A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium 2025-ös évfordulói

 

A 2025-ös esztendőben a Márton Áron Főgimnázium könyvtára az iskola hajdani neves személyiségeinek bemutatásával is foglalkozik.

A megemlékezés egy kiállításon belül valósult meg. Hiszen a gimnázium könyvtárában, a folyósók falain és a múzeumban, ha nem is egy helyen, de részben megtalálható az anyag nagy része.

Ezeknek a múltbéli lenyomatoknak közvetítő szerepük van. Megmutatni, felélénkíteni azokat az értékeket, azokat az embereket, amik és akik által a gimnázium megszerezte tekintélyét.

A kiállításban szereplő hajdani tanárok, diákok és az intézményt segítő egyének kimondottan ehhez az esztendőhöz kötődő évfordulós személyek. Noha nem mindenkit lehet megjeleníteni a régi időkből, de az expozíció mégis ad egy szeletet belőle.

A kiválasztott gimnáziumi személyek alfabetikus sorrendben így következnek: Albert Antal, Baka János, Boga Lajos, Élthes Gyula, Ferencz Béla, Glósz Miksa, Kassai Lajos, Kájoni János, Kristó András, Márton Áron, Márton Ferenc, Mártonffy György, Miklós József, Nagy András György, Sárosi Bálint, Szőcs János, Vásárhelyi Péter, Zsögön Zoltán.

A fotók nagy része az iskolánkban is megtalálható. A többit a Hargita Megyei Kájoni János Megyei Könyvtár Személyiségek adatbázisának portréiból kölcsönöztem.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Könyvcserebere a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban

 

A Magyar Kultúra Napja alkalmából szerveztük meg első könyvcserebere akciónkat, abból a meggondolásból kiindulva, hogy mindenkinél lapul a könyvespolcon egy olyan könyv, amelyet már kiolvasott, de már nem tartana meg, ajándékba is kapott egy példányt belőle esetleg nem szeretett annyira vagy épp annyira tetszett, hogy másokkal is megosztaná, vagy egyéb okok miatt továbbadna, és amely helyett szívesen kézbe venne egy másikat. Különleges, vagy némely olvasó szemében furcsának tűnő rendezvényünkre iskolánk dísztermében illetve a könyvtárban került sor. 

 

Az érdeklődőknek csak két szabályt kellett betartani: olyan kiadványt hozzon, amilyent ő is szívesen kézbe venne és annyi könyvvel távozzon, ahánnyal érkezett.

Bízom benne, hogy a résztvevő diákok és pedagógusok egyaránt egy élménnyel gazdagodtak és egy nagyszerű olvasmánnyal távoztak, amely eddig más személy kincse volt. 

Hatos Melinda,

könyvtáros

A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola csatlakozott a Nemzetközi könyvjelzőcsre programba

Idén újra bekapcsolódtunk a Nemzetközi könyvjelzőcsere program izgalmas világába!

A program keretében egy portugál iskolával, a Vila Pouca de Aguiar településen működő intézménnyel kerültünk kapcsolatba. A projekt lényege, hogy a világ különböző pontjain lévő iskolai könyvtárak diákjai saját készítésű könyvjelzőket küldenek egymásnak, ezzel is erősítve a nemzetközi kapcsolatokat és az olvasás szeretetét.

Nagy örömmel osztjuk meg veletek a 6. osztályos tanulóink gyönyörű alkotásait, amiket a portugál diákoknak küldtünk el. Cserébe mi is csodálatos könyvjelzőket kaptunk tőlük, amelyeket a további képeken láthattok.

A programot Péterfy Ágnes angoltanárnőnk, igazgatóhelyettesünk koordinálta, aki szívvel-lélekkel támogatta a kezdeményezést!

Csodaszép könyvjelzők születtek a gyerekek keze alatt - minden egyes darab egy kis műalkotás! Köszönjük, hogy általatok egy kicsit közelebb került hozzánk Portugália.

Forrás: A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola Facebook oldala: https://www.facebook.com/bethlengaboraltalanosiskolakonyvtara/ 

Dunkler Réka,

könyvtáros

A különös növényevő sajátos univerzuma

  Han Kang regénye, a Növényevő, az irodalmi Nobel-díj kapcsán került a kezembe. Nem hagyhattam ki, hiszen nem akármilyen könyvről van szó. Néhányan, ha nem is ajánlották, de utaltak rá.

A regény Jonghje nem éppen hétköznapi történetéről szól. Három ember szemszögéből is láthatjuk az események folyását. Az egyik a férje, a másik a sógora, a harmadik a lánytestvére.

A férje azért vette volt el feleségül, mert olyan átlagosnak tűnt, és úgy gondolta, sok vizet nem fog zavarni. Egy darabig így is volt, de amikor szörnyű álmok kezdték gyötörni egyik napról a másikra, átment vegetáriánusba. Konkrétan, csak növényi eredetű ételeket volt hajlandó enni. Ez a helyzet napról-napra egyre durvább lett. Viselkedése egyre szokatlanabbá vált. A család először csak a szokásos, terjedőben lévő bolondságnak tudta be. Viszont amikor észrevették a helyzet súlyosságát, akkor már saját elképzelésük szerint próbálták megmenteni. Sajnos, tervük kudarcba fulladt. Végezni akart magával, ezért kórházba kellett szállítani.

Az első részben azt vesszük észre, hogy miközben Jonghje a ránehezedő szokásvilágtól igyekszik megszabadulni, ezzel saját magát építi le.

A második kiskönyvben a sógora meséli el a Jonghje történetét. Ebben még annyi hétköznapi sincs, mint az előző részben. A vegetáriánus asszonyka sógora művésznek vallja magát. Sikerül a sógornőjét meggyőznie arról, hogy egyik elképzelt művészi álmát megvalósítsa. Gyönyörű virágokat pingál a hölgy meztelen testére, amit felvesz videóra is. Itt is elfajulnak a dolgok. Szerepet kap benne a vágy. A testétől való megszabadulás nyomja rá bélyegét a nő létére. Anélkül pedig az élet már nem létezhet.

Az utolsó mesélő a nővére vívódásairól szól, aki rendszeresen látogatja beteg húgát a kórházban. Míg Jonghje meg akar szabadulni mindentől, ami nyomasztja, bármibe is kerül, testvérének közelről sem sikerül. Néha megérinti a kötelékek feloldásának varázsa, de valahogy a gyereke miatt sem tud lépéseket tenni afelé. A testvéri hűség arra kötelezi, hogy kitartson mellette, amikor már „szerettei” nagy része lemond róla. Pedig az orvosoknak sem egyszerű feladat a húgát kezelni. Jonghje egy idő után semmilyen ételt nem akar elfogadni. Az orvosok mesterségesen próbálják táplálni. Sajnos ők is kudarcot vallanak. Nekik sem sikerül az önpusztító folyamatot visszaállítani. A tragikus életképek utáni befejezés csak sejteti a történet kimenetelét. Mégis, az olvasó számára egyértelművé válik a végkifejlet.

* * *

Jonghje vegetáriánus életformájától kezdődően egy mániának látszó cselekedetre építi fel létét. Tettével eleinte csak az erőszak ellen tiltakozik. Később mindez átalakul. Egyre hangsúlyosabban kezdi zavarni minden, ami emberi. Növényként inkább el tudja képzelni az életét. Ebből is lehet látni, hogy nem kívánja saját halálát, de amit ő akar, az megvalósíthatatlan. Egyszerűen nem lehet átváltozni…

*

A regényt kizárólag felnőtteknek ajánlom. Nem valószínű, hogy kíméletes olvasmány a gyengébb idegzetűek számára. Azért érdemes átrágni olvasókörökben, vagy biblioterápiás csoportokban, csakis akkor, ha erre van igény. 

Borbé Levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél, 2025/2. számából

 Virtuális ajtó a közönségnek

Megújult a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár honlapja, ahol akár személyre szabott könyvajánlót is kérhetünk, de azt is jelezni lehet, ha szeretnénk, hogy a könyvtár beszerezzen bizonyos címeket. Szonda Szabolccsal, a könyvtár igazgatójával B. Szabó Zsolt beszélgetett a könyvtárak jelenéről, jövőjéről és a közösségben betöltött szerepének változásairól.

Forrás és a beszélgetés itt: https://youtu.be/jKY_K7yR0zY

Ismét elkezdődött a Könyvkaland

A Bod Péter Megyei Könyvtár gimnáziumi tanulók jelentkezését várta Könyvkaland című olvasásnépszerűsítő vetélkedőjének 2025-ös kiadására.

A vetélkedő 2025. január 10. és március 10. között zajlik, 5–8. osztályos diákoknak szól. A részt vevő csapatok elolvasnak egy-egy korosztályuknak ajánlott irodalmi művet, és ezzel kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk, teljesíteniük. Két online forduló után részeredményt hirdetnek, majd a legjobban teljesítők részt vesznek a döntőben, amelyet a könyvtárban szerveznek meg.

Jelentkezni 2025. január 28-ig az első feladatlap megoldásainak beküldésével lehetett.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/hu/konyvkaland-2025.html

 

Párbeszéd erdélyi magyar írókkal a könyvtárakban

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita megye nyolc települési könyvtára csatlakozott az Iskola Alapítvány, az RMDSZ, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által támogatott Vidékek, irodalmak elnevezésű programhoz, párbeszédet kezdeményezve a könyvtárakban kortárs erdélyi magyar írókkal.

A magyar kultúra napi eseménysorozat révén személyes találkozásra került sor a kortárs erdélyi magyar irodalom ismert és elismert képviselőivel, Botházi Mária és Zsidó Ferenc írókkal.

Forrás és bővebben itt:

https://fb.me/e/2RMPi5iOq

https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0JWcKYNg9fTfCqAqepkXnfD2Lr2GzyoPgxHh49jPPkySTAvZNhxHAKDKabarudccpl

Botházi Mária és Zsidó Ferenc a Kájoni János Megyei Könyvtár kulturális nagykövetei 2025-ben

A Kájoni János Megyei Könyvtár az elmúlt évekhez hasonlóan 2025-ben is bekapcsolódott a Hargita megyei, magyar kultúra napi eseménysorozatba.

Rendhagyó módon, de hagyományteremtő jelleggel, olyan kulturális nagyköveteket kért fel a partnerségre, akik a lehetőségekhez mérten segíthetik a könyvtár tevékenységeit, népszerűsíthetik a könyvtári programokat, és partnerek lehetnek a fiatalok szellemi, kulturális fejlődéséért folytatott munkában.

Ily módon a könyvtár 2026 januárjáig együtt dolgozik Botházi Mária és Zsidó Ferenc írókkal a következő tevékenységek és programok mentén: író- olvasó találkozók, fiataloknak szervezett irodalmi estek, könyvtári rendezvények és egyéb események.

A Kájoni János Megyei Könyvtár hosszútávú víziója, hogy az olvasók, fiatalok és minden lelkes érdeklődő személyesen is találkozzon olyan szerzőkkel, akiket nap mint nap olvasnak, és akik a kor meghatározó személyiségei. A felnövekvő generációk számára kiemelten fontosak a példaképek és az üzenetek. Így a két szerző munkája az irodalom szeretete mellett segítheti az ifjúságot abban is, hogy bizonyos szituációkban miként kell hallgatni az intuícióra, belső hangra, s ezt miként lehet kellő alázattal, humorral és mélységgel tenni. Az is fontos lehet a fiatalok számára, hogy a részletek mögött meglássák az egészet, a fő üzenetet, amely segítségével szárnyalhatnak, építkezhetnek, s ezt csak is olyan személyek példája adhatja meg számukra, akik hasonló szemlélettel és lendülettel alkotnak.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1347/bothazi-maria-es-zsido-ferenc-a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-kulturalis-nagykovetei-2025-ben

Beszélgetések az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakjaival

Különleges év volt 2024, hiszen egy új beszélgetősorozat indult a Maszol oldalán. A Mi fér bele egy könyvbe című, hétről-hétre megjelenő sorozat az erdélyi magyar irodalom népszerűsítését tűzte ki célul. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Iskola Alapítvány megbízásából, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával készült beszélgetések sora ugyan nem ért még véget, de már így is számos alkotót sikerült megszólaltatni.

Ezeket az interjúkat szedték most csokorba.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Maszol-2024-ben-az-erdelyi-magyar-irodalom-kiemelkedo-alakjaival-beszelgettunk

 

Ezeket a könyveket olvasták 2024-ben az erdélyi magyarok

A székelyföldi könyvtárakban romantikus lektűröket kölcsönöznek a leggyakrabban, de azért a könyvkereskedések eladásaiból az is látszik, hogy az irodalom iránt is van érdeklődés, Mircea Cărtărescu, Nádas Péter, Han Kang és Jón Kalman Stefánsson regényei is a legkeresettebbek között vannak. Sőt, egy pillanatra még TGM Kolozsvári esszéi is feltűnnek. Az erdélyi könyvesboltok és könyvtárak körében készítettek minifelmérést, hogy megtudják, mit olvastak 2024-ben az erdélyi magyarok.

A körképhez megkeresték a négy székelyföldi városban is könyvesbolttal rendelkező Gutenberget, az online rendelések révén egész Romániában elérhető Bookline-t (ők a cikk megjelenéséig nem válaszoltak), valamint a főleg erdélyi kiadványokat forgalmazó kolozsvári Idea Könyvteret, majd a három, magyar olvasók által leginkább látogatott megyei – a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtártól, a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtártól, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtártól – és egy városi könyvtártól – a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtártól – is elkérték a leggyakrabban kölcsönzött könyvek listáját – lehetőség szerint külön a felnőtt, illetve külön a gyermek- és ifjúsági könyvek topját. Emellett arra kérték a könyvtárosokat, hogy osszák is meg a tapasztalataikat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2025/01/21/olvasas-konyv-konyvtarak-erdely-2024

 

Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány

Idén ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány, egy nagyméretű falinaptár, amely az 1525-ös év elején készült Nagyszebenben. A nyomtatvány különlegessége, hogy a következő ötven év mozgó ünnepeinek időpontját tartalmazza, és egykor a városi tanács megrendelésére Lucas Trapoldner és Valentinus Corvinus nyomdászok készítették. Ez a kiadvány az erdélyi könyvnyomtatás hajnalát jelzi, hiszen a Mohács előtti időszakban mindössze három nyomda működött Magyarország területén.

A naptár kiadása ígéretes üzleti vállalkozásnak tűnt, azonban a szász városban hamar elterjedt lutheri reformáció miatt a katolikus szellemiségű kiadvány nem aratott hosszú távú sikert. A megmaradt példányokat idővel újrahasznosították, hátoldalukra imákat nyomtattak, sőt néhányat könyvkötésre használtak fel.

A 20. század közepén a Teleki-Bolyai Könyvtárban régi könyvek kötéséből bontották ki a nyolc fennmaradt példányt, amelyeket később azonosítottak. Ezek a sérült és hiányos nyomtatványok ma már könyvtörténeti ritkaságnak számítanak. A kiállítás betekintést nyújt a nyomtatvány történetébe és a korabeli nyomdászati technikákba.

A minikiállítás 2025. február 7-ig tekinthető meg.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/otszaz-eves-az-elso-erdelyi-nyomtatvany-minikiallitassal-tisztelegnek-elotte-a-teleki-tekaban

 

Műfordítók a tanítóképzőben

2025. január 14-én a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központjában megtartott író-olvasó találkozó a tíz irodalmi alkalomból álló, a kortárs erdélyi irodalom kiválóságait bemutató rendezvénysorozat hetedik eseménye volt. A helyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával a tanítóképző is bekapcsolódott egy sikeres pályázat által megvalósításra kerülő rendezvénysorozatba, az Iskola Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség partnerségében, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, amely szinte egyedülálló és példaértékű egész Erdélyben. Társszervező a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, partnerintézményei pedig a Bod Péter Tanítóképző és a Vigadó Művelődési Központ.

A rendezvény meghívottja két ismert és elismert műfordító volt: a Kolozsváron élő Szenkovics Enikő és Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A találkozón részt vevő középiskolások és pedagógusok bepillantást nyerhettek a műfordítás kulisszatitkaiba. A meghívottak beszélgetőtársa Deák Ferenc, a tanítóképző magyartanára volt, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárat Jakabos Laura képviselte. A műfordítókat házigazdaként Deák Magdolna iskolaigazgató köszöntötte.

A találkozó végén Szenkovics Enikő Franz Hodjak Lélegzetvételek című kötetéből olvasott el egy magyarra általa tolmácsolt verset, Szonda Szabolcs pedig Alexandu Mușina Macska-e a cica? című verseskötetéből. Az író-olvasó találkozó a tanulók által feltett kérdések megválaszolásával és közös fényképkészítéssel ért véget.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/rendezvenyek/hulloido-szekely-identitasepites-a-1920-szazadban

 

 Markó Béla író-olvasó találkozója Bardócon

Az RMDSZ által indított irodalomtámogatási program keretében 2025. január 17-én író-olvasó találkozót tartottak Markó Béla író-költővel a bardóci művelődési házban.

A rendezvény házigazdája Tokos Eszter helybeli könyvtáros volt, a szerző beszélgetőtársa pedig Szakács-Kádár Juliánna.

Markó Béla modern meséi a valóságból nőnek ki, közvetlen, néhol lírai hangon ábrázolják a kisfia, Balázs környezetét, gondolkodását, a természet mikrovilága iránti érdeklődését, fogékonyságát. Egy-egy mesében maga a mesélő is szereplővé válik, az egyes szám első személyű narrációnak köszönhetően érzékeljük a költő-író érzékeny valóságlátását, amely közel áll a gyermeki látásmódhoz. Vannak tanulságos mesék is. Markó gyermekprózája a felnőtt olvasó számára is újdonságként hat, hiszen minden sorában ott látja, érzi, hallja a költőt. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy ha a költő írni kezd, abból csak jó származhat: líraisággal teli, érzékeny látásmód annak a világnak az apró dolgairól, amely nap mint nap körülölel, csak nem vesszük észre. Költő és gyermek bensőséges találkozásáról, együttgondolásáról tanúskodnak a gyermekversei.

Markó Béla gyermekverseiben ott lehet érezni ezt a szeretetet, ezt az odafordulást, családi melegséget, sőt, a verseknek köszönhetően bebarangolhatjuk ezt a csodákkal tele, a természet mindenféle élőlényeivel állataival, növényeivel benépesített tündéri kertet, amelyet ezúttal is kisfiúknak és kislányoknak kínál fel a szerző.

A rendezvényen Kolumbán Álmos Gergő elszavalta a költő Éjjeli koncert című versét. A találkozó végén a résztvevők vásárolhattak a szerző Autóbusz Kufsteinba, illetve A pitypangok királya című kötetéből.

Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/marko-bela-iro-olvaso-talalkozoja-bardocon.html

 

Cseke Péter, a szellemtartomány-építő

Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte 2025. január 30-án a hazai magyar szociográfia, újságírás és újságíróképzés, irodalom- és szellemtörténet kiemelkedő személyisége, egyénisége, Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár. A rendkívül termékeny szerző születésnapjára jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában Irodalmunk arculatépítői című kötete.

Otthonirodalomnak, szülőföldirodalomnak is nevezik Cseke Péter szociográfiai munkásságát. Mint nemzedékének sok jeles, kiemelkedő tagja, ő is a népi demokráciának nevezett korszak hajnalán indult világfelfedező útjára, tehetsége és kitartása a szellem magaslataiba emelte. Aniszi Kálmán szavaival élve, messziről indult, „nem csak földrajzi értelemben”, a mostoha körülményekkel dacolva tornászta fel magát „a legigényesebb szellemi elvárások szintjére”, hátrányos helyzetét előnnyé változtatta, ugyanis – mint ő maga vallja – a falu világát nem újságíróként ismerte meg: beleszületett.

Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/muhely/cseke-peter-a-szellemtartomany-epito

 

A magyar kultúra napján ünnepelte születésnapját a 35 éves Helikon

A kolozsvári irodalmi folyóirat a magyar kultúra napján évfordulót is ünnepelt a Vallásszabadság Házában. A lap szerkesztősége és vendégei az évfordulós lapszám bemutatójával és irodalmi esttel köszöntötték az eseményt. A 2025 / 01. szám ünnepi külsőt öltve a jubileumra koncentrál. A 36 szerző írásait felvonultató gazdag összeállítást a főszerkesztő Karácsonyi Zsolt Ahol szerencsére nincs új a nap alatt című vezércikke nyitja. Az ő gondolataiból idézve köszöntjük a közkedvelt folyóiratot.

„Ünneplünk, mert minden okunk megvan rá. Bizony mondom néktek, így van ez. Csakhogy az előbbi formulát, annak változatait Heltai Gáspár fabuláinak végén találhatja meg könnyedén bárki, itt pedig rögtön a mondandó elejére helyeződik, miként a Helikon is előbb volt, van, előbbre való is, mint a mindenkori létrehozók. Ezt tanultuk az előttünk járóktól, hogy eszközei, éveken, évtizedeken át előmozdítói kell legyünk annak, amit a Helikon jelent, amit a lapelődök is célul tűztek ki, amit a lap alapítói is egyértelmű tényként kezeltek, az utolsó: még Utunk-, és az első, már Helikon-lapszámtól kezdve. (…)”

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/35-eves-a-helikon

Kimutatták: a könyvtáraktól tényleg jobb hely a világ

A könyvtárak sokak fejében úgy vannak meg, mint unalmas és fárasztó helyek. Viszont egy friss kutatás szerint sok ezer embernek nyújtanak otthont, sőt, boldogságuknak egyik alapját képezi, hogy rendszeresen járhatnak könyvtárba.

Egy új amerikai kutatás szerint a könyvtárak nagyban javítják egy társadalom életkörülményeit, sőt, boldogságot és nyugalmat idéznek elő. A New York Public Library, ami közel 53 millió tétellel az 5. legnagyobb könyvtár a világon, még tavaly novemberben publikálta a kutatását, amelyben csaknem kétezer, egészen pontosan 1974 könyvtárhasználó élményeit és tapasztalatait vizsgálták.

A kutatás szerint a könyvtárak átlagosan jó hatással vannak az emberekre, közérzetükre és a társadalom egészére. Sőt, az alacsonyabb társadalmi rétegek számára a könyvtárak még nagyobb előnyöket jelentenek.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/konyvtar_olvasas_kutatas_amerika_felmeres_boldogsag.html

 

Mi fér bele egy könyvbe? Interjú a 80 éves Ferenczes Istvánnal

A Csíkpálfalván született, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő és újságíró 2025. január 1-én töltötte be a nyolcvanadik életévét.

Ha valakinek akad mesélnivalója az erdélyi kortárs magyar irodalom elmúlt évtizedeiről, akkor Ferenczes István igencsak előkelő helyet foglal el ebben a társaságban. Életműve önmagáért beszél, hiszen nevéhez több tucat vers- és prózakötet, esszék és publicisztikák, szociográfiai riportok fűződnek, így nagyon nehéz kiválasztani azt az egy könyvet, amit egy ilyen találkozáskor fókuszba lehet helyezni. A választás végül a 2018-ban – és azóta már újra kiadott – Veszedelmekről álmodom című önéletrajzi műre esett, de ez korántsem jelenti az életmű megfelelő mértékű elemzését, amelyre itt már csak terjedelmi okokól sem kerülhetett sor.

A beszélgetésből viszont sok mindenre fény derül, hiszen Ferenczes István élete során rengeteg tapasztalatot halmozott fel, ezek közül pedig nem mindegyik tartozik a szívderítő kategóriába. A nehézségeken ellenben mindig sikerült felülkerekedni, nem utolsósorban mind a mai napig meglévő sajátos és humorral átszőtt szemléletmódjának köszönhetően, amiből mi is sokat tanulhatunk.

Nem mellékes az irodalom- és művelődésszervezés terén kifejtett munkássága sem, hiszen neki köszönhető, hogy az erdélyi magyarság egy olyan szellemi és szakmai műhellyel lett gazdagabb a kilencvenes évek második felétől, mint a Székelyföld folyóirat. Ha már itt tartunk, akkor feltétlenül meg kell említeni a Székely Könyvtár égisze alatt megjelent száz kötetet, ami szintén az ő ötlete nyomán valósult meg.

Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/Mi-fer-bele-egy-konyvbe-Ferenczes-Istvannal-beszelgettunk

Szivárvány gyermeklap: 45 éves a „mesei és verses univerzumba vezető átjáró”

Immár 45 éves lett, hiszen 1980 januárjában jelent meg első ízben az óvodások és kisiskolások számára szerkesztett Szivárvány gyermeklap, amely kezdetben A haza sólymai címen látott napvilágot. László Noémi főszerkesztőt – aki az ugyanazon szerkesztőségben készülő, nagyobbaknak szóló Napsugár lap főszerkesztője is – arról kérdezték, hogy végigtekintve a Szivárvány 45 éves múltján, végiglapozgatva a régebbi számokat, valamint négyéves főszerkesztői munkájából kiindulva milyen volt, milyen lett a legkisebb olvasóknak szóló folyóirat.

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/szivarvany-gyermeklap-45-eves-mese-vers

Elhunyt Györffi Kálmán író

2025. január 7-én, életének 80. évében Gyergyószentmiklóson elhunyt Györffi Kálmán író.

1945. március 26-án született Erdőszentgyörgyön. A marosvásárhelyi Unirea Középiskola elvégzése után (1963) először építészeti technikumba járt, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1976). Gyergyószentmiklóson tanított, majd 1980-tól az Előre marosvásárhelyi munkatársa volt. Rövid ideig az Igaz Szó szerkesztőségében is dolgozott. 1989 után ismét Gyergyószentmiklóson volt tanár.

Első írása az Ifjúmunkásban jelent meg (1968), majd az Utunk, Igaz Szó is közölte novelláit, kisregényeit.

Forrás-kötetét, a Csendes hétköznapok c. novellagyűjteményt 1973-ban adta ki a Kriterion.

Prózáját már indulásakor plasztikus ábrázolásmód, érzékletesség, pontos nyelvkezelés, életközelség jellemzi. Bensőségesen, kivételes érzékenységgel ábrázolja a hétköznapok, az egyszerű emberek világát. Kezdettől fogva a novella vagy elbeszélés biztos kezű mesterének tekintik kritikusai is. Később nagy sikerű kisregényeket is írt (Házavatás, Ágnes, A visszatekintő, A nagy kórház). Sodoma, avagy kiáltás az emberért című, bibliai tárgykörű drámája (Igaz Szó 1982/9) önmeghatározása szerint „groteszk játék”: tiltakozás az atomháborúval fenyegető fegyverkezési verseny ellen.

Válogatott novellái a Székely könyvtár sorozatban jelentek meg Csíkszeredában 2017-ben.

Forrás: http://www.iroszovetseg.ro/index.php/elhuny-gyorffi-kalman/

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

Februári évfordulók 2025

 250 éve, 1775. február elsején született Antonio Puigblanch spanyol költő, filológus és politikus.

140 éve, 1885. február elsején született Kelemenné Zathureczky Berta székely-magyar író és zeneszerző.

110 éve, 1915. február elsején született Kabos Éva erdélyi magyar költő, közíró és tisztviselő.

35 éve, 1990. február elsején hunyt el Sziveri János vajdasági magyar költő, író, lapszerkesztő és dramaturg.

325 esztendeje, 1700. február másodikán született Johann Christoph Gottsched német író, dramaturg és irodalomtudós.

205 éve, 1820. február másodikán született Multatuli holland író, politikus és publicista.

150 éve, 1875. február másodikán született Anette Kolb német író és esszéista.

140 éve, 1885. február másodikán született Aldo Pallazzeschi (Giurliani) olasz novellista, költő és esszéíró.

80 éve, 1945. február másodikán hunyt el Vécsey Leó magyar író, újságíró, szerkesztő és műfordító.

70 éve, 1955. február másodikán hunyt el Nadányi Zoltán erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

55 éve, 1970. február másodikán hunyt el Bertrand Russel filozófus, író, matematikus, logikatudós és szociológus.

15 éve, 2010. február másodikán hunyt el Rosa Lobato de Faria portugál író, színész és dalszerző.

290 éve, 1735. február harmadikán született Ignacy Krasicki lengyel szatirikus író, költő, és újságíró.

155 éve, 1870. február harmadikán született Ada Negri olasz költő és író.

95 éve, 1930. február harmadikán született Csoóri Sándor magyar költő, író, esszéista és politikus.

520 esztendeje, 1505. február negyedikén született Mikołaj Rej lengyel reneszánsz költő, író, műfordító és politikus.

285 éve, 1740. február negyedikén született Carl Michael Bellman svéd költő, zenész és zeneszerző.

205 éve, 1820. február negyedikén született Božena Němcová cseh író, költő és kiadó.

180 éve, 1845. február negyedikén született Giovanni Camerana olasz költő, művészkritikus és bíró.

125 éve, 1900. február negyedikén született Jacques Prévert francia költő és színházi rendező.

100 éve, 1925. február ötödikén hunyt el Antti Amatus Arne finn mesekutató, folklorista és egyetemi tanár.

80 éve, 1945. február ötödikén hunyt el Dobay Olga székelyföldi származású magyar költő, újságíró és zenetörténész.

25 éve, 2000. február ötödikén hunyt el Göran Tunström svéd író, költő és fordító.

300 éve, 1725. február hatodikán hunyt el Szulhan Szaba (Sulkhan-Saba) Orbeliani grúz író, tudós és államférfi.

145 éve, 1880. február hatodikán hunyt el Csepreghy Ferenc magyar drámaíró, író és költő.

110 éve, 1915. február hatodikán született Biróné Váró Éva székely-magyar költő.

40 éve, 1985. február hatodikán hunyt el Inger Hagerup norvég író, drámaíró és költő.

40 éve, 1985. február hatodikán hunyt el James Hadley Chase angol thriller-író.

30 éve, 1995. február hatodikán hunyt el James Merill amerikai költő.

30 éve, 1995. február hatodikán hunyt el Mira Lobe osztrák gyermekkönyvíró.

10 éve, 2015. február hatodikán hunyt el Ásszija Dzsebár (Assia Djebar) algériai író, műfordító és filmkészítő.

185 éve, 1840. február hetedikén született Beniczkyné Bajza Lenke magyar író és újságíró.

5 éve, 2020. február hetedikén hunyt el Pierre Guyotat francia író és színdarabíró.

140 éve, 1885. február hetedikén született Harry Sinclair Lewis amerikai író, drámaíró és szerkesztő. Ismert műve a Babbitt.

115 éve, 1910. február nyolcadikán született Kovács Katona Jenő magyar író, újságíró és szerkesztő.

105 éve, 1920. február nyolcadikán hunyt el Richard Fedor Demhel német költő és drámaíró.

90 éve, 1935. február nyolcadikán hunyt el Eemil Nestor Setälä finn filológus, nyelvész, népköltészetkutató és politikus.

65 éve, 1960. február kilencedikén született David Simon író, újságíró, forgatókönyvíró és producer.

250 éve, 1775. február tizedikén született Charles Lamb angol író, esszéista és kritikus.

240 éve, 1775. február tizedikén hunyt el Montesquieu francia filozófus és író. Ismert művei: Perzsa levelek, A törvények szelleméről.

135 éve, 1890. február tizedikén született Boris Leonyidovics Paszternak orosz költő, író, esszéíró és műfordító. Világsikerű alkotása a Zsivago Doktor.

20 éve, 2005. február tizedikén hunyt el Arthur Miller amerikai drámaíró és esszéista. Kiemelkedő művei: Az ügynök halála, Salemi boszorkányok, Pillantás a hídról.

5 éve, 2020. február tizedikén hunyt el Pavel Vilikovský szlovák író, műfordító és újságíró.

645 esztendeje, 1380. február tizenegyedikén született Poggio Bracciolini olasz író, műfordító, filozófus és történész.

270 éve, 1755. február tizenegyedikén hunyt el Scipione Francesco Maffei olasz író, drámaíró, művészkritikus, régész és katona.

185 éve, 1840. február tizenegyedikén született Abafi (Aigner) Lajos bánáti magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvkiadó, bibliográfus és lepkész.

120 éve, 1905. februárt tizenegyedikén született Bratko Kreft szlovén író, drámaíró és esszéíró.

110 éve, 1915. február tizenegyedikén született Patrik Leigh Fermor brit író, utazó és katona.

110 éve, 1915. február tizenegyedikén született Vaszilij Nyikolajevics Azsajev (Vasili Nikolaevich Ajaev) szovjet-orosz író.

60 éve, 1965. február tizenkettedikén hunyt el Pekri Géza erdélyi magyar emlékíró.

60 éve, 1965. február tizenkettedikén hunyt el Eduard Munninger osztrák író, pedagógus és zenész.

45 éve, 1980. február tizenkettedikén hunyt el F. Rácz Kálmán magyar író, műfordító és szerkesztő.

40 éve, 1985. február tizenkettedikén hunyt el Conrad Detrez belga-vallon író, újságíró és diplomata.

40 éve, 1985. február tizenkettedikén hunyt el Salvador Espriu i Castelló katalán író, költő és drámaíró.

180 éve, 1845. február tizenharmadikán született Degerando Antonina magyar pedagógus, műfordító és író.

80 éve, 1945. február tizenharmadikán született Vető Miklós magyar költő és író.

25 éve, 2000. február tizenharmadikán hunyt el Katkó István magyar író és újságíró.

15 éve, 2010. február tizenharmadikán hunyt el Lucille Clifton amerikai költő, író és pedagógus.

140 éve, 1885. február tizennegyedikén hunyt el Jules Vallès francia író, újságíró és politikus.

65 éve, 1960. február tizennegyedikén hunyt el Alfred Huggenberger német ajkú svájci író.

50 éve, 1975. február tizennegyedikén hunyt el Sir Pelham Grenville Wodehouse brit író, színműíró és dalszövegíró.

190 éve, 1835. február tizenötödikén született Dimítriosz Vikélász görög író, üzletember és könyvtáralapító.

185 éve, 1840. február tizenötödikén született Titu Maiorescu román író, filozófus, esszéista, műfordító és politikus.

145 éve, 1880. február tizenötödikén született Joseph Hergesheimer amerikai író.

105 éve, 1920. február tizenötödikén született Piet van Aken flamand író, esszéíró és szerkesztő.

5 éve, 2020. február tizenötödikén hunyt el Soóky László felvidéki magyar költő, író, drámaíró és publicista.

950 esztendeje, 1075. február tizenhatodikán született Vitalis Ordericus (Orderic) angol krónikás, bencés szerzetes.

835 esztendeje, 1190. február tizenhatodikán hunyt el Szaigjó Hósi (Saigyō Hōshi) japán költő, író és szerzetes.

125 éve, 1900. február tizenhatodikán született Bodnár Mária partiumi magyar író, pedagógus és esszéista.

30 éve, 1995. február tizenhatodikán hunyt el Julia Ferrer perui író és költő.

30 éve, 1995. február tizenhatodikán hunyt el Victor Kernbach román vallástörténész, író, költő, filozófus, műfordító és szerkesztő.

1585 esztendeje, 440. február tizenhetedikén hunyt el Mestrop Mastok örmény szerzetes író és fordító.

310 esztendeje, 1715. február tizenhetedikén hunyt el Antonie Galland francia orientalista és műfordító.

150 éve, 1875. február tizenhetedikén hunyt el Atis Kronvalds lett író, nyelvész, publicista és pedagógus.

15 éve, 2010. február tizenhetedikén hunyt el Szilágyi Ferenc magyar nyelvész, irodalomtörténész, költő, író és filológus.

5 éve, 2020. február tizenhetedikén hunyt el Ror Wolf német író, költő és művész.

5 éve, 2020. február tizenhetedikén hunyt el Charles Portis amerikai író és forgatókönyvíró.

5 éve, 2020. február tizenhetedikén hunyt el Jens Bjerre dán önéletrajzíró, újságíró, forgatókönyvíró, filmrendező és utazó.

245 éve, 1780. február tizennyolcadikán hunyt el Donalitius litván költő és lelkész.

200 éve, 1825. február tizennyolcadikán született Jókai Mór magyar író. Máig is népszerű alkotásai: Erdély aranykora, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földes úr, Szegény gazdagok, Az új földesúr, Mire megvénülünk, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, Névtelen vár, Rab Ráby, Szeretve mind a vérpadig, A lőcsei fehér asszony, A Bálványos vár, Gazdag szegények, Sárga rózsa.

240 éve, 1875. február tizenkilencedikén született Szemere Pál magyar költő, író és fordító.

205 éve, 1810. február tizenkilencedikén hunyt el Tomás António Gonzaga portugál-brazil költő, író, jogász és politikus.

160 éve, 1865. február tizenkilencedikén született Sven Anders Hedin svéd író, földrajztudós, térképész és felfedező.

105 éve, 1920. február tizenkilencedikén született Jaan Kross észt író, költő és műfordító.

80 éve, 1945. február tizenkilencedikén hunyt el Szalai Oszkár magyar meseíró és hírlapíró.

55 éve, 1970. február tizenkilencedikén hunyt el Révay József magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész és klasszika-filológus.

25 éve, 200. február tizenkilencedikén született Sipos Bella erdélyi magyar író, publicista és folklorista.

175 éve, 1860. február huszadikán született Paul Margueritte francia író.

155 éve, 1870. február huszadikán született Pietre Cornelis Boutens holland költő, klasszicista és misztikus.

100 éve, február huszadikán született Robert Bernard Altman amerikai író, filmrendező, forgatókönyvíró és producer.

95 éve, 1930. február huszadikán született Paul Schuster erdélyi szász (romániai német) író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő és kritikus.

85 éve, 1940. február huszadikán született Czilczer Olga magyar költő, író és zenepedagógus.

20 éve, 2005. február huszadikán hunyt el Dalene Matthee dél-afrikai afrikaans nyelvű író.

10 éve, 2015. február huszadikán hunyt el Jánosházy György erdélyi magyar költő, műfordító, kritikus és szerkesztő.

5 éve, 2020. február huszadikán hunyt el Kovács Erzsébet ausztriai magyar költő, könyvkiadó és művészetpártoló.

315 esztendeje, 1710. február huszonegyedikén született Willem van Haren holland költő és politikus.

140 éve, 1885. február huszonegyedikén született Sacha Guitry francia drámaíró, színész, rendező, producer és író.

55 éve, 1970. február huszonegyedikén hunyt el Johannes Semper észt költő, prózaíró, kritikus, esszéíró és műfordító.

20 éve, 2005. február huszonegyedikén hunyt el Guillermo Cabera Infante kubai író, esszéista, műfordító, kritikus és forgatókönyvíró.

10 éve, 2015. február huszonegyedikén hunyt el Fodor Ákos magyar költő és műfordító.

490 esztendeje, 1535. február huszonkettedikén született Bornemisza Péter költő, író, evangélikus lelkész és nyomdász.

215 éve, 1810 február huszonkettedikén született Grigore Alexandrescu román költő és állatmeseíró.

180 éve, 1845. február huszonkettedikén hunyt el Enrique Gil y Carrasco spanyol költő és író.

90 éve, 1935. február huszonkettedikén hunyt el Fehér Dezső (Fecher) erdélyi magyar író, újságíró és szerkesztő.

45 éve, 1980. február huszonkettedikén hunyt el Oskar Kokoschka osztrák drámaíró, költő, festő és grafikus.

30 éve, 1995. február huszonkettedikén hunyt el Emmanuel Roblès francia író és drámaíró.

5 éve, 2020. február huszonkettedikén hunyt el Kikí Dilumá (Kiki Dimoula) görög költő.

205 éve, 1820. február huszonharmadikán hunyt el Alojzy Feliński lengyel költő, drámaíró, író, fordító, történész és irodalmár.

130 éve, 1895. február huszonharmadikán született Csanády György székely-magyar költő, újságíró és rádiórendező.

80 éve, 1945. február huszonharmadikán hunyt el Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj orosz-szovjet író, költő és újságíró.

70 éve, 1955. február huszonharmadikán hunyt el Paul Claudel francia költő, író és drámaíró.

30 éve, 1955. február huszonharmadikán hunyt el James Herriot brit író és állatorvos.

205 éve, 1820. február huszonnegyedikén született Julian Maciej Goslar lengyel költő és politikus.

140 éve, 1885. február huszonnegyedikén született Juliusz Kaden-Bandrowschi lengyel író és újságíró.

100 éve, 1925. február huszonnegyedikén hunyt el Alois Mrštik cseh író és drámaíró.

10 éve, 2015. február huszonnegyedikén hunyt el Bertrice Small amerikai író.

5 éve, 2020. február huszonnegyedikén hunyt el Clive Cussler amerikai író, forgatókönyvíró, tengerkutató és régész.

530 esztendeje, 1495. február huszonötödikén hunyt el Dzsem Szultán (Cem Sultan) török költő.

205 éve, 1820. február huszonötödikén született Vachott (Vahot) Imre magyar író, drámaíró és szerkesztő.

160 éve, 1865. február huszonötödikén hunyt el Otto Ludwig német költő, drámaíró és kritikus.

130 éve, 1895. február huszonötödikén született Vszevolod Vjacseszlavovics Ivanov (Vsevolod Vyacheslavovich Ivanov) szovjet-orosz író.

375 esztendeje, 1650. február huszonhatodikán hunyt el Claude Vaugelas francia nyelvész, filológus és író.

150 éve, 1875. február huszonhatodikán hunyt el Svetozar Marković szerb író, irodalomkritikus, filozófus és politikus.

160 éve, 1865. február huszonhetedikén hunyt el Jósika Miklós erdélyi születésű magyar író és újságíró. Legismertebb alkotása az Abafi.

155 éve, 1870. február huszonhetedikén született Motiejus Gustaitis litván költő, műfordító és pedagógus.

190 éve, 1835. február huszonnyolcadikán tette közzé Elias Lönnrot az első Kalevala kötethez írt előszavát. E dátum egyben a finn nép ünnepe is.

130 éve, 1895. február huszonnyolcadikán született Marcel Pau Pagnol francia író, drámaíró, forgatókönyvíró és filmrendező.

100 éve, 1925. február huszonnyolcadikán született Lorand Gaspar (Gáspár Lóránd) erdélyi székely származású francia és magyar nyelven író költő és műfordító, valamint fotóművész és orvos.

20 éve, 2005. február huszonnyolcadikán hunyt el Mario Luzi olasz költő, drámaíró, műfordító, irodalom- és filmkritikus.

10 éve, 2015. február huszonnyolcadikán hunyt el Yaşar Kemal török író és népdalgyűjtő.

*

105 éve, 1920. február huszonkilencedikén született Jórgosz Szeférisz (Giorgos Seferis) görög költő, író és diplomata.

105 éve, 1920. február huszonkilencedikén született Fjodor Alekszandrovics Abramov (Fyodor Aleksandrovich Abramov) szovjet-orosz író és irodalomkritikus.

Érdemes tudni

115 éve, 1910. február elsején született Péterfy László székely-magyar helytörténész és református lelkész.

100 éve, 1925. február elsején született Sükösd János székely-magyar neveléstudományi szakíró és pszichológus.

110 éve, 1915. február másodikán hunyt el Zalai Béla magyar filozófus, pedagógus és matematikus.

105 éve, 1920. február másodikán hunyt el Fikk László erdélyi magyar könyvtáros, bibliográfus és pedagógus.

85 éve, 1940. február másodikán született Nagyné Bede Rozália erdélyi magyar helytörténész, pedagógus és pedagógiai szakíró.

60 éve, 1965. február másodikán hunyt el Kiss Lajos magyar néprajzkutató, etnográfus és muzeológus.

40 éve, 1965. február másodikán hunyt el Lőrincz Ernő András székely-magyar orvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.

10 éve, 2015. február másodikán hunyt el Zsakó Magdolna erdélyi magyar pedagógus és útleíró.

195 éve, 1830. február harmadikán született Orbán Balázs székely-magyar néprajzi gyűjtő, író és fotográfus. Legismertebb műve a Székelyföld leírása.

155 éve, 1870. február negyedikén született Péter János székely-magyar főgimnáziumi tanár és műfordító.

145 éve, 1880. február negyedikén született Káplány Géza a Technológia Könyvtár igazgatója, a műszaki szakbibliográfia atyja.

25 éve, 2000. február negyedikén hunyt el Jeney Lám Erzsébet erdélyi magyar gyógypedagógus, pszichológus, textilművész, művészeti író és grafikus.

230 éve, 1795. február ötödikén született Szilády Károly magyar nyomdász és nyomdatulajdonos.

100 éve, 1925. február ötödikén született Lázár László székely-magyar, orvos, kutató orvos és orvosi szakíró.

90 éve, 1935. február ötödikén hunyt el Kner Izidor magyar nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó.

35 éve, 1990. február hatodikán hunyt el Haraszthy Gyula magyar irodalomtörténész és könyvtáros.

10 éve, 2015. február nyolcadikán hunyt el Tamás Attila magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

245 éve, 1775. február kilencedikén született Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, fizikus és polihisztor.

95 éve, 1930. február kilencedikén hunyt el Berde Zoltán székely-magyar irodalomtörténész, kritikus és irodalomtanár.

80 éve, 1945. február kilencedikén hunyt el Tompa Ferenc Ödön magyar régész, őstörténész és egyetemi oktató.

215 éve, 1810. február tizedikén született Barabás Miklós székely-magyar festő, a magyar biedermeier festészet kiváló mestere.

150 éve, 1875. február tizedikén született Maderspach Viktor bánáti német származású magyar vadászati szakíró, mérnök és nemzeti hős.

90 éve, 1935, február tizedikén született Kónya Ádám székely-magyar helytörténész, muzeológus, geográfus és pedagógus.

185 éve, 1840. február tizenegyedikén született Abafi Lajos magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész.

80 éve, 1945. február tizedikén hunyt el Gál Kelemen székely-magyar történész, filozófus, pedagógus és szerkesztő.

225 éve, 1800. február tizenharmadikán született Brassai Sámuel erdélyi magyar nyelvész, pedagógus, filozófus és természettudós.

205 éve, 1820. február tizenharmadikán született Jakab Elek erdélyi származású magyar történész, művelődéstörténész, levéltáros és jogász.

170 éve, 1855. február tizenötödikén hunyt el gróf Teleki József történetíró, nyelvész, történész, jogász, az MTA könyvtárának alapítója és Erdély kormányzója.

80 éve, 1945. február tizenhetedikén hunyt el Sarkadi Elek erdélyi magyar zenetanár és karmester.

25 éve, 2000. február tizenhetedikén hunyt el Vámszer Márta erdélyi magyar nyelvész és pedagógus.

150 éve, 18975. február tizennyolcadikán született Könczei Gerő erdélyi magyar művelődésszervező, természetkutató. Többek között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta lepke- és rovargyűjteményét.

135 éve, 1890. február tizennyolcadikán hunyt el gróf Andrássy Gyula magyar miniszterelnök, osztrák-magyar külügyminiszter.

165 éve, 1860. február tizenkilencedikén született Lukács Antal székely-magyar pap és egyházi szakíró.

130 éve, 1895. február huszadikán született Nagy György székely-magyar erdőmérnök, erdészeti szakíró.

5 éve, 2020. február huszadikán hunyt el Bogdán Imre erdélyi magyar agrármérnök és mezőgazdasági szakíró.

420 esztendeje, 1605. február huszonegyedikén választották Erdély fejedelmévé Bihar megye főispánját, Bocskai Istvánt.

200 éve, 1821. február huszonegyedikén született Görgey István magyar honvédtiszt és történetíró.

10 éve, 2015. február huszonegyedikén hunyt el Kovács Endre erdélyi magyar kémiai szakíró, biokémikus és egyetemi tanár.

585 esztendeje, 1440. február huszonkettedikén született V. László magyar király.

380 esztendeje, 1645 február huszonnegyedikén született I Rákóczi Ferenc választott erdélyi magyar fejedelem.

275 éve, 1750. február huszonnegyedikén született Révay Miklós magyar nyelvész.

60 éve, 1965. február huszonnegyedikén hunyt el Juhász Attila partiumi magyar író, újságíró és szerkesztő.

240 éve, 1785. február huszonötödikén hunyt el Sálbech Mihály magyar Jezsuita szerzetes, történetíró és egyházi író.

30 éve, 1995. február huszonötödikén hunyt el Recht Márta magyar kötőipari szakíró és pedagógus.

130 éve, 1895. február huszonhatodikán született Lakatos István erdélyi magyar zenetörténész és népzenekutató.

105 éve, 1920. február huszonhatodikán 1920. február huszonhatodikán Kovács Dénes székely-magyar néprajzkutató, muzeológus, festő és grafikus.

80 éve, 1945. február huszonhatodikán hunyt el Ballassa (Weidinger) József magyar nyelvész, szerkesztő és egyetemi tanár.

5 éve, 2020. február huszonhatodikán hunyt el Rusz Lívia erdélyi magyar tervezőgrafikus, festőművész és képregényrajzoló.

*

30 éve, 1995. februárjában hunyt el Domokos Sámuel magyar irodalomtörténész, folklórkutató, műfordító és bibliográfus.