éve, 1868. május huszonnyolcadikán született Claude Anet francia regényíró és novellista.

110 éve, 1908. május huszonnyolcadikán született Ian Lancester Fleming brit író és újságíró.

100 éve, 1818. május huszonnyolcadikán született Werner Bossert erdélyi szász származású német költő, újságíró, könyvtáros és díszletfestő.

60 éve, 1958. május huszonkilencedikén hunyt el Juan Ramón Jiménez spanyol költő és prózaíró.

425 esztendeje, 1593. május harmincadikán hunyt el Cristopher Marlowe angol drámaíró, költő és műfordító.

240 éve, 1778. május harmincadikán hunyt el François-Marie Arouet Voltaire francia író esszéíró és filozófus. Híressé vált műve a Candide.

205 éve született, 1813. május harmincadikán Szentiváni Mihály székely-magyar költő, író és publicista.

245 éve 1773. május harmincegyedikén született a német romantika egyik képviselője Johann Ludwig Tieck költő, író, kiadó és műfordító.

145 éve, 1873. május harmincegyedikén született Tadeusz Rittner lengyel író, aki műveinek egy részét németül írta meg.

Érdemes Tudni

90 éve, 1928. május elsején született Károlyi Dénes erdélyi magyar történész.

95 éve, 1923. május másodikán született Diószegi Vilmos magyar néprajzkutató, orientalista, az ázsiai népek kutatója.

90 éve, 1928. május negyedikén született Hankis Elemér magyar szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész és kritikus.

90 éve, 1928. május negyedikén született B. Nagy Margit magyar művészettörténész.

75 éve, 1943. május ötödikén hunyt el Gergely Béla erdélyi magyar nyelvész.

25 éve, 1993. május ötödikén hunyt el Jakab Antal székely-magyar erdélyi katolikus püspök, tanító.

40 éve, 1978. május hatodikán hunyt el Csalog József vajdasági születésű magyar néprajzkutató és régész.

55 éve, 1963. május hetedikén hunyt el Szőlőslaki Kármán Tódor magyar-német és amerikai tudós, gépészmérnök, fizikus, matematikus.

55 éve, 1963. május hetedikén hunyt el Baktay Ervin (Gottesmann) zsidó származású magyar orientalista, csillagász, festőművész, művészettörténész, író és műfordító.

30 éve, 1988. május hetedikén hunyt el Kollányi Ágoston magyar filmrendező, a tudományos- és természetfilmek kimagasló képviselője.

10 éve, 2008. május hetedikén hunyt el Zerkula János csángómagyar népzenés és prímás hegedűművész.

170 éve, 1849. május kilencedikén Eötvös József könyvtáradományával megalapította a Budapesti Műszaki Egyetem jogelődjének könyvtárát.

105 éve, 1913. május kilencedikén hunyt el Beke Antal székely-magyar történetíró és kanonok.

30 éve, 1988. május kilencedikén hunyt el Hermann Gusztáv székely-magyar helytörténész és közíró.

110 éve, 1908. május tizenegyedikén született Vákár Tibor örmény-székely-magyar festőművész, restaurátor és építőmérnök.

660 esztendeje, 1358. május tizenötödikén kezdték írni latin nyelven Kálti Márk a Képes Krónikát, amely a magyarok cselekedeteit foglalja össze egészen Nagy Lajos király uralkodásáig.

55 éve, 1963. május tizenkilencedikén hunyt el Jakabffy Elemér erdélyi magyar publicista, jogász és politikus.

75 éve, 1943. május huszonegyedikén született Bálint András székely-magyar újságíró, lapszerkesztő, a közügy és a művelődési rovat vezetője.

35 éve, 1983. május huszonegyedikén hunyt el Kurkó Gyárfás székely-magyar politikus, publicista és regényíró. Önéletrajzi regényének címe: Nehéz kenyér.

5 éve, 2013. május huszonegyedike körül hunyt el Erős Zsolt székely-magyar hegymászó. Első magyarként mászta meg a világ legnagyobb hegyét, a Csomolugmát.

105 éve, 1913. május huszonhatodikán hunyt el Szentkatolnai Bálint Gábor székely-magyar nyelvész, az eszperantó nyelv egyik terjesztője.

40 éve, 1978. május huszonhetedikén hunyt el Palocsay Rudolf erdélyi magyar kertészet szakíró és biológus.

40 éve, 1978. május huszonhetedikén hunyt el Andrásofszky Tibor erdélyi magyar idegsebész, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

310 esztendeje, 1708. május huszonnyolcadikán hunyt el Esze Tamás magyar szabadságharcos.

95 éve, 1923. május huszonnyolcadikán született Ligeti György Sándor zsidó származású erdélyi magyar zeneszerző és zenepedagógus.

90 éve, 1928. május huszonkilencedikén született Baka János székely-magyar kántortanító és pedagógiai szakíró.

55 éve, 1963. május harmincadikán hunyt el Gulyás Pál magyar irodalomtörténész, bibliográfus és könyvtáros.

75 éve, 1943. május harmincegyedikén született Rohonyi Zoltán erdélyi magyar irodalomtörténész, tanulmányíró és esszéista.