Minikrimi-pályázatot hirdet az IPM
A pályázaton részt vehet bárki, aki tehetséget érez izgalmas, fordulatokban gazdag, frappáns krimi elkészítéséhez, vagy már rendelkezik ilyennel. Az IPM értékrendjébe illő, megfelelő esztétikai értéket képviselő, nyomtatásban vagy az interneten még közzé nem tett alkotásokat várunk, maximum 5000 karakter terjedelemben. A legjobb alkotások az IPM Pilvax rovatában közlésre kerülnek.
A pályázatban szerepeljen a szerző neve, telefonszáma, e-mail címe, rövid életrajza. A pályázathoz jelentkezési lap nem tartozik, nevezési díj nincs. A megjelentetett pályázatok után a szerzőt honorárium nem illeti meg.
A pályamunkákat elektronikusan a pf@interpressmagazin.hu címen fogadják folyamatosan.
Forrás: http://www.interpressmagazin.hu/index.php?page=magazin&cid=3063
Bűbájos mesék régi-új időkről - Molnár Vilmos író könyvbemutatója
Emberközeli, könnyed hangvételű és felolvasást is tartalmazó közönségtalálkozó helyszíne volt 2013. november 12-én a Bod Péter Megyei Könyvtár. A csíkszeredai születésű, Sepsiszentgyörgyön és Balánbányán is gyerekeskedő Molnár Vilmos írói hitvallásáról és a háromszéki megyeszékhelyhez fűződő nagymamás élményeiről is beszélt.
A csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent, Az ördög megint Csíkban című, új prózakötet adta az est keretét. A meghívott beszélgetőtársa Bogdán László író, a házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. A Bookart Kiadó újdonságairól annak vezetője, Hajdú Áron, valanint Részegh Botond képzőművész, grafikai tervező beszélt.
Molnár Vilmos hitvallása szerint nem szeret a valóságról írni, mégis az is belekerül, mint kolbászba a disznó. Emellett szereti a furcsát, a groteszket körbejárni, a legegyszerűbb dolgokban is meglátni azt.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49816-Szentgyrgyn-otthon-van.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/65215/molnar_vilmos_irott_vilaga
Forrás és fotók: http://www.kmkt.ro/article/186_intalnire_cu_publicul_a_scriitorului_molnar_vilmos/
Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetének bemutatója
Zsúfolásig telt teremben mutatta be Pávai István népzenekutató Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét 2013. november 11-én este a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Györfi Erzsébet énekes előadásában, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara tagjainak kíséretében elhangzott népdalok a közönséget mintegy ráhangolták a témára.
A székelyudvarhelyi születésű Pávai István az MTA BTK Zenetudományi Intézete tudományos főmunkatársa, a Hagyományok Háza Lajtha László Folklórdokumentációs Központjának vezetője és egyben a Zeneakadémia tanára. A bemutatón röviden beszélt arról, hogyan lett népzenekutató, majd ismertette a kötetet, amely először 2012 decemberében jelent meg Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában, majd, a nagy érdeklődésre való tekintettel, a budapesti Hagyományok Házával közösen elkészült 2013-ban a második (változatlan) kiadása. Pávai István 2005-ben megvédett zenetudományi disszertációjának bővített változata, amely közel ötszáz oldalon keresztül kalauzolja az erdélyi magyarság körében fennmaradt néptáncok zenéje iránt érdeklődőket. Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője méltatása szerint: „Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka.”
Pávai István több mint háromszáz erdélyi és moldvai helyszínen végzett népzenei gyűjtést. A bemutató végén a terepen végzett gyűjtőmunkájából nyújtott ízelítőt egy videó-összeállítással, amelyben Aranyosszéktől az Erdélyi Hegyalján, Udvarhelyszéken, Erdővidéken, Felső-Háromszéken, Felcsíkon, Gyimesen át Moldváig és Bukovináig számtalan helyszínen gyűjtött népi tánczenei dallamok villantak fel, a zenei motívumok vándorlását is érzékeltetve.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/67/pavai-istvan-nepzenekutato-az-erdelyi-magyar-nepi-tanczene-cimu-kotetet-mutatta-be
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/pavai-istvan-a-nepi-tanczene-szakertoje
A pályázaton részt vehet bárki, aki tehetséget érez izgalmas, fordulatokban gazdag, frappáns krimi elkészítéséhez, vagy már rendelkezik ilyennel. Az IPM értékrendjébe illő, megfelelő esztétikai értéket képviselő, nyomtatásban vagy az interneten még közzé nem tett alkotásokat várunk, maximum 5000 karakter terjedelemben. A legjobb alkotások az IPM Pilvax rovatában közlésre kerülnek.
A pályázatban szerepeljen a szerző neve, telefonszáma, e-mail címe, rövid életrajza. A pályázathoz jelentkezési lap nem tartozik, nevezési díj nincs. A megjelentetett pályázatok után a szerzőt honorárium nem illeti meg.
A pályamunkákat elektronikusan a pf@interpressmagazin.hu címen fogadják folyamatosan.
Forrás: http://www.interpressmagazin.hu/index.php?page=magazin&cid=3063
Bűbájos mesék régi-új időkről - Molnár Vilmos író könyvbemutatója
Emberközeli, könnyed hangvételű és felolvasást is tartalmazó közönségtalálkozó helyszíne volt 2013. november 12-én a Bod Péter Megyei Könyvtár. A csíkszeredai születésű, Sepsiszentgyörgyön és Balánbányán is gyerekeskedő Molnár Vilmos írói hitvallásáról és a háromszéki megyeszékhelyhez fűződő nagymamás élményeiről is beszélt.
A csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent, Az ördög megint Csíkban című, új prózakötet adta az est keretét. A meghívott beszélgetőtársa Bogdán László író, a házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. A Bookart Kiadó újdonságairól annak vezetője, Hajdú Áron, valanint Részegh Botond képzőművész, grafikai tervező beszélt.
Molnár Vilmos hitvallása szerint nem szeret a valóságról írni, mégis az is belekerül, mint kolbászba a disznó. Emellett szereti a furcsát, a groteszket körbejárni, a legegyszerűbb dolgokban is meglátni azt.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/49816-Szentgyrgyn-otthon-van.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/65215/molnar_vilmos_irott_vilaga
Forrás és fotók: http://www.kmkt.ro/article/186_intalnire_cu_publicul_a_scriitorului_molnar_vilmos/
Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetének bemutatója
Zsúfolásig telt teremben mutatta be Pávai István népzenekutató Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét 2013. november 11-én este a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Györfi Erzsébet énekes előadásában, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara tagjainak kíséretében elhangzott népdalok a közönséget mintegy ráhangolták a témára.
A székelyudvarhelyi születésű Pávai István az MTA BTK Zenetudományi Intézete tudományos főmunkatársa, a Hagyományok Háza Lajtha László Folklórdokumentációs Központjának vezetője és egyben a Zeneakadémia tanára. A bemutatón röviden beszélt arról, hogyan lett népzenekutató, majd ismertette a kötetet, amely először 2012 decemberében jelent meg Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában, majd, a nagy érdeklődésre való tekintettel, a budapesti Hagyományok Házával közösen elkészült 2013-ban a második (változatlan) kiadása. Pávai István 2005-ben megvédett zenetudományi disszertációjának bővített változata, amely közel ötszáz oldalon keresztül kalauzolja az erdélyi magyarság körében fennmaradt néptáncok zenéje iránt érdeklődőket. Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője méltatása szerint: „Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka.”
Pávai István több mint háromszáz erdélyi és moldvai helyszínen végzett népzenei gyűjtést. A bemutató végén a terepen végzett gyűjtőmunkájából nyújtott ízelítőt egy videó-összeállítással, amelyben Aranyosszéktől az Erdélyi Hegyalján, Udvarhelyszéken, Erdővidéken, Felső-Háromszéken, Felcsíkon, Gyimesen át Moldváig és Bukovináig számtalan helyszínen gyűjtött népi tánczenei dallamok villantak fel, a zenei motívumok vándorlását is érzékeltetve.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/67/pavai-istvan-nepzenekutato-az-erdelyi-magyar-nepi-tanczene-cimu-kotetet-mutatta-be
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/pavai-istvan-a-nepi-tanczene-szakertoje
Kalló-akvarellek a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A közismert udvarhelyi autodidakta képzőművész, Kalló László munkáit bemutató tárlat nyílt 2013. november 21-én, Székelyudvarhelyen, aVárosi Könyvtárban. A kiállítást Szőcs Endre, az intézmény igazgatója méltatta, és ő mutatta be a könyvtár Kalló-akvarellekkel illusztrált 2014-es falinaptárát is, amelyet a helyszínen meg lehetett vásárolni.
Forrás: http://uh.ro/kultura/kiallitas/15649-kallo-akvarellek-a-konyvtarban
A közismert udvarhelyi autodidakta képzőművész, Kalló László munkáit bemutató tárlat nyílt 2013. november 21-én, Székelyudvarhelyen, aVárosi Könyvtárban. A kiállítást Szőcs Endre, az intézmény igazgatója méltatta, és ő mutatta be a könyvtár Kalló-akvarellekkel illusztrált 2014-es falinaptárát is, amelyet a helyszínen meg lehetett vásárolni.
Forrás: http://uh.ro/kultura/kiallitas/15649-kallo-akvarellek-a-konyvtarban
Katasztrófaköltészet Gyergyószentmiklóson
Katasztrófaköltészetből adott ízelítőt Dósa Zoltán pszichológus, Sírversek című kötetét mutatva be 2013. november 21-én a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban. Kilencvenkilenc vers kecske- és kínrímekkel fűszerezve, amelyekben hol egy szakma művelője, hol egy állat, hol pedig egy tárgy lehetséges sírfeliratát olvashatjuk. A lélekbúvár vallja, hogy amit nem lehet megváltoztatni, attól nem kell félni. Ennek ürügyén nevettette meg Dósa Zoltán a városi könyvtárban összegyűlt volt tanítványokat, gyergyószentmiklósi barátokat, érdeklődőket. A könyvbemutatót színesebbé tette Boros Mária, a Figura Stúdió Színház színművésznője, aki a szerzővel felváltva olvasott fel a kötet verseiből. Ezen este után a résztvevők minden bizonnyal vidámabban tértek nyugovóra.
Forrás: Keresztes Csongor, Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, igazgató
Elérhető a Delpher béta verziója - holland digitális könyvtár
Elérhető a Delpher béta verziója. A Delpher nagyjából a holland digitális könyvtár. Ide kerülnek a nemzeti könyvtár és az egyetemi könyvtárak digitalizálási projektjeinek eredményei (beleértve a Google által digitalizált anyagokat is), jelenleg: 90 ezer 17–19. századi könyv, egymillió oldalnyi 17–20. századi újság és másfélmillió oldalnyi 19–20. századi folyóirat. A teljes anyag egységes megjelenést kapott, a folyóiratokban időpont szerint is lehet böngészni (pl. mit írtak a lapok 1703. november 22-én), irigylésre méltó az a holland történelmi sajátosság, hogy aznapról rendelkezésünkre áll az Amsterdamse courant és a Oprechte Haerlemsche courant is - mindkettő napilap, míg nálunk például Rákócziék Mercurius Veridicusa értelemszerűen jóval ritkábban tudott megjelenni.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a16349
A könyvtár a miénk is!
A Maros Megyei Könyvtár vezetőségének felelősségre vonását kéri az Erdélyi Magyar Néppárt, mivel a 2013. november 22-én megtartott centenáriumi ünnepségről kiszorult a magyar nyelv és a magyar kultúra, és a jövő nemzedéknek hátrahagyott emlékplakett is kizárólag román nyelvű.
A Maros megyei önkormányat vezetőségétől kéri az EMNP Maros megyei (Portik Vilmos) és marosvásárhelyi (Jakab István) szervezetének elnöke, hogy járjanak utána és vonják felelősségre azt a személyt, aki elrendelte a magyar nyelv száműzetését a Maros Megyei Könyvtár hétvégi centenáriumi ünnepségéről. Továbbá kérik, hogy az egykori igazgatók névsorát tartalmazó emlékplakettet azonnal cseréljék le kétnyelvűre, „megtisztelve ezzel a marosvásárhelyi és Maros megyei magyarságot”.
Mindezt azért, mert a könyvtár vezetősége az intézmény fennállásának centenáriumi ünnepségén „teljes mértékben mellőzte a magyar nyelv használatát, a szórólapoktól kezdve az elhangzott beszédekig és az utókor számára elhelyezett emlékplakettig mindenhol kizárólag a román nyelv érvényesült. A Könyvtár vezetősége kiszorította a magyar nyelvet és a magyar kultúrát egy olyan intézmény jubileumi ünnepségéről, amely éppen a kultúrát szolgálja, a könyv és az irodalom szeretetét hirdeti, valamint a kultúrák között hidat kíván teremteni. A gesztust a marosvásárhelyi magyarság arculcsapásaként, semmibevételeként, másodrangúságba taszításaként értékeljük, hiszen elfogadhatatlan, hogy egy olyan városban és egy olyan megyében, amelynek lakossága majdnem 50 százalékban magyar anyanyelvű, a közpénzekből fenntartott intézmény ünnepségén egyetlen szó se hangozzék el magyar nyelven. A magyar nyelv módszeres mellőzése annál inkább fájó és sértő közösségünkre nézve, hogy a szecesszió gyöngyszemeként emlegetett marosvásárhelyi Kultúrpalotával egyetemben idén százéves a Könyvtár is, amely szintén Bernády György polgármestersége alatt jött létre 1913-ban, első és 22 évig tisztségben maradó igazgatója a magyar Molnár Gábor volt – akkor, amikor az 1910-es népszámlálás szerint a városnak 25 517 lakosa volt, ebből 22 790 magyar, 1717 román és 606 német” – áll a közleményben, amelyben azt is kifogásolják, hogy az emlékplakett felavatására kizárólag az ortodox egyház képviselőit hívták meg.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/a-konyvtar-a-mienk-is
Katasztrófaköltészetből adott ízelítőt Dósa Zoltán pszichológus, Sírversek című kötetét mutatva be 2013. november 21-én a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban. Kilencvenkilenc vers kecske- és kínrímekkel fűszerezve, amelyekben hol egy szakma művelője, hol egy állat, hol pedig egy tárgy lehetséges sírfeliratát olvashatjuk. A lélekbúvár vallja, hogy amit nem lehet megváltoztatni, attól nem kell félni. Ennek ürügyén nevettette meg Dósa Zoltán a városi könyvtárban összegyűlt volt tanítványokat, gyergyószentmiklósi barátokat, érdeklődőket. A könyvbemutatót színesebbé tette Boros Mária, a Figura Stúdió Színház színművésznője, aki a szerzővel felváltva olvasott fel a kötet verseiből. Ezen este után a résztvevők minden bizonnyal vidámabban tértek nyugovóra.
Forrás: Keresztes Csongor, Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, igazgató
Elérhető a Delpher béta verziója - holland digitális könyvtár
Elérhető a Delpher béta verziója. A Delpher nagyjából a holland digitális könyvtár. Ide kerülnek a nemzeti könyvtár és az egyetemi könyvtárak digitalizálási projektjeinek eredményei (beleértve a Google által digitalizált anyagokat is), jelenleg: 90 ezer 17–19. századi könyv, egymillió oldalnyi 17–20. századi újság és másfélmillió oldalnyi 19–20. századi folyóirat. A teljes anyag egységes megjelenést kapott, a folyóiratokban időpont szerint is lehet böngészni (pl. mit írtak a lapok 1703. november 22-én), irigylésre méltó az a holland történelmi sajátosság, hogy aznapról rendelkezésünkre áll az Amsterdamse courant és a Oprechte Haerlemsche courant is - mindkettő napilap, míg nálunk például Rákócziék Mercurius Veridicusa értelemszerűen jóval ritkábban tudott megjelenni.
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a16349
A könyvtár a miénk is!
A Maros Megyei Könyvtár vezetőségének felelősségre vonását kéri az Erdélyi Magyar Néppárt, mivel a 2013. november 22-én megtartott centenáriumi ünnepségről kiszorult a magyar nyelv és a magyar kultúra, és a jövő nemzedéknek hátrahagyott emlékplakett is kizárólag román nyelvű.
A Maros megyei önkormányat vezetőségétől kéri az EMNP Maros megyei (Portik Vilmos) és marosvásárhelyi (Jakab István) szervezetének elnöke, hogy járjanak utána és vonják felelősségre azt a személyt, aki elrendelte a magyar nyelv száműzetését a Maros Megyei Könyvtár hétvégi centenáriumi ünnepségéről. Továbbá kérik, hogy az egykori igazgatók névsorát tartalmazó emlékplakettet azonnal cseréljék le kétnyelvűre, „megtisztelve ezzel a marosvásárhelyi és Maros megyei magyarságot”.
Mindezt azért, mert a könyvtár vezetősége az intézmény fennállásának centenáriumi ünnepségén „teljes mértékben mellőzte a magyar nyelv használatát, a szórólapoktól kezdve az elhangzott beszédekig és az utókor számára elhelyezett emlékplakettig mindenhol kizárólag a román nyelv érvényesült. A Könyvtár vezetősége kiszorította a magyar nyelvet és a magyar kultúrát egy olyan intézmény jubileumi ünnepségéről, amely éppen a kultúrát szolgálja, a könyv és az irodalom szeretetét hirdeti, valamint a kultúrák között hidat kíván teremteni. A gesztust a marosvásárhelyi magyarság arculcsapásaként, semmibevételeként, másodrangúságba taszításaként értékeljük, hiszen elfogadhatatlan, hogy egy olyan városban és egy olyan megyében, amelynek lakossága majdnem 50 százalékban magyar anyanyelvű, a közpénzekből fenntartott intézmény ünnepségén egyetlen szó se hangozzék el magyar nyelven. A magyar nyelv módszeres mellőzése annál inkább fájó és sértő közösségünkre nézve, hogy a szecesszió gyöngyszemeként emlegetett marosvásárhelyi Kultúrpalotával egyetemben idén százéves a Könyvtár is, amely szintén Bernády György polgármestersége alatt jött létre 1913-ban, első és 22 évig tisztségben maradó igazgatója a magyar Molnár Gábor volt – akkor, amikor az 1910-es népszámlálás szerint a városnak 25 517 lakosa volt, ebből 22 790 magyar, 1717 román és 606 német” – áll a közleményben, amelyben azt is kifogásolják, hogy az emlékplakett felavatására kizárólag az ortodox egyház képviselőit hívták meg.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/a-konyvtar-a-mienk-is
Magyar az idei legszebb romániai könyv
Végső eredményt hirdettek a Románia legszebb könyvei 2013 elnevezésű versenyben, ahol hat kategóriába összesen 39 könyvet válogattak be a „győztesek” közé, ezek között 7 magyar érdekeltségű is volt. A szakmai zsűri idén a hat kategóriában 8 könyvet díjazott, az első három díj mellett három különdíjat is odaítéltek. Íme, a legszebb könyvek listája, amelyen az első helyezett mellett további két magyar könyv is található:
I. díj: Munka – Rosta József, Dizájn/Grafika: Timotei Nadasan, szerzői kiadás
II. díj: Parabolele lui Iisus. Adevarul ca poveste (editie de lux) – Andrei Plesu, Dizájn/Grafika: Mihai Cosuletu, Humanitas
II. díj: A homályban maradás ösztöne – Hajdú Farkas-Zoltán, Dizájn/Grafika: Hajdú Krisztina és Vidák Zsolt, Bookart
III. díj: Orasul posibil: In(ter)ventii in spatiul urban postcomunist – Ina Stoian, Daniela Calciu, Dizájn/Grafika: Alice Stoicescu és Lucian Sandu Milea, Tact
Gyermekkönyv-díjak: Calatorie printre ierburi si lumina – Iulia Iordan, Dizájn/Grafika: Cristiana Radu, Cartea Copiilor
Blanka Birodalma – Balázs Imre József, Dizájn/Grafika: Keszeg Ágnes és Sütő Ferenc, Koinónia
Legjobb illusztráció díja: Jurnalul unui voluntar – Elena Avramescu, Margareta Udrescu, Dizájn/Grafika: Margareta Udrescu és Alexandru Braniste, Idioma
Műalkotás-díj: Bumbata (korlátozott példányszám) – Cosmin Bumbut, Dizájn/Grafika: Cosmin Bumbut, Punctum
Forrás: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2013/11/05/magyar-konyv-lett-a-legszebb-romaniai-konyv-2013-ban/
Portrék - metszők - metszetek
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára könyveiben található többféle típusú portrémetszet tekinthető meg a múzeumban 2013. október elején megnyílt tárlaton. Az ábrázolt egyházi vagy világi személyiség képén feltűnik neve, kiléte, társadalomban betöltött szerepe, elismertsége, életrajzi adatai. Az ábrázolás lehet a képzelet szüleménye, de gyakran az egyetlen fennmaradt hiteles arcképet jelenti. A portrén túl, helyismereti, viselet-, egyház-, ideológia-, architektúra-, stílus-, díszítéstörténeti információkat is felfedezhetünk rajta.
A metszetek árulkodnak a választott sokszorosító eljárásról, a művész(ek) rajztehetségéről, a metsző rátermettségéről, a nyomdász felkészültségéről, a kiadói vállalkozás nagyságáról. Szerencsés esetben a művészek nevéről is. Erre utal a „delineat” (előrajzolta), „pinxit” (festette), „sculpsit” (metszette), „excudit” (nyomtatta) latin kifejezések valamelyike.
A falakon a metszetek kinagyított másolatai vagy azok részletei, míg a tárlókban az eredeti kiadványok és a kísérő információk tekinthetők meg. A kiállítás 2013. december 31-ig látogatható.
Forrás: http://www.hrmuzeum.ro/muzeum~hu~263~2~pmm.html
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Végső eredményt hirdettek a Románia legszebb könyvei 2013 elnevezésű versenyben, ahol hat kategóriába összesen 39 könyvet válogattak be a „győztesek” közé, ezek között 7 magyar érdekeltségű is volt. A szakmai zsűri idén a hat kategóriában 8 könyvet díjazott, az első három díj mellett három különdíjat is odaítéltek. Íme, a legszebb könyvek listája, amelyen az első helyezett mellett további két magyar könyv is található:
I. díj: Munka – Rosta József, Dizájn/Grafika: Timotei Nadasan, szerzői kiadás
II. díj: Parabolele lui Iisus. Adevarul ca poveste (editie de lux) – Andrei Plesu, Dizájn/Grafika: Mihai Cosuletu, Humanitas
II. díj: A homályban maradás ösztöne – Hajdú Farkas-Zoltán, Dizájn/Grafika: Hajdú Krisztina és Vidák Zsolt, Bookart
III. díj: Orasul posibil: In(ter)ventii in spatiul urban postcomunist – Ina Stoian, Daniela Calciu, Dizájn/Grafika: Alice Stoicescu és Lucian Sandu Milea, Tact
Gyermekkönyv-díjak: Calatorie printre ierburi si lumina – Iulia Iordan, Dizájn/Grafika: Cristiana Radu, Cartea Copiilor
Blanka Birodalma – Balázs Imre József, Dizájn/Grafika: Keszeg Ágnes és Sütő Ferenc, Koinónia
Legjobb illusztráció díja: Jurnalul unui voluntar – Elena Avramescu, Margareta Udrescu, Dizájn/Grafika: Margareta Udrescu és Alexandru Braniste, Idioma
Műalkotás-díj: Bumbata (korlátozott példányszám) – Cosmin Bumbut, Dizájn/Grafika: Cosmin Bumbut, Punctum
Forrás: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2013/11/05/magyar-konyv-lett-a-legszebb-romaniai-konyv-2013-ban/
Portrék - metszők - metszetek
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára könyveiben található többféle típusú portrémetszet tekinthető meg a múzeumban 2013. október elején megnyílt tárlaton. Az ábrázolt egyházi vagy világi személyiség képén feltűnik neve, kiléte, társadalomban betöltött szerepe, elismertsége, életrajzi adatai. Az ábrázolás lehet a képzelet szüleménye, de gyakran az egyetlen fennmaradt hiteles arcképet jelenti. A portrén túl, helyismereti, viselet-, egyház-, ideológia-, architektúra-, stílus-, díszítéstörténeti információkat is felfedezhetünk rajta.
A metszetek árulkodnak a választott sokszorosító eljárásról, a művész(ek) rajztehetségéről, a metsző rátermettségéről, a nyomdász felkészültségéről, a kiadói vállalkozás nagyságáról. Szerencsés esetben a művészek nevéről is. Erre utal a „delineat” (előrajzolta), „pinxit” (festette), „sculpsit” (metszette), „excudit” (nyomtatta) latin kifejezések valamelyike.
A falakon a metszetek kinagyított másolatai vagy azok részletei, míg a tárlókban az eredeti kiadványok és a kísérő információk tekinthetők meg. A kiállítás 2013. december 31-ig látogatható.
Forrás: http://www.hrmuzeum.ro/muzeum~hu~263~2~pmm.html
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése