Felolvasómaraton a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolában 2020

"Ahol a szabadság a rend,
Mindig érzem a végtelent." 

(József Attila-Töredék, 1937)

Iskolánk idén is csatlakozott a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében megrendezett FELOLVASÓMARATON-hoz. József Attila (1905-1937) alkotásait szólaltattuk meg, születésének 115. évfordulója alkalmából. 

Február 18-án iskolánk pedagógusai és közel 500 tanulója olvashatott József Attila verseiből Barabás Zója könyvtárosnő irányításával.

                                                                           Köszönjük szépen a részvételt!

Felolvasómaraton Sóvidéken 2020

 

Az alsósófalvi Sükösd Ferenc Általános Iskola tanulói a könyvtárban ismerkedtek meg József Attila életével, majd felolvastak.

Felsősófalván a Székely Mózes Általános Iskola Nóta-móka zenekara nyitotta meg a felolvasómaratont. A Születésnapomra és a Tiszta szívvel megzenésített versek elhangzása után kezdődött a felolvasás.

Parajdon, az Áprily Lajos Általános Iskolában egy Power Pointos bemutatót tekintettek meg a költő életéről. Önéletrajzát és több emblematikus alkotását stafétaolvasással olvasták fel. Ezt követően megzenésített verseket hallgattak. Csoportmunka formájában elkészítették az ismert versek képvers változatát. A nagyobb diákok azt is szemlézték, hogy hogyan élteti József Attila kultuszát a popkultúra is.

Köszönet az iskolák magyartanárainak és a IV. osztályosok tanítóinak a közreműködésben!

Kelemen Rebeka,

könyvtáros 

József Attila felolvasómaraton a Márton Áron Főgimnáziumban

A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár immáron 12. alkalommal szervezte meg a felolvasómaratont. Ehhez az eseményhez, ugyanúgy, mint az előző esztendőkben, csatlakozott a Márton Áron Főgimnázium is.

A rendezvény idei időpontja 2020. február 18. volt. Az iskola könyvtárában a felolvasók száma hozzávetőlegesen 170 személyt tett ki, de iskolaszinten ennek a száma 400-ra tehető. Egy körülbelül 30-as létszámú csoport Borsodi L. László magyar szakos tanár kalauzolásával részt vett a központi rendezvény megnyitóján, ahol verseket is olvastak fel.

A felolvasómaraton kiválasztott szerzője ezúttal a 115 éve született József Attila, a magyar költészet egyik óriása.

A rendezvényhez plakátot készítettem, amelyet az épületben több helyre is kifüggesztettem. A plakáton kívül József Attiláról szóló életrajzi adatokat, verseket és főleg fotókat helyeztem el a könyvtár előtti nagy asztalon.

A kiválasztott szerző életéből és munkásságából készült bemutató maradt az idén is. A felolvasók, és nemcsak, József Attila műveit láthatták különböző kiadásokban, az életrajzáról, a műveiről, és műfordításairól szóló köteteket, fényképeket, idézeteket és szöveggyűjteményeket tekinthettek meg. A kiállítást József Attila román nyelvre fordított versei tették színesebbé.

A résztvevő osztályoknak kis előadást tartottam József Attila életéről, lelkivilágáról, valamint munkásságáról. Kiemeltem a gyerekkoráról szóló történeteket, amelyeket ő maga leírt a Curriculum Vitea-ban, és József Jolán testvére A város peremén című életrajzi regényében. Ugyanakkor fontosnak tartottam elmesélni a költő szerelmi kapcsolatait. Beszéltem a Szabad-ötletek jegyzékéről is, annak vitatott mivoltáról.

A jelenlévő diákok többsége József Attila ismert verseit olvasta fel. Voltak, akik a költő életrajzából, vagy román nyelvre fordított költeményeiből válogattak böngészésre. Voltak, akik a műfordításokat részesítették előnyben. A költemények téma szerinti válogatása teljesen a diák jellemétől függött.

A legtöbbször olvasott költemények a következők voltak: Születésnapomra, Tedd a kezed, Tiszta szívvel, Ringató, Reménytelenül, Altató, Nagyon Fáj, Eszmélet, Elégia, Holt vidék, Óda, Anyám, Kész a leltár, Mama, Nagyon fáj, Szegényember balladája, Thomas Mann üdvözlése, Kései sirató, Nem emel föl, Kopogtatás nélkül, Légy ostoba, Én nem tudtam.

A felolvasómaratonra bejelentkezett osztályok a következők voltak: IX.A, IX.B, IX.E, IX.D, X.F, XI.B, XII.A, XII. D és XII.F. A felsoroltakon kívül külön-külön csatlakoztak tanárok és más diákok is. Magyar nyelv- és irodalomórák alatt is folyt a felolvasómaraton, amelyben, mint tavaly is, Csonta Noémi és Markó Ilona magyar szakos kollégám vállalt nagyobb szerepet.

A felolvasómaraton résztvevőit a megyei könyvtár által tervezett könyvjelzőkkel leptük meg.

A gimnáziumban tartott felolvasómaraton társszervezői voltak: Borsodi László, Csata Emese, Csonta Noémi és Markó Ilona magyartanárok.

A helyi rendezvény házigazdája és szervezője jómagam voltam.

Mint könyvtáros, otthon családi körben is folytattam a felolvasómaratont. Igen jól sikerült!

Borbé Levente

Ajánló a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. júliusi számából

Fejős Edina: Üzenet a palackban : 

Biblioterápiás sorozat az MTA KIK-ben

 In. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. 7. szám 10- 16. p.

A szerző képzett biblioterapauta, aki 2013 óta vezet foglakozásokat, tart kapcsolatot hasonló profilú szakemberekkel. A találkozások havi rendszerességgel zajlanak, nyitott csoportfoglalkozás formájában. Vannak állandó résztvevők és alkalmi csoporttagok, de nagyon fontos a bizalomteli légkör, az elfogadó, másokat meghallgatni, ahhoz kapcsolódni képes magatartás. A csoportban a nők vannak többségben, jellemzően a 40-50 feletti korosztály képviselteti magát. Ezután a szerző részletesen bemutatja  a foglalkozások menetét, szerkezetét. Mire kell figyelnie a csoportvezetőnek? Milyen eszközökkel élhet, hogy elősegítse a megnyílást, az aktív beszélgetést? Pl. képek, fogalmak használata, játékok „bevetése”. A csoportvezető előre eldöntheti: megkéri a csoport tagjait, hogy előre olvassák el a művet, vagy ott helyben ismerkednek meg a szöveggel. Minden esetben szépirodalmi szöveggel dolgozik, akár kortárs, akár klasszikus művet választ.  A felkészülésének folyamatát is leírja, feladatokat talál ki, idézeteket keres, jelöl ki.  A biblioterápia könyvtári formája elsősorban a személyiség fejlesztését szolgálja, a csoport tagjait képes közösséggé formálni.

A módszer iránt érdeklődőknek ajánlom még: csíkszeredai könyvtárostanár kollégánk, Borbé Levente oldalát, ő rendszeresen tudósít biblioterápiás munkájáról, mely elérhető Székelyföldi biblioterápia fb. csoportban. URL https://www.facebook.com/groups/926957151018400/  Utolsó letöltés: 2019. december 4.

Szakmári Klára, ny. könyvtárostanár

Link: https://konyvtarostanar.wordpress.com/2020/01/30/olvasmanyajanlo-konyvtarostanaroknak-konyv-konyvtar-konyvtaros-2019-julius/ 

 

ReMeK-e-hírlevél 2020/2. számából

Több mint 25 millió oldal érhető el az Arcanum adatbázisában
  Ismét bővült az ADT szolgáltatási köre. Új tartalmak jelentek meg, többek között: Előre, Fogorvosi szemle, Kisalföld, Magyar Szó, Magyar Vasut és Közlekedés, Székely Nemzet. Emellett folyamatos a hiányok pótlása is. Mint írják: januárban jelentősen bővült a Veszprémi Napló, Székely Nép, Magyar Lexikon is.
Forrás: KIT hírlevél, 2020. január 15. (3. szám)

Tündérszó meseíró pályázat
 A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület XI. alkalommal hirdeti meg határok nélküli meseíró pályázatát.
A pályázatra a világ bármely országában élő, 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2020. március 13-ig.
A pályázatra a 2005. január 1-je és 2011. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják.
A mese mellé, kérik, feltétlenül csatolják 1.) a meseíró nevét, 2.) születési idejét (év, hónap, nap), 3.) postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), és 4.) szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát!
A pályaművek terjedelme legföljebb 6000 karakter (szóközök nélkül) lehet..
Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A pályázat szellemi mecénása Lezsák Sándor költő, a Magyar Országgyűlés alelnöke.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A díjazottakat 2020. május 8-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti.
Elérhetőségek: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1., Magyarország, +36 22/501-161; tunderszopalyazat@gmail.com
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://csikszereda.mfa.gov.hu/news/tuenderszo-meseiro-

Gyermek- és ifjúsági drámapályázat
 Az „Egy vérből...” című gyermek- és ifjúsági drámapályázatot a magyar nyelvterületen alkotók számára hirdette meg a magyar kultúra napján a Magyar Teátrumi Társaság, a békéscsabai Jókai Színház és a Petőfi Irodalmi Ügynökség.
Korhatár nélkül bárki pályázhat. Az elbíráláskor előnyben részesítik azokat a műveket, amelyek a nemzeti összetartozás érzetének fontosságát erősítik. A pályázat kiírói bábszínházi darabokat is várnak.
A beérkező pályázatokat az előválogatást követően a kiírók által delegált háromtagú szakmai zsűri bírálja el. Az első díj kétmillió, a második egymillió, a harmadik ötszázezer forint pénzjutalommal jár. Az első helyezett pályaművet a Békéscsabai Jókai Színház 2020 őszén műsorra tűzi.
Az előzsűri által kiválasztott művek szerzőivel a Petőfi Irodalmi Ügynökség egyszeri közzétételi szerződést köt. Amennyiben az így közzétett műveket bármelyik magyar színház bemutatná, az ügynökség vállalja, hogy közvetít a színház és a szerző között, szükség esetén jogi és adminisztrációs segítséget nyújt.
A pályázati határidő 2020. június 4., a nemzeti összetartozás napja. A pályázatokat a jokaiszinhaz@jokaiszinhaz.hu címre vagy postai úton a békéscsabai Jókai Színházba várják.
Forrás: https://kultura.hu/gyermek-es-ifjusagi-dramapalyazat/

Emlékező könyvek: Magyari Lajos-emlékest, könyvbemutatóval
 A Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2020. január 22-én a Bod Péter Megyei Könyvtár kettős könyvbemutatóra hívta közönségét a Gábor Áron-terembe.
Nagy érdeklődés övezte a könyvbemutatót, amelyen a Magyari Lajos (1942–2015) által jegyzett, Lélekcserélő idők I–II. (Válogatott vezércikkek: 1989–1990, 1991–1993), illetve a Székely Könyvtár 80. köteteként megjelent, Válogatott versek című könyveket mutatták be.
Minden közművelődési rendezvény, minden szellemi találkozás ünnepnek tekinthető az életünkben, és a nemzeti összetartozás, melynek kiemelt éve az idei, valamiképpen az összmagyar kultúrértékeknek az egységbe kapcsolódását is jelenti – mondta rövid felvezetőjében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, majd bemutatta a vendégeit.
Elsőként Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész szólalt fel, örömét fejezve ki, hogy ilyen sokan ezt választották a magyar kultúra ünnepére szervezett szentgyörgyi események közül, aztán röviden Magyari Lajosról beszélt, akinek ő legalább annyira fontosnak tartja az újságírói tevékenységét, mint a költőit.
Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomkritikus is úgy vélekedett, hogy szinte egyenértékű Magyari Lajos költői és közírói tevékenysége, mert bár a hatvanas évek közepén költőként indult, az 1968-ban induló Megyei Tükörben kiteljesedhetett a közírói munkássága is.
Borsodi L. László költő, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője előbb a 2012-ben indított Székely Könyvtár sorozatról beszélt, mely által elődei és kollégái az egyetemesség igényével próbálták felkutatni a régió irodalmi, kulturális értékeit. Mint megtudhattuk, Magyari Lajos válogatott versei Fekete Vince szerkesztésében jelentek meg. Borsodi L. László rövid eszmefuttatásában a táj, szülőföld, haza, szó fogalmakkal próbálta körülhatárolni Magyari költészetét, rámutatva, hogy most megjelent versei többnyire az elnyomott erdélyi magyarságért aggódó poéta hangján szólnak, akinek jószerével nincs magánélete, akinek a közösség gondja a sajátja. Értük és a nevükben lázad, egyetlen célja népének szolgálata.
Az est során Magyari Zoltán István felolvasott édesapja verseiből, Furus Ábel pedig hegedűműveket adott elő. Zongorán kísérte őt Szabó-Siklódi Levente, majd Sebestyén-Lázár Regina.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/130050/a-kolto-es-a-koziro-kotetei-magyari-
https://www.hirmondo.ro/kultura/magyari-lajosra-emlekeztek/
Fotók itt: http://kmkt.ro/emlekezo-konyvek-magyari-lajos-emlekest-konyvbemutatoval

Szent László öröksége - „kétfelvonásos” konferencia
 A lovagkirály, a magyarok Szent Lászlója nem csak történelmi szereplő és templombéli falfestmények hőse, annál sokkal több: öröksége ma is nemzetegyesítő szerepet tölt be. Erre alapozták a két székelyföldi – Hargita és Kovászna – és az anyaországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös, Testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című programját, melynek részeként a 2020. január 30-i konferencián több előadó mutatta be a Szent László-legenda megjelenítését, illetve annak különböző szemszögekből való értelmezését.
A konferencia nyitányaként a kilyéni kicsinyke unitárius templom falfestményeivel ismerkedhettek az érdeklődők. Felvezetőként a házigazda szerepét betöltő Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész elmondta, az utóbbi bő száz évben nagyon megfogyatkozott a kilyéni unitáriusok száma, a falu egykor anyaegyházközség volt, most csupán filia. A templomot magyar állami segítséggel újították fel, a falfestmények restaurálása három éve fejeződött be.
A konferencia második része Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban zajlott, a Gábor Áron-teremben erdélyi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei előadók mutatták be a Szent László-legenda erdélyi falképeit, illetve ismertették a lovagkirályhoz fűződő emlékeket a magyarországi megyében. A résztvevőket köszöntötte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, aki beszédében kiemelte, azért maradhatott meg arányaihoz mérten Székelyföldön a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásaiban.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/130259/szent-laszlo-oroksege

Kétnyelvű kötet a gyergyói örményekről
 A gyergyói örmények című kötet a gyergyói és tágabb értelemben az erdélyi örményeket próbálja bemutatni a történelmi emlékeken és az épített örökségen keresztül, betekintést nyújtva a mai örménység életébe is. A kiadvány csíkszeredai bemutatójára 2020. január 31-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került sor. A kötet első kiadása 2014-ben jelent meg magyar nyelven, azóta megfogalmazódott az igény, hogy román nyelven is lehessen olvasni a gyergyói örményekről. Így született meg a második, bővített, kétnyelvű kiadás, amely Románia Kormánya – Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának pénzügyi támogatásával jelent meg 2019 novemberében. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt a szerkesztők, dr. Puskás Attila és Kulcsár László szerkesztők ismertették.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2020-01-31

A hallgatag vándor – Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében
  A Kájoni János Megyei Könyvtár évről-évre olyan rendezvényekkel készül a Magyar Kultúra Napja megünneplésére, amelyek kultúránk kiemelkedő értékeire, nem utolsósorban neves személyiségeink életművére irányítják a figyelmet. Hargita Megye Tanácsának Hon a hazában című rendezvénysorozata részeként, a könyvtár előadótermében összegyűlt népes érdeklődő közönség előtt Kőrösi Csoma Sándor, a 'hallgatag vándor' rendkívüli életútját, munkásságát idézték fel a jeles nap alkalmából. A Kőrösi Csoma élete, keleti útja és tudományos teljesítménye iránti érdeklődés ma sem csökkent. Az életmű kutatói új adatokat, dokumentumokat hoznak napvilágra, amelyek sokszor régi tévhiteket cáfolnak meg, egyben új kérdéseket vetnek fel. A Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár sorozatának 76. kötete az új kutatások tükrében mutatja be Kőrösi Csoma Sándor életútját és munkásságát. A tanulmánykötet szerkesztője, Molnár Vilmos Márai- és József Attila-díjas író mutatta be a könyvet, meghívott vendége, Szász Tibor András a kötetben szereplő Csoma-tanulmányáról beszélt a bemutatón.
A Hargita Stúdió videofelvétele az eseményről: https://www.youtube.com/watch?v=nuk8O-BrBFA
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/821/a-hallgatag-vandor--a-magyar-kultura-napjan-mutattak-be-a-korosi-csoma-sandor-az-ujabb-kutatasok-tukreben-cimu-kotetet

Olvasóklub működik Kézdivásárhelyen
  Egy éve alakult a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban, Vántsa Judit igazgatónő kezdeményezésére, egy olvasóklub, amelynek résztvevői minden hónap első hétfőjén találkoznak, és kötetlen beszélgetés során kivesézik olvasmányaikat.
Az önszerveződésen alapuló kezdeményezéshez eddig tíz nő társult, szakmai vezetőjük nem más, mint a klub alapítója, Vántsa Judit.
– Az ötlet onnan jött, hogy szeretünk olvasni, és rendszeresen ajánlgattunk egymásnak könyveket. Úgy éreztem, és ezt jó néhány visszajelzés is megerősítette, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol kötetlenül beszélgethetünk olvasmányainkról. Ahol nem kell szégyellnie senkinek azt, hogy ő csak romantikus regényt, másvalaki csak krimit olvas – avatott be Vántsa Judit, hozzáfűzve, minden olvasmány egy mély beszélgetéshez vezet, ami kikapcsolódás, de hasznos időtöltés is egyben.
Az olvasóklubban érdekesebbnél érdekesebb témák kerülnek terítékre, előfordul, hogy a résztvevők sokszor azon veszik észre magukat, hogy már nem is a könyvről, hanem saját életükről mesélnek.
– A találkozók úgy zajlanak, hogy először mindenki elmondja, hogy az elmúlt egy hónapban mit olvasott, a többiek pedig folyamatosan kérdéseket tesznek fel. Majd az úgynevezett házi feladatról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a közösen választott könyvet kivesézzük – részletezte az igazgató.
Az olvasóklub tagjai a magyar szerzők műveit helyezik előnybe, az utóbbi pár hónapot Jókai Anna könyveinek felfedezésével töltötték.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-olvasas-mely-beszelgetes/

Olvass fel Marosvásárhelyért!
 A marosvásárhelyi Studium – Prospero Alapítvány a magyar kultúra napja mellett a január 15-i román kultúra napja előtt is felolvasómaratonnal tisztelgett. A két kultúra napját pedig egy héten keresztül előadásokkal, kiállításokkal, beszélgetésekkel kötötte össze.
Az idei események témája a Vásárhelyi történetek volt, így marosvásárhelyi szerzők munkáit és gyermekirodalmi műveit, marosvásárhelyi helyszínen játszódó szépirodalmi műveket, helytörténeti írásokat olvashattak fel a résztvevők.
Azoknak, akik nem saját könyvvel érkeztek az eseményre, lehetőségük volt a szervezők által biztosított könyvek egyikéből felolvasni. Az előző évekhez hasonlóan, a felolvasó maratont élőben közvetítették.
A nyolcórás maratonnak minden óráját egy-egy marosvásárhelyi kortárs szerző indította: Kovács András Ferencet Markó Béla követte, majd sorban Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Láng Zsolt és végül az utolsó órát Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja kezdte.
Forrás: https://www.facebook.com/events/2821520604565748/
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/felolvasomaraton-a-magyar-kultura-napjan

Számos erdélyi alkotó is van a Térey-ösztöndíjasok között
 Negyvenöt alkotó, köztük számos erdélyi író és költő kapja meg két évre a középgenerációs (35-65 év közti) íróknak szánt Térey-ösztöndíjat - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM).
Egy tizenkilenc tagú szakmai zsűri többfordulós, titkos szavazás eredményeként harminc magyar írót választott ki a legfeljebb ötéves alkotói ösztöndíjra, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum biztosít a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Programja keretében.
A bizottság két év múlva, 2021 végén egy szakmai zsűri segítségével értékeli a Térey-ösztöndíjasok ezen időtartam alatti irodalmi munkásságát, és legkevesebb öt ösztöndíjassal nem hosszabbítják meg szerződést. A kiválasztottak köre a tartaléklistáról bővült negyvenöt fősre - olvasható a döntésről szóló közleményben. A Térey-ösztöndíjra összesen 330 személyt jelöltek, a harminc kiválasztott mellett a tizenöt fős tartaléklista azért született meg, hogy ha a PIM főigazgatója él vétójogával, vagy valamilyen oknál fogva csökkenne a Térey-ösztöndíjasok száma, akkor az azon szereplők léphessenek előre. Demeter Szilárd nem vétózott, sőt, javaslatára a Térey-ösztöndíjbizottság úgy döntött, két évre mind a negyvenöt kiválasztott író megkapja a Térey-ösztöndíjat.
Az ösztöndíjra javasolt 45 alkotó: Bartók Imre, Berta Zsolt, Czilli Aranka, Csehy Zoltán, Csender Levente, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Hodossy Gyula, Kemény István, Keresztesi József, Király Zoltán, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lázár Balázs, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Márton László, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szőcs Petra, Terék Anna, Varga Melinda, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor, Zoltán Gábor, Zsille Gábor.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11379&szamos_erdelyi_alkoto_is_van_a_tereyosztondijasok_kozott

Könyvek által a világ
 Ha azt vesszük, hogy országos szinten egyre apad a könyvtárhasználók száma, már az is jó, ha mi szinten maradunk – nem túl optimista, de valós Szonda Szabolcsnak, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójának a megállapítása. Annak pedig, hogy a sepsiszentgyörgyi közkönyvtár olvasóinak létszáma nem fogy, egyszerű a titka: számos olyan rendezvényt szerveznek, amelyek valamiképpen mind-mind kötődnek a könyvhöz, az írott kultúrához, ezáltal folyamatosan magukhoz „édesgetve” tartják meg a közönséget.
A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasóinak száma kilencezer körüli, ennek mintegy kétharmada aktív olvasó – kezdi összegzését Szonda Szabolcs. Az évi 800–850 új beiratkozó is nagyjából a korábbi évek szintjén maradt, s 75 ezer körül stabilizálódott az egyéni igénylések száma is.
A könyvtárlátogatók olvasói szokásai nem sokat változtak az elmúlt évek során. Továbbra is a házi olvasmányok a legtöbbet kölcsönzött könyvek, de emellett nagy az érdeklődés a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom iránt is, illetve a felnőtt olvasók is egyre jobban figyelik a kortárs irodalmat, bár körükben a könnyebb műfajok és az életmódkönyvek a legkeresettebbek.
A múlt évben két jelentős előrelépés történt az intézmény életében: nagy sikerként könyveli el az igazgató az Olt negyedi fiókkönyvtárat, ahol az élet megpezsdült, immár ott is rendszeres gyerekfoglalkozásokat tartanak, egyetlen hátránya, hogy meglehetősen eldugott helyen található, a város vezetősége azonban megígérte, az odatalálást megkönnyítő táblákat szerelnek fel idén. A másik fontos változás a tavalyelőtt bejegyzett, de működését csak tavalytól megkezdett Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület: a civil szervezet főként a partnerségben megvalósítható programok révén tudja segíteni a könyvtárt. Az egyesület tavaly már öt sikeres pályázatot bonyolított le, a szentgyörgyi önkormányzat a könyvtár két népszerű programja, a Csodalámpa és a Háromszéki TÉT (tudás, élmény, tapasztalat) Estek folytatását támogatta, a tavaly újra megszervezett Könyvkaland vetélkedő a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap segítségével valósult meg, illetve a megyei tanács egy szakmai út létrejöttéhez járult hozzá: mivel előbb-utóbb új székhelyet fog kapni a Bod Péter Megyei Könyvtár is, alkalmazottjainak egy része új vagy felújított épületben működő közkönyvtárakat (Nagyszeben, Kolozsvár, Nagybánya) látogatott meg, felmérve az előnyöket és hátrányokat, hogy a majdani székhelyüket a célnak leginkább megfelelő módon lehessen kialakítani.
A Bod Péter Megyei Könyvtár 250 ezres állománya tavaly mintegy 4800 darabbal, leginkább könyvvel gyarapodott, fele-fele arányban vásárlással és adományozással. Hogy nagy az adományozási kedv Háromszéken, az jó is, meg nem is: a gond az, hogy többnyire ugyanazokat a könyveket (az 1970-es, 80-as évek hazai könyvtermését) viszik be az ajándékozók, ezekkel azonban az évek során már a községi könyvtárakat is ellátták. Amire viszont szükségük lenne: gyerek- és ifjúsági irodalom, amiből meglehetősen kevés kerül adomány révén a könyvtárba. Továbbra is gondot jelent a köteles példányok gyűjtése, a módfelett megszaporodott kiadók nem mindenike tesz eleget ennek a kötelességének.
Fontos programokat indított el tavaly a Bod Péter Megyei Könyvtár: helyi kiadványok digitalizálása, repertorizálása, sajtóbibliográfiai feldolgozása – ez komoly szakmai kihívás az intézmény számára, jelentősége azonban vitathatatlan.
Ami a könyvtárnak otthont adó épület állagát illeti, az évekkel ezelőtt elkezdett felújítás továbbra is egy helyben toporog, tavaly a lábazat kiszárítási folyamata kezdődött el, a vakolat már csak tavasszal kerül vissza a helyére.
És végül a könyvtár rendezvényeiről ejtettünk szót. Tavaly hatvan saját programot szervezett a könyvtár és még huszonötöt befogadott. Jellemzővé vált az utóbbi időben, hogy más intézmények, szervezetek rendezvényeket ajánlanak a könyvtárnak – ez bővíti a Bod Péter Megyei Könyvtár kulturális kínálatát. A városi és megyei művelődési rendezvényekből ezután is kiveszi részét a könyvtár, hogy bizonyos eseményekre kiket tudnak elhívni, az sok mindentől függ: a Szent György Napok például többnyire egybeesik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal, magyar szerzőt ezért elég nehéz ilyenkor Szentgyörgyre hozni (akad olyan író, akit már évek óta próbálnak elhívni).
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/129676/konyvek-altal-a-vilag

Még mindig nem tudni, hogy viselheti-e Nyirő József nevét a székelyudvarhelyi könyvtár
 Egyelőre fel van függesztve a székelyudvarhelyi városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezésére vonatkozó tanácsi határozat, mivel a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal a közigazgatási bíróságon támadta meg az elképzelést, az író által szerintük képviselt ideológiára hivatkozva. A székelyudvarhelyi városházán úgy vélik, törvényes az elnevezés.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/meg-mindig-nem-tudni-hogy-viselheti-e-nyiro-

Mit olvas az erdélyi magyar?
 A magyar kultúra napja alkalmából könyvtárak segítségével próbálták megválaszolni a kérdést. Kötelezőt biztosan!
A kérdés egyértelmű és konkrét megválaszolása nyilván lehetetlen, de azért az összeállítás szerzője megkért néhány könyvtárat, hogy segítsen ebben.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28226

Harminc év alatt a Látó „a szabadságnak híve – és lap maradt”
 A marosvásárhelyi Bernády György Alapítványnál rendkívüli lapszám-bemutatót tartott a Látó szépirodalmi lap szerkesztősége 2020. január 22-én. Mit láttunk a Látó 30. születésnapján?
A vásárhelyi magyar értelmiség közös helyén a fiatal felnőttektől a legidősebbekig mindenki képviseltette magát, teltházas esemény volt. Hasonlóképpen a szerkesztőség is, kezdve a fiatal Szabó Róbert Csabával, aki öntudatosan tartotta a mikrofont az ősi Gálfalvinak a felolvasás alatt, majd Láng Zsolt a maga tárgyias, kifinomultan laza européerségével, mellette Kovács András Ferenc, aki most is a jellegzetes KAF-frizurát viselte, mint ahogy most is a behemót kutyákra jellemző lelkesedésével vett részt az atmoszférában, bal szélen pedig a bohém, pipás, tarkabarka Demény Péter.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28229

A Helikon folyóiratot ünnepelték Kolozsváron
 A Helikon szellemi műhely, baráti társaság, békés, szent pagony az egyre hisztérikusabbá váló magyar irodalomban – jellemezték az először kereken 30 éve megjelenő kolozsvári irodalmi folyóiratot szerkesztői, szerzői a 2020. január 31-i születésnapi felolvasóesten Kolozsváron, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán.
„Harminc? Az is valami?!” – ezzel a mottóval jelent meg a január 10-i ünnepi szám, az első főszerkesztő-helyettes, Király László visszaemlékező írásából idézve. Persze nem csak harminc évről van szó, hiszen a Helikon az 1946-tól megjelenő Utunk utódlapja. A névváltással kapcsolatban Király László szövegében szerepel egy anekdota, ami érzékelteti a rendszerváltás hangulatát az irodalmi szerkesztőségekben: alighanem perceken múlt, hogy a kolozsvári lap neve lett az erdélyi magyar irodalom polgári vonulatának örökségét felvállaló Helikon, és nem a marosvásárhelyi Igaz Szót, a nemrég szintén 30. születésnapját ünneplő Látót nevezték így át, a két főszerkesztő ugyanis majdnem egyszerre telefonált Bukarestbe Domokos Gézának, hogy bejelentsék a névválasztásukat.
A Helikon feladata többrétű, fogalmazott az irodalmi esten Karácsonyi Zsolt főszerkesztő. „Elsősorban fenn kell tartanunk egy szellemi teret, amelyben szerkesztők, szerzők, olvasók egyaránt jól érzik magukat” – mondta, hozzátéve, hogy az itt zajló ténykedést a Kárpát-medencében, lehetőség szerint azon túl is fel kell mutatnia a lapnak, amelyet a kezdetektől fogva a nyitottság, a sajátosra, újra való odafigyelés jellemez, és amely egyszerre összpontosít az idősebb nemzedékre és a fiatal generációkra is.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/121651-harminc-eves-szellemi-m-hely-a-helikon-folyoiratot-unnepeltek-kolozsvaron

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Februári évfordulók 2020

245 éve, 1775. február elsején született Antonio Puigblanch spanyol költő, filológus és politikus.

135 éve, 1885. február elsején született Kelemenné Zathureczky Berta székely-magyar író és zeneszerző.

105 éve, 1915. február elsején született Kabos Éva erdélyi magyar költőnő, közíró és tisztviselő.

30 éve, 1990. február elsején hunyt el Sziveri János vajdasági magyar költő, író, lapszerkesztő és dramaturg.

1 éve 2019. február elsején hunyt el Andrew McGahan ausztrál író és forgatókönyvíró.

320 esztendeje, 1700. február másodikán született Johann Christoph Gottsched német író, dramaturg és irodalomtudós.

200 éve, 1820. február másodikán született Multatuli holland író, politikus és publicista.

145 éve, 1875. február másodikán született Anette Kolb német írónő és esszéista.

135 éve, 1885. február másodikán született Aldo Pallazzeschi (Giurliani) olasz novellista, költő és esszéíró.

65 éve, 1955. február másodikán hunyt el Nadányi Zoltán erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

1 éve, 2019. február másodikán hunyt el Carol Emshwiller amerikai írónő.

285 éve, 1735. február harmadikán született Ignacy Krasicki lengyel szatirikus író, költő, és újságíró.

150 éve, 1870. február harmadikán született Ada Negri olasz költőnő és író.

90 éve, 1930. február harmadikán született Csoóri Sándor magyar költő, író, esszéista és politikus.

515 esztendeje, 1505. február negyedikén született Mikołaj Rej lengyel reneszánsz költő, író, műfordító és politikus.

280 éve, 1740. február negyedikén született Carl Michael Bellman svéd költő, zenész és zeneszerző.

200 éve, 1820. február negyedikén született Božena Němcová cseh írónő.

175 éve, 1845. február negyedikén született Giovanni Camerana olasz költő, művészkritikus és bíró.

120 éve, 1900. február negyedikén született francia Jacques Prévert francia költő és színházi rendező.

95 éve, 1925. február ötödikén hunyt el Antti Amatus Arne finn mesekutató, folklorista és egyetemi tanár.

295 éve, 1725. február hatodikán hunyt el Szulhan Szaba (Sulkhan-Saba) Orbeliani grúz író, tudós és államférfi.

140 éve, 1880. február hatodikán hunyt el Csepreghy Ferenc magyar drámaíró, író és költő.

1 éve, 2019. február hatodikán hunyt el Rosamunde Pulcher brit írónő és elbeszélő.

85 éve, 1935. február nyolcadikán hunyt el Eemil Nestor Setälä finn filológus, nyelvész, népköltészetkutató és politikus.

180 éve, 1840. február hetedikén született Beniczkyné Bajza Lenke magyar írónő és újságíró.

135 éve, 1885. február hetedikén született Harry Sinclair Lewis amerikai író, drámaíró és szerkesztő. Ismert műve a Babbitt.

110 éve, 1910. február nyolcadikán született Kovács Katona Jenő magyar író, újságíró és szerkesztő.

100 éve, 1920. február nyolcadikán hunyt el Richard Fedor Demhel német költő és drámaíró.

1 éve, 2019. február kilencedikén hunyt el Patricia New Waren amerikai írónő, újságíró és műfordító.

245 éve, 1775. február tizedikén született Charles Lamb angol író, esszéista és kritikus.

235 éve, 1775. február tizedikén hunyt el Montesquieu francia filozófus és író. Ismert művei: Perzsa levelek, A törvények szelleméről.

130 éve, 1890. február tizedikén született Boris Leonyidovics Paszternak orosz költő, író, esszéíró és műfordító. Világsikerű alkotása a Zsivago Doktor.

15 éve, 2005. február tizedikén hunyt el Arthur Miller amerikai drámaíró és esszéista. Kiemelkedő művei: Az ügynök halála, Salemi boszorkányok, Pillantás a hídról.

10 éve, 2010. február tizedikén hunyt el Szilágy Ferenc magyar költő, író, nyelvész és irodalomtörténész.

640 esztendeje, 1380. február tizenegyedikén született Poggio Bracciolini olasz író, műfordító, filozófus és történész.

265 éve, 1755. február tizenegyedikén hunyt el Scipione Francesco Maffei olasz író, drámaíró, művészkritikus, régész és katona.

180 éve, 1840. február tizenegyedikén született Abafi (Aigner) Lajos bánáti magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvkiadó, bibliográfus és lepkész.

115 éve, 1905. februárt tizenegyedikén született Bratko Kreft szlovén író, drámaíró és esszéíró.

105 éve, 1915. február tizenegyedikén született Patrik Leigh Fermor brit író, utazó és katona.

105 éve, 1915. február tizenegyedikén született Vaszilij Nyikolajevics Azsajev (Vasili Nikolaevich Ajaev) szovjet-orosz író.

40 éve, 1980. február tizenkettedikén hunyt el F. Rácz Kálmán magyar író, műfordító és szerkesztő.

175 éve, 1845. február tizenharmadikán született Degerando Antonina francia származású magyar pedagógus, műfordító és író.

135 éve, 1885. február tizennegyedikén hunyt el Jules Vallès francia író, újságíró és politikus.

60 éve, 1960. február tizennegyedikén hunyt el Alfred Huggenberger német ajkú svájci író.

45 éve, 1975. február tizennegyedikén hunyt el Sir Pelham Grenville Wodehouse brit író, színműíró és dalszövegíró.

185 éve, 1835. február tizenötödikén született Dimítriosz Vikélász görög író, üzletember és könyvtáralapító.

180 éve, 1840. február tizenötödikén született Titu Maiorescu román író, filozófus, esszéista, műfordító és politikus.

140 éve, 1880. február tizenötödikén született Joseph Hergesheimer amerikai író.

100 éve, 1920. február tizenötödikén született Piet van Aken flamand író, esszéíró és szerkesztő.

945 esztendeje, 1075. február tizenhatodikán született Vitalis Ordericus (Orderic) angol krónikás, bencés szerzetes.

830 esztendeje, 1190. február tizenhatodikán hunyt el Szaigjó Hósi (Saigyō Hōshi) japán költő, író és szerzetes.

120 éve, 1900. február tizenhatodikán született Bodnár Mária partiumi magyar írónő, pedagógus és esszéista.

1 éve, 2019. február tizenhatodikán hunyt el Charles Lovemore Mungoshi zimbabwei író.

1580 esztendeje, 440. február tizenhetedikén hunyt el Mestrop Mastok örmény szerzetes író és fordító.

305 esztendeje, 1715. február tizenhetedikén hunyt el Antonie Galland francia orientalista és műfordító.

145 éve, 1875. február tizenhetedikén hunyt el Atis Kronvalds lett író, nyelvész, publicista és pedagógus.

240 éve, 1780. február tizennyolcadikán hunyt el Donalitius litván költő és lelkész.

195 éve, 1825. február tizennyolcadikán született Jókai Mór magyar író. Máig is népszerű alkotásai: Erdély aranykora, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földes úr, Szegény gazdagok, Az új földesúr, Mire megvénülünk, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, Névtelen vár, Rab Ráby, Szeretve mind a vérpadig, A lőcsei fehér asszony, A Bálványos vár, Gazdag szegények, Sárga rózsa.

1 éve, 2019. február tizennyolcadikán hunyt el Peter Northe Wells új-zélandi író, filmrendező, forgatókönyvíró és történész.

235 éve, 1875. február tizenkilencedikén született Szemere Pál magyar költő, író és fordító.

200 éve, 1810. február tizenkilencedikén hunyt el Tomás António Gonzaga portugál-brazil költő, író, jogász és politikus.

155 éve, 1865. február tizenkilencedikén született Sven Anders Hedin svéd író, földrajztudós, térképész és felfedező.

100 éve, 1920. február tizenkilencedikén született Jaan Kross észt író, költő és műfordító.

50 éve, 1970. február tizenkilencedikén hunyt el Révay József magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész és klasszika-filológus.

170 éve, 1860. február huszadikán született Paul Margueritte francia író.

150 éve, 1870. február huszadikán született Pietre Cornelis Boutens holland költő, klasszicista és misztikus.

95 éve, február huszadikán született Robert Bernard Altman amerikai író, filmrendező, forgatókönyvíró és producer.

90 éve, 1930. február huszadikán született Paul Schuster erdélyi szász (romániai német) író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő és kritikus.

80 éve, 1940. február huszadikán született Czilczer Olga magyar költőnő, írónő és zenepedagógus.

5 éve, 2015. február huszadikán hunyt el Jánosházy György erdélyi magyar költő, műfordító, kritikus és szerkesztő.

310 esztendeje, 1710. február huszonegyedikén született Willem van Haren holland költő és politikus.

135 éve, 1885. február huszonegyedikén született Sacha Guitry francia drámaíró, színész, rendező, producer és író.

50 éve, 1970. február huszonegyedikén hunyt el Johannes Semper észt költő, prózaíró, kritikus, esszéíró és műfordító.

15 éve, 2005. február huszonegyedikén hunyt el Guillermo Cabera Infante kubai író, esszéista, műfordító, kritikus és forgatókönyvíró.

5 éve, 2015. február huszonegyedikén hunyt el Fodor Ákos magyar költő és műfordító.

485 esztendeje, 1535. február huszonkettedikén született Bornemisza Péter költő, író, evangélikus lelkész és nyomdász.

210 éve, 1810 február huszonkettedikén született Grigore Alexandrescu román költő és állatmeseíró.

175 éve, 1845. február huszonkettedikén hunyt el Enrique Gil y Carrasco spanyol költő és író.

85 éve, 1935. február huszonkettedikén hunyt el Fehér Dezső (Fecher) erdélyi magyar író, újságíró és szerkesztő.

40 éve, 1980. február huszonkettedikén hunyt el Oskar Kokoschka osztrák drámaíró, költő, festő és grafikus.

200 éve, 1820. február huszonharmadikán hunyt el Alojzy Feliński lengyel költő, drámaíró, író, fordító, történész és irodalmár.

125 éve, 1895. február huszonharmadikán született Csanády György székely-magyar költő, újságíró és rádiórendező.

75 éve, 1945. február huszonharmadikán hunyt el Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj orosz-szovjet író, költő és újságíró.

65 éve, 1955. február huszonharmadikán hunyt el Paul Claudel francia költő, író és drámaíró.

200 éve, 1820. február huszonnegyedikén született Julian Maciej Goslar lengyel költő és politikus.

135 éve, 1885. február huszonnegyedikén született Juliusz Kaden-Bandrowschi lengyel író és újságíró.

95 éve, 1925. február huszonnegyedikén hunyt el Alois Mrštik cseh író.

5 éve, 2015. február huszonnegyedikén hunyt el Bertrice Small amerikai írónő.

525 esztendeje, 1495. február huszonötödikén hunyt el Dzsem Szultán (Cem Sultan) török költő.

200 éve, 1820. február huszonötödikén született Vachott (Vahot) Imre magyar író, drámaíró és szerkesztő.

155 éve, 1865. február huszonötödikén hunyt el Otto Ludwig német költő, drámaíró és kritikus.

125 éve, 1895. február huszonötödikén született Vszevolod Vjacseszlavovics Ivanov (Vsevolod Vyacheslavovich Ivanov) szovjet-orosz író.

370 esztendeje, 1650. február huszonhatodikán hunyt el Claude Vaugelas francia nyelvész, filológus és író.

145 éve, 1875. február huszonhatodikán hunyt el Svetozar Marković szerb író, irodalomkritikus, filozófus és politikus.

1 éve, 2019. február huszonhatodikán hunyt el Nagy László Mihály székely származású magyar író és újságíró.

155 éve, 1865. február huszonhetedikén hunyt el Jósika Miklós erdélyi születésű magyar író és újságíró. Legismertebb alkotása az Abafi.

150 éve, 1870. február huszonhetedikén született Motiejus Gustaitis litván költő, műfordító és pedagógus.

185 éve, 1835. február huszonnyolcadikán tette közzé Elias Lönnrot az első Kalevala kötethez írt előszavát. E dátum egyben a finn nép ünnepe is.

125 éve, 1895. február huszonnyolcadikán született Marcel Paul Pagnol francia író, drámaíró, forgatókönyvíró és filmrendező.

95 éve, 1925. február huszonnyolcadikán született Lorand Gaspar (Gáspár Lóránd) erdélyi székely származású francia és magyar nyelven író költő és műfordító, valamint fotóművész és orvos.

5 éve, 2015. február huszonnyolcadikán hunyt el Yaşar Kemal török író és népdalgyűjtő.

100 éve, 1920. február huszonkilencedikén született Jórgosz Szeférisz (Giorgos Seferis) görög költő, író és diplomata.

100 éve, 1920. február huszonkilencedikén született Fjodor Alekszandrovics Abramov (Fyodor Aleksandrovich Abramov) szovjet-orosz író és irodalomkritikus.

1 éve, 2019. február huszonkilencedikén hunyt el Pierrette Fleutiaux francia író.

Érdemes tudni

110 éve, 1910. február elsején született Péterfy László székely-magyar helytörténész és református lelkész.

95 éve, 1925. február elsején született Sükösd János székely-magyar neveléstudományi szakíró és pszichológus.

105 éve, 1915. február másodikán hunyt el Zalai Béla magyar filozófus, pedagógus és matematikus.

80 éve, 1940. február másodikán született Nagyné Bede Rozália erdélyi magyar helytörténész, pedagógus és pedagógiai szakíró.

190 éve, 1830. február harmadikán született Orbán Balázs székely-magyar néprajzi gyűjtő, író és fotográfus. Legismertebb műve a Székelyföld leírása.

130 éve, 1890. február harmadikán született Kner Imre magyar zsidó nyomdász és könyvművész.

1 éve, 2019. február harmadikán hunyt el Kiss Ervin székely-magyar orvosi szakíró és grafikus.

140 éve, 1880. február 4-én született Káplány Géza a Technológia Könyvtár igazgatója, a műszaki szakbibliográfia atyja.

85 éve, 1935. február ötödikén hunyt el Kner Izidor magyar zsidó nyomdás, könyvkötő és könyvkiadó.

225 éve, 1795. február ötödikén született Szilágy Károly magyar nyomdász és nyomdatulajdonos.

245 éve, 1775. február kilencedikén született Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, fizikus és polihisztor.

90 éve, 1930. február kilencedikén hunyt el Berde Zoltán székely-magyar irodalomtörténész, kritikus és irodalomtanár.

210 éve, 1810. február tizedikén született Barabás Miklós székely-magyar festő, a magyar biedermeier festészet kiváló mestere.

145 éve, 1875. február tizedikén született Maderspach Viktor bánáti német származású magyar vadászati szakíró, mérnök és nemzeti hős.

85 éve, 1935, február tizedikén született Kónya Ádám székely-magyar helytörténész, muzeológus, geográfus és pedagógus.

180 éve, 1840. február tizenegyedikén született Abafi Lajos magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész.

75 éve, 1945. február tizedikén hunyt el Gál Kelemen székely-magyar történész, filozófus, pedagógus és szerkesztő.

220 éve, 1800. február tizenharmadikán született Brassai Sámuel erdélyi magyar nyelvész, pedagógus, filozófus és természettudós.

200 éve, 1820. február tizenharmadikán született Jakab Elek erdélyi származású magyar történész, művelődéstörténész, levéltáros és jogász.

165 éve, 1855. február tizenötödikén hunyt el gróf Teleki József történetíró, nyelvész, történész, jogász, az MTA könyvtárának alapítója és Erdély kormányzója.

145 éve, 18975. február tizennyolcadikán született Könczei Gerő erdélyi magyar művelődésszervező, természetkutató. Többek között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta lepke- és rovargyűjteményét.

130 éve, 1890. február tizennyolcadikán hunyt el gróf Andrássy Gyula magyar miniszterelnök, osztrák-magyar külügyminiszter.

160 éve, 1860. február tizenkilencedikén született Lukács Antal székely-magyar pap és egyházi szakíró.

125 éve, 1895. február huszadikán született Nagy György székely-magyar erdőmérnök, erdészeti szakíró.

415 esztendeje, 1605. február huszonegyedikén választották Erdély fejedelmévé Bihar megye főispánját, Bocskai Istvánt.

195 éve, 1821. február huszonegyedikén született Görgey István magyar honvédtiszt és történetíró.

5 éve, 2015. február huszonegyedikén hunyt el Kovács Endre erdélyi magyar kémiai szakíró, biokémikus és egyetemi tanár.

580 esztendeje, 1440. február huszonkettedikén született V. László magyar király.

375 esztendeje, 1645 február huszonnegyedikén született I Rákóczi Ferenc választott erdélyi magyar fejedelem.

270 éve, 1750. február huszonnegyedikén született Révay Miklós magyar nyelvész

235 éve, 1785. február huszonötödikén hunyt el Sálbech Mihály magyar Jezsuita szerzetes, történetíró és egyházi író.

125 éve, 1895. február huszonhatodikán született Lakatos István erdélyi magyar zenetörténész és népzenekutató.

100 éve, 1920. február huszonhatodikán 1920. február huszonhatodikán Kovács Dénes székely-magyar néprajzkutató, muzeológus, festő és grafikus.

75 éve, 1945. február huszonhatodikán hunyt el Ballassa (Weidinger) József magyar nyelvész, szerkesztő és egyetemi tanár.