A könyvek birodalmának őre

A szakmákat bemutató sorozatunkban Forreiter Csilla, a Székely Mikó Kollégium könyvtárosa beszél arról, hogy milyen körülmények játszottak közre abban, hogy ezt a hivatást választotta.

„Szüleim tanítók voltak, édesapám éveken át igazgatóként is tevékenykedett, én ott nőttem fel az iskolaudvaron, s ezt a példát követve, én is pedagógusnak készültem. Tanítottam is németet helyettesítő-tanárként hat évet a Mikes Kelemen Líceumban, kettőt pedig a Székely Mikó Kollégiumban. Közben megszűnt a helyettesítői állásom, s akkor bízták rám a könyvtárat. Ennek immár 17 éve. Időközben elvégeztem az egyetemet, mesteriztem. Mindig szerettem a könyveket, s tudat alatt már kisgyerekként vonzott ez a pálya, hiszen másodikos diákként megszámoztam a könyveimet, és kikölcsönöztem őket a faluban a gyerekeknek, hiszen akkoriban nem volt mindenkinek olyan sok meséskönyve, mint nekem. S a sorsnak köszönhetően újra könyvekkel dolgozom. Itt minden együtt van, amit szeretek: a gyerekek és a könyvek” – mesélte Forreiter Csilla.

Link /  tovább a cikkhez:  https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-konyvek-birodalmanak-ore/?fbclid=IwAR1UkYCZRZ-w97rUFsIDIO5UuqZZLKQRQFfHUcTvaEjmBHfTzASluBAH1p8

Székely hírmondó, 2019. augusztus 23. / Némethi Katalin

Apai szerep felnőtten megismert lánnyal

Rakovszky Zsuzsa Célia című regénye a családok átértelmezéséről, annak hiányáról ad képet. A magányból fakadó céltalanság, letargia néha reménnyel tölti el az egymás mellett élő embereket. Az olvasónak az az érzése, mintha XXI. századi társadalmi korrajz tárulna elébe.

A történet mesélője egy Ádám névre hallgató férfi. A cselekmény Magyarországon, főleg Budapesten játszódik. Cáfolhatatlan részletezéssel bemutatott ismert képek sorozata tárul elénk a mai világról, ott ahol „a reklám beszél és a kutya ugat”. A látszatvilág átveszi az élet fölötti hatalmat, s a kellékvágyak közötti tengődésben mintha nem lenne kiút, hiszen a kereskedelem, a „vegyél meg akármit diktatúra” hálójából szinte lehetetlen a szabadulás.

Az egyedülálló főhősünk, Ádám, felnőttként ismeri meg Célia lányát, aki addig függetlenítette magát minden köteléktől, családtól és a rokonoktól egyaránt. Megélhetését is ő maga irányítja. Céliával való találkozása szinte megbénítja a komfortzónás kényelmes kis világát, s lemegy szomorúba. Továbbra is szeretné megőrizni függetlenségét. Mégis szeretne segíteni Célián, de ezzel továbbra is teljes feltétel nélküli szabadságra „ítéli” lányát.

Célia tudatában van ennek a helyzetnek, s próbál ellene lázadni, mert nincs mit kezdjen a nyakába szakadt, elvárásoktól mentes szabadsággal. Borzasztóan zavarja az értékek meghasonlása. Próbál küzdeni ellene. A lehetőségek tengerében hiányzik a kalauzolás, amit megadhatott volna az apja, ezért csak sodródik az árral. Sajnos az anyja se sokat segít ebben. Őt inkább saját bajai kötik le. Ezért védtelennek érzi magát. Nem tudja hogyan folytassa életét.

A mai divatos társasmagányt erősítő mozaikcsalád harmadik főszereplője Zsani, Célia anyja. Ebben a szerepben sem érzik egymást, sehol egy kis figyelem, megértés vagy szeretet. Zsani megpróbál harcolni az élet adta lehangoló társadalmi modellek ellen. Szabadságvágya ellenére nem tud kievickélni a sablonok világából. Ott totyog benne, akár egy süppedő mocsárban.

A történet nagyjából egy esztendőt foglal magába. Hiányzik a szereplők életigenlése. Helyette megtelik az elhagyatottság lehangoló pillanataival, a biztonság hiányával, a céltalanság ürességével, a sehova se tartozás érzésének kilátástalanságával, ami még jobban fokozza a célnélküliséget. Ahelyett, hogy időt szánnának egymásra, máshol keresgélnek a boldogulás és boldogság után. Így kapnak meghatározó hangsúlyt a regényben a természetfeletti látványcsodák, az elburjánzó vallási alapon létrejövő tanok, a jóslás minden formája, a természetgyógyászat és más hitre épülő tanácsadós spirituális valamik, amely valóságos „iparágként” nőtte ki magát. Az akármit eladó reklámokon túl mindezekhez hozzácsapódnak a valóságshow-k, influenszerek, más néven a tömegkultúra hatásai is.

Az események menetében a boldogtalanság mellett helyet talál magának a szikkadt tréfa, a szellemes megjegyzések fel-felbukkanó rájátszása.

* * *

A könyv egy számadás is lehet arról, hogy miként nem érdemes élni, vagy folytatni életünket. A mindennapokban tomboló látszatboldogság elfeledteti a valódi lényeget, hogy valóban megjátszás nélkül fogadjuk el egymást. Az sem baj, ha igazi érzések hatalmába kerülünk, ahol a tényleges figyelem a megértéssel párosul. Talán akkor párologni kezdene a létbizonytalanság, s lenne, akire támaszkodjunk. A biztonság érzésétől pedig magunktól talpra tudnánk állni.

Borbé Levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2019/8. számából

Ady 100 - Ady arcai
A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. alkotópályázatot hirdet alkotó- és előadóművészeknek Ady arcai címmel. Az Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat célja Ady sokszínű életművének és örökségének bemutatása kortárs megfogalmazásban.
Pályázni irodalmi alkotásokkal, versszínházi produkciókkal, képző- és iparművészeti alkotásokkal, illetve előadóművészeti darabokkal lehet. Írók, költők, drámaírók, zenészek, képző- és iparművészek, grafikusok, fotóművészek, előadóművészek, színjátszó csoportok és más művészek alkotásait várják.
Beadási határidő: 2019. szeptember 23. Bővebb információ itt: ady100@alkotomuveszet.hu, http://www.alkotomuveszet.hu/index.php/550-ady-100-ady-arcai
Forrás: http://kultura.kreativeuropa.hu/palyazatok/ady_100_-_ady_arcai_-_alkotopalyazat/41386

Esszépályázat az irodalmi műfajok megújításának lehetőségeiről
A Kortárs Online esszé- és tanulmánypályázatot hirdet Irodalmunk újulása – Milyen utakon, módokon tud megújulni a magyar irodalom a 21. századi multimédiás és multikulturális világban? címmel. A pályázatra olyan írásokat várnak, amelyekben a pályázók kifejtik, milyen kihívásoknak, elvárásoknak kell megfelelni az irodalmi műveknek, és ezeket milyen újításokkal tudja az író teljesíteni.
Az eredményeket a Kortárs-díj átadó ünnepségén teszik közzé.. Pályázati határidő: 2019. augusztus 15.
Bővebb információ itt: kortars.esszepalyazat@gmail.com, kortars.palyazatok@gmail.com
https://www.kortarsfolyoirat.hu/esemenyek/palyazat-irodalmunk-ujulasa.html
Forrás: http://kultura.kreativeuropa.hu/palyazatok/esszepalyazat_az_irodalmi_mufajok_megujitasanak_l

Regényíró pályázatot hirdet a Holnap Magazin
A Holnap Magazin regényíró pályázatot hirdet amatőr szerzőknek. A pályázaton kész és még be nem fejezett regényekkel lehet részt venni. A nyertes pályaművet e-könyv formában jelentetik meg.
Beküldési határidő: 2019. december 31.
Bővebb információ itt: holnapmagazin@gmail.com
Forrás: http://holnapmagazin.hu/news.php?readmore=1146

Régi mesék új színekben – pályázati felhívás a Népmese Napjára
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a „Pro Libris” Könyvtári Egyesület pályázatot hirdet Régi mesék új színekben címmel az V-VIII., illetve a IX-XII. osztályos diákok részére. A pályázóknak egy magyar népmesét kell megjeleníteniük papírszínház formájában, vagyis 15-23 képben meg kell rajzolniuk a választható öt mese közül az egyiket – a szöveg megadott tagolása szerint. A tagolt meseszövegeket és a papírszínházzal kapcsolatos kérdéseket a könyvtár Gyermekrészlegén lehet kérni személyesen, vagy e-mailben, illetve telefonon (secretariat.bibliohr@gmail.com, 0730/641667, 0266/371988, 0753/073489).
Választható népmesék: A lusta és a szorgos lány, A makrancos asszony meg az ördög, Kőleves, A három kívánság, A szerencsepróbáló királyfi (a letölthető meseszövegek elérhetők a könyvtár honlapján).
A rajzok mérete: 37 x 27,5 (középvastag lap méretre vágva). Tájolás: minden rajz fekvő! Kb. 15-23 rajz – a meseszövegek tagolása szerint. Rajzeszközök: színes filctoll, akvarell ceruza, színes ceruza, zsírkréta, krétafesték, vízfesték, olajfesték, akrill stb. Rajztechnikák: rajzolás, festés, kollázs, vegyes technikák stb.
Fontos: a rajzok egészítsék ki, erősítsék a szöveget, az alakok, motívumok nagyok, jól kivehetőek, élesek, 3-4 m távolságból is jól láthatóak legyenek. Továbbá fontosak az élénk, eleven színek!
A zsűri pontozza a fentebbi kritériumok betartását, a szöveg és rajz összhangját, a tartalom és üzenet minél pontosabb megjelenítését, a stílus egyediségét, a kreativitást, a rajzok kifejező erejét, esztétikumát, hangulatát, a színek elevenségét.
Benyújtási határidő: 2019. szeptember 20. (a postai bélyegző dátuma), személyesen vagy postán. Postacím: Kájoni János Megyei Könyvtár 530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/b sz.
A beérkezett pályamunkák a könyvtár tulajdonába kerülnek. A pályamunkák mellett a következő adatokat kérik feltüntetni: pályázó neve, osztály, iskola neve, helység, elérhetőség (tel.sz., e-mail cím).
A pályázaton két kategóriában osztanak ki díjakat. Az V-VIII. osztályosok díjai: I. díj - 300 lej értékű jutalom; II. díj - 200 lej értékű jutalom; III. díj - 100 lej értékű jutalom. A IX-XII osztályosok díjai. I.: díj - 350 lej értékű jutalom II. díj - 250 lej értékű jutalom; III. díj - 150 lej értékű jutalom; 2 különdíj 100-100 lej értékben.
A nyertes munkákat kiállítják a Kájoni János Megyei Könyvtár alagsori előadótermében, ugyanott kerül sor a díjazásra a megyei könyvtár által megszervezett Népmese Napja keretében, 2019. szeptember 30-án.
A pályázat célja személyesebbé tenni, népszerűsíteni a népmesék világát, mondanivalóját a fiatal generációk körében, ráirányítani a figyelmet a magyar népi kultúra által képviselt értékekre, teret kínálni a népmesék világát közvetítő programoknak. A pályázat fő támogatói: Hargita Megye Tanácsa, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Communitas Alapítvány.
A pályázat felhívása elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://www.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/766/regi-mesek-uj-szinekben--palyazati-felhivas, valamint Facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/353690861970840/
 
Csodalámpa Olvasóklub idén nyáron is
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár évek óta szervezi az olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozásait, a nagy érdeklődésre való tekintettel az utóbbi időben több turnusban is.
Az 5-6. osztályos diákokkal 2019. június 24. és 28. között Anja Stürzer német szerző Somniavero című ifjúsági regényét olvasták. A nem túl távoli jövőben, 2031-ben és 2121-ben játszódó, időutazós történet kapcsán olyan témákról beszélhettek, mint környezetvédelem, barátság, klímamenekültek, magány, bátorság. A naponta 10 és 14 óra között zajló tevékenységek második részében a diákok csoportos munkában környezetvédelmi témájú kisfilmeket készítettek, melyekben hangsúlyozniuk kellett, mit tesznek / tehetnek, hogy jobbá, élhetőbbé tegyék környezetüket, a világot. Az elkészült kisfilmek a tábor miniblogján megtekinthetők, a csodalampasomniavero.tumblr.com címen.
Július 1. és 5. között a legkisebbek, az 1-2. osztályosok voltak intézményünk vendégei. Sara Pennypacker Klementin és a barátság című regényét olvasták és dolgozták fel. A barátság volt a központi téma, barátságfüzetet készítettek, melyre a monogramjukat varrták. A játékok és feladatok során számba vették eddigi életük legfontosabb eseményeit, beszélgettünk a család és a barátok fontosságáról, naplórészletet írtak a főhős nevében, csapatban egyéni ünnepet teremtettek, szokásokkal, ünnepi ételekkel és saját tánccal. A gyermekek a életkorukra jellemző lelkesedéssel vettek részt a dramatizálásban és a fantáziajátékokban is. A könyvben szereplő biciklis felvonulás mintájára feldíszített kerékpárokkal, rollerekkel körbejárták Sepsiszentgyörgy főterét, az olvasást népszerűsítve. Délutáni, pihentető olvasmányként Guus Kuijer Manka és az eltévedés művészete című könyvéből olvastunk részleteket.
A felnőtté válás nehézségeire fókuszáltunk Kate Scott Óriás című ifjúsági regénye kapcsán, melyet a 3-4. osztályosoknak olvastak fel július 8. és 12. között. Nem volt könnyű olvasmány, sok érzékeny téma felmerült: az iskolai bántalmazás, a csúfolódás, a családban betöltött szerep, az érdekérvényesítés nehézségei, ennek ellenére a gyermekek szerették, ráhangolódtak. Az öt nap során izgalmas vitát szerveztek a rend és a megtervezettség, illetve a szabad élet és a spontenaitás problémájáról, levelet írtak, izgalmas, családi portrékat festettek, az általuk kitalált szuperhős alakjából képregényt is készítettek. Lazításként Fóris-Ferenczi Rita Bezzeg című könyvéből olvastak.
Az idei Csodalámpa Olvasóklub újat is hozott a már megszokott szerkezetéhez képest. A 2018 végén alakult Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén sikeresen pályáztak a városi önkormányzatnál, így lehetőség adódott egy-egy kirándulónapot is beiktatni a programba. Az olvasóklubok utolsó napján mindhárom csoporttal ellátogattak az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumba, ahol, az olvasott regények világában maradva, szabadtéri tevékenységekkel, játékokkal, kincskereséssel és pizzázással zárták a hetet.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/kornyezetvedelemrol-baratsagrol-csaladrol-szolt-a-nyari-csodalampa-olvasoklub
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-nyar-utolso-csodalampaja/

Hazalátogatnak egy napra a mikházi kolostor legszebb könyvei
A mikházi ferences kolostor könyvtárának legnagyobb része a rendház államosítása után a marosvásárhelyi Teleki Tékába került. 2019. augusztus 3-án a mikházi kolostortemplomban az 1500 kötetes gyűjtemény legszebbjeiből láthatnak majd összeállítást az érdeklődők.
Az 1509-ben, Rouenben megjelent nyomtatvány magát a szerzetesi szabályzatot, azaz az alapító Szent Ferenc reguláját tartalmazza. A gyönyörű iniciálékkal díszített könyv már 1512-ben a kolozsvári ferencesek tulajdonában volt. Vaknyomásos reneszánsz kötése budai műhelyben készült, a Corvina-kötéseket idéző motívumokkal.
Forrás: https://www.facebook.com/Teleki-T%C3%A9ka-Bibliotheca-Telekiana-

Már a polcokra kerültek az adományba kapott könyvek
Kétszáz új kötettel gazdagodott a székelyudvarhelyi városi könyvtár gyerekrészlegének gyűjteménye: magánkezdeményezésre több mint hatezer lej értékben gyűltek adományok, amelyek már fel is kerültek a téka polcaira.
Rendkívül hálásak a sok szép kötetért, osztotta meg portálunkkal Szőcs Endre. A városi könyvtár igazgatója korábban már kifejtette, nagyon gyorsan „rongyolódnak” a gyermekrészleg kötetei, hiszen ezeket olvassák a legtöbben. Kidobni nem szoktuk az elhasznált, megrongálódott könyveket, hanem újrakötjük, rendbe tesszük, de így is nagy szükség volt a frissítésre – jegyezte meg az intézményvezető.
Egy helybéli édesanya kezdeményezésére indult a gyűjtés gyermeknapkor, az igénylistát a könyvtár állította össze, a folyamat lebonyolításában pedig a polgármesteri hivatal és egy könyvesbolt is közreműködött. „Mintegy negyvenezer kötetből áll a részleg gyűjteménye, úgy tűnhet, hogy ez a kétszáz könyv csupán csepp a tengerben, számunkra viszont óriási segítség. Ugyancsak elismerésre méltó, hogy mindez egy magánkezdeményezésből indult” – hangsúlyozta Szőcs Endre.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/mar-a-polcokra-kerultek-az-adomanyba-kapott-konyvek

Kányádi Sándor első köztéri szobrát Nagygalambfalván állíttatták
Születésének 90., síri nyugalmának első évfordulóján előbb istentiszteleten emlékezett Kányádi Sándor költő szülőfalujának népe, a testvértelepülési küldöttségek és a vendégek, majd a helyi általános iskola udvarán felavatták a község legnevesebb szülöttének első köztéri szobrát.
A 20. század második felének legjelesebb erdélyi lírikusáért, a határtalan magyarság szóvivőjéért szólt Czapp József mikepércsi református lelkész és a gyülekezet imája a református műemléktemplomban. Azért is hálát mondtak, hogy a „véreink közül való”. Nagygalambfalván „tarisznyálták fel becsületből”, és elismertté válhatott Szabófalvától San Franciscóig – hangzott el a Sándor Irén nyugalmazott tanár által fogalmazott méltatásban. Korokon átívelő, maradandó üzenete: az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben. Hatalmas ívű, gazdag életpályája után oda tért vissza, ahonnan indult.
A csomafalvi származású, Budapesten élő Polgár Botond szobrászművész, az alkotás készítője személyesen is ismerte a költőt, mély benyomást tett rá vibráló személyisége, páratlan előadó-képessége – mondta el Bálint Hajnal igazgató.
A szobor a személyes élmények és a Haáz Rezső Múzeumban megrendezett Kányádi-emlékkiállításon látott portrék szintéziseként jött létre.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kanyadi-sandor-elso-kozteri-szobrat-nagygalambfalvan-

Balla Ede Zsolt könyvbemutatója - Oltáron az Olt
Az idén márciusban nyílt sepsiszentgyörgyi LibriM Könyvudvar első alkalommal szervezett könyvbemutatót 2019. július 25-én. Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi író nagy érdeklődés mellett tartott vetített képes előadást, ismertetve Oltáron az Olt című kötetét.
Balla Ede Zsolt tíz éve foglalkozik szakrális földrajzkutatással. Ahogy az Oltáron az Olt című könyvének előszavában írja: a szakrális földrajz „a tér szentségével, a helyek minőségével és a Teremtés élő egészként való kezelésével foglalkozik”. Egységként látja a világot, amely nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi vonatkozásban igazodik a kozmikus rendhez. A szakrális földrajz a szerző szerint segít megtalálni helyünket a világban. Az embert három összetevő alkotja: teste, lelke és szellemisége, és csak akkor tud létezni a világban, ha mindhárom síkon egészségesen mozog. A mai világ azért szenved, mert ebből a háromból a lelket kiveszik; nagyon nagy szellemi tudással rendelkezhetünk, ma már interneten, könyvtárakban gyakorlatilag hozzá lehet férni bármihez, ez viszont nem elégséges, ha a lelkiséggel nem foglalkozunk.
Ugyanez a helyzet saját népi hagyományainkkal és épített örökségünkkel is, ha nem ismerjük meg azt a lelkiséget, amely létrehozta templomainkat, amely megálmodta őket, akkor képtelenek vagyunk megérteni, hova születtünk és mi a dolgunk a világon. Ezért kezdett a szerző a szakralitással is foglalkozni: kutatja Székelyföld kitüntetett helyeit, olyanokat, amelyek lelki szempontból is fontosak számunkra, legyen az egy épített környezet vagy egy különleges helyszín, ahol a lélek érzi azt, hogy ott több van annál, mint egy fizikai természeti környezet. Számos lelki érték gazdagítja Székelyföldet, és ezekkel tisztában kell lennünk ahhoz, hogy ténylegesen egészségesebb, boldogabb és jobb életet tudjunk itt élni. Az Oltáron az Olt című könyvben a szerző folytatja azt a gondolatsort, amelyet a szent helyekről és azok rendszeréről kezdett feltárni előző, A szent Földünk rajza című könyvében. Az új könyv rajzokat és légi felvételeket is tartalmaz, hogy rálátásunk legyen a dolgokra és jobban felismerjük az összefüggéseket.
A lélek szimbóluma a víz, vízben születik az élet. A Kárpát-haza telis-tele van szenteltvizekkel, olyan gyógyforrásokkal, fürdőkkel, folyókkal, amelyek tanítással, üzenettel bírnak számunkra. Az Olt folyó egy kitüntetett víz itt, a Kárpát-medencében. A könyv végigköveti a szent helyeket az Olt forrásától a torkolatig, különböző régiók és tájegységek csoportosításával. A szerző kitér a szakrális fürdőzés fontosságára is. Balla Ede Zsolt néze­tében az Olt beszédes név, mert szomjúhozást, perzselő tüzeket, vágyakat olt, kiolthatja magát az életet, áradása az oltár és az oltalom. „Az Olt old, felold, megold, kiold. Engedjük, hogy az oldás áldássá váljék bennünk” – hangsúlyozza a szerző.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/125072/oltaron-az-olt-balla-ede-zsolt-konyvbemutatoja

Olvasóvá nevelnek
Sokféleképpen lehet olvasni: egyénileg, csoportosan, magunkban, hangosan, egy teremben, a szabadban – mindezt ki is próbálták azok a brassói diákok, akik részt vettek a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn 2019. július 19-én zárult olvasótáborban. A kilencedik alkalommal szervezett Irodalom és természetbarátok táborának célja, hogy olvasóvá neveljék a tizenéveseket, ezért a rendezvény hat napja alatt minden a könyv világa körül forgott.
Az olvasótábor kezdeményezője Ugron Levente brassói, magyar irodalom és nyelv szakos tanár, aki Kovács Enikő és Tamás Tünde tanárkollégáival közösen szervezi a programokat. Idén Weber Anikó két kamaszregényét választották olvasásra, az ötödikesek és hatodikosok Az osztály vesztese című regényt olvasták el a tábor ideje alatt, a hetedikesek és nyolcadikosok az El fogsz tűnni címűt.
Olvastak csoportban, egyénileg, hallgatták tanáraikat, ahogy egy-egy szövegrészt felolvasnak, írtak és rajzoltak az olvasottakról, kreatív feladatokat oldottak meg, szerepjátékokban vettek részt, kirándultak. Egy délután a tábor meghívottja volt Fekete Vince költő, másnap Orbán Katica brassói középiskolás mutatott be a táborban József Attila-műsort, de még Weber Anikó íróval is találkoztak, igaz, virtuálisan, azaz Skype segítségével.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/124855/olvasova-nevelnek

Kolozsvár mellett székelyföldi városok vezetik a romániai „kulturális életerő” rangsorát
Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda voltak 2016 kulturális szempontból legéleterősebb romániai városai, vonta le a következtetést a román kulturális minisztérium alárendeltségében működő Országos Kulturális Kutató- és Továbbképző Intézet (Institutul Naţional pentru Cercetare şi Formare Culturală).
A 2019-es román-francia kulturális évad keretében elvégzett felmérés azt vizsgálta, hogy a romániai nagyvárosokban – Bukarest kivételével, amely kulturális kínálat szempontjából nem összehasonlítható a többivel – milyen változások voltak észlelhetőek 2016-ban humán erőforrás, finanszírozás, infrastruktúra szempontjából, idézi a felmérést végző intézmény igazgatóját, Carmen Croitorut az Agerpres. A cél az volt, hogy konkrét adatokkal vezessék rá az önkormányzatokat arra, hogy min kellene változtassanak a lakosok életének jobbá tétele érdekében. A felmérés során 46 olyan várost vizsgáltak, amelyekben 50 ezernél több ember lakik. „Kulturális életerő” szempontjából a következőképpen rangsorolták őket: az első helyen Kolozsvár áll, ezután jön Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Nagyszeben, Marosvásárhely, Craiova, Gyulafehérvár, Brassó, Temesvár, Slobozia. A 46 várost tartalmazó lista sereghajtói Vaslui, Roman, Bârlad, Medgyes és Oneşti. Kulturális infrastruktúra szempontjából is Kolozsvár vezet, majd Târgu Jiu, Csíkszereda, Marosvásárhely és Botoşani következik.. A kulturális célokra fordított büdzsé szempontjából az első helyen Sepsiszentgyörgy áll, majd Craiova, Arad, Csíkszereda és Nagyszeben következik. A kulturális területen dolgozó szakemberekből Kolozsváron van a legtöbb, majd Marosvásárhelyen, Târgu Jiuban, Csíkszeredában és Gyulafehérváron. A kultúrafogyasztók szempontjából Nagyszeben vezet, Botoşani, Marosvásárhely, Kolozsvár és Târgu Jiu van még benne az első ötben. A kreatív ipar jelenléte Kolozsváron a leghangsúlyosabb, majd Nagybánya, Gyulafehérvár, Nagyvárad és Brassó következik.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/113653-kolozsvar-mellett-szekelyfoldi-varosok-vezetik-a-romaniai-kulturalis-eleter-rangsorat

A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díjai
2019. július 24-én osztották ki a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díjait.
A 2018-ban megjelent, díjazott kötetek szerzői között ezúttal is szerepeltek magyar alkotók. Gaál György Keresztül kasul a nagyvilágban című (a kolozsvári Polis kiadónál megjelent) kötetéért Kacsó Sándor-díjban, Vajda Anna Noémi Hámozottak című (a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában megjelentetett) első (próza)kötetéért Páskándi Géza-díjban részesült.
Forrás: https://www.helikon.ro/romaniai-irok-szovetsege-kolozsvari-fiokjanak-dijai/

 Könyvben az oltszemi Mikó-kastély
Az erdélyi klasszicizmus egyik kivételes alkotását képviselő épületben több mint száz érdeklődő jelenlétében ismertették a Benczédi Sándor – Csáki Árpád szerzőpáros Az oltszemi Mikó-kastély című kötete születésének körülményeit, a kutatási munka eredményeit és hiányosságait.
Az alkalomból Tamás Sándor vetített képes előadást tartott Oltszem nevének történetéről.
Kovács András akadémikus, egyetemi tanár, a könyv lektora elmondta, viszonylag gazdag levéltári anyag állt a szerzők rendelkezésére az épületegyüttes múltjának feltárása során, és ezáltal majdnem összefüggő képet alkothatunk az erdélyi, székelyföldi művelődés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű építészeti alkotásról. A művészettörténész röviden ismertette az építtető gróf Mikó Miklós életútját, és hangsúlyozta, sokoldalú személyiségének legfontosabb tárgyiasult lenyomata az 1827-ben elkészült oltszemi kastély. Párhuzamot vont a gróf Bethlen Lajos által korábban Kerlésen (Beszterce-Naszód megye) építtetett kastély és az oltszemi között; a hasonlóságot azzal magyarázta, hogy személyi kapcsolata is volt a két családnak egymással. Lektorként méltatta a két szerző munkáját: Csáki Árpád történész végezte a levéltári kutatásokat és írta meg a Mikó család és az oltszemi birtok történetét, gróf Mikó Miklós életrajzát, a kastély birtoklástörténetét, összegezte a korábbi vonatkozó kutatásokat, Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök pedig bemutatja a kastélyt, a benne található falképeket, a berendezést és az épület környezetét.
Csáki Árpád szólt a kutatás hiányosságairól is: nem találtak adatokat a kastély építésének körülményeiről, nem sikerült megbizonyosodni arról, hogy Bodor Péter ezermester festette-e a falképeket, miként erről Kelemen Lajos művészettörténész vélekedett. Az ötéves munka folytatását, további források felkutatását, egy bővített kiadás megjelentetését tartja fontosnak Benczédi Sándor, és hangsúlyozta, elengedhetetlen a kastély restaurálása.
Az oltszemi Mikó-kastély című kötet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre a Székely Nemzeti Múzeummal partnerségben. A könyvet a Háromszék Vármegye Kiadó adta ki, a T3 Kiadó nyomdájában készült..
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/124299/konyvben-az-oltszemi-miko-

Dokumentumfilm készül a bukovinai székelyek történetéről
Maroknyi székely címmel újabb dokumentumfilm készül a bukovinai székelyek történetéről Bonyhádon: a film bemutatja a népcsoport kényszerű vándorlását Madéfalvától a Dél-Dunántúlig, és megszólaltatja az 1944-es Magyarországra menekülés még élő résztvevőit.
Az Otthon az ötödik hazában alcímű film készítői végigmennek azon az úton, amelyen a székelyek is vándoroltak. A stáb már forgatott Madéfalván, Moldvában, az öt székely bukovinai faluban, az Al-Dunánál fekvő Hertelendyfalván, és a közeljövőben rögzítik Szerbiában a bácskai évek helyszíneiről készülő képsorokat - mondta Kindl Gábor rendező az MTI-nek.
„A film arról is szól, hogy mi, akik nem ott születtünk Bukovinában, hogyan őrizzük meg a székelységünket” - fogalmazott. A képsorokon bemutatják a kismányoki székely házat, az évente megrendezett néprajzi tábort és a bukovinai táncokat őrző néptáncegyütteseket is.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=11175&Dokumentumfilm_keszul
 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Augusztusi évfordulók 2019

430 esztendeje, 1589. augusztus elsején született François de Boisrobert francia költő, elbeszélő és drámaíró.

185 éve, 1834. augusztus elsején született Deotyma (Jadwiga Łuszczewska) lengyel költőnő és írónő.

120 éve, 1899. augusztus elsején született Armand Salacrou francia drámaíró, író és forgatókönyvíró.

100 éve, 1819. augusztus elsején született Herman Melville amerikai író és költő. Ismert regénye a Moby Dick.

195 éve, 1824. augusztus másodikán született Arisztotelisz Valaoritisz (Aristotelés Valaorités) görög költő és politikus.

115 éve, 1904. augusztus másodikán született Nagy Borbála székely-magyar író, színműíró és műfordító. Fontosabb alkotásai: A szépasszony leánya, A csíki boszorkány, Őrült Johanna, Claudia, és a 2014-es kiadás – Az áruló avar kagán.

1 éve, 2018. augusztus másodikán hunyt el Egyed Péter erdélyi magyar költő, író, filozófus és kritikus.

95 éve, 1924. augusztus harmadikán hunyt el Joseph Conrad lengyel gyökerekkel rendelkező angol író. Ismertebb alkotásai: A Narcissus négere, Lord Jim, Nostromo.

90 éve, 1929. augusztus harmadikán született Hajdú Győző erdélyi magyar író és szerkesztő.

70 éve, 1949. augusztus harmadikán hunyt el Ignotus (Veigelsberg) Hugó magyar-zsidó költő, író, újságíró, műkritikus és lapszerkesztő.

65 éve, 1954. augusztus harmadikán hunyt el Gabrielle-Sidone Colette francia írónő, újságíró és varietéművész.

380 esztendeje, 1639. augusztus negyedikén hunyt el Juan Ruiz de Alarcón mexikói származású spanyol drámaíró.

160 éve, 1859. augusztus negyedikén született Knut Hamsun (Pedersen) norvég író és költő.

135 éve, 1884. augusztus negyedikén született Balázs Béla (Bauer Herbert) német származású magyar író, költő, filmesztéta és filmrendező.

115 éve, 1904. augusztus negyedikén született Witold Gombrowicz lengyel író, drámaíró és esztéta.

105 éve, 1914. augusztus negyedikén hunyt el Jules Lemaître francia író, drámaíró, kritikus és mesemondó.

1 éve, 2018. augusztus negyedikén hunyt el Nedjeljko Fabrio horvát író, esszéíró és akadémikus.

440 esztendeje, 1579. augusztus ötödikén hunyt el Stanisław Hozjusz lengyel író lengyel humanista költő, diplomata, teológus és politikus.

95 éve, 1924. augusztus ötödikén hunyt el Jovan Hranilović horvát író, költő és irodalomkritikus.

210 éve, 1809. augusztus hatodikán született Alfred Tennyson angol költő.

125 éve, 1894. augusztus hatodikán született Arvid Ranger Holmström svéd író.

200 éve, 1819. augusztus hetedikén született Ľudovít Žello szlovén költő és pedagógus.

85 éve, 1934. augusztus hetedikén született Simó Sándor magyar író, forgatókönyvíró, filmrendező és producer.

195 éve, 1824. augusztus nyolcadikán hunyt el Friedrich August Wolf német filológus, író, nyelvész és irodalomkritikus.

130 éve, 1889. augusztus nyolcadikán született Lányi Viktor Géza magyar író, műfordító és zeneszerző.

80 éve, 1939. augusztus nyolcadikán született Kötő József erdélyi magyar színháztörténész, író, és politikus.

45 éve, 1974. augusztus nyolcadikán hunyt el Kate O’Brien ír írónő és drámaíró.

1 éve, 2018. augusztus nyolcadikán hunyt el Ferenczy Erika magyar írónő, kritikus, történész és forgatókönyvíró.

105 éve, 1914. augusztus kilencedikén született Bajomi Lázár Endre magyar író, műfordító, szerkesztő és irodalomtörténész.

120 éve, 1899. augusztus tizedikén született Incze Sándor (Stein Mór) erdélyi származású magyar újságíró, író, lapszerkesztő és pedagógus.

50 éve, 1969. augusztus tizedikén hunyt el Kodolányi János magyar író, esszéíró, drámaíró újságíró.

135 éve, 1884. augusztus tizedikén született Panait Istrati (Gherasim) görög eredetű román és francia nyelven alkotó román író.

1 éve, 2018. augusztus tizedikén hunyt el Mahmut Kamal török író, költő és pedagógus.

550 esztendeje, 1469. augusztus tizenegyedikén hunyt el Nicolaus Cusanus német filozófus, író, teológus és természettudós.

1 éve, 2018. augusztus tizenegyedikén hunyt el Sir Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi indiai származású brit író, novellista, újságíró és esszéíró.

275 éve, 1744. augusztus tizenkettedikén született Tomas Antonio Gonzaga portugál származású brazil költő és politikus.

235 éve, 1774. augusztus tizenkettedikén született Robert Southey angol költő és író.

155 éve, 1864. augusztus tizenkettedikén hunyt el Sbüll Ferenc szlovén-magyar költő és vallási író.

95 éve, 1924. augusztus tizenkettedikén hunyt el Bródy Sándor magyar író, drámaíró és publicista. Fontosabb művei: Az ezüst kecske, A tanítónő, Rembrant novellaciklus.

320 esztendeje, 1699. augusztus tizenharmadikán született John Dyer walesi költő és pap.

130 éve, 1889. augusztus tizenharmadikán született Jo van Ammers-Küller holland írónő.

120 éve, 1899. augusztus tizenharmadikán született Alfred Hitchcock ír származású brit-amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer.

65 éve, 1954. augusztus tizenharmadikán hunyt el Gaál Gábor romániai magyar író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, kritikus, és erdélyi magyar irodalom szervező.

100 éve, 1919. augusztus tizennegyedikén született Nagy Ilona erdélyi magyar írónő, újságíró.

25 éve, 1994. augusztus tizennegyedikén hunyt el Elias Canetti bulgáriai születésű, de spanyol-zsidó származású német nyelven publikáló író, drámaíró és esszéista.

15 éve, 2004. augusztus tizennegyedikén hunyt el Czeszław Milos lengyel költő, író, esszéista , irodalomtörténész és jogász.

1 éve, 2018. augusztus tizennegyedikén hunyt el Eduard Nyikolajevics Uszpenszkij orosz író, költő és forgatókönyvíró.

220 éve, 1799. augusztus tizenötödikén hunyt el Giuseppe Parini olasz költő.

200 éve, 1819. augusztus tizenötödikén hunyt el Cornelius Hermann von Ayrenhoff osztrák színműíró.

130 éve, 1889. augusztus tizenötödikén hunyt el Ludwig Foglár osztrák író és ügyvéd.

115 éve, 1904. augusztus tizenötödikén született Tamási Gáspár népi székely-magyar népi emlékíró. Ismert könyve: A vadon nőtt gyöngyvirág.

30 éve, 1989. augusztus tizenötödikén hunyt el John Boynton Priestley angol drámaíró és író.

955 esztendeje, 1064. augusztus tizenhatodikán hunyt el Albu Muhammad Ali Ibn Hazm andalúziai születésű arab költő és polihisztor.

185 éve, 1834. augusztus tizenhatodikán született Vértesi Arnold magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

70 éve, 1949. augusztus tizenhatodikán hunyt el Margaret Mitchell amerikai írónő. Népszerű regénye: Elfújta a szél.

1 éve, 2018. augusztus tizenhatodikán hunyt el Atal Bihari Vajpajee indiai költő és politikus.

1 éve, 2018. augusztus tizenhatodikán hunyt el Benny Andersen dán költő, író, zongorista és dalszerző.

380 esztendeje, 1639. augusztus tizenhetedikén hunyt el Martin Opitz német barokk költő, író.

245 éve, 1774. augusztus tizenhetedikén hunyt el Vaszilij Kirillovics Tregyiakovszkij orosz író, költő, műfordító és filológus.

90 éve, 1929. augusztus tizenhetedikén hunyt el Benedek Elek székely-magyar író, újságíró, lapszerkesztő és mesemondó.

45 éve, 1974. augusztus tizenhetedikén hunyt el Aldo Palazzeschi olasz író, költő, újságíró és esszéíró.

90 éve, 1929. augusztus tizennyolcadikán született Anatolij Vasziljevics Kuznyecov orosz író.

75 éve, 1944. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Jacques Roumain haiti költő és politikus.

330 esztendeje, 1689. augusztus tizenkilencedikén született Samuel Richardson angol író, a modern regényírás egyik úttörője.

110 éve, 1909. augusztus tizenkilencedikén született Jerzy Andrzejewski lengyel író és politikus.

40 éve, 1979. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kovách Aladár erdélyi származású magyar író, drámaíró és történész.

30 éve, 1989. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Képes Géza magyar költő, műfordító és tanár.

25 éve, 1984. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Angliában Szabó Zoltán magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő.

1 éve, 2018. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Tamássy Sándor magyar újságíró, szerkesztő és tudósító.

375 esztendeje, 1644. augusztus huszadikán született Manuel Bernardez portugál egyházi író és szerzetes.

220 éve, 1799. augusztus huszadikán hunyt el Eleonora de Fonseca Pimentel olasz költőnő, újságíró és politikus.

410 esztendeje, 1609. augusztus huszonegyedikén született Jean Rotrou francia költő, író és drámaíró.

1 éve, 2018. augusztus huszadikán hunyt el Uri Avnery izraeli író, politikus és békeaktivista.

270 éve, 1749. augusztus huszonegyedikén született Edward Storm dán-norvég költő, dalszerző, író és meseíró.

45 éve, 1974. augusztus huszonegyedikén hunyt el Lakatos Demeter (Demeter László) magyar moldvai csángó népköltő.

435 esztendeje, 1584. augusztus huszonkettedikén hunyt el Jan Kochanowski lengyel költő és drámaíró.

100 éve, 1919. augusztus huszonkettedikén hunyt el Samuel Bodický szlovák író, pap.

210 éve, 1809. augusztus huszonharmadikán született Juliusz Słowacki lengyel költő.

150 éve, 1869. augusztus huszonharmadikán született Edgar Lee Masters amerikai költő, író és drámaíró.

1940 esztendeje, 79. augusztus huszonnegyedikén hunyt el C. Plinius Secundus római író, költő, történész, természettudós, filozófus, katona és ügyvéd.

120 éve, 1899. augusztus huszonnegyedikén született Jorge Luis Borges argentin író, költő, esszéíró és irodalomtörténész.

95 éve, 1924. augusztus huszonnegyedikén született James Baldwin amerikai író, drámaíró és politikus.

1 éve, 2018. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Ciril Zlobec szlovén, költő, író, műfordító, újságíró és politikus.

275 éve, 1744. augusztus huszonötödikén született Johann Gottfried Herder német költő, író, műfordító, teológus és filozófus.

35 éve, 1984. augusztus huszonötödikén hunyt el Truman Capote amerikai író és forgatókönyvíró.

275 éve, 1744. augusztus huszonhatodikán hunyt el William Byrd amerikai író, ültetvényes.

145 éve, 1874. augusztus huszonhatodikán született Edmond Glesener francia nyelvű belga író.

105 éve, 1914. augusztus huszonhatodikán született Julio Cortázar argentin író és elbeszélő.

30 éve, 1989. augusztus huszonhatodikán hunyt el Irving Stone (Tannenbaum) amerikai író.

1 éve, 2018. augusztus huszonhatodikán hunyt el Neil Simon zsidó származású amerikai drámaíró és forgatókönyvíró.

170 éve, 1849. augusztus huszonhetedikén született Manuel Acuña mexikói költő és novellista.

155 éve, 1864. augusztus huszonhetedikén született Kuthy Lajos magyar regényíró és drámaíró.

100 éve, 1918. augusztus huszonhetedikén hunyt el Dóczi Lajos magyar költő és újságíró.

50 éve, 1969. augusztus huszonhetedikén hunyt el Erika Mann német írónő, forgatókönyvíró, esszéíró, újságíró, színész és kiadói lektor.

40 éve, 1979. augusztus huszonhetedikén hunyt el Mika Toimi Waltari finn író, vígjátékíró, szerkesztő és kritikus.

270 éve, 1749. augusztus huszonnyolcadikán született Johann Wolfang Goethe német író, költő és drámaíró Kiemelkedő alkotásai: Fauszt, Az ifjú Werther szenvedései, Vonzások és választások, Wilhem Meister tanulóévei.

205 éve, 1814. augusztus huszonnyolcadikán született Joseph Sheridan Le Fanu ír író, újságíró.

110 éve, 1909. augusztus huszonnyolcadikán született Asztalos István erdélyi magyar író, novellista, újságíró. Ismert alkotásai: Történt az utcán, Elmondja János.

40 éve, 1979. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Konsztantiny Mihajlovics Szimonov szovjet-orosz író, költő és drámaíró.

585 esztendeje, 1434. augusztus huszonkilencedikén született Janus Pannonius (Csezmiczei János vagy Cesinge János) horvát származású magyar költő és humanista.

285 éve, 1734. augusztus huszonkilencedikén született Giovanni Battista Casti olasz költő, drámaíró és szövegkönyvíró.

25 éve, 1994. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Gáspár Margit magyar írónő, műfordító, drámaíró és újságíró.

445 esztendeje, 1574. augusztus harmincadikán született Szenci Molnár Albert magyar nyelvtudós, költő, író és műfordító.

250 éve, 1769. augusztus harmincadikán született Thomas Hope angol író, filozófus és műgyűjtő.

110 éve, 1909. augusztus harmincegyedikén született Fejtő Ferenc franciaországi magyar író, újságíró, történész és kritikus.

100 éve, 1919. augusztus harmincegyedikén született Végh György magyar költő, író és műfordító.

Érdemes Tudni

115 éve, 1904. augusztus elsején született Bálint Sándor magyar néprajzkutató és művészettörténész.

50 éve, 1969. augusztus elsején hunyt el Lőrincz Márton székely-magyar olimpiai bajnok birkózó.

130 éve, 1889. augusztus másodikán született Gaál Alajos székely-magyar orvos, szerkesztő és közíró.

105 éve, 1914. augusztus harmadikán született Supka Magdolna magyar művészettörténész.

115 éve, 1904. augusztus negyedikén született Trózner József erdélyi magyar zeneszerző és zenetanár.

170 éve, 1849. augusztus hatodikán hunyt el Bodor Péter székely-magyar ezermester és mechanikus.

160 éve, 1859. augusztus kilencedikén született Kaposi Molnár Viktor erdélyi magyar művelődéspolitikus és szakíró.

875 esztendeje, 1134. augusztus tizenharmadikán hunyt el Szent Piroska Árpád-házi magyar királylány (Magyarországi Szent Irén), bizánci császárné.

135 éve, 1884. augusztus tizenharmadikán született Mattis Teutsch János erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus.

80 éve, 1939. augusztus tizennegyedikén született Gergely István székely-magyar képzőművész és szobrászművész.

430 esztendeje, 1589. augusztus tizenötödikén született Somlyói Báthory Gábor erdélyi magyar fejedelem.

165 éve, 1854. augusztus tizenötödikén született Pál István székely-magyar római-katolikus esperes, tanár, közíró és politikus.

145 éve, 1874. augusztus tizenötödikén született Seprődi János székely-magyar zenetörténész és folklorista.

1 éve, 2018. augusztus tizenhatodikán hunyt el Nagy András magyar grafikus és könyvművész.

125 éve 1894. augusztus tizennyolcadikán született Goriupp Aliz erdélyi szász származású német-magyar könyvtáros, sajtótörténész és bibliográfus.

65 éve, 1954. augusztus huszonharmadikán hunyt el Gálos (Goldschmidt) Rezső magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár.

90 éve, 1929. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Imets Dénes székely-magyar népzenekutató és drámaíró.

150 éve, 1869. augusztus huszonegyedikén született Gidró Bonifác székely-magyar benczés szerzetes, igazgató és tihanyi apát.

130 éve, 1889. augusztus huszonegyedikén született Gaál Alajos székely-magyar lapszerkesztő, közíró és orvos.

15 éve, 2004. augusztus huszonegyedikén hunyt el Böszörményi Géza magyar filmrendező és forgatókönyvíró.

45 éve, 1974. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Várady Imre vajdasági magyar, olasz nyelven is író irodalomtörténész és tanár.

90 éve, 1929. augusztus huszonötödikén született Kiss Elemér székely-magyar származású matematikus, tudománytörténész és Bolyai-kutató.

160 éve, 1859. augusztus huszonhetedikén született Badics Ferenc magyar irodalomtörténész és pedagógus.

145 éve, 1874. augusztus huszonhetedikén született Császár Elemér magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár.

95 éve, 1924. augusztus huszonhetedikén született Götz Endre barcasági csángó-magyar geológus, geológiai szakíró.

100 éve, 1919. augusztus huszonnyolcadikán született Mikó Ervin erdélyi magyar riporter és szerkesztő.

100 éve, 1919.augusztus harmincegyedikén született ifj. Kós Károly erdélyi magyar etnográfus és muzeológus.