Májusi évfordulók 2016

115 éve, 1901. május elsején született Szerb Antal zsidó származású magyar író, irodalomtörténész. Fontosabb művei: Az angol irodalom kistükre, Magyar irodalomtörténet, A világirodalom története, Pendragon Legenda, Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca, Gondolatok a könyvtárban.

85 éve, 1931. május elsején született Jánky Béla erdélyi székely-magyar költő.

120 éve, 1896. május másodikán született Gottfried Benn német költő, esszéista és orvos.

115 éve, 1901. május másodikán született Willi Bredel német író. Ismertebb regénye: Rokonok és ismerősök trilógiája.

410 esztendeje, 1606. május harmadikán született Lorenzo Lippi olasz költő, író és festő.

225 éve, 1791. május harmadikán született Henryk Dembinski 1848-as szabadsághős lengyel és emlékiratíró.

220 éve, 1796. május ötödikén született William Epps Cormack kanadai-skót író, feltaláló és mezőgazdász.

170 éve, 1846. május ötödikén született Henryk Sienkiewicz lengyel író, újságíró és novelista. Ismert alkotásai: Tűzzel-vassal, Özönvíz, Quo vadis, Kereszteslovagok.

80 éve, 1936. május ötödikén született Lázár Ervin magyar író, elbeszélő és meseíró. Népszerű művei: A kisfiú és az oroszlánok, A fehér tigris, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai stb.

60 éve, 1956. május ötödikén hunyt el Nyiszli Miklós erdélyi magyar orvos és író. Ismert műve: Orvos voltam Auschwitzban.

40 éve, 1976. május ötödikén hunyt el Richard Hughes walesi származású angol író és költő, a világ első hangjátékának írója.

230 éve, 1786. május hatodikán született Ludwig Börne zsidó származású német író, lapkiadó, újságíró.

145 éve, 1871. május hatodikán született Christian Morgenstern német költő, az abszurd egyik elindítója.

80 éve, 1936. május hatodikán született Gyárfás Endre  magyar író, költő és tanár.

55 éve, 1961. május hatodikán hunyt el Lucian Blaga román költő, író, újságíró és filozófus.

590 esztendeje. 1426. május hetedikén született Giovanni Pontano (Ioannes Iovianus) olasz író és humanista.

240 éve, 1776. május hetedikén született Berzsenyi Dániel magyar költő, író.

155 esztendeje, 1861. május hetedikén született Rabindranath Tagore indiai költő, író. Ő írta és komponálta India himnuszát.

100 éve. 1916. május hetedikén született Földes Péter magyar író és esszéista.

155 éve, 1861. május nyolcadikán hunyt el Teleki László magyar író és politikus.

90 éve, 1926. május nyolcadikán született Mitja Mejak szlóvén író, esszéista, irodalomkritikus és szerkesztő.

10 éve, 2006. május nyolcadikán hunyt el Somlyó György magyar író, költő és műfordító.

50 éve, 1966. május kilencedikén hunyt el Gara László magyar író, műfordító és publicista.

495 esztendeje, 1521. május tizedikén hunyt el Sebastian Brant német szatírikus író és humanista.  

320 esztendeje, 1696. május tizedikén hunyt el Jean de La Bruyère francia író, esszéíró és moralista.

140 éve, 1876. május tizedikén született Ivan Cankar a szlovén irodalom kiemelkedő alakja, aki otthonosan mozgott úgy a próza, mint a dráma és a líra műfajaiban egyaránt.

100 éve, 1916. május tizenegyedikén született Camilo José Cela y Trulock spanyol író, újságíró, esszéista és szerkesztő.

220 éve, 1796. május tizenkettedikén hunyt el Johann Peter Uz német költő.

95 éve, 1921. május tizenkettedikén született Emilia de Pardo Bazán spanyol írónő, újságíró, esszéista, irodalomkritikus, költő, drámaíró, fordító és szerkesztő.

100 éve, 1916. május tizenharmadikán hunyt el Sólem Áléchem orosz-zsidó jiddis nyelven alkotó író.

115 éve, 1901. május tizennegyedikén született Rab Gusztáv író.

100 éve, 1916. május tizennegyedikén született Méhes György (Nagy Elek) székely-magyar író, újságíró, színműíró és színikritikus.

130 éve, 1886. május tizenötödikén hunyt el Emily Dickinson amerikai költőnő.

125 éve, 1891. május tizenötödikén született Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz író, drámaíró, orvos és színházi rendezőasszisztens. Legismertebb művei:  Fehér gárda, Kutyaszív, A Mester és Margarita.

105 éve, 1911. május tizenötödikén született a német származású Max Frisch svájci író.

270 éve, 1746. május tizenhatodikán hunyt el Mosè Vita Luzzatto olaszországi héber költő, rabbi, kabalista és filozófus.

110 éve, 1906. május tizenhatodikán született Libero Bigiaretti olasz költő, író és fordító.

70 éve, 1946. május tizenhatodikán született Molnár H. Lajos erdélyi magyar író, közíró, szerkesztő, dramaturg és riporter.

185 éve, 1831. május tizenhetedikén hunyt el Köteles Sámuel magyar filozófus, író.

260 éve, 1756. május tizennyolcadikán született Fessler Ignác Aurél magyar származású osztrák író, pedagógus és evangelikus püspök.

120 éve, 1896. május tizenkilencedikén  született Várkonyi Nándor magyar író, szerkesztő, könyvtáros és kultúrtörténész.

80 éve, 1936. május huszadikán született Orbán Ottó magyar költő, esszéíró és műfordító.

110 éve, 1906. május huszonkettedikén született Gádor Béla (Guttman) magyar író, újságíró, humorista és forgatókönyvíró.

145 éve, 1871. május huszonharmadikán született Garabet Ibrăileanu örmény származású román író, fordító, esszéíró és kritikus. Ismert regénye: Adela

140 éve, 1876. május huszonharmadikán hunyt el Jankó Král’ a szlovák forradalmi költészet atyja.

110 éve, 1906. május huszonharmadikán hunyt el Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró, író, színházi rendező és költő. Főbb alkotásai: Brand, Peer Gynt, Babaház (Nóra), A vadkacsa, Solness építőmester.

80 éve, 1936. május huszonharmadikán hunyt el Henri de Régnier francia író és költő.

270 éve, 1746. május huszonnegyedikén született Claus Frimann norvég költő, író és evangélikus lelkész.

165 éve, 1851. május huszonnegyedikén született Bartók Lajos költő, drámaíró és szerkesztő.

110 éve, 1906. május huszonnegyedikén hunyt el Tábori Róbert magyar író és újságíró.

85 éve, 1931. május huszonnegyedikén született Christian Maurer erdélyi szász származású német költő.

335 esztendeje, 1681. május huszonötödikén hunyt el Pedro Calderón de la Barca spanyol drámaíró.

40 éve, 1976. május huszonötödikén hunyt el Supka Géza magyar író, újságíró, művészettörténész, szerkesztő és régész.

50 éve, május huszonhatodikán hunyt el Tamási Áron (Tamás János) székely-magyar író. Ismertebb művei: Ördögváltozás Csíkban, Erdélyi csillagok, Ábel trilógia, Énekes madár, Jégtörő Mátyás, Rendes feltámadás, Bölcső és bagoly stb.

40 éve, 1976. május huszonhatodikán hunyt el Martin Heidegger német filozófus, író.

145 éve, 1871. május huszonhetedikén született Heinrich Mann német író, költő, esszéíró és forgatókönyvíró.

35 éve, 1981. május huszonhetedikén hunyt el Pilinszky János francia-német és lengyel származású magyar költő, író és műfordító.

100 éve, 1916. május huszonnyolcadikán hunyt el  Ivan Jakovics Franko ukrán költő, író, műfordító, publicista, társadalomtudos és politikus.

150 éve, 1866. május huszonkilencedikén született Akon Akopyan örmény népi költő.

230 éve, 1786. május harmincadikán született Fáy András magyar, politikus és nemzetgazda.

65 éve, 1951. május harmincegyedikén hunyt el Hermann Broch osztrák író, költő és filozófus.

Érdemes tudni

440 esztendeje, 1756. május elsején Báthory Istvánt, Erdély fejedelmét lengyel királlyá koronázták.

50 éve, 1966. május elsején hunyt el Kovács Jenő székely-magyar lapszerkesztő, rádióműsor szerkesztő, és újságíró.

80 éve, 1936. május másodikán született Péterfy László székely-magyar származású festő és szobrászművész. 

25 éve, 1906. május másodikán hunyt el Pálfy Ferenc székely-magyar mezőgazdasági szakíró és tanár.

250 éve, 1766. május hetedikén született Budai Ézsaiás magyar bölcsészet- és hittudós, író, történész, pedagógus és református püspök.

100 éve, 1916. május hetedikén született Somodi Albert székely-magyar tankönyvszerző és néprajzi gyűjtő.

95 éve, 1921. május nyolcadikán alakult meg a Román Kommunista Párt, amelyben a románokon kívül a két világháború közötti Nagy Romániában más nemzetiségek (magyarok, zsidók, oroszok, ukránok stb.) is képviseltették magukat.

25 éve, 1991. május nyolcadikán hunyt el Molnár Jakab székely-magyar származású közíró és szerkesztő.

75 éve, 1941. május kilencedikén született Mátyás Árpád székely-magyar újságíró és riporter.

435 esztendeje, 1581. május tizenkettedikén írta alá Báthory István fejedelem és lengyel király a kolozsvári egyetem alapítólevelét.

55 éve, 1961. május tizenharmadikán hunyt el Nagy György székely-magyar erdőmérnök, erdészeti szakíró és iskolai igazgató.

45 éve, 1971. május tizenharmadikán hunyt el Bányai János székely-magyar geológus, muzeológus, és a Székelység című folyóirat alapítója, valamint szerkesztője.

80 éve, 1936. május tizennegyedikén hunyt el Csutak Vilmos székely-magyar történész, helytörténész.

120 éve, 1896. május tizenhatodikán hunyt el Turóczy Mózes székely-magyar rézműves- és ágyúöntő mester.

185 éve, 1831. május tizenhetedikén született Köteles Sámuel erdélyi magyar filozófus, államtudós és egyetemi oktató.

170 éve, 1846. május tizennyolcadikán született Tankó János erdélyi magyar tanár és szakíró.

145 éve, 1871. május huszadikán született Tóth György a székely-magyar származású Tóth György jogász és jogi szakíró.

30 éve, 1986. május huszadikán hunyt el Bene József székely-magyar grafikus, könyvművész és festő.

70 éve, 1946. május huszonegyedikén született Balogh László székely-magyar író, újságíró és könyvtáros.

115 éve, 1901. május huszonkettedikén született Puskás Vilmos székely-magyar tanár, pedagógia szakíró, cserkészvezető, szociálpolitikus és társadalmi szervező.

230 éve, 1786. május huszonharmadikán hunyt el Benyovszki Móricz magyar kalandor, utazó és emlékiratíró, a „Malgasok Királya”.

445 esztendeje (1571), május huszonötödikén választották erdélyi fejedelemnek Báthory Istvánt.

90 éve, 1926. május harmincegyedikén született Kemény János magyar származású amerikai matematikus, a BASIC programozási nyelv egyik megalkotója.

25 éve, 1991. május harmincegyedikén hunyt el Becze Antal székely-magyar tanár, tanfelügyelő, szakíró, a Hargita Megye Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke.

„KÖNYVTÁR, AMI ÖSSZEKÖT” 2016

Immár hatodik alkalommal kerül meghirdetésre a “Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című program. 

A kezdeményezés célja a fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. 

Az alábbi országokból lehet jelentkezni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. 

A pályázat beküldési határideje: 2016. május 25. 

A pályázati felhívás szövege (PDF, 104 kB).

Nagy szeretettel várjuk a pályázatokat!

Link: http://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/konyvtar-ami-osszekot-2016

Csík környékének biodiverzitása

  A Föld Napja  alkalmából szervezett rendezvény

Szervező: BORBÉ LEVENTE könyvtáros

Társszervező: ANTAL BEÁTA földrajz tanár

Előadók: DEMETER LÁSZLÓ biológus, Antal Beáta földrajz tanár és Borbé Levente könyvtáros

Kisegítő személyek: Balázs-Bécsi Enikő adminisztrátor, és Gyarmati Dénes informatikus

Résztvevők: IX-XII osztályok

A diákok számára létrehozott interaktív program és előadás Székelyföld, de kiváltképp Csík vármegye biodiverzitásának értékeire próbálta felhívni a figyelmet.

A résztvevők köszöntése után bevezetőként a kis régió élővilága sokféleségének, valamint fajon belüli változatosságainak általános jellemzőiről beszéltem. Kihangsúlyozván, hogy minden egyes faj külön figyelmet érdemel. Tovább folytatván elmondtam, hogy a környezetünk megismerése és megbecsülése elsődleges feladat, s annak megóvása érdekében kell cselekednünk.

Antal Beáta a környezettudatos gazdálkodásnak értékeit taglalta. Mennyire fontos környezetbarát elemeket beépíteni a mindennapjainkba, és egyensúlyban tartani a természet élővilágát az emberi tevékenységgel. Itt külön kiemelte a hagyományos, több évszázadra visszanyúló gazdálkodási elemeket, amelyben nagy szerep jut a legeltetésnek, a kaszálók fennmaradásának, figyelembe véve a környék földrajzi sajátosságait is. Továbbá megbeszélésre került a környék növény- és állatvilágának páratlan sokszínűsége.

Demeter Lászlónak átadva a szót, a fentieket részletekre bontva ismertette Székelyföld és benne Csík élővilágának jellegzetes vonásait, természetvédelmi övezeteit, és azokat a törekvéseket, amelyek során védelem alá kerülnek az egyre ritkább, néhány esetben eltűnőben lévő fajok. Bemutatóként úgy a növények, mint az állatok világából sort kerített egy-két érdekes faj ismertetésére. Majd a Natura 2000 programot mutatta be, amelynek fő célja, hogy a környék, Székelyföld diákjait is bevonva feltérképezzék nagyjából a vidék növény- és állatvilágának specifikumát.

Az előadás alatt a diákok intenzíven bekapcsolódva, úgy is lehet mondani családias hangulatban beszélték meg az előadókkal az eléjük tárt témát. Néha kicsit elkalandozva, de mégis a témánál maradva izgalmas felfedezéseket tehettek a gyógynövények, az erdők-mezők, kaszálók-legelők univerzumában.

Az előadás lebilincselő voltát az is igazolja, hogy a mostoha időjárás végett elmaradt Zsögöd környéki kirándulás mellett érveltek a gyerekek, amelyet közelebbről meg fogunk ejteni.

A program színvonalát a témához kapcsolódó könyvekből és más dokumentumokból létrehozott kis kiállítás emelte. A résztvevők megtekinthették, belelapozgathattak a kiállított anyagba.

Borbé Levente,

könyvtáros

Ferencesek kulturális tevékenysége

Szervező: KOVÁCS ZSUZSA - Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda

Társszervező és előadó: BORBÉ LEVENTE – Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Kisegítő személy: Balázs-Bécsi Enikő - Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Csoportvezető: Kovács Zsuzsa

Csoport: Kós Károly Szakközépiskola IX.A osztálya, Csíkszereda

A program résztvevői rövid betekintést nyerhettek a Ferences Rend múltjába, Assisi Szent Ferenc életébe, a rend alapítójáról, valamint a szerzetesrend elterjedéséről a hajdani Európában, s ezen belül Magyarországon.

Az előadás azonban a ferences rend erdélyi tevékenységére fókuszált, kiemelve a csíkvármegyei nemes cselekedeteiket, a Csíksomlyón való letelepedésüktől napjainkig.

A diákok egy átfogó képet kaphattak a ferencesek által terjesztett keresztényi értékek fontosságáról. Ilyenek az iskolaalapítás, a könyvtár alapítása, meg a Kájoni János által alapított nyomda, amely sokszorosító műhely nagy szerepet játszott az oktatásban, a hírek közlésében. Beleértve az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot, valamint a Csíkvármegyére, Székelyföldre és Erdélyre vonatkozó jellegzetes és egyedi kulturális események és ténykedések tanulmányokban való összefoglalását, kinyomtatását.

Mégis az egyik jelentőségteljes momentum a Kájoni János által alapított iskolai könyvtár, amely az ifjúság, a jövő nemzedék tudásának gyarapítását szorgalmazta. Itt ismerkedhettek meg Bándi Vazul igazgatóval és a gimnázium első krónikásával, majd Imecs Fülöp Jákóval, az 1870-ben elindított évkönyvek szerkesztőjével, és sok más neves pedagógussal, meg diákkal, akiknek élete példa lehet a mai ifjúság számára is.

A sötét kommunista korszakról is szó esett, ahol a tanárok a megszorítások ellenére megőrizték az iskola hírnevét és méltóságát. Ennek segítségeként ott voltak háttérben a csíksomlyói kolostor szerzetesei, akik a rájuk nehezedő borzalmak ellenére megőrizték emberi méltóságukat, és segítő jobbot nyújtottak a környék lakosságának. A folytatás sem volt zökkenőmentes, viszont olyan neves tanárok vitték tovább az iskola hírnevét, mint Kristó András, Miklós József, id. Borsodi László stb.

Végezetül a vendégek a rendszerváltás utáni korszakba kaptak betekintést. A központi témát a hajdani ferencesek alapította, még mai napig is Székelyföld egyik legtekintélyesebb iskolája adta, a Márton Áron Főgimnázium. Amely iskola egyben minden egyes csíki líceum atyja. Szinte elképzelhetetlen, hogy valakinek a látogatók közül a szülei, nagyszülei, vagy dédszülei ne jártak volna ebbe az intézménybe.

A diákok a program során megtekinthették az iskolafalakon kirakott tablókat, a dísztermet, a sporttermet, a könyvtárat, s természetesen a benne rejlő értékes dokumentumokat, valamint erre az alkalomra képekből, könyvekből és más dokumentumokból létrehozott kiállítást.

Búcsúzóul a fiatal látogatók egy-egy szöveggyűjteményt vihettek magukkal, amelyeket segédeszközként felhasználhatnak a továbbiakban lezajló magyar irodalom órákon.

Borbé Levente,

könyvtáros

Gyergyói Szemle folyóirat

A 2015-ös esztendő vége felé első alkalommal megjelent Gyegyói Szemle tudományos és ismeretterjesztő folyóirat hasábjait olvasva nem kellett sokat morfondírozzak, hogy arra a következtetésre jussak, ez egy minőségi lap. Szerkesztésileg és tartalmilag jól kivitelezett olvasmányos, igényes munkák szerepelnek benne. Mindez egy figyelemreméltó lelkes kutató csapat, illetve szerkesztőtársaság munkájának eredményeként jöhetett létre.

E lapszám tematikája a második világháború eseményeit és annak gyergyói vonatkozásait boncolgatja. Habár elsősorban történelmi események elemzésén alapul, de olvasása közben elénk tárul a gyergyói történésekből kiindulva, téren és időn keresztül utazva, az akkori székelység, magyarság és a nagyvilág problematikájának képe.

A folyóirat egyben hiánypótlónak is mondható, hiszen Gyergyóban még nem jelent meg ehhez fogható tudományos és ismeretterjesztő lap, míg a Székelyföldi régiók többsége már büszkélkedhetett hasonlóval...

A lap a Gyergyói-medence hajdani eseményein keresztül tárja fel e székely kis-régió társadalmi és gazdasági életének fontos momentumait.

Az egyes rovatoknak ismeretterjesztő jellege is van különböző témákban, mint történelem, gazdaság, szociológia, néprajz, irodalom, művészetek, valamint a természettudományok. A cikkek kimondottan hozzáértő szakemberek tollából származnak.

A folyóiratnak egyben közösségteremtő ereje is van. Elég ha arra gondolunk, miként fogja összekovácsolni a gyergyószéki értelmiségieket, az olvasók körét, és nem utolsósorban ablakot nyit a magyar kulturális világ felé.

Az első szám tartalmából:

• Nagy József: Gyergyóiak az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében a világháború előestéjén

• Nagy József: Gyergyói honvédek a világháború harcterein. A m. kir. 22. honvéd gyalogezred története

• Horváth Alpár: A bunkerturizmus lehetőségei Gyergyóban. Értelmezési kérdések

• Szőcs Levente: Világháborúk emlékezete gyergyói népi önéletrajzokban

• Borbély András: A gyümölcskertész fia

• Petres Kata: Regény az első világháborúról és Trianonról

• Erős Katalin – Csata Enikő: A borzonti Nyíres Láp

• Sólyom István – Dániel Botond: Székelyek a Francia Idegenlégióban. Zsoldosok és/vagy vendégmunkások?

A folyóirat főszerkesztője: Nagy József

Rovatszerkesztők: Nagy József – történelem, Pál Levente –gazdaság, Szőcs Levente –Néprajz, Borsos Gyöngyi és Borbély András – irodalom és művészetek, Csata Kinga – természettudományok, Dániel Botond – szociológia.

Az első borító Ferencz Zoltán munkáját dicséri. A fényképeket és térképeket Markó Bálint és Nagy József válogatta össze. A fordítást Sántha Emese végezte.

Tördelőszerkesztő –Szőcs Levente

Korrektúra – Csata Kinga és Silló Ágota

Borbé Levente,

a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

ReMeK-e-hírlevél 2016/4. számából

Mit és hogyan kommunikáljon a könyvtár saját értékéről?
A szakemberek véleménye szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a könyvtár új mutatókat használjon, amelyekkel a döntéshozók számára is igazolni tudja a hatékonyságát. Ezek lehetnek a könyvtár gazdasági mutatói (mint például a költséghatékonyság-elemzés, a fogyasztói többlet számítása, a könyvtárhasználat értékének kalkulációja), illetve a társadalmi és kulturális értékét mérő módszerek (mint a generikus társadalmi és oktatási eredmények vizsgálata, illetve tapasztalati bizonyítékok), valamint a közkönyvtári minőségfejlesztési mátrix is. Ugyanakkor szóba került az is, hogy több közkönyvtári kutatásra van szükség, mivel ez lehet az alkalmas eszköz a könyvtárak hatékonyságának kimutatására.
A CILIP-nek együtt kellene működnie a Society of Chief Librarians nevű szervezettel (a közkönyvtárak fenntartásáért felelős vezető szakemberek közössége), és fel kellene szólalnia a könyvtárak érdekében a megszorításokkal, a szakemberek számának csökkenésével és az önkéntesek kérdésével kapcsolatban. (A közkönyvtárak értékének mérése a digitális korban: amit a döntéshozóknak tudniuk kell; ref.: Jávorka B., Humanus)
Forrás: KIT Hírlevél 2016/11., 2016. március 16., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=#a19471

Ingyenes e-könyvek adatbázisa
Az alábbi táblázatban több mint 1200 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Az összes kiadvány ingyenes, letöltésük legális. A legtöbb a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról van, ezek letöltési linkje közvetlenül is fellelhető a táblázatban. Az epub formátum ajánlatosabb, azonban sok könyv csak prc-ben tölthető le. Ezen a címen látható, milyen formátumban tölthetők le: https://www.papirontul.hu/e-konyv-adatbazis-1-0/
Egy másik táblázatban újabb 235 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Ezek a kiadványok is ingyenesek, letöltésük legális. Ezúttal a Kindlevarázst és a híres Gutenberg Projekt oldalát fésültük át. A Kindlevarázs sok könyve már a MEK-re is átkerült, ezek címe is megtalálható az első adatbázisban.
A világirodalom leghíresebb szerzői közül Jules Verne és Emile Zola (sajnos egyelőre szabvány e-könyv formátumúban hivatalosan, ingyen nem elérhető) műveit vettük át a MEK-ről. Mi a PDF fájlokra hivatkoztunk, de érdemes körülnézni az e-könyv oldalán, mert elérhetőek más formátumokban is (RTF, HTML). Kutakodásunk a világirodalom nagyjainak e-könyvei után hamarosan folytatódik.
A második táblázat itt található: https://www.papirontul.hu/ingyenes-e-konyvek-adatbazisa-2-0/

 "Egyszer volt, hol nem volt …" meseíró pályázat gyermekeknek
A mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központ meseíró pályázatot hirdet "Egyszer volt, hol nem volt …"  címmel, általános iskolás tanulók részére. A mesék kötetlen témában íródhatnak, terjedelmük maximum két A/4-es oldal lehet. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. Pályázni a következő két kategóriában lehet: I. kategória – 1–4. osztályos tanulók; II. kategória – 5-8. osztályos tanulók.
Az elkészült meséket a Flesch Károly Kulturális Központ portájára lehet leadni személyesen, vagy postai úton kérik eljuttatni a Központ címére, 'Egyszer volt, hol nem volt …' jeligével. A pályázókat kérik, a beküldött pályaművek mellett tüntessék fel: a pályázó gyermek nevét, iskoláját, osztályát, szülő és gondviselő nevét és telefonszámát. A nyertes pályaműveket a Városi Gyermeknapon, 2016. május 28-án díjazzák.
Forrás: http://fkkk.flesch.hu/hirek/ekes-tollak-meseiro-palyazati-felhivas/

Kászonszéki lélekharangok – András Ignác új könyvének bemutatója
András Ignác helytörténész, néprajzi író legújabb, Kászonszéki lélekharangok című kötetét népes érdeklődő közönség jelenlétében mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2016. március 17-én. A rendezvényen a kötetet megjelentető kolozsvári Verbum Kiadó képviseletében Gál György Attila vett részt, aki a kiadó tevékenységét és legújabb kiadványait ismertette, dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi docens méltatta a szerző munkásságát és a kötetet.
András Ignác a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, ugyanakkor helytörténészként, néprajzkutatóként évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek történetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. A Verbum Kiadó gondozásában 2008 óta jelennek meg kötetei. 2015-ben adták ki a legújabbat, Kászonszéki lélekharangok. Kászonszéki templomok, kápolnák, események és emberek a századok forgatagában címmel. A monografikus igénnyel készült kötet fejezeteiben színes, dokumentumértékű fotókkal illusztrálva, számos forrásértékű dokumentumot közzétéve mutatja be a kászoni egyházközségeket, a települések templomait, kápolnáit, a hozzájuk kapcsolódó nevezetes kászoniak életrajzát, a közösség emlékezetében fennmaradt történeteket. A kászoniak zárt, hagyományőrző és mindig értékteremtő világába próbál betekintést nyújtani, teljesebbé, hitelesebbé tenni a Kászonszékről kialakult képet – fogalmazta meg a szerző. Vetítéssel kísért bemutatójában a különböző korokban épült kászoni templomok és kápolnák történetéről mesélt a jelenlevőknek.
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató rendhagyó útikönyvnek, forrásértékű településtörténetnek, áhítattörténetnek nevezte a bemutatón András Ignác kötetét, könyvismertetője a Hargita Népe 2016. március 25-i számában olvasható.
Forrás és teljes szöveg itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/359/kaszonszeki-lelekharangok---andras-ignac-helytortenesz-legujabb-kotetet-mutattak-be

Új tanulmánykötet a székely jelképekről
Székely jelképek pecséten, címerben címmel jelent meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában a székelység évszázados jelképeit ismertető legújabb tanulmánykötet, immár a negyedik a sorban a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport kutatásainak eredményeit bemutató tanulmánykötetek közül. A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartották 2016. február 29-én. A köteteket kiadó Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója, Lőrincz Ildikó beszélt az intézmény kiadványairól és további könyvkiadási terveiről. Mihály János történész a munkacsoport eredményeiről és további feladatairól szólt. A kötet szerzői közül Bicsok Zoltán és Szekeres Attila heraldikus mutatták be tanulmányaikat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/355/szekely-jelkepek-cimerben-pecseten--a-tanulmanykotet-bemutatoja

Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitnák a látogatók előtt – közölte 2016. március 21-én Dacian Cioloş román miniszterelnök Gyulafehérváron, azt követyően, hogy helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét az országos restitúciós bizottság visszautasította 2015 szeptemberében. A hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.
Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel.
Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül. (mti)
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=42215
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/felujitana-a-roman-allam-a-batthyaneumot

Ana Blandiana – apáról, Írószövetségrõl, kiábrándulásról és egy zsarnok kandúrról
Kolozsváron járt Ana Blandiana költõ, író, a Ceauşescu-rezsimmel szembeni ellenállás egyik legismertebb alakja. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen Doctor Honoris Causa címet kapott, 2016. március 25-én pedig a Bölcsészkar Eminescu termében lehetett személyesen találkozni vele.
A 74 éves, Herder-díjas költõnõ úgy meghatódott egykori Alma Materében, hogy szinte elsírta magát, amikor a katedráról szembenézett a padokban szorongó, lépcsõkön ülõ, fal mellett álló tömeggel. "Jobban felkavar ez engem, mintha, mondjuk, a Harvard Egyetem tüntetett volna ki!" – mondta olyan megindultan, hogy el is hittük neki – számol be a Maszol.ro portál.
Ana Blandianának, akit diáklány korában még Otilia Valeria Coman-nak hívtak, nagyon nehéz volt bejutni a kolozsvári Bölcsészkarra, ortodox pap édesapját ugyanis a kommunista rendszer „a nép ellenségeként” bélyegezte meg, és hosszú évekig börtönben ült. Egy politikai fogoly lányának lenni nem jelentett éppen ideális káderlapot abban az idõben, ha az ember publikálni akart, így lett Otilia Valeria Coman-ból Ana Blandiana (édesanyja Fehér megyei szülõfalujának nevét vette fel).
Legújabb könyvéért (Patria mea A4) idén megkapta Lengyelországban az Európai Szabadság Költõje kitüntetést. A könyvet már öt nyelvre lefordították. Az akadémiai órarend miatt szûkre szabott kolozsvári szereplését ezzel zárta: "Legnagyobb gyõzelmem saját magam fölött az, hogy sikerült teljességgel visszatérnem az irodalomhoz."
Teljes írás itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/62124-ana-blandiana-aparol-iroszovetsegr-l-kiabrandulasrol-es-egy-zsarnok-kandurrol

A 90 éves Kallós Zoltán Kolozs megye díszpolgára lett
Kolozs megye díszpolgárává avatják Kallós Zoltán válaszúti néprajztudóst, a megyei önkormányzat 2016. március 23-i ülésén elfogadta az ezt szentesítő határozatot. Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke a Krónika kérdésére elmondta: az ünnepélyes ceremónia időpontját még nem tűzték ki, de a döntés értelmében mostantól Kallós Zoltán hivatalosan Kolozs megye díszpolgárának számít. A 2016. március 26-án 90. életévét betöltött Kallós Zoltán tavaly a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) budapesti közgyűlésén életműdíjat vehetett át. A néprajzkutató, népzenegyűjtő korábban többek között A Nemzet Művésze címet, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, illetve a Kossuth-díjat is megkapta.
Egyébként egy év leforgása alatt másodszor fordul elő, hogy magyar személyiséget tüntet ki díszpolgári címmel a Kolozs megyei önkormányzat. Tavaly Tasnádi István, az 1986-ban Los Angelesben megrendezett olimpián ezüstérmet szerzett súlyemelő kapta meg az elismerést.
Kallós Zoltán életrajza itt olvasható: http://www.kallos.org.ro/index.php/hu/home.html
Forrás: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/kallos-zoltan-kolozs-megye-diszpolgara-lett

Díjak erdélyi személyiségeknek: Farkas Árpád és Király László Babérkoszorú-díjas
Március 15-e alkalmából több erdélyi személyiség részesült magas rangú magyar állami kitüntetésben.
Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki Farkas Árpád költőt, az elismerést nemzeti ünnepünk alkalmából 2016. március 11-én adta át Balog Zoltán, a budapesti kormány emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban. Farkas Árpád József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja részére 'székely gyökerű és egyéni hangvételű költészete elismeréseként' adományozta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a díjat. Ugyancsak a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Babérkoszorú-díjban részesült Király László József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja.
József Attila-díjat két erdélyi származású alkotó vehetett át: Nagy Koppány Zsolt író, műfordító, szerkesztő, valamint Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő. A gyergyóremetei származású Molnár Levente, a magyar Állami Operaház énekese Liszt Ferenc-díjban, Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze Jászai Mari-díjban részesült.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozata kitüntetést többek között Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő vehette át.
Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Láng Gusztáv József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, aki Magyarországra való áttelepülése előtt (1984) évtizedekig tanított a kolozsvári egyetem magyar tanszékén.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Lőrincz György írót, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnökét, valamint Péter László néptáncművészt, koreográfust, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagját.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9736
http://erdely.ma/kultura.php?id=201184
http://erdely.ma/magyarorszag.php?id=201167&cim=allami_kitunteteseket_adott_at_balog_zoltan

Állami kitüntetések könyvtárosoknak
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át 2016. március 11-én a Pesti Vigadóban. Könyvtárosok is kitüntetésben részesültek ez alkalommal.
Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Buda Attila irodalomtörténész, bibliográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője;
Magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Dr. Arató Antal, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott címzetes igazgatója, a Vörösmarty Társaság alelnöke,
Hadobás Pál, az Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely igazgatója,
Vavrinecz András népzenész, népzenetanár, népzenekutató, a Hagyományok Háza zenei könyvtárosa;
Kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Horváth Anikó, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa,
Horváthné Pőr Csilla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a Dékáni Titkárság vezetője.
Forrás: MKE, https://www.facebook.com/permalink.phpstory_fbid=583268668494403&id=387162374771701

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium kiadványai

Több mint évkönyv: a Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2014-2015-ös tanévről
Megjelent a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2014-2015-ös tanévről. Az évkönyv megjelenését azért tartjuk fontosnak, mert ez a tükre nemcsak az előző tanévnek, hanem általában véve az intézményünkben folyó oktatói, nevelői munkának. A krónikajelleg mellett műhelyjellege is van, olyan értelemben, hogy helyet ad a diákok és a tanárok, illetve a generációk közötti párbeszédnek is – mondta Varga László, a főgimnázium igazgatója. Az évkönyv főszerkesztője Borsodi L. László, szerkesztőtársai Bara Katalin, Kolozsváry Katalin és Orbán Zsolt. Ráduly Margit készítette a borítótervet Dezső László és Tarczali Éva fotóinak felhasználásával. A könyvben szereplő fényképeket Bíró Zoltán, Gyarmati Dénes és Kelemen Csaba András készítette. A tanévre való visszapillantás és a tanév krónikája mellett a diákok tudományos tevékenységéről szóló írások és diákok irodalmi alkotásai is bekerültek a kötetbe, helyet kaptak továbbá különböző interjúk, tanulmányok, beszámolók iskolai tevékenységekről, tanulmányutakról, szakkörökről. 'Elsősorban természetesen az iskolapolgároknak szól, a Márton Áron Főgimnázium jelenlegi, illetve volt diákjainak, tanárainak, az iskolához kötődő szülőknek és iskolafenntartóknak. De a jellegénél fogva az utóbbi időben számot tarthat egy szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is' – véli az igazgató. A Tanárszemmel-diákszemmel fejezetben az iskola egykori diákjának, Csala Dénesnek egyik tanulmányát közlik, amelyet saját blogján jelentetett meg 2015 júniusában. Az iskola diákjainak versenyeredményeivel és tanulmányi általánosával kapcsolatos adatokat elemző tanulmányt illetően tanárok és diákok fejtik ki meglátásuikat. Az évkönyvben helyet kap egy irodalmi antológia is, Párnának a partot címmel. Ebben 19 alkotótól közölnek műveket. Amint azt a kötet főszerkesztője az antológia előszavában megjegyzi, noha a szövegvilágok nagyon különbözők, mint ahogy az alkotók is különböző korúak, akik más-más ars poeticát és világnézetet vallanak, egyvalami közös bennük: mindannyian a Márton Áron Főgimnázium diákjai voltak. Az évkönyv kereskedelmi forgalomban nem kapható, az érdeklődők viszont az iskola könyvtárában hozzájuthatnak.
Forrás:  www.kronika.ro/images/editions/136/13671/13671_175362.pdf
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/erdemes-kezbe-venni-a-fogimnazium-evkonyvet

Emlékünnepség és kötet Deák Tamás író és Nagy István zeneszerző barátságáról
Barátság, kultúra és emlékezés címmel jelent meg a Márton Áron Főgimnázium lagújabb kiadványa 2016-ban. A könyv Deák Tamás író és Nagy István zeneművész tiszteletére rendezett emlékünnepség előadásainak szövegét tartalmazza, amelyet idén a Magyar Kultúra Napja alkalmából a tanintézményben tartottak. A kötet emléket állít a 20. századi Erdély két kulturegyéniségének, akik Kolozsváron tevékenykedtek. Barátságuk követendő példa számunkra is. Nagy István zeneművész a gimnázium hajdani diákja volt. A kötetet az ünnepi megemlékezés fotói teszik vonzóbbá. A könyvet Varga László, a gimnázium igazgatója szerkesztette.
Forrás: Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

Áprilisi évfordulók 2016

135 éve, 1881. április elsején született Octavian Goga, aromán származású erdélyi román költő, drámaíró és politikus.

105 éve, 1911. április elsején született Goda Gábor magyar novellista, regényíró és publicista.

95 éve, 1921. április elsején született André Stil francia író, költő és politikus.

80 éve, 1936. április másodikán született Csukás István magyar ifjúsági író és költő.

50 éve, 1966. április másodikán hunyt el Szpirosz Melasz görög drámaíró, elbeszélő, újságíró és kritikus.

110 éve, 1906. április harmadikán született Szemlér Ferenc székely-magyar költő, író, műfordító és kritikus.

65 éve, 1951. április harmadikán hunyt el Henrik Visnapuu észt költő és drámaíró.

25 éve, 1991. április harmadikán hunyt el Graham Greene angol író, drámaíró és kritikus. Ismert művei: Isztambuli vonat, Titkos megbízatás, A csendes amerikai, Szerepjátszók, Monsignor Quijote.

370 esztendeje, 1646. április negyedikén született Antoine Galland francia író, műfordító, régész és antropológus.

355 esztendeje, 1661. április negyedikén született Onicura japán költő.

170 éve, 1846. április negyedikén született Lautréamont uruguayi származású francia költő.

70 éve, 1946. április negyedikén született Spiró György magyar író, költő, műfordító és irodalomtörténész.

215 éve, 1801. április hatodikán hunyt el Földi János magyar költő, nyelvész, orvos és természettudós.

110 éve, 1906. április hatodikán hunyt el Alexander L. Kielland norvég író, dramaturg és esszéíró.

30 éve, 1986. április hatodikán született Hönig Sándor székelyföldi származású magyar író.

475 esztendeje, 1541. április nyolcadikán hunyt el Fernando de Rojas, a zsidó származású spanyol drámaíró.

80 éve, 1876. április nyolcadikán hunyt el Bruno Seabra brazil költő, író és drámaíró.

390 esztendeje, 1626. április kilencedikén hunyt el Francis Bacon angol író, filozófus és államférfi.

195 éve, 1821. április kilencedikén született Charles Baudelaire francia költő, művészeti esszéíró-kritikus.

155 éve, 1861. április kilencedikén hunyt el Vachott Sándor magyar költő, irodalmár.

100 éve, 1916. április kilencedikén született Hegyi Endre partiumi születésű magyar költő, műfordító és nyelvész.

210 éve, 1806. április tizenegyedikén született Anastasius Grün német költő és politikus.

90 éve, 1926. április tizenegyedikén született Lakatos Menyhért cigány származású magyar író, költő és mesemondó.

150 éve, 1866. április tizenkettedikén hunyt el Mikael Nalbandjan örmény költő, író, filozófus és politikus.

55 éve, 1961. április tizenkettedikén hunyt el Sarkadi Imre magyar író, újságíró, szerkesztő és drámaíró.

110 éve, 1906. április tizenharmadikán született Samuel Beckett ír költő, író és drámaíró. Ismert alkotásai: Godot-ra várva, Játszma vége, Meglehetősen jó nőkről álmodom.

100 éve, 1916. április tizenharmadikán hunyt el Eötvös Károly magyar író, publicista és politikus.

50 éve, 1966. április tizenharmadikán hunyt el Georges Duhamel francia költő, író, esszéíró és orvos.

130 éve, 1886. április tizennegyedikén született Tóth Árpád partiumi magyar költő, műfordító és író.

115 éve, 1901. április tizennegyedikén született Ferenczy György erdélyi magyar író és újságíró.

180 éve, 1836. április tizenötödikén hunyt el Dukai Takách Judit magyar költőnő.

120 éve, 1896. április tizenhatodikán született Tristan Tzara moldovai román-zsidó származású francia művész, költő és esszéíró.

95 éve, 1921. április tizenhatodikán született Sir Peter Alexander Ustinov orosz származású angol színész, író, rendező.

320 esztendeje, 1696. április tizenhetedikén hunyt el Madame de Sévigne francia írónő.

115 éve, 1901. április tizennyolcadikán született Németh László magyar író, esszéista és drámaíró. Ismertebb művei: Gyász, Bűn, Iszony, Égető Eszter, Széchenyi, A két Bolyai, A kísérletező ember.

100 éve, 1916. április tizennyolcadikán született Tűz Tamás (Makkó Lajos) magyar költő, író és katolikus pap.

190 éve, 1826. április huszadikán született Dinah Maria Mulock angol írónő.

75 éve, 1941. április huszadikán született Moyses Márton szász származású székely-magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja.

10 éve, 2006. április huszadikán hunyt el Bella István magyar költő és műfordító.

200 éve, 1816. április huszonegyedikén született Charlotte Brontë angol írónő. Népszerű regénye: Jane Eyre

120 éve, 1896. április huszonegyedikén született Henri de Montherlant francia író, esszéista és drámaíró.

250 éve, 1766. április huszonkettedikén született Anne Louise Germaine de Staël-Holstein francia írónő.

115 éve, 1901. április huszonkettedikén született Thury Zsuzsa magyar írónő és műfordító.

100 éve, 1916. április huszonkettedikén hunyt el Malonyai Dezső író, újságíró, művészettörténész és néprajzkutató.

60 éve, 1956. március huszonkettedikén hunyt el Berend Miklósné (Kilényi Júlia Adél Sarolta)

30 éve, 1986. április huszonkettedikén hunyt el Mircea Eliade román író, filozófus és vallástörténész.

400 esztendeje, 1616. április huszonharmadikán hunyt el Miguel de Cervantes Saavedra spanyol író, drámaíró és költő. Legismertebb műve: Az elmés nemes don Quijote de la Mancha.

400 esztendeje, 1616. április huszonharmadikán hunyt el (Juliánus-naptár szerint) William Shakespeare angol drámaíró és költő Ismert művei: Rómeó és Júlia, Macbeth, Hamlet, Lear Király, Othello, Szentivánéji álom, A vihar, Téli rege, III Richárd stb.

145 éve, 1871. április huszonharmadikán hunyt el Émile Deschamps francia romantikus költő és műfordító.

120 éve, 1896. április huszonharmadikán született Zalka Máté (Frankl) magyar-zsidó író.

95 éve, 1921. április huszonharmadikán hunyt el Farkas Pál magyar író, szociológus, ügyvéd és politikus.

90 éve, 1926. április huszonharmadikán született Janikovszky Éva (Kucsecs) magyar írónő, költő és szerkesztő.

35 éve, 1981. április huszonharmadikán hunyt el Zelk Zoltán, az erdélyi zsidó származású magyar költő és író.

285 éve, 1731. április huszonnegyedikén hunyt el Daniel Defoe (Daniel Foe) angol író és újságíró. Legismertebb műve a Robinson Crusoe (1719).

170 éve, 1846. április huszonnegyedikén született Marcus Andrew Hislop Clarke ausztrál író és könyvtáros.

105 éve, 1911. április huszonnegyedikén született Eugen Jebeleanu román költő, publicista, fordító és jogász. A magyar költészet romániai népszerűsítője.

450 esztendeje, 1566. április huszonötödikén hunyt el Louise Labé francia költőnő.

1895 esztendeje, 121. április huszonhatodikán született Marcus Aurelius római császár, író és filozófus.

170 éve, 1846. április huszonhatodikán született Giovanni Faldella olasz író, újságíró és politikus.

140 éve, 1876. április huszonhetedikén született Claude Farrère francia író.

105 éve, 1911. április huszonhetedikén született Kovács György erdélyi magyar író, közíró és politikus.

170 éve, 1846. április huszonnyolcadikán hunyt el Josef Jaroslav Langer cseh költő, író és lapszerkesztő.

135 éve, 1881. április huszonnyolcadikán hunyt el Ján Botto szlovák költő. Többek között Petőfi Sándor verseit fordította szlovák nyelvre.

345 esztendeje, 1671. április harmincadikán hunyt el Fran Kristo Frankopan (Frangepán Ferenc Kristóf) horvát költő, műfordító és főnemes.

30 éve, 1986. április harmincadikán hunyt el Grandpierre Lajos magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

20 éve, 1996. április harmincadikán hunyt el Keresztury Dezső magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus és műfordító.

Érdemes tudni

25 éve, 1991. április elsején szűnt meg a Varsói Szerződés szervezete, amelynek Románia és Magyarország is tagja volt.

75 éve, 1941. április harmadikán hunyt el gróf Teleki Pál magyar földrajztudós, politikus és miniszterelnök.

40 éve, 1976. április negyedikén hunyt el Márton Gyula erdélyi magyar nyelvész, nyelvjáráskutató és tanár.

90 éve, 1926. április ötödikén született Adorján János erdélyi magyar szerkesztő, szakíró, műfordító, néprajzkutató és helytörténész.

40 éve, 1976. április ötödikén hunyt el Sebestyén Géza partiumi születésű magyar könyvtáros, bibliográfus és egyetemi oktató.

50 éve, 1966. április hatodikán született Varga Erzsébet székely-magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró és pedagógus.

135 éve, 1881. április hetedikén született Nyárády Erazmus Gyula székely-magyar természettudós, botanikus.

80 éve, 1936. április nyolcadikán született Gazda József székely-magyar művészeti író, szociográfus, tankönyvíró és tanár.

80 éve, 1936. április nyolcadikán hunyt el Bárány Róbert a magyar-zsidó származású osztrák orvos és egyetemi tanár.

10 éve, 2006. április kilencedikén hunyt el Kardalus János székely-magyar néprajzi író, etnográfus és pedagógus.

130 éve, 1886. április tizennegyedikén hunyt el Móricz Gyula erdélyi magyar szakíró, a Székelyföld szerkesztője.

65 éve, 1951. április tizenegyedikén hunyt el Zsögön Zoltán székely-magyar költő, író, pedagógus.

125 éve, 1891. április tizenkettedikén született Ferenczy Gyula erdélyi magyar zeneszerző és színművész.

135 éve, 1881. április tizenharmadikán született Papp Viktor erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus és szerkesztő.

95 éve, 1921. április tizenötödikén született Ferenczi István erdélyi magyar történész és régész.

70 éve, 1946. április tizenhetedikén született Fazakas Tibor erdélyi magyar grafikus .

50 éve, 1966. április tizenkilencedikén hunyt el id. Kántor Lajos erdélyi magyar pedagógus, filológus, kritikus és tankönyvíró.

155 éve, 1861. Április huszadikán született Nyiredi Géza székely- magyar kémikus és pedagógus.

260 éve, április huszonkettedikén hunyt el Cserei Mihály székely-magyar emlékíró / történetíró.

85 éve, április huszonkettedikén született Várterész István gyógyszerész, gyógyszerészeti és helytörténeti szakíró.

100 éve, 1916. április huszonhetedikén született P. Papp Asztrik székely-magyar egyházi költő és szerkesztő.

50. éve, április huszonnyolcadikán hunyt el a csíki születésű Antal Áron székely-magyar író, történész és tanár.