Gyermekkor ösvényei

Polcz Alaine gyermekkoráról szóló önvallomását böngésztem. Tudva róla, hogy milyen borzalmakkal nézett szembe már fiatalon, és pszichológusként felvállalta a legnehezebb eseteket is, egy csodálatra méltó visszaemlékezés élményeit lélegezhettem be minden egyes töredéktörténet által.

A köteten érződik, hogy nem egy megírt mű, hanem az előkerült hanganyagot igyekeztek úgy összerakni, hogy kibontakozzanak belőle Alaine gyerekkorának főbb stációi. 

 

A visszaemlékezésben imitt-amott felcsillannak a régmúlt emlékek sűrített változatai is néhány mondatban. Hogy Kolozsváron hány helyt laktak, pontosan melyik utcában. A lakások, s az azokat körülvevő udvarok képbéli megjelenítése teljes betekintést ad az akkori mindennapi élet kellékeire. Úgy tűnik, hogy a gyerekszemmel láttatott részletek, mint az étkezés, a ruházkodás és az ünnepek fontos szerepet kapnak a történetben. Azonban vannak érdekességek is a részletezésben, mint például a vízaknai kerti pottyantó alapos ismertetése.

A kislány felnőtt fejjel elbeszélt története hitelesen adja vissza azt a gyereket, aki valójában volt. A történetben külön válik a gyerekek és a felnőttek világa. Kislányként ő nem érzi mindazokat a dolgokat, amelyeket egy felnőtt számba vesz, mint az idő, a gondoskodás, az akkori politikai helyzet stb. Ha mindezekből elkap néhány szófoszlányt, egyedien rakja össze magának. Az, hogy Erdélyben más istenjárás van, vagyis román világ lett, őt közvetve nem igazán érinti. Legfeljebb a bőrén érzi, amit, mint minden más gyerek, nem mond ki. Amit a felnőttek mesélnek, és az ebből fakadó érzések, főleg a hányattatott sors, amelyben élt, utat nyit az akkori Romániára, Erdélyre. Körülbelül a Trianon utáni erdélyi magyarok helyzetével ismertet meg bennünket egészen a kommunizmus beálltáig. A megélhetésért küzdő család, ahol az apa szinte árnyékként van jelen, hűen ábrázolja a sanyarú erdélyi magyar sorsot. Ők nemcsak Kolozsvárott, Vízaknán, hanem egy kis időre Bukarestben is kénytelenek voltak, ha ideiglenesen is, de „tanyát verni”. Az életükben kevés stabilitás volt. A kislány Alaine-nek talán az anyja jelentette azt, aki mellett néha még el is alhatott. 

 

Természetesen a történet folyása során megismerhetjük a testvéreket, féltestvéreket és a szerteágazó rokonságot is. Egyértelműen ismerteti a szegénység terhét, ami nagyon megnehezíti az élet élhetőségét. Mégis, a hányattatott sors ellenére, a gyerekkorát átszövi a derű, amelyet tréfás megjegyzésekkel jelenít meg.

A gyermeki gondolkozást hitelesíti a dátumok vagy a megszokott „könnyítő” információk hiánya. Egy gyereknek a másmilyen fajta időérzékét, a mindennapok kicsapódó érzelmi megnyilvánulásait, ragaszkodásait az a közeg határozza meg, amelytől nem tud megválni. A kapaszkodó számára a szűk családja, még az apja is, akit munkája és egyéb elfoglaltsága végett keveset lát. Ezért van az is, hogy az események sodrásában az olvasó egy állandó szilárd pontot lát, a mesélőét. Úgy is mondhatnánk, körülötte forog a világ. Így éleződik ki a számára titokzatos mindennapi íratlan szabályok sorozata is a felnőtté válás felé. Például az, hogy mit szabad és mit nem.

*

Élvezettel olvastam. Azt hiszem, a gyermekkori történetek azok, amelyek meghatározzák a felnőttkort, és mindig érdemes visszatérni egy-egy szép emlékhez.

Borbé Levente,

könyvtáros

Konferencia Székelyudvarhelyen

"A jövő könyvtára" – konferencia és RMKE vándorgyűlés Székelyudvarhelyen

 

 

2019. augusztus 29-30-án zajlik Székelyudvarhelyen 'A jövő könyvtára' című konferencia, egybekötve a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének XIII. vándorgyűlésével.

 

A konferencia szervezői a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületével karöltve, támogatók: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivata és Hargita Megye Tanácsa.

 

A kétnapos szakmai konferencia programja és a jelentkezési lapok elérhetők az RMKE facebook oldalán: https://www..facebook.com/groups/2263096380388684/?multi_permalinks=2551205641577755%2C2551202774911375%2C2551162968248689&notif_id=1561548175996394&notif_t=group_activity

 

A szakmai előadások mellett műhelymunkára és kötetlen beszélgetésekre is alkalmat ad a kétnapos program. Meghívott magyarországi előadók mellett Lotta Muurinen, az Oodi Központi Könyvtár (Helsinki) munkatársa Az Óda (Oodi Helsingin keskustakirjasto) és a közkönyvtárak szerepe Finnországban címmel tart előadást.

 

A jelentkezési lapokat az alábbi címekre várják: Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, RO-535600, Kőkereszt place No 2, Hargita county, Telefon/Fax: 0266-218332 – e-mail: biblioudv@yahoo.com; www.biblioudv.ro

ReMeK-e-hírlevél 2019/7. számából

Gyermekkönyvtárosok figyelmébe: friss ajánló a nyári szünetre

A folyamatosan frissülő gyermekirodalmi adatbázisban szereplő könyvekből új ajánló készült a nyári szünetre. Az ajánló itt érhető el: http://ki2.oszk.hu/gyerekirodalom/web/ajanlo.php

Forrás: http://www.ki.oszk.hu/hir/oktatasi-es-humaneroforras-fejlesztesi-osztaly/gyerekirodalmi-adatbazis

Új pályázat fiatal íróknak – pályakezdőknek és elsőköteteseknek

Új pályázatokat hirdetett meg a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, két kategóriában, fiatal írók és költők számára: pályakezdőknek és elsőköteteseknek.

A 2019-es projektévben összesen 16 – 8 pályakezdő és 8 elsőkötetes – alkotó részesülhet jelentős szakmai és anyagi támogatásban. A KMTG a pályázat nyerteseinek egyedülálló tanulási és továbbképzési lehetőségeket kínál, tehetséggondozásban képzett oktatók irányításával műhelymunkákon vehetnek részt, korszerű önmenedzselési módszereket sajátíthatnak el.

A pályakezdő-kategóriában olyan 18 és 25 év közötti, szépreményű tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket.

Az elsőkötetes-kategóriában olyan 18 és 30 év közötti szerzők jelentkezésére számítanak, akik úgy érzik: alkotói pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, az Előretolt Helyőrség ifjú alkotói közösségéhez való tartozás, a pályakezdés nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és anyagi támogatás.

A pályázat nyerteseinek a KMTG 1 évre szóló tanulmányi ösztöndíjat ítél oda: havi 120 000 forint erejéig az elsőkötetes-kategóriában, havi 100 000 forint erejéig a pályakezdő-kategóriában, amivel kedvező feltételeket kíván biztosítani a magas színvonalú alkotómunkához, illetve a képzéseken való részvételhez..

Amennyiben a pályázó teljesíti az Íróakadémia szakmai elvárásait, a KMTG a szerződést további 1 + 1 évre meghosszabbítja. Az intézmény elősegíti továbbá a szerzők arra érdemes műveinek megjelentetését, író–olvasó-találkozók, fellépési lehetőségek szervezéséről és médiajelenlétről gondoskodik, valamint szakmai érdekképviseletet nyújt.

A pályázatok benyújtásának határideje 2019. augusztus 4., vasárnap éjfél. A pályázatokról és az intézményről további információkat szerezhetnek az érdeklődők a KMTG/Előretolt Helyőrség íróakadémia honlapjáról.

Forrás: https://kmtg.hu/palyazati-kiiras-palyakezdo-alkotok-reszere-2019/

Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája Csongrádon

Tizenkilencedik alkalommal került megrendezésre Csongrádon a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája, amelyre idén 2019. június 2. és 3. között került sor. A magyar könyvtárosok olyan szakmai találkozója ez a pár nap, amelynek hatalmas jelentősége van határon innen és túl is. A szakmai előadások mellett idén első alkalommal különféle könyvtári workshopokon is részt vehettek a jelenlévők. A konferencián elhanzott előadások és bemutatók az alábbi linkre kattintva érhetők el:

http://www.konyvtar.csongrad.hu/konferencia;jsessionid=BD90580749FCFA43051BA1DE588C55D5

Az Országgyűlési Könyvtár híradása a konferenciáról: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/karpat-medencei-koenyvtarosok-konferenciaja-csongrad-2019

Forrás: http://iksz.org.hu/hir/karpat-medencei-konyvtarosok-konferenciaja

Tudás tárháza: Könyvtár a neved? – SZMKE konferencia Érsekújváron

A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ez alkalomból Tudás tárháza: Könyvtár a neved? címmel szakmai konferenciát szerveznek 2019. szeptember 25. és 27. között Érsekújváron (Nové Zámky).

Bővebb információ és a program megtalálható a konferencia weboldalán: http://szmke.sk/konferencia-2019/

Az RMKE tagjai részvételi szándékukat Kopacz Katalin elnöknek jelezhetik.

Forrás: Kopacz Katalin RMKE-elnök, RMKE-levelezőlista

Mozgalmas könyvtári programok kicsiknek és nagyoknak a 15. Hargitai Megyenapokon

A XV. Hargitai Megyenapok programsorozatába bekapcsolódva 2019. június 7-én mozgalmas hetet zárhatott a  Kájoni János Megyei Könyvtár. Június első hetében változatos szabadidős és kulturális programokkal várták az érdeklődő közönséget. Könyvek között vidáman címmel játékos foglalkozásokat szerveztek a gyermekkönyvtárban, ahol a résztvevők különböző gyerekjátékokat, valamint érdekes kézműves technikákat próbálhattak ki, mint a szalvétatechnika, papírcsík-technika vagy a bookart. Társasjátékozásra, közös éneklésre és arcfestésre is sor került. Látogatás a könyvtár mesés világába címmel papírszínház segítségével megjelenített mesét olvastak a gyermekkönyvtárosok az odalátogató kisiskolásoknak, kedden és szerdán. A Fakalinka bábcsoport ismét bemutatta a Plüm-Plüm és a sárkány című bábjátékot a kicsiknek, akik ezúttal is lelkes tapssal jutalmazták a könyvtárosok bábcsapatát. A bábelőadás után Csóti Csilla, a Nagy Imre Általános Iskola tanítónője rendezésében drámás előadáson vehettek részt a könyvtárba látogató csoportok. Ugyancsak azon a héten a középiskolások számára A zenész Kájoni című rendhagyó zenetörténeti óra nyújtott élményt és betekintést Kájoni János zenei életművébe.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/fdd/642/mozgalmas-konyvtari-programok-kicsiknek-es-nagyoknak-a-xv.-hargitai-megyenapok-kereteben

Ha vakáció, akkor Csodalámpa!

A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő, Csodalámpa Olvasóklub című vakációs foglalkozásának újabb kiadásait szervezte meg az idei nagyvakációban. A programra 1–2. osztályos diákoknak 2019. július 1. és 5. között, 3–4. osztályosoknak július 8. és 12. között kerül sor.

Az 5–6. osztályosoknak június 24. és 28. között tartották meg a foglalkozást, tizenöt résztvevővel.

A 10 és 14 óra között zajló tevékenységek során két könyvből – Anja Stürzen Somniavero: Az idő fogságában és Gévai Csilla: Nagyon zöld könyv – olvastak fel. Előbbi egy jövőben játszódó sci-fi, melynek főszereplője egy, a 2100-as években élő tinédzser fiú, aki visszautazik a múltba, a meglehetősen sötét 2031-be. Barátokat szerez, akik bepillantást nyernek a jövőbe, míg az időutazó Jochanan megismeri a múltját. A Nagyon zöld könyv a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. A heti tevékenységek témáját ez utóbbi kötet adta: hogyan lehet megelőzni az ökölógiai katasztrófát, mit tehetünk mi ennek érdekében, milyen takarékossági lépéseket követhetünk, milyen lehetőségek vannak városunkban? Ennek megértésében segítettek a Tega Rt.-től kapott szórólapok és a szelektív hulladékgyűjtésre használt kukák. Ezzel a témával kisfilmet is készítettek.. A zárónapon Csernátonba kirándult a csapat, ahol a Haszmann Pál Múzeumban kincskereső játék szerepelt. A program a sepsiszentgyörgyi helyi önkormányzat és a Bertis cég támogatásával valósult meg.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-olvasoklub-5/

Könyvturkáló a Tékában: ami tetszik, el lehet vinni

A marosvásárhelyi Teleki Téka kapubejáratánál találhatók azok az úgynevezett szabadpolcok, ahová bárki kiteheti a saját, fölöslegessé vált könyvét, és bármit elvihet onnan, amit el szeretne olvasni. A szabadpolcos kezdeményezés évekkel ezelőtt indult, és azóta is jól működik, akárcsak a Könyvturkálónak nevezett, évi két alkalommal megrendezett esemény, amikor az udvarra is polcokat, asztalokat helyeznek ki. Ezeken az alkalmakon még több könyvbarát látogat el a Tékába, hozza otthonról a könyveit, és válogat azok között, amiket más vitt be. Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője a Székelyhon portálnak elmondta, bevált a könyvturkáló, nagyon sokan jöttek, hoztak is, vittek is. A kapun belépőt kellemes dzsesszdallam fogadja, székek és párnák, így akár ott is kényelembe helyezheti magát az olvasó, aprósütemény és ásványvíz is rendelkezésre áll. Az esős időre való tekintettel most a kapu alatt és a földszinti, nyitott folyosón helyezték el a könyveket. Noha az eső elállt, mire megnyitották a kaput, így még kellemesebbé vált a könyves délután, az udvarra, a nagy diófa alá is ki lehetett ülni olvasgatni. Leginkább a 20. századi romániai magyar irodalom, a magyar és világirodalom klasszikusai között lehetett válogatni 2019. június 3-án délután a kirakott könyvek között. Az érdeklődők, idősebbek és fiatalok, tinédzserek és óvodáskorúak, valamennyien találtak valamit, forgatták, lapozták az ingyen vihető könyveket, szinte senki nem lépett ki a kapun üres kézzel. Lázok Klára elmondta, nagyon sokan hoztak ez alkalommal is könyvet, nemcsak azokat, amelyek harminc-negyven évvel ezelőtt jelentek meg, hanem frissebb kiadásúakat is. A könyvtár vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy további könyvadományokat várnak, ugyanis nélkülöző iskolai könyvtárak számára gyűjtenek, főleg házi olvasmányokat. A szabadpolc a könyvtár nyitvatartási órarendje szerint bármikor az érdeklődők rendelkezésére áll. Lehet vinni és hozni is – hangsúlyozta Lázok Klára.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szabadpolc-az-olvasoknak-ami-tetszik-el-lehet-vinni

Képpoézis kiállítás a gyergyószentmiklósi könyvtárban

2019. június 20-án a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban megnyitották a Képpoézis című kiállítást. A gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány által tavassszal meghirdetett pályázatra olyan alkotásokat vártak, amelyek a képzőművészet és irodalom határánál találkoznak, a képpoézis technikája új tartalommal tölti meg a porosodó, régi könyveket. A közönség azt az 50 alkotást láthatja a kiállításon, amelyet a zsűri a beérkezett 333 pályaműből választott ki. A kiállított 'képpoézisekből' közel 20 alkotás a Gyergyói-medencéből származik, a megnyitón a gyergyószéki nyerteseket díjazták. A kiállítást ajánlják mindazoknak, akiket érdekel az irodalom és a művészet, korosztálytól függetlenül. A Képpoézist elsőként Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban láthatta a nagyközönség, a kiállítás anyaga ezután Székelyudvarhelyre, majd Kolozsvárra költözik.

Hangulatteremtőként a csíkszeredai kiállításról: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/111077-amikor-a-konyvbe-firkalni-szabad-s-t-dijazzak-is

Forrás: https://www.facebook.com/events/334182920810167/

https://hargitanepe.eu/irodalom-es-kepzomuveszet-talalkozasa/

1497-es Biblia Ószövetsége került elő Csíkszeredában

Ősnyomtatványra bukkantak a gyulafehérvári egyházmegye csíkszeredai levéltárában: egy 1497-ben nyomtatott Ószövetséget találtak a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között 2019 júniusában.

A nagyszerű hírről a Romkat.ro katolikus portál tájékoztatott elsőként.

Szenzációs felfedezés történt a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárának történeti könyvtárában. A 2018-ban létesült gyűjteményes könyvtárban, ahová az alcsíki és a felcsíki főesperesi kerületek egyházközségeinek régi könyvei is bekerültek a levéltárak mellé, a leltározás folyamán egy ősnyomtatványra bukkantak a levéltár munkatársai. A különlegesen ritka darab azonosítását és datálását Muckenhaupt Erzsébet ősnyomtatvány-kutató és régikönyv-történész igazolta.

A csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között megőrződött egy ószövetségi kötet, amelyet 1497-ben nyomtattak Koberger Antal nürnbergi nyomdájában. Az ívrét méretű bölcsőnyomatot – a felső kötéstábla belső oldalán található tulajdonosbejegyzés szerint – 1721-ben köttette be a plébánia akkori vezetője, Ferenczy György pap. Halála után a könyv a plébánia gyűjteményében maradt, ahonnan 2018 novemberében került a Csíkszeredai Gyűjtőkönyvtárba. A jóval későbbi bőrkötés és a pólyás könyvekre csak alaposabb vizsgálattal utaló egyéb formai megjelenés nem cáfolta a kuriózumpéldány valós kilétét. Ez a fennmaradt példány a Koberger műhelyében akkor megjelent négykötetes Bibliának a második kötetét képezi, Guillelmus Brito, Matthia Döring, Paulus Burgensis és Nicolaus de Lyra posztilláival ellátva.

A 46 könyvből álló ószövetségi Szentírásból ez az ősnyomat a próféták könyveit tartalmazza: Izajás, Jeremiás, Siralmak, Báruk, Ezekiel, Dániel, Ozeás, Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás, Makkabeusok I. és II. könyveit.

A gyulafehérvári főegyházmegyében lévő, már feldolgozott plébániai könyvtárak közül eddig ez számít a legrégebbi nyomtatványnak. Az ősnyomtatvány mérete 24 x 32 cm. A több mint 600 oldalas kötetben 10 metszet is található. A 18. század eleji bőrkötésbe öltöztetett 15. század végi Ószövetség digitalizált formában kutatható a levéltár honlapján. A ritka értékesnek minősülő incunabulum további tudományos kutatása folyamatban van.

Forrás: https://romkat.ro/2019/06/06/1497-es-biblia-oszovetsege-kerult-elo-csikszeredaban/

https://szekelyhon.ro/aktualis/1497-es-biblia-kerult-elo-csikszeredaban

Fodor Sándor emlékét őrző plakett a Székelyföld szerkesztőségének falán

Felavatták a Fodor Sándor József Attila-díjas író emlékére állított emléktáblát a Székelyföld Alapítvány csíkszeredai székházánál, 2019. június 5-én. Az eseményen jelen volt az író Budapesten élő lánya is, aki köszönetet mondott a kezdeményezőknek, hogy nem hagyják feledésbe merülni az édesapja emlékét. Az avatóünnepségen elsőként Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője olvasóként emlékezett meg Fodor Sándorról. Mint mondta, gyerekként maga is olvasta, jelenleg pedig gyerekeivel újraolvasta az író Csipike című művét, és úgy gondolja, kevés olyan szerző létezik a magyar irodalomban, akinek gyerekek generációi ennyire következetesen olvassák újra a könyveit. Vetró András, az emléktáblát készítő szobrászművész rövid beszédében kiemelte, hogy miután édesapjának egyik kiállítását Fodor Sándor kedves szavakkal nyitotta meg, úgy érezte, ezzel az alkotással róhatja le háláját az írónak. Ferenczes István író, költő az emléktábla helyszínének megtalálása során tapasztalt akadályok mellett arról is beszélt, hogy mikor találkozott először Fodor Sándor munkásságával.

A köszöntőbeszédek után leleplezték az emléktáblát, amelyet az ünnepség zárómozzanataként Darvas-Kozma József esperes-plébános áldott meg. A kezdeményezők egyébként az emléktábla mellett egy szoborcsoport elkészítését és kiállítását, illetve Csíkszereda egyik utcájának átnevezését is javasolták évekkel ezelőtt az önkormányzatnak. Előbbi elkészítésével már megbízták Sárpátki Zoltán szobrászművészt, illetve utóbbi folyamata is elindult: várhatóan a Kissomlyó utca fogja viselni az író nevét, amely közvetlenül a Fodor-ház szomszédságában található, és Csíksomlyóra vezet.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-szekelyfold-szerkesztosegenek-falan-kapott-helyet-a-fodor-sandor-emleket-orzo-plakett

Vida Gábor lett a Látó főszerkesztője

2019. június elsejétől új főszerkesztője van a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóiratnak Vida Gábor író személyében, aki Kovács András Ferencet váltja tisztségében, számolt be a hírről a Marosvásárhelyi Rádió. A Látó 1992 januárjában vette fel jelenlegi nevét, elődje az Igaz Szó volt, amely 1953-ban alakult. Irodalmi, képzőművészeti írások tárháza volt a régi rendszerben, 1992-től a főszerepet az irodalom vette át. A rádió beszámolója szerint nem csak a romániai magyar irodalomra reflektál, nem csak csak hazai szerzők írásai jelennek meg a lapban, hanem magyarországi írók és költők is jelen vannak a folyóiratban. (Marosvásárhelyi Rádió)

Az új főszerkesztő úgy vélte, a rendszerváltozás előtti időszakkal ellentétben nincs cenzúra, megszűntek a határok és a korlátok, most viszont a bürokrácia okozza a legnagyobb nehézséget, amely a művészetet, a kreativitást, a gondolkozást megpróbálja beszorítani a maga rossz, absztrakt terminológiájába.

Véleménye szerint az irodalom helyzete jó, hiszen ma ugyan már nem milliók olvassák a megjelenéseket, pár sikerkönyv kivételével, de még mindig hűséges olvasótábort alkotnak azok, akiket érdekel a mai magyar nyelv és a kortárs irodalom.

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11143

https://www.e-nepujsag.ro/articles/vida-gabor-a-lato-szepirodalmi-folyoirat-uj-foszerkesztoje

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Júliusi évfordulók 2019

215 éve, 1804. július elsején született George Sand francia írónő, elbeszélő és színdarabíró. Ismert műve a Consuelo.

125 éve, 1894. július elsején született Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, drámaíró és újságíró.

110 éve, 1909. július elsején született Szenczei László erdélyi magyar író, műfordító, irodalomkritikus és filozófus.

75 éve, 1944. július másodikán Bart István magyar író, műfordító és könyvkiadó.

295 éve, 1724. július másodikán született Friedrich Gottlieb Klopstock német költő.

150 éve, 1869. július másodikán született Szomory Dezső magyar író, újságíró és szerkesztő.

120 éve, 1899. július másodikán hunyt el Victor Cherbuliez francia író, kritikus és politikus.

125 éve, 1894. július harmadikán született Fekete Nagy Mihály erdélyi magyar újságíró, író és szerkesztő.

115 éve, 1904. július harmadikán hunyt el Herzl Tivadar Magyarországon nevelkedett zsidó író és politikus.

85 éve, 1934. július harmadikán hunyt el Szombati-Szabó István magyar költő és műfordító.

60 éve, 1959. július harmadikán hunyt el Johan Bojer norvég író, novellista és drámaíró.

55 éve, 1964. július harmadikán hunyt el Joanne Harris angol írónő és pedagógus.

1 éve, 2018. július harmadikán hunyt el Aczél Endre magyar újságíró, szerkesztő és műsorvezető.

300 esztendeje, 1719. július negyedikén született Michel-Jean Sedaine francia drámaíró és librettista.

215 éve, 1804. július negyedikén született Nathaniel Hawthorne amerikai író és novellista. Legismertebb műve a Skarlát betű.

55 éve, 1964. július negyedikén hunyt el Szamuil Jakovlevics Marsak szovjet-orosz költő, dramaturg, műfordító és kritikus.

1 éve, 2018. július negyedikén hunyt el Jancsik Pál erdélyi magyar költő és műfordító.

225 éve, 1794. július ötödikén született Maurits Christopher Hansen norvég író.

130 éve, 1889. július ötödikén született Jean Cocteau francia költő, író, drámaíró, festő, színész, zeneszerző, szobrász és filmrendező.

95 éve, 1924. július ötödikén hunyt el Paul Busson osztrák író, esszéíró, újságíró és költő.

1 éve, 2018. július ötödikén hunyt el Gérald Messaidé francia francia író és történész.

160 éve, 1859. július hatodikán született Verner von Heidenstam svéd költő és író.

140 éve, 1879. július hatodikán született Szabó Dezső magyar erdélyi író, kritikus és publicista.

125 éve, 1894. július hatodikán született Csurka Péter magyar újságíró, színműíró, novellista és költő.

105 éve, 1914. július hatodikán született José García Nieto spanyol költő és író.

75 éve, 1944. július hatodikán született Pethő László erdélyi magyar költő és újságíró.

140 éve, 1879. július hetedikén született Knud Rasmussen grönlandi származású dán író és sarkkutató.

135 éve, 1884. július hetedikén született Lion Feuchtwagner zsidó származású német író. Közismert regénye: Rókák a szőlőben.

115 éve, 1904. július hetedikén született Berczeli Anzelm Károly magyar költő, író, drámaíró, műfordító és könyvtáros.

110 éve, 1909.július hetedikén született Erőss Alfréd székely-magyar költő, tanulmányíró és katolikus pap.

85 éve, 1934. július hetedikén Bényei József magyar költő, író, újságíró és színházigazgató.

210 éve, 1809. július nyolcadikán született Ljudevit Gaj horvát író, újságíró, nyelvész és politikus.

190 éve, 1829. július nyolcadikán született Pierre Alexis de Ponson du Terrail francia író és novellista.

75 éve, 1944. július nyolcadikán hunyt el Mohácsi Jenő magyar író, drámaíró, költő és műfordító.

330 esztendeje, 1689. július kilencedikén született Alexis Piron francia költő, drámaíró és dalszerző.

275 éve, 1744. július kilencedikén hunyt el Kasper Niesiecki lengyel író, lexikográfus, heraldista és jezsuita szerzetes.

255 éve, 1764. július kilencedikén született Ann Radcliffe angol írónő.

130 éve, 1889. július kilencedikén született Jean Cocteau francia költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező.

105 éve, 1914. július kilencedikén hunyt el Pósa Lajos magyar író, költő, szerkesztő és zeneszerző.

510 esztendeje, 1509. július tizedikén született Jean Calvin (m.: Kálvin János) francia származású hitújító, keresztény tudós, író és vallási író.

210 éve, 1809. július tizedikén született Fernandó Calderón mexikói költő, író, drámaíró, ügyvéd és politikus.

185 éve, 1834. július tizedikén született Jan Nepomuk Neruda cseh költő, író és újságíró.

515 esztendeje, 1504. július tizenegyedikén hunyt el Pandolfo Collenuccio olasz humanista, költő és történetíró.

175 éve, 1844. július tizenegyedikén hunyt el Jevgenyij Bartinszkij orosz költő és író.

140 éve, 1879. július tizenegyedikén született Cholnoky László magyar író, újságíró és elbeszélő.

130 éve, 1889. július tizenegyedikén született Reviczky Gyula magyar költő, író és műfordító.

45 éve, 1974. július tizenegyedikén hunyt el Pär Fabian Lagerkvist svéd író, költő, moralista.

485 esztendeje, 1534. július tizenkettedikén hunyt el Rotterdámi Erasmus németalföldi humanista, filozófus, teológus, pedagógus és író.

115 éve, 1904. július tizenkettedikén született Pablo Neruda (Neftalí Ricardo Reyes Basoalto) chilei költő, író és drámaíró.

110 éve, 1909. Július tizenkettedikén született Constantin Noica román író, esszéíró, filozófus, drámaíró, költő és újságíró.

105 éve, 1914. július tizenkettedikén született Jonas Dovydaitis litván író, újságíró, pilóta és vitorlázó.

245 éve, 1774. július tizenharmadikán született Diodata Saluzzo-Roero olasz költő, író és drámaíró.

50 éve, 1969. július tizenkettedikén hunyt el Sós Endre zsidó származású magyar író, újságíró, irodalomkritikus, esszéíró és szerkesztő.

170 éve, 1989. július tizenharmadikán született Arjirisz Eftaljotisz görög író és novellista.

135 éve, 1884. július tizenharmadikán született Francis Brett Young angol író, költő, drámaíró és zeneszerző.

110 éve, 1909. július tizenharmadikán született Isaac Bashevis Singer zsidó-lengyel származású amerikai író, újságíró, műfordító és eszperantista.

565 esztendeje, 1454. július tizennegyedikén született Angelo Ambrogini Poliziano latin, görög és olasz nyelven alkotó itáliai humanista, költő és drámaíró.

145 éve, 1874. július tizennegyedikén született Jerzy Żuławski lengyel költő, író, műfordító, irodalmár, filozófus és alpinista.

105 éve, 1914. július tizennegyedikén született Karig Sára magyar műfordító, irodalmi szerkesztő és politikai fogoly.

1 éve, 2018. július tizennegyedikén hunyt el Bödő Sándor vajdasági magyar aranytollas újságíró.

135 éve, 1884. július tizenötödikén született Markovits Rodion erdélyi magyar-zsidó író és újságíró.

115 éve, 1904. július tizenötödikén hunyt el Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró, a novella műfajának megújítója. Ismert művei: Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.

100 éve, 1919. július tizenötödikén született Iris Murdoch ír írónő és filozófus.

90 éve, 1929. július tizenötödikén hunyt el Hugo von Hofmannsthal osztrák drámaíró, költő és novellista.

1 éve, 2018. július tizenötödikén hunyt el Hugh Whitemore angol drámaíró és forgatókönyvíró.

355 esztendeje, 1664. július tizenhatodikán hunyt el Andreas Gryphius (Greif) német költő és színműíró.

100 éve, 1919. július tizenhatodikán hunyt el Berczik Árpád magyar novellista és színműíró.

100 éve, 1919. július tizenhatodikán született Alexander Saxton amerikai író, történész és egyetemi tanár.

70 éve, 1949. július tizenhatodikán hunyt el Vjacseszlav Ivanovics Ivanov orosz költő, író, drámaíró és kultúrember.

30 éve, 1989. július tizenhatodikán hunyt el Nicolás Guillén kubai költő, újságíró és politikai aktivista.

125 éve, 1894. július tizenhetedikén hunyt el Charles Marie René Leconte de Lisle francia költő.

155 éve, 1864. július tizennyolcadikán született Ricarda Octavia Huch német költőnő, író, filozófus és történész.

75 éve, 1944. július tizennyolcadikán született Csemer Géza magyar roma író, forgatókönyvíró és színházi rendező.

1 éve, 2018. július tizennyolcadikán hunyt el Papp Tibor magyar író, költő, műfordító, nyomdász és szerkesztő.

200 éve, 1819. július tizenkilencedikén született Gottfried Keller svájci német író, kritikus és költő.

170 éve, 1849. július tizenkilencedikén született Ferdinand Brunetière francia író, kritikus, szerkesztő és irodalomtörténész.

140 éve, 1879. július tizenkilencedikén született Móra Ferenc magyar író, újságíró és muzeológus. Ismertebb alkotásai: Rab ember fiai, Kincskereső kisködmön, Aranykoporsó, A cinege cipője, Zengő ABC stb.

715 esztendeje, 1304. július huszadikán született és 645 esztendeje, 1374. július tizenkilencedikén hunyt el Francesco Petrarca olasz humanista költő, író.

155 éve, 1864. július huszadikán született Erik Axel Karlfeldt (Eriksson) svéd író és költő.

130 éve, 1889. július huszadikán született Erik Lindorm svéd író, költő és publicista.

355 esztendeje, 1664. július huszonegyedikén született Matthew Prior angol költő és diplomata.

160 éve, 1859. július huszonegyedikén született Rosny Jeune belga származású francia író.

120 éve, 1899. július huszonegyedikén született Ernest Miller Hemingway amerikai író, novellista és újságíró. Ismertebb alkotásai: Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, A Kilimandzsáró hava, Az öreg halász és a tenger.

100 éve, 1919. július huszonegyedikén született Franco Filipic szlovén költő.

40 éve, 1979. július huszonegyedikén hunyt el Ludwig Renn német író, katona és katonai szakíró.

160 éve, 1859. július huszonkettedikén hunyt el Marceline Desbordes-Valmore francia írónő és novellista.

110 éve, 1909. július huszonkettedikén hunyt el Detlev von Liliencron német költő és regényíró.

75 éve, 1944. július huszonkettedikén hunyt el Olekszandr Olesz ukrán költő és író.

15 éve, 2004. július huszonkettedikén hunyt el K. Kiss Ferenc székely-magyar költő, tanár és helytörténeti író.

170 éve, 1849. július huszonharmadikán született Zichy Géza magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző és zongoraművész.

65 éve, 1954. július huszonharmadikán hunyt el Daday Lóránd erdélyi magyar író, novellista és színműíró.

315 esztendeje, 1704. július huszonnegyedikén hunyt el Gyöngyösi István magyar költő, alispán és követ.

180 éve, 1839. július huszonnegyedikén hunyt el Gabriele von Baumberg osztrák költőnő és drámaíró.

155 éve, 1864. július huszonnegyedikén született Frank Wedekind német drámaíró, újságíró.

110 éve, 1909. július huszonnegyedikén született Károlyi Amy (Mária) magyar költő, író és műfordító.

70 éve, 1949. július huszonnegyedikén született Tarján Tamás (Hovhannesian Arakhel) örmény származású magyar irodalomtörténész, esszéíró és színikritikus.

40 éve, 1979. július huszonnegyedikén hunyt el Arisztotelisz Valaoritisz görög költő és hazafi.

470 esztendeje, 1549. július huszonötödikén született Świętosław Orzelski lengyel krónikás, történész.

225 éve, 1794. július huszonötödikén hunyt el André Marie Chénier francia költő és újságíró.

185 éve, 1834. július huszonötödikén hunyt el Samuel Taylor Coleridge angol költő, kritikus és filozófus.

50 éve, 1969. július huszonötödikén hunyt el Witold Marian Gombrowicz lengyel író, novellista és drámaíró.

165 éve, 1854. július huszonhatodikán született Jakab Ödön székely-magyar költő, író, drámaíró és irodalomtörténész.

155 éve, 1864. július huszonhatodikán hunyt el Fáy András magyar író, politikus és nemzetgazda.

125 éve, 1894. július huszonhatodikán született Aldous Leonard Huxley angol származású amerikai író és biológus. Ismertebb regényei: Pont és ellenpont, Sziget, Szép új világ.

1 éve, 2018. július huszonhatodikán hunyt el Sa Je-Hszín kínai drámaíró.

135 éve, 1884. július huszonhetedikén született Ernst Bertram német író és költő.

105 éve, 1914. július huszonhetedikén született August Sang észt költő, író és műfordító.

95 éve, 1924. július huszonhetedikén született Jiři Havel cseh költő.

230 éve, 1789. július huszonnyolcadikán hunyt el Orczy Lőrinc magyar költő, főispán és tábornok.

195 éve, 1824. július huszonnyolcadikán született Alexandre Dumas fils francia író, drámaíró és novellista.

130 éve, 1889. július huszonnyolcadikán született Nyírő József székely-magyar író, elbeszélő és színműíró. Ismertebb regényei: A sibói bölény, Uz Bence, Madéfalvi veszedelem.

105 éve, 1914. július huszonnyolcadikán született Ruffy Péter magyar újságíró és író.

735 esztendeje, 1284. július huszonkilencedikén hunyt el Sturla Thórdarson izlandi költő, történetíró és államférfi.

260 éve, 1759. július huszonkilencedikén hunyt el “Árva” Bethlen Kata erdélyi magyar írónő. Saját könyvtára is volt.

45 éve, 1974. július huszonkilencedikén hunyt el Erich Kästner német ifjúsági író és költő. Népszerű művei: A két Lotti, Emil és a detektívek, A repülő osztály.

235 éve, 1784. július harmincegyedikén hunyt el Denis Diderot francia filozófus, író, drámaíró és a francia Enciklopédia főszerkesztője. Ismert műve: Az apáca.

160 éve, 1859. július harmincadikán született Ferko Urbánek szlovák író, drámaíró és jegyző.

35 éve, 1984. július harmincadikán hunyt el Rózsa Ágnes magyar műfordító és naplóíró.

A feltételezések szerint 170 éve, 1849. július harmincegyedikén hunyt el Petőfi Sándor magyar költő és forradalmár. Jelentős alkotásai: János vitéz, Az apostol, A helység kalapácsa stb.

75 éve, 1944. július harmincegyedikén hunyt el Antoine de Saint-Exupéry francia író és pilóta. Remekbe sikerült alkotása: A kis herceg.

30 éve, 1989. Július harmincegyedikén hunyt el Fehér Ferenc vajdasági magyar költő, író és publicista.

Érdemes Tudni

175 éve, 1844. július másodikán hangzott el első alkalommal Erkel Ferenc vezényletével, Kölcsey Ferenc Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményének megzenésített változata.

120 éve, 1899. július másodikán született László Péter székely-magyar atléta és olimpikon (vágtázó).

165 éve, 1849. július másodikán hunyt el Gábor Áron székely-magyar forradalmár, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc legendás tüzértisztje és ágyúöntője.

170 éve, 1849. július negyedikén született Bánóczi József zsidó származású magyar irodalomtörténész, filozófus, kritikus és pedagógus.

105 éve, 1914. július negyedikén született Dósa Mária erdélyi magyar opera-énekesnő.

315 esztendeje, 1704. július hatodikán választották Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferenczet.

90 éve, 1929. július hatodikán született Bálint Lajos székely-magyar pap, a Gyulafehérvári Egyházmegye első érseke.

200 éve, 1819. július hetedikén született Kőváry László erdélyi magyar történész és statisztikus.

125 éve, 1894. július hetedikén született Mihály Dénes magyar mérnök és feltaláló.

125 éve, 1894. július hetedikén született Rajka László erdélyi magyar irodalomtörténész és műfordító.

105 éve, 1914. július tizedikén született Makkai László erdélyi származású magyar történész.

200 éve, 1819. július tizenegyedikén született Reguly Antal magyar nyelvész, néprajzkutató és antropológus.

100 éve, 1919. július tizenharmadikán született Kerekes Jenő erdélyi magyar közgazdász, jogász, tanár, jogi és közgazdasági szakíró.

75 éve, 1944. július tizenharmadikán született Rubik Ernő magyar építész, tervező, a bűvös kocka feltalálója.

85 éve, 1934. július tizenötödikén született Vajda Gyula székely-magyar mezőgazdász, sinológus és lapszerkesztő.

155 éve, 1864. július tizenhetedikén hunyt el Szalay László magyar történész, jogász és politikus.

90 éve, 1929. július tizenhetedikén született Balázs Márton székely-magyar matematikus, szakíró és egyetemi tanár.

95 éve, 1924. július tizennyolcadikán született Károly Árpád székely-magyar kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.

505 esztendeje, 1514. július huszadikán hunyt el Dózsa György (Székely) székely-magyar hadvezér, a középkori Magyarország legnagyobb parasztfelkelésének vezére.

135 éve, 1884. július huszadikán született Toroczkai Oszvald erdélyi magyar festő, grafikus és iparművész.

70 éve, 1949. július huszonegyedikén született Tornay Endre András székely-magyar származású szobrász és éremművész.

150 éve, 1869. július huszonkettedikén hunyt el Sasku Károly magyar ügyvéd, mérnök, honvédszázados, illemtaníró, politikus és polihisztor.

90 éve, 1929. július huszonharmadikán született Kozma Mátyás erdélyi magyar orgonaművész és zeneszerző.

95 éve, 1924. július huszonegyedikén született Vekerdi László magyar tudománytörténész, művelődéstörténész, könyvtáros, közíró és polihisztor.

1 éve, 2018. július huszonötödikén hunyt el Szepesi György magyar újságíró, rádióriporter és sportvezető.

80 éve, 1939. július huszonnyolcadikán hunyt el Badics Ferenc magyar irodalomtörténész.

15 éve, 2004. július huszonnyolcadikán hunyt el Illyés Kinga székely-magyar előadóművész, színésznő és színészpedagógus.

135 éve, 1884. július harmincadikán született Győri Emil erdélyi magyar zeneszerző, szövegíró és színműíró.

25 éve, 1994. július harmincadikán hunyt el Gunda Béla magyar etnográfus.

170 éve, 1849. július harmincegyedikén hunyt el Zeykfalvi Zeyk Domokos erdélyi magyar honvédszázados és forradalmár.