Könyvtárosi börze
A Station Europe nonprofit szervezet Könyvtárosi börze (Bursa bibliotecarilor) elnevezéssel pályázatot hirdet tapasztalatcsere megvalósítására, lehetővé téve azt, hogy egy romániai könyvtáros egy választott külföldi könyvtárban tölthessen el időt, együtt dolgozhasson az illető könyvtár munkatársaival, majd a bevált tapasztalatokkal és új ötletekkel feltöltődve térjen vissza.
Határidő: 2025. november 4. A pályázat eredményét idén november végén teszik közzé.
A pályázatba foglalt külföldi látogatás megvalósítására 2026 februárjában kerülhet sor, 3-4 napos időtartamot ölel fel, és a kiíró valamennyi felmerülő költséget fedezi (utazás, lakhatás, megélhetés és biztosítások).
Forrás és a részletes, román nyelvű kiírás itt: https://www.facebook.com/gramescualingabriel/posts/10229488200893424
A Székelyföld folyóirat diákpályázata
Miért fontos nekünk a természet óvása, védése? Mit kezdhetünk felgyorsult világunkban ezzel a természeti örökséggel? Ezekről a kérdésekről vár verseket (maximum két-hármat, de 60 sornál nem többet) és prózai szövegeket (novellát, kisesszét: maximum 10 000 karakternyit) a Székelyföld folyóirat a 14–18 évesektől (IX–XII. osztályos diákoktól). A pályázatokat kinyomtatva a Székelyföld folyóirat postacímére (530170 Csíkszereda, T. Vladimirescu u. 5. sz.) vagy elektronikusan a szekelyfold@hargitamegye.ro címre lehet beküldeni. A borítékon (vagy az e-mail-ben) tüntessétek fel: Pályázat: HEGYEK, FÁK, FÜVEK. A személyes adataitok is szükségesek: pontos név, lakcím, telefonszám, e-mailcím!
Beküldési határidő: 2025. október 31. Eredményhirdetés 2025 decemberében. A díjazott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenntartja.
A pályázat díjai: I.: 1000 lej; II.: 750 lej; III.: 500 lej.
Forrás és további részletek, fogódzók itt: https://szekelyfoldfolyoirat.ro/hirek/diakpalyazat-2025-.html
Képzés: Irodalom- és mesealapú módszerek az önismeret és önreflexió támogatásában
Harmincórás jelenléti képzés a 2025. október 17-18., október 24-25. időszakokban. Jelentkezési határidő: 2025. október 8. Célcsoport: pedagógusok, könyvtárosok, segítő szakemberek.
Iratkozás: https://ccd.eduhr.ro/program/signup/1757919836
A pedagógiai és segítő szakmákban kiemelt jelentőséggel bírnak azok a módszerek, amelyek elősegítik a személyes kompetenciák, így különösen az önismeret és az önreflexió fejlődését. Az irodalmi szövegek, a mesék és az alkotó írás olyan eszközöket kínálnak, amelyek saját élményen keresztül teszik megtapasztalhatóvá a történetek lélektani hatásait, valamint az önreflexiós és önismereti folyamatokban betöltött szerepüket. A program célja, hogy a résztvevők megismerjék ezek alkalmazási lehetőségeit, és képessé váljanak mások önismereti folyamatait is támogatni e narratív módszerek segítségével.
Képző: dr. Szántó Bíborka egyetemi adjunktus, mentálhigiénés segítő szakember. Helyszín: „Apáczai Csere János” Pedagógusok Háza székhelye, Taploca utca 20. sz., Csíkszereda. A képzés ára: 300 lej.
Forrás és további információk itt: https://ccd.eduhr.ro/program/Program/1757919836
Csodalámpa olvasóklub kamaszoknak
2025 szeptemberének első hetében zajlott a kamaszok Csodalámpa olvasóklubja a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A közös olvasmány Michael Ende Momo című regénye volt. A résztvevők az idő fogalmáról beszélgettek, a filozófiát is segítségül szólítva. A számukra legfontosabb dolog köré festették meg az amfiteátrumot, mozaikkövekből idővirágot alkottak, sokat bandáztak, játszottak, beszélgettek.
Az alábbi videó összefoglaló, emlék és egyben köszönet a lelkes részvételért!
Forrás, fotók és a videó itt: https://www.kmkt.ro/hu/2025-csodalampa-kamaszoknak.html
Képszöveg – Szövegkép: Bartis Attila, Kemény István és Wirth Imre Sepsiszentgyörgyön
Jeles írók, költők érkeztek a Bod Péter Megyei Könyvtárba 2025. szeptember 24-én: az intézmény Gábor Áron-termében Bartis Attila, Kemény István és Wirth Imre közönségtalálkozójára és irodalmi estjére került sor, akikkel Murányi Sándor Olivér író beszélgetett. A rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Műhelytitkokról, az alkotás folyamatáról, illetve tárgyakhoz való viszonyulásukról szóltak a meghívottak, akik azzal a céllal érkeztek Sepsiszentgyörgyre is, hangsúlyozta Murányi Sándor Olivér, hogy még jobban megnyerjék az érdeklődőket az olvasás és az irodalom számára.
Sűrítve az elhangzottakból: Kemény István számára a tárgyak nyomasztó érzést jelentenek, mert mindig több van belőlük, mint amennyi kellene, s úgy véli, jó lenne egy letisztult, csupán a legszükségesebb bútorokat, illetve könyveket tartalmazó lakásban élni. Jáván ilyen környezetet alakított ki magának Bartis Attila – lakásában még könyvek sincsenek, igaz, számára döbbenetes, hogy nem is hiányoznak –, viszont budapesti otthonában gyermekkorának, életének meghatározó tárgyai sokasodnak, mintha az a tér múzeum vagy könyvtár lenne. Wirth Imre akkor veszítette el a tárgyakhoz való ragaszkodási képességét, amikor lebontották Óbudát, családi házukkal együtt, ekkor az ószeres összeszedte mindazt, amihez gyermekként ragaszkodott...
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176385/irok-targyakrol-alkotasrol-eletrol
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.1205819791578464
Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/kepszoveg-szovegkep:-bartis-attila-kemeny-istvan-es-wirth-imre-sepsiszentgyorgyon.html
Háromszéki frissnyugdíjas könyvtárosok
A 2025-ös esztendőben több háromszéki iskolai könyvtáros ment nyugdíjba, így Forreiter Csilla-Éva, Camelia Mantaroșie, Vicol Márta és Török Júlia is. Az elmúlt években aktívan részt vettek gyűléseken, módszertani napokon, konferenciákon és továbbképzőkön. Nemcsak a könyvtárosi munkával és annak művelésével foglalkoztak, hanem kultúrmissziót is teljesítettek a saját környezetükben.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/09/haromszeki-nyugdijas-konyvtarosok.html
Hírlevelünk szerkesztősége egészségben, elégtételekkel eltöltött, sok boldog nyugdíjas évet kíván számukra!
Könyvek éjszakája a Maros Megyei Könyvtárban
A Maros Megyei Könyvtár idén is csatlakozott a Könyvtárak éjszakája nevű országos kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy összekösse az olvasókat, a közösséget és a könyvek varázslatos világát.
Az eseményre 2025. szeptember 26-án került sor, a szervezők színes programkínálattal készültek, román és magyar nyelven egyaránt. A magyar nyelvű programok központi témája a magyar népmese volt: a könyvtár folyóirattárában várták a kicsiket és nagyokat, hogy a szervezőkkel együtt eredjenek a mesehősök nyomába. A nap folyamán a látogatók kipróbálhatták a bútorfestést, népi motívumokkal díszítve ki saját kis ajándékaikat, valamint a nemezelést is: különböző használati tárgyakra készíthettek virágdíszeket. Délután élőszavas mesemondás kezdődött Tekei Erikával, a kalandos kedvűek pedig kihívásokkal teli vetélkedőn is részt vehettek, ami a népmesék világát idézte. A cél ez volt: elnyerni a hamuban sült pogácsát, amivel a bátor kalandorok nyakukba vehetik a nagyvilágot!
Az élő könyvtár keretében a helyi közösség tagjai oszthatták meg történetüket. A beszélgetésben részt vett mások mellett László Lóránt történész, önkéntes hegyimentő, Kálmán Melinda klinikai pszichológus, Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány társalapítója, illetve Zogorean Valentin, a Maros Megyei Könyvtár munkatársa, önkéntes tűzoltó. Ezt követően Tekei Erika előadásában került sor a megszokott mesedélutánra.
A Teleki Téka is csatlakozott a kezdeményezéshez: őszi könyvturit rendeztek, ingyen elvihető könyvekkel.
Forrás: https://nepujsag.ro/articles/iden-is-lesz-koenyvtarak-ejszakaja
Japán nap a gyergyószentmiklósi könyvtárban
2025. szeptember 12-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban várták azokat az érdeklődőket, akiket vonz a japán kultúra. Előbb Tanizaki Seiko néprajzkutató tartott előadást, majd a japán zenével ismerkedhetett a nagyérdemű. A közel háromórás rendezvény alatt a japán írás kipróbálására és origamihajtogatásra is lehetőség volt. Az ismeretek átadása ennél hitelesebb nem is lehetne, hiszen a meghívottak mind japánok voltak.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
 |
| Az esemény plakátja |
Könyvtárba költözik a Tortoma Önképzőkör
Erdővidék tékája, a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár több tízezer kötettel várja az olvasni szeretőket. 2025. szeptember 22-től az intézmény olvasótermében folytatják a Tortoma Önképzőkör találkozóit.
A könyvtár továbbra is számít mindazokra, akiknek az olvasás szórakozás, de azokra is, akik tudásra, információra éhesek, ezért szívesen fellapoznának egy-egy ismeretterjesztő könyvet, mert úgy gondolják, a könyvekből szerzett ismeretek még a mai világban is értékesebbek, mint azok, amelyekbe a világhálón lépten-nyomon belebotlik manapság az ember. Demeter Zoltán megbízott könyvtáros készségesen vezetett körbe a könyvektől roskadozó, egyedi hangulatot árasztó polcok között, s mint mondta, a Gyulai Líviusz-könyvtárban a lágy romantikától a kemény tudományig a legváltozatosabb témakörökben bárki találhat olvasnivalót a maga számára, a kisiskolástól a nyugdíjasig. És jönnek is az olvasók, nem csak Barótról, hanem a környező falvakból is, hiszen a Gyulai Líviusz Városi Könyvtár Erdővidék könyvtára.
A könyvtár Pál Antal Olvasóterme új szerepet is kap: itt szervezik az újrainduló Tortoma Önképzőkör találkozóit. A legelső őszi találkozót, amelynek meghívottja a baróti származású, Los Angelesben élő Skovrán Tünde színész, rendező, producer volt, 2025. szeptember 22-én tartották, a továbbiakban a megszokott időpontban, kedd esténként 7 órától várják a közönséget.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/176239/konyvtarba-koltozik-a-tortoma-onkepzokor-erdovidek
Rendkívül csökken a falusi környezetben működő könyvtárak száma
A romániai könyvtári rendszer 2020 és 2023 között mind számbeli mind funkcionális szempontból jelentős visszaesést tapasztalt – derült ki az Országos Könyvtári Bizottság által összeállított, a romániai könyvtárak helyzetéről szóló elemzésből, amelyet 2025. szeptember 19-én mutattak be. Az elemzés szerint a legnagyobb hatást a vidéki könyvtárak érezték meg, amelyek 10%-a megszűnt az említett időszakban, és amelyekben az állomány is csökkent, annak ellenére, hogy országos szinten nőtt a könyvtárak ellátottsága. A vidéki környezetben működő könyvtárakra emellett a szakemberhiány is jellemző.
A jelentés szerint 2020 és 2023 között a romániai könyvtárak száma 566-tal csökkent, amely „jogszerű alapot nélkülöző közigazgatási döntések” következtében, illetve a könyvtári törvény rendelkezéseivel ellentétben történt, ez az eljárás pedig „megkérdőjelezi a vonatkozó intézmények bezárásának jogszerűségét” – áll a jelentésben, amely szerint a bezárás komoly kérdéseket vet fel a kultúrához és az oktatáshoz való hozzáférés terén.
A jelentés szerint a szakkönyvtárak száma csaknem 10%-kal csökkent, de ezek száma eredetileg sem volt magas. Ugyanakkor az iskolai könyvtárak száma körülbelül 10%-kal nőtt, az említett időszakban, 5500-ről 6000-re (azonban 2022-ben érte el a csúcsot, akkor 6035 működött).
Másrészt a közkönyvtárak száma jelentősen csökkent, főként a községi könyvtárak számának hirtelen esése miatt: 2020 és 2023 között 1751-ről 1581-re, ami jóval nagyobb csökkenés, mint a városokban regisztrált (250-ről 2020-ban 240-re 2023-ban).
A jelentés kitér a könyvtári állomány dinamikájára is: eszerint 2020 és 2023 között minden könyvtárkategóriában csökkent a meglévő kötetek száma. Számokban kifejezve a legjelentősebb csökkenést a nemzeti könyvtár (26 millióról 22 millió alá), az egyetemi könyvtárak (közel 30 millióról 25,5 millióra) és a szakkönyvtárak (közel 7,5 millióról 5,7 millióra) regisztrálták. A legkisebb csökkenés ezzel szemben az iskolai könyvtárak esetében mutatkozik (a különbség egymillió alatt marad).
A közkönyvtárak közül a községi könyvtárak a legnagyobb veszteséget szenvedték el a kötetek számát tekintve: a 2020-ban létező több mint 16 millióról 2023-ra 14,7 millióra csökkent az összállományuk.
Ebben az időszakban a nemzeti, egyetemi és közkönyvtárakban a kölcsönzött kötetek száma nőtt, míg az iskolai könyvtárakban (9,4 millióról 7 millióra) és a szakkönyvtárakban csökkent.
A közkönyvtárak esetében a kiadott kötetek száma minden kategóriában – megyei, városi és községi – nőtt. Utóbbi esetben a növekedés csekély volt, 2,24 millióról 2020-ban 2,29 millióra 2023-ban, 2022-ben pedig 2,33 millióra emelkedett.
Az Országos Könyvtári Bizottság statisztikai albizottsága által készített jelentés a humánerőforrás tekintetében „demográfiai és szakmai egyensúlytalanságot” is megállapít:
* Idősödés munkaerő: a szakemberek 53%-a 50 és 64 év közötti, csak 0,7%-uk 25 év alatti.
* A szakma feminizálódása: a munkavállalók több mint 86%-a nő, ami a sokszínűség és a perspektíva hiányát jelezheti.
* A képzett személyzet városi koncentrációja: a szakemberek 76,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de 79,2%-uk városokban dolgozik.
* Alulreprezentáltság vidéken: a szakemberek mindössze 28%-a dolgozik vidéki könyvtárakban, és közülük csak 20,8% rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
* A köz- és iskolai könyvtárak központi szerepe: a szakemberek 77,6%-a ilyen típusú könyvtárakban dolgozik.
Forrás: https://www.edupedu.ro/una-din-zece-biblioteci-din-mediul-rural-a-disparut-in-doar-3-ani-raport-desi-numarul-de-volume-in-bibliotecile-din-tara-a-crescut-la-rural-a-scazut-abrupt-in-tara-unde-premierul-spune-ca-nu-se/amp/
Biblioterápia és színjátszás
2025. szeptember 26-án a székelyudvarhelyi Bice-Bóca színjátszó társulat fennállásának ötödik esztendejét ünnepelte. Borbé Levente könyvtáros és Bajcsi Kinga óvónő, pszichológus az összekovácsolódott csapat szellemiségéről, az ötéves együttlét öröméről beszélt az évfordulós ünnepségen. Kiemelték, hogy a társulat foglalkozásain felvetődő téma a drámapedagógiával kezdődően megmarad az ezt követő biblioterápiás felolvasás során, és segíti a betanulandó színművek szereplőinek jobb megértését, az érzékenyítést ilyen vonatkozásban. A beszédek után a csapat tagjai közel száz fotóval utazhattak vissza a múltba, a megalakulásig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/09/5-esztendos-szekelyudvarhelyi-bice-boca.html
Élménymarketing, marketingkommunikáció és érdekérvényesítés – erdélyi kihelyezett képzés
Élménymarketing, marketingkommunikáció és érdekérvényesítés címmel került sor képzésre a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, 2025. szeptember 22. és 24. között, a budapesti Könyvtári Intézet szervezésében. A képzést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, Farkas Ferenc tartotta Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Szatmárnémeti, Bögöz, Felsőboldogfalva, Szentegyháza és persze Székelyudvarhely könyvtárosainak.
Forrás és részletek itt: https://www.facebook.com/fairenc/posts/25385365937716989
Baka István-emlékrendezvény Csíkszeredában
A 2025-2026-os tanévben a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium egyik kiemelkedő rendezvénysorozata Baka István nevéhez fűződik: a jeles költő harminc éve, 1995. szeptember 20-án távozott köreinkből, költeményei és műfordításai viszont elevenek. Az iskola pedagógusai és könyvtárosa fontosnak tartották eme kincs továbbadását a jövő nemzedék számára. A könyvtár kiállítással tisztelgett a költő előtt. A nagyobb volumenű program azonban 2025. szeptember 15-én kezdődött el. Ráduly Margit képzőművészettanár Borbé Levente könyvtárossal, Borsodi L. László és Csata Emese magyar nyelv- és irodalom szakos tanárokkal, valamint Nagy Veronka történelemtanárral készítette el azt, Baka István – Tájkép fohásszal címmel. Ráduly Margit tanárnő bevezetőt tartott a programról és annak kivitelezéséről az egybegyűlt diákok számára. Ezt követően Borsodi L. László ismertette Baka István életét és költészetét. Ezt követően a város központi parkjában a diákok kellő útbaigazítással megalkothatták, kreativitásukat használva, a választott költeményekből fakadt illusztrációjukat. Szeptember 16-án ez a tevékenység folytatódott. A diákok bebizonyították, hogy a költészet adta lehetőségek tárháza szinte végtelen. Szeptember 17-én az említett pedagógusok a rajzokból kiállítást állítottak össze. A részt vevő diákok száma 60 körül mozgott. Tekintettel a program sikerére, december 15. és 19. között, az Iskola másként héten folytatódik.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/09/baka-istvan-tajkep-fohasszal.html
Elhunyt Sajdik Ferenc grafikusművész
Életének kilencvenhatodik évében, 2025. szeptember 21-én elhunyt Sajdik Ferenc, Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész, karikaturista.
1930-ban született Neuenhagen bei Berlin-ben. Iparrajziskolában tanult, 1949-től litográfusként dolgozott, majd a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett. Karikatúráit a Ludas Matyi vicclapból ismerhette meg a közönség. Kedvesen esendő, szerethető figurái harminc éven át jelentek meg minden héten, sokan az ő rajzaiért vették az újságot. A Ludas Matyit 1990-től az Új Ludas követte, majd megszűnt a lap. 1993-tól az Úritök, majd a Pesti Vicc munkatársa volt.
Igazán népszerűvé a rajzfilm tette. Visszaemlékezése szerint a filmkészítéssel egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba: egy Műcsarnokban rendezett karikatúrakiállításra egy hét méter hosszú rajzot készített Budapestről, amelyet megláttak a filmgyár vezetői, és elhatározták, hogy kisfilmet készítenek belőle. A film végül nem készült el, de megismerkedett Dargay Attilával és Jankovics Marcellel, akik később felkérték, hogy rajzoljon figuraterveket, háttereket a La Fontaine-mesesorozathoz. Ezt követte a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-horgász, amelyek évtizedek óta gyerekek és felnőttek kedvencei.
Csukás István meseíróval olyan halhatatlan rajzfilmfigurákat teremtettek meg együtt, mint Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy az esendő, csokizabáló madár, Gombóc Artúr.
Forrás: https://biharinaplo.ro/cikk/kultura/elhunyt-sajdik-ferenc-grafikusmuvesz-pom-pom-es-a-nagy-ho-ho-horgasz-megalkotoja-106629
Beszélgetés Finta Erika szentegyházi könyvtárossal
Finta Erika a Szentegyházi Városi Könyvtár könyvtárosa, és a Hargita megyei kisváros kulturális életének egyik mozgatórugója, egyszersmind egy huszonéves ikerpár édesanyja. Munkahelye egyben a második otthona. Ezúttal ő engedett „villám-bepillantást” az értékrendjébe a Nőileg magazin olvasói számára.
„(...) – Mi a legértékesebb tulajdonod?
– A legértékesebb tulajdonom valójában nem is az enyém – mégis minden szálammal hozzá kötődöm. Ez a településünk könyvtára, amely nem csak a munkahelyem évtizedek óta, hanem a második otthonom. És nemcsak az otthonom, menedékem, lassan életteremmé vált. Már szinte egy vagyok vele.
– Kik a kedvenc íróid?
– Minden jó könyv után úgy érzem, na, ez lesz a kedvenc íróm, aztán találkozom egy másikkal, és azt is ujjongva fogadom be. Mostanában a magyar írók könyvei találnak meg leginkább. Márai Sándor művei különösen közel állnak hozzám, bevallom, némelyik nehéz olvasmány nekem, de minden mondata újraolvasásra hív, elmélkedésre késztet. Nagyon el tudok merülni Erdős Renée gondolataiban. Szabó Magda írásai is nagyon közel állnak a szívemhez. Szeretem Gárdos Péter könyveit, jókat derülök Királyhegyi Pál kifinomult humorán. Mélyen megérintett Visky András Kitelepítése, a mai napig többször is fellapozom, újraolvasom egy-egy részletét. Magával ragadott Totth Benedek stílusa is, őt nemrég fedeztem fel… s még sorolhatnám. (...)
Forrás és a teljes interjú itt: https://noileg.ro/szempont/villaminterju-finta-erikaval-szeretem-meghallgatni-az-embereket
Még közelebb hozni Benedek Eleket az emberekhez
2025. szeptember 14-én Benedek Elekről szóló könyveket ismertettek a nagy meseíró leszármazottai a szatmárnémeti BábLeszFeszt-en.
Bardócz Orsolya (Benedek Elek ükunokája) és Benedek Huszár Botond (Benedek Elek bátyjának ükunokája) jelenlétében mutattak be Nagy Nándor társszerző felvezetésével négy olyan könyvet és egy CD-t, amelyek kiegészítik mindazt, amit az irodalom- és versszeretők eddig Benedek Elekről tudtak. A művekkel a szerzők célja az, hangzott el, hogy még közelebb hozzák az olvasókhoz Elek apót, olyan dolgokat is megmutassanak róla, amelyek akkor és most is kuriózumnak számítanak az író, költő, újságíró és országgyűlési képviselő életéből. A három szerző bemutatóját Benedek Elek műveiből készült, egynapos kiállítás keretezte.
Forrás: https://friss.ro/meg-kozelebb-hozni-benedek-eleket-az-emberekhez
A marosvásárhelyi Gemma könyves kávézó
Marosvásárhelyen egyre több helyen jelenik meg a kultúra valamely formája: nem nagy intézmények falai között, hanem barátságos, emberközeli terekben. A Gemma Books & Café is ilyen: egyszerre könyvesbolt, kávézó és közösségi tér, ahol a látogatók nemcsak olvasnivalót, hanem szellemi otthont is találhatnak.
A 2021-ben megnyílt kávézó fokozatosan vált Marosvásárhely kulturális életének egyik központjává. Nemcsak könyvek várják a látogatókat, hanem könyvklubok, irodalmi estek, kiállítások és közösségi programok is. Ezek a programok mind azt a célt szolgálják, hogy Marosvásárhelyen legyen egy hely, ahol az irodalom és a közösség kéz a kézben jár.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/irodalom-kave-koezoesseg
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése