Felvételi lehetőség magyar nyelven a könyvtár és információtudomány szakra

BBTE Könyvtár- és információtudomány szak, KOLOZSVÁR

Beiratkozási időszak: július 15-21
Eredemények: Július 22
Az elnyert helyek visszaigazolás: 25-30
Eredményhirdetés: júlis 30

A könyvtár és információtudomány szakon 5 tandíjmentes hely áll a jövendőbeli érdeklődő diákok számára.


Minden ami a felvételivel kapcsolatos:

Kattints a képre!

Még többet a felvételiről: https://www.facebook.com/pages/BBTE-K%C3%B6nyvt%C3%A1r-%C3%A9s-inform%C3%A1ci%C3%B3tudom%C3%A1ny-szak/245530092313812?__mref=message_bubble

ReMeK-e-hírlevél 2015/06. számából

Az anyag titkai – természettudományi előadás a könyvtárban
Izgalmas tudományos témájú előadásra került sor 2015. május 7-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, Nagy Péter mutatta be vetítéssel kísérve Az anyag titkai című előadását. Az anyag mibenléte, keletkezése a mindenkori tudomány egyik legizgalmasabb kérdése. Az előadás közönsége végigkövethette az anyag megismerésének bonyolult ösvényét, az ókori görög tudósoknak az anyag természetéről alkotott elképzeléseitől kezdve egészen a 20. századi tudományos elméletekig, modern kutatásokig. "Az az elképzelés, hogy a világon minden ugyanabból az elemi alkotórészből épül fel, időben nagyon messzire nyúlik vissza. Ugyanakkor mindössze annak a megfejtése is évezredekbe telt, hogy egyáltalán mik jöhetnek számításba mint elemi alkotórészek. Ma már tudjuk, hogy a világon minden - ez a lap amit olvasnak, a virágok illata, a csillagok, Önök - valamivel több mint százféle atomból épül fel. A sokszínűséget az okozza, ahogyan ezek az atomok az elképzelhetőnél is többféle módon kapcsolódnak egymáshoz." - vázolta fel Nagy Péter előadása bevezetőjében.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/257/az-anyag-titkai--nagy-peter-vetitessel-kisert-eloadasa-a-konyvtarban

A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
2015. május 26-án 17,30 órai kezdettel a Bibliofil Alapítvány szervezésében került sor a Városi Könyvtárban a Nemzetközi Klímaváltozás Napja alkalmából szervezett rendhagyó fényképkiállításra. A bemutatott képek Székelyudvarhely határában készültek, egy drón és egy speciális fényképezőgép segítségével, és a város környékét mutatják be madártávlatból. A felvételeken egyedi módon tükröződik a környék természeti kultúrtája, amely a klímaváltozás következtében állandó átalakulásban van. A kiállítást megnyitotta Szőcs Endre könyvtárigazgató, földrajzszakos tanár.
Május 28-án 18 órai kezdettel, a Bibliofil Alapítvány szervezésében, a Városi Könyvtárban bemutatásra került a könyvtár falán elhelyezett meteorológiai állomás. A különleges készülékek lehetővé teszik, hogy, az internet és egy okos telefon segítségével, a világ bármely pontjáról megtekinthetők legyenek a meteorológiai állomás adatai.
Romániában mindössze 12 ilyen rendszer van működésben, ugyanakkor Európában sokan használják, részben hobbi-, részben tudományos célra. A rendezvény kapcsán lehetőség nyílt a rendszer megismerésére, valamint az alapvető működtetési és felhasználási lehetőségek elsajátítására. A rendezvény házigazdája Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója, földrajzszakos tanár volt.
Június 10–13. között a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban kerül sor a Nagyon rövid filmek fesztiváljára. A maximum 3 perces filmek fesztiválján a résztvevők megismerhetik a világ négy sarkából érkező audiovizuális alkotások legjavát, azok közül is a legrövidebbeket. Ez a sok kis vitamindús „pirula”, amelybe nagy mennyiségű találékonyság és képzelőerő van sűrítve, a szervezők szerint, bizonyítottan jótékony hatású.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv?fref=ts

Múzeumok éjszakája a Tékában
A Teleki–Bolyai Könyvtár első világháborús kiállítása köré szervezte idén a Múzeumok éjszakájának eseményeit. 2015. május 16-án délelőtt a civil vásáron gyermekfoglalkozásra hívták az érdeklődőket a főtérre, 19–22 óra között pedig Kisemberek a nagy háborúban címmel felolvasómaratont és vetélkedőt szerveztek. A felolvasómaratont a Művészeti Iskola kamarazenecsoportjai nyitotta meg.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/m%C3%BAzeumok-%C3%A9jszak%C3%A1ja-t%C3%A9k%C3%A1ban

 Az MKE közhasznú és tisztújító közgyűlése
2015. május 6-án Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban a 80 éves MKE küldöttközgyűlést tartott. A gyűlést üdvözölte Sepseyné Dr. Vígh Annamária, az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya főosztályvezetője, aki megköszönte Bakos Klára elnök sszony 12 éves áldozatos és elhivatott szakmai munkáját, illetve a leköszönő elnökségnek az elmúlt négy évben kifejtett sikeres szakmai tevékenységét.
A küldöttközgyűlésen került sor a Jubileumi emlékérem kitüntetés átadására is, amelyet az MKE Elnöksége Dr. Fodor Péternek, az Informatikai és Könyvtári Szövetség Elnökének, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójának ítélt oda szakmai munkája és az MKE-vel folytatott, nagy múltra visszatekintő, sikeres szakmai együttműködése elismeréseként.
A küldöttközgyűlés határozatképes volt, így a meghirdetett napirend szerint elvégezhette munkáját. Jóváhagyásra került a közhasznúsági beszámoló, valamint az elnök, a főtitkár, az ellenőrző bizottság elnöke és a tanács elnöke beszámolt az eltelt ciklusról. A küldöttek elfogadták a beszámolókat, és megköszönték a leköszönő elnökség munkáját.
Ezt követően megtörtént a választás: a küldöttközgyűlés az MKE elnökévé Barátné dr. Hajdu Ágnest, főtitkárává Gerencsér Juditot, az Ellenőrző Bizottság elnökévé Dr. Amberg Esztert választotta. Elnökségi tagok lettek: Buzai Csaba, Eszenyiné dr. Borbély Mária, Fehér Miklós, Kiss Gábor, Oros Sándor, dr. Redl Károly, Takáts Béla. Az elnökség póttagja lett: Zsigáné Kóródy Judit, Venyigéné Makrányi Margit. Az MKE Ellenőrző Bizottság tagja lett: Dr. Hangodi Ágnes, Elekes Eduárdné, Koglerné Hernádi Ágnes.
Forrás: http://mke.info.hu/blog/2015/05/az-mke-kozhasznu-es-tisztujito-kozgyulese-2015-majus-6/

Szerzői jog és iskolai könyvtár
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kiemelt feladatai között szerepel a jogtudatosság szintjének javítása, ennek megvalósítása érdekében több szervezettel is együttműködik, köztük a Könyvtáros Tanárok Egyesületével (KTE) is. Ennek gyümölcse volt az a konferencia, amely 2015. április 15-én került megrendezésre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) épületében, 120 könyvtárpedagógus részvételével. A cél az iskolai könyvtárakat működtető, a könyvtárhasználatot tanító pedagógusok részére praktikus, napi munkájukat segítő szerzői jogi információkat átadni. Az előadások a tananyagfejlesztést, valamint az iskolai könyvtárat érintő szerzői jogi kérdéseket és a jogi, törvényi hátteret emelte ki, a mindennapi életből vett, konkrét példákkal szemléltetve.
Forrás: http://www.hamisitasellen.hu/2015/04/szerzoi-jog-es-iskolai-konyvtar/

Nem csak az internet tehet arról, hogy nem olvasnak a gyermekek
A netgeneráció olvasási attitűdje. 14–18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai címmel közölt tanulmányt az Új Pedagógiai Szemle. A tanulmányt dr. Gombos Péter, Hevérné Kanyó Andrea és Kiss Gábor jegyzik, akik arra keresték a választ, hogyan változtak a Marc Prensky által digitális bennszülötteknek nevezett generáció olvasási szokásai az őket megelőző generáció szokásaihoz képest. Az 1995 után született korosztály számára az információszerzés sokkal fontosabb, mint az élményszerzés, olvasási szokásaik pedig jelentősen eltérnek az eddigi generációkétól. A szerzőtrió is érzékelte a változást, és kíváncsi volt jellegére és okaira, anélkül, hogy bármilyen jelzővel is minősítené a folyamatot. A kutatás 2012 őszétől 2013 tavaszáig tartott, célközönsége a középiskolás korosztály volt (60,77% gimnazista, 29,93% szakközépiskolás, 9,31 % szakiskolás), a kiküldött kb. 700 kérdőívből 548-ra válaszoltak értékelhetően a diákok.
A tanulságok: Nem okolhatjuk kizárólag az internetet, ha nem olvas a gyerek. Ha kimarad az esti mese, az az olvasási kedvet is csökkenti. A lányok ma már nemcsak szerelmes regényeket olvasnak, hanem fantasyt is. A gyerekek az irodalmi szövegeket leginkább réginek és nehezen érthetőnek ítélik, a tanárok feladata, hogy változtassanak ezen.
Teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2015/05/13/nem_csak_az_internet_tehet_arrol_hogy_nem_olvasnak_a_gyerekek

Könyvek becsülete
Rövid idő alatt devalválódott a nyomtatott irodalom. Egyrészt az olvasási szokások változásának eredményeként. Manapság ritka az a személy, aki lefekvés előtt nem tévézik, hanem egy-két órát olvasással tölt, mint (mondjuk) még a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben. Másrészt számítógépek elterjedése, a világhálón megtalálható elektronikus könyvtár létezése az öledbe pottyantja az információkat.
Tudomásul veszem, de azért elkap a nosztalgiázás. Mert a könyv szerelmesei számára az írott, nyomtatott szónak becsülete volt és marad mindörökre!
Tekintélyes könyvtáram (nem dicsekszem) első három darabjára most is emlékszem: a Kerpel Izsó kiadásában Aradon megjelent Gummi Misire, Mikes Lajos Sanyi Manójára, valamint a Nagyerejű János című székely mesegyűjteményre. Három egymást követő karácsonyra kaptam egyetlen ajándékként. Sokáig forgattuk, olvasgattuk öcsémmel, még a nálunk jóval fiatalabb húgunk is hallhatott belőlük néhány történetet. Fiam mandulaműtétjekor, lábadozásakor az utóbbiból mondtam neki néhány mesét fájdalomenyhítésként.
Az eltelt évtizedek alatt valahol elkallódtak, talán lapjaikra hulltak. Elfelejteni nem tudom őket, a mai napig sajnálom elvesztésüket! Jó volna ismét átlapozni, megsimogatni borítójukat, lapjaikat. Lakásunkban alig maradt hely, de azért ezeket még „besuszterolnám” valahogy valamelyik túlzsúfolt polcra, szekrénybe. (Ujj János, Nyugati Jelen. 2015. május 14.)
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/allaspont/konyvek_becsulete.php
 

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Szakmai továbbképző könyvtárosoknak

A Romániai Közkönyvtárak Országos Egyesülete 2015. június 8 – 19 között a következő szakmai képzéseket szervezi a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban:

Középfokú végzettségű könyvtáros szakképesítés (Curs de calificare bibliotecar studii medii)
Felsőfokú végzettségű könyvtáros továbbképzés (Curs de perfecţionare bibliotecar studii superioare)

A képzések két modulból állnak, a második modulra 2016-ban kerül sor.

Tandíj: modulonként 850 lej.

További információ: http://www.anbpr.org.ro/images/PDF/OFERTA_ANBPR_2015.pdf

Csíkszeredai kapcsolattartó: Bedő Melinda, Tel: 0720 544 013

KINCSET ÉRŐ ÉVKÖNYVEINK

2015. május 28-án délután hat órai kezdettel került sor az „Évkönyvek az időben” című rendezvényre, amelyet a Márton Áron Gimnázium névadásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek meg a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.  A hajdani és jelenkori iskolai évkönyvekből összeállított kiállítás tartalmazta a gimnáziumi értesítők és évkönyvek zömét időrendi sorrendben kezdetektől napjainkig, valamint az intézmény különkiadásait, és néhány portrét az iskola nagyjairól.

            A rendezvényt Kelemen Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa nyitotta meg. Köszöntőbeszéde után Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója ismertette az 1944 után abbamaradt, és a kommunista diktatúra után Miklós József, az akkori gimnázium nyelvtanára kezdeményezésére újraindított évkönyvek történetét. Jelentős dokumentumokként megemlítette Borsodi L. Lászlónak, valamint Borbé Leventének a gimnázium értesítőiről és évkönyveiről írt munkáit.  Összefoglalójában hangsúlyozta az évkönyvek szerepét az iskola szellemiségének és értékeinek megőrzésében. Továbbá beszélt az 1990 utáni újraindítás hőskorszakáról, a kiadások helyszíneiről (Csíkszereda, Csíkszentsimon, Eger és újból Csíkszereda), majd a szerkesztőség 2000-es megújulásáról, amelynek vezetését ifjú Borsodi László magyar irodalom szakos tanár vette át.

            Kelemen Katalin, mielőtt megkezdte volna a gimnáziumi értesítőkről tartott beszédét, a kiállítás szervezőire fókuszált, amelynek ötletgazdája Borsodi L. László tanár volt. A rendezvény szervezésében tekintélyes szerepet játszott maga Kelemen Katalin és Borsodi L. László. Besegítők és támogatók voltak: Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, jómagam az évkönyvek összegyűjtésében, János Éva a kiállítás látványtervében, és Vitos Zsófia a digitalizált anyagrész elkészítésében, amelyet meg lehet találni az O.SZ.K. elektronikus könyvtárában, végül de nem utolsósorban említésre érdemes Ráduly Margit plakáttervező munkája. Kelemen Katalin taglalta az évkönyvek publikálásának fontos személyiségeit, kezdve Imecs Fülöp Jákóval, aki 1871-ben elindította hátrahagyott örökségünk első kiadását egészen a második világháború végéig. Szó esett a kiadók helyváltoztatásáról, valamint eme kötetek felbecsülhetetlen értékéről. Igen izgalmas információkat nyújtanak az érdeklődőknek az akkori korszakról, és nemcsak helytörténeti szempontból állják meg a helyüket.

            A könyvtáros kollégától id. Borsodi László vette át a szót. Főleg az 1991-es évkönyves újrakezdésről beszélt, hogy milyen nagy értéknek számított kézben tartani az első, immár a Márton Áron Gimnázium nevét viselő kiadványt. Továbbá hangsúlyozta annak a lelkes csapatnak a fáradhatatlan tevékenységét, akikkel mindezt esztendőről esztendőre megvalósították. Az első újkori számok a régiek mintáját követték, majd fokozatosan kezdtek átalakulni a kor hangulatához és elvárásaihoz igazodva. Az utolsó évtizedben kiadott évkönyvek már úgy tartalmi, mint esztétikai és terjedelmi szempontból gazdagabbak lettek. 

            Id. Borsodi László a jelenlegi főszerkesztőnek adta át a szót. Borsodi L. László mély őszinteséggel vallott az évkönyv szerkesztésének elvállalásáról, amelyet Miklós József adott tovább. A 2000-2001-es évkönyv kezdeti nehézségeiben Kristó Boróka magyartanár, és később időközönként Juhász András Réka romántanár voltak segítségére. Akadt olyan esztendő is, amikor teljesen egyedül szerkesztette az évkönyvet (2007-2008), mígnem eljött a váltás pillanata. A 2008-2009-es évkönyvet Juhász András Réka mellett Bara Katalin és Barabás Gyöngyvér szerkesztették. A 2010-2011-es tanévben a máig is megmaradt szerkesztőség dolgozik az évkönyv szerkesztésén: Borsodi L. László főszerkesztő, Bara Katalin, Juhász-András Réka, Kolozsváry Katalin és Orbán Zsolt szerkesztők. Eme szerkesztőgárda mellett már sokkal jobban vissza lehet adni egy tanévben lezajló események összképét, valamint a hajdani értékek új szemszögből való láttatását. 

            Bara Katalin, magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő a szerkesztői munka előtti és utáni időszakról adott ízelítőt. Örvendetes ténynek nevezte, hogy manapság a diákok is jelen vannak az évkönyves munkában. Kiemelte az általa szerkesztett Tanárszemmel rovatot, amely írásoknak köszönhetően a pedagógusok az élményeken és vallomásokon túl szakmai meglátásaikat, elképzeléseiket osztották meg benne. A jelen munkakörülmények nem mindig teszik lehetővé a dolgoknak a fontos és elengedhetetlen kommunikáció útján történő megbeszélését. A nem éppen önmaguk hibájából származó elmaradt tanácskozások helyett jobban megismerhetik egymás véleményét, elképzeléseit a szakmáról és más egyebekről. Természetesen az évkönyvek nemcsak a helyi közösséget szólítják meg, hanem minden egyes   érdeklődőt.

            Orbán Zsolt, a „Megszólítanak, mert ők én vagyok már” rovatba adott betekintést. Szó esett az első munkák összegyűjtéséről, azoknak sikeréről. A lelkesedését az is mutatja, hogy elárult néhány jövőbeni témát, amelyet feldolgozva, cikk formájában közvetít majd az elkészülendő évkönyvekben. Így Bicsok Zoltán levéltáros barátjának köszönhetően, több értékes információt megszerezve tőle, betekintést nyerhetünk továbbra is az iskola szellemi és adminisztratív életébe.

            A szerkesztők sok érdekes és személyes pillanat elmesélésével tették színesebbé az előadást. A jelenlévők betekinthettek a történéseken túl egy évkönyv elkészülésének műhelytitkaiba is.

            Az évkönyv borítólapjának remekbe sikerült legújabb arculatát Ráduly Margit tanárnő tervezte.

            Megjegyezendő, hogy az értesítők és évkönyvek zöme megtalálható úgy a Kájoni János Megyei Könyvtárban, mint a Márton Áron Gimnázium könyvtárában is. A Megyei Könyvtárban digitalizált anyag pedig könnyen hozzáférhetővé teszi a világháló segítségével minden egyes érdeklődő számára ezeket a becses kincseket.

            A kiállítás június első hetében „átvándorol” a Márton Áron Gimnázium dokumentációs és információs központjában, ahol továbbra is megtekinthető lesz a nagyközönség előtt egészen a tanév végéig.

Borbé Levente könyvtáros

Évkönyves kiállítás a GIMNÁZIUM könyvtárában

 

Kerékpáros kampány az iskolai könyvtárakért 7 országon át

Kedves Barátaim! 

Eljött az idő, hogy amit a múlt ősszel bejelentettem, most valóra váltsam. 

Igen, hétfőn (június 7-én) indulok a nagy kalandra. 

Kerékpárommal Európa 7 országát szelem át, a Fekete-tengertől az Északi-tengerig , hogy felhívjam az emberek figyelmét az olvasás és az iskolai könyvtárak fontosságára. 

Barátsággal,

Kiss Laci 

Mikes Kelemen Elméleti Líceum Könyvtára 

Sepsiszentgyörgy

Júniusi évfordulók 2015

390 esztendeje, 1625. június elsején hunyt el Honoré d'Urfé francia író, drámaíró és novellista.

340 esztendeje, 1675. június elsején született Scipone Francesco Maffei olasz író, tudós, a felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja.

115 éve, 1840. június másodikán született Thomas Hardy angol író és költő. Ismert regényei: Hazatérés, Egy tiszta nő, A weydoni asszonyvásár és a Lidércfény.

45 éve, 1970. június másodikán hunyt el Orhan Kemal (Mehmet Raşit Öğütçü) török író, költő.

380 esztendeje, 1635. június harmadikán született Philippe Quinault francia költő, író és drámaíró.

220 éve, 1795. június harmadikán hunyt el Kármán József író és ügyvéd. Emlékezetes alkotása: Fanni hagyományai.

140 éve, 1875. június negyedikén hunyt el Eduard Mörike német költő, író és műfordító.

90 éve, 1925. június negyedikén hunyt el  Pierre Louÿs (Pierre Félix Louis) belga születésű francia író és költő.

180 éve, 1835. június hatodikán született Adolf Heyduk cseh költő és író.

140 éve, 1875. június hatodikán született a német irodalom egyik nagy alakja Thomas Mann. Ismert művei: A Buddenbrook ház, A varázshegy, Márió és a varázsló, József és testvérei, Lotte Weimarban, Doktor Faustus, Egy szélhámos vallomásai.

60 éve, 1950. június hatodikán hunyt el Bánffy Miklós író, grafikus, színpadi rendező, díszlet- és kosztümtervező, politikus. Ismert alkotásai: Naplegenda, Martinovics, Az Erdélyi Trilógia (Megszámláltattál..., És híjjával találtattál, Darabokra szaggattatol).

35 éve, 1980. június hetedikén halt meg Henry Miller német származású amerikai író és festő.

140 éve, 1875. június nyolcadikán született Ernst Enno észt költő, író és pedagógus.

145 éve, 1870. június kilencedikén hunyt el Charles Dickens angol író, újságíró és szerkesztő. Ismertebb művei: Pickwick Klub, Twist Olivér, Karácsonyi ének, David Kopperfield.

135 éve, 1880. június tizedikén született Kaffka Margit író, elbeszélő és költő. Ismertebb művei: Levelek a zárdából, Színek és évek, Hangyaboly.

100 éve, 1915. június tizedikén született Saul Bellow orosz-zsidó származású amerikai író.

110 éve, 1905. június tizedikén született František Hečko szlovák író, költő, szerkesztő és újságíró.

90 éve, 1925. június tizenegyedikén született William Styron amerikai író és esszéíró. Ismert műve a Sophie választ.

310 esztendeje, 1705. június tizenkettedikén született César de Saussure svájci író.

150 éve, 1865. június tizenharmadikán született William Butler Yeats ír költő, drámaíró és elbeszélő.

85 éve, 1930. június tizenharmadikán született Padisák Mihály magyar író, szerkesztő és rádiós újságíró.

45 éve, 1970. június tizenharmadikán hunyt el Németh Imre magyar újságíró, író és lapszerkesztő.

310 esztendeje, 1705. június tizenötödikén hunyt el Kitamura Kigin japán költő, író és tudós.

140 éve, 1875. június tizenötödikén született Drasche-Lázár Alfréd flamand családból származó magyar író, diplomata és politikus.

45 éve, 1970. június tizenhatodikán hunyt el Elsa Triolet (Elza Jurjevna Kogan) orosz származású francia írónő, műfordító.

180 éve, 1835. június tizenhetedikén hunyt el Izabela Czartoryska lengyel írónő.

130 éve, 1885. június tizenhetedikén született Karin Ek svéd költőnő és irodalomtörténész.

80 éve, 1935. június tizenhetedikén hunyt el Kovács Dezső erdélyi magyar író, kritikus és szerkesztő.

155 éve, 1855. június tizennyolcadikán született Kollár Péter (Peter Kolar) magyarországi szlovén író, tankönyvíró  és pap.

100 éve, 1915. június tizennyolcadikán hunyt el Baksay Sándor magyar író, költő, műfordító és református püspök.

80 éve, 1935. június tizennyolcadikán hunyt el Csü Csiu-Paj  kínai író, újságíró, kritikus és műfordító.

245 éve, 1770. június tizenkilencedikén hunyt el Diego  de Torres-Villarroel spanyol író, költő, drámaíró, orvos, matematikus és paptanár.

400 esztendeje, 1615. június huszadikán született Salvatore Rosa olasz festő, író, költő és zeneszerző.

90 éve, 1925. június huszadikán született Csávossy György bánáti magyar költő, színműíró és mezőgazdasági szakíró.

195 éve. 1820. június huszadikán született Czakó Zsigmond székely-magyar színész és drámaíró.

110 éve, 1905. június huszonegyedikén született Jean-Paul Sartre francia író, színműíró, irodalomkritikus, politikus és filozófus.

80 éve, 1935. június huszonegyedikén született Françoise Sagan (Quoirez) francia írónő, drámaíró.

105 éve, 1910. június huszonkettedikén született Gagyi László székely-magyar író, költő, szerkesztő és könyvtáros.

70 éve, 1945. június huszonkettedikén hunyt el Dzsambul Dzsabájev (Zsambil Zsabajuli) kazah népi költő és epikus.

100 éve, 1915. június huszonharmadikán hunyt el Bedőházy János erdélyi magyar író és tanár.

45 éve, 1970. június huszonharmadikán hunyt el Fekete István író, novellista és ifjúsági író. Népszerű művei: Bogáncs, Vuk, Kele, Lutra, Tüskevár, Téli berek, Hu.

145 éve, 1870. június huszonnegyedikén született Alphonsus de Guimaraens brazil költő.

140 éve, 1875. június huszonnegyedikén született Forrest Reid ír író, irodalomkritikus és műfordító.

110 éve, 1905. június huszonötödikén született Petrusz Brovka fehérorosz költő.

65 éve, 1950. június huszonötödikén hunyt el József Jolán írónő, újságíró.

110 éve, 1905. június huszonhatodikán született Robert Graves angol író, költő, kritikus, műfordító és tudós. Ismertebb művei: Én, Claudius, Az aranygyapjú, Jézus király, Homérosz lánya.

45 éve, 1970. június huszonhetedikén hunyt el Pierre Mac Orlan francia író, novellista és dalszövegíró.

150 éve, 1865. június huszonnyolcadikán született Otto Julius Bierbaum német író, újságíró, költő és szerkesztő.

60 éve, 1955. június huszonnyolcadikán hunyt el Török Sophie (Tanner Ilona) írónő és költő.

140 éve, 1875. június huszonkilencedikén született Kiril Hrisztov bolgár költő, író és színműíró.

100 éve, 1910. június huszonkilencedikén született Antoine de Saint-Exupéry francia író és pilóta. Remekbe sikerült alkotása:  A Kis herceg.

520 esztendeje, 1485. június harmincadikán született Veronica Gambara olasz költőnő, filozófus és politikus.

330 esztendeje, 1685. június harmincadikán született John Gay angol költő és drámaíró. Emlékezetes alkotása a Koldusopera.

85 éve, 1930. június harmincadikán született Tüskés Tibor magyar író, szerkesztő, irodalomtörténész és kritikus.

ÉRDEMES TUDNI

80 éve, 1935. június elsején született Pongrácz Antónia erdélyi magyar iparművész és grafikus.

120 éve, 1895. június harmadikán született P. Boros Fortunát székely-magyar szerzetes, erdélyi ferences rendi tartományfőnök, egyháztörténész, az erdélyi ferencesek történetének egyik kutatója, és vértanú.

100 éve, 1915. június hatodikán született O. Nagy Gábor magyar nyelvész, irodalomtörténész és pedagógus.

110 éve, 1905. június nyolcadikán hunyt el Molnár Lajos székely-magyar jogász, újságíró, atlétikai szakíró és pénzügyi hivatalnok.

85 éve, 1930. június tizedikén született Kristó András székely-magyar geológus, földrajzi szakíró, tanár, gimnáziumi igazgató.

115 éve, 1900. június ötödikén született Gábor Dénes zsidó származású magyar Nobel-díjas fizikus, a holográfia feltalálója, gépész- és villamosmérnök.

390 esztendeje, 1625. június tizedikén született Apáczai Csere János (Johannes Apacius) székely-magyar származású pedagógus és filozófus, az első magyar enciklopédista. Legfontosabb munkája a Magyar Enciklopédia.

100 éve, 1915. június tizenötödikén hunyt el Barabás Ábel erdélyi magyar irodalomtörténész, pedagógus és eszperantista. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyv.

95 éve, 1920 június tizenötödikén született Marosi Péter erdélyi magyar kritikus, szerkesztő és színházigazgató.

80 éve született, 1935. június tizenhetedikén Deák Ferenc székely-magyar grafikus és könyvművész.

75 éve, 1940. június huszonharmadikán hunyt el Margalits Ede horvátországi magyar filológus, egyetemi tanár és író.

125 éve, 1890. június huszonnegyedikén született Baktay Ervin (Gottesmann) zsidó származású magyar orientalista, művészettörténész, író, műfordító, lapszerkesztő, festőművész és asztrológus.

220 éve, 1795. június huszonötödikén hunyt el Zöld Péter székely-magyar lelkész, történetíró a csángó-magyarok történetének kutatója.

180 éve, 1835. június huszonhatodikán felvidéki szász családba született Herman Ottó felvidéki magyar természettudós, néprajzkutató, régész és politikus.

85 éve, 1930. június huszonhetedikén hunyt el Jancsó Benedek székely-magyar pedagógus, szakíró és publicista.

90 éve, 1925. június harmincadikán hunyt el Márki Sándor magyar történész.

65 éve, 1950. június harmincadikán született Erőss Vilmos székely-magyar tervezőtechnikus, numizmatikus, helytörténész, író képeslap- és bélyeggyűjtő.