Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2018/27/12. (orvosi) szak(könyvtári) információk

Összefoglalás

A 3K legfrissebb számának (2018/12) első cikke a pécsi Csorba Győző Könyvtár helyismereti tevékenységéről szól: ebben a cikkben a helyismereti dokumentumok digitalizációját mutatták be. A szám további közleményei a könyvtárak közösségépítő és olvasószolgálati tevékenységei közül mutatnak be pár sikeres példát. A Cselekvő Közösségek Európai Unió által támogatott programjának az OSZK is tagja. Két cikk az ő munkájukról, a konferenciáikról szól.
Közösség alakulhat akár egy kertben is, egy érdekes konferenciáról lehet olvasni a könyvtár a kert, és az iskola kapcsolatáról. Ha pedig könyvtárról beszélünk, akkor elkerülhetetlen az olvasás köré szerveződő tevékeny közösség. A székelyföldi Márton Áron Főgimnáziumban biblioterápiás iskolai tanóra épült be a tantervbe. Gödöllőn pedig a Kamaszokat célozták meg, amely egy igen kritikus olvasóközönség.
Végül, de nem utolsósorban a nagykanizsai könyvtárban dolgozó kollégákról olvashatunk laudációt.

Borbé Levente: Biblioterápiás foglalkozás a székelyföldi Márton Áron Főgimnáziumban (p. 28-35.)

A szerző biblioterápiás ismeretei hiányában 2010-ben részt vett első biblioterápiás képzésén, a csíkszeredai Kájoni János Megyei könyvtár rendezésében. Első gyakorlati tapasztalatait innen szerezte, és ezek után kezdhette el ezeket a gyakorlati élményeket beépíteni saját könyvtárosi munkájába.

Kellő tapasztalat hiányában azonban csak 2017-ben jött az áttörés, amikor egy újabb képzésen vett részt, amely kellő lökést adott számára, hogy saját biblioterápiás csoportot indítson.

Ez a munka egyértelműen nagy előkészületeket igényel. Olvasmányokat keresgélt, amelyek kellő eszközei lesznek a foglalkozásoknak. A kezdeti félreértések tisztázása után – miszerint könyvklubot szándékozik létrehozni – gördülékenyebben folytak az események. Főként lelki problémával küzdő diákokat kerestek meg, akiknek segítséget jelenthet egy ilyen foglalkozás.

Jött egy újabb megtorpanás, mondván, túlzottan leterheltek a diákok, nincs sem energiájuk, sem idejük az ilyen jellegű elfoglaltságra. Mivel különórák keretében nem lehetett összehívni a diákokat, a szerző kapott egy teljes oktatási órát, ahol megtarthatta tanórák keretében a foglalkozásokat.

Leírja hogyan, milyen művek segítségével folytak a foglalkozások. Fontos témákat érintettek, úgy mint az előítéletek szerepét a társadalomban, önmagunk vállalása, ítélkezés, mindennapi gondok megoldása stb.

Kifejti, milyen fontos lehet a biblioterápia szerepe a könyvtári tevékenységek között. Eredményei nem azonnal jelentkeznek, sok mindentől függenek, türelemre van szükség. Szükség van egymás megismerésére, a bizalom kiépülésére, az összekapcsolódásra.

Felülmúlta a szerző elvárásait az elért eredmény. Azóta is rendszeresen visszalátogatnak hozzá a foglalkozás résztvevői közül páran.

Fontosnak tartja a biblioterápiás foglalkozások beépítését a tantervbe. Nagy lépést jelentene a fiatalok olvasáshoz való „visszaszoktatásához”.

És a legfontosabb és legegyértelműbb eredmény, hogy lesz folytatás!

Teljes szöveg megtekintése: https://oeszk.wordpress.com/2019/02/21/konyv-konyvtar-konyvtaros-2018-27-12/

KIADVÁNYPÁLYÁZAT KÖNYVTÁRAKNAK

A Liget Műhely Alapítvány pályázatot hirdet hazai és határon túli könyvtárak számára.

Iskolai könyvtárak jelentkezését is örömmel fogadják.

"Előnyben részesítjük a hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekeknek vagy rászoruló felnőtteknek szóló, rendszeres programokat működtető intézményeket. Kérjük, ezekre a programokra az adatlapon az intézmény bemutatásakor térjenek ki.

A pályázók maximum 150 000 Ft értékű Liget-kiadványcsomagot nyerhetnek, amelyet állomány-gyarapításra használhatnak fel.

Pályázat beküldésének határideje | 2019. június 3.

 

Nevezési díj nincs!

Az alapítvány a kiadványcsomagok szállítási, postázási költségét nem fedezi, arról a nyertes pályázónak kell gondoskodnia."

További információ, adatlap:
https://ligetmuhely.com/liget/kiadvanypalyazat-konyvtaraknak/

KORAI NYOMTATVÁNYOK MŰVÉSZETE. ILLUSZTRÁLÁS A NYOMTATÁS ELSŐ SZÁZADAIBAN – Róth András Lajos előadása

A Joannes Kájoni 390 emlékév rendezvényeihez csatlakozva, a megyei könyvtár törekvése az idei év programjai, tevékenységei révén hozzájárulni névadója, Kájoni János örökségének megismeréséhez, a személyisége által hordozott egyetemes kulturális értékek szolgálatához. A könyvtári programok során idén még nagyobb figyelmet szentelnek a könyveknek, ugyanis 2019 a Könyv éve Romániában.  

A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, 2019. május 23-án, csütörtökön délután Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának őre tart előadást előadást  Korai nyomtatványok művészete. Illusztrálás a nyomtatás első századaiban címmel. A vetítéssel kísért előadás révén a könyvnyomtatás korai századainak könyvművészeti, nyomdatechnikai és könyvgrafikai sajátosságaival ismerkedhetünk. 

Részletek: 

Igazi időutazáson vehetünk részt, a könyvtörténet korai századaiban kalandozhatunk, többek között a 17. század második felében is, amikor Kájoni János az első székelyföldi nyomdát megalapította Csíksomlyón. Az előadás bemutatja, hogy milyen illusztratív eljárások áll(hat)tak a korabeli nyomdászok és kiadók rendelkezésére azért, hogy kiadványaikat szebbé, elegánsabbá varázsolják, szó lesz például szerkesztési elvekről, aranymetszésről, fejlécekről, iniciálékról, záródíszekről, illusztrált címlapokról.

Link: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2019-05-23 

 

ReMeK-e-hírlevél 2019/5. számából

Világszem: a magyar költészet dicsérete - dr. Reisinger János előadása
 Dr. Reisinger János művészet- és irodalomtörténész Világszem című irodalmi kitekintő-sorozatának harmadik előadására került sor 2019. április 25-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A Magyar költők az igazságról című, versmondással, verselemzésekkel tarkított előadásban ezúttal Berzsenyi Dánielt, Vörösmarty Mihályt, Petőfi Sándort, Arany Jánost és Weöres Sándort „szólaltatta” meg az előadó.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár, https://www.facebook.com/events/243290709954717/

Irodalmi programok a Szent György Napokon
A Bod Péter Megyei Könyvtár az idei, 28. Szent György Napokra szervezett összes saját rendezvényét a város különböző helyszínein tartja, mégpedig gyorsított menetben, hisz a kulturális hétnek a legtöbb magyarországi szerzőt helyben tartó budapesti könyvfesztivál és az ortodox húsvét utáni részében minden napra jut egy esemény.
2019. április 29-én a Szimplában „Ahány test épp annyi lélek” címmel közönségtalálkozóra kerül sor Erdős Virág magyarországi költővel, íróval. Beszélgetőtársa László Noémi kolozsvári költő, műfordító.
Április 30-án ugyancsak a Szimpla ad otthont a Hartay Csaba magyarországi költővel, íróval tartandó közönségtalálkozónak, amely az Örök rajongók címet viseli. Beszélgetőtársai: Bach Máté és Szonda Szabolcs.
Május 1-jén a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben Fénypecázás címmel Bach Máté magyarországi fotográfus vetített képes előadása látható, hallható.
Május 2-án 18 órától, a Teinben kerül sor az Întâmplări și personaje (Történések és szereplők) című közönségtalálkozóra Florin Lăzărescu jászvásári román íróval. Beszélgetőtársa Adrian Lăcătuș brassói irodalomkritikus.
A könyvtár a Szent György Napok alatt ad otthont Dr. Antalka Ágota Modern világunk népbetegsége: a kiégés című könyve második, bővített kiadása bemutatójának a szerző jelenlétében.
Forrás: https://www.szentgyorgynapok.ro/irodalmi-programok-a-szent-gyorgy-napokon/

Kájoni János öröksége – a megyei könyvtár névadójára emlékeztek
 Kájoni János születésének 390. évfordulója tiszteletére 2019 márciusában kezdődött el a Joannes Kájoni Emlékév, amelynek kezdeményezője a Hargita Megyei Kulturális Központ. A Kájoni János nevét viselő Hargita megyei könyvtár az emlékévben nagyobb figyelmet szentel azoknak a rendezvényeknek, programoknak, amelyek a köztudatba próbálják jobban beépíteni Kájoni rendkívüli, polihisztori életművét, illetve az általa képviselt szellemi értékeket. A Könyvtári Napok utolsó rendezvényeként 2019. április 26-án dokumentumfilmek vetítésével idézték fel a Kájoni János Megyei Könyvtár névadójának életét, munkásságát. Kájoni személyisége elválaszthatatlanul összefonódik Csíksomlyó 17. századi történetével, a könyvtár előadótermében vetített dokumentumfilmek Csíksomlyó 15–18. századi egyházi építkezéseinek történetét mutatták be, a csíksomlyói ferencrendi szerzetesek művelődéstörténeti szerepéről, Kájoni gazdag zenei örökségének továbbéléséről is képet alkothattak a jelenlevők. A Könyvtári Napok keretében elindított online kvízjáték kérdései is Kájoni munkásságához, életéhez kapcsolódtak. A nyereményjáték április 25-én zárult, a nyerteseket április 26-án sorsolták ki, a jelzett rendezvény alkalmával.
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvtarnapokat-tartanak-csikszeredaban
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/740/kajoni-janos-oroksege

Nyugtalanító nyomozások – közönségtalálkozó Caius Dobrescu íróval
 Caius Dobrescu költő és prózaíró, a Bukaresti Egyetem tanára volt a vendége a Kájoni János Megyei Könyvtárnak az idei Könyvtári Napok rendezvényeinek sorában, 2019. április 25-én. A közönségtalálkozó társszervezője a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke volt. Caius Dobrescu detektívregényei a bűnügyi műfaj hazai kiadója, a Crime Scene Press gondozásában jelennek meg. Három regény látott napvilágot abban a sorozatban, amelynek fordulatos, szövevényes cselekményszálai a múlt század nyolcvanas éveinek Romániájába vezetnek. A Vlad Lupu regénysorozat részei: Praf în ochi (Porhintés, 2017); Moarte în ținutul secuilor (Halál Székelyföldön. 2017), Recviem pentru nimeni (Rekviem senkiért, 2019). A szerzővel Tapodi Zsuzsa és Tomonicska Ingrid, a társszervező tanszék oktatói beszélgettek a találkozón. Többek között a ’crime’, ’noir’ vagy a ’thriller’ műfaji sajátosságairól faggatták a szerzőt, és arról is kérdezték, hogy miért kezdett egyetemi tanárként bűnügyi regényeket írni. Caius Dobrescu regényei nem szabványos thrillerek, mégis rendkívül fordulatosak, az írót elsősorban az érdekli, ahogyan a néhány évtizedre visszanyúló múlt hatással van a jelenre – derült ki az izgalmas beszélgetés során a találkozón. A regények sajátos nyelvezetéről is szó esett, a szerző felolvasott egy jellemző részletet, ahol a szereplők sajátos román-székely-szász keveréknyelven beszélnek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/744/nyugtalanito-nyomozasok--kozonsegtalalkozo-caius-dobrescu-iroval

Képpoézis – kiállítás és a legjobb alkotások díjazása
 Irodalom és a képzőművészet találkozásának sajátos, nálunk kevésbé ismert műfaját, a képpoézist népszerűsíti a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány különleges kiállítása, amely a Kájoni János Könyvtár előadótermében nyílt meg 2019. április 24-én, a Könyvtári Napok keretében. A képpoézis bármilyen irodalmi szöveg egy részének elrejtését vagy kiemelését jelenti, amellyel az alkotó új tartalmakat hoz felszínre. Ilyen irodalmi-képzőművészeti alkotásokat várt pályázatára a Pro Terra Alapítvány, a beérkezettekből készült vándorkiállítás elsőként Csíkszeredában látható. A 333 alkotásból a kiállításon a zsűri által kiválasztott 40 legjobb munka látható. Erdély több településéről, de külföldről is érkeztek pályamunkák. A megnyitó alkalmával a vendégeket Szőcs Zsuzsánna, a Pro Terra Alapítvány elnöke köszöntötte, ezt követően díjazták a legjobb pályamunkákat. A zsűri tagjai Siklódy Ferenc grafikus, Váncsa Mónika festőművész, Lövétei Lázár László költő, szerkesztő voltak.
Sajtóvisszhang: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/111077-amikor-a-konyvbe-firkalni-szabad-s-t-dijazzak-is
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/741/keppoezis--a-kiallitas-megnyitoja-es-a-legjobb-alkotasok-dijazasa

Ballai László Mátyás királyról szóló regényét mutatták be
 A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár közös szervezésében került sor Ballai László Megfelelt a Napnak című történelmi regényének bemutatójára Csíkszeredában. A budapesti Hungarovox Kiadó gondozásában megjelent, Mátyás királyról szóló könyvről Köllő Zsófia irodalomtörténész beszélgetett a szerzővel. Ballai László felajánlott egy-egy példányt művéből minden erdélyi iskola számára. Bár végzettsége szerint közgazdász, 16 éves kora óta ír, 2000-től folyamatosan publikál. Mátyás királyról szóló regényes monográfiája második kiadásban jelent meg tavaly, a mű a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium 2008. évi pályázatán miniszteri díjat kapott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/736/ballai-laszlo-matyas-kiralyrol-szolo-regenyet-mutattak-be

Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díjait
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjátadó gálájára 2019. április 13-án került sor Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei díjazottak névsora ITT olvasható.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Lokodi Anna ny. könyvtáros, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár korábbi munkatársa részére – a háromszéki közkönyvtárak szakmai irányításáért, elkötelezett közösségépítő és szervező munkájáért, a könyvtárosi hivatástudat ösztönzéséért – Monoki István-díjat adományozott.
A díjazottat Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tiszteletbeli elnöke laudálta, kiemelve többek között Lokodi Anna elkötelezettségét, lelkes kitartását minden területen, amelyen dolgozott és tevékenykedik ma is.
Forrás: http://www.kolozsvariradio.ro/2019/04/09/gratulalunk-az-emke-2019-es-dijazottjainak/
http://kmkt.ro/lokodi-anna-az-idei-monoki-istvan-dijas
A Szabadság napilap fotóriportja az eseményről: http://szabadsag..ro/-/atadtak-az-erdelyi-magyar-kozmuvelodesi-egyesulet-dijait

Az ingyenes olvasás kalauza újmédiás kötet
Elérhető egy, a Könyvfesztiválra időzített, könyvtári tárgyú olvasásnépszerűsítő kiadvány.
A könyv nyomtatott és elektronikus változatban is elérhető. A digitális változat előnye, hogy a közel kétszáz ingyenes olvasási lehetőség webcíme azonnal elérhető benne. Minden magyarországi és globális könyváruház kínálatában megtalálható a „Kalauz”..
A bevezetőből: „Az internet beláthatatlan média-galaxis. Jelen tanulmány ennek a végtelen rengetegnek egy alkotóelemével, az elektronikus könyvvel, az e-book helyzetével foglalkozik. Ezen a témakörön belül speciálisan az ingyenesen, szabadon elérhető szöveggyűjteményekkel. Közel kétszáz web-címet adunk meg, ahonnan legálisan, szabadon, free alapon lehet magyar nyelvű irodalmat letölteni, többnyire platformfüggetlen módon. Telefon, táblagép, e-könyv-olvasó eszköz, és természetesen asztali gép és note-book is lehet az olvasás eszköze. Reményeink szerint a „Kalauz” segíti a ráhangolódást egy, a tapasztalat igazolta kezelési igazságra: az ingyenesség nyújtotta legális korlátlan kínálat csábításával szemben az egyetlen bevált fegyver a saját logikájú, intim használati szokásokra épülő letöltési gyakorlat. Csak az ízlés és a mértéktartás szab határokat. Ha hallunk valami könyves szenzációt a világ valamely szegletéből, azonnal olvasható, letölthető az adott mű. Ha fizetős, az sem akadály, hiszen a minta (kb. 10-20 százaléka a tartalomnak) ingyenes. Akinek van kedve és vágya hozzá, a határ tényleg a teljes világirodalom.
A könyv tartalma nem kizárólag a hazai gyűjteményekre épül. A szempont a magyarnyelvűség, bárhol is keletkezzen vagy tárolódik az adott mű. Így a határon túli, a szomszédos országok e-könyvtárai állománya is kiindulási pont. Csakúgy, mint a globális könyv adatbázisok, mint a Gutenberg Project, Internet Archíve. Sok hazai vagy más országbeli magánkezdeményezésű e-kollekció is bemutatkozik.”
Dr. Kerekes Pál PhD informatikai szakíró, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetének címzetes egyetemi docense. Jelen munkája az „E-book kalauz” folytatása.
A részletes tartalomjegyzék a Könyvkonnektor blogon olvasható.
Ingyenes beleolvasási lehetőség és vásárlás itt: https://publioboox.com/hu_HU/az-ingyenes-olvasas-kalauza
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin IFLA-HUN moderátor

Megjelent az EKE Hírlevél legfrissebb száma
 Megjelent az EKE Hírlevél legfrissebb, 2019/1-es száma, elérhető az Erdélyi Kárpát-Egyesület honlapján: https://eke.hu/hirek/megjelent-eke-hirlevel-16-evfolyam-2019-1-szama
Az EKE 25. születésnapi ünnepségéről itt csupán beszámoló olvasható, az ünnepségen elhangzottakat külön kiadványban tervezik megjelentetni.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Ásványi Ilona

Elsőkönyves szentgyörgyi író: intarziákból történetek
 Személyes élményeket, félig-meddig megélt, részben elképzelt történeteket tartalmaz a sepsiszentgyörgyi születésű, de évek óta az Arad megyei Kisiratoson élő Vajda Anna Noémi első szépirodalmi kötete, amely a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület jóvoltából látott nyomdafestéket, Hámozottak címmel, és 2019. április 23-án mutatták be a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban.
Beszélgetőpartnere, Miklósi Szabó István a régi, de huzamosabb ideje nem látott ismerős közvetlenségével és ugyanakkor enyhe zavarával mutatta be, majd faggatta a szerzőt. Ennek során megtudhattuk, hogy nem most ragadott tollat először, hiszen rangos irodalmi lapokban jelennek meg írásai évek óta, melyek nívóját a neki odaítélt Szabó Gyula-emlékdíj is jelzi. A kötetben fellelhető tíz elbeszélésben mintegy harmincöt év eseményei elevenednek meg és peregnek le az olvasó lelki szemei előtt, amelyek az íróval megestek, illetve megeshettek volna.
Saját kifejezésével élve a könyv tartalmát képzeletbeli és reális történések sora képezi, a gyerekkortól az egyetemi éveken át a felnőtté érésig. Kivételt a kötet címét is adó, nagyapja mesélése nyomán megírt elbeszélés képez, amely a kommunista munkatáborok világát villantja fel az olvasó előtt a maga döbbenetes valóságában. Tömör mondatokba foglalt szóképei által ugyanis mi is átélhetjük az ártatlanul elhurcoltak megpróbáltatásait, fizikai és lelki kínjait, illetve a túlélés receptjét is megismerhetjük.
Vajda Anna Noémi azt is elmondta: intarziákban ír, szövegeinek előbb a végét, aztán a közepét alkotja meg, végül összerakja az egészet. Számára az írás önkifejeződés, a kötet pedig egyfajta szabadulás.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122542/intarziakbol-tortenetek
https://www.hirmondo.ro/kultura/elsokonyves-szentgyorgyi-iro/

Szinte lehetetlen összeszedni Karinthy teljes életművét
Karinthy Frigyest ma a magyar irodalom humoristájaként tartjuk számon, pedig ő maga a verseit is maradandónak tartotta. Másokkal ellentétben viszont soha nem rendszerezte műveit, nem csoda, hogy elő-előkerülnek újabb darabjai. Fráter Zoltán is talált egyet.
Mese egy eltévedt kis villamosról – ez a címe annak a Karinthy Frigyes-versnek, amelyre Fráter Zoltán irodalomtörténész, az ELTE BTK docense a Borsszem Jankó című szatirikus lapban bukkant rá.
A vers a Borsszem Jankó 1915. augusztus 22-i számában, a 9. oldalon szerepel, Karinthy aláírásával. „A sanzonszerű költemény a fővárosi közlekedés visszásságait énekli meg, villamos-mamával és villamos-gyerekkel. A vers végén olvasható név, Hűvös Iván valóban létező személy volt, a Budapesti Városi Villamos Vasút vezérigazgatója.”
Forrás és a vers itt: https://fidelio.hu/konyv/szinte-lehetetlen-osszeszedni-karinthy-teljes-eletmuvet-144307.html

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 E lapszám felelős szerkesztője Tóth-Wagner Anikó.

 A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Májusi évfordulók 2019

35 éve, 1984. május elsején hunyt el Barabás Tibor magyar író és elbeszélő.

25 éve, 1994. május elsején hunyt el Gyöngyössy Imre magyar író, költő, dramaturg, filmrendező és forgatókönyvíró.

15 éve, 2004. május elsején hunyt el Radics Szilveszter roma származású magyar költő, író és tájképfestő.

500 esztendeje, 1519. május másodikán hunyt el Leonardo da Vinci olasz festő, szobrász, építész, anatómus, költő, író, zeneszerző, matematikus, hadmérnök és feltaláló.

160 éve, 1859. május másodikán született Jerome K. Jerome angol brit író, novellista és publicista. Ismert könyve: Három ember egy csónakban.

80 éve, 1939. május másodikán huny el Ivan Ivanovics Katajev orosz író és novellista.

75 éve, 1944. május másodikán született Martin József magyar újságíró és lapszerkesztő.

35 éve, 1984. május másodikán hunyt el Barabás Tibor magyar író és elbeszélő.

5 éve, 2014. május másodikán hunyt el Žarko Petan szlovén író, költő és színházi rendező.

1 éve, 2018. május másodikán hunyt el Eugenio García de Nora spanyol költő és lapalapító.

550 esztendeje, 1469. május harmadikán született Nicollo Machiavelli olasz író, filozófus és politikus.

90 éve, 1929. május harmadikán született Mester Zsolt erdélyi magyar író, novellista, orvos és orvosi szakíró.

1 éve, 2018. május harmadikán hunyt el Luiz Antonio Alencastro Gasparetto brazil író, pszichológus és festőművész.

105 éve, 1914. május negyedikén született Emanuel Roblès algériai születésű francia író, novellista, drámaíró és költő.

80 éve, 1939. május negyedikén született Ámosz Oz (Amos Klausner) izraeli zsidó író és újságíró.

70 éve, 1949. május negyedikén született Nagy Gáspár magyar költő, író és szerkesztő.

65 éve, 1954. május negyedikén született Géczi János magyar író, költő és képzőművész.

140 éve, 1879. május negyedikén született Cvetko Golar szlovén író, költő és drámaíró.

515 esztendeje, 1504. május ötödikén született Stanislaw Józef Hozjusz lengyel humanista költő, diplomata és teológus.

390 éve, 1629. május ötödikén hunyt el Szymon Szymonowicz a görög és latin nyelven is író lengyel humanista költő.

115 éve, 1904. május ötödikén hunyt el Jókai Mór magyar regényíró. Ismert művei: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény Gazdagok, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, Sárga Rózsa stb.

110 éve, 1909. május ötödikén született Radnóti Miklós (Glatter) felvidéki születésű, zsidó származású magyar költő, prózaíró.

1 éve, 2018. május ötödikén hunyt el Horgas Béla magyar költő, író, szerkesztő és publicista.

1 éve, 2018. május ötödikén hunyt el Ludwig Harig német író és műfordító.

335 esztendeje, 1684. május hatodikán hunyt el Heimann Dullaert holland költő és festő.

160 éve, 1859. május hatodikán hunyt el Alexander von Humbolt német esszéíró, geológus, geográfus, botanikus, zoológus, csillagász, klimatológus és tudományos író.

120 éve, 1899. május hatodikán született Benamy Sándor magyar író, újságíró és műfordító.

115 éve, 1904. május hatodikán született Harry Martinson svéd költő és író.

70 éve, 1949. május hatodikán hunyt el Maurice Maeterlinck belgiumi flamand származású francia nyelven író, költő, drámaíró és esszéíró.

180 éve, 1839. május hetedikén született José Maria Heredia kubai költő és író.

145 éve, 1874. május hetedikén született Ilmari Kianto író és költő, a finn irodalom egyik meghatározó alakja.

140 éve, 1879.május hetedikén hunyt el Charles de Coster flamand és vallon származású belga író, újságíró és lapszerkesztő.

100 éve, 1919. május hetedikén született Borisz Abramovics Szluckij (Boris Abramovič Sluckij) szovjet-orosz költő.

280 éve, 1739. május nyolcadikán született Stanisław Trembecki lengyel költő és író.

275 éve, 1744. május nyolcadikán született Nikolaj Ivanovics Novikovorosz, újságíró és publicista.

105 éve, 1914. május nyolcadikán született Romain Gary litván származású francia író, műfordító, filmrendező és pilóta.

320 esztendeje, 1699. május kilencedikén született Gregorio Mayans y Siscar spanyol író, nyelvész és történész.

155 éve, 1864. május kilencedikén született Feliks Brodowski lengyel író, irodalomkritikus és esszéíró.

125 éve, 1894. május kilencedikén született Én Miquel Llor Forquilla katalán költő, író és novellista.

115 éve, 1904. május kilencedikén született Kolozsváry József székely-magyar író, elbeszélő és színdarabíró.

95 éve, 1924. május kilencedikén született Bulat Okudzsava grúz és örmény származású orosz költő, író, dalszerző és dalénekes.

370 esztendeje, 1649. május tizedikén született Pápai Páriz Ferenc magyar tanár, orvos, filozófus és szótáríró.

155 éve, 1864. május tizedikén született Ethel Lilian Voynich ír származású amerikai író, műfordító és zeneszerző.

90 éve, 1929. május tizedikén született Kányádi Sándor székely-magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

90 éve, 1929. május tizedikén született Adolfo Albertazzi olasz író, esszéíró és kritikus.

50 éve, 1929. május tizedikén született Jorge Zalamea kolumbiai író, költő, drámaíró és esszéíró.

115 éve, 1904. május tizenegyedikén született Vilis Lācis lett író és politikus.

110 éve, 1909. május tizenegyedikén Herceg János vajdasági magyar író, műfordító és szerkesztő.

235 éve, 1784. május tizenkettedikén született James Sheridan Knowles ír drámaíró és színész.

180 éve, 1839. május tizenkettedikén született Reinis Kaudzīte lett író és pedagógus.

160 éve, 1859. május tizenkettedikén hunyt el Szergej Tyimofejevics Akszakov orosz író, kritikus és fordító.

1 éve, 2018. május tizenkettedikén hunyt el Choli Daróczi József magyar cigány író, költő, népművelő, újságíró és pedagógus.

210 éve, 1809. május tizenharmadikán született Giuseppe Giusti olasz költő és szatírista.

155 éve, 1864. május tizenharmadikán született Emil Gött német drámaíró, író és költő.

55 éve, 1964. május tizenharmadikán hunyt el Tompa László székely-magyar költő és műfordító.

75 éve, 1944. május tizenharmadikán hunyt el Gulyás Pál magyar költő és irodalomtörténész.

45 éve, 1974. május tizenharmadikán hunyt el Szinetár György magyar író, költő, újságíró, filmrendező és dramaturg.

135 éve, 1884. május tizennegyedikén született Robert de Traz svájci francia író és esszéíró.

130 éve, 1899. május tizennegyedikén hunyt el Enrich Winterhalder osztrák születésű román nyelven alkotó költő, író, újságíró, közgazdász, pedagógus, politikus és katona.

125 éve, 1894. május tizennegyedikén született Jindřich Honzl cseh író, fordító, színház és filmrendező.

95 éve, 1924. május tizennegyedikén született Csepeli Szabó Béla magyar költő, író és újságíró.

170 éve, 1849. május tizenötödikén született Zofia Urbanowska lengyel írónő és újságíró.

125 éve, 1894. május tizenötödikén született Katherine Anne Porter amerikai írónő, esszéista és novellista.

115 éve, 1904. május tizenötödikén született Unto Kalervo Seppänen finn író és újságíró.

115 éve, 1904. május tizenötödikén született Clifton Fadiman amerikai író, rádiós és televíziós személyiség.

155 éve, 1864. május tizenhatodikán hunyt el Nathaniel Hawthorne amerikai író és novellista.

35 éve, 1984. május tizenhatodikán hunyt el Irwin Shaw (Gilbert Shamforoff) orosz-zsidó származású amerikai író, drámaíró és novellista. Ismertebb regényei: Oroszlánkölykök, Gazdag ember – szegény ember.

1 éve, 2018. május tizenhatodikán hunyt el Bréda Ferenc erdélyi magyar esszéíró, költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész, műfordító és teatrológus.

125 éve, 1894. május tizenhetedikén született el Jánis Sudrabkalns lett költő, író és újságíró.

70 éve, 1949. május tizenhetedikén hunyt el Balázs (Bauer Herbert) Béla zsidó származású magyar író, költő, színész, filmesztéta, filmrendező és kritikus.

10 éve, 2009. május tizenhetedikén hunyt el Mario Benedetti urugayi író, költő és újságíró.

220 éve, 1799. május tizennyolcadikán hunyt el Pierre-Augustin Carin de Beaumarchais francia író és színműíró. Főbb művei: A sevillai borbély, Figaro házassága, A bűnös anya.

150 éve, 1869. május tizennyolcadikán született Dagesztánban Szulejmán Sztalszkij lezg népi költő.

130 éve, 1889. május tizennyolcadikán született Gunnar Gunnarson izlandi regényíró és novellista, aki műveinek nagy részét dán nyelven írta.

110 éve, 1909. május tizennyolcadikán hunyt el George Meredith angol író és költő.

1215 esztendeje, 804. május tizenkilencedikén hunyt el Alcuin (Albinus, Eahlwine) angol származású frank teológus, költő és tudós.

125 éve, 1894. május tizenkilencedikén született Elekes György székely-magyar költő, újságíró és szerkesztő.

220 éve, 1799. május huszadikán született Honoré de Balzac a kiváló francia realista regényíró. Ismert művei: Goriot apó, Eugénie Grandet, Elveszett illúziók, A Nucingen ház, Parasztok, A vörös vendégfogadó.

105 éve, 1914. május huszadikán hunyt el Rafael Delgado mexikói író, újságíró, elbeszélő és színműíró.

30 éve, 1989. május huszadikán hunyt el Galgóczi Erzsébet magyar írónő, színműíró és forgatókönyvíró.

380 esztendeje, 1639. május huszonegyedikén hunyt el Tommaso Campanella olasz filozófus, költő, író és asztrológus.

225 éve, 1794. május huszonegyedikén született Charles-Paul de Cock francia író és drámaíró.

100 éve, 1919. május huszonegyedikén született Fehér Klára magyar író, színdarabíró és újságíró.

80 éve, 1939. május huszonegyedikén született Lászlóffy Csaba erdélyi magyar költő, író, műfordító és esszéíró.

70 éve, 1949. május huszonegyedikén hunyt el Klaus Mann német író, forgatókönyvíró, újságíró, műfordító és irodalomkritikus.

60 éve, 1959. május huszonegyedikén született Páll Szilárd erdélyi származású magyar író és szerkesztő.

55 éve, 1964. május huszonegyedikén hunyt el Tudor Vianu román esztéta, kritikus, irodalomtörténész, költő, esszéista, filozófus és műfordító.

245 éve, 1774. május huszonkettediken született (?) Rám Mohán Roj indiai író és indiai vallási, társadalmi és oktatási reformer.

160 éve, 1859. május huszonkettedikén született Arthur Conan Doyle skót író, a Sherlock Holmes detektívregények atyja.

80 éve, 1939. május huszonkettedikén hunyt el Ernst Toller zsidó származású német író, drámaíró és költő.

50 éve, 1969. május huszonkettedikén hunyt el Indig Ottó erdélyi származású magyar színműíró, forgatókönyvíró, újságíró, költő és elbeszélő.

35 éve, 1984. május huszonkettedikén hunyt el Fazekas György magyar író és újságíró.

1 éve, 2018. május huszonkettedikén hunyt el Berkovits György magyar író, szociológus és pedagógus.

220 éve, 1799. május huszonharmadikán hunyt el Thomas Hood skót költő, író és humorista.

105 éve, 1914. május huszonharmadikán született Erdélyi Ágnes (Glatter) zsidó származású magyar költő- és írónő.

115 éve, 1904. május huszonharmadikán született Palotai Boris magyar író- és költőnő.

100 éve, 1919. május huszonnegyedikén született Balogh László magyar író, költő és irodalomtörténész.

140 éve, 1879. május huszonötödikén született Dienes Valéria magyar írónő, táncpedagógus, filozófus, és az első magyar női egyetemi tanár.

135 éve, 1884. május huszonötödikén született Jean-Richard Bloch francia író, költő és lap alapító.

170 éve, 1849. május huszonhatodikán hunyt el Anne Brontë angol írónő,novellista és költő.

100 éve, 1919. május huszonhatodikán hunyt el Gozsdu Elek szerb és román származású magyar elbeszélő, drámaíró és ügyvéd.

595 esztendeje, 1424. május huszonhetedikén hunyt el Giovanni Secambi olasz író.

135 éve, 1884. május huszonhetedikén született Max Brod német nyelvű zsidó író és műfordító és zeneszerző. Franz Kafka műveinek őrzője és népszerűsítője.

125 éve, 1894. május huszonhetedikén született Louis-Ferdinand Céline (Destouches) francia író és orvos.

80 éve, 1939. május huszonhetedikén hunyt el Moses Joseph Roth zsidó származású osztrák író, esszéíró és újságíró.

275 éve, 1744. május huszonnyolcadikán született Zavirasz György (Georgios Zaviras) görög származású magyar történetíró, kereskedő és könyvtártámogató.

240 éve, 1779. május huszonnyolcadikán született Thomas Moore ír származású angol költő és író.

230 éve, 1789. május huszonnyolcadikán született Bernhard Severin Ingemann dán költő és író.

145 éve, 1874. május huszonkilencedikén született Gilbert Keith Chesterton angol író, költő, újságíró, könyvillusztrátor és esszéíró.

425 esztendeje, 1594. május harmincadikán hunyt el Balassi Bálint, a magyar költészet kiemelkedő egyénisége.

275 éve, 1744. május harmincadikán hunyt el Alexander Pope angol költő, író és műfordító.

90 éve , 1929. május harmincadikán született Doina Cornea román költőnő, író, műfordító, publicista és emberi jogi aktivista.

50 éve, 1969. május harmincadikán hunyt el Benedek Marcell székely magyar származású író, irodalomtörténész, műfordító, pedagógus és színházigazgató.

200 éve, 1819. május harmincegyedikén született Walt Whitman, az észak-amerikai költészet kimagasló alakja.

165 éve, 1854. május harmincegyedikén született Thomas Stinson Jarvis kanadai angol író, esszéíró és publicista.

90 éve, 1929. május harmincegyedikén Harsányi (Hlavács) Kálmán magyar költő, író, drámaíró és színikritikus.

Érdemes Tudni

70 éve, 1949. május elsején hunyt el Dobos Ferenc erdélyi magyar történész, költő és tanár.

65 éve, 1954. május másodikán született Meszlényi Attila magyar ökológiai szakíró, író, festő, grafikus, animációs filmek rendezője, zenész és zeneszerző.

235 éve, 1784. május harmadikán született Horváth István magyar történész és nyelvész.

220 éve, 1799. május harmadikán született Kovács István székely-magyar történész és jogász.

105 éve, 1914. május harmadikán született Csűrős István erdélyi magyar botanikus.

60 éve, 1959. május harmadikán hunyt el Csendes Zoltán erdélyi magyar statisztikus és egyetemi tanár.

215 éve, 1804. május negyedikén tartotta meg Bolyai Farkas székfoglaló beszédét, mint a matematika, fizika és kémia meghívott professzora a marosvásárhelyi főtanodán.

115 éve, 1904. május negyedikén született Kolumbán Mózes székely-magyar orvos, orvosi szakíró és műfordító.

80 éve, 1939. május ötödikén született Nagy Kálmán székely-magyar nyelvész, műfordító, lapszerkesztő, a Kalevala finn népi eposz fordítója.

1 éve, 2018. május nyolcadikán hunyt el János Pál székely-magyar muzeológus, néprajzos és néprajzi szakíró.

30 éve, 1989. május kilencedikén hunyt el Kárteszi Ferenc magyar matematikus, a Bolyai János munkájáról írt Appendix. A tér tudománya kötet szerkesztője.

140 éve, 1879. május tizedikén született Nagy Endre erdélyi magyar filozófus, filozófiai szakíró és iskolatörténész.

65 éve, 1954. május tizedikén hunyt el Papp Viktor erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus és szerkesztő.

65 éve, 1954. május tizedikén született Létay László erdélyi magyar műépítész és építészeti szakíró.

45 éve, 1974. május tizedikén hunyt el Gergely Jenő erdélyi magyar matematikus, tudománytörténész és tankönyvíró.

5 éve, 2014. május tizenötödikén hunyt el Szekeres László magyar irodalomtörténész.

170 éve, 1849. május tizenhatodikán született Tivai Nagy Imre székely-magyar gazdasági szakember, közíró és szerkesztő.

75 éve, 1944. május tizennyolcadikán Márton Áron, csíki székely-magyar római katolikus püspök a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott beszédében elítélte a zsidóellenes intézkedéseket.

75 éve, 1944. május huszadikán született Ágoston Hugó erdélyi magyar fizikus, szerkesztő, újságíró és író.

245 éve, 1774. május huszonnegyedikén hunyt el Dániel István székely-magyar származású főkirálybíró és emlékíró.

160 éve, 1859. május huszonötödikén született Kanyaró Ferenc erdélyi magyar irodalomtörténész.

40 éve, 1979. május huszonötödikén hunyt el Benedek Simon (P. Benedek Fidél) székely-magyar ferences szerzetes, történész és teológiai szakíró.

170 éve, 1849. május huszonhetedikén jelen meg Bem tábornok jóváhagyásával a székelyföldi Hadi Lap, amelyet a csíksomlyói ferences nyomdában adtak ki. Az újságot Gál Sándor ezredes kezdeményezte, és Biró Sándorral voltak a lap szerkesztői.

135 éve, 1884. május harmincadikán született Nagybaconi Nagy Vilmos székely-magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter, hadtudós és szakíró.

55 éve, 1964. május harmincadikán hunyt el Szilárd Leó (Spitz) zsidó származású magyar-amerikai atomfizikus és biofizikus.

105 éve, 1914. május harmincegyedikén született Nagy Ödön erdélyi református lelkész és néprajzkutató.

105 éve, 1914. május harmincegyedikén született Makkai Endre felvidéki születésű erdélyi néprajzkutató, szakíró és szerkesztő.