Hazahozták Csíkszereda egyetlen épen maradt eredeti kiváltságlevelét

2010. október 28-án mutatták be a nagyközönség előtt a Csíki Székely Múzeum protokoll termében Csíkszereda egyetlen megmaradt kiváltságlevelét.

   Gyarmati Zsolt a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélt a Balázs család érdemeiről, a közösségért áldozatot hozó tetteiről, akik a féltve őrzött kincset adomány formájában jutatták vissza Csíkszereda városának.  A sokat megért kiváltságlevél most újból Csíkszereda tulajdonába került.

            Gyarmati Zsolt múzeumigazgatót felváltva Balázs László mesélt a felbecsülhetetlen okirat kalandos időbeli utazásáról. Beszédéből kiderült, hogy Balázs Tibor (testvére) magyarországi plébános rejtegette az 1670-ből származó kincset, amelyet 2007-es halála után testvérei vettek át. Balázs Tibor örökségként kapott kincse mellé 1950-ben lejegyezte, hogy édesapjuk bízta rá az okiratot, de a dokumentum kilétét senkinek sem fedte fel. A kiváltságlevél mellett egy jegyzőkönyvet is találtak, amelyből megtudhatták, hogy az okirat 1895-ös magyar fordítását édesapjuk még 1940-ben vette át Csíkszereda pénztárnokaként. A világháború végének közeledtével Balázs András Csíkszeredából az anyaországba menekült, szerencsésen magával vitte a rábízott dokumentumot. Csíkszereda többi okirata azonban nem tudta kiállni az idő "vasfogát", mivel a menekülteket szállító vonaton voltak ideiglenesen betéve, amely anyag a légitámadás során szinte teljes egészében megsemmisült. Hogy miért választotta édesapjuk a testvérét e dokumentum megőrzésére? A legkézenfekvőbb válasz, az hogy könnyebben tudta elrejteni az akkori hatóságok előtt. A ma is élő családtagok édesapjuk és testvérük emlékkincsét betejesítve, tervbe vették a kiváltságlevél visszaszolgáltatását Csíkszereda városának. Ez esztendő elején Dr. Drozdik Éva és Pápai Ferenc közreműködésével felvették a kapcsolatot a Csíki Székely Múzeummal. 2010. június 29-én sikerült személyesen elhozni a dokumentumot, amelyet rögtön restaurálni kezdtek. Balázs László örömét fejezte ki, hogy e kalandos hazatérés után a dokumentum méltó helyére fog kerülni.

            A dokumentum hazatértének kalandos bemutatása után Szőcs János történész beszélt Csíkszereda városának múltjáról. Részletesen beszámolt a hajdani csíki történésekről, a nagyhatalmak befolyásairól és a török-tatár betörésekről, amelyek megtizedelték Csíkszereda és környéke lakosságát. Sajnos Csíkszereda múltjáról nemigen maradt fenn hitelt adó dokumentum, viszont öröm az, hogy a szóban forgó kiváltságlevél megőrződött, mert ez az egyetlen régi eredetiben fennmaradt okirat. A muzeológus elmondása alapján megtudhatjuk, hogy az 1670. július 10-én a Radnóti kastélyban kiállított kiváltságlevél tartalmazza Apafi Mihály fejedelem parancsára a gyulafehérvári káptalanból elővett korábbi dokumentumok másolatait, amelyből nyomon követhető a város története is. A kézirat fényt derít arra, hogy Csíkszereda mesterséges beavatkozással létrehozott település volt. A városi mivoltának kezdetét nem lehet tudni. Az 1588-as szabadságlevél, amelyet Izabella királynő bocsátott ki a székely elöljárók kérésére, tartalmazza a település hadjáratok során elszenvedett vesztesége végetti kárpótlásról szóló tényeket, amelynek értelmében a város polgárait felmentették az adófizetési kötelezettség alól.  Az 1606-os kiváltságlevél, amelyet Rákóczi Zsigmond állított ki, felmentette a csíkiakat hadikötelezettség alól. A dokumentumban szereplő többi kiváltságlevél további tényekkel gazdagítja az eddigiekben pontosan nem tudható város történetének eseményeit.

            A kiváltságlevélről végül, de nem utolsósorban Benedek Éva, a Csíki Székely Múzeum restaurátora beszélt. Az okirat helyreállítása számára megtiszteltetés volt. Nagy tisztelettel adózott azok előtt, akik megőrizték a dokumentumot. Az okirat állapota "jónak" mondható volt, főleg figyelembe véve 340 esztendős viszontagságos történetét. Piszkot tartalmazott, nem kerülve nedves környezetbe, nem lett penészes, így a pergamenlapok sem rongálódtak meg. Mivel a leveleket abban az időben négybe összehajtogatva tárolták komoly feladat bizonyult annak szétnyitása, szerencsére komolyabb beavatkozás nélkül sikerült kisimítani. E folyamat elvégzése után száraztisztítást és anyagvizsgálatot végeztek rajta. Az oklevél gyönyörű kézirata vasgubacs tintával íródott és zöldfestékes kezdőbetűkkel díszített munka. Az analízis során hamar kiderült, hogy a tinta és a festék nem oldódik vízben. A többhetes tisztítás, ultrahangos párásítás, préselés és kisimítás meghozták a várva várt eredményt, vagyis újból lapozhatóvá tették a dokumentumot. A restaurálás után egészen jól látható-olvasható a dokumentum. Muzeális értéke miatt a dokumentum nem forgatható, a közeljövőben elkészülő másolatok kézbe vehetőek a kutatók előtt. Az okirat magyar fordítása kicsit megrongálódott, valószínű, hogy az anyanyelven íródott szöveget többen olvashatták, mint az eredeti változatot, de annak restaurálása is szintén jól sikerült.

Az okiratot Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere és Gyarmati Zsolt a Csíki Székely Múzeum igazgatója vette át ünnepélyes keretek között Balázs Lászlótól és Antal Andrásnétól. Ráduly Róbert Kálmán igen fontosnak tartotta az ünnepélyes műsor létrejöttét, így a város polgárai is részesedhettek abban az ünnepélyes pillanatban, amikor Csíkszereda városának hetven esztendő utáni eddigi legfontosabb kézirata hazakerült.

 Az előadók beszédét kivetítő vásznon bemutató, a szóban forgó témával szinkronban lévő képek szemléltetése tették még könnyedebbé és izgalmassá.

Az oklevelet a későbbiekben a múzeumba tekinthetik meg az érdeklődők.

Borbé Levente 

Rajz és címerkészítési vetélkedő két iskolai könyvtár között

Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja alkalmából rendezte meg a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtára 2010. október 25-26-án a rajz és címerkészítési vetélkedőt, amelyet az V. osztályos tanulók vállaltak fel. A lelkes társaság három tagjának, - Váncsa Réka, Kovács Attila és László Zsombor - rajzai igen jól sikerültek. 

Munkájuk egy általuk elképzelt könyvtárképet tükröz, és valamelyest fellelhetőek bennük a címerre jellemző motívumok is. Ők mindhárman elismerésben részesültek. A gyerekek munkájának értékelésére az oklevél mellé a kollégámmal a magyar irodalom gyöngyszemeinek köteteiből választottunk ajándékkönyveket.

A diákokkal való beszélgetések alapján elkészítettem a könyvtár címerét. Így teljessé vált a rendezvény. 

     Az eseményről szóló képeket átküldtük a bihardiószegi iskolai könyvtárnak, ahol Durkó Irénke könyvtáros hasonló rendezvénnyel készült, bevonva néhány kollégát is a munkába. 

A VI. B osztály, Kovács Emese magyartanárnő és egyben osztályfőnöknő segítségével készítették el a címereket, hét csoportra osztva.

A két könyvtár az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja keretén belül kölcsönösen elküldték egymásnak a rendezvényről készült képeket, a könyvtárukról készült digitális képeslapokat, ezzel is erősítve a könyvtárközi együttműködést.

A rendezvény szervezői: 

Borbé Levente könyvtáros,
Durkó Irénke könyvtáros,

Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista.

Borbé Levente

MEGKÍMÉLT KÖNYVEK

         A diákok által megjavított könyvek címen kiállítás nyílt a Márton Áron Gimnázium II. olvasótermében. 

Az idők folyamán sok könyv megrongálódott, de ugyanakkor javítódott is meg, nagyrészt a könyvtáros munkájának köszönhetően. Azonban több esetet tudunk, hogy a diákok vagy a könyvtárossal, vagy önszántukból tették használhatóvá a megrongálódott könyveket.

A mostani kiállítást nevezhetjük "vándortárlatnak is", mivel az adott könyvek nem maradnak helyben, a kölcsönzési igényekhez igazodva alakul a tárlat bemutatásának anyaga. Ez úgy értendő, hogy ha az adott könyvből már nem maradt több példány a könyvtárban, akkor a kiállítás anyagához kel nyúlnia a könyvtárosnak. Ez fordítva is érvényes, ha a diákok által javított példány visszakerül a könyvtárba, akkor megy a bemutatott könyvek közé. Valahogy így vándorolnak a kötetek...

A kiállításban szereplő kötetek zöme látványos felújításon ment át. Vannak kötetek, amelyeknek könyvtábláját a diákok teljesen kicserélték, vagy ráírták a könyv címét, szerzőjét, néhány példányhoz a kötet témájával összefüggő rajzokat is készítettek. A "láthatatlan" oldala a kötetek javításának a belső ragasztások, fűzések, tartalomjegyzékek újraírása, hiányzó lapok fénymásolt példányban való pótlása stb.

A megjavított könyvek különböző időből valóak, de akad köztük teljesen frissen ragasztott-fűzött is. Ez azt is bizonyítja, hogy a diákoknak sem mindegy a kézben forgó könyv sorsa, képesek figyelni társaikra, s megőrizni, amíg lehet azt a becses értéket, amelyet új küllemmel ajándékoznak meg az érdeklődő-olvasó társaik és tanáraik örömére.

A kiállítás szervezői:

Borbé Levente, könyvtáros

Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista

Forradalom és szabadságharc - Vándorkiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtárának dokumentációs részlegén

Október 22-én, délután ötórai kezdettel újabb kiállítást nyitotta meg "kapuját" a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén (Mikó várban található). Témája az 1848-as forradalom és szabadságharc. 

A Forradalom és szabadságharc vándortárlatot ünnepélyes keretek között nyitották meg a Csíki Székely Múzeumban. Elsőnek Kelemen Katalin a Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa mondott köszöntő beszédet az egybegyűltek előtt. Ezt követte Zöld Ildikó történelem tanárnő által betanított rövid ünnepi műsor. A Csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium diákjai remekbe sikerült műsort adtak elő. A műsor párhuzamot vont az 1848-as és az 1956-os forradalom és szabadságharc között, amelyből kisejlett az a tény, hogy mindkét esetben a magyar nép bizonyságot tett az igazságtalan elnyomás elleni összefogásról. Méltó megemlékezés, visszatekintés volt e kis előadás 1956. október 23-i eseményeire is.

A kiállítás anyagát Tóth István szegedi Móra Ferenc Múzeum osztályvezetője és Szanka József magángyűjtő mutatták be.

A vándortárlat anyaga a szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft., a csíkszentdomokosi Községi Múzeum, a gyergyószentmiklósi Földvári Károly Hagyományőrző Egyesület, Szanka József magángyűjtő és Somogyi Győző festő és grafikus anyagából, valamint a  Kájoni János Megyei könyvtár dokumentációs részlegéről származik. A vándortárlat felvonultatja az 1848-1849-es szabadságharc nagy alakjait. A látogató betekintést kap a forradalom idejében létező tárgyak, könyvek és más kiadványok ereklyéiből. A tárlat anyagát Somogyi Győző művész a különböző huszárezredek egyenruháiról készült rajzai teszik színesebbé.

A kiállítás ereklyéinek helyet adó dokumentációs részlegében található régi könyvek otthonosabbá tették a tárlatot. Azt is lehet mondani, telitalálat volt a helyszín kiválasztása. Dicső múltunkkal kapcsolatos kincsek így életre tudnak kelni egy ilyen helyen.

Érdemes megtekinteni, részt venni ebben a varázsban.   

A kiállítás főszervezői: a szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft. És a Meritum Művelődési és Kulturális Közhasznú Egyesület, valamint a csíkszentmártoni Viridis Egyesület. 

A kiállítást 2010. november végéig lehet megtekinteni hétfőtől-péntekig 8-16 óra között.

Borbé Levente

Mesés délután a Mikóban

Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapját ünneplik októberben, ennek apropóján rendezték meg kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának Meseszer című stafétajátékának folytatását.

Összesen tíz diák és egy óvodás vett részt a játékban: a mesemondást az erdő jóságos tündére kezdte, a VI. osztályos Damokos Kinga személyében. Őt Vén-Vinceffy Anna, majd Péter Annamária és Nagy Gellért meséi követték, a sort Tankó Tímea zárta. Ezt követően színdarab formájában a mesemondók (Damokos Kinga, Tankó Tímea, Tamás-Veres Dorottya, Hajdu Eszter, Veress Andrea, Sorbán Noémi és Péter Anita) előadták Wass Albert Bulámbukk című meséjét. A mesemondó játék a hat és féléves Krecht Hanna-Regina meséjével ért véget, ő Benedek Elek Vaseke című meséjét adta elő a megjelent gyerkőcök nagy örömére. A játék végén senki sem tért haza üres kézzel, minden mesemondó oklevelet, minden jelenlévő, kicsi és nagy egyaránt a szentgyörgyi édességgyár jóvoltából cukorkát kapott.

Info. : http://www.hirmondo.ro

Lévai Barna

 

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Könyvtára szerét ejtette annak, hogy az egri Bródy Sándor Gyermekkönyvtára által kigondolt MESESZER játék folytatását 2010 október 19-én megszervezze. A stafétát Kiss László és Borbé Levente könyvtárosok vették át, vagyis ők a következő szervezők.

Forreiter Csilla

A képeket Forreiter Csilla küldte be

Könyvtárra optimalizált ajánlat!

Nagyon nyomasztó ez a válság, az intézmények jóval kevesebb támogatást kapnak az államtól, de az igények egyre nagyobbak. Mi segítünk optimalizálni könyvbeszerzési költségeit. Forduljon bizalommal hozzánk, több mint 20.000 magyar nyelvű könyv közül válogathat web áruházunkban, de külön kéréseit is megpróbáljuk teljesíteni.

Nálunk megtalálja:

-          a könyvpiaci újdonságokat
-          szórakoztató irodalmat
-          gyerek és ifjúsági regényeket
-          szakkönyveket (orvosi, gazdasági, műszaki, művészeti, stb.)
-          szótárakat
-          történelmi jellegű könyveket
-          hangos könyveket
-          mese és felnőtt DVD-et.

S mindezt megrendelheti irodája vagy otthona kényelmében, mindenféle költségtől mentesen.

Mi mindenről a lehető leggyorsabban, pontosan és igényesen tájékoztatjuk. S ha mindent megfelelőnek talál, akkor küldjük a csomagot.

Áruházunkból, könyveink nagy része még 25%-os kedvezménnyel rendelhető. Ezen kedvezményekhez kínáljuk csak Önöknek az alábbiakat:

- 200 lej felett nincs szállítási költség, szállítás a Román Postával

- 1000 lej felett, nincs szállítási költség, szállítás futárszolgálattal

- 3000 lej felett további 2% kedvezményt kínálunk,

- 5000 lej felett külön árajánlatot készítünk.

Nekünk is nagyon hosszú ez a válság, de bízunk benne, hogy együttműködve mindenkinek elviselhetőbb lesz.

Forduljon hozzánk bizalommal, mert Önökért vagyunk, s amiben tudunk, segíteni is fogunk!

Várjuk rendeléseiket!

Köszönettel,

A Dávid könyvkereskedés

www.adkk.eu

david@adkk.eu

A maroshévízi Kemény János Líceum könyvtárának rendezvénye

Iskolánkban, Októbertől az informatikussal közösen havi rendszerességgel nyelvtörő illetve logikai játékot közlünk az iskola weblapján. A megfejtéseket a diákok elektronikusan kell beküldjék, a helyes megfejtések közül 1 nyertest sorsolunk. Íme az októberben meghirdetett fejtörő:

NYAKATEKERT KÖZMONDÁSOK

A te feladatod kitalálni, melyik közmondásra gondoltunk, amikor körülírást alkalmazva, ilyen nyakatekerten fogalmaztunk:

a) A repülő állatot a testét fedő "ruházatáról", a fejlettebb lényt társáról ismerni meg.

.......

b) Távolabbra jutsz, ha csökkentett sebességgel haladsz.

..........

c) Kevés az olyan szárnyas állat, amely szereti a bezártságot.

.........

d) A hamisan szólót gyorsabban utolérik, mint a beteg lábú háziállatot.

.......

e) A füles edény, amelyben vizet hordanak, előbb-utóbb megsemmisül.

........

f) Kettőnél több lábú háziállat, amely járás közben időnként elveszíti egyensúlyát.

.......

g) Csípős gyomnövény nem vonzza a villámot.

.......

h) A nem örökbe adott mindennapi ennivalót vissza muszáj szolgáltatni.

.......

i) Aki jól készíti a fekhelyét, jól tölti az éjjelét.

.......

j) Fekete fűszer, igen apró, azonban az ereje nagyon maró.

........

k) A gyorsan végzett tevékenység nem mindig hibátlan.

.......

l) Ha problémád van, akkor tudod meg, ki nem az ellenséged.

........

m) Nem gond azt kínálni, amire nincs szükség.

........

            Októberben még tervben van egy helyesírási verseny, meg egy népmeseolvasási maraton.  

A rendezvény népszerűsítő plakátja

                                                            Deme Károly Zsolt, könyvtáros

Mario Vargas Llosa kapta az idei Nobel-díjat

A dél-amerikai Peru államból származó 74 esztendős író, Mario Vargas Llosa kapta meg a 2010-es irodalmi Nobel-díjat. Ő a hatodik dél-amerikai író, aki e díjban részesült. A város és a kutyák című regényével vált népszerűvé, amely kötet 1962-ben látott napvilágot, és amelyet 1976-ban a bukaresti Kriterion könyvkiadó is kinyomtatott. A regényt Gulyás András fordította magyar nyelvre. 

           

Sokat elmond hitvallásáról a könyv borítóján található idézet:

„Meg vagyok róla győződve, hogy azok a rögeszmék, melyek szorongással töltenek el, melyek gyötörnek bennünket, de azok is, amelyek erőt adnak, hogy várjuk és akarjuk a változásokat életünkben, hajlékony, eleven és ösztönző formában mindig visszatükröződnek majd az irodalomban”.

Fényképezte: Gyarmati Dénes

Népmese napja a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárában

Jó hangulattal kezdődött a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtára, a Mesevár Napköziotthon Lúdas Matyi csoportja és az Orbán Balázs Gimnázium Tipegő csoportjának közös programja.

Hatos Melinda könyvtáros köszöntötte a két óvoda gyerekeit, röviden bemutatta a könyvtárat. A gyerekek a nap eseményeit hatalmas kivetítőn követhették nyomon. Szókincsük olyan fogalmakkal gazdagodott, mint: népmese, szájhagyomány, folyóirat, irodalom.

Hamar kiderült, hogy sok közös mondókát és éneket ismernek a gyerekek, amelyek fokozták a jó hangulatot.

Ezután a Power Pointos bemutató következett Benedek Elek portréival, munkásságáról, meséiről, meséskönyveiről, ezt követte a Kacor király című mese bemutatása, majd a mese megtekintése a nagy kivetítőn.                   

A mesével kapcsolatos feladatok megoldása- színező, feladatlap, élmény rajz- nem okozott gondot, sőt, volt aki többet is megoldott.

 Az utolsó, nem éppen hagyományosnak mondható könyvtári tevékenység zárta a foglalkozást, egy mozgásos, ügyességi játék,  "A cica és az egerek" című, amelyhez teljesen át kellett alakítani a könyvtár olvasótermét. De megérte, látva a sok boldog gyermek arcot, ahogyan próbálják betartani a játékszabályokat és mégis önfeledten betölteni a rájuk hárult szerepet.

Székelykeresztúr, 2010. szeptember.30.

Programfelelősök: Hatos Melinda könyvtáros

                               Szávuly Emese óvónő

Októberi évfordulók, 2010

850 esztendeje, 1160. október harmadikán hunyt el Ibn Quzmán arab költő.

440 esztendeje, 1570. október negyedikén született Pázmány Péter író, az ellenreformáció fontos személyisége.

100 éve, 1910. október hetedikén született Eusebiu Camilar román író és műfordító.

20 éve, 1990. október tizedikén hunyt el Ottlik Géza magyar író és műfordító. Legismertebb műve: Iskola a határon.

80 éve, 1930. október tizedikén született Harold Pinter angol drámaíró és forgatókönyvíró.

125 éve, 1885. október tizenegyedikén François Mauriac francia író.

185 éve, 1825. október tizenkettedikén hunyt el  Nicolae Văcărescu román költő.

135 éve, 1875. október tizenkettedikén született Aleister Crowley író, költő, hegymászó.

90 éve, 1920. október tizennegyedikén született Sombori Sándor erdélyi magyar író. Ismert regénye: Gábor Áron.

2080 esztendeje, Krisztus előtt hetvenben, október tizenötödikén született Publius Vergilius Maro, a római költészet egyik kiemelkedő alakja. Ismert alkotása az Aeneis című eposz.

285 éve, 1725. október tizenhatodikán született Gvadányi József író, költő.

250 éve, 1825. október tizenhetedikén született Claude-Henri de Saint-Simon francia filozófus és író.

270 éve, 1740. október tizennyolcadikán született Dugonics András író, piarista szerzetes, az első magyar regény írója. Első regénye: Etelke (a).

10 éve, 2000. október huszonegyedikén hunyt el Kovács György erdélyi magyar író.

220 éve, 1790. október huszonegyedikén született Alphonse de Lamartine francia költő.

140 éve, 1870. október huszonkettedikén született Ivan Alekszejevics Bunyin orosz író.

610 esztendeje, 1400. október huszonötödikén hunyt el Geoffrey Chaucer az első angol nyelven alkotó költő és író. Legismertebb műve a Canterbury mesék.

830 esztendeje, 1180. október huszonötödikén hunyt el John of Salisbury angol író. Fő műve a Policraticus (magyarul: Az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok nyomdokairól).

70 éve, 1940. október huszonhatodikán hunyt el Pásztor Árpád újságíró, riporter, író, költő.

80 éve, 1930. október huszonnyolcadikán született Dobos László felvidéki (Szlovákia) magyar író.

100 éve, 1910. október harmincadikán született Miguel Hernández spanyolköltő és dramaturg.

40 éve, 1970. október harmincegyedikén hunyt el Szabó Pál magyar író.

80 éve, 1930. október harmincegyedikén hunyt el Szabolcska Mihály költő.

ÉRDEMES TUDNI

165 éve, 1845. október tizenkettedikén született Glósz Miksa könyvtáros, író, a csíksomlyói gimnázium volt görög és latin nyelvű tanára.

25 éve, 1985. október huszonkettedikén alakult meg a Magyar Bibliofil Társaság.

220 éve, 1790. október huszonnegyedikén hunyt el Teleki József, Erdély főkormányzója, nyelvész és történész, a Magyar Tudományos Akadámia társalsapítója és az Akadémiai Könyvtár megalapítója.

120 éve, 1890. október huszonötödikén hunyt el Benkő Kálmán a csíkdelnei (Hargita megye) születésű színész és író. Több mint ötven darabot írt. Darabjai témáinak egy része az 1848-as forradalmi eseményekre támaszkodik.

50 éve, 1960. október 29. hunyt el Csiby Andor, helytörténész, közíró és szerkesztő. Gyergyó történelmének kutatója, több gyergyói település monográfiájának szerzője.

70 éve, 1940. október 31. hunyt el Urmánczy Nándor, jogász. Több írása is megjelent: novellák, politikai jellegű írások. 1940-ben a bécsi döntés után visszatért szülőfalujába, Maroshévízre.

 

Népmesekuckó egy napra

     2010. szeptember 30-án a magyar népmese napja alkalmából rendezett kiállításkuckó nyitotta meg kapuját egy napra a Márton Áron Gimnázium könyvtárának II. olvasótermében.

Az iskola könyvtára kis programmal készült a magyar népmese napjának megünneplésére. Ez az egynapos foglakozás kiegészítette a gimnázium magyar szakos tanárainak munkáját, akik szintén készültek erre a napra.

      Kolléganőmmel első dolgunk volt, hogy megfelelő anyagot biztosítsunk a diákoknak. Ha az a bizonyos népmesegyűjtemény, amit kerestek, nem volt megtalálható a könyvtárban, akkor eligazítottuk őket a világhálón, vagy felajánlottuk a Hargita Megyei Könyvtár gyerekrészlegében való búvárkodás lehetőségét.

Kolléganőmmel, Balázs-Bécsi Enikővel létrehoztunk egy „népmese kuckót”, amely egyben kiállításként is szolgált, de bárki „betévedhetett”, aki olvasni, vagy egyszerűen szemlélődni akart. Volt benne olvasósarok, minden asztalon népmese könyvek. A kötetek többféleképpen voltak csoportosítva. Elsősorban Benedek Elek népmese gyűjteményei, majd Székelyföld népmeséiből, s végül a magyar nyelvterület népmesegyűjteményéből nyújtottunk egy kis ízelítőt a kíváncsiskodók számára.

A kiállítás anyagát színesítve, megpróbáltunk válogatni a kötetekben található ismert mesék, vagy jellegzetes mesealakok illusztrációiból is.

    A népmese után érdeklődők a világhálón kalandozva válogathattak kedvenc népmeséikből, amit helyben meg is tekinthettek.

    A nap népmese felolvasásával fejeződött be.

Fényképezte: Csonta Ildikó

Borbé Levente, a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa, Csíkszereda

ReMeK-e-hírlevél 2010/10 számából

Frissült az állami intézmények magyar elnevezéseit tartalmazó szótár

Elkészült a Nyelvijogok.ro a román állami intézmények magyar elnevezéseit tartalmazó szószedetének új kiadása. Az elmúlt években igen sok román elnevezés megváltozott, voltak összevonások, megszűntek intézmények, és ‘természetesen’ új hivatalok is állandóan alakulnak. A ‘Magyar neve?’ kiadvány harmadik kiadásában így elég sok változás van a korábbi kiadásokhoz képest. A szótár frissített verziója könnyen kereshető formátumban megtalálható az Erdélyi Magyar Adatbank szotar.ro oldalán, illetve pdf formátumban ingyen letölthető a nyelvijogok.ro honlapról is.

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=3155

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) 2010. november 3-5. között Kászonban, a Kájoni János Megyei Könyvtárral, valamint a kászonaltízi Miklós Márton Községi Könyvtárral közösen szervezi meg a hazai magyar könyvtárosok szakmai találkozóját, a Romániai Magyar Könyvtárosok VII. Vándorgyűlését. A szakmai találkozó és konferencia résztvevői a romániai magyar közkönyvtárosok, egyetemi és iskolai könyvtárosok. A rendezvény fő támogatója a Szülőföld Alap.

Az Új utakon a hazai könyvtárak címmel szervezett értekezlet központi témája a lokális kulturális értékek megőrzésének lehetőségei a digitális korban, a könyvtári helyismereti munka átalakulása. A jelenlegi társadalmi változások közepette a könyvtárak csak úgy tölthetik be kulturális-információs intézményi szerepüket, ha a helyi információk szolgáltatása területén is élni tudnak a modern információs technológia által nyújtott lehetőségekkel, aktívabb szerepet vállalnak a helyi közösségek hagyományainak, szokásainak megőrzésében, gyakorlásában és továbbításában. A könyvtárosok mellett a lokális kulturális örökség megőrzése területén tevékenykedő más szakemberek (helytörténészek, muzeográfusok, néprajzosok, pedagógusok, az információs technológia szakemberei) jelentkezését is várják a konferenciára, elsősorban a kiemelt témakörbe illeszkedő előadással, hozzászólással. Jelentkezni lehet a következő e-mail címen: bibliohr@gmail.com

Forrás: Kopacz Katalin, az RMKE elnöke, RMKE-levelezőlista

Zöldszékely-sarok a Kájoni János Megyei Könyvtárban

A Zöld SzékelyFöld Egyesülettel közös program keretében 611 környezet- és természetvédelem témájú kiadvány került egy évre a könyvtár Műszaki részlegére. Az egyesület honlapján (www.zoldszekely.ro), a Zöld könyvtár menü alatt már régóta megtekinthető számos környezet- és természetvédelmi kiadvány, azonban nehézkesen működött ezek kikölcsönzése, plusz terhet, kiadásokat ruházott az egyesületre kézbesítésük. Ezt az akadályt hivatott áthidalni a megyei könyvtárral közös program, és biztosítani, hogy a csíkszeredai és környékbeli érdeklődők hozzáférhessenek zökkenőmentesen a kötetekhez.

‘Vannak vastag könyvek, tájékoztató brosúrák, akad néhány szórólap is, de ami fontos, hogy viszonylag újak, többnyelvűek (magyar, román, angol, német), és olyan szakterületeket fednek le, amelyekkel kapcsolatban kevés nyomtatott információhoz lehet hozzájutni (megújuló energiák, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás stb.)’ – mondta Csonta László, az egyesület elnöke. Az érdeklődők a következő egy évben helyben tanulmányozhatják, illetve ki is kölcsönözhetik a kiadványokat a Kájoni János Megyei Könyvtárból.

Forrás: Csíki Hírlap, 2010 szeptember 13., http://www.szekelyhon.ro/images/editions/351/3514/3514_13104.pdf

Romániai magyar könyvtárosok -- stratégiai gondolkodás indult

Az RMKE levelezőlistáján szeptember elején Szabó Károly, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója felhívást tett közzé, amelyben szorgalmazta folyamatos fejlesztési tervek készítését, és a forrásszerzési eshetőségek kihasználására stratégiai egyeztetés indult a levelezőlistán.

Bedő Melinda, Kopacz Katalin, Vántsa Judit és más hozzászólók javaslatait Bákai Magdolna foglalta össze. ‘Az elhangzottak között szerepel helyzetfelmérés, képzés és továbbképzés, tapasztalatcsere, elektronikus egyesületi és szakmai hír-adattár, digitalizálási projekt, új épület a csíkszeredai könyvtár számára. A nagyobb beruházások mellett szó esett az innováción és kezdeményezőkészségen alapuló alacsony költségvetésű projektekről is.’

A stratégiai fejlesztés egyik legfontosabb területe a könyvtárosok szakmai továbbképzése, amelyet Bákai Magdolna és Kopacz Katalin, az RMKE elnöke is kiemelt. Bákai Magdolna kifejtette: 'Fontosnak tartom azt, hogy a továbbképzések során a kollégák Romániában is elismert bizonyítványt szerezzenek. Ennek megvalósítása nem is igényel nagy erőfeszítést, mivel a Biblionet program eredményeként a Hargita Megyei Könyvtár mint képzőközpont működhet. Szerintem innen már csak egy lépés, hogy a kollégák számára is szervezzen képzéseket, továbbképzéseket – természetesen magyar nyelven. Fontos számunkra az is, hogy a képzéseken/továbbképzéseken a Magyar Könyvtári Intézet munkatársai előadásokat tartsanak – mint ahogy eddig is számtalan alkalommal adták át tudásukat. Fontosnak tartom azonban azt is, hogy a romániai magyar kollégák közül is képezzünk ki olyanokat, akik oktatóként vegyenek részt a kollégák továbbképzésében'. Kopacz Katalin kiemelte, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködési szerződést kötött a Könyvtári Intézettel, amelynek értelmében a csíkszeredai könyvtár kihelyezett képzőközpontként működik. 'Ha stratégia kidolgozásáról van szó, mindenképpen be kell foglalni a képzéseket, különös tekintettel a Könyvtári Intézet képzéseire'. Az RMKE elnöke továbbá hangsúlyosan fontosnak látja az informatikai támogatást: 'szoftverek beszerzésére, adatbázisok létrehozására, de nem utolsósorban különféle információs portálok megteremtésére.'

Forrás: Mikulás Gábor, KIT-hírlevél, 2010. szeptember 15., RMKE-levelezőlista, 2010. szeptember.

Szolnokiak könyvadománya Hargita megyének

Hargita Megye Tanácsa 2009-ben a szórványvidékek támogatását célzó programot kezdeményezett Maros és Kovászna megye bevonásával. A tanács felkérte magyarországi testvérmegyéit a programhoz való csatlakozásra. Ennek egyik sikeres állomásaként Fejér Andor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke egy 2722 könyvből álló adománycsomagot nyújtott át az erdélyi testvérmegye lakóinak. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldöttség szeptember 16-án érkezett Csíkszeredába, hogy átadja a könyvadományt Hargita Megye Tanácsának, amely az Összetartozunk című szórványprogramja keretében eljuttatja a Beszterce-Naszód és Temes megyei, illetve aranyosszéki magyar közösségeknek. A csíkszeredai megyeházán tartott ünnepélyes átadáson Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és méltatta az adományozást.

A köteteket szeptember elején kezdte gyűjteni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet a megyei közgyűlés által működtetett iskolák tanulóitól, akik részéről óriási lelkesedés volt tapasztalható – sokan üzenetet, névjegyet helyeztek el a könyvekben, mesélte Bertalanné Kovács Piroska, a könyvtár igazgatója. Az adományban elsősorban gyermekkönyvek és tankönyvcsaládok szerepelnek, és annyi gyűlt össze, hogy muszáj volt válogatniuk, mi az, ami leginkább hasznos a romániai szórványközösségek gyermekei számára. Bertalanné Kovács Piroska szeretné, ha a romániai és a magyarországi könyvtárakba kölcsönösen eljutnának a magyar értékek. Székely Emese, a Beszterce-Naszód megyei Bethlen Egyesület képviseletében szólalt fel. Köszönetet mondott a magyarországi küldöttségnek, és kifejtette, hogy bár a könyv mindig hasznos, most különösen az, hiszen a szórványban sok magyar gyerek már nem beszéli jól az anyanyelvét. Az adomány főleg most jön jól, az iskola- és osztályösszevonások idején, mert azok hátrányosan érintik a szórványközösségeket.

Forrás és teljes cikk: http://lapszemle.ro/hirek/8009/ , http://www.erikanet.hu/oldal.php?menupont_id=6631&cikk_id=24810

On-line aláírásgyűjtés Bákai Magdolna ügyében

Kopacz Katalin, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke szólított fel minden könyvtárost, kulturális szakembert és kultúrapártolót, aláírásukkal támogassák, hogy Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi könyvtár korábbi igazgatója állását visszakaphassa.

‘Bákai Magdolna a Hargita Megyei Művelődési és Nemzeti Örökség Igazgatóságnál betöltött menedzseri szerződése idejére kérte a könyvtárigazgatói tisztségből való felfüggesztését, eközben munkaviszonya a Városi Könyvtárral nem szűnt meg, a helyi tanács pedig ideiglenesen nevezte ki helyettesét. Ezért értetlenül állok azon tény előtt, hogy visszahelyezési kérelmét a Polgármester úr elutasítja. Annál kevésbé értem ezt a hozzáállást, mivel Bákai Magdolna személyében egy lelkes, odaadó könyvtárost és könyvtárvezetőt ismertünk meg, akinek szívügye a könyvtár, számos rendezvényt szervezett, tevékenysége ideje alatt pezsgett az élet a gyergyói könyvtárban; mindannyian csodáltuk rengeteg energiája miatt’ - áll Kopacz Katalin RMKE-elnök által fogalmazott felhívásban.

A beadványt az alábbi címen lehetett aláírni: http://www.ujkelet.ro/peticio.html#peticio

Forrás: RMKE levelezőlista, http://www.hhrf.org/hargitanepe/archivum/

Könyvtárosok is szerkesztik a Wikipédia székelyföldi szócikkeit

Az IFLA HUN levelezőlistáján augusztusban közzétett levélben Dr. Millisitsné Kovács Katalin könyvtáros  (BGF Külkereskedelmi Kar Könyvtára) a Wikipédia hasznossága mellett érvel: 'Örülök, hogy szóba került a Wikipédia. Örülök, mert világossá tehető: a magyar Wikipédiában - amely 2003-ban indult, nulláról - jelenleg legalább annyi szócikk (kb. 170 000) található, mint a Magyar Nagylexikonban. Érdemes összehasonlítani: egy átlagos szócikk a Wikipédiában nagyobb terjedelmű, forrás- és egyéb hivatkozásokat  tartalmaz, számos cikk gazdagon van illusztrálva, szellős, jó tagolás és esetenként 'infoboxok' segítik a könnyű áttekintést. A Wikipédia nem állami, költségvetési pénzekből fenntartott projekt - a fenntartó amerikai alapítvány adományokból működteti a rendszert. A Wikipédia sajátossága, hogy nincs szerkesztőbizottsága, nincs főszerkesztője. A szócikkeket pedig bárki szerkesztheti - a szócikk kezdeményezésétől a szócikk teljes 'életén' át az esetleges törléséig. Ajánlom a kollégák figyelmébe ezt a különleges projektet, akár olvasóként, akár az olvasók tájékoztatása érdekében, akár szerkesztőként érdemes gyakran látogatni. Hangsúlyozom, hogy szerkesztőként is, mivel a szakma kiváló képviselői bizonyára sok fontos információval gazdagíthatnák a jelenlegi szócikkeket. Ettől függetlenül, az egyesületek közötti kapcsolatfelvétel bizonyára kölcsönös előnyökkel járhatna.'

Az idézett levélrészlet kapcsán hírlevelünk olvasóinak figyelmébe ajánlom, hogy létezik a romániai magyar könyvtárosok körében is egy kezdeményezés, amely a Wikipédia szócikkeinek bővítésére irányul. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár három munkatársa 2009 óta foglalkozik többek között ezzel a tevékenységgel is. Céljuk elsősorban a Székelyföld és a székelység szellemi-kulturális értékeinek, hagyományainak megjelenítése a Wikipédiában. Mostanig főként a csíki régió kulturális intézményeinek, műemlékeinek, Csík művelődéstörténetében jelentős személyiségeknek, helyi hagyományoknak a  bemutatását vállalták.  A visszajelzések alapján úgy látják, mindenképpen hasznos ez a tevékenység, ugyanakkor több székelyföldi könyvtár munkatársainak együttműködése révén teljesebbé válhatna a régió megjelenítése a Wikipédiában.

Forrás: IFLA HUN levelezőlista, 2010. 08.12. - Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com , vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.