A DIÁKOK OLVASÁSÁNAK FEJLESZTÉSE AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRBAN II

2012. június huszonkettedikén, pénteken a Bákói Grigore Tabacaru Pedagógusok Háza  szervezésében megtartották a második regionális iskolai könyvtárosi találkozót az Ónfalvi (Oneşti – Bákó megyei város) Radu Rosetti municípiumi könyvtárban A diákok olvasásának fejlesztése az iskolai könyvtárban címmel, amelynek első találkozója Sepsiszentgyörgyön volt. Ez a projekt számos sikeres olvasás keretén belül szervezett programot elevenített fel az iskolai könyvtárosok életében.

            A találkozó sikerességét az egymás közötti tapasztalatcsere fémjelezte, amelynek programja a következő volt:

Helyszín: Ónfalvi Radu Rosetti municípiumi könyvtár

Idő: 2012. június 22.

1. Hangoskönyv, egy hatásos olvasási módszer – Crăciun Mariana - Hargita megyéből, a baláni Liviu Rebreanu Iskolaközponttól

2. Az olvasás hatékony alkalmazása a tanterven belül – Roman Rodica igazgató – Hargita megyéből, a baláni Liviu Rebreanu Iskolaközponttól

3. Olvasás óra a könyvtárban – Ileana Ciubuca – Brassó megyéből, a brassói 8. számú Általános Iskolától

4. Az olvasás pszihopedagógiája – Alina Gărbacea – Brassó megyéből, a brassói Diaconu Coresi Általános Iskolától

5. Elmesélt olvasmányok – Mantaroşie Camelia - Kovászna megyéből, a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumból

6. Dohánymentes Világnap a könyvtár keretén belül – Kiss László - Kovászna megyéből, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elmélet Líceumból

7. Csökkenő olvasásigény?  Országos Nevelési Program III. – Grosu Ligia - Bákó megyéből, a bákói Miron Costin I-VIII. Iskolától

8. Olvasással csak nyersz! – Oana Jianu - Bákó megyéből, a bákói Grigore Tabacaru Pedagógusok Házától

            A bemutatók után a jelenlevők egy rövid betekintést nyertek az Ónfalvi Városi Könyvtár sikeres tevékenységeiben.

            Sajnos nem mindegyik érdeklődő kolléga tudott elmenni az összejövetelre, hiszen ezen a napon volt a tanévzáró is.

B.L.

Vizsganap könyvtárak informatizálásából az AXE program keretén belül

Pénteken, június nyolcadikán vizsgáztak Hargita megyében azon könyvtáros vagy könyvtárosi szakma iránt érdeklődő kollégák, akik az AXE program keretén belül iratkoztak be tavaly.

            A vizsgázóknak a könyvtár-informatika világából kellett felkészülniük. Elsősorban a könyvtári osztályozásokat, az egyetemes tizedes osztályozást, az indexelési nyelvezeteket, és a könyvtárakra vonatkozó számítógép kezelést kellett kidolgozniuk.

            Mindegyik résztvevő a követelményeknek eleget téve készült fel a megmérettetésre, amelynek eredménye már a vizsga alatt kiderült. Némelyikük az elvárásokat felülmúlva készült fel. Nemcsak a vizsga alatti helytállás volt minőségi, de egyes power pointos bemutató is.

            Jó volt látni, mint kezdő vizsgáztató, hogy a leadott anyag táptalajra talált. Ez a komoly hozzáállás azt is mutatja, hogy a továbbképzőknek súlyuk van továbbra is a felnőttoktatásban.

            A vizsgáztató bizottság névsora:

Borbé Levente, Németh Katalin és Pöllnitz Ilona – Csíkszereda

Balog László, Erősdi Edit és Hatos Melinda – Székelykeresztúr

Barok Eleonóra, Gyarmati Dénes és Lung Georgeta Maria – Maroshévíz                            

Borbé Levente

                                                                                                                                                        Könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2012/06. számából

Interneten a legrégebbi erdélyi magyar folyóirat teljes anyaga
Digitalizálták, és már az interneten is elérhető a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar folyóirat, a 150 éves Keresztény Magvető teljes anyaga. A digitalizált változat ünnepélyes bemutatóját 2012. május 17-én tartották Budapesten.
Az unitárius egyház égisze alatt indult folyóirat idővel a magyar művelődéstörténet egyik jelentős periodikájává nőtte ki magát, azonban régi számaihoz napjainkban igen kevés helyen lehet hozzáférni, ezért kezdeményezték digitalizálását. A közel negyvenezer oldalnyi periodika digitalizálása az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Unitárius Egyház és az Országos Széchényi Könyvtár közötti együttműködés eredményeként jött létre, a Wekerle Sándor Alapkezelő és a Magyar Unitárius Egyház támogatásával. A digitalizált folyóirat az Erdélyi Digitális Adattár újonnan kialakított gyűjteményében, a Periodikák Erdélyi Digitális Adattárában (http://eda.eme.ro/handle/10598/16263) és az Elektronikus Periodika Adatbázisban (http://epa.oszk.hu/) kap helyet.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a 2011. június 10-én felavatott Erdélyi Digitális Adattárat a korszerű technikához alkalmazkodva azzal a céllal hozta létre, hogy szakértői módon építsen, tároljon és fejlesszen olyan digitális gyűjteményeket, amelyek az erdélyi kulturális és tudományos örökség részei.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=118399
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/73981;jsessionid=A91DCB84787BD132CC7FA9A6DDC80C45

Ezreket érő ötletek – újabb könyvtári programokat finanszíroz a Biblionet
2012 júniusától az IREX Alapítvány két új támogatási lehetőséget nyújt a romániai közkönyvtárak számára, a Biblionet programban: a '15 000 lejes ötletek' és '4000 lejes ötletek' címmel indított támogatásokra azok a megyei és helyi könyvtárak nyújthatnak be pályázatot, amelyek a Biblionet programba bekapcsolódtak, és a közösségi igényekre figyelő projekteket kezdeményeznek. A Biblionet program az új finanszírozások által a romániai könyvtári rendszer hosszútávú fejlesztését támogatja. A programokkal kapcsolatos további részletek az alábbi linkekre kattintva tekinthetők meg:
http://www.biblionet.ro/show/index/k/6754
http://www.biblionet.ro/show/index/k/6756
Forrás: http://www.biblionet.ro/show/index/k/3245/a/7041

Gondolatok a székely irodalomról
Muszka Sándor és Sántha Attila Iszkiri a guruzsmás berbécs elől címmel tartott író–olvasó találkozót 2012. május 22-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Muszka Sándor szerint ez a frappáns cím tükrözi a székely nyelvezet rejtelmességét és gazdagságát, például az anyaországi nem is mindig érti, mit akar a székely.
Székely irodalom mint képződmény, s mikortól is beszélünk róla? Hogyan fér össze az alkotás a többféle elfoglaltsággal, és milyen viszonyban vannak egymással? Humoros, ízes székely nyelven írt történetek, írások felolvasásával, de saját tapasztalata révén is kereste a válaszokat a házigazda, Szonda Szabolcs kitartó és visszatérő kérdéseire Sántha Attila és Muszka Sándor költő-író.
A Mikes Kelemennél is tetten érhető sajátos észjárásról, a székely irodalomról és megjelenéséről is beszélő Sántha Attila a székely nyelvjárás kihalásának veszélyeire mutatott rá. Az általa szerkesztett Székely szótár egyfajta szélmalomharc a jelenség ellen, mondta, hacsak nem történnek olyan gesztusok, mint az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől című antológia, tehát ha felmutatjuk, hogy ennek a székely nyelvjárásnak igenis, lehet értéke. Hozzáfűzte: az irodalmi magyar nyelv kizárólagos használatára buzdító pedagógusok egyfajta székely kulturális genocídiumot követtek el – az általunk vagy szüleink által használt kifejezések, szavak nem adódtak át, a mai gyermekek már nem használják azokat, s a folyamat erős hasonlóságot mutat a Csángóföldön történtekkel.
Rávilágítottak: a székely nyelvjárással íródott irodalmi szöveg itthon egyáltalán nem vicces, inkább csak természetes. Az anyaországiak már tudnak szórakozni a felolvasott műveken, igaz, nem minden kifejezést értenek, de nyelvezetünknek köszönhetően a szövegkörnyezetből könnyen kikövetkeztethető azok jelentése. A székely embert csak akkor szórakoztathatja a székely irodalom, ha kívülről szemléli önmagát, a nemzetét – jó példák erre a székely reklámok.
A komor gondolatokat a költőpáros műveiből való felolvasással próbálták oldani, igencsak megterhelő hatással a hallgatóság rekeszizmaira a sok ízes székely szólás, kifejezés folytán.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/49579/gondolatok_a_szekely_irodalomrol
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/32734-Nlunk-nem-vicces.html

Új székhelyet kap a Kájoni János Megyei Könyvtár - júniusban megkezdik a költözést
Döntés született a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár új székhelyéről. Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyen, 2012. május 17-én tartott kihelyezett közgyűlésén a testület állást foglalt többek között a könyvtárépület kérdésében is, a jelenlevők egyetértettek abban, hogy a könyvtár számára megfelelő, korszerű székhelyet kell találni.
A megyei könyvtár részlegei jelenleg három épületben működnek: a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Városháza épületében, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsorában. Az előbbi helyszínen az épület állapota és a fűtés hiánya miatt vált problémássá a könyvtári szolgáltatás biztosítása. 'Ezért a csíkszeredai Stadion utca 1. szám alatti új épületben, a városi sportpálya mellett, a Nagy Imre Általános Iskolával átellenben kap helyet a könyvtár. Az új, korszerű épületben nemcsak könyvtári szolgáltatásokat végezhetnek majd, hanem kulturális rendezvények szervezésére is alkalmas lesz' – nyilatkozott a döntés kapcsán Borboly Csaba tanácselnök.
A költözés miatt 2012. június 15-től mindkét épületben átmenetileg, meghatározatlan időszakra bezár a könyvtár. A teljes, közel kétszázezres nagyságrendű könyvtári állomány becsomagolása és átköltöztetése az új székhelyre több hónapos munkafolyamatot jelent, így 2012-ben már nem lesz látogatható az intézmény. A zárás időpontjáig, június 14-ig - a szokásos gyakorlattól eltérően - egyszerre tíz kötetet is kölcsönözhetnek részlegenként a könyvtárhasználók. A kikölcsönzött kiadványokat a könyvtár újranyitása után, a Stadion utcai új épületben lehet majd visszaszolgáltatni. Az intézmény a sajtó révén, elektronikus levélben (vagy postai úton) időben fogja tájékoztatni a közönséget szolgáltatásainak újraindításáról.
Videó itt: http://tudositok.hu/6018/video/Ujabb_beruhazasokrol_dontott_a_megyei_tanacs
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=29185&nyomtat=1, Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója

Hatszázadik számát ünnepelte a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat
A Magyar Művészeti Akadémia meghívására a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében felolvasással egybekötött beszélgetésen ünnepelte hatszázadik lapszámát 2012. május 21-én a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
'A Helikon időszámítása az 1989-es romániai változásoktól kezdődik, de rokonságot érzünk az 1989 előtti Utunkkal, a két világháború közötti Helikonnal és valamennyi korábbi kolozsvári irodalmi folyóirattal. Csaknem kétszáz éve létezik irodalmi folyóirat Kolozsváron, ez most éppen a Helikon' – fogalmazott a 600. lapszám megjelenése kapcsán Karácsonyi Zsolt, a folyóirat főszerkesztő-helyettese az MTI-nek. A lap a Román Írók Szövetsége magyar nyelvű folyóiratának számít, de jelentős mértékben pályázati forrásokból biztosítják kiadását. Jellegzetessége, hogy havonta kétszer jelenik meg újságformátumban, húsz oldalon.
Teljes írás itt:
http://erdely.ma/kultura.php?id=118579&cim=hatszazadik_szamat_unnepli_a_kolozsvari_helikon_irodalmi_folyoirat
Kapcsolódó cikk: http://maszol.ro/media/a_holnapi_helikon_tegnapja_2012_05_24.html

Bodor Ádám és Győrffy Ákos kapta a Szépirodalmi Figyelő-díjat
Bodor Ádám író és Győrffy Ákos költő kapta az idén a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány díjait. Az elismeréseket 2012. május 17-én este adták át a budapesti Hadik Kávéházban.
Pápay György, a lap főszerkesztője elmondta: Bodor Ádám a Székelyföld folyóiratban megjelent, Damasskin Nikolsky rókái című művéért, Győrffy Ákos pedig a Magyar Lettre Internationale-ban publikált, A Würzburg hullámai című versért kapja a díjat. Megjegyezte: az elismerés egyben az eddigi életműnek is szól.(MTI)
Teljes írás itt:
http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=326291&ctag=articlelist&iid=1

Megjelentek a "Székely Könyvtár" első kötetei 

"Székely Könyvtár" címmel új, száz kötetre tervezett könyvsorozatot indított Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal. A sorozat támogatására 2012. május 16-án szponzori szerződést kötött a Hargita Kiadó, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Gyöngye Rt.
Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője az ötlet gazdája. "Amikor kiderült, hogy a Góbé termékeknek sikerük van nálunk és külföldön egyaránt, jött az ötlettel Ferenczes István, hogy nekünk vannak székely szellemi termékeink is, hátha össze lehetne belőlük gereblyézni egy százas könyvsorozatot" – elevenítette fel az előzményeket a szerződéskötés ünnepségén Lövétei Lázár László költő, a folyóirat megbízott főszerkesztője.
Lövétei ismertette a sorozat köteteit összeválogató bizottságot, amely a Székelyföld folyóirat szerkesztőiből, vagyis József Attila-díjas, illetve Márai-díjas költőkből és írókból, valamint egy doktori képesítéssel rendelkező néprajzkutatóból állt össze. Szemelgetésük fő szempontja, hogy a szerző vagy székelyföldi származású legyen, vagy pedig székelyföldi témát dolgozzon fel. Ötös minisorozatokban jelennek meg a kötetek, úgy próbálják ezeket összeállítani, hogy lefedjék azt a bő háromszáz évet, amióta itteni vonatkozásban magyar írott kultúráról beszélhetünk, másfelől Székelyföld minden térségéről szóljanak, beleértve Aranyosszéket is.
A Székely könyvtár sorozat egységes grafikai arculatát Léstyán Csaba képzőművész tervezte. Az első minisorozat köteteit - Székely népballadák, Mikes Kelemen: Törökországi levelek, Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Bözödi György: Székely bánja, Kányádi Sándor: Válogatott versek - már meg lehetett vásárolni a III. Székelyföld Napok keretében 2012. május 23. és 25. között tartott könyvvásárban. Május 25-én a frissen megjelent köteteket be is mutatták Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat székhelyén.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/megjelentek-a-szekely-konyvtar-elso-kotetei 

Székelyföldi Legendárium – bemutatták Csíkszeredában is
Megjelent a Székelyföldi Legendárium könyve és térképe. A könyv 156 székelyföldi mondát és legendát tartalmaz, Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos és még számos néprajzos gyűjtését veszi alapul.
'A Székelyföldi Legendárium a Visus Kulturális Egyesület egyedi kezdeményezése Székelyföld népszerűsítésére. Puha kötésű, színes könyvről van szó, amely lépten-nyomon kapcsolatba szeretne lépni olvasójával, be szeretné őt vonni ezen mozgalmas, kiapadhatatlan mesevilágba, amelyet a tartalom nyújt. Nem csupán az izgalmas legendák miatt érdemes a könyvet kézbe venni, hanem a hozzá tartozó térkép miatt is, amelynek segítségével egy-egy településre is el tudjuk helyezni a történetet.' – írja a kötetről Visky Anna. (A könyvajánló teljes szövege itt olvasható: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2012/05/04/meg-egyszer-a-szekelyfoldi-legendariumrol/)
A Székelyföldi Legendáriumot 2012. május 22-én bemutatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban szervezett iskolanapokon is. Borbé Levente, az iskola könyvtárosa számolt be a sikeres bemutatóról, a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján:
"Fazakas Szabolcs egyszerű, de ugyanakkor sikeres bemutatója lebilincselte az érdeklődő diákokat. Beszélt a saját értékeinkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, s főleg arról, hogy hallatni és észrevetetni kell magunkat a nagyvilágban, mert sokan azt sem tudják, hogy létezünk." Fazakas Szabolcs elmondta: munkatársai szintén székelyföldiek. "Itt helyben megtalálták azt az erőforrást, ami szükséges volt erre a célra. A tervekhez képest már többet megvalósítottak, hiszen nemcsak a legendákat sikerült összegyűjteni, de van honlapjuk, van legendatérkép és Székelyföld kulturális kincseit (a történelmi Erdélyre kiterjesztve) felvázoló térkép, valamint most kezdték el a jövőbeni rajzfilmes változatát az eddig összegyűjtött legendáknak. Tehát a munka nem áll le, még lesz folytatása. Külföldön, főleg Magyarországon nagy sikernek örvend ez a Legendárium, és készül a román, angol nyelvre való fordítás." Teljes cikk itt:
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2012/05/szekelyfoldi-legendarium-bemutato.html
Könyvajánló videóval: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=118358

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Júniusi évfordulók 2012

130 éve, 1882. június elsején született John Drinkwater angol költő, drámaíró és színész.

90 éve, 1922. június harmadikán hunyt el Duiliu Zamfirescu román regényíró, költő.

110 éve, 1902. június negyedikén született Illés Endre magyar elbeszélő, drámaíró,műfordító és műkritikus.

100 éve, 1912. június ötödikén született Szabó Zoltán magyar író, publicista, könyv- és lapszerkesztő. Ismertebb műve a Cifra nyomorúság.

30 éve, 1982 június hatodikán hunyt el Franz Storch sváb származású erdélyi német író és újságszerkesztő.

460 esztendeje, 1552. június nyolcadikán született Gabriello Chiabrera olasz költő és drámaíró.

100 éve, 1912. június kilencedikén hunyt el Ion Luca Caragiale román író, drámaíró, elbeszélő, költő, újságíró és publicista. Népszerű művei: Viharos éjszaka, Az elveszett levél, Farsang, Két sorsjegy.

35 éve, 1977. június kilencedikén született Békeffi István magyar színműíró és kabarészerző.

460 esztendeje, 1552. június tizedikén hunyt el Alexander Barclay skót / angol költő.

80 éve, 1932. június tizenkettedikén született Bálint Tibor erdélyi magyar író és műfordító. Legismertebb műve a Zokogó majom.

260 éve, 1752. június  tizenharmadikán született Fanny Burney angol írónő, novellista.

85 éve, 1927. június tizennegyedikén hunyt el Jerome Klapka Jerome angol író és publicista. Mifelénk is ismert regénye: Három ember egy csónakban.

200 éve, 1812. május tizenötödikén született Harriet Elizabeth Beecher Stowe amerikai angol írónő. Világhírű műve a Tamás bátya kunyhója.

85 éve, 1927. június tizenhetedikén született Sütő András erdélyi magyar író, drámaíró. Ismertebb művei: Anyám könnyű álmot ígér, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, A szuzai mennyegző, Advent a Hargitán.

200 éve, 1812. június tizennyolcadikán született Ivan Alekszandrovics Goncsarov orosz író, műfordító és lapszerkesztő. Legismertebb műve: Oblomov

230 éve, 1782. június tizenkilencedikén született Félicité Robert de Lamennais francia egyházi író, a keresztényszocializmus egyik úttörője.

960 esztendeje, 1052. június huszadikán született Fan Zhongyan (Fan Csung-jen) kínai író, költő és hadvezér.

90 éve, 1922. június huszadikán született Jánosházi György erdélyi magyar költő, esszéista, műfordító és lapszerkesztő.

485 esztendeje, 1527. június huszonegyedikén  hunyt el az olasz reneszánsz egyik kiváló írója Niccolò Machiavelli, egyben a kor neves filozófusa és politikusa volt.

130 éve, 1882. június huszonkettedikén  született Somlyó Zoltán (Schwartz Zoltán) zsidó származású magyar költő, újságíró és műfordító.

250 éve, 1762. június huszonharmadikán  született Christian August Vulpius német író. Népszerű regénye: Haramiák Kapitánya.

70 éve, 1942. június huszonharmadikán  hunyt el Oláh Gábor magyar költő, író.

470 esztendeje, 1542. június huszonnegyedikén született Juan de Yepes y Álverez (Keresztes Szent János) spanyol író, misztikus.

190 éve, 1822. június huszonötödikén hunyt el Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (Ernst Theodor Wilhelm), a német romantika kiemelkedő alakja. Irodalmi munkássága mellett foglakozott zenével és grafikával is. Fontosabb alkotásai: Az arany virágcserép, Scuderi kisasszony, Murr kandúr életszemlélete, A hasonmás.

125 éve, 1887. június huszonötödikén született Karinthy Frigyes író, költő, műfordító és publicista. Ismert művei: Így írtok ti, Tanár úr kérem, Utazás a koponyám körül, Találkozás egy fiatalemberrel, Barabbás.

120 éve, 1892. június huszonhatodikán született Pearl Sydenstricker Buck (Pearl Comfort Sydenstricker) amerikai angol nyelvű írónő. Híres alkotásai: Az utolsó kínai császárné,

30 éve, 1982. június huszonhatodikán hunyt el Csengeri Dezső kárpátaljai magyar író.

140 éve, 1872. június huszonhetedikén született Paul Lawrence Dunbar afroamerikai költő, novellista.

300 esztendeje, 1712. június huszonnyolcadikán született Jean-Jacques Rousseau svájci francia filozófus, író és zeneszerző.

70 éve, 1942. június huszonnyolcadikán hunyt el Janka Kupala fehérorosz költő, író, drámaíró és publicista. A fehérorosz irodalom úttörője.

80 éve, 1932. június harmincadikán hunyt el Gyp (Gabrielle de Riqueti de Mirabeau) francia írónő.

Érdemes Tudni

90 éve, 1922. június hetedikén született László Antal székely-magyar vegyészmérnök, kémikus.

145 éve, 1867. június nyolcadikán a kiegyezéskor magyar királlyá koronázták Budán I. Ferenc József császárt és feleségét Erzsébet királynét (Sisi).

165 éve, 1847. június tizennegyedikén született Bándi Vazul székely-magyar történész.

130 éve, 1882. Június tizennegyedikén született Gerevich Tibor máramarosi magyar művészettörténész.

30 éve, 1982. június tizenötödikén hunyt el  Návrádi Ágoston erdélyi magyar pedagógiai szakíró és szerkesztő.

155 éve, 1857. június tizenhatodikán született Arcz Artúr osztrák-magyar császári és királyi vezérezredes, 1916-ban Erdély védelmezője.

85 éve, 1927. június huszadikán született Dargay Attila magyar rajzfilmrendező és alkotó. Ismertebb rajzfilmjei: Vuk, Pom-pom meséi született

90 éve, 1922. június huszonhatodikán született Földes László erdélyi magyar irodalomkritikus.

70 éve, 1942. június huszonkilencedikén született Búzás László székely-magyar közgazdász és politikus.

120 éve, 1892. június harmincadikán született Lajtha László magyar zeneszerző és néprajzkutató.

Székelyföldi Legendárium bemutató a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban

    Az iskola napok egyik kiemelkedő rendezvénye a Székelyföldi Legendárium bemutatója volt, amelynek értelmi szerzője és kezdeményezője Fazakas Szabolcs. Egy egyszerű levelezés indította el az egészet, és siker koronázta, mert Csíkban először hozzánk jött el a Legendárium.

       

Az előadás az iskola dísztermében (kápolnájában) volt megtartva, ahol a terem teljesen megtelt diákokkal és tanárokkal. A köszöntő beszédet Juhász-András Réka igazgatóhelyettes mondta, majd jöhetett a székelyföldi legendák ismertetése. Fazakas Szabolcs egyszerű, de ugyanakkor sikeres bemutatója lebilincselte az érdeklődő diákokat. Beszélt a saját értékeinkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, s főleg arról, hogy hallatni és észrevetetni kell magunkat a nagyvilágban, mert sokan azt sem tudják, hogy létezünk. Minden népnek megvan a saját legendavilága, nekünk is a magyar nemzeten belül, és vannak olyan történeteink, netán még jobbak is más európai népekénél. Ezért érdemes mindazt a kincset megőrizni, amit az elmúlt több mint ötven esztendő kiölt belőlünk. Újra vissza kell találnunk a gyökerekhez.

            A legendáriumi bemutató második felében Szabolcs beszélt arról a lelkes önkéntes csapatról, akikkel együtt dolgozva összegyűjtötték a székelyföldi legendákat. Elmondta, hogy eleinte csak Hargita megyében gondolkoztak, de a gyűjtések során egyre szélesedő repertoár végett egész Székelyföld képbe jött. A munkatársai szintén székelyföldiek. Itt helyben megtalálták azt az erőforrást, ami szükséges volt erre a célra. A tervekhez képest már többet megvalósítottak, hiszen nemcsak a legendákat sikerült összegyűjteni, de van honlapjuk, van legendatérkép és Székelyföld kulturális kincseit (a történelmi Erdélyre kiterjesztve) felvázoló térkép, valamint most kezdték el a jövőbeni rajzfilmes változatát az eddig összegyűjtött legendáknak. Tehát a munka nem áll le, még lesz folytatása. Külföldön, főleg Magyarországon nagy sikernek örvend ez a Legendárium, és készül a román, angol nyelvre való fordítás is.

            A bemutató végén az érdeklődés sem maradt el. A diákok közül sokan kérdéseket tettek fel úgy a készülő rajzfilmmel, mint más legendákkal kapcsolatos dolgokkal

 

Borbé Levente könyvtáros

Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista

Borsodi L. László új kötetéről

A szavak ahol megtalálnak, ott kezdődik a költészet. Az irodalom munkái, s azoknak is egy része, amelyek megérintenek általában egyedi eredetiséget hordoznak magukban. Azt hiszem ez a jó. Az illúzió adta idő- és térbeli utazáson keresztül haladva böngészgetés közben jutottam el az állandóságig. Ez az állandóság hordozza magában az örök fényből kipattanó kis sugarakat, amelytől széppé válik az élet, a legnagyobb ajándék. Megerősíti hitem, s erre van a legnagyobb szükségem.

            Borsodi László legújabb kötetének olvasása közben is valami hasonló villanást éreztem. Ez az élményeredmény néhol megbabonázott, hiszen van benne egyszerűség, eredetiség, érthető tartalom, mesélő képvilág, amelybe mindazok beleférnek, akiknek  szükségük van az őszinteségre és a feltöltődésre. Egy varázsba csomagolt utazáshangulat gyanánt partot érő, néha szellemi komorsággal, de üdeséggel is párosuló szépségáramlatok lényegmarasztaló elemei szabadítanak fel a gúzsba kötött hétköznapokból, miközben csak arról regélnek. Ez egy kettősség, s mégsem meghasonlás, hiszen az állandóságban való utazás egyben tisztít, lehet az bármilyen hangulatot keltő elem, ugyanakkor előhozza az egymásrautaltság mélységeit és magasságait, amelytől a részek egy egésszé kerekednek ki.

            Úgy érzem többször is érdemes fellapozni a kötetet, mert benne van a lehetőség a továbbhaladásra, akkor is, ha netán valamelyik félemeleten úgy éreznénk, hogy szükségünk van a feltöltődésre. Vagy akkor is, ha éppen a körülölelő világot más szemszögből, hamis elemektől mentes képekből próbáljuk összerakni. Igen, a kötet eredetisége az, ami egyféleképpen megmozgatta belső világomat, s számomra bizony ez már költészet. 

Borbé Levente

 

Májusi évfordulók 2012

340 esztendeje, 1672. május elsején született Joseph Addison angol költő, esszéíró és újságíró.

150 éve, 1862. május elsején született Marcel Prévost francia regényíró és novellista.

240 éve, 1772. május másodikán született Novalis (Friedrich Leopold von Hardenberg) költő, író, a német romantika kiemelkedő alakja. Jelentős alkotásai: Himnuszok az éjszakához költeményciklus és Heinrich von Ofterdingen regénytöredék.

100 éve, 1912. május negyedikén született Eloi Sinervo finn költőnő.

90 éve, 1922 május hatodikán született Bezerédj Zoltán németországi magyar író és újságíró.

200 éve, 1812. május hetedikén született Robert Browing angol költő és dramaturg.

105 éve, 1907. május hetedikén született Szabédi László (Székely László) erdélyi székely-magyar költő, újságíró, műfordító és műkedvelő nyelvész.

135 éve, 1877. május nyolcadikán született Adolf Meschendörfer erdélyi szász-német író.

100 éve, 1912. május kilencedikén született Ottlik Géza magyar író és műfordító. Ismert művei: Hajnali háztetők, Iskola a határon.

20 éve, 1992. május tizenegyedikén hunyt el Kolozsvári Grandpierre Emil francia származású erdélyi magyar (később magyarországi) író, műfordító és kritikus.

190 éve, 1822. május tizenegyedikén született Szigeti József (Tripammer József) magyar színműíró és színész.

140 éve, 1872. május tizenharmadikán hunyt el Moritz Hartmann osztrák-német költő, műfordító, forradalmár és politikus.

100 éve, 1912. május tizennegyedikén született Hegedűs Géza magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró és kritikus.

100 éve, 1912. május tizennegyedikén hunyt el August Strinberg drámaíró, regényíró, elbeszélő és festő, a svéd irodalom nagy alakja.

100 éve, 1912. május tizenötödikén született Salamon Ernő erdélyi zsidó származású székely-magyar költő és újságíró.

150 éve, 1862. május tizenötödikén született Arthur Schnitzler osztrák-német drámaíró.

20 éve, 1992. május tizenötödikén hunyt el Szépréti Lilla erdélyi magyar író, novellista és újságíró.

105 éve, 1907. május tizenhetedikén született Dsida Jenő erdélyi magyar költő és műfordító.

80 éve, 1932. május tizenhetedikén hunyt el Szini Gyula magyar író.

60 éve, 1952. május tizenhetedikén hunyt el Paul Bujor román író és biológus.

120 éve, 1892. május tizennyolcadikán hunyt el Teleki Sándor író, szabadságharcos.

40 éve, 1972. május tizennyolcadikán hunyt el Csépe Imre Jugoszláviai (Ma – Szerbia rész) magyar költő, elbeszélő és újságíró.

130 éve, 1882. május huszadikán született Sigrid Undset  norvég regényírónő.

100 éve, 1912. május huszonkettedikén hunyt el Esref szatirikus hangvételű török költő.

170 éve, 1842. május huszonharmadikán hunyt el José de Espronceda spanyol költő.

170 éve, 1842. május huszonharmadikán született Maria Konopnicka lengyel író, költő, irodalomkritikus és újságíró.  Ismertebb művei: A bátor Pisti, Árva Miska és a manók.

385 esztendeje, 1627. május huszonnegyedikén hunyt el Luis de Góngora y Argote, a spanyol barokk költészet kiemelkedő alakja.

70 éve, 1942. május huszonhatodikán hunyt el Kóbor Tamás felvidéki származású magyar író és publicista.

185 éve, 1827. május huszonhetedikén született Vajda János magyar költő és hírlapíró.

150 éve, 1862. május huszonnyolcadikán hunyt el Lev Alekszandrovics Mej orosz költő, drámaíró és műfordító.

100 éve, 1912. május huszonkilencedikén született Pamela Johnson angol regényíró, irodalmár és kritikus.

150 éve, 1862. május harmincegyedikén hunyt el Johann Nepomuk Nestroy osztrák-német színműíró.

110 éve, 1892. május harmincegyedikén született Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij orosz-szovjet elbeszélő és regényíró.

Érdemes Tudni

155 éve, 1857. május elsején született Pál Antal magyar folyóirat szerkesztő, szakíró.

65 éve, 1947. május másodikán született Tonk Sándor erdélyi magyar történész.

170 éve, 1842. május nyolcadikán született Héya Mihály magyar orvos, történész, politikus és szakíró.

130 éve, 1882. május tizenegyedikén született Gaál Endre székely-magyar közíró, a Székelység című lap szerkesztője.

100 éve, 1912. május tizenötödikén született Drócsay Imre székely-magyar festő, grafikus, bélyegtervező és sportoló.

110 éve, 1902. május huszadikán született Haszmann Pál székely-magyar néprajzi és helytörténeti kutató.

155 éve, 1857. május huszonnegyedikén született Molnár Lajos, a magyar sportirodalom egyik úttörője.

30 éve, 1982. május huszonötödikén hunyt el Sövér Elek székely-magyar festőművész.

85 éve, 1927. május huszonhetedikén született Tabák László zsidó származású magyar író, újságíró.

85 éve, 1927. május harmincegyedikén hunyt el Ferenczi Zoltán magyar irodalomtörténész és könyvtáros.

5 éve, 2007. május harmincegyedikén hunyt el Gál Elemér székely-magyar író, újságíró, szerkesztő. Ismert regénye: Héthavas