Kellemes ünnepeket!

 

Babits Mihály:

RITMUS A KÖNYVRŐL

Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.

Tudom én, hogy ülj bár autód volánja
mögött, vagy a gyár köt, rabként, vagy a bánya -
mostoha vagy édes: az Élet leánya
lelked, s csak a forró Cselekvést kívánja.

De jaj, a Cselekvés! jaj, a híres Élet!
Próbáltuk eléggé, láthattuk, mivé lett?
Csatatér a világ, s minden csuromvér lett,
mióta az Írást legyőzte az Élet.

És azt se mondjátok, hogy elég a könyv már,
hogy sok is az írás, s elborít e könyv-ár,
s alacsony lármával tellik ma a könyvtár,
ami volt szent kincsek csarnoka, és mentsvár!

Mert a Könyv is élet, nem hideg kincs az se;
s mint az emberkertben, nem hiányzik gaz se:
de a gaz is trágya, ne bánjátok azt se!
Csak a Holnap tudja, jó volt-e vagy rossz-e?

Óh öntözd lelkünket, termékeny áradás,
melytől szőlőnkben a bölcs részegség csodás
bora érik, s melynek sodrán a tanodás
fiú messze tenger öbléig csónakáz!

Óh elröpítő bor, gyors csónak, tárt ablak!
Jó oktató, aki virgács nélkül oktat!
Választott, hű barát, ki sohase zaklat,
de kész a hívásra, s mindig ad, ha adhat.

Öröklött, nagy Varázs, holtak idézője,
messze nemzedékek egymáshoz fűzője;
mert csak a Könyv kapcsol multat a jövőbe,
ivadék lelkeket egy nemzetté szőve.

Ki nélkül a nép csak feledkező falka,
emlékezet! áradj szerte a magyarba!
Jaj, nem elég minket kapcsolnod a Múltba:
jelent a jelenhez kell kötöznöd újra!

Jelent a jelennel, testvért a testvérrel
köss össze, Magyar Könyv, dús közös eszmékkel!
S elszorított, fájó tagokba is érj el:
ne engedd zsibbadni, fussad át friss vérrel!

Különös háló, mely országokat fog be!
Óh megmaradt fegyver: út messze szívekbe!
Ködön át, bús társak, törjétek küszködve:
s fonjuk majd kis hálónk a Nagyba, az Egybe,

az Emberszellem szent hálójába, amely
idegent is szelíd testvérségbe emel,
mint titkos felhő, mely e földi vesztőhely
szegény elítéltjét ég felé viszi fel.

1929. tavasza

Ünnepváró varázs

A könyvtár előtti nagyméretű asztalon újra helyet kaptak a karácsonyt felidéző költemények és illusztrációk. A kiállítást ezúttal is, tekintettel a karácsonyi ünnepkörre, neves magyar költők ünnepi verseiből válogattam össze. Az illusztrációk között igyekeztem felidézni azt a téli élményt amelyet ez az ünnepkör ajándékoz nekünk. Természetesen akadnak közöttük híres festők munkái is.

Kis „ünnepi könyvtár” helyett a könyvtár karácsonyi témával foglalkozó dokumentumait, könyveit felajánlottam a diákoknak és pedagógusoknak kikölcsönözés vagy helyben olvasás céljából. Nyilván, aki szeretne egy részletet felhasználni az adott dokumentumból, azoknak lefénymásoljuk, vagy ők maguk le is fényképezhetik. A felajánlott kötetek nagy része a könyvtár tulajdona de akadnak közöttük otthonról hozottak is.

A kiállítást a kölcsönzői részen található karácsonyi képeslapok színesítik. Vannak kézzel készített és fényképezett képeslapok gyerekeknek és keresztény felnőtteknek egyaránt. A fénykép képeslapok némelyike festmény reprodukció, továbbá fellelhetőek közöttük Jézus születését felidéző, adventi koszorút mutató, téli tájat ábrázoló stb. üdvözlőlapok.

A karácsonyváró kiállítás a téli szünidő kezdetéig megtekinthető.

A kiállítás képeslapjai saját tulajdonomat képezik.

Borbé Levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2021/12. számából

Esszépályázat Hamvas Béla emlékére

Balatonfüred Város Önkormányzata, a Magyar Írószövetség, a Tempevölgy és a Hamvas Béla Asztaltársaság esszépályázatot hirdet a 20. századi magyar és egyetemes kultúra kiemelkedő személyisége, Hamvas Béla emlékére.

A pályázat témája: „Az európai kultúra válsága”. A pályázaton minimum 15 A4-es oldal terjedelmű, a kiírás témakörét elemző, még nem publikált művel lehet részt venni.

A pályaműveket 2022. február 1-ig papíralapon kell elküldeniük az érdeklődőknek a Hamvas Béla Asztaltársaság címére.

A pályázaton részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató diákok számára két, egyenként nettó 75 000 forintos díjat adományoznak a pályázat kiírói. A díjazott művek a Tempevölgy folyóirat honlapján kerülnek publikálásra.

A szervezők kérésére a borítékon fel kell tüntetni a pályázat megnevezését: Hamvas Béla esszépályázat.

Forrás: https://www.helikon.ro/esszepalyazatot-hirdetnek-hamvas-bela-emlekere/

 

Öt százalékra csökkentette a képviselőház az elektronikus könyvek áfáját

2021. november 16-án elfogadta a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 5%-ra csökenti az elektronikus könyvekre kivetett áfát.

A csökkentett, 5%-os áfát a következő termékek és szolgáltatások esetén alkalmazzák: papír alapú vagy elektronikus tankönyvek, könyvek, újságok, folyóiratok forgalmazása, kivéve azok, amelyek teljes mértékben vagy túlnyomórészt videó- vagy hanganyagot tartalmaznak, vagy amelyek teljes mértékben vagy zömében valamely terméket reklámoznak. A törvény 2022. január elsejétől lép hatályba.

Forrás: https://www.szilagysagiszo.ro/ot-szazalekra-csokkentette-a-kepviselohaz-az-elektronikus-konyvek-afajat/

Népszerű a „Hargita – táj, ember, történet” vetélkedő

Hargita megye 21 településéről 244 versenyző vett részt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett Hargita – táj, ember, történet című vetélkedő első fordulóján, amely november elején zárult. A könyvtár három korosztály számára hirdette meg a vetélkedőt, amelynek fő támogatója Hargita Megye Tanácsa. Megyeszerte több településről is csatlakoztak diákok, Csíkszeredából és környékéről, Székelyudvarhelyről és környékéről, továbbá gyergyócsomafalvi és gyimesközéploki csapatok is jelentkeztek. Legnagyobb létszámban a csíkszentimrei Arany János Általános Iskola jelentkezett, őket követi a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont. Az első fordulóban online feladatlapot kellett kitölteniük a versenyzőknek, amelyben Hargita megye kulturális, természeti és építészeti örökségével kapcsolatos kvízkérdésekre kellett válaszolniuk. Nemcsak 5‒8. és 9‒12. osztályos diákok jelentkezhettek háromfős csapatokban, hanem felnőttek is részt vehettek egyénileg. Az első forduló résztvevői között összesen 76 háromfős iskolai csapat volt és 17 felnőtt egyéni versenyző. Az általános iskolások mezőnyében 9 iskola 22 csapata jutott tovább a második fordulóba, az elődöntőbe: Csíkszeredából, Csíkszentimréről, Gyimesközéplokról, Csíkdánfalváról, Szentegyházáról, Kőrispatakról és Gyergyócsomafalváról. Az elődöntő során összesen 100 pontot lehetett szerezni, 13 csapat teljesített 80 pont fölött, ők a továbbjutó csapatok, akik Hargita megye 7 iskoláját, valamint a csíkszeredai Otthonoktatott tanulók csoportját képviselik a harmadik, döntő fordulóban, amely decemberben zárul. A decemberi megmérettetés dönti el, hogy kik lesznek a verseny nyertesei, ugyanakkor itt már a versenyzők kreativitása is több szerepet kap, lehetőségük lesz a csapatoknak arra, hogy megmutassák saját településük értékeit.

A megye középiskolái közül négy intézményből 15 háromfős csapat jelentkezett a versenyre. Az első fordulóban a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpontból, Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumból és a Márton Áron Főgimnáziumból jutott tovább összesen nyolc csapat. A középiskolások számára a verseny következő fordulója már a döntő. A vetélkedőre 17 felnőtt is jelentkezett, közülük 13-an érték el a továbbjutáshoz szükséges pontszámot. Számukra is a döntő következik. A többfordulós verseny eredményhirdetésére és díjazására mindhárom korcsoportban december 15-én kerül sor a szervező könyvtárban.

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/nepszeru-a-konyvtar-vetelkedoje

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1014/hargita-taj-ember-tortenet--a-vetelkedo-dontoje-5-8.-osztalyos-csapatoknak

Képpoézis – kiállítás a könyvtárban

Az irodalom és a képzőművészet találkozásának sajátos, nálunk kevésbé ismert műfaját, a képpoézist hivatott népszerűsíteni a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány vándorkiállítása, amely 2021. november 19. és 30. között volt megtekinthető a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A képpoézis bármilyen irodalmi szöveg kisatírozását jelenti, ennek során az alkotó célja a szöveg egy részének elrejtésén vagy kiemelésén keresztül új tartalmak felszínre hozása. A végeredmény így lehet egy egyszerű fekete-fehér satírozott kép, amelyen kirajzolódik egy üzenet, vagy létrejöhet akár egy művészeti alkotás is. A képpoézis célja, hogy új szereppel ruházza fel a félredobott, enyészetre ítélt könyveket, ráirányítsa a figyelmet az irodalom és képzőművészet összhangjának egyedi módszerére, alkotásra szólítsa az irodalmat, költészetet kedvelőket, megszólítsa a különböző képzőművészeti területeken alkotó művészeket. Szőcs Zsuzsa, az alapítvány elnöke, a műfaj székelyföldi meghonosítója elmondta, hogy 2019-ben ismerkedtek meg a technikával, majd férjével, Lutz Leventével alkották meg a képpoézis kifejezést is, hiszen nem létezett magyar szó az ilyen alkotásokra. A kiállítás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt támogatásával valósult meg.

Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/az-irodalom-es-a-kepzomuveszet-osszhangjat-mutatja-be-a-pro-terra-alapitvany-kiallitasa

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1012/keppoezis---kiallitas-nyilt-a-konyvtarban

Nem csak könyvet kölcsönözni

2018 óta, országos szintű programokhoz csatlakozva, STEM oktatás zajlik Hargita megye több könyvtárában, a Kájoni János Megyei Könyvtár irányításával. (STEM: Science, Technology, Engineering, Mathematics, azaz: Tudomány, Technika, Technológia, Matematika).

Bedő Melinda, a STEM oktatási programok megyei koordonátora tájékoztatása szerint jelenleg 75 Hargita megyei 10-12 éves gyerek vesz részt a Kájoni János Megyei Könyvtár által irányított és Hargita Megye Tanácsa által támogatott STEM oktatási könyvtári programokban. Az évek folyamán a szükséges eszköztár a Code Kids országos program keretében kapott készletekkel és pályázati finanszírozásokból nyert, valamint Hargita Megye Tanácsa jelentős anyagi támogatásával beszerzett eszközökkel bővült. A gyerekcsapatok a könyvtárban szerzett vagy fejlesztett villamossági, programozói és szerelői ismeretek birtokában, a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött eszközöket használva látványos projektek megvalósításán dolgoznak: csíkszeredai Mesterkék  – vonalkövető jármű a természetvédelmi területek rombolásmentes látogatásáért; bélbori Lángelmék – akadálykerülő jármű a biztonságosabb közlekedésért; bögözi Robotzsaruk – irányított közlekedés Mókavilág megőrzéséért; csíkszentgyörgyi Hurkoló Lurkók – Gedeon, a mechanikus gúnár az olvasás népszerűsítéséért; maroshévízi Top Robotok – digitális zongora Geoge Sbârcea maroshévízi származású zeneszerző emlékezetére. A járványügyi korlátozások miatt a csapattagok egyénileg szerelik össze a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött alkatrészeket, és távmunkával programoznak. A STEM tevékenységekhez csatlakozott gyerekeket a korlátozások feloldása után újabb vonzó eszköz várja a könyvtárban, egy Hiwonder H3P humanoid robot. További jó hír, hogy kevesebb mint fél év múlva újabb kezdőcsapatok foglalkoztatását tervezik.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1007/a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-kolcsonoz...-nem-csak-konyvet

Megkönnyíti az olvasást

Nagylelkű adományozónak köszönhetően hasznos eszközzel, egy Traveller HD elektronikus nagyítóval gyarapodott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár felszereltsége, így ezután a gyengén látók, látássérültek is könnyebben hozzáférnek a könyvekben rejtőző hasznos, érdekes tartalmakhoz.

Az adományozás közvetítője Jakab Barna István, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke volt, aki pár héttel korábban ismerkedett meg az iparban használt tesztelő és mérőműszereket forgalmazó sepsiszentgyörgyi Grimas Control cég vezetőjével, Kolumbán Ferenccel. Beszélgetésük során felvetődött, hogy van a cégnek egy elektronikus nagyítója, amelyet nem tud hasznosítani, jó lenne azonban, ha mégis be tudná tölteni rendeltetését. Ekkor került a képbe a megyei könyvtár, és az értékes adományt szívesen fogadta az intézmény nevében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

Mint lapunknak elmondta, már korábban is előfordult, hogy egyes látogatóknak gondot okozott egy-egy, nagyon apró betűvel nyomtatott szöveg, számukra is nagyon hasznos lehet ez az eszköz, és mindenképpen jó, hogy szélesíthetik azok körét, akiknek a könyvtár adni tud. A közel 10 ezer lej értékű készülék nagyítja és kiemeli a szöveget, a képeket, és megengedi a különböző színkombinációk, fényerő- és kontraszt-beállítások alkalmazását. A nagyítót az olvasóteremben fogják használni, amint a járványhelyzet megengedi, hogy azt is kinyissák.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/megkonnyiti-az-

Nyugdíjas lett az origami-könyvtáros

Házi ünnepségen köszöntötték kollégái Sándor Attila könyvtárost nyugdíjba vonulása alkalmából. A 2021. október 26-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott búcsúztatón számosan jelen voltak a mostani és egykori munkatársai közül, hogy erőt, egészséget, örömteli nyugdíjas éveket kívánjanak neki, a gyermekközönség nevében pedig megköszönjék azt a sok szép pillanatot, amelyet origamihajtogatás közben éltek át a társaságában.

Sándor Attila Csíkszeredában született, már fiatalkorában érzéke volt a művészetekhez, rajzversenyeken vett részt, aztán középiskolás korára a természettudomány szeretete erősödött meg benne jobban. Később a filozófia, pszichológia is érdekelte, pszichológia szakra járt az egyetemen, de ezt megszüntették, ezért végül biológia szakot végzett. Már középiskolás korában megismerkedett a hajtogatás művészetével, régi könyvekből tanulta az első modelleket, de akkor nem volt lehetősége tovább fejlődni ezen a területen. Nagyon sokat olvasott, és komolyan gyűjtötte a könyveket.

Közel tíz évig biológiatanárként dolgozott, először Dés mellett, aztán Martonfalván és Szentkatolnán tanított. Szentkatolnán a tanítás mellett kezdte el a könyvtárosi munkát, csak hetente pár alkalommal kellett nyitni, délutánonként. Ott ismerkedett meg Kiss Jenővel, a megyei könyvtár akkori igazgatójával, aki a forradalom után az intézménynél ajánlott neki állást. Így került Sepsiszentgyörgyre 1991-ben, a feleségével együtt. A könyvtárnál a rajztehetségét is kamatoztathatta különböző kiírások, reklámszövegek elkészítése során, aztán az origamival is újra kapcsolatba lépett, majd egy 1996-ban szervezett magyarországi továbbképzés után elkezdte a gyermekeknek is tanítani a hajtogatást. „Ez egy olyan kézműves foglalkozás, amivel nagyszerűen lehet fejleszteni, fegyelemre-pontosságra tanítani a gyermekeket, de más képességek kibontakozásában is segít” – mondta lapunknak. Az elmúlt évtizedek során rengeteg rendezvényen, mesetáborban tanított origamizni, az idősek otthonában is rendszeresen tart ilyen foglalkozásokat több mint tíz éve. Az olvasótermi szolgálat mellett a köteles példányok, folyóiratok, újságok, plakátok összegyűjtése is az ő munkakörébe tartozott a könyvtárban.

Az elmúlt évtizedek munkáját egy hosszú futáshoz tudná hasonlítani, amelyben a táj változott körülötte, de ő úgy érezte magát, mintha csak lebegne. „Nehéz abbahagyni, mert úgy érzem, most is oda tartozom. Olyan volt nekem a könyvtár, mint egy második család. Nemigen ismertünk senkit ebben a városban, de ott első perctől úgy fogadtak, mint régi barátot, és én is így ragaszkodtam hozzájuk. Ez a munka egy életforma: a kiszolgálás, a könyvek, a kulturális rendezvények, az origami mind-mind közel állnak hozzám. Elsősorban nem a pénzért dolgoztam, hanem azért, mert szerettem mindezt. Most elvonási tüneteket érzek, de azzal biztatom magam, hogy így több idő jut majd a kerti munkára” – fogalmazott. Rég érdekli a bonszai, a miniatűr fák alakításának a művészete, amit 1998 óta művel, mióta magánházba költöztek. Ugyanígy gyógynövénytermesztéssel is foglalkozik saját felhasználás céljából.

Az eseményről közösségi oldalán is beszámolt a könyvtár, ahol útravalóul azt kívánták neki, hogy őrizze meg derűs életszemléletét, békességet sugárzó személyiségét, magával ragadó, örökös kíváncsiságát. Amint a bejegyezésben áll, remélik, hogy a könyvtár egyedi, ünnepekhez kapcsolódó lépcsőházi díszeit ezentúl is elkészíti majd.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/145628/nyugdijas-lett-az-origami-

Sándor Attila a 2017-es csíkszeredai biblioterápias továbbképzőn többedmagával (balról az első)

Minek térkép, ha appon a város? – A nagy könyvkeresés

2021. november 2-án szórakoztató játékot indított a városi könyvtár a Könyv évében, Székelyudvarhelyen. A könyvkeresés a székelyudvarhelyi önkormányzat által, 2019-ben kiadott könyvből inspirálódott, amely a 30 éve szabadon címet viseli. Az említett kötetben alkalmazott technikához hasonlóan, a könyvtár feladatsorozata is a kiterjesztett valóság technikájára épül. Tiszta sci-fi, éés: bármikor beléphetsz, ha játszani van kedved!

Szőcs Endre könyvtárigazgató bevallotta, hogy a 30 éve szabadon című könyvnek köszönhetően találkozott először olyan kiadvánnyal, ami a szövegeken és a képeken túl önmagában sokkal többet is jelenthet. A kiterjesztett valósággal ellátott képsorozatokat szóra lehet bírni, és egy applikáció segítségével meg lehet eleveníteni. A könyvtár igazgatója megragadta a lehetőséget, és bedobott egy olyan játékot, ahol a könyv mint információszerzés és a mobiltelefon mint modern digitális világ találkozik egymással.

A vetélkedő nincs korosztályhoz kötve, viszont nem kimondottan gyerekjáték: a feladatok és a kérdések nem kisgyerekeknek szólnak, inkább középiskolás diákokat, illetve felnőtteket céloznak meg – hívta fel a figyelmet a feladatok nehézségeire az igazgató.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szem.ro/minek-terkep-ha-appon-a-varos-a-nagy-konyvkereses

 

Egy napra megnyitotta kapuját a gyulafehérvári Batthyaneum a látogatók előtt

Először szerveztek nyílt napot az intézményben, azaz hivatalosan is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt a gyulafehérvári Batthyáneum. Batthyány Ignác római katolikus püspök 18. század végén létesített csillagvizsgálója előtt 2021. november 17-én 11 és 17 óra között sorban álltak a látogatók. A kivételes alkalommal Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes igazgatója arról is beszámolt, hogy az épület sürgős felújításra szorul, és elmondta, mindent megtesz, hogy ez megvalósulhasson. Románia legértékesebb könyvtára és a hozzá tartozó csillagvizsgáló a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működik, csak kutatók látogathatják.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/ritka-pillanat-megnyitotta-kapuit-a-latogatok-elott-a-batthyaneum

Mese címmel új szakmai folyóirat indul

Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta, író és szerkesztő hivatalos szerzői oldalán jelentette be a Mese című új szakmai folyóirat megalapítását, amelynek első lapszáma várhatóan 2022. március 10-én jelenik meg. A platform másik alapítója Luzsi Margó mesemondó és meseterapeuta, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának nyugalmazott osztályvezetője.

A Metamorphoses Meseterápiás Módszer megálmodója hírül adta továbbá, hogy a lapalapítás saját anyagi forrásukból valósul meg, és a rendelkezésre álló összeg az első négy szám nyomtatására lesz elegendő (a kezdetekben negyedévente fog megjelenni a folyóirat). A lap nyitott a mese mindegyik irányzatára, valamint minden olyan szakember számára, aki relevánsnak tartja a témát.

A missziónak nevezett kezdeményezés „elsődleges célja, hogy tájékozódási alap legyen azoknak, akik mindent tudni szeretnének a mesékről, valamint a meséket munkájuk alapjának tekintő műhelyekről és szervezetekről” – áll a közlemény folytatásában.

Forrás: https://www.prae.hu/article/12431-mese-cimmel-szakmai-folyoirat-szuletik/

 

Garabontziás Lap: új művészeti-irodalmi folyóirat

A marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó gondozásában, Garabontziás Lap címmel új művészeti-irodalmi lap indult 2021 nyarának végén, amely negyedévenként jelenik meg 64 oldalon. A lap nem kizárólagosan erdélyi alkotók közléstere, és a szépirodalmi, illetve néprajzi írások mellett más művészeti ágazatok is teret kapnak benne – számolt be Kleindl László, a kiadó vezetője.

A Garabontziás Lap igyekszik közlési lehetőséget adni minden, arra érdemes szerzőnek. Ismert alkotók és pályakezdők művei egyaránt megtalálhatóak a lap hasábjain.

Szente B. Levente erdélyi költő vállalta a főszerkesztői feladatkört, valamint Bódizs Edit és Ilyés András Zsolt látja el a külső munkatársi feladatokat. A hétköznapi gondolatmenettől nem túlságosan elrugaszkodott lírai megnyilvánulások, sajátos nyelvezetű, prózai történetek teszik olvasmányossá az új folyóiratot.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/uj-lap-a-prerin/

 

Lövétei Lázár László a 2021-es Kemény Zsigmond-díjas

A kolozsvári Helikon folyóirat Kemény Zsigmondról elnevezett díját 2021-ben Lövétei Lázár László költőnek, műfordítónak ítélte oda a szerkesztőség.

Hogy mi fontos költőként és magánemberként számára? – tette fel az 1999-ben egyszer már elhangzó kérdést a díjátadó ünnepség után a moderátor, Mărcuțiu-Rácz Dóra. Az akkori válaszára Lövétei ugyan már nem emlékezett, de úgy vélte, alkotóként a csend, a csend és a csend van rá termékenyítő hatással, magánemberként pedig a szeretet.

Az egykori műhelyek, pályakezdés kérdéskörei után a nagy költőelődökhöz fűződő viszonyáról faggatta a moderátor a díjazottat – Lövétei, amellett, hogy az idei Helikonban versekkel is jelentkezett, rendszeresen írt a lap Ráolvasás rovatába. Irodalmi klasszikusokról szóló esszéi – kiegészítve a könyvtárában található könyveknek a költő által telefirkált, kiegészített lapjaival – kiemelkednek a lap ez évi anyagából, részben ezekkel a szövegekkel érdemelte ki, mint mondta Mărcuțiu-Rácz Dóra, a pénzjutalommal is járó Kemény Zsigmond-díjat.

Forrás: https://www.helikon.ro/a-jo-irodalom-levisz-a-pokol-szurkos-fenekere-lovetei-lazar-laszlo-kolto-az-idei-kemeny-zsigmond-dijas/

Múltból jövendőt – Történelem hazulról

Megjelent a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének második könyve, Múltból jövendőt – Történelem hazulról címmel. Amint a szerkesztő, Szekeres Attila előszavából kiderül, Galbács Pál ötlete nyomán az országhatárok által szétszabdalt magyarságot képviselő, mellettük meg az óceánokon túlra sodort újságírókat, írókat kértek fel a közreműködésre. Azzal a kéréssel fordultak hozzájuk, hogy a családjukban megőrzött, a Kárpát-medencei magyarság évszázados szétszabdaltságára utaló, azzal összefüggő fotó, tárgyi emlék, levél, más dokumentum képét küldjék el, és vessék papírra az ahhoz kapcsolódó gondolataikat tömören.

A felkérésére harmincheten válaszoltak, nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a Székelyföldről a Hawaii-szigetekre, Ausztriába, Németországba, a Partiumból Ausztráliába, Kárpátaljáról Kanadába sodródott kollégák is.

Ajánlásként álljon itt a szerkesztő előszavából a hátsó borítóra kiemelt passzus: „Az Olvasó kezébe bocsátjuk ezt a könyvet, táplálkozzék belőle. Gondolkodjék el a maga, családja, nemzete múltján, kutasson fel, őrizzen meg és adjon tovább tárgyi emlékeket, írott és képi forrásokat, szellemi hagyományokat a maguk és utódaik gyarapodására.”

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/145490/multbol-jovendot-

 

Molnár Vilmos író új prózakötetéről

Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író legújabb prózakötete, amely a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel. Molnár Vilmost nemcsak szerkesztőként, de fikciós világot teremtő íróként is erőteljesen foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor alakja, személyisége, a vele készült interjúban kiemeli, hogy Csoma Sándor személye, élete sokakat foglalkoztat már vagy százhetvenvalahány éve: „Könyvtárnyi irodalma van a témának, az utóbbi évtizedekben is sok új írás született erről. Számos új információ bukkant fel, és néhány eddigi tévhit megcáfolódott. Nemcsak a Kárpát-medencében, de külföldön, más kontinenseken is érdeklődnek Csoma személye iránt, s ez az érdeklődés mintha még nőne is. Japánban az 1930-as években egy ottani egyetem diákjai a keleti és nyugati közös értékeket keresve odáig mentek, hogy bódhiszattvává avatták. Az, ahogy Csoma Sándor egész életét feltette egy nagy célra, az alázat, ahogy saját énjét alárendelte ennek, a törhetetlen kitartása a kortársait is elképesztette.”

Forrás és a beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/korosi-csoma-sandor-csodalatos-legendariuma-n-molnar-vilmos-csikszeredai-iro-uj-prozakoteterol

 

Halhatatlanok – felolvasóest Gyergyószentmiklóson

Halhatatlanok címmel 2021. november 1-jén a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum diákjai helybeli írók, költők műveiből olvastak fel Bajna György közreműködésével, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Felolvastak: Fodor Dorottya, Köllő Eszter, Vormair Hanna, Bajna György (aki felvételt is készített az akcióról), György Zsolt, Molnár Cs. Attila, Portik Csaba.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar

A felolvasás megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=R58MJixuwSI

 

 Szőcs Géza-emlékest a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Halálának első évfordulóján emlékeztek meg Szőcs Gézáról a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán 2021. november 5-én, egy kisebb felolvasóesten. Farkas Wellmann Endre köszöntötte az egybegyűlteket, majd elkezdődött a felolvasás. Különböző műfajú irodalmi szövegekkel fejezték ki tiszteletüket és rótták le kegyeletüket Szőcs Géza közeli ismerősei, költőtársai: Viola Szandra, Lőrincz P. Gabriella, Payer Imre, Vihar Judit, Mátyás Emőke Ibolya, Farkas Kriszta, Kassay Sára, Farkas Wellmann Endre.

Forrás: https://helyorseg.ma/rovat/hirek/farkas-kriszta-szocs-geza-emlekest-a-pim-udvaran

 

Virtuális időutazás - Új 1956-os online adatbázis vált elérhetővé

Új 1956-os adatbázist tett online elérhetővé a forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Katonahőseink emlékezete című projektben. A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban után ez lesz a második, bárki számára ingyenesen hozzáférhető adatbázis.

Az 56online.militaria.hu aloldal az 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt katonák adatait is tartalmazza. A felület emellett átfogó képet nyújt a korszak eseményeiről, kiemelkedő személyeiről, továbbá számos érdekességgel, digitális tartalommal nyújt segítséget diákok, tanárok, kutatók és a családtörténet iránt érdeklődők számára.

A honlapon elérhetővé és digitálisan kutathatóvá válik a múzeum fotóarchívumának valamennyi, 1956-hoz kötődő fényképe is. Az online katalógusban lehetőség van fellapozni a forradalomhoz kapcsolódó fotóalbumokat, és részletesen lehet keresni az eseményfotók között is. Emellett olyan fegyvereket, haditechnikai eszközöket is láthatunk az online felületen, amelyeket az október 22-én megnyílt, Magyarok – Fegyverek című időszaki kiállításon helyhiány miatt nem mutattak be. Továbbá olyan tartalmak között is böngészhetnek az érdeklődők, amelyek elolvasása, meghallgatása, megtekintése hosszabb időt vehet igénybe, így tanulmányozása akár kényelmesebb is otthonról.

Forrás: https://kultura.hu/uj-1956-os-online-adatbazist-tesz-elerhetove-a-hadtorteneti-intezet-es-muzeum/

 

20. századi romániai művészet egyhelyen: a Quadro Egyesület online archívuma

Háromnyelvű online művészeti archívum indult a kolozsvári Quadro Egyesület kezdeményezésére, Arhiva Plastică néven (https://www.arhivaplastica.ro/). A multimédiás platform 20. századi, kortárs és modern romániai képzőművészek életművét mutatja be, hozzájárulva a köz- és magángyűjteményben őrzött, esetleg megsemmisült vagy lappangó alkotások korszerű bemutatásához.

Az Arhivă Plastică célja közelebb hozni a kortárs és modern képzőművészetet a művészet iránt érdeklődők széles rétegéhez, közölték a kezdeményezők. A multimédiás platform 20. századi, kortárs és modern romániai képzőművészek munkáit, életrajzát tartalmazza, kiegészülve kéziratokkal, archív fényképekkel, dokumentumokkal, vázlatfüzetekkel. A platformon az érdeklődők számos kiemelkedő romániai műalkotást megtalálnak (festmény, grafika, textilművészet, kerámia), olyan művészek élettörténete és munkái mellett, mint Aurel Ciupe, Florin Maxa, Nagy Albert, Miklóssy Gábor, Ion Vlasiu, Eugenia Pop, Victor Man, Ciprian Mureșan és sokan mások.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/A-20-szazadi-romaniai-muveszet-egy-helyen-online-archivumot-epit-a-Quadro-Egyesulet

 

A Digitális Irodalmi Akadémia új tagjai

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) online megtartott 2021. évi tagválasztásának eredményeként négy fővel bővült a testület. A tagok döntésével az alábbi alkotók váltak a DIA új tagjává: Kemény István, Király László, Márton László, Végel László.

„Kemény István nemzedékének egyik legfontosabb, legnagyobb hatású költője. Az Erdélyben élő Király László költőként és prózaíróként is egyik legnépszerűbb, úttörő és példaadó alakja az elmúlt évtizedek határon túli magyar irodalmának. Márton László prózaírói, drámaírói és műfordítói életműve pontos, filozófiai irányultságú írásaival a mai magyar irodalom legjelentősebb és legolvasottabb teljesítményei közé tartozik. Az újvidéki Végel László az emberi lét alapkérdéseit és a kisebbségi létet elemző műveivel vált az elmúlt fél évszázad irodalmának meghatározó alkotójává” – olvasható a DIA hírében.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Akadémia a tagok életművét digitalizálja, és ingyenesen közzéteszi az interneten. A DIA mint digitális könyvtár indulása óta a kortárs irodalom népszerűsítésének fontos fóruma, szakmai körökben, az irodalomoktatásban és az olvasók körében is népszerű szolgáltatás.

Forrás: https://litera.hu/hirek/kemeny-istvan-kiraly-laszlo-marton-laszlo-vegel-laszlo-a-dia-uj-tagjai.html

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 

Továbbadományozás a városi "kiskönyvtáraknak"

A könyvtárnak adományozott ajándékkönyvekből november végén és december elején számos kötetet válogattam ki, amelyeket kivittem a csíkszeredai kis könyvkuckókba. 

Ezeket a minikönyvtárocskákat a csíkszeredai Spektrum Oktatási Központ állította fel a fölös könyvek új gazdára találása céljából. 

A könyvek, amelyeket behelyeztem a kuckókba hasznosak és jó állapotban lévők, viszont többségükből már elegendő példány van a könyvtárunkban, vagy nem felelnek meg a jelenlegi oktatási céloknak. Viszont a város lakóinak nagy hasznára válik. Főleg azoknak a családoknak jelent sokat, akiknek nincs, vagy kevés olvasnivalójuk van otthon. Valamint egyaránt gazdagítja azoknak a könyvtárát, akik nem tudják megvásárolni, vagy már kiadatlan példányokra bukkannak, esetleg hiányzik a saját könyvespolcukról. 

Azokat az iskolánknak adományozott könyveket, amelyeket nem lehet bevételezni, már sem a pedagógusok sem a diákok nem válogattak ki, továbbra is ki fogom szállítani a kis könyvkuckókba.

Fotó: Kovács Zsusza és jómagam

Borbé Levente,

A Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

Decemberi évfordulók 2021

 270 éve, 1751. december elsején született Johan Henric Kellgren svéd költő, újságszerkesztő és kritikus.

155 éve, 1866. december elsején született Victor Margueritte francia író és drámaíró.

10 éve, 2011. december elsején hunyt el Christa Wolf német írónő, forgatókönyvíró és elbeszélő.

135 éve, 1886. január másodikán született Jaroslav Durych cseh író, költő és publicista.

30 éve, 1991. december másodikán hunyt el Tatay Sándor magyar író és elbeszélő.

5 éve, 2016. november másodikán hunyt el Paul de Wispelaere flamand író és novellista.

400 esztendeje, 1621. december harmadikán született Bohuslav Balbín cseh jezsuita szerzetes és történetíró.

150 éve, 1871. január harmadikán született Cándido Guerreiro portugál költő.

1 éve, 2020. december harmadikán hunyt el Alison Lurie író, esszéíró, forgatókönyvíró, irodalomtudós és irodalomkritikus.

890 esztendeje, 1131. december negyedikén hunyt el Omar Hajjám (Khajjám) perzsa költő, csillagász, matematikus és filozófus.

270 éve, 1751. december negyedikén hunyt el Giovanni Pindemonte velencei olasz költő, író, esszéista és hivatalnok.

125 éve, 1896. december negyedikén született Nyikolaj Szemjonovics Tyihonov orosz költő, író, publicista, forgatókönyvíró és műfordító.

40 éve, 1981. december negyedikén hunyt el Ole Sarvig dán író és költő.

5 éve, 2016. december negyedikén hunyt el Ferreira Gullar brazil költő, dramaturg, esszéíró, író és művészetkritikus.

1 éve, december negyedikén hunyt el Antonín Jaroslav Liehm cseh író, lapalapító, publicista, film- és irodalomkritikus.

200 éve, 1821. december ötödikén hunyt el Carlo Porta olasz költő.

130 éve, 1891. december ötödikén született Hirocu Kazuo japán író, műfordító és kritikus.

100 éve, 1921. december ötödikén született Eeva-Liisa Manner finn írónő, költő és irodalomtörténész.

290 éve, 1731. december hatodikán született Sophie von La Roche német írónő, novellista.

200 éve, 1821. december hatodikán született Manuel Fernández y González spanyol író, költő és színműíró.

105 éve, 1906. december hatodikán született Kolë Jakova albán író, költő, irodalmár, színigazgató és tanító.

220 éve, 1801. december hetedikén született Johann Nepomuk Nestroy osztrák színész és színműíró.

135 éve, 1886. december hetedikén született Móricz Miklós magyar újságíró, szerkesztő, szatirikus és közíró.

125 éve, 1896. december hetedikén született Jü Ta-fu kínai író.

60 éve, 1961. december hetedikén hunyt el Emil Zilliacus finnországi svéd költő, irodalomtörténész, műfordító és kritikus.

35 éve, 1986. december hetedikén hunyt el Concha Méndez spanyol költő, író és drámaíró.

2085 esztendeje kr. e. 65. december nyolcadikán született Quintus Horatius Flaccus ógörög és római költő, írnok.

395 esztendeje, 1626. december nyolcadikán hunyt el John Davies angol költő, politikus és ügyvéd.

290 éve, 1731. december nyolcadikán született Girolamo Tiraboschi olasz történetíró és irodalomtörténész.

265 éve, 1756. december nyolcadikán született Ányos Pál magyar költő, pálos szerzetes és tanár.

145 éve, 1876. december nyolcadikán született Hortensia-Papadat Bengescu román írónő, novellista.

25 éve, 1996. december nyolcadikán hunyt el Marin Sorescu román költő, író, drámaíró, esszéíró és politikus. Ismert műve: Iona (Jónás).

390 esztendeje, 1631. december kilencedikén hunyt el Rimay János magyar költő, író és politikus.

150 éve, 1871. január kilencedikén született Fran Glovekar szlovén író.

120 éve, 1901. december kilencedikén született Ödön von Horváth (Edmund Josef von Horváth) osztrák-magyar drámaíró és elbeszélő.

120 éve, 1901. december kilencedikén született Lauro de Bosis olasz költő, politikus és pilóta.

30 éve, 1991. december kilencedikén hunyt el Clementina Suárez hondurasi írónő és költő.

5 éve, 2016. december kilencedikén hunyt el Bárányi Ferenc bánáti magyar író, orvos, orvosi szakíró és politikus.

405 esztendeje, 1616. december tizedikén hunyt el Diego do Couto portugál író és történetíró.

200 éve, 1821. december tizedikén született Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov orosz költő és író.

130 éve, 1891. december tizedikén született Nelly Sachs német írónő és költő.

85 éve, 1936. december tizedikén hunyt el Luigi Pirandello olasz drámaíró, író és novellista.

265 éve, 1756. december tizenegyedikén született Anton Tomaž Linhart szlovén író és költő.

210 éve, 1801. december tizenegyedikén született Christian Grabbe német drámaíró és kritikus.

145 éve, 1876. december tizenegyedikén született Harsányi Kálmán (Hlavács Kálmán) magyar költő, író és színikritikus.

105 éve, 1916. december tizenegyedikén született Gellért Sándor székely származású erdélyi magyar költő és műfordító.

5 éve, 2016. december tizenegyedikén hunyt el Kasztovszky Béla magyar sci-fi író.

200 éve, 1821. december tizenkettedikén született Gustave Flaubert francia író. Ismert művei: Bováryné, Szent Antal megkísértetése, Érzelmek iskolája, Egy fiatalember története.

210 éve, 1811. december tizenkettedikén született Gaál József magyar író, költő és drámaíró.

85 éve, 1936. december tizenkettedikén hunyt el Jean Richepin francia költő, író és drámaíró.

5 éve, 2016. december tizenkettedikén huny el Shirley Hazzard ausztrál-amerikai írónő, novellista és esszéíró.

1 éve, 2020. december tizenkettedikén hunyt el John le Carré angol író és forgatókönyvíró.

625 esztendeje, 1396. december tizenharmadikán született (Piovano) Arlotto Mainardi olasz elbeszélő és pap.

190 éve, 1831. december tizenharmadikán született Herman Fredrik Ewald dán író és egyetemi tanár.

150 éve, 1871. december tizenharmadikán született Franciszek Mirandola lengyel író, költő és műfordító.

40 éve, 1981. december tizenharmadikán hunyt el Anders Österling svéd költő és író.

25 éve, 1996. december tizenharmadikán hunyt el Cao Jü (Ju) kínai író és drámaíró.

1 éve, 2020. december tizenharmadikán hunyt el Jaroslav Mostecký cseh sci-fi és fantasy író.

430 esztendeje, 1591. december tizennegyedikén hunyt el Keresztes Szent János (San Juan de la Cruz) spanyol kármelita szerzetes, misztikus és költő.

130 éve, 1891. december tizennegyedikén született Szentimrei Jenő (szül. Kovács) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, szerkesztő, újságíró és színháztörténész.

30 éve, 1991. december tizennegyedikén hunyt el Köteles Pál erdélyi magyar író, novellista és lapszerkesztő.

185 éve, 1836. december tizenötödikén született Edmond Picard belga író, újságíró és jogász.

10 éve, 2011. december tizenötödikén hunyt el Christopher Eric Hitchens angol író, újságíró és közszereplő.

150 éve, 1871. december tizenhatodikán született Willibald Alexis német író.

105 éve, 1916. december tizenhatodikán született Ivan Pejcsev bolgár költő.

100 éve, 1921. december tizenhatodikán született Aczél Tamás amerikai magyar-angol író, újságíró és tanár.

80 éve, 1941. december tizenhatodikán hunyt el Kibédi Sándor erdélyi magyar költő, drámaíró, műfordító és szerkesztő.

40 éve, 1981. december tizenhatodikán hunyt el Joseph Murphy ír író és politikus.

30 éve, 1991. december tizenhatodikán hunyt el Vas István magyar költő, író és műfordító.

25 éve, 1996. december tizenhatodikán hunyt el María Dolores Medio spanyol írónő.

100 éve, 1921. december tizenhetedikén hunyt el Gabriela Zapolska lengyel színésznő, író és újságíró. Ismertebb művei: Dulszka asszony erkölcse (tragikomédia), Kísértések.

10 éve, 2011. december tizenhetedikén hunyt el Ema Ekwall venezuelai írónő, televíziós műsorvezető és divatmodell.

1000 esztendeje, 1021. december tizennyolcadikán született Vang An-Si kínai költő és államférfi.

115 éve, 1906. december tizennyolcadikán született Zelk Zoltán erdélyi magyar költő és prózaíró.

70 éve, 1951. december tizennyolcadikán született Böszörményi Zoltán partiumi magyar költő, író és szerkesztő.

60 éve, 1971. december tizennyolcadikán hunyt el Alexandr Trifonovics Tvardovszkij orosz költő, író, újságíró és irodalomkritikus.

45 éve, 1976. december tizennyolcadikán hunyt el Bartalis János székely-magyar költő.

10 éve, 2011. december tizennyolcadikán hunyt el a pusztacelinai születésű Lőrinczi László erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

10 éve, 2011. december tizennyolcadikán hunyt el Václav Havel cseh drámaíró, író és politikus.

985 éve, 1037. december tizenkilencedikén született Szu Tung-Po kínai költő és politikus, a Szung-kor legnagyobb lírikusa.

160 éve, 1861. december tizenkilencedikén született Italo Svevo (Aron Ettore Schmitz) olasz író, novellista és üzletember.

105 éve, 1916. december tizenkilencedikén született Wolfang Hildesheimer német író, drámaíró, hangjátékíró és műfordító.

35 éve, 1986. december tizenkilencedikén hunyt el Cleo Virginia Andrews amerikai írónő.

10 éve, 2011. december tizenkilencedikén hunyt el Márkó Imre székely-magyar novellista, színikritikus és fogorvos.

30 éve, 1991. december huszadikán hunyt el Gagyi László székely-magyar író, publicista és szerkesztő.

10 éve, 2011. december huszadikán hunyt el Balogh József magyar író, költő és pedagógus.

225 éve, 1796. december huszonegyedikén született Tomasz Zan lengyel költő és író.

220 éve, 1801. december huszonegyedikén hunyt el Gvadányi József magyar író és költő.

220 éve, 1801. december huszonegyedikén hunyt el Tomasz Padura ukrán-lengyel költő, zenész, zeneszerző és dalszerző.

50 éve, 1971. december huszonegyedikén hunyt el Pál András hétfalusi csángó-magyar költő és novellista.

160 éve, 1861. december huszonkettedikén született Sara Jeanette Duncan kanadai-angol írónő.

100 éve, 1921. december huszonkettedikén született Dékány Kálmán magyar író és újságíró.

85 éve, 1936. december huszonkettedikén hunyt el Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij orosz író.

65 éve, 1956. december huszonkettedikén hunyt el Nicolae Labiş bukovinai román költő és meseíró.

15 éve, 2006. december huszonkettedikén hunyt el Lázár Ervin magyar író, meseíró és elbeszélő. Ismert történetei: A kisfiú meg az oroszlánok, A fehér tigris, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai, A négyszögletű kerek erdő, A kislány, aki mindenkit szeretett stb.

465 esztendeje, 1556 december huszonharmadikán hunyt el Nicholas Udall angol drámaíró, műfordító és latin nyelvű költő.

390 esztendeje, 1631. december huszonharmadikán hunyt el Michael Drayton angol költő.

230 éve, 1791. december huszonötödikén született Eugène Seribe francia drámaíró.

155 éve, 1866. december huszonharmadikán született Tömörkény István (szül. Steingassner) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.

125 éve, 1896. december huszonharmadikán született Giuseppe Tomasi di Lampedusa olasz író. Ismert alkotása: A párduc.

55 éve, 1966. december huszonharmadikán hunyt el Heimito von Doderer osztrák író.

1 éve, 2020. december huszonharmadikán hunyt el Nakanisi Rei japán író és dalszövegíró.

1 éve, 2020. december huszonharmadikán hunyt el James Edwin Gunn amerikai sci-fi író.

685 esztendeje, 1336. december huszonnegyedikén hunyt el Cino da Piosta olasz költő és jogtudós.

120 éve, 1901. december huszonnegyedikén született Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev orosz-szovjet író. Legismertebb művei: Az ifjú gárda, Tizenkilencen.

35 éve, 1986. december huszonnegyedikén hunyt el Gardner Fox amerikai író és képregénykészítő.

5 éve, 2016. december huszonnegyedikén hunyt el Richard George Adams angol író és novellista.

1 éve, 2020. december huszonnegyedikén hunyt el Siv Widerberg svéd írónő és újságíró.

715 esztendeje, 1306 december huszonötödikén hunyt el Jacobo di Todi olasz költő.

250 éve, 1871. december huszonötödikén született Sidney Morgan (szül. Owenson) ír írónő és költő.

230 éve, 1791. december huszonötödikén hunyt el Claus Fasting norvég drámaíró, költő, irodalomkritikus és szerkesztő.

1 éve, 2020. december huszonötödikén hunyt el Barry Lopez amerikai író, esszéíró és természetíró.

305 esztendeje, 1716. december huszonhatodikán született Thomas Gray angol költő, tudós és egyetemi tanár.

180 éve, 1841. december huszonhatodikán született Sándor János székely-magyar költő, iskola-történetíró és tanár.

130 éve, 1891. december huszonhatodikán született Henry Miller amerikai író és esszéíró. Ismertebb regényei: Ráktérítő, Baktérítő.

125 éve, 1896. december huszonhetedikén született Louis Bromfield amerikai író. Népszerű regényei: Árvíz Indiában, Éjszaka Bombayben, Lilli Barr, Rohan a víz, Mrs. Parkington.

125 éve, 1896. december huszonhetedikén született Carl Zuckmayer német író, drámaíró, költő és forgatókönyvíró.

30 éve, 1991. december huszonhetedikén hunyt el Hervé Guibert francia író, újságíró és grafikus.

5 éve, 2016. december huszonhetedikén hunyt el Anthony Cronin ír költő, író, kritikus, szerkesztő és ügyvéd.

365 esztendeje, 1646. december huszonnyolcadikán hunyt el Franqois Maynard francia barokk költő.

315 esztendeje, 1706. december huszonnyolcadikán hunyt el Pierre Bayle francia író, filozófus és valláspolitikus.

90 éve, 1931. december huszonnyolcadikán született Gáll István magyar író és költő.

5 éve, 2016. december huszonnyolcadikán hunyt el Michel Déon francia író és drámaíró.

220 éve, 1801. december huszonkilencedikén született Ján Galbavý szlovák író, teológus és katolikus pap.

155 éve, 1866. december huszonkilencedikén született Kovács Dezső erdélyi magyar író, esszéíró, kritikus és szerkesztő.

95 éve, 1926. december huszonkilencedikén hunyt el Rainer Maria Rilke impresszionista osztrák költő.

200 éve, 1821. december harmincadikán született Jámbor Pál magyar költő, író és római katolikus pap.

125 éve, 1896. december harmincadikán született Erdélyi József partiumi születésű magyar költő és író.

110 éve, 1911. december harmincadikán született Augusto Frassineti olasz író, költő és műfordító.

40 éve, 1981. december harmincadikán hunyt el Miroslav Krleža horvát író, költő, drámaíró és esszéíró.

20 éve, 2001. december harmincadikán hunyt el Ember Mária magyar írónő, újságíró, műkritikus, fordító, történész és kutató.

100 éve, 1921. december harmincegyedikén hunyt el Kiss József magyar költő és szerkesztő.

85 éve, 1936. december harmincegyedikén hunyt el Miguel de Unamono spanyol író, költő és filozófus.

*

- 330 esztendeje, 1691. decemberében hunyt el Miron Costin román krónikaíró.

Érdemes tudni

75 éve, 1946. december elsején jelent meg Budapesten az Élet és Tudomány hetilap első száma.

100 éve, 1921. december másodikán született Dancsuly András székely-magyar pedagógiai író és egyetemi tanár.

90 éve, 1931. december másodikán született Gosztonyi Péter svájci magyar történész és újságíró.

15 éve, 2006. december másodikán hunyt el Veres Mariska magyar származású holland énekesnő és dalszövegíró.

100 éve, 1921. december harmadikán született Erőss János székely-magyar restaurátor, csontfaragó-művész és politikai elítélt.

1 éve, 2020. december harmadikán hunyt el Csics Gyula magyar történész, könyvtárigazgató és tanár.

90 éve, 1931. december ötödikén született Oszóczki Kálmán erdélyi magyar levéltáros és történész.

10 éve, 2011. december hatodikán hunyt el Maros Dezső erdélyi magyar gépészmérnök, szakíró és egyetemi tanár.

50 éve, 1971. december hetedikén hunyt el Kiss Elek székely-magyar pedagógiai és teológiai szakíró, műfordító és unitárius püspök.

70 éve, 1951. december kilencedikén hunyt el Németh Gyula erdélyi magyar egyházi író és művészettörténész.

1 éve, 2020. december kilencedikén hunyt el Juhász Antal magyar néprajzkutató, muzeológus és egyetemi tanár.

1 éve, 2020. december tizenegyedikén hunyt el erdélyi Zepeczaner Jenő magyar történész és muzeológus.

435 esztendeje, 1586. december tizenkettedikén hunyt el Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem.

45 éve, 1976. december tizennegyedikén hunyt el Németh Gyula magyar nyelvész és turkológus.

130 éve, 1891. december tizenhetedikén Veress Ernő székely-magyar római katolikus pap, egyházi író és szerkesztő.

115 éve, 1906. december tizenhetedikén hunyt el Acsády Ignác magyar történész, író és újságíró.

30 éve, 1991. december tizenkilencedikén hunyt el Kurt Horedt erdélyi szász őstörténész és régész.

110 éve, 1911. december huszonegyedikén született Erőss László székely-magyar helytörténész és kántortanító.

110 éve, 1911. december huszonharmadikán jelent meg a Csíkszeredában nyomtatott Csíki Hírlap első száma.

25 éve, 1996. december huszonnegyedikén hunyt el Bustya Endre erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító és Ady-kutató.

1 éve, 2020. december huszonnegyedikén hunyt el Pávai Zoltán erdélyi magyar orvos, anatómus, patológus és egyetemi tanár.

205 éve, 1816. december huszonötödikén született Morócz István gazdasági egyesületi titkár és író.

150 éve, 1871. december huszonötödikén született Balló István székely-magyar történész, tanár és tanfelügyelő.

135 éve, 1886. december huszonötödikén született Kertész Mihály (Michael Curtiz) magyar-amerikai filmrendező.

115 éve, 1906. december huszonhatodikán született Zichy Jenő magyar szakíró, politikus és Ázsia-kutató.

95 éve, 1926. december huszonhatodikán született Tuzson Erzsébet székely-magyar helytörténet-kutató, pedagógiai szakíró és bibliográfus.

95 éve, 1926. december huszonhetedikén született Vajda Lajos székely származású erdélyi magyar történész.

90 éve, 1931. december huszonhetedikén hunyt el Kultsár András erdélyi magyar közíró és kritikus.

415 esztendeje, 1606. december huszonkilencedikén hunyt el Bocskai István, Erdély fejedelme (165-1606).

20 éve, 2001. december huszonkilencedikén hunyt el Kepes György magyar származású festő, tervező, fotóművész és képzőművészeti író.

225 éve, 1796. december harmincadikán született Veselényi Miklós erdélyi születésű magyar politikus.

10 éve, 2011. december harmincadikán hunyt el Eva Zeisel (Striker Éva Amália) magyar származású amerikai formatervezőnő, szobrász és keramikus.

60 éve, 1956. december harmincegyedikén hunyt el Mátyás Mátyás székely-magyar sebészorvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.