2018. december 3., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2018/12. számából

Webaratás az OSZK-ban
Végéhez közeledik az Országos Széchényi Könyvtárban zajló kísérleti projekt, amely az OKR projekt (http://www.oszk.hu/okr-projekt) keretében kezdett el kísérletezni a webarchiválás technológiájával, az internetes források hosszú távú megőrzésének érdekében. Ez az alprojekt 2018 végéig tart és az informatikai hátterét a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) biztosítja. A kutatási és fejlesztési munkának az a célja, hogy megalapozza egy leendő magyar internet-archívum feltételeit. A tesztfázisban néhány száz kulturális és tudományos webhely kerül kiválasztásra (pl. könyvtári, levéltári, múzeumi honlapok, egyetemek és kutatóintézetek oldalai, elektronikus folyóiratok, szakmai blogok), amelyeknek a tulajdonosait elektronikus levélben értesítik erről, és engedélyt kérnek az archiválásra illetve esetleg a lementett változat szolgáltatására is egy demonstrációs célra létrehozott gyűjteményben.
A megőrzésre érdemes magyar webhelyek válogatásához, illetve az archívum megtervezéséhez még várják a téma iránt érdeklődő kollégák jelentkezését a mia@mek.oszk.hu címen. (A gyűjtőkör részletesebb behatárolásáról itt vannak részletek: http://mekosztaly.oszk.hu/mia/doc/webarchivum_gyujtokor_tervezet.pdf)
Forrás: http://mekosztaly.oszk.hu/mia/

Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattára
A gyűjtemény a magyar és magyarországi művészettel, illetve művészettörténettel kapcsolatos dokumentumokat őriz a 19. és 20. századból, valamint egyes levéltári anyagok és régi folyóiratok regesztáit. Az Adattárban főképp írásos anyagok találhatók, kisebb mennyiségben szerepelnek grafikai lapok, építészeti tervlapok, fényképek és képeslapok. A fondok száma megközelíti a 220-at. A kutatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges. Az adattár elérhető itt: http://adattar.mi.btk.mta.hu/hu/

Meghirdette pályázatait a Bethlen Gábor Alap
Magyarország nemzetpolitikai stratégiájához igazodva a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdette 2019. évi pályázati felhívásait. A magyar kultúráért és oktatásért témakörben 2019. január 1. és 2019. december 31. között megvalósuló, a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására lehet pályázani.
A központi pályázati felhívás elérhető itt: http://bgazrt.hu/tamogatasok/hataron_tuli_tamogatasok_2019/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_2019/kozponti_palyazatok/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_kozponti_palyazati_felhivas_2019/
A regionális erdélyi pályázati felhívás elérhető itt: http://bgazrt.hu/tamogatasok/hataron_tuli_tamogatasok_2019/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_2019/erdelyi_regionalis_palyazatok/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_regionalis_erdelyi_palyazati_felhivasai_2019/
 
Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában
Nagy érdeklődés övezte Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek új könyvének bemutatóját 2018. november 23-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában címmel az Erdélyi Múzem-Egyesület kiadásában megjelent, közel ötszáz oldalas kötetet Gagyi József társadalomkutató mutatta be és beszélgetett a szerzőkkel. A frissen megjelent kötet a székely identitásépítés kérdéskörének legújabb tudományos feldolgozása. ‘Könyvünk nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó, véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, miképpen jelenik meg a székelység szkíta–hun eredetének tana a középkori krónikásoknál, hogyan él tovább a reneszánsz és felvilágosodás írástudóinál, erősödik meg a nemzeti romantika virágzása idején, milyen csatornákon szivároghatott át a népi tudatba, hogyan nyilvánul meg a kortárs közhitben.’ – írják a szerzők a kötetről. A székely történelem vonatkozásában Hermann Gusztáv Mihály korábbi köteteiben is foglalkozott mentalitástörténeti kérdésekkel, illetve mítosz és történelem viszonyával. Arról, hogy miként viszonyul történészként a mítoszokhoz, a mítosz szerepéről, funkciójáról, illetve a mítoszrombolásról vallott felfogásáról Gagyi József kérdésére válaszként Lucian Boia gondolatát idézte: ’A mítoszok dekonstrukciója, amelyet történészként becsületesen gyakorlok, nem jelenti azt, hogy szintén történészként ne értékelném a mítosz irdatlan erejét és elkerülhetetlen jelenlétét az egyén és a közösségek életében.’
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/682/csillagosveny-es-gorongyos-ut--telt-haz-elott-mutattak-be-hermann-gusztav-mihaly-es-orban-zsolt-uj-konyvet
 
Borsodi L. László Szétszórt némaság című új prózaverskötetének bemutatója
Telt ház előtt mutatták be Borsodi L. László költő, irodalomtörténész legújabb prózavers-kötetét, 2018. november 22-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Szétszórt némaság az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában jelent meg, Ráduly Margit képzőművész illusztrációival. Fekete Vince József Attila-díjas költő beszélgetett a szerzővel. Köszöntőjében elmondta: a hiány és az emlékezés dominálja a könyv hangulatát, az alkotást akár regényként is olvashatjuk. Borsodi L. László tizedik megjelent kötete, eddigi negyedik prózavers-kötete a Szétszórt némaság.
’A Szétszórt némaság a felmenőimet mutatja be, de a nem egyenes ági rokonaimat, az ún. lelki rokonaimat, barátaimnak is emléket állít. A saját tapasztalataim és elképzeléseim mellett édesapám elbeszéléseire és levéltári adatokra hagyatkoztam’ – fejtette ki az alkotás körülményeiről a szerző. Borsodi L. László kiemelte: új kötetében kézzelfoghatóvá, élővé váltak azok az emberek is, akikkel személyesen soha nem találkozott. Ez fájdalmas jelenlét is egyben, hiszen az elhunyt rokonok már csak gondolati síkon léteznek, a ’némaságból rezdülnek meg bennünk’.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/hiany-es-emlekezes/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/680/borsodi-l..-laszlo-szetszort-nemasag-cimu-uj-verseskotetet-mutattak-be
 
Hazatért a Székely Nemzeti Múzeum legrégebbi magyar kiadványa
2018. november 28-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében kiállítás és kiskonferencia megszervezésével ünnepelték a múzeum jelenlegi legrégibb magyar nyomtatványának hazatértét.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvény megnyitásaként Tamás Sándor megyei tanácselnök és Vargha Mihály múzeumigazgató mutatta be a kalandos sorsú kiadvány történetét.
1945. március 29-én a zalaegerszegi vasútállomás bombázását a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 25 855 menekített okiratából és könyvéből három élte túl, köztük Bencédi Székely Estvánnak egy krakkói, 1559-es Chronicája, amelyet 1945-ben Kis Böndi János vasutas mentett meg, és a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak köszönhetően, Benke Éva által restauráltan kerül most vissza tulajdonosához.
A rendezvény nevét adó Cantio iucunda (magyar fordításban: ʼGyönyörűséges énekʼ) egy 1566-ban szerzett erdélyi panaszének özvegy Horvát Ilonáról, a Csereyné-kódexből, a legrégibb magyar énekeskönyvből. A Cantio iucundát és Balassi Bálintnak egy, ugyanebben a kódexben fennmaradt művét (Csak búbánat...) Csörsz Rumen István és Palócz Réka előadásában hallgathatjuk. A kódex maga az 1945-ös zalaegerszegi tragédia áldozata lett, de a bombázást túlélő, most köszöntött műtárgyunk éppen az a Chronica-példány, amely 1879-ig a kódex hordozókötete volt.
Forrás: https://www.sznm.ro/sznm.php?o=cantio2
 
Már kilencedik regényén dolgozik a Kalózlány szerzője
Lupescu Kata nevét a magyar közönség a Kalózlány című regénye megjelenésekor ismerte meg, a mindössze 16 éves szerző az idei marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron azonban arról mesélt, hogy összesen már nyolc regényt írt, és jelenleg a kilencediken dolgozik.
Jövendőbeli tervei a Kalózlány további köteteinek kiadását célozzák, emellett két újabb regényén is dolgozik: az egyik egy szürreálisabb hangvételű, társadalomkritikaként is értelmezhető fantasy lesz, a másik pedig elmondása szerint egy rendhagyó önéletrajzi regény, amelynek szereplői Kata énjét varázsolnák a lapokra.
Forrás: http://vasarhely.ro/konyvvasar/kalozlany-osztonbol-irni-osztonbol-elni/
 
Öt év szünet után ismét díjazott a Szépírók Társasága
Öt év szünet után magántámogatók segítségével a Szépírók Társasága újra kiadhatta Szépíró-díjait. A kuratórium tagjai – Babiczky Tibor, Garaczi László, Tóth Krisztina, valamint konzulensként a Szépírók Társasága elnöksége – idén hat, a továbbiakban évi két díj odaítéléséről döntött.
A Szépíró Díj a magyar irodalmi élet egyik legrangosabb elismerése, amelyet a szervezet tagjaiból alakult szakmai zsűri ítél oda az előző év legkiemelkedőbb próza-, vers- és esszékötetéért, olvasható az egyesület weboldalán. A 2001-ben alapított díjat 2013-ig minden évben kiosztották.
Az idei díjazottak: Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László, Tolnai Ottó.
A díjakat 2018. november 8-án adták át a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/ot-ev-szunet-utan-ismet-dijazott-a-szepirok-tarsasaga
https://www.teol.hu/kultura/hazai-kultura/atadtak-az-olah-janos-dijakat-1382110/
 
Erdővidék Kultúrájáért díj
Erdővidék Kultúrájáért díjjal ismerte el Benkő Levente újságírói, szerkesztői és történészi munkásságát a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. A baróti művelődési házban 2018. november 20-án lezajlott díjátadón az ünnepelt tevékenységét méltatók elmondták: Benkő Levente közel három évtizede kutatja fáradhatatlanul szülőföldje múltját. A kutatómunka eredményeit számos riportban és irodalmi igényességgel megírt kötetben tárta már eddig a széles közönség elé. Neki köszönhetően szerezhettünk átfogó tudást a szárazajtai vérengzésről, az 1956-os forradalom erdélyi történéseiről, munkásságával hozzájárult a barcaföldvári haláltábor szörnyűségeinek megismeréséhez. Írásaiban ugyanakkor képes az élet humoros oldalát is megvillantani, szívhez szólóan, szeretettel tud írni ügyes-bajos, apró dolgainkról is.
Benkő Levente köszönetet mondott a díjat létrehozóknak, amiért érdemesnek vélték a kitüntetésre, szüleinek, akik jó példával jártak előtte, a jó Istennek, amiért Erdővidékre teremtette, egykori tanárainak, valamint barátainak mindazokért a beszélgetésekért, amelyek révén szellemiekben több, gazdagabb lett. A kitüntetés viszonzásaképpen történelmünk néhány jelentős helyszínéről – a Vereckei-szorosból, Isonzóról és Doberdóról – hozott kavicsot nyújtott át jelképes ajándékként Erdővidék Múzeumának.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/118444/a-szulofold-szolgalataban-erdovidek-kulturajaert-dij

Sántha Attilát és Dávid Gyulát díjazták a Magyar Nyelv Napja alkalmából
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány a Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett központi eseményén idén Sántha Attila írót és Dávid Gyula irodalomtörténészt, ’56-os volt politikai foglyot díjazták a kolozsvári Bánffy-palotában.
Az RMDSZ, a Communitas Alapítvány, illetve a Kós Károly Akadémia Alapítvány által, A Magyar Nyelv Napja alkalmából alapított díjat Sántha Attilának, a Bühnagy székely szótár szerzőjének adták át a székely nyelvjárás bemutatásáért. Az írót és a 13 évig készült nagyszótárt Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke méltatta.
A Dávid Gyuláról szóló méltatást Balázs Imre József költő írta és olvasta fel. „Most, amikor Dávid Gyula kilencven éves, hirtelen azt érzem, az időtartamok megfoghatóbbá válnak, és talán az is, ahogyan az egyes korszakok összekapcsolódnak. Hiszen éppen erről van szó: hogy nem maguktól kapcsolódnak össze tehát, hanem vannak olyan emberek, akik összekapcsolják, összekötik a dolgokat, korszakokat, embereket. (…) Dávid Gyula életműve embereket összekötő könyvekben, embereket összehozó helyszínek létesítésében is mérhető” – hangsúlyozta a költő.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10903&Santha_Attilat_es_David_Gyulat_dijaztak_a_kolozsvari_Banffypalotaban

Láng Orsolya kapta a Helikon folyóirat Kemény Zsigmond díját
A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat idén is kiosztotta Kemény Zsigmond-díját, amelynek ünnepélyes átadására 2018. november 26-án került sor. A díjat idén Láng Orsolya író, költő kapta sokoldalú tevékenységéért.
Karácsonyi Zsolt EMIL-elnök köszöntőjét és László Noémi laudációját követően beszélgetésre került sor a díjazottal, amelyből kiderült, hogy Láng Orsolya alkotói bátorsága, sokszínűsége egyrészt az egysíkúság ellen van, másrészt pedig a világ megragadhatóságának sokféleségét tükrözi. Nem tudja önmagát elképzelni más területen, már gyerekkorában is a művészetek felé hajlott. A líra és a próza műfajában alkotásról Láng elmondta, hogy egyik sem volt célja, ez szerinte csupán az elnevezésen múlik, és nem akar „bevonalasodni” bármelyik irányba is.
Forrás: https://www.helikon.ro/a-gottingeni-varosiro-a-kemeny-zsigmond-dij-atadasarol/

Kiválósági Médiadíjat nyert a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitalizációs tevékenységéért
Hagyománnyá vált immár, hogy Kolozsváron a médiaintézmények díjazzák azokat a személyeket, akik munkájukkal szolgálják közösségüket, tesznek, illetve alkotnak közösségük érdekében. Idén a 15. alkalommal rendezte meg az Amprenta Advertising a Kiválóságért Médiadíjak átadását, az ünnepélyes gálát 2018. október 26-án tartották a Kolozsvári Román Operában.
A rendezvény elképzelése már a kezdetektől az volt, hogy legyen egy alkalom, amikor a helyi médiaintézmények kitüntetik az általuk választott személyeket - vagy akár szervezetet -, akik, amelyek a kultúra, sport, közigazgatás, kutatás, egészségügy, vállalkozás, rendezvényszervezés, oktatás és közösségi felelősségvállalás területén kiemelkednek munkájuk, tevékenységük révén. Tavalytól az egyre népszerűbb rendezvény túlnőtte Kolozsvárt, és országos médiaintézmények is részt vettek a díjazáson.
Az idei eseményen, az Oktatás kategóriában a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár is kiválósági médiadíjban részesült a digitalizációs tevékenységének köszönhetően. A jelölés az infokommunikációs szektorban tevékenykedő DIGI Trust vállalkozás részéről érkezett.
Forrás: https://www.bcucluj.ro/ro/noutati/premiile-media-de-excelen%C8%9B%C4%83
http://szabadsag.ro/-/kivalosagert-mediadijakat-adtak-at-15-alkalommal

Erdély arcai és harcai - Erdélyi katolikus főpapok a szekuritáté irattárának tükrében
Az Erdély arcai és harcai – Erdélyi katolikus főpapok a szekuritáté irattárának tükrében című könyv a magyar kormányzat támogatásával készült el és jelent meg.
Dr. Latocz Csaba, az EMMI közigazgatási államtitkára a kötetet méltatva kiemelte: a könyv, amely a tervek szerint egy sorozat első része, a szerkesztők kitartó és körültekintő kutatómunkájának köszönhetően, a Szekuritate irattárának tükrében mutatja be a kommunista rendszer által üldözött és bebörtönzött erdélyi főpapok, mint Márton Áron, Bogdánffy Szilárd, Sándor Imre, Vasvári Aladár, Czumbel Lajos, Boros Béla, Alexandru Roșu és Boga Alajos megpróbáltatásainak történetét. Ugyanakkor emléket állít a papi hivatáshoz való hűségüknek, és a híveikért vállalt küzdelmeiknek is.
Elénk tárul a 20. század Erdélyének és a helyi Római, valamint Görög Katolikus Egyháznak, papjainak szenvedése, helytállása, az, ahogyan a kommunista gyűlölet ellenében a szeretet és a szolidaritás győzedelmeskedik. Mert a kötetben megidézett főpapok vértanúságukban is hirdették a szeretet és a szolidaritás üzenetét – emelte ki beszédében.
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/dr-latorcai-csaba-mutatta-be-az-erdely-arcai-es-harcai-cimu-kotetet
 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen

Nincsenek megjegyzések:

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...