Könyvajánló-pályázatot hirdetett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, április 2-án van a gyermekkönyvek nemzetközi napja. Ez alkalomból a gyergyószentmiklósi könyvtár munkatársai a Fogarasy Mihály Általános Iskolához tartozó napközi Katica csoportját fogadták az intézményben, ahol a kicsik mesét hallhattak papírszínház kíséretében, és diafilmvetítés is volt, de természetesen a gyerekkönyveket is fellapozhatták.
Az iskolások számára a jeles nap alkalmából felhívást tett közzé az intézmény.
– Sok éve azt mondják, hogy egyre kevesebb gyermek olvas. Mi, könyvtárosok szerencsére nem ezt tapasztaljuk, azt viszont látjuk, hogy egyre több videót néznek a gyerekek, a videómegosztó oldalakon vagy a közösségi médiában, ezért azt találtuk ki, hogy a kettőt összekötjük, és arra kérjük a gyerekeket, hogy mutassák be kedvenc könyvüket egy rövid videóban – számolt be érdeklődésünkre Vargyas Mónika, a városi könyvtár munkatársa.
A felvételeken a tanulóknak amolyan kedvcsinálóként kell beszélniük egy általuk kiválasztott könyvről, majd a videókat a könyvtár elektronikus levelezőjére, a gyermekkonyvtar@gyvk.ro címre kell elküldeniük 2025. május 14-ig.
A szervezők kérik, hogy az e-mailben csatolt videófelvételekhez írják meg a gyermek nevét, valamint pontosítsák azt is, hogy hányadikos, és melyik településen él.
– Három kategóriában (I–II., III–IV., valamint V–VII. osztályosok) várjuk az egy-három perc hosszúságú videókat. Ezeket kiértékelésük után, gyermeknap alkalmából, június 2-án szervezett eseményen díjazzuk – ismertette a felhívás további részleteit Diószegi Orsolya gyermekkönyvtáros.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/gyergyoszek/palyazatot-hirdetett-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtar
A mindenséggel mérték magukat
Zsúfolásig megtelt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme 2025. április 11-én. Ifjak jöttek, láttak és verset mondtak. Szép példáját láthattuk két háromszéki középiskola, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium együttműködésének. A közös műsor címét – A mindenséggel mérd magad! – József Attila Ars Poetica című verséből kölcsönözték.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/172953/a-mindenseggel-mertek-magukat-kozepiskolas-diakok-a-kolteszet-napjan
Áramlás a téridőben: találkozó Oberczián Géza íróval
2025. április 23-án Oberczián Géza magyarországi íróval találkozhattak olvasói a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
A szerzővel Veres Emese-Gyöngyvér néprajzi szakíró, újságíró beszélgetett.
A találkozó során az író két kötete került fókuszba. Az Áramlás egy utazás története, tizenhatezer kilométeren, kontinenseken, történelmi korokon és családokon át: egy fiatalember útja Közép-Amerikából Erdélybe, nagynénje temetésére, miközben felismeri, hogy nem szakadhat ki az áramlásból, nem tagadhatja meg sorsát. Erdélyi történet egy budapesti fiú szemszögéből, aki nehezen érti meg: két országban kellene otthon lennie, hogy egyként láthassa a családját. Ennek felismeréséhez évtizedekre van szüksége, mígnem az áramlás partra veti egy sír mellett. Az Áramlás egy szerelem története. A főhős egy erdélyi túrán ismerkedik meg vele, és rájön, hogy amit addig annak gondolt, az igazi szerelemnek közelébe sem érhet. De a történelem, a határok és a család kijózanítja, a szerelem illúzióvá válik, megoldásnak pedig a menekülés látszik, hiszen apja nyomdokain jár.
A Téridő egymással lazán összekapcsolódó, mégis összefüggő kisregényei mindhárom idődimenziót felvonultatják, megjelenítve az időben való létezés archetípusait: ki a múltba réved, ki belevész a jelenbe, ki a jövőjét építgeti. A tér szűkössége – mivel a történések helyszínei jól körülhatárolhatók – erősíti az idő mint negyedik dimenzió jelenlétét, a tér változásai pedig az egyes történetek végén egyben ugrást is jelentenek az időben a múltból a jelenbe és tovább. „Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” (Hippói Szent Ágoston) Ezt a könyvben is idézett, ősidők óta fennálló dilemmát feszegeti Oberczián Géza kisregényfolyama. A természettudomány és a szellem legkiválóbb elméi is igyekeztek már megválaszolni, ki a fizika, ki a filozófia felől közelítve. Az ő elméleteik köré fűzi az író könyvének történeteit, lehetséges párhuzamokat vonva a tudományágak között.
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/aramlas-a-teridoben:-talalkozo-oberczian-geza-iroval.html
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/173171/jatek-az-idovel
Nem csupán könyvek gyűjtőhelye – szellemi és kulturális tér is
A Hargita Megye Tanácsa alárendeltségébe tartozó csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár április 23-án, a könyv és a szerzői jogok világnapján vont mérleget tevékenységéről.
A Kájoni János Megyei Könyvtár nem csupán a könyvek gyűjtőhelye, hanem a közösség egyik legfontosabb szellemi és kulturális tere is egyben – fogalmazott a fenntartó, Hargita Megye Tanácsának a világnap alkalmából kiadott sajtóközleménye.
Gyulai Arthur, az intézmény igazgatójának tájékoztatása szerint a a közel 190 ezer dokumentumból álló könyvtári állományt évente több mint ötezer személy használja. A legfiatalabb „olvasó” egy tízhónapos kislány, míg a legidősebb egy 91 éves hölgy – osztotta meg az intézményvezető. A könyvtár legértékesebb régi kötete a Missale Romanum ex decr.to sacros concilii Tridentini restitutum, amely 1650-ben jelent meg Velencében.
A megyei könyvtár közvetlen elődje a Csíki Járási Könyvtár volt, amelyet 1950-ben alapítottak, de a csíkszeredai könyvtári mozgalom és olvasási hagyományok sok száz évre nyúlnak vissza. A csíksomlyói ferences kolostor könyvtára a 15. századból származik, és kiemelkedő szerepet játszik a székelyföldi írott kultúra történetében. A kolostorhoz tartozó gimnázium könyvtárának első bejegyzései 1630-ból származnak. E könyvtárak újabb, főként 19–20. századi kötetei 1978-ban kerültek be a megyei könyvtár állományába. Az intézmény 2007 decemberében vette fel Kájoni János nevét.
Az olvasói létszám az évek során így változott: 2001-ben 6194 olvasó és 107 146 kölcsönzés, 2010-ben 4471 olvasó és 87 500 kölcsönzés, 2020-ban 3619 olvasó és 55 524 kölcsönzés, 2024-ben 4481 olvasó és 105 277 kölcsönzés volt nyilvántartva.
A könyvtári szolgáltatások automatizálása az 1990-es évek elején kezdődött el. Az első számítógépesített szolgáltatások 1993-ban az állomány nyilvántartására, osztályozására és katalogizálására vonatkoztak, majd 1997-től a bibliográfiai tevékenységeket és az olvasószolgálatot is digitalizálták.
„A könyvtári törvénykezés időközben reálisabbá vált, a könyvek anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolat erősödött. Kialakultak az örökségként őrzendő könyvek felvételi és megőrzési szabályai, miközben a hétköznapi használatú könyvek kezelésének szabályai is enyhültek. A technológia pedig a gyűjtemények védelmét támogatja” – emelte ki Gyulai Arthur. Jelenleg az RFID-rendszer (rádiófrekvenciás azonosítás) bevezetése zajlik, amely segíti a gyűjtemények kezelését és védelmét. Az RFID-címkével ellátott könyvek gyors és hatékony önkiszolgáló kölcsönzést tesznek lehetővé – tette hozzá az igazgató. A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik a sérült könyvek javítása is, amelyhez egy több mint százéves prés és egy közel száz kilós vágógép áll rendelkezésre.
A romániai szakmai közegben jó gyakorlatként tartják számon az intézmény Közösségi könyvtári szolgáltatások elnevezésű programját, amelyet 2015 óta minden évben működtet a könyvtár Hargita Megye Tanácsának állandó támogatásával és más finanszírozók hozzájárulásával. Célja a megyei községi és városi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése és kulturális, oktatási programjaik bővítése.
2024-ben az olvasók 56 307 alkalommal látogatták meg a könyvtárat, ebből 11 023 esetben kulturális és oktatási eseményeken vettek részt. Az online események (nemzetközi olvasómaraton, online versenyek és játékok), valamint a könyvtár épületén kívüli programok (a megye különböző településein) további 42 428 látogatót vonzottak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Nem-csupan-konyvek-gyujtohelye-szellemi-es-kulturalis-ter-is-a-csikszeredai-Kajoni-Janos-Megyei-Konyvtar
,,Hunyadinak nem volt párja a fejedelmek között”
Izgalmas foglalkozásra került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban, ahol a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola diákjai megismerkedhettek Hunyadi János életével és az őt övező legfontosabb eseményekkel.
Vidám pillanatokban volt részünk, köszönjük a jelenlétet.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0BpJrCXY7p1ZhRnn7dc3caQfFxkbRochhfySBKdUPAYxFGWfF1zXKKLZdpm74FkY7l
Szavalóverseny a magyar költészet napján
2025. április 10-én, a hagyományokhoz híven, újra szavalóversenyt szervezett a Kájoni János Megyei Könyvtár az Agora Alapítvánnyal.
Magyar költőkre emlékeztek születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. A vetélkedőre négy kategóriában lehetett nevezni: 5-8. osztályos diákok, 9-12. osztályos diákok, 19 év felettiek, versmegzenésítés.
A versenyt gálaest zárta: fellépett a Role zenekar és a költészetnapi szavalóverseny győztesei.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1367/szavaloverseny-a-magyar-kolteszet-napjan
Biblioterápia áprilisban is
Hazai Attila Nagyi a szekrényben című humoros hangvételű írása fontos társadalmi és szociális problémákra, családi tragédiákra hívja fel a figyelmünket. A segítségre szoruló nagymama állandó felügyelete nagy kihívást jelent a család számára. A történet olvasása közben ráismertünk a saját és a környezetünkben élők sokszor kilátástalannak tűnő helyzetére, beszélgettünk nehézségekről, lehetőségekről és megoldásokról a könyvtár Léleksimogató csoportjának áprilisi találkozóján.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid038ENQxy5oVT5q7f64f4QT66LBpX3jojmk28Ui83N7AmaBKsCbzxzU6CowCYinwnoWl
Ughy Szabina novellái a nők különféle szerepeire, helyzetére hívják fel a figyelmünket. Az áprilisi olvasókörön A vágás helye című írását olvasva az alábbi témákról beszélgettünk: megfelelési kényszer, kiszolgáltatottság, megalázottság, a fiatal lányanya tudatlansága, az érzelmi sivárság, elnyomó, uralkodó élettárs, a lány tárgyként való kezelése, betegség stb.
Milyen utat kell bejárnia a főhősnek, hogy ráeszméljen arra, hogy a férfi figyelmének elnyerése helyett elkezdjen saját magára és gyermekére koncentrálni? Feltettük a kérdést, hogy a kapcsolatból való kilépése, a változtatni akarás milyen hatással lesz az életére.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0y2YzinUgtrz9j9b6EzP9bfZemY2wtHeofkNni88gSwUR4rDpJTZbFs7pVUNRD2qDl
Hargita megyei könyvtárak nyertek támogatást felújításra
Megyei, városi és községi könyvtáraknak ítéltek támogatást Hargita megyében az Országos Helyreállítási Alapból. A fejlesztések célja a könyvtárak korszerű digitális készségfejlesztő központokká alakítása – tájékoztatott Hargita Megye Tanácsa.
Április 29-én aláírták azt a finanszírozási szerződést, amely a Kájoni János Megyei Könyvtár mellett 3 városi és 35 községi könyvtárnak nyújt támogatást. A projekt az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) valósul meg, a Harghita biblio digital Hub (HbdH) projekt 3,5 millió lejes támogatásban részesül. Három könyvtárat teljesen felújítanak, 35 másik pedig új informatikai eszközökkel gazdagodik. Mindezek mellett legalább 2500 Hargita megyei lakos digitális alapkészségeinek fejlesztése, a közösségi hozzáférés biztosítása és új, modern szolgáltatások bevezetése is cél.
A korszerűsítés részeként RFID-alapú biztonsági és állománykezelő rendszereket, egységes könyvtári szoftvereket és nyilvános digitális szolgáltatásokat is bevezetnek, a program megvalósítása 16 hónapot ölel fel, de legfeljebb 2026. június 30-ig tart. A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Borszék, Maroshévíz, Tusnádfürdő, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Csíkkozmás, Csíkpálfalva, Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentkirály, Csíkszentmihály, Csíkszentsimon, Gyímesközéplok, Karcfalva, Kápolnásfalu, Bögöz, Etéd, Homoródalmás, Kányád, Korond, Lövéte, Oklánd, Oroszhegy, Románandrásfalva, Siménfalva, Újszékely, Bélbor, Galócás, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Gyergyóvárhegy, illetve Salamás községek könyvtárait érinti a fejlesztés.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/szamos-hargita-megyei-konyvtar-nyert-tamogatast
Teljeskörű felújításra pályázik a Teleki Téka
A marosvásárhelyi Teleki Téka épülete régóta megérett már egy alapos felújításra. A Maros Megyei Tanács támogatásával nemrég megújult az épület tetőszerkezete, most pedig egy nagyszabású európai uniós pályázat előkészítése zajlik, amely az épület teljes felújítását célozza.
A Maros Megyei Könyvtár – amelyhez a Teleki Téka is tartozik – 5,8 millió lejes finanszírozásban részesült idén a Maros Megyei Tanács költségvetéséből, ebből az összegből pedig a Tékának is jut, a megyei önkormányzat idei költségvetésében elkülönítették a teljes körű felújítást célzó projekt előkészítéséhez szükséges pénzt. Lázok Klára, a Teleki Téka igazgatója rámutatott: a több száz éves műemlék épület állapota sajnos egyre romlik, ehhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi években a látogatók száma is igencsak megnőtt. Az utóbbi időben is történtek ugyan beruházások az intézmény háza táján, ezek közül a legjelentősebb az épület tetőzetének teljes felújítása volt, amit a megyei önkormányzat anyagi támogatásával sikerült megvalósítani.
A Teleki Téka igazgatója hozzátette, mindezek után most egy nagylélegzetű beruházásra készülnek, a megyei könyvtárral karöltve egy uniós pályázatot nyújtanak be, amely a Teleki Téka teljes körű korszerűsítését tenné lehetővé. Egy szakértői csapat már jó ideje dolgozik a projekt előkészítésén, a tervek között szerepel többek között a falak nedvesedésének megszüntetése, a szerkezeti problémák orvoslása, az elektromos hálózat modernizálása, valamint egy új múzeumpedagógiai terem kialakítása is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/a-projekt-elokeszitese-folyamatban-van
Olvasásnépszerűsítés kicsiknek és nagyobbaknak a Maros Megyei Könyvtárban
Tizenkettedik alkalommal szólította meg a Maros Megyei Könyvtár a gyermekeket és a fiatalokat a Könyvek vetélkedése című versennyel. A kezdeményezésről Agyagási Hajnal főkönyvtáros mesélt:
– A Könyvek vetélkedése (Bătălia cărților) a kolozsvári megyei könyvtár kezdeményezése volt, és tíz éven át országos versenynek számított. Nagyon sok megyei könyvtár csatlakozott a kezdeményezéshez, és mindenhol ugyanazt a tíz művet jelölték ki elolvasásra, így a verseny végén találkozhattak az év olvasói, hogy összemérjék tudásukat, és kiderüljön, ki tudja a legügyesebben, legmeggyőzőbben bemutatni azt a könyvet, ami a legjobban tetszett neki a felajánlott tízből. Az évek során több megyei könyvtár is kilépett, vagy átalakított szabályzattal folytatta a vetélkedőt, így tettünk mi is.
Ez egy olvasóverseny, amely tavaly óta három olvasócsoportot céloz meg, a 11–13 éves gyermekek, valamint a 14–18 éves fiatalok mellett – akiknek tíz könyvet kell elolvasniuk – a 8–10 éves kisdiákokat is, akiknek öt könyvet kínálunk fel. A nagy érdeklődés miatt vontuk be a legfiatalabb korosztályt is, ők ugyanis évről évre jelentkeztek, és be akartak iratkozni a nagyobbak korcsoportjába. Persze mindig kaptak a legfiatalabb olvasóknak járó különdíjat. A vetélkedő áprilistól novemberig tart, és az egyetlen benevezési feltétel egy érvényes könyvtári belépő a Maros Megyei Könyvtárba. Beiratkozáskor a jelentkezők kapnak egy értékelő füzetet, amelyben minden elolvasott könyvet 1-től 5-ig lehet pontozni (az 1-es a legkisebb pontszám, az 5-ös a legnagyobb), egy olvasónaplót, amelyben rögzíteni kell az elolvasott könyvekről alkotott véleményt, benyomást, valamint egy listát a versenyben szereplő könyvek címével. A novemberi döntőbe azok a résztvevők jutnak be, akik annak a hónapnak a közepéig leadják az olvasónaplókat. Meghívjuk őket a könyvtárba, és a találkozáskor tájékoztatjuk őket a verseny további forgatókönyvéről, arról, hogy milyen próbákat kell majd kiállniuk, hogyan kell bemutatniuk kedvencüket a versenyben részt vevő könyvek közül. A döntőben kerül sor a Vegyél rá, hogy olvassak! című versenyre, amikor a versenyzők bemutatják kedvenc könyvüket. Aki a legszebben ismerteti a választott művet, a legjobban érvel, és a legügyesebben válaszol a feltett kérdésekre, elnyeri Az év olvasója címet. A legnépszerűbb, legnagyobb pontszámot elért könyv az év könyve lesz.
– Hogyan alakultak az elmúlt 10-12 évben a gyermekek és fiatalok könyvtárlátogatási szokásai, és milyen típusú könyveket keresnek inkább a fiatal olvasók?
– Az utóbbi évtizedben megváltoztak a gyermekek és a fiatalok olvasási szokásai. A kisiskolások és a serdülőkor elején járó 10–14 évesek korosztálya tekinthető a legszorgalmasabb könyvtárlátogatónak. Ezt igazolják a statisztikáink is, amelyek szerint a gyermekkönyvtárban van a legtöbb olvasónk. Ez nagyrészt a megújult könyvállománynak és a különböző tevékenységeinknek köszönhető.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/olvasas-nepszerusites-kicsiknek-es-nagyobbaknak
A magyar költészet napja a Bethlen Gábor Általános Iskolában
2025. április 11-én, a magyar költészet napja alkalmából a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában több osztály is részt vett a Verses kalandon, ahol számos kreatív feladattal ismerkedtek meg a diákok. Könyvgerinc-költészetet írtak, kipróbálták a "black out poetry" technikát, ahol könyvoldalak rejtekéből kellett verset varázsolniuk, kiegészítették József Attila Születésnapomra című versét, valamint A tündér című költemény soraiból alkottak új műveket. Emellett verseket társítottak szófelhőkkel, verskirakót raktak ki, képet és verssort társítottak, titkosírást fejtettek meg, kiválasztották kedvenc soraikat a pedagógusok szívversei közül, és közösen készítettek rajzot az általuk megszavazott legszebb versről is. Az udvaron versinstalláció volt látható.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/04/magyar-kolteszet-napja.html
Akinek minden szava költészet volt, és minden mondata egy metafora: Farkas Árpádra emlékeztek
2025. április 5-én harmadik alkalommal tartottak Farkas Árpád-emléknapot Székelyszentmiklóson, a 2021-ben elhunyt Kossuth-díjas költő gyermekkorának helyszínén. Az ünnepségen emléktáblát avattak a költő nagyszülői házánál, ahol Farkas Dénes nyugalmazott unitárius lelkész ünnepi beszédében többek között a költővel való barátságáról is mesélt, és leleplezték a költő életútját bemutató információs táblákat is, amelyeket a FussNeki adománygyűjtő programnak köszönhetően sikerült elkészíteni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/akinek-minden-szava-kolteszet-volt-es-minden-mondata-egy-metafora-farkas-arpadra-emlekeztek
József Attila 120 a MÁG-ban
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban József Attila születésének 120. évfordulójára emlékezve Ráduly Margit képzőművészet-tanár és Borbé Levente könyvtáros projektet hozott létre. A munka Ráduly Margit irányításával ment végbe, Borbé Levente pedig a mű létrehozásához szükséges eszközökkel támogatta annak megvalósulását. A kiállítás anyagát a szórólapok és elévült katalógusok segítségével oldották meg, amelyek nagy részét a könyvtár biztosította. A diákok az idézeteket a könyvtár köteteiből, valamint a világhálóról választották ki. A versidézetekből, a kollázs színesebbé tételének érdekében, a diákok által illusztrálva igen jó művek születtek. A kivágott anyagrész többször is előfordult, viszont annak művészi kiegészítésére minden egyes diák a saját elképzelését vitte bele. Nagy általánosságban kiszínezve tették érdekesebbé-vonzóbbá és egyedivé. Mindent egybevetve a művek kollázsként készültek el, József Attila versidézetekkel nyomatékosítva, azok mondanivalójával egyetemben. A projekt célja József Attila költői világának jobb megismerése volt, az intézmény diákjainak alkotásain keresztül.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/04/jozsef-attila-120.html
Kilenc kiadó kínálta könyveit a Székelyudvarhelyi Könyvünnepen
Kilenc kiadó kínálta könyveit a székelyudvarhelyi Művelődési Házban 2025. április 25. és 27. között a Székelyudvarhelyi Könyvünnepen, ugyanakkor számos könyvbemutatón, író-olvasó találkozón és a könyvekhez, olvasáshoz kapcsolódó eseményen vehettek részt a helybeli könyvbarátok. A negyedik alkalommal megrendezett esemény megnyitóján Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó és kommunikációs szakember, a Székelyudvarhelyi Könyvünnep állandó meghívottja beszédében kiemelte: a jelen kor embere rövid idő alatt annyi információt kap, mint egy Shakespeare-korabeli ember egész életében. Emiatt csökken a könyvolvasás iránti igényük. Ám olvasás nélkül elvész legalább három nagyon fontos emberi képességünk. Ezek az empátia – mert az irodalom mégiscsak a másik bőrébe bújás képessége –, a kreativitás – az, hogy el tudjunk gondolkodni egy-egy döntés előtt –, illetve a kritikus gondolkodás.
Mindhárom olyan, aminek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni a 21. században. Az ilyen alkalmak, mint a Székelyudvarhelyi Könyvünnep, arra szolgálnak, hogy ezeket a képességeinket ne engedjük elveszni, fogalmazott az író.
Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója, az esemény főszervezője elmondta: annak, hogy a negyedik könyvünnepet az eddigiekhez képest más időpontban, a megszokott őszi helyett tavasszal tartották, főként anyagi okai vannak, ugyanis már a tavalyi kiadást sem tudták megszervezni, így idén korábban, április végére ütemezték a rendezvényt.
A közel háromnapos eseményen a könyvvásár mellett az olvasni szeretők részt vehettek mások mellett Nyáry Krisztián, André Ferenc, Szabó Róbert Csaba, Finy Petra, Haász János, Demeter Zsuzsa, Magyary Ágnes, Selyem Zsuzsa és Bertóti Johanna könyvbemutatóján, ugyanakkor koncertet, Lyukasórát és író-olvasó találkozót is szerveztek, és az olvasók többek között Bán Mórral, a nagysikerű Hunyadi-sorozat mögött álló történelmi regény írójával is találkozhattak.
Gálovits Rózsa, a könyvtár munkatársa a könyvünnep első két napja után elmondta: bár talán a jó idő miatt nem látogattak olyan sokan az eseményre, mint azt várták, ennek ellenére egy-egy könyvbemutató nagy sikernek örvendett, a gyerekprogramokra is sokan eljöttek.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/ha-nem-olvasunk-konyveket-elvesz-legalabb-harom-nagyon-fontos-emberi-kepessegunk
Bemutatták Fekete Vince új kötetét Baróton
A Tortoma Önképzőkör rendezvényén a baróti kultúrház Bodosi Dániel-termében mutatták be 2025. április 15-én Fekete Vince kézdivásárhelyi költő Gyönyörű apokalipszis című verseskötetét, amely 2024-ben jelent meg a budapesti Magvető Könyvkiadónál. A szerzővel Csog Orsolya, a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum magyartanára beszélgetett.
Honnan a cím, a Gyönyörű apokalipszis, és mi köze a kötetnek az apokalipszishez? – tette fel első kérdését Csog Orsolya. Kiderült, hogy a szerző értelmezésében az apokalipszis a mi életünket jelenti, azt, amit születésünkkel magunkkal hozunk, és mindent, ami életünkben benne van, de legfőképp a boldog pillanatokat. Úgy vélte, egy vers címének, ahogy egy kötet címének is, elgondolkodtatónak kell lennie. Weöres Sándor is ezt vallotta. Elkallódunk, megkerülünk, ez az életünk – fűzte hozzá. Megemlítette, hogy a 102 költeményt tartalmazó könyv témák sorát vonultatja fel, és továbbviszi több, korábban megjelent kötetének a témáit is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/173031/bemutattak-fekete-vince-uj-kotetet-baroton
Digitális korban is fontos az olvasás
2025. április 11-én Kézdiszentléleken, 14-én Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Központban, a Tudástár előadás-sorozat keretében, 25-én pedig Gelencén a művelődési házban tartott előadást Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár főkönyvtárosa Olvass a gyermekedért, a gyermekednek, a gyermekeddel! címmel. A továbbiakban május 9-én Lemhényben, 16-án Bereckben, június 11-én pedig Csernátonban a Haszmann Pál Múzeumban lehet részt venni az előadáson.
A nagy sikerű előadásra elsősorban a családalapítás előtt álló fiatalokat, kismamákat, kisgyermekes szülőket, nagyszülőket várnak, de mellettük minden érdeklődőt is. Az egyórás előadás során a főkönyvtáros nem csak hasznos tanácsokkal látja el a hallgatóságot az olvasóvá nevelés kapcsán, hanem összehasonlító kitekintést nyújt Európa különböző országainak olvasási szokásaira is. Egy friss felmérés szerint például Svájc lakosságának 19 százaléka nem olvas el évente egyetlen könyvet sem, eközben Romániában ez az arány 70 százalék. Az előadás legfontosabb küldetése, hogy megerősítést adjon az eljövendő, illetve a most kisgyerekes szülőknek, hogy olvasás nélkül nincs szókincsbővítés, nincs szövegértés, ami nélkül eredményes tanulás sincs. Bármilyen eszközről is olvasunk, a szöveget meg kell érteni.
– Mikor kezdődik az olvasóvá nevelés, kinek a feladata – kérdezték egy villáminterjú keretében Vántsa Judittól.
– Amikor a magzat még pocaklakó – jött a válasz. – Nagyon kevesen tudják, hogy mindazt, amit az édesanya mond – a mondókákat, dalokat is –, a magzat érzékeli. Ezért, ha születés után a csecsemő ugyanazt a mondókát hallja, erre fog a leginkább reagálni. Elsősorban nem a konkrét szavakra, hanem a ritmusra, dallamra emlékszik, ez pedig megalapozza később az anyanyelv elsajátítását. Ugyanakkor a magzat minél többet hallja a méhen belül az anya hangját, a születést követően annál könnyebben megismeri majd, és annál egyszerűbb lesz megnyugtatni őt. Ezért ajánlják a témát kutatók, hogy minél előbb kezdjük el a magzattal a hangos kommunikációt, ami lehet egyszerű beszélgetés, de akár hangos meseolvasás, mondókázás is. És ezzel meg is van, hogy nem az óvónéni, és nem a tanító néni az, aki a gyermek olvasóvá neveléséért felelős, hanem a szülő, a család.
– Lehet későbbi életkorban fejleszteni a szövegértést?
– A jó hír az, hogy olvasással a szövegértés egész életen át fejleszthető. Ennek módszereiről is szó van az előadásban, korosztályokra lebontva: óvodáskor előtt, óvodáskorban, kisiskoláskorban, kamaszkorban. Az előadás során szó lesz még az olvasás hatásáról a különböző korosztályokban vagy a mese olvasása, hallgatása és a mese nézése közti különbségről, a funkcionális analfabetizmusról és következményeiről az egyénre és a társadalomra nézve. De szó lesz a hátrányos helyzetű családokról, ahol elmarad az esti mese – s ezzel a szövegértés fejlesztése is. Ezért jó lenne például, hogy az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete által kezdeményezett és egyre több önkormányzat által elfogadott Babakelengye program legalább egy mondókás könyvet is tartalmazzon.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/173136/digitalis-korban-is-fontos-az-olvasas
Monoki István-díjban részesült Borbé Levente csíkszeredai iskolakönyvtáros
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Borbé Levente iskolakönyvtáros részére – az erdélyi iskolakönyvtárosok szakmai fórumának létrehozásáért, sokoldalú könyvtárosi munkájáért, valamint sérült és fogyatékos gyerekekkel végzett különleges foglalkozásai elismeréseként – Monoki István-díjat adományozott. Ennek átadására 2025. április 12-én került sor Kolozsváron, a laudációt Kuna Ibolya csíkszeredai könyvtáros olvasta fel.
„Ma egy olyan kivételes embert ünneplünk, aki nemcsak a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könytárosaként alkotott maradandót, hanem emberi értékeivel is gazdagítja közösségünket. Borbé Levente 1967. július 25-én született Csíkszentimrén, könyvtárosként, biblioterapeutaként és íróként is kiemelkedő munkásságot tudhat maga mögött. Sokrétű munkáján kívűl foglalkoztatja a könyvtártörténet, a helytörténet és a néprajz, amelyekben mélyreható ismereteket szerzett és oszt meg.
Odaadása, szorgalma, a szakma szeretete minden napját elkíséri. Iskolai könyvtára egy élő, lüktető közösségi tér, ahová a diákok örömmel mennek be. Könyvtártörténeti és könyvtárismereti órákat tart, és a világháló adta lehetőségekre, illetve az ott leselkedő veszélyekre is rámutat. Többször vitte már a diákokat helyismereti kirándulásra, ahol szűkebb térségünk érdekességeit mutatta meg nekik.
24 éves könyvtárosi munkája során nem csupán a gimnázium olvasóinak kiszolgálását élte meg hivatásnak, hanem a kultúra közvetítését is. A Márton Áron Gimnázium évkönyveiben 2005-től publikál. A gimnázium honlapján is számos cikke jelent meg az említett témákban. Az iskolatörténeti kis múzeumot saját kezűleg rendezte be, büszkén mutatja meg az oda látogatóknak.
Saját újságjában, „Fenyőszegi Cserekjék” címmel, Zsögöd és környékének helytörténetével, földrajzával, kulturális életével, legfontosabb híreivel foglalkozik. A havi rendszerességgel megjelentetett kis újságban megható történeteket mesél saját életéről is. Régies székely beszédstílusban, szómagyarázatokkal ellátva buggyannak ki belőle ezek a könnyes-nevetős történetek. Elfelejtett szavak, kifejezések maradnak meg az utókornak általa, valamint a Bühnagy székely szótár által, amelyben számos szócikke jelent meg.
Az RMKE tagjaként számos hazai és határon túli szakmai konferencián, továbbképzésen vett részt. Kapcsolatokat alakított ki hazai román, magyar, illetve több európai köz- és iskolai könyvtárral. (…)
Leventét az iskolai könyvtárosok védőszentjének is nevezhetnénk mert közvetlenségével, sajátos humorával biztat, vigasztal, tanít minden hozzá forduló sulikönyvtárost. Feladatának tekinti az erdélyi magyar iskolai könyvtárosokat összetartani.
Ennek érdekében elkészítette a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogját magyar és román nyelven, lehetőséget teremtve arra, hogy napirenden értesüljünk egymás tevékenységeiről, továbbképzések lehetőségeiről.
Elmondása szerint 2010-ben egy képzés során ismerkedett meg a biblioterápiával és ez örökre megváltoztatta az életét. Szerelem volt első látásra, hiszen a legjobb magyarországi szakemberektől tanult. Évekig konzultált, kért tanácsot, gyakorlati és módszertani segítséget, támogatást személyesen vagy online a képzőktől. Az volt a vágya, hogy Ő maga egyszer majd gyakorlatban alkalmazza a tanultakat. Így kezdett biblioterápiás foglalkozásokat tartani a gimnázium diákjainak, amit aztán rendszeresített. Ennek sikerén felbuzdulva, 2021 óta havonta találkozik és foglalkozik a székelyudvarhelyi Bice-Bóca sérült gyerekek csoportjával. Biblioterapeutája és drámapedagógusa lett a sérült gyermekeknek.
(…)
Kedves Levente, személyesen tapasztalom alázatosságodat, szerénységedet, különleges humorodat és öniróniádat. Gyakran emlegetted tréfásan, hogy ez a díj olyan, mint egy „Oscar-díj” átvétele. Ha jobban belegondolunk, igazad van: hiszen ez a díj a legnagyobbaknak jár, azoknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és maradandó nyomot hagynak maguk után.
Könnyedséged és derűd mindig mosolyt csal az arcunkra, és emlékeztet minket arra, hogy a szakmai elhivatottság és az emberi kedvesség kéz a kézben járhatnak.
A Monoki István-díj méltó elismerése mindannak, amit eddigi pályafutásod során elértél. Köszönjük neked a közösségünkért tett fáradhatatlan munkát, és kívánjuk, hogy még sokáig gazdagítsd életünket tudásodal, humoroddal és emberségességeddel.
Az EMKE-díj mellett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete is értékeli a díjazott munkáját különdíjjal 2000 lej értékben.”
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684
 |
| Fényképezte: Szőcs Endre |
Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a hetvenéves Pozsony Ferencet
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán. Amint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalon közölte, „a Háromszék kultúrájáért-díj átadása csak a töredékét tudja kifejezni annak a tiszteletnek, amely Pozsony Ferenc tanár urat övezi Háromszéken és szerte a Kárpát-medencében”.
Dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, akadémikus a háromszéki népi kultúra kutatása és tudományos feldolgozása terén kifejtett, több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta a díjat, amelyet éppen a 70. születésnapján, április 16-án adtak át szeretett szülőfalujában, Zabolán.
„Munkássága messze túlmutat a tudományos kutatás határain: tanári, szerkesztői, közéleti és közösségszervező tevékenysége egyaránt hozzájárult a székely és csángó identitás megőrzéséhez. Háromszék büszke és megbecsüli lámpásembereit. Tanár úr, köszönjük az értékteremtő munkát, a szülőföld iránti hűséget. Erőt, egészséget kívánunk!” – olvasható Tamás Sándor közleményében.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/haromszek-kulturajaert-dijjal-koszontottek-a-70-eves-eves-pozsony-ferenc-neprajzkutato-professzort
Forrás és fotó itt: https://www.facebook.com/csangomuzeum/posts/976611281345821
Elhunyt Mario Vargas Llosa perui író
Életének 90. évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója.
Mario Vargas Llosa, teljes nevén Jorge Mario Pedro Vargas Llosa, Vargas Llosa őrgrófja (Arequipa, 1936. március 28. – Lima, 2025. április 13.) perui író, esszéista, újságíró, irodalomkritikus, akadémikus, 1996 óta a Spanyol Királyi Akadémia tagja. 2010-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint Vargas Llosa a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” érdemelte ki a díjat, azonban ezt több ország is kritizálta, köztük Kuba és Venezuela. 2011-ben irodalmi munkássága elismeréseként I. János Károly spanyol király őrgrófi címet adományozott neki.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-mario-vargas-llosa
Meghalt Láng Gusztáv irodalomtörténész
Életének 88. évében, 2025. április 13-án elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
Láng Gusztáv Budapesten született 1936. június 12-én, de életútja Erdélyhez kötötte. Szatmárnémetiben járt középiskolába, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyarszakos diplomát 1958-ban. Pályáját az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál kezdte, de hamar a kolozsvári magyar tanszék tanára lett – több mint két évtizeden át tanított itt, 1967-től a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb előadójaként. A romániai magyar irodalom történetének egyik kulcsfontosságú munkája, a „Romániai magyar irodalom 1945–1970” társszerzője volt Kántor Lajossal.
Egyik legnagyobb hatású monográfiáját Dsida Jenő költészetéről írta – a költő líráját egyéni, mégis közösségi léttapasztalatként értelmezve. Tanulmányai, kritikái és szerkesztői munkássága során számos klasszikus és kevésbé ismert szerző életművét hozta közelebb az olvasókhoz. A transzilvanizmus értékeit, az erdélyiség változó, de megőrzendő szellemi tartalmát mindig higgadt, elemző hangon képviselte. A 2010-es évektől rendszeresen publikált a Várad című irodalmi lapban is. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, többek között József Attila-díjjal (2003), a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével (2016), Cs. Szabó László-díjjal (2018), valamint E-MIL nagydíjat is kapott (2019).
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/meghalt-lang-gusztav-irodalomtortenesz-kritikus
Erdélyi magyar szerzők románul – harmincszerzős román versantológia
2025. április 10-én került sor Kolozsváron a harmincszerzős Concert de gală (Díszhangverseny) című román nyelvű versantológia bemutatójára. Az estnek Szántai János volt a házigazdája, Márton Evelin moderálta, a beszélgetőpartnerek pedig Alex Ciorogar (a kötet társszerkesztője), Demeter Zsuzsa, László Noémi és Sánta Miriám voltak.
Az antológia ötletére, a megvalósítás rétegeire vonatkozó kérdésekre a házigazda válaszolt, aki Horváth Andor Carte de vizită (Névjegy) című kötetére utalva kiemelte, hogy „ez az antológia egy harmincszemélyes névjegy, amely elsősorban a román szakmának és olvasóközönségnek szól.” Elmesélte, hogy szerencséje volt rengeteg generációnyi kiváló román költővel találkozni, akik miután megvívták vele a „kié Erdély?” csatát, szerették volna tudni, hogy az erdélyi magyar költők magyarul írnak-e. Szántai szerint az esemény remek alkalom volt arra, hogy a magyar írótársadalom egy részének fordításait átnyújtsák névjegyként.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/harminc-szemelyes-nevjegy-nemcsak-a-roman-kozonseg-szamara
Két hatvanas egybekötve
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének havi találkozóján mutatta be legújabb, immár harmadik közös könyvét Sarány István és Ambrus Attila. A 60–90–60 cím azt jelzi: a kötetet két egyívású, a hatvanat nemrégiben elrúgó újságíró jegyzi, egyenként kilencven oldalon.
Hogy milyen az újságok jövője, lesz-e, aki egy-két évtized múlva újságot fog még írni? Sarány István szerint még sokáig szükség lesz szerkesztett tartalomra (más kérdés, hogy az milyen platformon fog eljutni az olvasóhoz), s találni olyan fiatalokat is, akik elhivatottságukkal tovább fogják vinni az újságírás legjobb hagyományait. Szekeres Attila nem tartozik az optimisták táborát gyarapítok közé. A nyomtatott sajtót igénylők tábora egyre gyérül, a fiatalok pedig „telefonjukat nyalogatva” leginkább a könnyen elérhető, ingyenes tartalmat keresik. Azt tapasztalja, nemcsak az olvasók, hanem a beszédet könnyen befogadók és értők száma is esik: nem csak az újságcikkek szövegét, hanem például a lelkészek beszédét értők száma is fogy. Ambrus Attila úgy vélte, bár jelenleg többségben vannak azok, akik eltávolodtak a komoly sajtótól, és „elhitték azt a mantrát, hogy szórakoztató anyagokat kell olvasni, szórakoztató kisfilmeket kell nézni”, idővel vissza fognak térni, mert belátják, a világ csakis a komoly tartalmak által ismerhető meg a maga valóságában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/172838/ket-hatvanas-egybekotve
Romániában továbbra is válságban van a (könyv)olvasási kultúra
Az Európai Unió lakosságának 14,7 százaléka rendelt nyomtatott könyvet, újságot vagy magazint az interneten keresztül a felmérést megelőző három hónapban – ami több mint kétszerese annak a 6,8 százaléknak, akik e-könyvet vagy hangoskönyvet töltöttek le ugyanebben az időszakban. A legtöbben Írországban (28,3%), Hollandiában (23,5%) és Luxemburgban (22,7%) vásároltak online nyomtatott kiadványokat, míg a lista végén Ciprus (2,0%), Lettország (3,8%) és Románia (5,3%) állnak.
Romániában továbbra is válságban van a (könyv)olvasási kultúra A friss adatok összecsengenek a már jól ismert statisztikákkal, melyek szerint a romániai lakosság 35 százaléka életében egyetlen könyvet sem olvasott el. Ez nemcsak kulturális kérdés, hanem komoly társadalmi kihívás is – hiszen az olvasás fejleszti a gondolkodást, támogatja a mentális egészséget, és hosszú távon hozzájárul egy műveltebb, nyitottabb társadalomhoz. Miközben az uniós országok egy része még mindig erősen kötődik a papíralapú olvasáshoz, és mások egyre inkább a digitális formátumokat választják, Románia mindkét téren jelentősen lemaradt. Az olvasás népszerűsítése – akár könyvtári programokon, iskolai projekteken vagy médiakampányokon keresztül – sürgetőbb, mint valaha.
Forrás: https://kronikaonline.ro/szines/meg-mindig-a-nyomtatott-konyveket-veszik-tobben
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
